Szentistván Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 23

Szentistván Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 10. 23

Szentistván nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A képviselő-testület és szervei számára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a képviselő-testület e Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására rendeletet alkot.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szentistván Nagyközség Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 3418 Szentistván, Széchenyi utca 10. szám

(3) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala és a társulások látják el az irányadó jogszabályi rendelkezések, illetve jelen rendeletben foglaltak figyelembe vételével.

(5) A képviselő-testület és szerveinek megnevezése:

a) Szentistván Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete.

b) A képviselő-testület bizottságának megnevezése: Szentistván Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi, ügyrendi és emberi erőforrás Bizottsága.

c) A polgármester hivatalos megnevezése: Szentistván Nagyközség Polgármestere.

d) A jegyző hivatalos megnevezése: Szentistváni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője.

e) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Szentistváni Közös Önkormányzati Hivatal.

(6) A Szentistváni Közös Önkormányzati Hivatalnak kirendeltsége működik Mezőnagymihály településen.

(7) A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsétek formáját és tartalmát a szerv vezetője állapítja meg. A bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni.

5. § A helyi önkormányzás általános szabályaira ezen belül az önkormányzati jogok és azok gyakorlására, az önkormányzat igazgatására és döntéseire, továbbá a véleményezési és kezdeményezési jogkörére, feladatkörére a Mötv. előírásai és az önkormányzat képviselő-testületének vonatkozó rendeletei az irányadók.

6. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a területi szintű állami feladatok ellátásában közreműködő szervezetekkel, a vármegyei önkormányzattal, a többcélú kistérségi tárulással, az önkormányzati feladatok ellátására társult önkormányzatokkal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

II. Fejezet

Az önkormányzati hatáskörök gyakorlása, feladatok ellátása

7. § (1) A képviselő-testületet az őt illető feladat-és hatásköröket jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint – az Mötv-ben foglalt korlátozásokkal - a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságára, jegyzőre és társulására ruházhatja át.

(2) A képviselő-testületi hatáskör átruházásának további szabályait, és az átruházott hatáskör további átruházásának tilalmát a Mötv. 41. §és 42.§-ai állapítják meg.

8. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatát képezi a készpénzfelvételt nyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése a lakosság számára.

(2) Az önkormányzat társulási formában a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás keretében - mint önként vállalt feladat - a személyes gondoskodás körében szociális alapszolgáltatásként biztosítja a településen élők számára az idősek nappali ellátását (102 031 számú kormányzati funkció).

9. § (1) Az önkormányzat feladataira, kötelezően ellátandó feladataira az Mötv. 13. §-ában és a vonatkozó egyéb törvényekben foglalt előírások az irányadók.

(2) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladat- és hatásköröket az Mötv. 42 §-ában foglaltak határozzák meg.

(3) A képviselő-testület, ha átruházható hatásköreit a polgármesterre, bizottságára ruházza át, a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetve visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését visszavonhatja, illetve az átruházott hatáskör gyakorlóját beszámoltathatja.

(5) A képviselő-testület feladat-és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság feltételeiről a jegyző tájékoztatást ad a képviselő-testület részére.

A képviselő-testület átruházott hatáskörei

10. § (1) A képviselő-testület - az irányadó társulási megállapodásban foglaltak szerint - társulási formában látja el az alábbi feladatokat:

a) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátással kapcsolatos feladatok közül a családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi pszichiátriai ellátás, idősek átmeneti otthona és az idősek tartós bentlakásos otthona működtetését a Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás,

b) a gyermek és ifjúsági feladatok közül a gyermekjóléti szolgáltatás alapellátási feladatot Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás,

c) a szennyvíz gyűjtés és kezelés közszolgáltatással kapcsolatos feladatok egy részét a Szentistván és Térsége Beruházó és Kommunális Szennyvízüzemeltető Társulás,

d) a települési szilárd hulladékkal összefüggú közszolgáltatással kapcsolatos feladatot a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság,

e) a felhagyott szilárd hulladéklerakó rekultiválásával kapcsolatos feladatot a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság,útján látja el.

(2) Az önkormányzat alábbi feladatait az önkormányzat résztulajdonában, illetve tulajdonában álló gazdasági társaság útján látja el:

a) A település ivóvizével összefüggő közszolgáltatást a Heves Megyei Vízmű Zrt,

b) a települési szennyvízelvezetés – és szippantott szennyvízzel összefüggő közszolgáltatást az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt,

c) a közművelődéssel, közösségi tér biztosításával kapcsolatos feladatot az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló Szkultinfo Nonprofit Kft végzi.

(3) Az önkormányzat képviselő-testülete az alábbi települési támogatásokkal kapcsolatos, valamint szociális feladatait a polgármester útján, átruházott hatáskörben látja el:

a) települési lakásfenntartási támogatás,

b) települési krízistámogatás,

c) azonnali intézkedést igénylő krízishelyzet kezelése,

d) települési gyógyszertámogatás,

e) települési iskolakezdési / óvodakezdési támogatás,

f) települési temetési támogatás,

g) települési fűtési támogatás,

h) időskorúak települési támogatása,

i) szociális étkeztetés.

