E L Ő T E R J E S Z T É S

A Képviselő-testület 2017. 03.02. ülésére

Tárgy: A Szomolya Község Önkormányzat 2017. évi költségvetése

Tisztelt Képviselőt-testület!

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. §-a kimondja, hogy a költségvetési rendelet-tervezetet a polgármesternek tárgyév február 15-éig be kell nyújtania a képviselő-testületnek, és a 2011. évi CXCV. törvény 25. § szerint a képviselő-testületnek a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig el kell azt fogadnia.

A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény, és a költségvetési szervek gazdálkodását meghatározó jogszabályok alapján összeállítottuk az önkormányzat 2017. évi költségvetését.

Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását egy - az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő - általános jellegű támogatás szolgálja 2013-tól. A helyi önkormányzatokat megillető, helyben maradó személyi jövedelemadó részesedés, valamint a jövedelemkülönbség mérséklésére fordított forrás 2013-tól megszűnt. Településkategóriák szerint eltérő mértékű támogatás illeti meg az önkormányzatokat a településüzemeltetésre biztosított támogatások közül a közvilágítás fenntartásának, a köztemető, közutak fenntartásának támogatására 2017. évben. A beszámítás összegénél differenciálásra került sor figyelemmel a település nagyságára, illetve a jövedelemtermelő képességére. A beszedett gépjárműadó 40 %-a illeti meg a települési önkormányzatokat a 60%-ot a központi költségvetésbe be kell fizetni 2017. évben is.

Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés. A támogatás formája is jelentősen megváltozott, nem az ellátást igénybe vevők száma szerint kerül finanszírozásra a feladat, hanem egy elismert dolgozói létszám bértámogatására került megállapításra egy fajlagos összeg, valamint a finanszírozás másik összetevőjét a gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatása alkotja.

A szociális segélyezés forrásának biztosítása terén is jelentős szabályozás-módosításra került sor.          A pénzbeli szociális ellátások kiegészítésére biztosított „a települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása” jogcímen nyújtott támogatásnál figyelembe vételre kerül a település egy lakosra jutó adóerő-képessége.

Az önkormányzati költségvetés tervezésénél alkalmazott eljárások:

A 2017. évi költségvetési kiadási előirányzatok összeállítása az elfogadott költségvetési törvény szerint készült, így a közszférában továbbra sem emelkednek az illetmények, csak a jogszabályi előírásoknak megfelelő soros előrelépések, és a garantált bérminimumra történő kiegészítés került beépítésre a költségvetésbe.

Kiadások tervezése

Személyi jellegű kiadások tervezése: A képviselő-testület által engedélyezett létszámra – az érvényben lévő közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony, illetve munkaviszony- került megtervezésre. Külön került kiszámításra a soros előrelépések, jubileumi jutalmak, pénzügyi hatása. Az önkormányzat intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak részére továbbra is lehetőség nyílik dolgozónként 100 000 Ft/év összegben béren kívüli juttatási elemek igénybevételére.

Munkaadókat terhelő járulékok: A személyi jellegű kifizetéseknél 22%-os szociális hozzájárulási adóval számoltunk, a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

 Dologi jellegű kiadások: Ezen a kiadási nemen kerülnek megtervezésre a vásárolt élelmezés, irodaszerek, nyomtatványok, könyv, folyóirat, hajtó- kenőanyagok, kis értékű tárgyi eszközök, tisztítószerek, festékek, karbantartási anyagok, út-járda karbantartás kiadásai, bútorok, textíliák, telefondíjak, postaköltségek, szállítási díjak, gáz, víz, villany közüzemi díjai, szemétszállítási díjak, hirdetés, reklám költségei, kamatkiadások valamint az általános forgalmi adó.

Ellátottak pénzbeli juttatásai: A szociális ellátások tervezésére az ellátottak pénzbeli juttatása kiadási nemen kerül sor, melyek összege (a jogszabályi előírások, és az önkormányzat jelenleg hatályos rendeletei alapján) az előző évi tényadatok figyelembevételével került meghatározásra. Az önkormányzat által folyósított főbb ellátások a következők:

5. Települési támogatás,
5. BURSA Ösztöndíj, és

2017. évben az önkormányzatoknak saját költségvetésük terhére van lehetőségük a rászorulók támogatására települési támogatás formájában.

Egyéb működési célú kiadások: Ezen a kiadási nemen kerül tervezésre a támogatás értékű működési kiadások, a működési célú pénzeszközátadások államháztartáson kívülre.

A támogatás értékű működési kiadások között került megtervezésre a Többcélú Kistérségi Társulásnak az orvosi ügyeleti ellátásra, illetve a szociális feladatok ellátására átadandó összeg, valamint a civil szervezetek működésének támogatására meghatározott összeg.

