Tiszatarján község Önkormányzata 6/2019.(V.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 06. 01- 2024. 02. 23Tiszatarján község Önkormányzata 6/2019.(V.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Tiszatarján Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Miskolci Járási Hivatala, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, valamint Tiszatarján Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 7/2017. (VIII.4.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § E rendelet célja Tiszatarján Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
3. Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.
4. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
5. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
6. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
7. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
8. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
9. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja, feladata, tárgya
3. § (1) A helyi védelem célja Tiszatarján Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
(3) A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az érték (épület, építmény, utcarész, településrész, közterületen lévő szobor, emlékmű stb.) melyet a képviselő-testület építészeti, néprajzi, településtörténeti, környezeti, esztétikai értéke miatt védendőnek minősít.
(4) A helyi védelem alá tartozó értékek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a kezdeményezés rövid indokolását,
d) a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(4) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.
(5) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelem alatt álló érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(6) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
(7) A helyi védelemmel kapcsolatos eljárásban született döntésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy törléséről a jegyző gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védettséget nem érinti.
(8) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
5. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Védett helyi érték - évszám”.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
6. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 23/D. §-ában foglaltakon túl:
a) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
b) a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot, valamint
c) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(3) A katasztert évente felül kell vizsgálni és annak alapján a jelen rendelet mellékleteit szükség szerint módosítani kell.
6. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
7. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer
8. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.
Településképi szempontból meghatározó területek
8. Tiszatarján Község településképi szempontból meghatározó területei
9. § (1) Az önkormányzat településképi szempontból meghatározó területekként jelöli az alábbi területeket:
a) Településközponti terület,
b) Falusias terület,
c) Kertes területek,
d) Külterület.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:
a) országos jelentőségű természeti emlékek (kunhalom) területe,
b) natura 2000 terület,
c) országos ökológiai hálózat övezete,
d) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete;
e) régészeti területek.
(4) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek felsorolása és lehatárolása függelékként e rendelethez csatolandó.
Településképi követelmények
9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
10. § (1) A 9. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott területen új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék.
(2) Kereskedelmi gazdasági területen:
a) az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)
b) a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
11. § (1) A 9. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott területen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.
(2) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
12. § (1) A 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen az új épületek, vagy épületbővítések tömegaránya, fő méretei a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve alakítható ki.
(2) A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül, az épületek kialakítására vonatkozó előírások:
a) Lábazatképzésnél: kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
b) Falfelület képzésnél: vakolt, fehér, vagy pasztellszínek, (ríkító erős színek nem alkalmazhatók).
c) Falburkolat kialakításánál: kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
d) Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
da) A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
db) Oromfal falazottan jeleníthető meg.
e) Tetőszerkezet kialakításánál:
ea) A tető anyaga pikkelyszerű égetett kerámia, vagy nádfedés. Színe piros, barna, vagy szürke.
eb) A tetőidom utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett.
ec) A tetőfelületen önálló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában.
ed) Csak a homlokzat részeként jelenhet meg a homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény (a homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben) megszakított, vagy végigfutó tető-párkánnyal.
ee) Tető hajlásszög 35-45 fok.
ef) Lapostető nem építhető.
eg) Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
eh) Műanyag előtető nem építhető.
(3) Az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai úgy alakíthatók ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
13. § (1) A 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen az új épületek, vagy épületbővítések tömege és annak arányai a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve alakítható ki.
(2) Utcai épület esetében magastető építhető 35-45 fokos hajlásszöggel.
(3) A tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.
(4) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.
(5) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.
(6) Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek és földszínek alkalmazhatók.
14. § (1) A 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott területen az épületeket, építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően, természetes anyagból lehet kialakítani.
(2) A területen nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület építhető, tetőhajlásszöge 30°‐45° között lehet.
(3) Az épületek homlokzata fehér, vagy világos föld-, ill. pasztellszínezésűek lehetnek.
15. § (1) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott területen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően, tájba illően lehet kialakítani.
(2) A tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhetők.
(3) Az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely és egyéb hagyományos héjazattal létesíthető.