(4) A köztemetéssel kapcsolatos, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § szerinti feladatokról a képviselő-testület a polgármester útján gondoskodik.

(5) A településkép védelmével összefüggő, magasabb szintű jogszabály alapján az önkormányzatot megillető hatásköröket a polgármester gyakorolja.

(6) Az önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat bevételeinek növelése érdekében a tulajdonost megillető jogait az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközei betétként való elhelyezése, valamint államilag garantált értékpapír vásárlása tekintetében a polgármesterre ruházza.

(7) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármester, hogy a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 7/2021. (VIII. 26.) önkormányzati rendeletben meghatározott azonnali intézkedést igénylő krízishelyzet esetén az önkormányzatot a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 7. §-ában meghatározott feladat ellátása körében - figyelemmel az Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglaltakra - az önkormányzat hatályos beszerzési szabályzata szerint legfeljebb 200.000 Ft, és legfeljebb 15 ellátási nap erejéig intézkedjen, ennek keretében kötelezettséget vállaljon.

(8) A polgármester a (7) bekezdés szerinti helyzet felmerülésekor köteles intézkedni a képviselő-testület legfeljebb 15 napon belüli időpontra történő összehívásáról, melyre előterjesztést kell készíteni a megtett intézkedésekről és azok további fenntartására, vagy megszüntetésére vonatkozó javaslatokról.

11. § A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.

12. § (1) Új közszolgáltatási feladat önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi, és technikai feltételeit. Az eljárás lefolytatására a polgármester, vagy a képviselő-testület döntése alapján a képviselő-testület Pénzügyi, ügyrendi és emberi erőforrás Bizottsága jogosult.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat vállalásával elérendő célt és végrehajtásának részletes feltételeit.

A képviselő-testület nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködésével kapcsolatos feladatai

13. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: NEK Tv.) alapján biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését.

(2) A nemzetiségi jogok érvényesítésének érdekében

a) a településen működő nemzetiségi önkormányzattal az együttműködés kereteinek meghatározására, a működés személyi és tárgyi feltételeinek meghatározására a NEK Tv. 79-81. §-ban foglaltakra kitérően együttműködési megállapodást köt,

b) a képviselő-testület üléseire a nemzetiségi önkormányzat elnökét meghívja, aki a nemzetiséget érintő kérdések tárgyalásánál az üléseken tanácskozási joggal vesz részt,

c) a nemzetiséget érintő döntések előkészítése során a nemzetiségi önkormányzat véleményét kikérve a döntés előkészítésébe a nemezetiségi önkormányzatot bevonja,

d) a döntés tervezetét a nemzetiségi önkormányzat részére az ülést megelőző 30 nappal korábban megküldi, melyet a nemzetiségi önkormányzat az ülést megelőző 10 napig véleményez,

e) a képviselő-testület felé a nemzetiséget érintő kérdésben a nemzetiségi önkormányzat javaslattal élhet, melyet az ülést megelőző 15 napig juttat el az önkormányzat részére. Az egyszerűbb megítélésű ügyeket a képviselő-testület a következő ülésén napirendre veszi és tárgyalja. A hosszabb előkészítést igénylő ügyekben döntésre előkészíti a javaslatot, melynek részleteiről, illetve a tárgyalás várható időpontjáról a javaslattevőt értesíti.

(3) Az önkormányzat a kötelező feladata ellátása során a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében – a nemzetiséghez tartozók kezdeményezésére – megteszi a szükséges intézkedéseket a helyi önkormányzati óvodai ellátás nemzetiséghez tartozók által történő igénybevételének biztosításával kapcsolatban.

(4) Az önkormányzat képviselő-testülete a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal a bizottságát megbízza. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságban a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testület kijelölt tagja részt vehet és a napirendi pontokhoz hozzászólhat.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

14. § A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő (6 fő települési képviselő, 1 fő polgármester).

A képviselő-testület ülései

15. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart. Az ülések tervezett időpontját munkatervben rögzíti. A munkaterv készítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy július és augusztus hónapokban lehetőleg ne kerüljön sor ülés tartására.

(2) A képviselő-testületet a polgármester hívja össze.

(3) A polgármester jogosult a munkatervtől eltérő időpontban és napirendi javaslattal is az ülést összehívni, sürgős, halasztást nem tűrő esetben (soron kívüli ülés), a a 10. § (8) bekezdése szerinti esetében, továbbá népszavazáshoz kapcsolódóan.

(4) A soron kívüli ülés sürgősségének okát közölni kell. Ez esetben az összehívás bármely módon történhet (pl. telefonon), legkésőbb az ülést megelőző napon.

(5) A képviselő-testületi ülést általában a hónap utolsó hetének szerdai napjára kell összehívni.