Felhalmozási, felújítási kiadások: A beruházási, felújítási kiadások illetve az elnyert pályázatok megvalósítását tartalmazzák, mely a képviselő-testület döntésén alapszik.

Bevételek tervezése

Működési célú támogatások államháztartáson belülről: A központi költségvetés által nyújtott támogatások továbbra is a feladatfinanszírozáson alapulnak.

Saját bevételek tervezése: a 2016. évi bevételek és a megkötött szerződések alapján került számszerűsítésre. A tervezés során különösen figyelembe kellett venni az Mötv. 2013. január 1-től hatályos 111. § (4) bekezdését, mely szerint:       „A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.” A hatályos Áht. 23. § (4) bekezdése megállapítja, hogy az Mötv. hivatkozott rendelkezésében szereplő „működési hiány” fogalom alatt a külső finanszírozású működési célú költségvetési hiány értendő, és ez az, ami a költségvetésben az Mötv. alapján nem tervezhető.

Annak továbbra sincs akadálya, hogy az előző évekről áthúzódó maradvány felhasználásával a tárgyévi kiadások meghaladják a tárgyévi bevételek összegét, ennek lehetőségét továbbra is biztosítja az Áht. A 2016. évi éves költségvetési beszámoló készítése jelenleg folyamatban van, így a költségvetési rendelet-tervezetben csak a bankszámlán és pénztárban lévő december 31-i egyenleg felhasználást szerepeltettünk. Természetesen az önkormányzat 2016. évi gazdálkodásáról készült zárszámadás alapján, a rendelkezésre álló 2016. évi maradvány felhasználására a képviselő-testület döntését követően, a költségvetési rendelet módosításával lesz lehetőség.

A fentieken túl a hatályos Gst. 10/A § (1) bekezdése szerint működési célra kizárólag a naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügylet köthető. Az éven belül lejáró hitel felvételét és visszafizetését azonban nem kell a költségvetésben tervezni.

A finanszírozási kiadások között került megtervezésre az a központi, irányító szervi támogatás, melyet az önkormányzat biztosít az önállóan működő költségvetési szervnek a feladatai ellátására.

A település pénzügyi lehetőségeit a központi támogatások és a saját bevételek mértéke határozza meg. Tekintettel arra, hogy a működési bevételek nem nyújtanak fedezetet a működési kiadásokra – működési hitel felvételt pedig nem lehet tervezni -, ezért a működőképesség fenntartása érdekében a működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatásra igényt kell benyújtani.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. §-a szabályozza a költségvetési rendelet-tervezetre vonatkozó előírásokat. A rendelet-tervezetet a költségvetési törvény hatálybalépését követő 45 napig kell benyújtani a képviselő-testületnek.

Kérem, T. Képviselő-testületet, hogy a 2017. évi költségvetési tervezetet vitassa meg, és a további intézkedések megtétele érdekében javaslatait fogalmazza meg.

Szomolya, 2017. február 25.

Tisztelettel:

Guczi István

Polgármester

HATÁSVIZSGÁLATI  LAP

Tisztelt Képviselő-testület!

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 17. §-a alapján a költségvetési rendeletet előkészítő jegyző előzetes hatásvizsgálatot végzett, melyben felmérte a szabályozás várható következményeit.

I. A végrehajtás feltételei

A költségvetés végrehajtásának feltételei a jelenlegi hatályos szabályozásra való tekintettel biztosítottak, következetes, szigorú gazdálkodással a költségvetés tartható. Módosítási igénye esetenként, a tervezés során figyelembe nem vehetett tényezőkből adódhat.

II. A társadalmi hatások összefoglalása

Elsődleges, célzott hatások

A tervezetben foglalt önkormányzati rendelet a hazai vonatkozó előírásoknak megfelelő, terminológiájában és tartalmában a hazai jogszabályi környezethez igazodó. Mindemellett kiemelt célja az önkormányzat elvárt működtetése, illetve a rendeletben foglalt követelményeknek a korábbinál szigorúbb betartása, a költségvetési koncepcióban megjelent irányelvek szellemében történt megalkotása, az eltérések hatékony, arányos és visszatartó szankciókkal történő szabályozása. Mindezek elősegítésére a rendelet-tervezet olyan jogi, számviteli megoldások alkalmazását írja elő a gazdálkodók részére, amelyekkel hatékonyan mérsékelhető a rendelet hatálya alá tartozó intézmények rendeleti előírásoktól eltérő, vagy azt meg nem tartó gazdálkodásából eredő szabálytalanság és egyben ösztönöz a jogkövető magatartás gyakorlására.

