Szentistván Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, 92.§ (1) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdés a), d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános szabályok

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Szentistván önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

(3)^[1] Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3)^[2] Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában az önkormányzat Emberi Erőforrás Bizottsága gyakorolja.Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(4) Az eljárást:

a)^[3] az önkormányzati hivatalnál írásban, - a rendelet 1-5. valamint 7. mellékletét képező formanyomtatványon – előterjesztett kérelemre kell, vagy

b) hivatalból lehet megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni.

(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell tenni.

(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból lehet megindítani.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.

(2) A döntésre jogosult joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére, erről a döntést tartalmazó határozatban kell rendelkezni.

5. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(4) A rendszeres települési támogatás az arra vonatkozó igény benyújtását követő hó 1. napjától kell megállapítani.

II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

6. §^[4][5]Az önkormányzat e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

7. § A pénzbeli települési támogatás formái:

a) eseti települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési gyógyszertámogatás,

ac) települési temetési támogatás;

ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,

ae)^[6] települési beiskolázási támogatás

b) rendszeres települési támogatás: települési lakásfenntartási támogatás,

1. Települési létfenntartási támogatás

8. § (1)^[7] Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.  

(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

(3) A települési létfenntartási támogatás eseti települési támogatás formájában nyújtható.

9.§ ^[8] (1) Eseti települési létfenntartási támogatás egy naptári évben családonként maximum 4 alkalommal adható.

(2) ^[9]

(3) A települési létfenntartási támogatás természetbeni támogatás formájában is nyújtható.

(4) ^[10] A települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben a Pénzügyi- ügyrendi és emberi erőforrás Bizottság dönt. 

5)^[11] A képviselő-testület át nem ruházható saját hatáskörben különösen méltányolható élethelyzetben az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl egyszeri támogatást nyújt azon rászoruló részére, akinek súlyos betegsége következtében élete testi épsége súlyos veszélyben van, és a kezeléséhez szükséges költségeket más forrásból fedezni nem tudja

(6) ^[12]Az (5) bekezdésben foglat támogatás maximális mértéke: 100.000.- Ft.

2. Települési gyógyszertámogatás

10. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a közgyógyellátásban nem részesülő személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül el kell bírálni.

11. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  200 %-át  nem haladja meg, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai elérik, vagy meghaladják a havi 5.000.- Ft-ot.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 5.000.- Ft, amely kizárólag gyógyszerutalvány formájában adható.

12. § ^{[13] [14]}Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján átruházott hatáskörben a polgármester dönt. 

3. Települési temetési támogatás

13.§^[15] (1) ^[16] Települési temetési támogatásra jogosult az a szentistváni lakóhellyel rendelkező, a településen életvitelszerűen élő személy, aki szentistváni lakos eltemettetéséről gondoskodik, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles hozzátartozója vagy sem, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át, egyedül élő kérelmező esetén 800 %-át.    

(2) A támogatás összege esetenként 30.000,-Ft

(3) A támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező vagy a vele közös lakcímen élő  közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányáról készült másolatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(4) A települési temetési támogatás megállapításáról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester a kérelem benyújtását követő 10 napon belül dönt.

4. Települési támogatás elemi kár elhárításához

14. § (1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, aki a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elemi kárnak minősül a biztosítási kártérítéssel nem rendezett tűz, robbanás, vihar, villám, továbbá viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.

(3) A támogatás összege kérelmenként maximum 200.000.-Ft lehet. Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást adni.

(4) A támogatás a rendkívüli élethelyzethez igazodóan visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás formájában is nyújtható.

(5) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha

a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és

b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és

c) a kérelmezőnek és családjának nincs az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget meghaladó vagyona, és

d) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

 (6) Az önkormányzat hivatal jegyzője, vagy a jegyző által kijelölt dolgozója a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

(7) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (4) bekezdés b-d) pontokra vonatkozó nyilatkozatokat.

(8) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,

b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt,

c) a keletkezett kár más úton (biztosítás) megtérült.

(9)^[17][18]Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testülete a kérelem beérkezésétől számított legkésőbb 15 napon belül dönt.

(10) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával - elszámoljon.

(11) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben jogtalanul illetve nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget határozatban kell kötelezni a támogatás megtérítésére.

Települési beiskolázási támogatás

14/A.§^[19] 1) ^[20]Az önkormányzat évi egy alkalommal a tanév kezdetét megelőzően települési beiskolázási támogatást nyújt a szentistváni lakóhellyel rendelkező általános iskolás, valamint a középiskolai nappali tagozatos tanévet kezdő tanuló részére feltéve, hogy a tanuló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 800 %-át.   

(2) A támogatás mértéke:

a) általános iskolai tanuló esetében: 10.000,-Ft

b) középiskolai tanuló esetében: 20.000,-Ft

(3) A támogatás megállapítása kérelemre történik. A kérelemhez csatolni kell az oktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolást.    

(4) A települési beiskolázási támogatás odaítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.  

5. Települési lakásfenntartási támogatás

15. § (1) Szentistvánon bejelentett lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen élő személyeknek, az általuk lakott lakás fenntartási költségeihez az Önkormányzat havonta támogatást nyújt lakásfenntartási támogatás formájában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakásfenntartási támogatásnál figyelembe vehető költségek: a             villanyáram díja, víz- és gázfogyasztás díja, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj.

(3) A lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy,

a)  akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő kérelmező háztartása esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.  

b) az érintett ingatlanban az alábbi jogcímek valamelyike szerint lakik:

ba) a magántulajdonú lakás tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője vagy

bb) az önkormányzati bérlakás bérlője.

(4) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(5) A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,

b) lakcímkártyát, amennyiben nem tulajdonos, a lakásban lakás jogcímét igazoló adásvételi vagy bérleti, vagy használati szerződést,

c) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a közüzemi díj támogatás utalását kéri.

(6) A lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától 1 évre kerül megállapításra és annak mértéke:

a) ahol az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100% alatt van: 4000.- Ft/hó

b.) ahol az egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150% alatt van: 3000.-Ft/hó

c.) ahol az egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200% alatt van: 2000.- Ft./hó

d) A lakásfenntartási támogatás mértéke 500,-Ft/hó összeggel növelt mértékben kerül megállapításra azon kérelmező esetében, aki előre fizetős mérővel rendelkezik és a támogatást a mérő havi feltöltésére kéri.    

(7) A lakásfenntartási támogatás folyósítása havonta a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 05. napjáig.

(8) A lakásfenntartási támogatás megszűnik:

a) a támogatásra jogosult kérelmére,

b) a kérelmező a lakást részben, vagy egészben nem lakás céljára használja, vagy a lakás használatát másnak, átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,

c) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.

(9) A (8) bekezdés c) pontja alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a döntéshozó, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(10) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás folyósítása a (8) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján kerül megszűntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 6 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(11)^{[21][22] [23]} A települési lakásfenntartási támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

16. § A Képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi együttes feltételeket határozza meg. A kérelem benyújtója köteles:  

a) az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat tiszta állapotban tartani, gondozottságát fenntartani, rendeltetésszerű használatát biztosítani,

b) udvarát rendezetten, tisztán tartani, gondoskodni kell a kert rendszeres gyomtalanításáról, kaszálásáról, a rajta lévő, az emberi egészséget károsító allergén növényzet irtásáról, a különböző növényi-, és állati kártevők elszaporodásának megakadályozásáról,

c) köteles lakókörnyezetét higiénikus állapotban tartani, továbbá a kerítéssel közvetlenül határos közterületet, járdát, vízelvezető árkot évszaknak megfelelően - szükség szerint – takarítani, gyomtalanítani, kaszálni.

17. § A jegyző a 16. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet

a) 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel.

b) A kitűzött határidő eredménytelen elteltét követően újabb határidő kitűzése nélkül döntéshozó a települési lakásfenntartási támogatás megszüntetéséről intézkedik.  

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

18. §^[24] A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja: köztemetés, rászorulók közlekedési támogatása.

 Köztemetés

19. § (1) A köztemetést a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségen kell biztosítani.

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtéritési kötelezettség alól:

a) részben mentesiti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdij mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,

b) egészben mentesiti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdij mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át, és az érinett személy vagyonnal nem rendelkezik.