(6) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) Tanácskozási és szavazati joggal a képviselő-testület tagjait,

b) tanácskozási joggal

ba) az önkormányzati intézmények vezetőit,

bb) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

bc) a bizottság nem képviselő tagjait,

bd) a jegyzőt (állandó meghívott)

be) azt, akit a polgármester megjelöl.

16. § (1) A meghívót és az ülés napirendjéhez kapcsolódó előterjesztéseket olyan időpontban kell megküldeni, hogy az érintettek az ülés előtt legalább öt naptári nappal megkapják.

(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) A rendelet-tervezeteket és a határozati javaslatokat kiküldés, vagy kiosztás előtt az előterjesztőnek a jegyzővel egyeztetni kell.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés idejét, helyét, a meghívottak és a napirendek felsorolását, a napirendek előterjesztőjének nevét, utalást arra, hogy az előterjesztés írásban vagy szóban történik.

(5) A képviselő-testület ülésének időpontját, napirendjét a helyi kábeltelevízió útján közzé kell tenni. A közmeghallgatást és a közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt az önkormányzat honlapján és a helyi kábel televízióban nyilvánosságra kell hozni.

(6) Az írásbeli előterjesztéseket az önkormányzat honlapján kell közzétenni.

17. § (1) A képviselő-testület félévente jóváhagyott munkaterv alapján végzi feladatát.

(2) A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé minden év június 30-ig, illetve december 31-ig.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület ülésének tervezett időpontját és napirendjét,

b) a napirend előterjesztőjének nevét,

c) a napirendhez meghívandók felsorolását, (az állandó meghívottakon kívül),

d) a napirend előkészítésében részt vevők nevét.

(4) A munkatervben kell jelölni az átruházott jogkörben tett intézkedésekről szóló tájékoztatók időpontját, a polgármester tájékoztatóját a két ülés között történt fontosabb eseményekről, a tett intézkedésekről.

18. § (1) A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára, illetve a zárt ülés tartására az Mötv. 46. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) A képviselő-testület tagjait és a zárt ülés valamennyi résztvevőjét titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(3) A választópolgárok számára a képviselő-testület előterjesztéseibe, továbbá az ülések jegyzőkönyveibe történő betekintési jogot, valamint a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét az Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell biztosítani.

Az ülésvezetés és rendfenntartás szabályai

19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester (levezető elnök) vezeti.

(2) A levezető elnök:

a) Az ülés megnyitásakor megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét.

b) Javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére,

c) Előterjeszti a sürgősségi indítványt.

d) Javaslatot tesz a napirendre, melyről a képviselő testület vita nélkül határoz.

e) Napirendi pontonként megnyitja, vezeti (kérdésfeltevésre és hozzászólásra külön-külön megadja a szót), lezárja és összefoglalja a vitát, a vitában elhangzott javaslatokat. A vita megnyitása előtt ismerteti az írásban benyújtott módosító és kiegészítő indítványokat, lehetőséget ad az előterjesztőnek szóbeli kiegészítésre, ha volt bizottsági véleményezés annak ismertetésére. A vita lezárása előtt lehetőséget ad az előterjesztőnek és az érintetteknek a válaszadásra.

f) Napirendi pontonként szavazásra bocsátja elsőként a módosító és kiegészítő indítványokat, majd az előterjesztés szerinti, illetve módosított határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a határozatokat.

g) Biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát.

h) Az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

i) Az ülés ideje alatt óránként szünetet rendel el.

j) Berekeszti az ülést.

(3) A levezető elnök a jegyzőkönyv-hitelesítőknek a képviselő-testület tagjai közül két személyt jelöl ki, melyet a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel fogad el.

20. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a levezető elnök gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedést teheti:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja

(3) Nyilvános ülésen a megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet - képviselő és a nem képviselő-bizottsági tag kivételével - a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A levezető elnöknek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

21. § (1) A települési képviselő jogait és kötelességeit a Mötv. 32-34. §-ai tartalmazzák.

(2) A települési képviselővel kapcsolatos összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályokat a Mötv. 36-38- §-ai tartalmazzák.

(3) A települési képviselő önkormányzati rendelet szerint jogosult tiszteletdíjra és juttatásra.

(4) A polgármester indítványára az önkormányzat képviselő-testülete a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 6 hónap időtartamra 50%-al csökkentheti, amennyiben a képviselő egymás követő 2 alkalommal a testület üléséről igazolatlanul távol marad.

(5) A képviselő távolmaradását az ülést megelőző munkanapon munkaidő végéig e-mail-ben a polgarmester@szentistvan.hu e-mail címre,vagy az ülés kezdetét megelőzően telefonon a 49/438-021-es telefonszámon a polgármester felé köteles bejelenteni.

