Sály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2006. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
Hatályos: 2006. 11. 30- 2017. 07. 26
Sály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2006. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
Helyi Építési Szabályzat
2006.11.30.
SÁLY KÖZSÉG Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6 §.-ában foglaltakra az építés helyi rendjének biztosítására megalkotja a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) szóló rendeletét az alábbiak szerint:
1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed SÁLY község közigazgatási területére.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.
2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,
- építési határvonal,
- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti
besorolás,
- a legnagyobb beépítettség mértéke,
- a megengedett építmény magasság,
- a minimális telekméret,
- a kötelező beépítési vonal,
- a környezetvédelmi előírások,
- korlátozások.
(2) Az
(1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.
3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a szabályozási vonalakat,
- a terület-felhasználási egységek határát,
- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető
legkisebb földrészlet nagyságát,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb
földrészlet területét,
- a belterület bővítés határát.
(2) Az
(1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan irányadó a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.
I. Fejezet
Az építési engedélyezés általános szabályai
5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület előkészítés vagy közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(3) A műemléki védelem, a műemléki környezet és a helyi értékvédelem területén, valamint a Különleges területeken tervezési tevékenységet É-1, É-2, vagy É-3 jogosultsággal rendelkező építészmérnök végezhet. Az e területekre benyújtott építési engedélyezési tervek előzetes területi főépítészi egyeztetése és jóváhagyása szükséges.
(4) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
(5) A műemléki környezet területén és az ott helyi egyedi védelemben részesülő épületek esetében - a vonatkozó országos érvényű és e rendelet által megszabott előírásokon túlmenően - az elsőfokú építésügyi hatóság engedélye szükséges:
a) az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;
b) az épület homlokzatán bármilyen hírdető/reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
(6.)Az
(5) bekezdés a) pontja szerinti munkálatok engedélyezési dokumentációjának tartalmaznia kell:
- a változtatás előtti állapot homlokzatrajzát (M=1:100)
- a változtatással érintett egész homlokzat tervét - színváltoztatás esetén színezett homlokzati tervet (M=1:100)
- az újonnan elhelyezésre kerülő nyílászáró szerkezeti részlettervét (M=1:20)
- a változtatás előtti állapot és a változtatás műszaki leírását
- az épület érintett homlokzati tervét (a rajtalévő már engedélyezett reklámok/feliratok feltüntetésével);
- a reklám/felirat színezett rajzát, vagy fotóját;
- a reklámhordozó szerkezetét bemutató tervet.
(7) SÁLY területén, közterületen szobor, emlékmű, díszkút vagy más képző- és iparművészeti alkotás elhelyezéséhez, felújításához, eltávolításához az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A beadványnak tartalmaznia kell az alkotásról készített fotót és az elhelyezés/felújítás módjának részletes leírását, illetve a műalkotás környezetére készített tervet (díszburkolat, növénytelepítés stb.).
A telkek beépítésének feltételei
6. § (1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.
(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a gáz és a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés kivételével - csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.
(3) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése
(4) A felszínmozgásos területeken biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, illetőleg az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. A területen építési korlátozás áll fenn, e területeken más egyedi épületeket, szakhatóság által engedélyezett feloldásáig- elhelyezni nem lehet. A tilalom kizárólag a terület egészére kiható mozgásmérés-sorozat alapján készített, részletes területi – környezetföldtani elemzést is tartalmazó - geotechnikai és állékonysági szakvélemény alapján oldható fel.
(5) Egyéb előírások a felszínmozgásos területekre
3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető,
rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására,
amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni,
víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani,
nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet.
(7) Az alápincézett területeken a jelenlegi terepszint 40 cm-t meghaladó megváltoztatása építési engedélyköteles tevékenység.
A szabályozási tervek egyes jeleinek értelmezése /rajzi mellékletnek megfelelően/
7. § (1) Tervezett szabályozási vonal: ahol a közterületet és nem közterületet elválasztó vonal nem egyezik meg az alaptérképi állapottal.
kialakult helyzethez igazodik
új kiépítésű területen ahol jelölve van,
ott az építési vonal, és a szabályozási vonal közötti előkertet is kötelezően elő kell írni
a jelölt szakaszokon az utcai telekhatár, ahol a homlokzatsík részlet hátrahúzása által kizárt területet nem kell közhasználatra átadni.
(3) Előkert
Ahol jelölve van ott az szabályozási vonal és az építési vonal közötti kötelező távolság, ahol nincs jelölve, ott a kialakult állapot szerint az építmény mindkét oldalán kialakult 3-3 előkert átlaga szerint állapítandó meg.
Elő-és oldalkertben önálló épület nem építhető.
Oldalhatáron álló építmény telekhatárra épült homlokzatán nyílászáró nem jeleníthető meg. Tűzfalon a meglévő ablak, nyílászáró befalazásáról gondoskodni kell.
(4) A kialakult állapot miatt az építmények közötti távolság 4 m-re csökkentendő, ez esetben az építmény magasság sem lehet 4 m- nél több.
Az előkertben csak park, parkoló helyezhető el.
(5) Építési határvonal
a., oldalhatárnál: az OTÉK 35. §. szerint
b., közbülső határvonal: az OTÉK
31. §. (4) szerint
c., hátsó határvonal
ahol jelölve van, a célszerű területhasználatot és a zavaró áthatás mérséklését szolgálja. Mögötte építmény, trágyatároló sem létesíthető:
ahol nincs jelölve: az OTÉK 35 §. szerint
(6) Építési hely
A (4) (5)pontban meghatározott területen belül a HÉSZ-ben meghatározott telekhányadig helyezhetők el építmények úgy, hogy védőtávolságaik a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
(7) A nagy tömb-belsők kezelésének feltételei
-az építési hely hátsó vonalának megtartása, az így kialakuló tömb belsők
rendezési terv módosítás során történő feltárása
A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása
8. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
(2) A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak.
(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:
a.)lakó övezetek
falusias lakóterületek övezetei
- Lf-1 Falusias aprótelkes lakóövezet
- Lf-2 Falusias szalagtelkes lakóövezet
- Lf-3 Falusias kertes lakóövezet
b.)településközpont vegyes terület övezetei
- Vt-1 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezé-sére szolgáló kis telkes alövezet
- Vt-2 Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
c.)gazdasági területek övezetei
- Gip ipari gazdasági terület övezete
- Gksz kereskedelmi szolgáltatói övezet
- Gip-M agroipari terület
d.)különleges területek övezetei
- Ksz szabadidő park
- Kt temető
-Ktu turisztikai célú övezet
- Kmád Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon övezete
- Kpi pincés terület övezete
(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:
a.) közlekedési és közműterület
- KÖu közúti közlekedési terület
b.) zöldterület
- Z zöldterület
c.) erdőterület
- Evk környezetvédelmi célú erdő
- Evt természetvédelmi célú erdő
d.) mezőgazdasági rendeltetésű terület
- Má-I általános mezőgazdasági övezet szántó művelésű terület intenzív használattal
- Má-Ix általános mezőgazdasági övezet szántó művelésű terület intenzív használattal – birtoktest -létesítési
tilalommal
- Má-E általános mezőgazdasági övezet gyep, legelő területek – extenzív használattal
- Má-Ö általános mezőgazdasági övezet az Ökológiai hálózat területén belül.
- Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület és szőlőültetvények területek
e.) egyéb rendeltetésű területek
- V-1 patakok, árkok, vízmosások
- V-2 tározók, tavak
- V-4 vízmű területek és vízbeszerzési területek
- V-5 mocsarak és vízállásos területek
- V-6 árvédelmi töltések
9. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
(3) Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.
II. Fejezet
Beépítésre szánt területek
Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások
10. § (1) Azon övezetek területén, ahol a Szabályozási Terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése.
(2) Ha a telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor
-amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,
-amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, -szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.
(3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.
(4) A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.
(5) Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható.
(6) A telekalakítás szabályai:
11. § (1) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
(2) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.
(3) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.
(4) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.
(5) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű (gáz kivételével), burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.
(6) Homlokvonali kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának és a HÉSZ kerítésekre vonatkozó előírásai szerint lehet..
-Tömör kerítés: utcafronton, az utcával párhuzamos gerincű beépítésnél létesíthető. Anyaga falazott, formatizált beton, vagy fa lehet.
Gazdasági területeknél feleljen meg a sajátos biztonsági elvárásoknak is.
-Egyéb helyen: max. 90 cm magas tömör lábazaton áttört kerítés.
(7) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.
(8) Lakótelkeken csak magáncélú és –tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.
(9) Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni:
-műemléken és a hozzá tartozó telekterületen,
-műemléki környezet területén,
-helyi értékvédelmi területen,
-lakóépülettől 50 méteren belül.
12. § (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:
kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet
tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.
kialakult telekméret: a ténylegesen meglévő telekméret. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor.
(2) Kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság esetén
max. 50 cm eltérés lehet
(3) Új magas-tető 35 foknál kisebb hajlásszögű nem lehet.
Lakóövezetek általános előírásai
13. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
-termelő kertgazdasági építmény,
-a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2 beépített szintterületig
-kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig
-igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig
-szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig
-sportlétesítmény 1 ha-ig
-üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
-nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
-Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
-Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.
(3) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.
(Legfeljebb két lakás helyezhető el egy épületben)
(4) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
-Az épületek közötti távolság betartandó,
-Oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.
-Szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges.
(5) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén mellékletben szereplő védőtávolságokat is be kell tartani.
(6) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi
előírások alapján a falusias lakóövezet telkein helyezhető el.
(7) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
(8) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése kerámia anyagú cserép lehet. A harsány színű, településképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(9) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
(10) A „kismélységű” telkek beépítése:
A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.
Kisméretű teleknek az a építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m -nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.
A „kisméretű” telkekre vonatkozó külön előírások.
ca) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.
cb) Ha a kisméretű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kisméretű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.
14. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak.
(2) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre
Lf-1 APRÓ (SZABÁLYTALAN) TELKES FALUSIAS LAKÓÖVEZET
Lf-2 SZALAGTELKES FALUSIAS LAKÓÖVEZET
Lf-3 FALUSIAS KERTES LAKÓÖVEZET
Az építési telek |
Övezeti
jele |
Beépítésének
módja |
Legkisebb
területe*
m2 |
Legnagyobb beépítettsége**
% |
Építményének-
legnagyobb
magassága
m |
Legkisebb
zöldfelület
mértéke
% |
Lf-1 |
O |
550 |
30 |
(K) 4,5 |
40 |
Lf-2 |
O |
800 |
30 |
(K) 4,5 |
40 |
Lf-3 |
O |
700 |
30 |
4,5 |
40 |
Minimális telekszélesség:
Lf-1 esetében 16 m, Lf-2 esetében 14 m, Lf-3 esetében 16 m
(3) Tetőtér beépítés megengedhető, de önálló lakrész kialakítása tetőtérben nem alakítható ki.
20 m-nél szélesebb telek esetén szintén az oldalhatáron álló építési helyen belül az építmény szabadonállóan is elhelyezhető.
(4) Lakó funkció esetén a minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba.
(5) A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el, két lakás, vagy két rendeltetési egység elhelyezése esetén a minimális teleknagyság további 150 m2 teleknövekménnyel egészítendő ki.
(6) A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél, kivéve csűr építmény.
(7) A telekhasználat belső határvonalai
Lakó- és gazdasági udvar határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 méteren belül épület csak a főépülettel egybeépítve létesíthető.
- Az állattartó funkciójú épület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.
Gazdasági és kert határvonala
- Az utcai telekhatártól számított 10,0 métertől 40,0 méterig terjedő terület a gazdasági tevékenységek számára kijelölt zóna.
- A nem lakó funkciójú épületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
Az utcai telekhatártól számított 40,0 méteren túl a telekrészen legfeljebb csűr építhető.
(8) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését az állattartási rendelete szabályozza.
(9) A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően:
- jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),
- az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás és az állattartási rendelet lehetővé teszi,
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,
- a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),
- hőtermelést szolgáló épület (kazánház).
(10) Környezetvédelmi besorolások
-levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
-zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
-Közművesítés: részleges
(11) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése esetén a hálózatra való rákötés kötelező.
Lf- L (Lator környéki övezetekre vonatkozó külön előírások ):
a lakó épületekre vonatkozó szabályok:
Lábazatképzésnél:
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Falfelület képzésnél:
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek; ríkító, erős színek nem alkalmazhatók
Falburkolat kialakításánál:
Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.
