1. § E rendelet célja, hogy megállapítja az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá az ellátások igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. § (1) A rendeletet alkalmazni kell Sály Község Önkormányzata közigazgatási területén élő:

• a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
• b) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra,
• c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
• d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,
• e) az Szt. 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre.

(2) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról szóló 1992. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

3. § (1) A Képviselő-testület az Szt. alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, e rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújthat.

(2) Települési támogatás adható:

• a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
• b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző személy részére, ha az ápolt állandó vagy folyamatos felügyeletet igényel és emiatt az aktív korú munkaképes ápolást, gondozást végző hozzátartozó nem tud jövedelemszerző tevékenységet folytatni,
• c) a gyógyszerkiadások viseléséhez,
• d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot (közműdíj tartozást) felhalmozó személyek részére,
• e) gyermek és fiatal felnőtt szociális rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásként,
• f) elhunyt személy temetésének költségeihez történő hozzájárulásra.

(3) Az Önkormányzat települési támogatásként átvállalja a sályi állandó lakóhellyel rendelkező, azon személyt terhelő szemétszállítási díj fizetését, aki

• a) öregségi teljes nyugdíjban részesül, vagy
• b) az Szt. 50. § (1) bekezdés ga-gb) pontjai szerint közgyógyellátásban részesül, vagy
• c) az Szt. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez támogatásra jogosult, vagy
• d) az Szt. 45. § (3)-(4) bekezdése szerinti ellátásokra jogosult, vagy
• e) akivel az a)-d) pontban felsorolt feltételeknek megfelelő személyek élnek.

(4) A szemétszállítási díjkedvezményre jogosult halála, vagy lakcímváltozása esetén a jogosultságot a halál, illetve a változás bekövetkezte hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. Amennyiben a szemétszállítási díjkedvezményben részesülő személy a jogosultság időtartama alatt meghal, a kedvezmény tovább folyósítható a vele közös háztartásban élő – a jogosultság szempontjából figyelembe vett – személy részére.

(5) Az Szt. 45. § (3) bekezdése szerint, a Képviselő-testület köteles rendkívüli települési támogatást nyújtani a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(6) Létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a rendkívüli települési támogatást kérelmező személy és/vagy családja megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése (vis maior) miatt veszélyeztetve van vagy nem biztosított; létfenntartási gond az is, ha olyan váratlan anyagi kiadása jelentkezik, ami veszélyezteti kérelmező és/vagy családja megélhetését.

(7) Az Szt. 45. § (4) bekezdésében foglaltakon túl létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a rendkívüli települési támogatást kérelmező személy bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul vagy tartós - legalább három hónapot meghaladó – kórházi kezelésben vett részt, közlekedési balesetben vétlen személyként súlyos sérülést szenved, egyéb hirtelen bekövetkező, előre nem várt családi tragédia éri.

(8) Rendkívüli települési támogatás – a (6) és (7) bekezdésben foglaltakra tekintettel – élelmiszerre, tüzelőre, ruhaneműre, gyermekintézmények étkeztetési térítési díjának megfizetésére, a megélhetést érintő előre nem tervezhető, nem várt többletkiadásokra és temetési költségekre adható.

(9) A (6) bekezdésben foglalt esetekben a rendkívüli települési támogatás összege – a körülmények mérlegelése alapján – 50.000 Ft-ig terjedhet, ilyenkor a támogatottnak és családjának korábban adott települési támogatás összegét figyelmen kívül kell hagyni.

4. § (1) Települési támogatás keretében a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez – lakásfenntartási támogatás elnevezéssel – támogatás adható a közüzemi díjak (vízdíj, áramdíj, gázdíj, szemétszállítási díj) és a lakbér vagy albérleti díj megfizetéséhez, ha annak elmaradása a kérelmező lakhatását veszélyezteti vagy ellehetetleníti.

(2) A lakásfenntartási támogatás mértéke – figyelemmel a közüzemi díjakra, lakbérre, albérleti díjra – a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek jövedelmi – vagyoni viszonyainak vizsgálata valamint szociális helyzetének mérlegelése alapján, havonta legfeljebb 10.000 Ft lehet – egy év időtartamra megállapítva.

5. § A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző aktív korú, munkaképes jövedelemmel nem rendelkező személy részére adható, havi rendszerességgel nyújtott támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-ával.