Az előterjesztés

22. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint az új, a munkatervben nem szereplő napirendi javaslat anyaga, a rendelet és határozat-tervezet, a beszámoló és a tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester

b) a témakör szerint illetékes bizottság, az elnöke útján,

c) a képviselő-testület tagja,

d) a jegyző

e) a képviselő-testület döntése alapján az intézményvezető.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásba kell foglalni, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(4) Az előterjesztés főbb elemei:

a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, (megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben részt vevők véleményét, és mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza, a végrehajtásért felelős(ök) és a határidő(k) megjelölésével.

(5) Csak írásban benyújtott előterjesztés történhet:

a) rendeletalkotáskor

b) az önkormányzat vagyonát, gazdálkodását érintő döntésekről,

c) az intézmények működési rendjének, tevékenységi körének meghatározásakor, átszervezésekre irányuló ügyekben.

(6) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat írásba foglalása.

(7) Az írásban, meghívóval együtt megküldött rendelet-tervezetek és határozati javaslatok konkrétan megjelölt rendelkezéseihez a bizottság és a képviselők szövegszerűen megfogalmazott módosító, illetve kiegészítő indítványt írásban, és legkésőbb az ülést közvetlenül megelőző munkanapon, a hivatali munkaidő lejártáig nyújthatnak be a polgármesterhez. A módosító javaslatot indokolni kell. Amennyiben az a költségvetés kiadásának növelésére vagy bevételének csökkenésére irányul, meg kell jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

Sürgősségi indítvány

23. § (1) Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig nyújtható be a polgármesternél.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, a bizottság elnöke, a képviselők és a jegyző.

(3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára minősített többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(4) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy melyik ülésen tárgyalják azt.

A napirendek vitája

24. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett – a tájékoztató kivételével - külön-külön vitát nyit, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,

b) amennyiben az előterjesztést bizottság előzetesen véleményezte, a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott személy ismerteti a bizottság állásfoglalását,

c) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, valamint aa tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles röviden válaszolni.

(2) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót.

(3) Indokolt esetben a polgármester soron kívüli hozzászólást engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(5) A vita során az előterjesztőnek, a hozzászólónak egyértelműen jelezni kell, ha módosító vagy kiegészítő indítványt is meg kíván fogalmazni.

(6) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdés e.) pontjában írt jelzési kötelezettségét a vita lezárása után – a határozathozatal előtt – teljesíti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a döntésre előterjesztett javaslat jogszabálysértő.

(7) A vita lezárása után a polgármester összefoglalja az elhangzott javaslatokat és elrendeli a szavazást.

A képviselő-testület döntéshozatal

25. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület az elhangzás sorrendjében, majd az egész határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához az Mötv. 47. §. (2) bekezdésében meghatározott számú igen szavazat szükséges.

(3) A képviselő személyes érintettsége kapcsán a döntéshozatalából történő kizárására az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő képviselői tiszteletdíját a képviselő-testület 6 hónapig terjedő időtartamra megvonhatja.

26. § (1) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott esetekben,

(2) SZMSZ alapján:

a) a képviselő-testület ciklusprogramjának elfogadásához,

b) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez

c) alapítvány létrehozásához,

d) kitüntetés adományozásához,

e) helyi népszavazás kiírásához,

f) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

g) sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez.

27. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással - kézfelemeléssel - hozza meg.

(2) A képviselők „igen”-nel, „nem”-el, vagy „tartózkodás” szavazhatnak. A eredmény megállapítása szempontjából, a „tartózkodás” „nem” szavazatnak számít.

(3) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. A szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén a polgármester elrendeli a szavazás megismétlését.

28. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt törvény előírja, vagy azt bármely képviselő indítványozza. Ez utóbbi esetben – egyszerű szótöbbséggel – név szerinti szavazás rendelhető el.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a jelen lévő képviselők nevét, a képviselő válaszát pedig „igen”-el vagy „nem”-el vagy „tartózkodás”-al adja meg. Az eredmény megállapítása szempontjából a „tartózkodás” „nem” szavazatnak számít.

(3) A név szerinti szavazásról készült hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

29. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel határoz.

(3) A titkos szavazás borítékban elhelyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás napját, helyét, kezdetét és végét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket.

(5) A titkos szavazás lebonyolítását, a szavazatok összeszámlálását a Képviselő-testület által a szavazás előtt választott eseti bizottság végzi.

30. § (1) Amennyiben a határozathozatal választáshoz, kinevezéshez kapcsolódik, és a szavazás eredményeként elutasító döntés születik, a képviselő testület egy alkalommal, minősített szótöbbséggel dönthet a szavazás megismétléséről (ismételt szavazás)

(2) Az ismételt szavazást bármelyik képviselő kezdeményezheti.

31. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal, évszámmal és zárójelben a közzététel hónap, napjának, valamint tárgyának megjelölésével kell ellátni.