A rendelet-tervezet az új jogi szabályozók által bevezetett néhány új elem átültetésén túl, a jelenlegi előírások következetesebb betartását célozza.

III. Társadalmi költségek

a) A civil szervezetek és sport szervezetek pénzügyi terhei

Az előterjesztés a civil szervezetek és sport szervezetek számára többletkiadásokat nem jelent.

b) A háztartások pénzügyi terhei

Az előterjesztés a háztartások pénzügyi helyzetét érinti. Az érintettség magasabb szintű jogszabályok által determinált. (Áfa tv., a hulladékról szóló 2012. CLXXXV. törvény, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben (Vksztv.) a költségvetési rendeletet megalapozó önkormányzati rendeletek).

c) Hatékonysági és versenyképességi költségek

Az előterjesztésnek elsősorban társadalmi hasznai vannak, mivel eredményeképpen az önkormányzat működése stabilizálódhat, ésszerűsödhet, forrásai bővülhetnek, melyek révén a közszolgáltatások színvonala javulhat, a település lakosságának komfortérzete növekedhet.

d) Az előterjesztés adminisztratív terhei

Az előterjesztés nem számottevő adminisztratív tehernövekedést eredményez az önkormányzat és az intézmények oldalán, amelyet egyrészt az ellenőrzési, egyeztetési kötelezettségek gyakoriságának növekedése, másrészt a jogszabályi követelmények megtartásában közreműködő intézmények közötti intenzívebb együttműködés eredményezi. További feladatnövekedést eredményez az egyeztetések dokumentálása, jegyzőkönyveinek nyilvántartása. Az adminisztratív tehernövekedés finanszírozási alapja biztosított.

IV. Költségvetési hatások

Az előterjesztésben foglalt tervezet az önkormányzat egészének költségvetését meghatározza.

V. Egészségügyi hatások

Az előterjesztés a háztartások egészségügyi ellátását – az intézményi finanszírozás okán – érinti.

VI. Környezeti hatások

Az előterjesztés a környezeti tényezőket - az intézményi finanszírozás, valamint a környezetvédelmi célzatú beavatkozások, továbbá a beruházások okán – érinti.

VII. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei

A költségvetési rendelet megalkotását szükségessé teszik az Mötv. és az Áht. előírásai, melynek elmaradása, törvényességi mulasztásnak számít, ami a központi támogatás megvonásával jár.

VIII. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek

A költségvetési rendelet alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

Szomolya, 2017. február 25.

SZOMOLYA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

1/2017. (III.03..) számú rendelete

az önkormányzat 2017. évi költségvetéséről

Szomolya Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A rendelet hatálya

(1)   A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.

2. § A költségvetés bevételei és kiadásai

(1)  A képviselő-testület az önkormányzat 2017. évi költségvetését:

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 1.1. melléklete alapján határozza meg a képviselő-testület.

(3) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 1.2., 1.3., 1.4. mellékletek szerint állapítja meg.

(4)   A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2.1. és a 2.2. melléklet részletezi.

(5)   A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év(ek) költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, rendeli el.

(6)   A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges.^[1] Az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből /vagy/ az előző év(ek) költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételével történik.

3. § A költségvetés részletezése

A Képviselő-testület az önkormányzat 2017. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:

(1)       Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.

(2)   Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.    

(3)   Az Önkormányzat 2017. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.     

(4)   Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 6. melléklet szerint határozza meg.

(5)   Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet szerint részletezi.

(6)   Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 8. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7)   A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, polgármesteri (közös)  hivatali, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (tervezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 9.1.…..9.n., mellékletek szerint határozza meg.

(8)   Az Önkormányzat a kiadások között céltartalékot nem állapít meg.

4. § A költségvetés végrehajtásának szabályai

(1)   Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2)   Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3)   A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(4)   A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 5 %-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat^[2].

(5)   Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

(6)   A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(7)   Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(8) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

5. § Az előirányzatok módosítása

1. Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.

(2)  A képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát 500 000 Ft összeghatárig a polgármesterre átruházza.

(3) Az (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2017. december 31-ig gyakorolható.

(4) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(5) A képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(6)   A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(7)   Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(8)   A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani.

6. § A gazdálkodás szabályai

(1)   A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2)   A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, képviselő-testületi határozattal elfogadott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

 (3)  A költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

7. § A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

(1)   Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2)   Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a Mezőkövesdi Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

8. § Záró és vegyes rendelkezések

(1)   Ez a rendelet  2017 03.14.. lép hatályba.

(2)   A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti: 2/2016. (II.19.) számú rendelet