Tetőszerkezet kialakításánál:
A tetőidom általában utcára merőleges, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tető hajlásszög 35-45fok
Lapostető nem építhető.
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.
Műanyag előtető nem építhető.
15. § (1) A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A vegyes terület funkcionális övezetei a következők
-Vt-1 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
-Vt-2 Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú és középfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
Településközpont vegyes terület övezeteinek
16. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
-lakóépület
-igazgatási épület
-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
-egyéb közösségi szórakoztató épület
-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
-sportépítmény 1 ha-ig
-parkolóház, üzemanyagtöltő kivételesen sem engedhető meg.
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK
31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:
-nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
-termelő kertészeti építmény
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) A műemlékileg védett, a műemléki környezet és a helyi értékvédelmi területen belül csak E-1, E-2, E-3 tervezői jogosultsággal rendelkező építész tervezhet. Új beépítések esetén - a látványvédelem érdekében - a beépítést és annak mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasság értékét, illetve az építészeti kialakítást az ezekre vonatkozó előzetes elvi építési engedélyezési tervben kell tisztázni. Az elvi engedély kiadásának feltétele, hogy a tervet a műemléki szakhatósággal egyeztetni kell és a területi főépítésznek jóvá kell hagyni.
A településközpont vegyes terület funkcionális övezetei
17. § (1) Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II.sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
-A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább M=1:200 utcakép készítésével , vagy fotókkal kell bemutatni. Hézagosan zártsorú beépítés a műemlékileg védett környezeten kívül megengedhető.
-A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke)
-Meglévő, kialakult, 10-14 m szélesség közötti lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magasság csak max. 4,0 m lehet.
-Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
-Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkolómérleg számításba a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.
-Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése.
(2) Egyéb előírások:
-levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet
-zaj- és rezgésvédelmi besorolás: kisvárosi lakóterület
-közművesítés: teljes körű
(3) A településközpont vegyes terület övezetei lehetnek
Vt-1 TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLETJELLEMZŐEN LAKÓÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ KIS TELKES ALÖVEZET
-Vt-2 TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZŐEN ALAP, VAGY KÖZÉPFOKÚ INTÉZMÉNYI ÉPÜLET ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ NAGYTELKES ALÖVEZET
II. SZ. TÁBLÁZAT
Az építési telek |
Övezeti
jele |
Beépítésének
módja |
Legkisebb
területe*
m2 |
Legnagyobb beépítettsége**
% |
Építményének-
legnagyobb
magassága
m*** |
Legkisebb
zöldfelület
mértéke
% |
Vt-1 |
O
Oldalhatáron álló |
550 |
30 |
4,5 |
40 |
Vt-2 |
SZ Szabadonálló |
800(T) |
40 |
4,5-6,5 |
15 |
(4) A beépítési mód lakóépület elhelyezése esetén az illeszkedés szabályai alapján, intézményi funkció elhelyezése esetén pedig készítendő beépítési terv szerint állapítandó meg.
- * lakó funkció esetén a minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %-nál nem vehető számításba.
- az építmény magasság nagyobbik értéke lakófunkciójú építmény esetén saroktelken megengedhető, amennyiben az városépítészeti hangsúly pont.
**(T) Technológiai tervvel és beépítési tervvel igazolandó érték oktatási építmények esetében.
***az építmény magasság templomtoronyra nem vonatkozik
4,5 m–lakóépületekre vonatkozó érték
6,5 m intézményi épületekre vonatkozó érték
Gazdasági területek övezetei
18. § (1) A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terület lehet:
Gksz -Kereskedelmi, szolgáltató terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
Gip -Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet védőterületet igénylő építmények elhelyezésére
Gip-M -Mezőgazdasági, agroipari terüólet
(3) Gksz ÉPÍTÉSI ÖVEZET KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ CÉLRA
a ) funkciók: az OTÉK 19. §. /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel:
-lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók
-sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak „főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként” létesíthető.
b.) A településképi megjelenítés feltételei:
az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)
a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 50 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott.
c.)Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.
Az építési telek |
Övezeti
jele |
Beépítésének
módja |
Legkisebb
területe*
m2 |
Legnagyobb beépítettsége**
% |
Építményének-
legnagyobb
magassága
m*** |
Legkisebb
zöldfelület
mértéke
% |
Gksz |
SZ
Szabadon álló |
1000 |
40 |
7,5(T) |
25 |
A telek minimális szélessége 25 m.
* T –vel jelölt értékek technológiafüggő értékek.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(5) A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK „G” kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket:
51.12 Alapanyag,üzemanyag ügynöki nagykereskedelem
51.23 Élőállat nagykereskedelem
51.24 Nyers-félkész bőr nagykereskedelem
51.51 Energiahordozó nagykereskedelem
51.52 Fém-, érc, nagykereskedelem
51.54 Vasárú szerelvény nagykereskedelem
51.55 Vegyi árú nagykereskedelem
51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem
51.57 Hulladék nagykereskedelem
(6) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):
- átrakó építmény, mérlegház
- szociális helység építménye
- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
- szolgálati lakó és szállásépületek
- terület ellátó alapfokú intézmény
terepszint alatti építmények
(talajmechanikai szakvélemény alapján)
- technológiai és üzemelésközbiztonsági célú pincehelyiség
(7) A kereskedelmi szolgáltató területen alapvetően olyan ipari jellegű létesítmények helyezhetők el , melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (tárolás, raktározás, településgazdálkodás)
(8) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
(9) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát, miszerint a környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjed át.
(4) Gip ÉPÍTÉSI ÖVEZET EGYÉB IPARI TEVÉKENYSÉG CÉLJÁRA
A funkciók: az övezetben az OTÉK 20 §. /3/ szerinti tevékenység nem létesíthető. („Védőterületet” igénylő igen, „védőtávolságot” igénylő funkciójú építmény nem helyezhető el.)
a.)funkciók: az OTÉK
19. §. /2/3/-ban megnevezettek helyezhetők el a következő
megkötésekkel:
-lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók
-sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak „főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként” létesíthető.
b.)A településképi megjelenítés feltételei:
-az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.)
-a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 50 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott.
c.)Az övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.
d.)A telken belül a parkolás fásított felszíni parkolóban, vagy az épületen belül oldandó meg.
e.)Lakóterülettel közvetlenül határos vagy attól 100 m-re lévő új üzemi létesítményben, telephelyen
-tűz-, robbanás- vagy fertőzésveszéllyel járó ipari vagy szolgáltató jellegű tevékenység,
-mérgező gázok keletkezésével és kibocsátásával járó ipari vagy szolgáltató jellegű tevékenység,
-veszélyes sugárzással, vegyi- és korróziós hatással járó ipari vagy szolgáltató jellegű tevékenység nem folytatható,
-50 MWatt –nál nagyobb hőteljesítményű tüzelőberendezés nem telepíthető, illetőleg
-ipari és szolgáltató jellegű intézményekben keletkezett veszélyes hulladékok vonatkozó hatályos jogszabályban előírt átmeneti gyűjtőhely, vagy nyílt vagy szabadtéri hulladékkezelő, -lerakó terület (települési szilárd és folyékony, radioaktív stb.) nem alakítható ki.
f.)A 3,5 tonnánál nagyobb súlyú gépjárművek számára a lakóterületek övezeti határától számított 150 m‑en belül új önálló parkolóterület, garázs és telephely, illetve ezek be- és kijárata nem alakítható ki.
g.)Lakóterület telekhatárától, illetőleg lakóterülethez kapcsolódó közkert, közpark, fásított köztér határától számított 50 m-en belül nem szabad létesíteni:
-önálló vagy más rendeltetésű épületben létesülő üzemanyagtöltő állomás be- és kihajtóját,
-nem zárt anyagtároló deponiát,
-telephely be- és kijáratát,
-veszélyes hulladék tárolására szolgáló építményt.
Az építési telek |
Övezeti
Jele |
Beépítésének
Módja |
Legkisebb
területe*
m2 |
Legnagyobb beépítettsége**
% |
Építményének-
legnagyobb
magassága
m*** |
Legkisebb
zöldfelület
mértéke
% |
Gip |
SZ
Szabadon álló |
1000 |
40 |
7,5(T) |
25 |
A telek minimális szélessége 25 m.
* T –vel jelölt értékek technológiafüggő értékek (siló, daru pálya)
Környezetvédelmi besorolások:
Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaság-védelmi övezet
Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. Gazdasági és különleges területi kategória:
A telek minimális szélessége 25 m
* T –vel jelölt értékek technológiafüggő értékek (daru pálya, siló)
***A vedőterületet környezeti hatástanulmány alapján az illetékes szakhatóságok állapítják meg.
Környezetvédelmi besorolások
Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaság-védelmi övezet
Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. Gazdasági és különleges területi kategória:
Az ipari gazdasági területre betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők:
- akkumulátorgyártás
- ércdúsító
- bányaüzem
- lőporgyártás
- lakk és festékgyártás
- műtrágyagyártás
- atomenergiai létesítmény
- izotóp labor
- veszélyeshulladék égető és feldolgozó üzem
- fehérje-feldolgozó üzem
- zsírfeldolgozó üzem
- azbesztgyártás
- cellulózgyártás
- kőolaj és földgáz feldolgozó
- grafitgyártás
- foszgéngyártás
- gyógyszergyártás
- növényvédőszer gyár
- klórgyártás
- kokszoló mű
Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben:
- vörösiszap tároló
- zagytér
- veszélyes hulladéklerakó
Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre jelen esetben
- téglagyár
- műanyag feldolgozó
- nyomtatott áramkör előállító üzem
- üveggyártó
- nehéz gépjárműjavító
Csak a környezeti határértékeket teljesíteni tudó technológiák fogadhatók
(5) Gip-M-MEZŐGAZDASÁGI, AGROIPARI TERÜLET ÖVEZETE
a.)Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik
b.)Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m2-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.
A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a I. számú tevékenységi körök helyezhetők el elsősorban. (MEZŐGAZDASÁG,VADGAZDÁLKODÁS ,ERDŐGAZDÁLKODÁS „A+B” kód , továbbá a II Ipar- feldolgozó ipar / A feldolgozói tevékenység DA- DB- DC, DD kód alatt felsoroltak ),kivéve az alábbi tevékenységeket:
17.5. konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat)
c.)funkciók:
„védőtávolságot” igénylő tevékenységek – szakhatósági közreműködéssel – csak olyan helyre telepíthető, ahol az arra előírt védőtávolság biztosítható.
„védőterület” minden esetben kötelező, mert a környezetterhelés sem a talajra, sem a vizekre, sem a szomszédos ingatlanokra nem terhelhető, tehát létesítéskor az OTÉK 38. §. /2/-/7/ és 50 § /1/-ban előírtak szerint kell eljárni. Az eljárás függvényében az övezetben vagy lakás, vagy csak az őrzés céljára szolgáló szálláshely létesíthető.
d.)A telekhatáron – látványtakarás céljából is – min. 3,0 m széles sávban három szintes növényzetet kell telepíteni.
Az építési telek |
Övezeti
Jele |
Beépítésének
Módja |
Legkisebb
területe*
m2 |
Legnagyobb beépítettsége**
% |
Építményének-
legnagyobb
magassága
m*** |
Legkisebb
zöldfelület
mértéke
% |
Gip-M |
SZ
Szabadon álló |
1000 |
40 |
7,5(T) |
25 |
A telek minimális szélessége 25 m.
*(T) Kivéve siló, víztorony, gabonatároló
e.)Környezetvédelmi besorolások
Levegőminőségi besorolás: általános levegőtisztaság-védelmi övezet /határértékek a
Zaj- és rezgésvédelmi besorolás. Gazdasági kategória:
19. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VI.sz. táblázatban előírtaknak. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
(2) A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
-Kt temető
-Ksp sportpálya
-Kc kemping
VI. SZ. TÁBLÁZAT
Az építési telek |
Övezet
Jele |
Funkcionális besorolása |
Beépíté-sének
Módja |
Legkisebb
Telekterülete*
m2 |
Legnagyobb beépítettsége
% |
Építményének
legnagyobb
magassága
m |
Ksz |
Különleges övezet,szabad
idő park |
SZ |
1000 |
10 |
4,5 |
Kt |
Működő temető |
SZ |
1000 |
5 |
3,5 |
Ktu |
Turisztikai célú övezet |
SZ |
1000 |
20 |
4,5
|
Kmád |
Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon övezete |
K |
K |
K+5 |
K |
Kpi |
Pincesorok övezete |
K |
100 |
K(80) |
3,5
|
(3) Különleges területen 1 ha nagyságrendet meghaladó építési telek beépítése legalább E-2, vagy E-3 jogosultságú tervező által készített beépítési terv és elvi engedély alapján lehetséges
K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok
A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi
(3) Egyes különleges övezetekre vonatkozó sajátos előírások:
1.Kt Meglévő temető átalakításához, átépítéséhez, bővítéséhez beépítési terv készítendő
A temetők területén elhelyezhető
-egyházi és kegyeleti épületek,
-a temetkezés egyéb építményei,
-virág- és egyéb temetkezési, kegyeleti kellékek árusításához szükséges építmények,
-a fő rendeltetést és a fenntartást kiszolgáló egyéb építmények,
kivételesen - ha azt SZT részletesen szabályozza - a sírfelállításhoz szükséges --műhelyépületek, kőfaragó műhelyek helyezhetők el.