(4) Az épületek homlokzata fehér, vagy világos pasztellszínezésűek lehetnek.
(5) A tájbaillesztés érdekében a rálátási irányba nyitott telekhatárok mentén, az épület, építmény takarására honos fa- és cserjefajok telepítendők.
16. § (1) A 9. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott területeken az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
(2) Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőfedésére hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
(3) Kerítés kialakítása:
a) Tömör kerítés: utcafronton, az utcával párhuzamos gerincű beépítésnél létesítendő. Anyaga falazott, formatizált beton, vagy fa lehet.
b) Településközponti területen a közterület felőli telekhatáron tömör lábazatú, áttört kerítés mező létesítése lehetséges.
c) Gazdasági területeknél feleljen meg a sajátos biztonsági elvárásoknak is.
d) Egyéb helyen: max. 90 cm magas tömör lábazaton áttört kerítés.
(4) Tömegközlekedési várakozóhelyeket egységes kialakítással, az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(5) A településképi szempontból meghatározó területeken elsősorban tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők, a tájidegen, agresszíven gyomosító növényfajok nem alkalmazhatók.
11. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
17. § (1) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
(2) A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni.
(3) Meg kell őrizni az eredeti épületkiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
(4) Homlokzat felújítás, átalakítás, portál ki, vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet.
(5) Reklám, reklámhordozó helyi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
(6) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.
(7) Védett épület bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség megszüntetését követően. A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.
(8) Védett, működő temetőben fel kell mérni és a temető kataszteren fel kell tüntetni a védett sírokat, sírjeleket, illetve a védett növényzetet. Új sírhelyek kijelölése, illetve rátemetés csak a védett sírok, illetve védett növényzet megtartása és megóvása mellett lehetséges.
12. Helyi védett területre vonatkozó építészeti követelmények
18. § (1) A helyi településszerkezeti védettségű területen szigorúan védendő: a szabályozási vonal (utcahálózat); a beépítés módja; a telekszerkezet jellege; védendő a teleknagyság; a telek rendszere; a telkek beépítettsége.
(2) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű községképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(3) A helyi településszerkezeti jelentőségű területeken
a) megőrzendő az utcák és közök rendszere, nem nyithatók új utcák és közök
b) megőrzendő a telekszerkezet, a telkek tovább nem oszthatók, illetve összevonással a jellemzőtől eltérő telkek, tömbtelkek nem alakítható ki.
c) a telkek jellegzetes beépítésének megőrzésére a tömbbelsők nem építhetők be, a telkeken épület csak a már kialakult beépítési módnak megfelelően helyezhető el, a terület szabályozási tervének és a helyi előírásoknak megfelelően
(4) Karakteradó épületek és csoportos előfordulások területein, valamint a karakteres utcaképek esetében:
a) az egyes épületek utcai traktusát csak igen indokolt esetben szabad elbontani. Homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A tetőtér – utólagos hasznosítás esetén – csak az utca felé illeszkedően nyitható meg.
b) a földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.
c) cégér, cégtábla csak az épület architectúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
d) a közmű csatlakozás, vezetékek, vonalas létesítmények, reklámhordozók megjelenését kerülni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor csak az épület architectúrájának sérelme nélkül, minőségi és esztétikus kivitelben és megjelenéssel létesíthetők
e) az épületek az építési övezet előírásának megengedte mértékig bővíthetők. A homlokzatot csak a jelen rendelet szerint megengedett helyreállítás és védelem mértékéig bővíthetők.
(5) Utcaképi védelem területein
a) A homlokzatok és kerítések megtartása, illetve rekonstrukciója szükséges. A harsány színekre történő színezés nem engedhető meg.
b) Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő testület hozzájárulásával engedélyezhető. Az épületek felújítása illetve új építése csak a meglévő értékekhez szigorúan igazodó módon történhet.
