Sály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015(II.16..) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
Hatályos: 2015. 03. 01- 2015. 04. 25Sály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015(II.16..) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
2015-03-01-tól 2015-04-26-ig
Sály Község Önkormányzata Képviselő-testületének
4/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelete
a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
Sály Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt) 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. §-ában, 60. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésben, 134. §-ában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 10. pontjában, valamint Magyarország Alaptörvényének 32. cikkének (1) bekezdés a) pontjában, (2) bekezdésében rögzített felhatalmazás alapján a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozására az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet
A rendelet hatálya, célja
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a Sály községben lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, valamint a külön jogszabályokban meghatározott személyekre.
2. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a települési támogatás keretében adható alábbi ellátásokra:
a) rendkívüli települési támogatás
b) temetési költségek viseléséhez támogatás
c) köztemetés.
(2) A rendelet hatálya kiterjed a következő személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra:
a) étkeztetés
b) házi segítségnyújtás
c) családsegítés
d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
e) nappali ellátás
f) 65 éven felüliek szemétszállítási díjának átvállalása
3.§
A rendelet célja
Az Alaptörvény 19. cikk (1) bekezdése szerint Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárnak szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.
II. fejezet
Pénzbeli, természetbeni települési támogatások
Rendkívüli települési támogatás
4. §
Az Szt. 45. § (3) bekezdése szerint: a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.
(1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható:
a) élelmiszerre,
b) ruhaneműre,
c) gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetésére,
d) tüzelőre,
e) a megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadásokra, temetési költségekre.
(2) Rendkívüli települési támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező, illetve a családja jövedelmi viszonyait figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg:
a) családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
b) egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.
(3) Temetési költségek viseléséhez rendkívüli települési támogatás annak állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.
(4) Rendkívüli települési támogatás nyújtható pénzbeli ellátásként, valamint természetbeni ellátásként élelmiszerre, gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetésére, 65 éven felüliek esetében szemétszállítási díjra.
(5) A rendkívüli települési támogatás felhasználásáról a jogosultat el lehet számoltatni. Ha elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az újabb segélykérelmét el lehet utasítani.
(6) A rendkívüli települési támogatás összege háztartásonként, gyermeket nevelő családok esetében gyermekenként évente nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.
(7) Rendkívüli települési támogatás egy háztartásban élőknek, illetve egyedül élő kérelmező esetén egy személynek naptári évente legfeljebb három alkalommal nyújtható.
(8) A temetési költség viseléséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás összege – a temetkezési szolgáltatók által kimutatott költségek figyelembe vételével – 20.000 Ft.
(9 ) A (2)-(3), valamint (8) bekezdésben meghatározottaktól méltánylást érdemlő esetekben el lehet térni, különösen:
a) krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés,
b) nagyobb összegű, váratlan, vagy tervezhető, és önhibán kívüli kiadások
c) elemi károsultság,
d) baleset,
e) egyéb támogatási formákból való kiszorulás.
(10) Az alkalmanként jelentkező többletkiadások között a lakhatás feltételeinek biztosítására tekintettel csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező, illetve a családja nem részesül lakásfenntartási támogatásban, adósságcsökkentési támogatásban.
(11) Az alkalmanként jelentkező többletkiadások között gyógyszer kiváltására tekintettel csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha kérelmező nem részesül közgyógyellátási támogatásban.
Köztemetés
5. §
(1) A köztemetési költség megtérítése elengedhető,
a) ha az elhalt vagyontalan,
b) ha az elhalt gyermeke intézeti nevelésben volt, vagy a szülők különélése miatt nem tartották a
kapcsolatot, az elhalt a gyermek neveléséről, gondozásáról soha nem gondoskodott,
c) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.
Étkeztetés
6. §
(1) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni:
a) életkora miatt rászoruló az a személy, aki 65. életévét betöltötte,
b) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni,
c) fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fogyatékossági támogatásban részesül,
d) pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes,
e) hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekintetni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.
(3) Étkezés nyújtható – a lehetőségeken belül – azon kérelmezőknek is, akik nem szociálisan rászorultak, de a rendeletben meghatározott térítési díj fizetését vállalják.
(4) Az intézményvezető azonnali hatállyal megtagadhatja, ismételt esetben a szociális étkeztetést megszünteti, ha az ellátott
– az étkezési hely házirendjét megsérti, agresszív magatartást tanúsít,
– a közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be.
Házi segítségnyújtás
7. §
(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak.
(2) A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell a rászorulók személyi és környezeti tisztaságáról, napi egyszeri étkeztetésükről, érdekeik védelméről és lelki gondozásukról.
(3) Nem részesíthető házi segítségnyújtásban, aki fertőző beteg, illetve aki önmagára és környezetére veszélyt jelentő állapotban van.
(4)A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el.
Családsegítés
8. §
(1) A családsegítő szolgálat a megelőző tevékenységek körében az alábbi feladatokat látja el:
a) figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagy számban előforduló, az egyén és a család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság, vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé;
b) veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben.
(2) A családsegítési tevékenységet az önkormányzat a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
9. §
(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szabad kapacitás esetén a szociálisan nem rászorult személy részére is nyújtható, a rendeletben meghatározott térítési díj ellenében.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el.
Nappali ellátás
10. §
(1) Nappali ellátás az idősek, az értelmi fogyatékosok, pszichiátriai betegek, valamint hajléktalanok részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.
(2) Nem vehető fel a nappali ellátásba az a személy, aki
a) mozgásában oly mértékben korlátozott, hogy önállóan vagy segítséggel nem képes igénybe venni a szolgáltatást,
b) fertőző beteg vagy kórokozó hordozó,
c) közösségi életvitelre, a közösségi normák betartására képtelen,
d) veszélyeztető magatartást tanúsít,
e) orvosi ellátást és állandó ápolást igényel.