2.Ksp- Különleges sport övezet
A kerület területén az övezetbe tartozó területeken további telket kialakítani csak SZT alapján lehet.
Az övezet területén közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet, a területek az éjszakai időszakra zárható módon kerítéssel lekeríthetők, illetve a zöldfelület védelmét szolgáló gyepvédő rácsok és korlátok elhelyezhetők.
Az övezet területén az elhelyezhető építmény bruttó beépített alapterülete nem lehet nagyobb az SZT-ben meghatározott mértéknél.
Az övezet területén épületként elhelyezhető:
-a vendéglátás építményei, illetőleg a közterületi pavilonok közül - fagylaltozó, -újságos pavilon,
-a testedzést szolgáló építmény, épület,
3.Kpi- Különleges barlanglakás és pincés terület övezete
-Kpi- pincesoros területek övezete
Az övezetre üreg kutatás részletes felmérés alapján részletes szabályozási terv készítendő
Új pince létesítése csak bányageológiai szakvélemény alapján engedélyezhető
A kialakítható legkisebb telekterület méret - K - 100 m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K - 7,0 m
A beépítési mód - K -
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 3,5 m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke -K80 %
A zöldfelület legkisebb mértéke 40 %
Az építési övezet a pincesorainak területeit foglalja magában.
A pincesorok területén belül a borturizmushoz kapcsolódó ellátási (közösségi) létesítmény építése engedélyezett.
A pince borozók és közösségi épületek részére telket kell kialakítani.
IV. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
A közlekedési területek általános előírásai
20. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyűjtőutak esetén 16-22 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
Közlekedési létesítmények
Közművek és hírközlési létesítmények
(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
(4) Figyelembe kell venni továbbá:
-az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
Útügyi előírások száma |
Megnevezése |
Út |
2-1.218 |
:2003 |
Településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei.
Tartalmi követelmények |
Út |
2-1.201 |
:2004 |
Közutak tervezése (KTSZ) |
Út |
2-1.202 |
:2003 |
Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése |
Út |
4-1.203 |
:1995 |
Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatója és útbaigazító jelzésrendszere |
Út |
2-1.206 |
:2001 |
Körforgalmi csomópontok tervezése |
Út |
2-1.215 |
:2004 |
Közutak víztelenítésének tervezése |
Út |
1-1.301 |
:1981 |
A közlekedési zaj csökkentése úttervezési módszerekkel |
Út |
2-1.302 |
:2003 |
Közúti közlekedési zaj számítása |
Út |
2-1.303 |
:2000 |
Közúti zajárnyékoló falak. Létesítés és fenntartás |
Út |
2-1.503 |
:2002 |
Kisforgalmú utak pályaszerkezetének méretezése |
Út |
2-2.103 |
:1998 |
Aszfalt burkolat fenntartása |
Út |
3-2.104 |
:1983 |
Az útfenntartás műszaki irányelvei. Beton-, kő- és műkőburkolatok |
Út |
2-2.401 |
:1999 |
Szórósó. Technikai nátriumklorid |
Út |
3-2.402 |
:1983 |
Hóvédművek. Műanyaghálós hódvédművek |
Út |
2-3.201 |
:2000 |
Beton pályaburkolatok építése. Építési előírások, követelmények |
Út |
2-3.205 |
:1981 |
Kő-és műkő burkolatok |
Út |
2-3.206 |
:2003 |
Útpályaszerkezetek kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú alaprétegei. Építési előírások |
Út |
2-3.210 |
:2000 |
Pályalemezekből visszanyert beton újrafelhasználása (másodbeton) |
Út |
2-3.212 |
:2004 |
Betonkő burkolatú pályaszerkezetek tervezése és építése. Követelmények |
Út |
2-3.301 |
:2002 |
Útépítési aszfaltkeverékek és út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek |
Út |
2-3.304 |
:1989 |
Higított bitumenes aszfaltmakadám pályaszerkezeti rétegek |
Út |
2-3.306 |
:2000 |
Útburkolatok felületi bevonata. Kötőanyag kipermetezésével és a zúzalék kiszórásával készült felületi bevonatok |
Út |
2-3.307 |
:1992 |
Kohósalakaszfalt útpálya alapok és -burkolatok |
Út |
2-3.315 |
:2003 |
Útburkolatok felületi bevonata. Hideg keveréses és terítéses technológiával készült felületi bevonatok |
Út |
2-3.506 |
:2002 |
Hidegen bedolgozható kátyúzó anyagok (higított bitumen, bitumenemulzió és speciális kötőanyagú keverékek) összetétele, gyártása, bedolgozása, minősítése |
Út |
2-3.601 |
:1998 |
Útépítési zúzott kőanyagok |
Út |
2-3.706 |
:2003 |
Bontott útépítési anyagok újra használata és hasznosítása. Általános feltételek. |
Közműlétesítmények, közműellátás
21. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell..
(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.
(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
a.)Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
b.)Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
c.)Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(8) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
-A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
-A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
-A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
-A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
-Az ÉKÖVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sávkarbantartás számára szabadon hagyandó.
-A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(9) Villamosenergia ellátás
A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(10) Gázellátás
Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.
Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
(11) Távközlés
A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az ANPI és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
22. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
-Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
-Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
-Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
-Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
-Távbeszélőfülke elhelyezése
-Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
(8) Új parkoló csak fásítottan alakítható ki.
Egyes mérnöki létesítmények elhelyezési szabályai
23. § (1) Ha műszakilag nincs más megoldás, minden építési övezet és övezet területén elhelyezhetők a (2)–(3) bekezdés figyelembevételével:
e) a transzformátorállomások,
f) az energia-átalakítók,
g) a gáznyomás-szabályozók,
h) az önálló épületként tervezett kazánházak,
i) a köztisztasági szolgáltató telepek közül a hintőanyag-tárolók,
j) a közművezetékek nyomvonalai,
műtárgyai és építményei, amelyek elhelyezésének módját az eljáró hatóságnak elvi engedélyben kell meghatározni.
(2) A felsorolt mérnöki létesítmények számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.
(3) A Gksz, övezetek területein hulladékudvar is elhelyezhető.
(4) A lakóépületekben csak az épület ellátására szolgáló új áramátalakító-berendezés helyezhető el, a meglévő berendezések különálló elhelyezéséről gondoskodni kell.
24. § (1) A településterületén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen:
Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
Zöld területek kertépítészeti terv alapján létesíthetők.
25. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) Az övezetbe elhelyezhető:
-Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.
-A terület fenntartásához szükséges épület.
pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).
26. § (1) A legmagasabb szintű vonatkozó jogszabály „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló 1996. évi XIV. törvény.
(2) A településigazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:
-Ev védelmi célú erdő
-Eg gazdasági célú erdő
Védelmi rendeltetésű erdők
27. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.
(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.
28. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.
(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.
(3) A maximális építménymagasság 3,5 m lehet. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.
29. § (1) A település külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
-Má-I általános mezőgazdasági övezet (döntően) szántó művelésű terület – extenzív terület
-Má-E általános mezőgazdasági övezet (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület
-Má-E ö általános mezőgazdasági övezet az ökológiai hálózat területén belül (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület
-Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények
X – kóddal jelölt területeken a távlati terület-felhasználás tartalék területe, ahol építményt elhelyezni nem lehet.
A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
Jellemzően szántó művelésű terület
30. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VII.. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.
Má-I- általános mezőgazdasági övezet, jellemzően intenzív, szántó művelésű területen
Má-E - általános mezőgazdasági övezet , jellemzően extenzív, rét-legelő művelésű területen
VII. SZ. TÁBLÁZAT
Az építési telek |
Övezet jele |
Beépítési mód |
legkisebb telekterülete
m2(ha) |
Legnagyobb beépítettsége
% |
Építményének
legnagyobb
magassága
m |
Má-I |
SZ
Szabadonálló |
6000 m2+10 ha |
3 |
4,5 |
Má-E |
SZ
Szabadonálló |
6000 m2+10 ha |
3 |
4,5 |
Má-Eö – az ökológiai hálózat területén belül a mezőgazdasági övezetben nem helyezhető el újonnan nagyfeszültségű távvezeték, szélenergia park létesítményei és mikrohullámú átjátszó torony építményei.
Kertgazdálkodásra szolgáló terület, szőlő és gyümölcsös terület
31. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VIII.sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
(2) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m2. Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m2 telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges.
(3) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele:
Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető. Földbevájt pince létesíthető.
Az Mk-1 Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.
VIII. SZ. TÁBLÁZAT
Az építési telek |
Övezet jele |
Beépítési mód |
legkisebb telekterülete
m2(ha) |
Legnagyobb beépítettsége
%* |
Építményének
legnagyobb
magassága
m |
Mk-2 |
SZ
Szabadonálló |
3000 m2 + 5 ha |
3% |
4,5 m |
(4) A Bükkaljai borvidék sajátos előírásai
a.)A Bükkaljai borvidék, (melynek SÁLY község is tagja) borvidék szőlőkataszter szerinti I. és II. besorolású területein kizárólag csak a szőlőtermesztést, szőlőfeldolgozást, borászatot és a borturizmust szolgáló építmények építhetők.
b.)A borvidék területén lévő bányasebekre tájrendezési tervek készítendők.
c.)A szőlőkataszterbe tartozó területeken új bánya nyitása nem engedélyezhető.
d.)A Bükkaljai borvidéken épületeket elhelyezni, a volt zártkerti-kertes mezőgazdasági területeken csak 3.000 m2-nél nagyobb területre lehet, ahol a beépítettség mértéke maximum 3 %. A volt nagyüzemi szőlőterületeken maximum 2 % beépítettséggel csak 5.000 m2-nél nagyobb területre lehet hasonló rendeltetésű épületet elhelyezni.
e.)A Bükkaljai borvidék szőlőterletein építési engedély csak a hegyközség által igazolt minimum 80 % művelt szőlő esetében adható ki.
f.)A Bükkaljai borvidék területén a – kertes – volt zártkerti területeken 3.000 m2-nél kisebb, a volt nagyüzemi mezőgazdasági területeken 5.000 m2-nél kisebb új földrészlet nem alakítható ki, a telekösszevonást, telekegyesítést kivéve.
g.)A volt zártkerti – kertes – területeken 150 m2-nél nagyobb alapterületű épület nem helyezhető el. A terepszint alatti beépítés – maximum 10 % - nem számít bele a beépítési százalékba.
h.)A „történeti térségnek” minősített műemléki borvidéki területeken a történelmileg kialakult művelési mód, beépítés, építészeti jelleg, illetve a szőlőművelés fennmaradásának szempontjai érvényesítendők.
Vízgazdálkodási területek övezetei
32. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik (patakok, árkok, vízmosások) a Sályi-patak, partja és közvetlen környezete.
(2) V-2 jelű övezetbe tartoznak a tározók, tavak
(3) V-3 övezetbe tartoznak a hordalékfogó gátak, időszakos vízvisszatartással.
(4) V-4 jelű övezetbe tartoznak a vízmű területek és általános vízbeszerzési területek
(5) V-5 jelű övezetbe tartoznak a mocsarak és vízállásos területek
(6) V-6 jelű övezetbe tartoznak az árvédelmi töltések
Területükön csak a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények helyezhetők el.
Természeti területek és az ökológiai hálózat
33. § Ezen kataszterezett területekre a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának kezelési terve vonatkozik.