(6) Hagyományőrző építészeti karaktervédelem
a) A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, illetve a látványvédelem megvalósulása érdekében
b) A védett területen az épületek csak oldalhatáronállóan, (előkert nélkül is) helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes oldaltornácos, utcai homlokzaton is megjelenített módon kell építeni, kontyolás, az oromfalban tetőtéri erkély-loggia nem tervezhető. Egyéb építészeti kiselemek alkalmazása, pl. ablak körüli vakolatdíszítés alkalmazása szükséges.
c) A tetőtéri beépítéskor szükséges ablakokat csak tetősíkban szabad elhelyezni.
d) A homlokzatokon, kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani.
(7) Építészeti karaktervédelem
a) Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek lehetőség szerint egy folyamatában is „átélhető”, megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó, de összépítészeti értékét tekintve kevésbé értékes néhány utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre.
b) A védett területen az épületek oldalhatáronállóan helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Az építészeti kiselemek, pl. nyílászárók, vakolatdíszítések és egyéb apró helyi jellegzetességek alkalmazása ajánlott.
19. § A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:
13. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok
20. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek: a 9. § (1) bekezdés a)-b) pontjában és a (3) bekezdésében meghatározott területek, valamint lakóépülettől 50 m-en belül.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott terület, az (1) bekezdés figyelembevételével.
21. § (1) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(2) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
(3) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket lehetőleg közös oszlopsoron kell vezetni.
(4) Településközpont területen a lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése nem megengedett.
(5) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(6) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – lehet elhelyezni.
22. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a) kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c) az utcákat egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kell megvilágítani;
d) a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
14. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
(2) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetben az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.
(3) A közterületről látható homlokzaton (ablak)klíma berendezés az épület megjelenéséhez illeszkedve, vagy takart módon létesíthető. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az a közterületre vagy a szomszédos ingatlanra nem folyhat át.
(4) A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
15. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
16. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározott területfelhasználású területen és módon.
(2) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
26. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban reklámhordozó, reklám, molinó a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
27. § (1) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(4) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
(5) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.
(6) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásplakát, illetve reklámhordozó a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
28. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
17. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
29. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
Településkép-érvényesítési eszközök
18. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
30. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről, valamint a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokról.
(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:
a) Ha a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) az építési tevékenység rövid leírását,
d) az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.
(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.
19. A településképi véleményezési eljárás
31. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
32. § (1) Településképi véleményezési eljárás a Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
(2) A polgármester véleménye a 31. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
33. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 3. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.
(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet
a) engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.
(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.
20. A településképi bejelentési eljárás
34. § A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik;
b) meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása;
c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg;
d) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t;
e) kerítés, valamint közterületről látható kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése, valamint
f) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra;
g) védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
h) védett értéken cégér, üzletfelirat elhelyezése tekintetében;
i) reklámok, reklámhordozók elhelyezésével, átalakításával kapcsolatban.
35. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
a) megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai konzultáció szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
36. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
(2) A kérelmet Tiszatarján Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 34. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 4. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
(5) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi, megtiltja, vagy megszünteti.
(6) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Tiszatarján község képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
23. A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
37. § (1) A polgármester a településképi kötelezési eljárást folytat le
Záró rendelkezések
21. Hatályba léptető rendelkezések
38. § (1) Ez a rendelet 2019. június 01. napjával lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
22. Hatályon kívül helyező rendelkezések
39. § Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszatarján Község Önkormányzat Képviselő-testületének az 5/2018(IV.18) a településkép védelméről szóló rendelete.