(2) A képviselő-testület normatív határozatának kihirdetését az önkormányzat honlapján kell elvégezni. A normatív határozat kihirdetését megtörténtnek kell tekinteni az ülésről készült jegyzőkönyv honlapon történő közzétételével. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(3) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészültét követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

A jegyzőkönyv

32. § (1) A képviselő-testület üléséről tömör, szerkesztett jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Mötv 52. § (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá a jegyzőkönyv-hitelesítők nevét és aláírását.

(2) A jegyzőkönyvet egy eredeti példányban a jegyző készíti el. Az eredeti példányt a jegyző kezeli, amelyet - a jogszabályok szerint - kell hozzáférhetővé tenni az állampolgárok és a képviselők részére. A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv Kormányhivatal részére történő felküldéséről a Mötv. 143. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az írásban kiadott előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet, a titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyvet, ha van. A képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását is mellékelni kell.

(5) A választópolgárok képviselő-testületi előterjesztésekbe és a jegyzőkönyvbe való betekintési jogát az Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell biztosítani.

(6) A jegyzőkönyvről – zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – másolat készíthető, melyet költségtérítés megfizetése mellett lehet kiadni.

A rendeletalkotással kapcsolatos szabályok

33. § (1) A képviselő-testület az Alaptörvény 32 cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazása alapján annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozására.

(2) Rendeletet alkothat továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok végzése, illetve jog által nem szabályozott helyi feladatok és társadalmi viszonyok rendezésére.

(3) A rendelet jogszabály, ezért a rendeletalkotás során a jogalkotásról szóló törvényt és a jogszabály szerkesztésről szóló kormányrendelet szabályait is alkalmazni kell.

34. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) települési képviselő,

b) polgármester,

c) önkormányzati bizottság - elnöke útján, és

d) a jegyző.

(2) A képviselő-testület a rendeletek előkészítése során elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, illetve külső szakértő.

(4) A jegyző akkor is köteles részt venni a rendelet-tervezet előkészítésében, ha azt bizottság vagy szakértő készíti el.

(5) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezi.

(6) A polgármester egyes rendelet-tervezetet – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.

(7) A jegyző az előkészítést és a véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással látja el. A rendelet-tervezetet a jegyző vagy a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé jóváhagyás céljából.

(8) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év kezdetétől - folyamatos sorszámmal, évszámmal és címmel kell ellátni.

(9) Az önkormányzati rendelet megalkotása nyílt ülésen, nyílt szavazással történhet. Elfogadásához minősített többség szükséges.

35. § (1) Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján kell kihirdetni

(2) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, valamint a Kormányhivatal részére történő megküldésről a Mötv. 51. § (2) bekezdésében és külön miniszteri rendeletben foglaltak szerint.

(3) Az önkormányzat rendeletét a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tenni, az ide vonatkozó külön szabályok szerint.

36. § (1) A települési képviselő jogait és kötelességeit a Mötv. 32-34. §-ai tartalmazzák.

(2) A települési képviselővel kapcsolatos összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályokat a Mötv. 36-38- §-ai tartalmazzák.

(3) A települési képviselő önkormányzati rendelet szerint jogosult tiszteletdíjra és juttatásra.

(4) A polgármester indítványára az önkormányzat képviselő-testülete a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 6 hónap időtartamra 50%-al csökkentheti, amennyiben a képviselő egymás követő 2 alkalommal a testület üléséről igazolatlanul távol marad.

(5) A képviselő távolmaradását az ülést megelőző munkanapon munkaidő végéig e-mail-ben a polgarmester@szentistvan.hu e-mail címre,vagy az ülés kezdetét megelőzően telefonon a 49/438-021-es telefonszámon a polgármester felé köteles bejelenteni.

IV. Fejezet

A települési képviselő, a képviselő-testület szervei

37. § (1) A képviselő-testület tagjai a Mötv. 39. §-a szerint kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat benyújtásával, kezelésével, ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.

(3) (3) vagyonnyilatkozatok vizsgálatára a Képviselő-testület Pénzügyi, ügyrendi és emberi erőforrás Bizottsága jogosult.

A képviselő-testület bizottságai, működésének szabályai

38. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ.

(2) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: Pénzügyi, ügyrendi és emberi erőforrás Bizottság, melynek létszáma: 5 fő (3 fő önkormányzati képviselő, 2 fő külső tag)

(3) A Pénzügyi ügyrendi és Emberi Erőforrás Bizottság feladat-és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.

39. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, feladataira, működésére, döntéshozatalára vonatkozó szabályokat a Mötv 57-61 §-ban foglaltak tartalmazzák.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti.

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv készítésére az SZMSZ 30. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság állásfoglalását a testületi ülésen az érintett napirend keretében a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott bizottsági tag ismerteti.

(5) A bizottság tevékenységéről kétévente beszámol a képviselő-testületnek.

A polgármester

40. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármesterre vonatkozó szabályokat a Mötv. 63-70 §-ai tartalmazzák.