IV. Fejezet
34. § (1) Ez a rendelet 2006. november 30. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2006. november 30. napjától kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 4/l984./V.2./ számú rendeletet,
(3) Jelen rendelet mellékletét képezi:
a./ Szabályozási Terv belterületre M= 1:4.000 (SZ-1)
b./ Szabályozási Terv külterületre M= 1:10.000 (SZ-2)
Egyes sajátos jogintézmények Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek
Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
(1)Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervben foglaltak megvalósítása érdekében a rendezési terv módosítása nélkül a település Képviselő-testülete az alábbi sajátos jogintézményekkel él: tilalmak, kisajátítások, elővásárlási jogok, helyi közút céljára történo lejegyzések, útépítési és közművesítési hozzájárulások, településrendezési kötelezések, amely lehet: beépítési kötelezettség, helyrehozatali kötelezettség, beültetési kötelezettség.
(2) a) Tilalmak a településrendezései feladatok megvalósítására és a természeti, környezeti veszélyezettség megelőzésére határozhatók meg.
aa) Változtatási tilalom rendelhető el a szabályozási terv által megváltoztatott felhasználású területeken az új felhasználásra vonatkozó részletes szabályozási terv elkészültéig vagy egyéb a beépítés szempontjából fontos feltétel (pl. infrastruktúrafejlesztés) teljesítéséig.
ab) Telekalakítási és építési tilalom rendelhető el azokon a jelenleg beépített vagy beépíthető területeken, amelyek beépítését a szabályozási terv nem teszi lehetővé.
b) Kisajátításra a közérdekű településrendezési feladatok megvalósításához szükséges a ingatlanok kerülhetnek.
c) Elővásárlási jog a nem önkormányzati tulajdonú telkekre az alábbi településrendezési célok megvalósítására írható elő:
ca) infrastruktúrafejlesztés,
cb) művi (települési, építészeti) és természeti értékvédelem,
cc) beépítésre szánt területek fejlesztése.
d) Közút céljára történő lejegyzés a helyi közutak létesítése illetve az utak szabályozási szélességének biztosítása és a szabályozási vonal által lehatárolt telekrészre írható elő.
e)Útépítési és közművesítési hozzájárulás az önkormányzati infrastruktúrafejlesztésekkel és a nem önkormányzati telekalakítással összefüggésben határozható meg.
f) Beépítési kötelezettségek telekgazdálkodási és városképi szempontból határozhatók meg.
g) Beültetési kötelezettségek a szabályozási terv szerint városképi, környezeti minőség javítása érdekében határozhatók meg.
(3) E rendelet elfogadásával egyidejűleg SÁLY Község Képviselő-testülete a rendelet melléklete szerinti sajátos jogintézményekkel él és rendelkezik azokról.
(1)Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét a többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv.
30. §-a szabályozza.
(2)A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét napirenden kell tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.
(1)Ez a rendelet 2006. november 30. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit 2006. november 30. napjától kell alkalmazni
Dr. Fegyveres Balázs jegyző |
Fekete Jánosné polgármester |
(Ezt a táblázatot az Önkormányzat tölti ki)
Sajátos jogintézmény |
Lejegyzés jogcíme |
Hrsz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A HÉSZ-ben használt sajátos fogalmak magyarázata:
A HÉSZ-ben használt sajátos fogalmak magyarázata:
az övezetre jellemző építmény használat
belterületen a közterületet és a közterületeket elválasztó határvonal
szabályozási vonalakkal, területegység határral, illetve egyéb egységhatárral körbehatárolt terület, melyen belül „sarok telek" az építési övezet telekre vonatkozó előírásait kell értelmezni.
Legfontosabb csatlakozó jogszabályok
Törvények
1976. évi 24. tvr. a kisajátításról
1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről
1994. évi LV. tv. a termőföldről
1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól
1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról
1996. évi LIII. tv. a természet védelméről
1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről
2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről
2001. évi XL tv. a hírközlésről
2001. évi XCVII. tv. a kulturális örökség védelméről
A környezet védelmére vonatkozó előírások
(1)A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított
1995. évi LIII. törvény alapján helyi környezetvédelmi programot kell készíteni.
(2)A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendelete tartalmazza, melynek előírásai be kell tartani.
(3)A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.
(4)Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.
(5)Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.
a.)Levegőtisztaság-védelem
1.A település belterülete az általános levegőminőségi övezetbe tartozik.
2.A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó tevékenységet folytatni új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
3.A területen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.
4.A területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).
5.A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó tevékenységet folytatni új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.
6.A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmények körül a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építési hatóság előírásai szerint a szennyező építménytől meghatározott védőtávolságot kell kijelölni. A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- gyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.
7.A védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el. A zavaró környezeti hatások mérséklését eredményező technológiai változtatások esetén, vagy környezeti hatáselemzést tartalmazó szakértői anyagokra alapozva a védőtávolságok mértéke a szakhatóságok és az építéshatóság hozzájárulásával módosulhat.
8.A levegő tisztaság védelme érdekében a lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató-, ipari-, és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.
9.A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés, vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak. A képviselő-testületnek - a szakbizottság javaslatára - az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén a beruházótól környezeti hatástanulmány készítését kell igényelnie. Az erre vonatkozó határozatban meg kell nevezni, hogy a tanulmánynak milyen hatások vizsgálatára kell kiterjednie. Az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek a megvalósulása esetén annak hatásai előreláthatólag az önkormányzat közigazgatási területén élő állampolgárok legalább 3 %-át érintik, illetve a környezet minőségét előreláthatólag negatív módon befolyásolják.
10.A környezeti levegő kondicionálása és egyben a közterületek kedvező településképi képi kialakítása érdekében új utat – a megfelelő szabályozási szélesség rendelkezése esetén –mindkét oldali, fásított zöldsáv helyét biztosítva szükséges kialakítani.
11.Az utak mentén a fák lombkoronáját csak abban az esetben szabad visszavágni, ha a fák egészségi állapota, illetve a közművek biztonsága ezt feltétlenül megkívánja.
12.A települési levegő kondicionálásában jelentős szerepet betöltő közterületi zöldfelületeket más terület-felhasználás számára megszűntetni nem lehet.
13.A környezeti zavaró hatással, így légszennyezéssel járó közúti közlekedéshez biztosított közúthálózatot a Településszerkezeti Tervnek megfelelően úgy kell fejleszteni, hogy a közúti forgalom a védendő lakóterületek környezetében a lehetséges legkisebb mértékű, csillapított jellegű legyen.
14.Jelentős légszennyező anyag keletkezésével járó új gazdasági tevékenység számára gazdasági terület a település más területén belül nem biztosítható.
15.A zavaró környezeti hatásokat a tervezett szennyvíztisztító kisberendezés körül,
illetve a hatásterületet a szennyvíztisztító környezetvédelmi célú korszerűsítésével
csökkenteni kell. A létesítmény üzemeltetőjét ösztönözni kell a védőtávolság csökkentéséhez szükséges technológiai korszerűsítésre.
16.Az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.
17.Olyan esetben, amikor az új beépítés a település átszellőzése, levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgásokat, a jellemző mikroklimatikus adottságokat megváltoztatja (pl. akadályozza vagy kedvezőtlen légáramlatokat kelt) az építés csak akkor engedélyezhető, ha kedvezőtlen változás feltételezése esetén, az építési engedélyezésre beadott dokumentációban igazolják, hogy az építés, a funkcióváltozás ilyen kedvezőtlen hatással nem jár.
b.)A felszíni vizek védelme
1.A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján az „A” fokozottan érzékeny. A felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység figyelembe vételével, a földtani közeg védelme érdekében a település teljes területén, a kijelölt és a tartalék vízbázisok hidrogeológiai védőövezetén belül kiemelt figyelemmel kell eljárni a területhasználat és az építés engedélyezése, ellenőrzése során. A vízbázisok védőövezetén belül a szennyvízcsatorna-hálózat teljes körű kiépítése és a létesítmények rákötése kötelező.
2.A felszíni vizek minőségének tartós és hatékony megóvása és javítása az emberi egészség és környezeti állapot megőrzése érdekében, valamint a szennyezések , a veszélyes anyagok kibocsátásának megelőzése és csökkentése, a szennyező anyag kibocsátással járó tevékenységek, létesítmények korszerűsítésének elősegítése érdekében a vízminőség-védelmi előírásoknak megfelelően kell eljárni.
3.A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható.
4.A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.
5.A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.
6.A szennyvízközművek által nem ellátott területeken a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.
7.A területen közműpótló berendezés – kivéve a vízbázisok védőövezeteit, ahol a közműpótló nem megengedett -csak az illetékes szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózat kiépítéséig, illetve a hálózatra rákötés megvalósíthatóságáig alakítható ki.
8.Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz az előírásos tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető. Tisztítatlan szennyvíz szabadtérben csak a tisztítómű területén az egyéb előírások betartásával tározható.
9.A területen a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos.
10.A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.
11.A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó tervek alapján kell meghatározni.
12.Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, illetve a kialakult természetes viszonyok károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.
13.A felszíni vízfolyások mentén, illetve a tavak környezetében meghatározott vízgazdálkodási területen belül a területhasználatot és az építést a vízvédelem érdekeinek kell alárendelni.
14.A tisztítatlan szennyvizek élővízfolyásba kötését záros időn belül meg kell szüntetni.
15.A felszíni vízfolyások, patakok rendezéséről gondoskodni kell, a medrek mentén a fenntartás érdekében a vízmeder szerepétől függő szélességű sávot szabadon kell hagyni. A mederrendezést olyan mérnökbiológiai módszerekkel kell megoldani, hogy a jelentős környezeti értéknek tekinthető felszíni vízfolyások a település zöldfelületi rendszerének és a település „ökológiai hálózatának” jól hasznosítható részévé váljanak
16.Az ÉKÖVIZIG társulati és önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől, illetve ezek depóniáinak mentett oldali rézsű rézsűlábtól 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partélétől 2-2 m szélességű fenntartási sávot kell szabadon hagyni a fenntartási munkálatok elvégzésére, ezen területeken állandó épület, építmény nem helyezhető el.
17.A felszíni vízelvezetés rendszerét mind a beépített mind a beépítésre nem szánt területeken teljes körűen kell kialakítani. A mélyfekvésű területek nem beépíthetők.
A csapadékvíz-elvezető árkoknak, csatornáknak közterületen kell helyet biztosítani.
18.Az árvízvédelmi töltések védősávja mindkét oldalon a töltés lábától mért 10,0-10,0 m. A védőtávolságon belül épület, építmény, közműlétesítmény nem helyezhető el. Mindennemű tevékenység csak az ÉKÖVÍZIG engedélyével végezhető.
19. A vizek természetes befolyását, ill. áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével, az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni.
c.)Felszín alatti vizek, vízbázisok védelme, talajvédelem
1.)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelmét biztosítani kell. A felszín alatti vizek védelmét a mód.
219/2004.(VII.21.) Korm rendelet szabályozza.
Figyelembe kell venni továbbá a „vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól” szóló
221/2004. (VII.21.) Korm. rendeletet, valamint a „használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, illetve a csatornabírságról szóló 220/2004. (VII.22.) Korm rendeletet.
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló
27/2006. (II.7.) Korm. rendelet besorolása szerint a település „nitrátérzékeny”, a „felszín alatti vizek védelméről” szóló mód.
219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet =. §-ával és annak 2-es számú mellékletével összhangban kiadott „a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló
7/2005. (III.1.) KvVM rendelet értelmében pedig „kiemelten érzékeny” minősítéssel jelzett.
A mód.
219/2001. (VII.21.) Korm. rendelet 7. §. (5) bek. Értelmében a 2. számú melléklet szempontjai szerint végzett, vagy végeztetett lokális vizsgálat lehetőséget nyújt egyedi érzékenységi kategóriába történő besorolás megállapítására is.
2.)Új beépítésre szánt területeken az építés csak a szükséges tisztítókapacitásnak a rendelkezésre állása esetén, a csapadék- és szennyvíz-csatornahálózat gerincvezetékeinek kiépülése után, a rákötés biztosításával engedélyezhető. Meglévő beépítésre szánt területen belül építés csak a szennyvíz-csatornahálózatra történő rákötés mellett, vagy annak kiépüléséig, kizárólag zárt szennyvízgyűjtő közműpótló alkalmazásával lehetséges.
3.)Tisztítatlan és a tisztított szennyvíz szikkasztása is a település egész területén tilos. A szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése, fejlesztése kiemelt fontosságú. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását terület-felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni-, felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.