1. melléklet a 6/2019. (V.14.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
D |
|
Sorszám |
Utca |
Házszám |
Helyrajzi szám |
Védett érték |
1. |
Eötvös krt. |
- |
1 |
Református templom épülete |
2. melléklet a 6/2019. (V.14.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 6 /2019. (V.14) önkormányzati rendelethez
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet és telefonos elérhetőséget)
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
Építészeti-műszaki dokumentáció pld
Építészeti-műszaki dokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) db
Egyéb okirat
8. ÉTDR azonosító:
Kelt: -, - év hó nap
aláírás (kérelmező)
4. melléklet a 6/2019. (V.14) önkormányzati rendelethez
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet és telefonos elérhetőséget)
2. A tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helye, a telek helyrajzi száma:
3. A folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölése:
4. Az ingatlan adatai:
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartama:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
Építészeti-műszaki dokumentáció pld
Építészeti-műszaki dokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) db
Egyéb okirat
Kelt: -, - év hó nap
aláírás (kérelmező)
1. függelék a 6/2019. (V.14.) önkormányzati rendelethez
Helyrajzi szám |
védettség jogi jellege |
Törzsszám [Azonosító] |
védett örökségi érték neve |
|
|---|---|---|---|---|
1. |
0111/10, 0111/2, 0111/4, 0111/8, 0111/9, 114 |
régészeti lelőhely |
46860 |
Tanári földek |
2. |
0116, 0119, 0120, 0121, 0122/1, 0122/2, 0123/11, 0123/12, 0123/14, 0123/15, 0123/17, 0124, 094, 095, 096/5, 097, 2317, 2520, 2521, 2522, 2523, 2524, 2525, 2526, 2527, 2528, 2529, 2530, 2531, 2532, 2543, 2549, 2550, 2551, 2552, 2553, 2554, 2555, 2556, 2557, 2558, 2559, 2560, 2561, 2562, 2563, 284/1, 284/2, 284/3, 285, 286, 287/1, 287/2, 288, 289, 290, 291, 292, 293, 294/1, 295, 297, 298, 299, 300, 301, 302, 303, 304, 305/1, 305/2, 305/3, 306, 307, 308, 309, 310/1, 310/2, 311, 312, 313, 314, 315, 316, 317/1, 317/2, 318/1, 318/2, 319, 320, 321, 322, 323, 324, 325, 326, 327, 328/1, 328/2, 329, 330, 331/1, 331/2, 332, 333, 334, 335, 336, 337/1, 337/2 |
régészeti lelőhely |
76601 |
Tiszatarján - Dél |
3. |
0119, 0120, 0123/18, 0123/19, 0123/30 |
régészeti lelőhely |
38595 |
Naba-ér partja |
4. |
0149, 0150/15, 151, 2721, 2723, 2724 |
régészeti lelőhely |
87213 |
Kótyé- part |
5. |
017/29, 020, 021/17, 021/22, 053, 054/15, 054/16, 054/17, 054/18, 054/19, 054/3, 054/4 |
régészeti lelőhely |
16948 |
Tanya-dűlő |
6. |
037/1, 042, 050, 051/1, 051/2 |
régészeti lelőhely |
81033 |
Isten- halma, Nemesi- földek |
7. |
053, 054/15, 054/16, 054/17, 054/18, 054/19, 054/20, 054/21, 054/22, 054/23, 054/24, 054/25, 054/26, 054/3, 054/33, 054/34, 054/35, 054/4, 054/5, 054/6, 054/7, 087/2, 088 |
régészeti lelőhely |
16949 |
Nemesi földek |
8. |
064/5, 064/6, 064/7, 064/8, 069, 070/4 |
régészeti lelőhely |
46863 |
Nagyszögesi dűlő |
9. |
140, 141, 145, 149, 150/1, 150/2, 152/1, 155, 156, 157, 158, 160, 161 |
régészeti lelőhely |
16947 |
Mátyás király u. 4-6. sz. telek |
2. függelék a 6/2019. (V.14.) önkormányzati rendelethez
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sarjmeggy, török meggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
Populus canescens * |
szürke nyár |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
3. függelék a 6/2019. (V.14.) önkormányzati rendelethez
magyar név |
tudományos név |
|---|---|
aligátorfű (papagájfű, papagájlevél) |
Alternanthera philoxeroides |
karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
cingár (aprólevelű) átokhínár |
Elodea nuttallii |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárga tóalma |
Ludwigia peploides |
strucctoll-süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
chilei óriáslapu (óriásrebarbara) |
Gunnera tinctoria |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Szosznovszkij-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
rózsás tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
ördögfarok-keserűfű |
Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum ) |
japán nyílgyökér (kudzu) |
Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobata) |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
A Natura 2000 gyepterületeken az inváziós és termőhely-idegen növényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
A földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen:
parlagfű (Ambrosia artemisiifolia),
keserű csucsor (Solanum dulcamara),
selyemkóró (Asclepias syriaca),
aranka fajok (Cuscuta spp.).