41. § A polgármesternek a képviselő-testület működésével kapcsolatos főbb feladatai:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

b) segíti a képviselők munkáját,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

e) gondoskodik a képviselő-testület működésének nyilvánosságáról, fórumok szervezéséről,

f) kapcsolatot tart felsőbb szintű szervekkel, megyei közgyűléssel, más település önkormányzatával, helyi pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel.

42. § A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai:

a) az általa történő előterjesztéseknek előadója a bizottsági üléseken,

b) indítványozhatja a bizottság összehívását,

c) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a soron következő ülésén határoz.

43. § A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el. A hivatal irányítását a Mötv. -ben és a közös hivatal létrehozására kötött megállapodásban foglaltak szerint végzi.

44. § A polgármester a hivatalban minden hónap első szerdáján 14.00 órától - 17.00 óráig ügyfélfogadást tart.

Az alpolgármester

45. § (1) A képviselő-testület tagjai közül a Mötv. 74. § (1) bekezdésében foglaltak szerint 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása, távolléte esetén a polgármester által meghatározott módon gondoskodik a polgármester helyettesítési feladatainak ellátásától.

46. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályozása esetén a képviselő-testület összehívására, működtetésére, az ülés vezetésére vonatkozó hatáskört a Pénzügyi, ügyrendi és emberi erőforrás Bizottság elnöke gyakorolja.

(2) Tartós akadálynak minősül:

a) 30 napot meghaladó betegség,

b) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,

c) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

A jegyző

47. § (1) A jegyzőt a Közös hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei nevezik ki a Mötv., a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a Közös hivatal létrehozására kötött megállapodásban foglaltak szerint.

(2) A jegyző vezeti a közös hivatalt, segíti a polgármesterek munkáját, gondoskodik az Mötv. 81. § (3) bekezdésében, valamint az egyéb jogszabályokban meghatározott jegyzői feladatok ellátásáról a Közös hivatalt létrehozó önkormányzatok és települések vonatkozásában.

(3) A jegyző véleményt nyilvánít, állást foglal a polgármesterek, alpolgármesterek, bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben. Javaslatot tesz az önkormányzatok döntéseinek felülvizsgálatára.

(4) A közös hivatalban aljegyző nem kerül kinevezésre.

(5) A Mötv. 82. § (3) bekezdése szerinti esetben – 6 hónapnál rövidebb időtartam - a Hivatal felsőfokú végzettségű köztisztviselőjét kell megbízni a jegyzői feladatok ellátására. A megbízásra a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármestereinek egyetértésével a székhely önkormányzat polgármestere jogosult. Amennyiben a helyettesítésre 6 hónapnál hosszabb ideig van szükség a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 251. §-a szerint kell eljárni.

A közös önkormányzati hivatal

48. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt – Szentistváni Közös Önkormányzati Hivatal néven - tart fenn az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A hivatal a képviselő-testület által jóváhagyott SZMSZ, belső szabályzatok és a létrehozására kötött megállapodás alapján végzi munkáját.

(4) A hivatal önálló jogi személy, alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv.

Helyi népszavazás

49. § A képviselő-testület a helyi népszavazás rendjét külön rendeletben szabályozza.

A társulások

50. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati feladatok hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A társulások létrehozásának és működésének részletes szabályait a Mötv. 87-95. §-ai, valamint a létrehozásukra megkötött megállapodások tartalmazzák.

(2) A társulások létrehozását rögzítő megállapodásokat, azok módosításait a polgármester kezeli.

Együttes ülések

51. § (1) A társulásokban történő feladatellátás esetenként megköveteli, illetve célszerű és indokolt, hogy a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei együttes ülés keretében folytassanak tárgyalást, hozzák meg döntéseiket.

(2) Az együttes ülések előkészítésére, levezetésére, dokumentumainak elkészítésére az SZMSZ ide vonatkozó szabályait és a megállapodásokban foglalt szabályokat e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) Az együttes üléseket bármely érintett önkormányzat székhelyére össze lehet hívni, melyről a polgármesterek esetenként szóban állapodnak meg. Az ülés összehívásáról és vezetéséről ez esetben is a gesztor önkormányzat polgármestere gondoskodik.

(4) Az együttes ülések elé döntést igénylő előterjesztés csak írásban történhet.

(5) Az együttes ülések tervezett időpontját és napirendjét a képviselő-testületek a gesztor önkormányzat képviselő-testületének ajánlása alapján saját munkatervükbe beépítik.

(6) Az együttes üléseken a határozatképességet külön-külön kell biztosítani.

(7) Az együttes üléseken szavazás eredményét külön-külön kell megállapítani.

(8) Az együttes ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és a jegyzőkönyvet minden érintett önkormányzatnak meg kell küldeni.

(9) Az együttes ülésen hozott határozatokat a társulásban résztvevő önkormányzat képviselő-testületének határozat megjelölésére vonatkozó szabályai szerint kell jelöléssel ellátni.