4.)A szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése, fejlesztése kiemelt fontosságú. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el. A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását terület-felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni-, felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.
5.)A földterületek felhasználása ( hasznosítása ) során ) megvalósuló létesítmények építési engedélyezéséhez, vízi létesítmények vízjogi létesítési engedélyezéséhez külön eljárás keretén belül meg kell kérni az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági hozzájárulását, engedélyét.
6.)A víz létesítmények vízjogi engedélyezési eljárását a 18/1996. VI.13.) KHVM rendeletben rögzített tartalmi követelmények figyelembe vételével összeállított dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen.
d.)Földvédelem
1.A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
-a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
-a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),
-az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
2.A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdőművelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél irányába eső határa mentén.
3.Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.
4.Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.
5.Termőföldet érintő célú tereprendezéshez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. A mezőgazdasági területek területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható. Az 1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a Talajvédelmi Szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.
6.A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.
7.A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) esetén létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé.
8.A területen közvetlen talajszennyezést okozó ipari-üzemi–szolgáltató tevékenység nem végezhető.
9.A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.
10.Terület-feltöltéseket megelőzően meg kell vizsgálni a feltöltésre szánt anyagok talajmechanikai tulajdonságait, valamint esetleges szennyezettségét. Feltöltésre csak olyan anyag használható fel, amely a talajt és a talajvizeket nem károsítja.
11. A felhagyott bányaterületek rekultivációjáról gondoskodni kell.
d.)Környezeti zajállapot, zajvédelem
1.A mód.
12/1983. (V.12.) MT rendelet 4. § (1) szerint 2 A zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezési tervekben érvényre kell juttatni. A környezetbe zajt, illetve rezgést kibocsátó és zajtól, ill. rezgéstől védendő létesítményeket úgy kell tervezni, egymáshoz viszonyítva elhelyezni, hogy a zaj és rezgés ne haladja meg a megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket.
2.Új építésű utak mentén, illetve meglévő közutak melletti új épület építése esetén a
zajvédelemről a rendelet előírásai szerinti zajterhelési határértékeknek megfelelően kell gondoskodni.
3.A jelentős környezeti zavaró hatással, így zaj- és rezgésterheléssel járó közúthálózatot úgy kell fejleszteni, hogy a közúti forgalom a védendő területek környezetében a lehetséges legkisebb mértékű, csillapított jellegű forgalom legyen. A telephelyek működtetése csak úgy engedélyezhető, amennyiben az üzemi tevékenységéből eredő zaj nem haladja meg a helyi rendeletben előírt paramétereket, a zavaró mértékű terhelésétől a védendő lakó- és intézményterületek mentesíthetők.
4.A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
e.)Hulladékgazdálkodás
1.Az illegális hulladéklerakókat meg kell szüntetni
2. Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.
Tilos a veszélyes hulladékot a kommunális, vagy egyéb nem veszélyes hulladék közé juttatni.
A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékokat – melyek körét a mód 16/2001. (VII.18) KöM rendelet 1. sz melléklete határozza meg – elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyeken kell összegyűjteni.
A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló mód. 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni.
A veszélyes hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződnie az átvevő kezelésére vonatkozó jogosutságáról.
A rendezési terv által érintet területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére.
A településen keletkező építési és bontási hulladék kezelését, tervezését és elszámolását a 45/200. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet előírsai szerint kell végezni.
A hulladékok kezelése-beleértve az építési hulladékok körét is- kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.
A köz és park területek tisztántartását, akarítását, hulladékmentesítését kellő gyakoriságal kell végezni.
3.)A település területén, a gazdasági övezetek jó megközelítési lehetőségű részén a különleges bánásmódot igénylő lakossági hulladékok szelektív gyűjtésére és szervezett elszállítására alkalmas „lakossági hulladékszigeteket ” kell létesíteni.
4.)A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
5.)Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.
6.)Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.
7.)A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.
8.)A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.
9.)A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni.
f.)A természeti értékek védelme, tájvédelem
1.Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 3.11.2004. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján a természet- és tájvédelmi szakhatósági jogkörök átkerültek a nemzeti park igazgatóságoktól a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekhez.
2.Az országos védelemmel védett „ex lege” védett területeken, valamint az Ökölógiai Hálózat, az Érzékeny Természeti Területek, Natura 2000 stb. tartozó területein, valamint minden helyi védett és helyi védelemre tervezett területen a területhasználatot és az építést az értékvédelem érdekeinek alá kell rendelni
3.Természetvédelmi Szakhatóság jogkörgyakorlásának segítésével lehet gondoskodni.
A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a Természetvédelmi Szakhatóság hozzájárulásával végezhető.
A természeti értékeket kataszterizáló szakértői tanulmányok, szakhatósági adatbázis helyi adati, valamint a kiegészítő helyszíni vizsgálatok és további szakértői egyeztetések alapján a terv távlatában védelemre javasolt területek használatát a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell meghatározni.
4.A település mindennemű terület-felhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.
5.A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorjait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell. Építéshatósági engedélykérelem (pl. területhasználat módosítás, építés, telekalakítás, stb.) esetén - a tájfásítás meglévő elemeinek fenntartása mellett - a szabályozási terven jelölt helyeken az engedélykérőt, a terület(ek) tulajdonos(ait), illetve kezelő(it) kötelezni kell a védelmi célú fásítás elvégzésére.
g.)A Bükki Nemzeti Park területére vonatkozó előírásai
-Kiemelt oltalomban részesül védett természeti területek övezete:
-Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek övezete:
-Források – Az
1996. évi LIII. törvény 23. § értelmében valamennyi forrás, amelynek vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet országos jelentőségű természeti értékként kiemelt oltalomban részül. (A tervezési területen forráskataszter készítendő
-Ökológiai hálózat övezete
-A BNP és térsége ökológiai hálózata a védett természeti területek, védőövezeteik, a tőlük elkülönülő természeti területek és megóvandó természetközeli élőhelyek, valamint ezek között kapcsolatokat biztosító ökológiai folyosók rendszere. Országos jelentőségű elemei az országos területrendezési tervben kerülnek meghatározásra Térségi jelentőségű elemeit az országos hálózat kijelölését elemeit a települések követően, ahhoz kapcsolódóan kell megállapítani. A hálózat helyi jelentőségű eleme a Kánya-patak.
-Érzékeny természeti területek övezet
-Az
1996. évi LIII. törvény 53. § (3) bek. c) pontban foglaltak alapján érzékeny természeti területeket lehet kijelölni. A térségben érzékeny természeti területként kell kezelni a BNP területén belül fekvő valamennyi mezőgazdasági termesztő felületet, művelési ágtól független /országos viszonylatban jelentős, fontos kategóriában/, valamint a BNP -n kívül fekvő valamennyi gyepgazdálkodási területet és a hagyományos, kisparcellás, extenzív művelésű gyümölcsös ültetvényeket. A természetvédelmi támogatások rendszerében támogatni kell ezen területeken a természetkímélő gazdálkodást.
-Védett természeti területek védőövezetének övezete
-Az
1996. évi LIII. törvény 30. §-ban foglaltak alapján a vonatkozó országos jogszabály megszületéséig ideiglenes védőövezetként kell kezelni a BNP határától mért 500 méteres területsávot, az egyéb országos jelentőségű természetvédelmi területek határától mért 300 méteres területsávot, valamint a helyi jelentőségű természetvédelmi területek határától mért 100 méteres sávot.
-A védőövezetekben a természetvédelmi hatóság engedélyezéséhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét az országos jelentőségű védett természeti területek esetében miniszteri, helyi jelentőségű védett természeti területek estében települési önkormányzati rendelet szabályozza.
-Az ideiglenes védőövezet kijelölése a mezőgazdasági és az erdő terület-felhasználási egységekben nem jelenti a területhasználat korlátozását.
-Tájkép- és hagyományos tájszerkezet védelem övezete
-Különleges tájképi értéke továbbá kultúrtörténeti és idegenforgalmi jelentőségű, hagyományőrző tájszerkezete miatt védendő tájrészletek övezetébe tartozik:
A BNP-n belül, azaz kiemelt oltalom alatt álló védett természeti területen.
Ezekben a tájrészletekben a beépítésre szánt területet növelni nem szabad. A településrendezési tervekben meg kell határozni az adott település építészeti karakterétől függően az engedélyezhető épületek jellemző paramétereit.
-A kiemelt oltalom alatt álló területeken kívül:
Az övezetben a jelenlegi tájkaraktert meg kell őrizni, azt jelentősen megváltoztatni vagy a településképet és a település sziluettet zavaró létesítményeket elhelyezni tilos.
-Az 1996. évi LIII. törvény 6. § 3-5. bekezdések értelmében védelemben kell részesíteni az „egyedi tájértékeket”. (Az egyedi tájértékeket megállapítása és nyilvántartásba vétele az illetékes természetvédelmi hatóság feladata. A terv lezárásáig a BNP térsége az egyedi tájértékek nyilvántartásba vétele nem történt meg). Az egyedi tájértékek jegyzékét az illetékes természetvédelmi hatóság nyilvántartása alapján a településrendezési tervben kell szerepeltetni. A védelmükre vonatkozó előírásokat a helyi értékvédelmi rendeletekben kell megadni. -Egyéb általános természetvédelmi- tájvédelmi előírások
-A védelmi rendeltetésű erdő területeken épületet elhelyezni nem lehet (OTÉK,
28. § (3) bek.)
-A kiemelt oltalomban részesülő – fentebb felsorolt természeti területekre vonatkozó egyéb szabályokat az
1996. évi LIII. törvény 31-52. §-ban foglaltak szerint kell alkalmazni.
-A védett természeti területekre a
1996. évi LIII. törvény előírásai értelmében kezelési (fenntartási) tervet kell készíteni. A védett területeken megengedett tevékenységeket, területhasználatokat, azok korlátozását illetve szabályozást a kezelési (fenntartási) tervek tartalmazzák. Az országos jelentőségű védett területek kezelési tervét az illetékes természetvédelmi hatóság, helyi jelentőségű védett területek fenntartási tervét a települési önkormányzat készíti és hagyja jóvá.
(1)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és az esztétikai adottságok megóvása érdekében a
166/1999. (XI. 19.) Korm. rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a fent említett Korm. rendelet szerint kell eljárni. A tájvédelem érdekeit a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni.
(2)A természeti értékek védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény és Az erdők védelméről szóló 1996. évi LIV. Törvény előírásai betartandók.
(3)Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.
(4)Külterületi közutak és jelentősebb külterületi dűlőutak mentén a hiányzó fasorokat pótolni kell.
(5)A termőföldről szóló
1994. évi LV. törvény 37. §-a alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken a természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) meg kell őrizni.
(6)Védett természeti területen, adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.
(7)Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.
(8)Ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.
(9)Fasor telepítésénél a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű és termésű fafajok (pl. nyárfák) telepítését kerülni kell. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat.
(10)Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők.
Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.
Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben
1. |
2. |
3. |
4. |
5. |
6. |
7. |
8. |
9. |
10. |
11. |
12. |
13. |
14.
|
1.
|
100 |
100 |
200 |
500 |
200 |
500 |
500 |
500 |
1000x |
1000x |
500 |
500 |
200 |
2.
100 |
-
|
- |
100 |
200 |
100 |
300 |
500 |
50 |
1000x |
1000x |
100 |
100 |
100 |
3.
100 |
- |
- |
200 |
100 |
100 |
200 |
200 |
100 |
1000x |
1000x |
100 |
100 |
100 |
4.
200 |
100 |
200 |
- |
50 |
100 |
100 |
100 |
200 |
1000x |
1000x |
200 |
100 |
100 |
5.
500 |
200 |
100 |
50 |
- |
100 |
50 |
100 |
50 |
1000x |
1000x |
200 |
100 |
100 |
6.
200 |
100 |
100 |
100 |
100 |
- |
50 |
50 |
100 |
1000x |
1000x |
50 |
50 |
50 |
7.
500 |
100 |
200 |
100 |
50 |
50 |
- |
- |
50 |
1000x |
1000x |
50 |
50 |
100 |
8.
500 |
500 |
200 |
100 |
100 |
50 |
- |
- |
100 |
1000x |
1000x |
50 |
50 |
100 |
9.
500 |
50 |
100 |
200 |
50 |
100 |
50 |
100 |
- |
1000x |
1000x |
100 |
100 |
200 |
10.
1000 |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
- |
- |
50 |
500 |
100 |
11.