6. § A gyógyszerkiadások viseléséhez adható települési támogatás a 10.000 Ft-ot elérő eseti igazolt gyógyszerkiadás és gyógyászati segédeszköz vásárlás költségeinek mérséklésére vagy teljes átvállalására szolgál. Mértéke alkalmanként legalább 5.000 Ft , de nem haladhatja meg a 15.000 Ft-ot.

7. § A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot (közműdíj tartozást) felhalmozó személyek részére adható települési támogatás mértéke alkalmanként – a kérelmező körülményeinek mérlegelése alapján – legfeljebb 50.000 Ft lehet.

8. § Gyermek és fiatal felnőtt szociális rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatás az iskoláztatás költségeinek (tankönyv, taneszköz, tanfelszerelés) és az intézményi térítési díjaknak valamint az oktatáshoz, képzéshez kapcsolódó más költségeknek a mérséklésére vagy teljes átvállalásra szolgál. Mértéke alkalmanként legalább 5.000 Ft , de nem haladhatja meg a 50.000 Ft-ot.

9. § (1) Elhunyt személy temetésének költségeihez történő hozzájárulás keretében temetési segély elnevezéssel adható települési támogatás, melynek összege: 25.000 Ft.

(2) Az részesülhet e címen települési támogatásban, aki az elhunyt személy eltemettetésről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.

(3) Temetési segély nem állapítható meg, annak az egyedülálló személynek, akinek havi jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 5-szörösét, valamint annak a személynek sem, akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 5-szörösét. Nem állapítható meg temetése segély, annak sem, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül

(4) A temetési segély megállapítására irányuló kérelem az elhunyt személy halálától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül nyújtható be.

10. § (1) A települési támogatás keretében adható lakásfenntartási támogatás, a gyógyszerkiadások viseléséhez adható támogatás, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot (közműdíj tartozást) felhalmozó személyek részére adható támogatás, valamint a gyermek és fiatal felnőtt szociális rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatás akkor állapítható meg, ha egyedülálló személy esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, vagy akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250%-át.

(2) A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végző aktív korú, munkaképes, jövedelemmel nem rendelkező személy részére települési támogatás, akkor adható, ha a családban az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Amennyiben az ápoló és az ápolt egy családot alkot (házaspárok, együtt élő egyedülálló testvérek stb.) a települési támogatás ezen a címen akkor állapítható meg, ha az ápolt havi rendszeres jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150%-át.

11. § Ezen rendelet a 6. §-a szerinti gyógyszerkiadások viseléséhez adható települési támogatás elsősorban természetben szolgál, különösen azon személyek kiadásainak csökkentésére vagy teljes átvállalására, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást, jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni vagy azon családok támogatására szolgál, ahol a családtagok eseti gyógyszer és gyógyászati segédeszköz mértéke együttesen olyan magas összegű, amit nem képesek viselni.

12. § Ezen rendelet 5. és 6. §-a szerint nem kaphat települési támogatást az a személy, aki a járási hivatal határozata alapján ápolási díjban (alap – és emelt összegű, kiemelt ápolási díj) valamint közgyógyellátásban (alanyi és normatív) részesül.

13. § Ezen rendelet szerinti települési támogatás megállapítására, folyósítására és kifizetésére – ide nem értve a rendkívüli települési támogatást – csak akkor kerülhet sor, ha az Önkormányzat adott tárgyévi költségvetésében ehhez a források rendelkezésre állnak, a költségvetési törvény szerinti feladatalapú támogatás révén.

14. § Települési támogatásként az Önkormányzat fizeti a vízdíjat, az ivóvizet közkifolyóról használó személyek után.

15. § Az Önkormányzat települési támogatás formájában, külön rendeletben szabályozott feltételek szerint és módon támogatja a fiatal házasok/élettársak sályi letelepedését első lakásuk építésének, bővítésének vagy vásárlásának vissza nem térítendő támogatásban részesítésével és/vagy kamatmentes kölcsön nyújtásával.

16. § (1) Települési támogatást – ide nem értve a rendkívüli települési támogatást – csak annak a kérelmezőnek állapítható meg, illetve annak a jogosultnak folyósítható, aki lakókörnyezetét rendben tartja.