(10) Az együttes ülésen hozott határozat bevezető részében rögzíteni kell a társulás megnevezését és azt, hogy együttes ülésen hozott határozat

(11) Az együttes ülésekről készült jegyzőkönyvet – eltérő megállapodás hiányában - a gesztor önkormányzat polgármestere és jegyzője, valamint az ülésen megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá.

(12) Az együttes ülések bonyolításával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(13) Az együttes ülésekre vonatkozó jelen szabályokat – ajánlásként – meg kell küldeni az érintett önkormányzatok képviselő-testületeinek, azzal, hogy azt hasonló tartalommal építsék be saját szervezeti és működési szabályzatukba.

A lakossággal való kapcsolattartás formái, a közmeghallgatás és a lakossági fórum

52. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal – előre meghirdetett időpontban és napirend szerint – közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyekben a képviselő-testülethez, egyes képviselőkhöz és a polgármesterhez kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykörökről, valamint a helyi TV útján értesíteni kell a lakosságot az ülést megelőzően legalább 15 nappal.

(4) A polgármester előre meghatározott tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében lakossági fórumot hívhat össze.

(5) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő hírek, fontosabb események helyi TV-n keresztül történő bemutatása.

V. Fejezet

Az önkormányzati gazdálkodás alapjai

53. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat külön rendeletben határozza meg, különös figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályaira.

(2) A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetéről köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

Az önkormányzat költségvetése

54. § (1) Az önkormányzat költségvetéséről és annak végrehajtásáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, annak végrehajtási rendeletei, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző készíti el, melyet egyeztet a költségvetési szervek vezetőivel. Az egyeztetést írásban rögzíti.

(4) A rendelet-tervezetet a Pénzügyi, ügyrendi és emberi erőforrás Bizottság véleményezi.

Az önkormányzat gazdálkodása

55. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági (ciklus) programot az alakuló ülést követő hat hónapon belül kell a képviselő-testületnek elfogadni.

(2) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével, a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági program tartalmazza különösen:

a) a fejlesztési elképzeléseket,

b) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,

c) a településfejlesztési politika célkitűzéseit,

d) az adópolitika célkitűzéseit, és

e) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(5) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások és belső szabályzatok alapján a hivatal látja el.

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

56. § (1) Az önkormányzati gazdálkodását a Mötv. 119. § szerinti szervezetek ellenőrizhetik.

(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzésére a jegyző köteles belső kontrollrendszert működtetni az ide vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(3) A Pénzügyi, ügyrendi és emberi erőforrás Bizottság ellenőrzéssel kapcsolatos feladat és jogkörét az SZMSZ függelékét képező bizottsági feladat- és hatásköri jegyzék tartalmazza.

57. §1

58. § Ez a rendelet 2024. október 22-én lép hatályba.

1. melléklet a 9/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez

A képviselő és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályairól
I. A vagyonnyilatkozat benyújtásával kapcsolatos szabályok
1. A kitöltéskori állapotnak megfelelő adatok alapján kitöltött képviselői és hozzátartozói
vagyonnyilatkozat egy példányát a Pénzügyi, ügyrendi és emberi erőforrás Bizottságának
(továbbiakban: Bizottság) címezve kell benyújtani az Mötv. rendelkezése szerinti
határidőben.
2. A vagyonnyilatkozatokat az önkormányzati hivatalba kell leadni. A leadásról 2 példányban
átvételi elismervényt kell kiállítani, mely tartalmazza a vagyonnyilat-tétellel érintett képviselő
és hozzátartozók nevét. Az átvételi elismervényt a bizottság elnöke írja alá. Egy példány a
képviselőé, egy példányt a hivatal iratkezelési szabályai szerint iktatni kell.
3. A képviselő a saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatát külön-külön borítékban adja át az
átvételre jogosult köztisztviselőnek.
4. A képviselői vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott nyílt borítékban, a hozzátartozói
vagyonnyilatkozat átvétele névvel ellátott, lezárt, az átvételkor az önkormányzati Hivatal
(továbbiakban: Hivatal) körbélyegzőjével lepecsételt borítékban történik.
II. A vagyonnyilatkozatok kezelésének szabályai
1. A vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző
által kijelölt biztonsági zárral ellátott helyiségben, lemezszekrényben kell tárolni.
2. A vagyonnyilatkozatokat be kell iktatni.
3. A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága:
a./ a képviselői vagyonnyilatkozat nyilvános – kivéve az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító
adatokat,
b./ a hozzátartozói vagyonnyilatkozat nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek
be ellenőrzés céljából.
4. A képviselői vagyonnyilatkozatokat a Hivatal őrzésre kijelölt helyiségében a hivatali
munkaidő alatt bárki megtekintheti.
5. A Bizottság felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak
megfelelően őrizzék, kezeljék és, hogy az azokban foglaltakat – a nyilvános
vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg.
6. Ha a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett képviselő a Bizottságnak írásban bejelenti, hogy
a közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke esetén a közös háztartásban élés
megszűnt, a Bizottság az általa kezelt hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat haladéktalanul
visszaadja képviselőnek, melyről igazolást kell kiállítani.
7. A képviselő megbízatásának megszűnésekor a Bizottság a vagyonnyilatkozat tételére
kötelezett képviselő részére a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat visszaadja
melyről igazolást kell kiállítani.
III. A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével és az eljárással kapcsolatos szabályok
1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja: a vagyonnyilatkozatban foglaltak
valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál
bárki kezdeményezheti. A Bizottság eljárására a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó
szabályait kell alkalmazni. Az eljárás kezdeményezéséről a Bizottság elnöke haladéktalanul
tájékoztatja az érintett képviselőt, aki haladéktalanul bejelenti az azonosító adatokat.
2. Az ellenőrzési eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó
tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg
konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a
kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a
felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság az eljárás
lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
3. Az ellenőrzési eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetén csak akkor
van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzési
eljárásra irányuló új tényállás nélküli ismételt kezdeményezést a Bizottság annak érdemi
vizsgálata nélkül elutasítja.
4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás során a képviselői és hozzátartozói
vagyonnyilatkozatba történő betekintést Betekintési nyilvántartásban dokumentálni kell.
5. A Bizottság ellenőrzési eljárásának eredményéről a képviselő-testületet a soron következő
ülésén tájékoztatja.
6. Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának
benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat vizsgáló bizottság a képviselőnek visszaadja, melyről igazolást állít ki a bizottság