1000 |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
1000x |
- |
- |
50 |
500 |
500 |
12.
500 |
100 |
100 |
200 |
200 |
50 |
50 |
50 |
100 |
50 |
50 |
- |
- |
300
|
13.
500 |
100 |
100 |
100 |
100 |
50 |
50 |
50 |
100 |
500 |
500 |
- |
- |
200 |
14.
200 |
100 |
100 |
100 |
100 |
50 |
100 |
100 |
200 |
100 |
500 |
300 |
200 |
- |
x Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb
1.Kóház, szanatórium 8.Járműtelep és javítóműhely
2. Lakó és szállás épület 9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó
3. Üdülő 10.Fertőzésveszélyes kockázatot jelentő létesítmény
4.Oktatási és nevelési létesítmény 11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény
5.Sportlétesítmények 12.Elsőrendű főközlekedési út
6.Menőállomás, tűzoltóság 13.Üzemanyag töltő állomás
7.Tömegközl.eszköz pályaudvara 14.Temető
Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei
Növényfajta |
Pollenszám/m3
|
Fák, bokrok |
100
|
Fűfélék (parlagfű és egyéb
fűfélék) |
30
|
Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai
Védőtávolság |
|
Állattartásra szolgáló épületek |
A telek utcai telekhatárá-tól |
lakóépülettől |
ásott |
fúrott |
csatlakozó vízvezeték
től
|
vezetéki csaptól |
|
kúttól |
|
Nagy haszonállat
esetén
|
|
|
|
|
|
|
|
1-2 állatig
3-5 állatig
6-10 állatig
10 fölött |
15 |
5 |
15 |
5 |
2 |
3 |
|
20 |
10 |
20 |
10 |
5 |
5 |
|
25 |
10 |
20 |
15 |
5 |
5 |
|
30 |
15 |
30 |
20 |
10 |
10 |
|
Haszonállat
esetén
|
|
|
|
|
|
|
|
1-5 állatig
6-10 állatig
11-15 állatig
15 fölött |
15 |
5 |
15 |
5 |
2 |
3 |
|
20 |
10 |
15 |
5 |
2 |
3 |
|
25 |
20 |
15 |
10 |
3 |
5 |
|
30 |
15 |
20 |
15 |
10 |
10 |
|
Kis haszonállat
esetén
|
|
|
prémes állat
10 állatig
11-30 állatig
30 fölött |
|
15 |
5 |
10 |
5 |
1 |
- |
|
20 |
10 |
15 |
10 |
2 |
- |
|
25 |
15 |
20 |
15 |
10 |
10 |
|
Baromfi félék
|
|
|
|
|
|
|
|
20 állatig
21-50 állatig
50-200 állatig
200 fölött |
15 |
0 |
10 |
5 |
1 |
- |
|
15 |
10 |
10 |
5 |
1 |
- |
|
25 |
15 |
15 |
10 |
5 |
- |
|
30 |
20 |
20 |
15 |
10 |
10 |
|
(Sajátos jogintézmények )
HRSZ |
Ingatlan felhasználás célja |
Bejegyzés jogcíme |
|
Önkormányzati |
Elővásárlási jog |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Közlekedési területek besorolása
1.)Köu-3 –országos mellékút, települési főút, forgalmi út
25115-ös számú összekötő út települési átkelési szakasza
2.)Köu-4 települési mellékút, gyűjtő út
Belterületi szabályozási terv szerint
Belterületi szabályozási terv szerint
4.)Köu-6 önálló gyalogút, kerékpárút
Belterületi szabályozási terv szerint
5.)Köu-7 kiemelt külterületi kiszolgáló út
külterületi szabályozási terv szerint
Az út szabályozási szélessége: az út szabályozási területén belül csak az út és az út vízelvezető műtárgyai helyezhetők el.
Az út építési területe: Az út építési területén belül csak a közlekedésit kiszolgáló
Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.
Az út védőtávolsága: Az út védőtávolságán belül funkció korlátozás nélkül bármilyen épület és építmény elhelyezhető, de csak a közút kezelőjének hozzájárulása feltételeinek, előírásainak betartása mellett.
A közterületeket és a nem közterületeket elválasztó vonal
Építészeti értékek védelme
Az építészeti örökség védelme
SÁLY község önkormányzati testülete az 1997. évi LXXVIII az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, illetve annak módosításáról szóló
1999. évi CXV. törvény, továbbá a Műemlékvédelemről szóló
1997. évi LIV. törvény 30 §-ában biztosított jogkörében – valamint a Kulturális örökség védelméről szóló., 2001. LXIV. tv.illetve Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló
66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet a védelem országos rendelkezéseinek megtartása mellett a település és a táj kapcsolatának, a település sajátos arculatának, karaktert teremtő értékeinek megóvása, a kultúrtörténeti, régészeti, történeti, városépítészeti és építészeti értékek helyi védelme érdekében a következőket rendeli el:
(1)A helyi védelem – a mellékletben felsorolt következő területekre terjed ki:
1. Településképi jelentőségű területek
2.védendő látvány pontokra (panoráma pontok)
( A szabályozási tervlapon jelölt pontokról, vagy útvonalakról feltáruló látvány, vagy település sziluett a település látványának értékes része, megőrzéséről gondoskodni kell.)
3.A helyi régészeti (történeti) jelentőségű területekre.
Ezidáig nem ismert és nem nyilvántartott területekre vonatkozóan az 1997. évi CXL. Törvény 35 §-ában foglaltakat kell figyelembe venni és betartani.
4.A helyi településszerkezeti jelentőségű területek.
(E területek a település, illetve a településhez csatolt önálló településrészek történelmük során folyamatosan kialakult területek. A jellemző út és utcaszerkezet, azokat határoló beépítési vonalak, a telekszerkezet, telkek beépítésének módja mértéke értéket képvisel.
5.A karakteradó épületek és csoportos előfordulások területeire, valamint a karakteres utcaképekre.
6.Az értékes utcaképek általában a helyi településszerkezeti védelem alatt álló területek egységes beépítéséből és a karakteradó épületek csoportos előfordulásából adódnak. Történeti üzenetet, esztétikai és hangulati értéket képviselnek.
7.Az egyedi helyi védettségű épületekre
Azok az épületek tartoznak ide, amelyek kifejezik a település egyedi kultúráját, hagyományait, de esztétikai értéküket az országos védelem nem indokolja.
Helyi védettségű közterületekre (burkolat, szobrok, parkok, világító terek, zöldterületek, utcai fasorok)
A település sajátos hangulatú közterei, értékes zöldfelületei és természeti értékei, valamint jellegzetes utcai fasorok, a megőrzendő városképek, látványok meghatározó elemei.
A helyi védelem személyi hatálya
A rendelet személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek az építészeti értékek tulajdonosaira és kezelőire (üzemelőire, bérlőire, használóra terjed ki.
(1)A helyi településszerkezeti védettségű területen szigorúan védendő:
-a szabályozási vonal (utcahálózat)
-a beépítés módja
-a telekszerkezet jellege
Védendő a teleknagyság
-a telek rendszere
-a telkek beépítettsége
(2) A védendő látványok és a látványban megjelenő új építmény esztétikai minőségének biztosítása érdekében az építési hatóság az építési hatóság az építési engedélyezési tervhez látványterv készítését írhatja elő.
(3) A helyi régészeti jelentőségű területek védelme érdekében az építést megelőzően kötelező a feltárás. A régészeti örökség védelmére vonatkozóan a „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. Évi LXIV. Tv. (Kötv.) vonatkozó paragrafusai szerint kell eljárni. A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a KÖH (kulturális Örökségvédelmi Hivatal) által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ilyen területen bolygatásra – e terv vonatkozásában építési engedélyköteles tevékenységre – csak máshol meg nem valósítható beruházások esetében és csak megelőző régészeti feltárás nyomán kerülhet sor. A Kötv 66. § 2) bekezdésében, valamint az „örökségvédelmi hatástanulmányról „ szóló 4/2003. (II. 20.) HKÖM rendeletében a településrendezési tervek engedélyezésekor kötelezően előírt örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, melyben fel kell sorolni a közismert régészeti lelőhelyeket
Az építés alatt építési és mélyépítési megfigyelést kell végezni leletmentés, esetleg építési módosítás céljából.
(4) A helyi településszerkezeti jelentőségű területeken a
Megőrzendő az utcák és közök rendszere, nem nyithatók új utcák és közök
Megőrzendő a telekszerkezet, a telkek tovább nem oszthatók, illetve összevonással A jellemzőtől eltérő telkek, tömbtelkek nem alakítható ki.
A telkek jellegzetes beépítésének megőrzésére a tömbbelsők nem építhetők be, a telkeken épület csak a már kialakult beépítési módnak megfelelően helyezhető el, a terület szabályozási tervének és a helyi előírásoknak megfelelően
(5) Karakteradó épületek és csoportos előfordulások területein, valamint a karakteres utcaképek esetében:
Az egyes épületek utcai traktusát csak igen indokolt esetben szabad elbontani. Homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A tetőtér – utólagos hasznosítás esetén – csak az utca felé illeszkedően nyitható meg.
A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással engedélyezhető.
Cégér, cégtábla csak az épület architectúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
A közmű csatlakozás, vezetékek, vonalas létesítmények, reklámhordozók megjelenését kerülni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor csak az épület architectúrájának sérelme nélkül, minőségi és esztétikus kivitelben és megjelenéssel létesíthetők
Az épületek az építési övezet előírásának megengedte mértékig bővíthetők. A homlokzatot csak a jelen rendelet szerint megengedett helyreállítás és védelem mértékéig bővíthetők.
(6)Utcaképi védelem területein
Elsősorban a homlokzatok és kerítések megtartása, illetve rekonstrukciója szükséges. A harsány színekre történő színezés nem engedhető meg.
Az utcaképi védelem a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti. A védett utcaszakaszon lévő, a védett értékeket hordozó épület lebontása csak az önkormányzati képviselő testület hozzájárulásával engedélyezhető. Az épületek felújítása illetve új építése csak a meglévő értékekhez szigorúan igazodó módon történhet.
(7)Hagyományőrző építészeti karaktervédelem
A beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint a folyamatos átépítések során megvalósítható még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés, illetve a főútvonal felőli látványvédelem megvalósulása érdekében
A védett területen az épületek csak oldalhatáronállóan, (előkert nélkül is) helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Ennek megfelelően az utcára merőleges tetőgerincű épületeket, a helyben jellegzetes oldaltornácos, utcai homlokzaton könyöklőtornáccal is megjelenített módon kell építeni, kontyolás, az oromfalban tetőtéri erkély-loggia nem tervezhető. Egyéb építészeti kiselemek alkalmazása, pl. ablak körüli vakolatdíszítés alkalmazása szükséges.
A tetőtéri beépítéskor szükséges ablakokat csak tetősíkban szabad elhelyezni. A homlokzatokon, kerítéseken alkalmazásra kerülő anyagokat, színeket hagyománytisztelő módon kell megválasztani.
(8)Építészeti karaktervédelem
Annak érdekében, hogy az értékes épületek, utcarészek lehetőség szerint egy folyamatában is „átélhető”, megszemlélhető egységet alkossanak, a helyi védettségű épületeket is tartalmazó, de össz építészeti értékét tekintve kevésbé értékes néhány utcában építészeti karaktervédelem kerül bevezetésre.
A védett területen az épületek többnyire oldalhatáronállóan helyezhetők el. Az épületek meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapulvéve kell meghatározni. Az építészeti kiselemek, pl. nyílászárók, vakolatdíszítések és egyéb apró helyi jellegzetességek alkalmazása ajánlott.
(9)Az egyedi helyi védettségű épületrész védelmében
-az épület vagy épületrész csak indokolt, a gazdaságossági indokokat is meghaladó, megalapozott esetben bontható el,
-az épület bontási kérelmének elbírálásánál a hatóság a döntés megalapozására szakértőket vonhat be. Ez az eljárás rendjét nem változtatja mg.
-az épületek bontása esetén felmérési tervet és fotódokumentációt kell készíteni és azt archiválni kell.
-az épületeken végzett bármely építési tevékenység csak települési főépítész bevonásával történhet
-homlokzat felújítás, átalakítás, portál ki, vagy átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet.
-felújítás, átalakítás esetén az építési hatóság az önkormányzat költségére értékelemző, állapotrögzítő tanulmány készítését írhatja elő. E kötelezettséget a tulajdonos a felújítást, átalakítást megelőzően, de legkésőbb 3 hónapon belül köteles végrehajtani.