(2) A lakókörnyezet rendezettnek minősül, ha kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház rendeltetésszerűen használatra alkalmas műszaki állapotban van.

(3) A lakás vagy ház mellett az ahhoz tartozó udvarnak, kertnek is rendezettnek kell lenni. Az udvaron nem lehet házi szemét, az csak erre a célra rendszeresített kukában vagy gyűjtőzsákban helyezhető el és tárolható vagy gyűjthető. Az udvaron egyéb anyag (tüzelő, termény, építési anyag stb.) deponálva és rendezetten, a környezet károsítása nélkül helyezendő el.

(4) A lakáshoz vagy házhoz tartozó kertnek, ha nem áll mezőgazdasági művelés alatt gyommentesítettnek kell lenni (a felnövő gyomnövényzet magvasodását megelőzően rendszeresen kaszálni vagy nyírni kell).

(5) Az ingatlan kerítésével kívül határos közterület (zöldterület, járda, árok) tisztántartása (kaszálás, nyírás, tisztántartáshoz szükséges műveletek elvégzése) szintén a települési támogatás kérelmezőjének vagy jogosultságának feladata.

17. § Az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól kérelmére részben vagy egészben mentesíthető az eltemetésre köteles személy, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

18. § (1) Az étkeztetés keretében az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott személyek között szociálisan rászorultnak minősül:

• a) ) Egészségi állapota miatt az a személy, aki mozgásában korlátozott, krónikus vagy akkut betegsége, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud,
• b) Egészségi állapotától függetlenül az a 18. életévét betöltött személy, aki:
  • ba) jövedelemmel nem rendelkezik,
  • bb) az önkormányzat vagy a Járási Hivatal részéről rendszeres pénzbeli ellátásban részesül,
• c) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 65. életévét betöltötte.

(2) Szociálisan rászorultnak tekintendő a 18 év alatti megárvult vagy bármilyen okból átmenetileg vagy tartósan – tényleges szülői felügyelet alatt nem álló ellátatlan személy valamint az a családsegítő szolgálat által alapgondozásba vett személy, aki mentális állapota vagy szenvedélybetegsége miatt életvezetésében segítségre szorul.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdésben foglaltak jogosultsági feltételeket háziorvosi vagy szakorvosi vélemény alapján kell megállapítani.

19. § (1) Az Önkormányzat Kistérségi Társulás keretében házi segítségnyújtás formájában gondoskodik:

• a) azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak;
• b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataikban segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek;
• c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várnak;

(2) A házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatása a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

(3) Az Önkormányzat Sály Község közigazgatási területén a házi segítségnyújtást egy gondozási körzettel biztosítja.

20. § (1) A szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás térítési díjának megállapítására az Szt. 116. § (1)-(4) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

(2) A fizetendő térítési díj összege – egyedi kérelem alapján, különös méltányosságból – mérsékelhető illetve elengedhető.

21. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet a Tibolddaróci Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) A szociális ellátások igénybevétele az ellátást igénylő kérelmére vagy hivatalból történik.

(3) Az ellátást igénylő a kérelméhez – a köztemetés kivételével – a következőket köteles becsatolni:

• a) az általa aláírt jövedelemnyilatkozatot,
• b) a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelméről szóló igazolásokat,
• c) aktív korú nem foglalkoztatott személy, kérelmező vagyonnyilatkozatot is köteles

becsatolni. A jövedelem számításánál a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző utolsó háromhavi nettó, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző év nettó jövedelmét kell figyelembe venni.

(4) A rendszeres pénzbeli ellátás folyósításával járó támogatást kérelmezőnek nyilatkoznia kell alkalmi munkából származó jövedelméről is.

22. § A pénzbeli ellátások folyósítása a kérelmező által megjelölt számlára történik.

23. § (1) E rendelet alkalmazása során: jövedelmen, vagyonon, családon, közeli hozzátartozón, egyedül élőn, háztartáson, rendszeres pénzellátáson, kereső tevékenységen, aktív korún, egyedülállón, hajléktalanon, EGT állampolgáron, harmadik állam polgárán az Szt. 4. §-ában foglaltat kell érteni.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. valamint a végrehajtására kiadott rendeletekben foglaltak szerint kell eljárni.

24. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 6/2015. (VI.27.) önkormányzati rendelet.

25. § Ez a rendelet 2021. szeptember 15-én lép hatályba.