2. melléklet a 9/2024. (X. 17.) önkormányzati rendelethez

A Pénzügyi, ügyrendi és emberi erőforrás Bizottság feladatköre

1. Ellátja a Mötv. 120. §-ában foglalt feladatait, nevezetesen: a Pénzügyi, ügyrendi és emberi erőforrás Bizottság az önkormányzatnál és intézményeinél

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló beszámoló

tervezeteit;

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját

bevételekre, a vagyonváltozás (vagyon növekedés, - csökkenés) alakulását, értékeli az azt

előidéző okokat;

c) vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági

megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;

d) ellátja a képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat.

2. Kivizsgálja, és javaslatot készít a képviselő-testület részére a települési képviselők, illetve polgármester méltatlanságának, összeférhetetlenségének megállapításával kapcsolatos ügyekben.

3. Kezeli, illetve nyilvántartja az önkormányzati képviselők és polgármester, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát, lefolytatja a vagyon nyilatkozat tételi eljárást.

4. Véleményezi, illetve javaslatot tesz a képviselő-testület részére a közszolgáltatásokkal kapcsolatos ügyekben,

5. Előzetesen véleményt nyilvánít az önkormányzati intézmények létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére, önkormányzati társulás létrehozására, megszüntetésére irányuló ügyekben.

6. Részt vesz az önkormányzat pénzügyi kihatású rendelet tervezeteinek kidolgozásában.

7. Részt vesz az önkormányzat által benyújtandó pályázatoknak az előkészítésében.

8. Véleményezi a költségvetési előirányzatok megváltoztatására irányuló előterjesztéseket.

9. Dönt az önkormányzat rendelete által hatáskörébe utalt ügyekben, amennyiben ilyen hatáskör átruházásra sor kerül.

10. Figyelemmel kíséri a település rendezési terv betartását, javaslatot tesz azok szükségszerű módosítására.

11. Figyelemmel kíséri a település fejlesztési célkitűzések megvalósítását.

12. Figyelemmel kíséri az önkormányzat beruházásait, a képviselő-testület felkérésére részt vesz azok ellenőrzésében.

13. Részt vesz a helyi adók és közszolgáltatások bevezetésének előkészítésében,

14. Véleményezi az önkormányzat ciklusprogramját.

15. Ellenőrzi a civil szervezeteknek nyújtott önkormányzati támogatások elszámolását.

16. Átruházott jogkörében dönt az önkormányzat szociális, gyermekvédelmi rendeletében hatáskörébe utalt ügyekben, szükség esetén javaslatot tesz az érintett rendeletek módosítására.

17. Figyelemmel kíséri az önkormányzat közművelődési rendeletében foglaltak végrehajtását, szükség szerint javaslatot tesz annak módosítására. Ezzel összefüggésben az éves költségvetés tárgyalása időszakában véleményezi a SZKULTINFO Nonprofit Kft. éves közművelődési programját.

18. Javaslatot tesz önkormányzat által nyújtható kitüntetések adományozására.

19. Véleményezi az ösztöndíjjal kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket.

20. Figyelemmel kíséri a település esélyegyenlőségi programjának megvalósítását, véleményezi a program módosítására irányuló képviselő-testületi előterjesztéseket.

21. Ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a képviselő-testület megbízza.

1

Az 57. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.