-a védett épületek, épületrészek szerkezeti, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.
felújítást, átalakítást az épület eredeti formavilágához illeszkedő módon szabad végezni
(10) A helyi védettségű köztereken, zöldterületeken a felszín feletti és alatti épületek létesítése nem engedélyezhető. A terek átalakítását, fejlesztését csak kertépítési tervekkel megalapozott építési engedély szerint szabad végezni.
A helyi védelem tárgyainak nyilvántartása
(1)A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését minden jogi, vagy természeti személy kezdeményezheti. Ennek során a kezdeményezést indokolni kell, az indoklás fényképes és leíró részből áll, a kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) a kezdeményezésről külön értesíteni kell.
A kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni
(3) A helyi védettségű értékekről katasztert kell vezetni, amelynek alátámasztó anyagát fényképes és leíró törzslapok képezik. A katasztert évente felül kell vizsgálni és annak alapján a jelen rendelet mellékleteit szükség szerint módosítani kell.
(4) Védett, működő temetőben fel kell mérni és a temető kataszteren fel kell tüntetni a védett sírokat, sírjeleket, illetve a védett növényzetet. Új sírhelyek kijelölése, illetve rátemetés csak a védett sírok, illetve védett növényzet megtartása és megóvása mellett engedélyezhető.
(5) Amennyiben a védelemre javasolt érték nem éri el a területi, vagy helyi védettség szintjét, vagy egyéb oknál nem helyezhető a tényleges helyi védelem alá, attól még nyilvántartásba vehető. A nyilvántartás ténye a tulajdonosra nézve, sem az önkormányzatra kötelezettséget nem ró, de a nyilvántartásba vételről ki kell értesíteni a tulajdonost.
(1)A helyi védelem alá eső épületek felújításához, jó karbantartásának biztosításához a tulajdonos kérheti az önkormányzat támogatását.
(2)Szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki jelen rendelet előírásait megszegi, tilalmait megsérti.
Fekete Jánosné Dr. Fegyveres Balázs
polgármester jegyző
Műemléki védelem alatt áll:
Kat. |
Tsz. |
Helység |
Típus |
Védési h.sz. |
Cím |
Hrsz. |
Objektum |
M III |
1176 |
Sály |
Vár |
22509/1958 |
|
027/4 vagy
0274 |
Lator várrom, középkori falmaradványok. |
Kat. |
Tsz. |
Helység |
Típus |
Védési h.sz. |
Cím |
Hrsz. |
Objektum |
M III |
1174 |
Sály |
Római katolikus templom |
22509/1958 |
Kossuth Lajos
utca 64. |
890 |
Római katolikus templom, késő barokk, 1790 körül. |
Műemléki környezet a Római katolikus templom körül
Helyrajziszám |
Megnevezés |
|
|
229
230 |
lakóterület
telek |
231 |
lakóterület |
232 |
üzlet |
233 |
lakóterület |
843 |
árok |
889 |
lakóterület |
891 |
közterület |
892 |
lakóterület |
893 |
közterület |
900/1 |
Takarék Szövetkezet |
900/3 |
üzlet |
900/4 |
Gyógyszertár, üzlet |
901 |
közterület |
1309 |
Tájház |
1310 |
üzlet |
1311/1 |
út |
Kat. |
Tsz. |
Helység |
Típus |
Védési h.sz. |
Cím |
Hrsz. |
Objektum |
M II |
1173 |
Sály |
Kastély |
22509/1958 |
Gárdonyi Géza
utca 18. |
41 |
Mozgásjavító intézet, volt Eötvös-Gorove-kastély, barokk, 18. századi eredetű. Klasszicista, 1830 körüli kiépítéssel. |
M III |
1175 |
Sály |
Szobor |
22509/1958 |
Gárdonyi Géza
utca 18. |
41 |
Emlékmű a kastélyparkban, klasszicista, 1814. |
Műemléki környezet a Kastély és a szobor körül
Helyrajziszám |
Megnevezés |
35 |
lakóterület |
36 |
lakóterület |
37 |
lakóterület |
38 |
lakóterület |
39 |
lakóterület |
40/1 |
lakóterület |
40/3 |
lakóterület |
40/4 |
lakóterület |
42/1 |
lakóterület |
42/2 |
út |
46 |
út |
47 |
út |
48 |
lakóterület |
49 |
lakóterület |
50 |
lakóterület |
51 |
lakóterület |
52 |
lakóterület |
1226/5 |
lakóterület |
1226/6 |
lakóterület |
1226/7 |
lakóterület |
1226/8 |
lakóterület |
1226/9 |
lakóterület |
1226/10 |
lakóterület |
1226/11 |
lakóterület |
1226/12 |
lakóterület |
1226/13 |
Szennyvíz átemelő telep |
1226/14 |
lakóterület |
1226/15 |
lakóterület |
1226/16 |
árok |
1226/17 |
lakóterület |
1226/18 |
lakóterület |
1311/2 |
út |
HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK UTCA, HÁZSZÁM, HELYRAJZISZÁM ALAPJÁN
|
Utca megnevezése |
Házszám |
Helyrajzi szám |
1. |
Kisrét |
23 |
543 |
2. |
|
41 |
465 |
3. |
Rózsavári |
5 |
448 |
4. |
|
7 |
449 |
5. |
|
20 |
632 |
6. |
|
26/b |
817 |
7. |
Mocsolyási |
11 |
394 |
8. |
|
|
403 |
9. |
|
16 |
428 |
10. |
|
43 |
420 |
11. |
|
|
417 |
12. |
Kossuth Lajos |
13 |
95 |
13. |
|
15 |
97 |
14. |
|
24 |
1271 |
15. |
|
31 |
112 |
16. |
|
35 |
206 |
17. |
|
43 |
212 |
18. |
|
44 |
1283 |
19. |
|
47 |
214 |
20. |
|
62 |
1309 |
21. |
|
65 |
225/1 |
22. |
|
67 |
226 |
23. |
|
69 |
227 |
24. |
|
66 |
889 |
25. |
|
68 |
888 |
26. |
|
70 |
886 |
27. |
|
74-76 |
882 |
28. |
|
78 |
881 |
29. |
|
82 |
878 |
30. |
|
102 |
867 |
31. |
|
118 |
859 |
32. |
|
132 |
849 |
33. |
|
135 |
383 |
34. |
|
138 |
846 |
35. |
Pincesor |
21 |
273 |
36. |
Deák Ferenc |
30 |
139 |
37. |
|
34 |
141 |
38. |
Toldi Miklós |
6 |
1292 |
39. |
|
8 |
1293 |
40. |
|
10 (két épület) |
1294 |
41. |
|
32 |
1157/2 |
42. |
|
|
1153 |
43. |
|
Katolikus templom |
1312 |
44. |
Tél |
12 |
940 |
45. |
|
26 |
928 |
46. |
Nyár |
28 |
1111 |
47. |
|
50 |
1100 |
48. |
Gárdonyi Géza |
|
84 |
49. |
|
11 |
1226/5 |
50. |
|
12 |
53 |
51. |
|
22 |
34 |
52. |
|
26 |
31 |
53. |
|
29 |
1226/15 |
54. |
|
33 |
1226/18 |
55. |
|
34 |
26 |
56. |
|
45 |
1226/24 |
57. |
Petőfi Sándor |
23 |
13 |
58. |
|
42 |
38 |
59. |
Eötvös |
31 |
48 |
60. |
Iskola |
28 |
627 |
61. |
József Attila |
73 |
186 |
62. |
Tavasz |
2 |
1120 |
63. |
|
12 |
1126 |
64. |
|
13 |
1183 |
65. |
|
23 |
1178/2 |
66. |
|
39 |
1173/1 |
67. |
|
41 |
1172 |
68. |
|
42/a |
1141 |
69. |
|
Fáy-kastély |
898 |
70. |
|
magtár |
1226/13 |
71. |
|
kastély |
147 |
Helyi védelem alatt álló épületek esetén:
A homlokzati megjelenés megtartandó, vagy rekonstruálandó.
Hagyományos építészeti karakter védelemre javasolt terület:
Építészeti karaktervédelem területe
Egyes építészeti részletelemek, pl. színezés, ablakforma, díszítés megjelenítendők az újonnan építendő, vagy átépítendő lakóházakon
Dr. Fegyveres Balázs Fekete Jánosné
Sály község határában található védett területek és kategóriák
1.) Országos védelem alatt álló terület
Sály község határában ilyen terület a 18/1976. számú OtvH határozattal védetté nyilvánított Bükki Nemzeti Park. A védett helyrajzi számokat a mellékelt térképvázlaton és listán tüntettük fel. A védett területtel érintkező szegélyzóna kiemelt, védőövezetként való kezelése természetvédelmi szempontból mindenképpen indokolt és szükséges.
Az
1996. évi LIII. tv. 23. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a törvény erejénél fogva többek között ún.
ex-lege védelem alatt áll hazánkban valamennyi forrás, láp, szikes tó, barlang, kunhalom és földvár. A település közigazgatási területén ezek közül fellelhető képződmények és területek
e bekezdés alapján országos jelentőségűnek minősülnek, bárminemű károsításuk tilos. Megóvásuk érdekében körülöttük védőövezet kijelölését tartjuk szükségesnek, ami 30 métertől (források, barlangok és kunhalmok esetében) 100 méterig is terjedhez (nagyobb földváraknál, a lápoknál és szikes tavaknál).
A településtől 2 km-re É-ra emelkedő ún. Latorvár-tető erődítmény-nyomai (Hrsz.: 0274, művelési ág: legelő) a fenti bekezdés hatálya alá esnek. A helyszínen egy nagy kiterjedésű (5,26 ha), sánccal övezett őskori telep található. A fent említett jogszabályi bekezdés alapján védett természeti terület országos jelentőségűnek minősül, bárminemű károsítása tilos és büntetendő. Megóvására védőövezet kijelölését tartjuk szükségesnek, amire a sáncnyomok külső szélétől kifelé mért 100 méteres sávot javasoljuk. Az erődítmény történetéről, állapotáról bővebb információk „A történeti Borsod-megye várai” című kiadványban (Nováki Gyula-Sándorfi György; Miskolc 1992) találhatók.
2.) Natura 2000 (SCI; SPA)
Sály község határában a Natura 2000 hálózat mindkét kategóriája (Különleges Természet-megőrzési Terület – SCI; Különleges Madárvédelmi Terület – SPA) megtalálható. Ezek a 275/2004. (X.8.) kormányrendelet alapján, annak 5.számú mellékletében szereplő „Bükk-hegység és peremterületei” nevet viselő különleges madárvédelmi terület (SPA) és 7. sz. mellékletében szereplő „Hór-völgy – Déli-Bükk” kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület (SCI) terület részét képezik. Előbbi a külterület É-i részét, míg utóbbi a községhatár Ény-i sarkát foglalja magába. Az érintett földrészletek helyrajzi számait mellékeltük.
3.) Természeti területek
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei az 1996. évi LIII. tv.
15. §-ában foglaltak alapján felmérték a község határában lévő ún.
természeti területeket. Ezek természetközeli állapotokkal jellemezhető, erdő, gyep, nádas művelésű ágú földrészletek, melyeket a mellékelt helyrajziszámos listán és térképvázlaton feltüntettünk. (A térkép tájékoztató jellegű: amennyiben eltérés mutatkozik közte és a lista között, abban az esetben a lista a mérvadó.) Kataszterük elkészült, feldolgozásuk és kihirdetésük folyamatban van. Ezeken a területeken nem kívánatos semmi olyan tevékenység, ami a tájképben, a természetes életközösségekben (növénytársulásokban) és élőhelyekben maradandó károsodást vagy kedvezőtlen átalakulást eredményezhet.
4.) Érzékeny természeti területek (ÉTT vagy ESA)
A 2/2002. (I. 23. KöM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében foglaltak alapján Sály község határa a Bükk-hegység kiemelten fontos ÉTT térsége által érintett terület, mely a községhatár É-i és ÉK-i szegélyét foglalja magába. Leírását és elhelyezkedését a mellékletek mutatják be.