IV. fejezet
Térítési díj
11. §
(1) A térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személy köteles megfizetni.
(2) Az ellátásokért fizetendő intézményi térítési díjakat a Képviselő-testület önálló rendeletben állapítja meg.
(3) Az intézményi térítési díj összegéről a lakosságot tájékoztatni kell.
(4) Az ellátott által fizetett személyi térítési díjat az önkormányzat rendeletben állapítja meg, amelyről írásban értesíti az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően. A személyi térítési díjakat a jövedelemvizsgálat után a jövedelemkategóriáknak megfelelően kell megállapítani. Különös méltánylást érdemlő esetekben egyedi elbírálás alapján a képviselő-testület a meghatározott díjaktól eltérhet. Méltánylást érdemlő eset:
a.) a hosszantartó, krónikus betegségből származó jövedelem kiesés, vagy
b.) egyszemélyes háztartásban élő idős, beteg kérelmező.
Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében azt a kérelmezőt, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.
V. fejezet
Eljárási szabályok
12. §
(1) A pénzbeli, természetbeni támogatások iránti kérelmet a Tibolddaróci Közös Önkormányzati Hivatalban lehet előterjeszteni a támogatások fajtájától függő igénylőlapon.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások, szolgáltatások igénybevételére vonatkozó kérelmeket az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásban, az ellátást, szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjénél nyújthatja be.
(4) A támogatás iránti eljárást, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat az is kezdeményezheti, aki tudomást szerez a rászoruló személyről.
(5) A támogatások folyósítása iránti eljárás hivatalból is megindítható. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények vezetői hivatalból is kezdeményezhetik az ellátást, a gondozásba vételhez azonban szükséges az érintett hozzájárulása.
(6) A soron kívüli elhelyezés szabályaira a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben foglaltak az irányadók.
(7) Külön eljárás keretében ellátás nyújtható, ha az igénylő önmaga ellátására képtelen, nincs olyan hozzátartozó, aki el tudná látni és más támogatási formában sem biztosítható az ellátása.
13. §
(1) A kérelemre indult eljáráshoz minden kérelem esetében külön szükséges igazolni az erre rendszeresített igénylőlapon a személyazonosító adatokat, a családi viszonyokat, az eltartottak számát, a tartásra kötelezettek adatait, a jövedelmi és vagyoni helyzetet. Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozniuk jövedelmükről.
(2) A támogatási kérelemhez szükséges jövedelemszámításnál a szociális törvényben meghatározottak szerint kell eljárni.
(3) A különböző támogatási formákra való jogosultság megállapítása érdekében az előzőeken túl a kérelmezőnek csatolnia kell orvosi igazolást, vényt, közüzemi számlákat, igazolást arról, hogy más hatóságtól a kérelemben megjelölt célra támogatást nem kap, eredeti temetési számlát, iskolalátogatási igazolást, vagy a kérelemben megjelölt indokhoz kapcsolódó iratot, valamint ki kell tölteni a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben meghatározott vagyonnyilatkozatot.
(4) Ha a benyújtott vagyonnyilatkozatban az ingatlanra, a járműre, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi érték vitatható, az önkormányzat
a) ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ingatlan fekvése szerint illetékes megyei adóigazgatóságánál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik,
b) a jármű, munkaeszköz értékét a forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembe vételével– szakember bevonásával – állapítja meg.
14. §
(1) A rendeletben szabályozott pénzbeli, természetbeni támogatási kérelmek elbírálásáról, a
a) rendkívüli települési támogatás
b) temetési költségek viseléséhez támogatás
c) köztemetés,
továbbá a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról a képviselő-testület dönt.
Kivéve rendkívüli esetben, vis-maior helyzetben, katasztrófa bekövetkezése esetén, azonnali intézkedést követelő helyzetekben, amikor a polgármester dönt. A hozott intézkedésről a soron következő képviselő-testületi ülésen a polgármester beszámol.
15. §
(1) Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a kérelmező lakásán környezettanulmányt lehet készíteni. Nem szükséges környezettanulmány, ha más egyéb eljárás során keletkezett iratokból az igénylő körülményei ismertek.
(2) A körülmények tisztázása során az igénylő köteles valós adatokat szolgáltatni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a szükséges igazolásokat nem csatolja, vagy nem teszi lehetővé környezettanulmány elkészítését, kérelmét el kell utasítani, a folyósított támogatást meg kell szüntetni, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni.
(3) A rendeletben meghatározott pénzbeli, természetbeni ellátásra beadott kérelmet el lehet utasítani, valamint a megállapított ellátás folyósítását meg lehet szüntetni, ha a jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága a környezettanulmány során megkérdőjelezhető, ha a kimutatott alacsony jövedelem és a család életvitele, körülményei nem állnak összhangban.
(4) A megállapított támogatások folyósítására – ha e rendelet másképp nem rendelkezik -, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben meghatározottak az irányadók.
(5) A rendeletben nem szabályozott eljárási rendelkezésekben, az ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jogok és kötelezettségek megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
VI. fejezet
Záró rendelkezések
16. §
(1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Sály Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított, 9/2011.( V.31.)önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátások helyi szabályairól.
S á l y , 2015. február 13.
Fekete Jánosné Dr. Molnár Sándor
polgármester jegyző megbízásából:
Dr. Fegyveres Balázs
aljegyző
Z á r a d é k :
A rendelet 2015. február 16. napján kihirdetésre került.
S á l y , 2015. február 16. Dr. Fegyveres Balázs
aljegyző