                                                 Rászorulók közlekedési támogatása

19/A. § ^[25]  (1)   Az önkormányzat a tulajdonában lévő kisbusszal történő szállítás költségeit részben, vagy egészben átvállalja azon rászorulók esetében, akik súlyos testi fogyatékosságuk illetve idős koruk, betegségük miatt szakorvosi ellátásra szorulnak, önállóan közlekedni képtelenek és azt a jövedelmi viszonyai(k) indokolttá teszik. A kisbusz orvosi, szakorvosi vizsgálatra, gyógykezelésre történő szállítás céljára vehető igénybe.   

(2) Rászorulók közlekedési támogatásaként az önköltség 50%-ára jogosult az a rászoruló, akinek

a) családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegének 250 %-át,

b) egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(3) Az önkormányzat teljes mértékben átvállalja a szállítás önköltségeit azon rászoruló személy/családok esetében, ahol az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.

(4) Jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül jogosult a támogatásra az rászoruló, akinek élete és testi épsége közvetlen veszélyben van .

(5) A (4) bekezdésben foglalt támogatást a (3) és (4) bekezdésben foglalt jövedelmi viszonyoktól eltérő esetben önköltségi áron biztosítja az önkormányzat.

(6) ^[26]

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

20. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében

a)  az étkeztetés,

b) a családsegítés, és

c) a házi segítségnyújtás

szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.

(2) A szolgáltatást nyújtó intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani

a) ha azzal meg lehet előzni az érintett személy életveszélyes állapotba kerülését, vagy

b) az ellátást az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében rendkívüli időjárási helyzet indokolja.

(3) Külön eljárás keretében akkor lehet ellátást nyújtani, ha az ellátást az érintettnek megállapították, de annak igénybevételével felhagyott, majd az ellátás megállapítását követő 2 hónapon belül ismét kéri az ellátást és közben az ellátás nyújtásának feltételei továbbra is fennállnak.

(4) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik:

a) a jogosulatlan igénybevétel esetén, vagy

b) amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond, vagy

c) az ellátott meghal.

(5) A szociális törvényben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a szociális törvény és e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást a (4) bekezdés a) pontja szerint meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.

1. Étkeztetés

21. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül, aki

a) a kora miatt, ha a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy

b) korkedvezményes, vagy korengedményes  nyugellátásban részesül,

c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

22. § (1) Az önkormányzat az étkeztetési szolgáltatást a Szentistváni Mezőgazdasági ZRT. 3418 Szentistván Dózsa György utca 5-7. szolgáltató által üzemeltetett étterem közreműködésével nyújtja.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott

a) intézményben igénybe vehető étkezéssel – ide értve a helyben fogyasztást vagy étel

elvitelét – vagy

b) intézményből az étel házhozszállításával biztosítja.

(3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(4) ^[27]

23.§ (1) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az önkormányzat az Szt. 92. § (2) bekezdés f) pontja alapján rendeletben állapítja meg.

2. Házi segítségnyújtás

24. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményi háttérrel látja el.

3.  Családsegítés

25. § Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével látja el.

V. Fejezet

Egyéb rendelkezések

26. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

27. § (1) Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése szerinti szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottakon kívül a következő szervezetek képviselői:

a) szociális alapellátási referens,

b) általános iskola képviselője,

c) napközi otthonos óvoda képviselője

d) Mozgássérültek Mezőkövesdi Egyesületének szentistváni csoportjának képviselője,

e)^[28] a Pénzügyi, ügyrendi és emberi erőforrás Bizottság elnöke, 

f) a területi védőnő.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal összehívásáról és az ülés vezetéséről a polgármester gondoskodik. A működéshez szükséges feltételeket az önkormányzati hivatal biztosítja.

28. § (1) Az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása.

(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása szabályait a 16. §- tartalmazza.

(3) Az aktív korúak ellátása esetében a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételek teljesítésére a járási hivatal szólíthatja fel az ellátásra jogosultat.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

29. § E rendelet 2015. év március hó 1 napján lép hatályba.

30. § Hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 18/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelet.

              Derekas Sándor                                                             dr. Pusztai-Csató Adrienn

                  jegyző                                                                                 polgármester