Az Érzékeny Természeti Területek rendszerének kijelölésének az a célja, hogy a természeti adottságokkal, a tájjal és a termelési hagyományokkal harmóniában lévő termelési módokat honosítson meg vagy élesszen fel természet- és tájvédelmi szempontból értékes területeken. Ezek megvalósításának anyagi fedezetét – pályázatok útján – jelentős források biztosítják, melyek elérésében, a pályázatok elkészítésében, és a folytatandó gazdálkodás előkészítésében – kidolgozásában – a program által érintett területek kihirdetése után – a területileg illetékes természet- és tájvédelmi (szak)hatóság, vagyis a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – azok kihirdetése után – készséggel nyújt segítséget az ezen támogatásokat igénybe venni, környezet- és természetbarát gazdálkodást folytatni kívánó tulajdonosoknak vagy bérlőknek.
5.) Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei
Sály határában a NÖH szinte valamennyi kategóriája megtalálható: a községhatár
É-i részén ökológiai magterületként, megszakított ökológiai folyosókként és védőövezetekként nyilvántartott földrészletek találhatók, míg a külterület D-i részén megszakított ökológiai folyosóknak minősülő földrészletek helyezkednek el (térképvázlat).
6.) Egyéb védettségi kategóriák és területek
Sály község határában ilyenekről nincs tudomásunk.
A Rendezési Tervehez a fentiekken kívül az alábbi kiegészítő információkat és javaslatokat adja Bükki Nemzeti Park.
A rendezési terv megfelelő tervrészeibe be kell építeni a természet, az erdő és a vad védelméről szóló jogszabályokat (az 1996. évi LIII., LIV., illetve LV. törvényeket), valamint a tájvédelmi kormányrendeletet (a 166/1999. (XI. 19.) kormányrendeletet) azzal a megjegyzéssel, hogy azok előírásait mindenkor be kell tartani.
Sály község teljes közigazgatási területét érinti a Bükki Nemzeti Park és Térsége Területrendezési Terve (1998, VÁTI Kht.). A Terv a település közigazgatási területének a Bükki Nemzeti Park által lefedett részeit ún. kezelt övezetbe, míg a BNP és a település közötti területsávot tájképvédelmi övezetbe sorolja.
A fenti övezetekre vonatkozó előírásokat és javaslatokat kérjük átemelni a BNP teürletrendezési tervéből (mellékelve) a települési környezetvédelmi program megfelelő fejezetébe.
A különféle védettségi kategóriákba eső területeken (a védett területen, a Natura 2000-es és természeti területeken, a Nemzeti Ökológiai Hálózat területein, valamint az Érzékeny Természeti Területeken) természet- és tájvédelmi szempontból nem kívánatosak, és nem támogathatók jelentős fejlesztések, kiváltképp nem ún. zöldmezős beruházások.
A Településrendezési Tervet összhangba kell hozni B.-A.-Z.-megye Területrendezési Terve Védelmi Rendszerének előírásaival. Ennek értelmében a megyei rendezési terv védelmi rendszerekről szóló, a községhatárban kijelölt övezeteire vonatkozó előírásait kell alkalmazni. Sály esetében is. Kérjük ezeket átemelni és a rendezési tervbe beilleszteni a megyei rendezési tervből.
A községhatár természetvédelmi szempontból igen értékes élőhelyeit nem szabad felszabdalni (utakkal vagy egyéb nyomvonalas létesítményekkel, épületekkel, stb.), művelési águk megváltoztatása nem kívánatos, sőt, természetvédelmi szempontból ellenjavallt (gyepek erdősítése).
Ugyancsak fontos a hagyományos terület- és tájhasználat fenntartása, az ökológiai alapokon nyugvó extenzív növénytermesztési és állattenyésztési formák megtartása-meghonosítása. A település legfeljebb extenzív vagy legalábbis félintenzív mezőgazdasági termelés (kert, szőlő-gyümölcs, hagyományos legeltetéses állattartás) meghonosítását javasoljuk. A települést övező hegylábi részek gyepein támogatjuk a hagyományos legeltetéses állattartás újjáélesztését és fenntartását.
Rendkívül fontos feladatnak tartjuk a település határában található állandó és időszakos vízfolyások megóvását. Ezek fontos ökológiai folyosók, amely összeköttetést teremt a hegységben és annak előterében található élőhelyek között. A vízfolyások „szabályozása”, vagyis vonalvezetésének megváltoztatása, medrének burkolása tilos, az azt kísérő növényzet károsítása nem kívánatos, természetvédelmi szempontból ellenjavallt.
Javasoljuk a település közigazgatási területén található, jelentős számú természeti érték felmérést, azokról egy ún. természeti érték leltár készítését.
Bükk hegység és peremterületei SPA terület
Sály
0237, 0245, 0246, 0247, 0248, 0249, 0250, 0251, 0252, 0253, 0254, 0255, 0256, 0257, 0258, 0258a, 0258b, 0259, 0260, 0263, 0264, 0265, 0267, 0268, 0269a, 0269b, 0269c, 0270,0271, 0272, 0273, 0274, 0276, 0277, 0315.
Hór-völgy – Déli-Bükk SCI terület
Sály
0245, 0246, 0247, 0248, 0249, 0250, 0251, 0252, 0253, 0254, 0255, 0256, 0257, 0258, 0258a, 0258b, 0259, 0260, 0261/1, 0261/2, .0263, 0264
SÁLY – TERMÉSZETI TERÜLETEK
418,0197, Sály, 08,, Legelő
418,0197, Sály, 08,, Erdő
418,0197, Sály, 08,, Rét
418,0197, Sály, 023,, Legelő
418,0197, Sály, 0823,, Erdő
418,0197, Sály, 026,,Kivett
418,0197, Sály, 028,,Legelő
418,0198, Sály, 08,3,, Erdő
418,0198, Sály, 084,, Kivett
418,0198, Sály, 084,, Rét
418,0198, Sály, 085,, Kivett
418,0198, Sály, 087,, Rét
418,0198, Sály, 087,, Erdő
418,0198, Sály, 096,, Kivett
418,0198, Sály, 097,, Rét
418,0198, Sály, 097,, Erdő
418,0198, Sály, 097,, Kivett
418,0198, Sály, 098,, Legelő
418,0198, Sály, 099,, Kivett
418,0198, Sály, 099,, Rét
418,0198, Sály, 0100,, Kivett
418,0198, Sály, 0100,, Rét
418,0198, Sály, 0101,, Kivett
418,0199, Sály, 058,,Kivett
418,0199, Sály, 059,,Kivett
418,0199, Sály, 061,, Kivett
418,0199, Sály, 062,, Rét
418,0199, Sály, 064,, Rét
418,0196, Sály, 0112,, Legelő
418,0196, Sály, 0114,, Legelő
418,0196, Sály, 0115,, Kivett
418,0196, Sály, 0113,, Kivett
418,0196, Sály, 0121,, Rét
418,0196, Sály, 0121,, Legelő
418,0196, Sály, 0125,, Legelő
418,0196, Sály, 0125,, Erdő
418,0196, Sály, 0130,, Legelő
418,0196, Sály, 0130,, Kivett
418,0196, Sály, 0132,, Legelő
418,0193, Sály, 0209,, Legelő
418,0193, Sály, 0211,, Legelő
418,0193, Sály, 0214,, Legelő
418,0193, Sály, 0217,, Kivett
418,0193, Sály, 0218,, Legelő
418,0193, Sály, 0219,, Kivett
418,0193, Sály, 0220,, Legelő
418,0193, Sály, 0222,, Legelő
418,0193, Sály, 0224,, Kivertt
418,0193, Sály, 0226, Kivett
418,0193, Sály, 0230, Legelő
418,0192, Sály, 0238, Rét
418,0191, Sály, 0241, Rét
418,0191, Sály, 0243, Erdő
418,0191, Sály, 0244, Erdő
418,0194, Sály, 0274, Rét
418,0194, Sály, 0275, Erdő
418,0194, Sály, 0275, Gyep
418,0194, Sály, 0276, Kivett
418,0194, Sály, 0277, Rét
418,0194, Sály, 0278, Erdő
418,0194, Sály, 0280, Erdő
418,0194, Sály, 0285, Rét
418,0195, Sály, 0289, Rét
418,0195, Sály, 0291, Rét
418,0195, Sály, 0298, Rét
418,0195, Sály, 0301, Rét
418,0195, Sály, 0302, Rét
418,0195, Sály, 0302, Erdő
418,0195, Sály, 0303, Kivett
418,0195, Sály, 0304, Rét
418,0195, Sály, 0306, Rét
418,0195, Sály, 0307, Kivett
418,0195, Sály, 0308, Rét
418,0195, Sály, 0309, Kivett
418,0195, Sály, 0310, Rét
418,0195, Sály, 0311, Kivett
418,0195, Sály, 0312, Kivett
418,0195, Sály, 0313, Rét
418,0195, Sály, 0314, Kivett
418,0195, Sály, 0315, Rét
418,0195, Sály, 0316, Erdő
418,0195, Sály, 0316, Rét
418,0195, Sály, 0317, Legelő
418,0195, Sály, 0319/1,Rét
418,0195, Sály, 0319, Rét
418,0195, Sály, 0330, Rét
418,0195, Sály, 0331, Kivett
418,0195, Sály, 0334, Legelő
418,0195, Sály, 0335, Kivett
418,0195, Sály, 0337, Kivett
Helyrajzi szám |
Művelési ág |
Tulaj ter. |
Érték |
FV ter. |
Tulajdonos |
Tulajdoni arány |
0237 |
erdő |
0,8058 |
1,93 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0239 |
gyep |
4,0982 |
85,65 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0240 |
kivett út |
0,2613 |
0,00 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0245 |
kivett út |
0,4693 |
0,00 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0246 |
kivett út |
0,2155 |
0,00 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0247 |
erdő |
3,3126 |
7,95 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0248 |
kivett út |
0,1258 |
0,00 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0249 |
erdő |
14,9524 |
35,89 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0250 |
kivett út |
0,5697 |
0,00 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0251 |
erdő |
54,4981 |
130,80 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0252 |
kivett út |
0,2607 |
0,00 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0253 |
erdő |
6,5327 |
15,68 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0254 |
kivett út |
0,4856 |
0,00 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0255 |
erdő |
3,8279 |
9,19 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0256 |
kivett út |
0,0880 |
0,00 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0257 |
erdő |
0,8250 |
1,98 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0258/a |
erdő |
30,8263 |
73,98 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0258/b |
gyep |
0,8290 |
17,33 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0259 |
kivett út |
0,3461 |
0,00 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0260 |
erdő |
31,8453 |
76,43 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0261 |
kivett vízmű |
1,5993 |
0,00 |
|
ÉRV, Kazincbarcika |
1/1 |
0262 |
kivett út |
0,0072 |
0,00 |
|
ÉRV, Kazincbarcika |
1/1 |
0263 |
gyep |
0,0265 |
0,55 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0264 |
kivett Sályi-patak |
0,0086 |
0,00 |
|
Bükkalja-Délborsodi |
1 1/1 |
0265 |
erdő |
0,1222 |
0,29 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0266 |
erdő |
0,0088 |
0,02 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0267 |
kivett út |
0,0785 |
0,00 |
|
Sáta |
1/1 |
0268 |
kivett út |
0,8467 |
0,00 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0269/a |
gyep |
4,8720 |
101,82 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0269/b |
Erdő |
44,1610 |
105,99 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0269/c |
gyümölcsös |
1,4960 |
26,03 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0270 |
kivett út |
0,4065 |
0,00 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0271 |
kivett út |
0,1965 |
0,00 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0272 |
erdő |
18,3128 |
43,95 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0273 |
erdő |
45,3841 |
108,92 |
|
BEFAG, Miskolc |
1/1 |
0274 |
gyep |
47,1339 |
985,10 |
|
BNP Igazgatóság |
1/1 |
Összesen: 319,8359 1829,48
Közlekedési mintakeresztszelvények
2x1 nyomú út = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út vízelvezető árokkal = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út merőleges parkolóval = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +5,5 m parkoló +6,5 m útburkolat +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út kerékpárúttal = 16,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +1.5 m zöldsáv +7,0 m útburkolat +1,5 m zöldsáv +2,0 m kerékpárút +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv
2x1 nyomú út lejtős terepen = 12,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m rézsű +6,0 m útburkolat +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv +2,0 m rézsű
2x1 nyomú út lejtős terepen = 8,00 méter
0,5 m biztonsági sáv +1,0 m rézsű +5,0 m útburkolat +1,5 m járda
2x1 nyomú út, merőleges parkolóval és kerékpárúttal = 20,00 méter 3-as főútvonal belterületi átkelési szakasza
0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +2,5 m parkoló +7 m útburkolat +2 m kerékpárút +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv