Szomolya Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2019. (IX.16.) önkormányzati rendelete
Szomolya Község Önkormányzata rendelete a Szervezeti működési Szabályzatról a 3/2018 (V.04.) (Egységes szerkezetben)
Hatályos: 2019. 09. 16- 2019. 09. 16Szomolya Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2019. (IX.16.) önkormányzati rendelete
Szomolya Község Önkormányzata rendelete a Szervezeti működési Szabályzatról a 3/2018 (V.04.) (Egységes szerkezetben)
Szomolya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. IX.16.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
Általános rendelkezések
1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szomolya Község Önkormányzata
2. §
Az Önkormányzat Képviselő-testületének megnevezése
3. §
Az Önkormányzat hivatalának megnevezése
4. § (1) Az Önkormányzat jelképei: Szomolya község címere, zászlaja és pecsétje.
5. § A Polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és községi ünnepeket méltó módon ünnepelhesse.
6. § (1) Az Önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn:
a) Németország – Dalheim
b) Erdély Kalotaszeg (Románia) – Magyarfenes
Önkormányzati jogok
7. § A képviselő-testület véleményt nyilvánít, és eljárást kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a községi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és az üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
8. § A képviselő testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom– és
gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a térségi helyi önkormányzatokkal és a megyei önkormányzattal, más megyei szervezetekkel, az illetékes Kormányhivatallal, a Járási Hivatallal és a helyi Tankerülettel. A koordináció keretében cél a térségi, valamint a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi, városi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző, valamint a kirendeltség vezetőjének feladata.
Az Önkormányzat működése, feladata és hatásköre
Feladatok és hatáskörök
9. § (1) Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
érintett bizottság, Tanácsnok véleményét ki kell kérni. Indokolt esetben jelentős feladat felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, illetve külső szakemberek közreműködése is igénybe vehető.
10. § Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott döntésekről az átruházott hatáskör gyakorlója a megtett intézkedéseiről, illetve azok eredményéről a soron következő rendes ülésen az indítványok között beszámol.
A képviselő-testület működése
11. § (1) A képviselő-testület tagjai a megválasztott képviselők és a megválasztott polgármester.
Rendes ülés
12. § (1) A képviselő-testület munkatervében jelölt időpontban és helyen, de évente legalább 6
13. § (1) A rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában foglaltak az irányadók.
(2) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, melyben meg kell jelölni a megtárgyalandó napirendet, ki kell dolgozni a határozati javaslatot, és jelezni szükséges, hogy kinek a meghívását javasolja a testületi ülésre.
(3) Az (1) bekezdés esetén a kezdeményezők tesznek javaslatot az ülés időpontjára és helyére.
(4) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a napirend megjelölésével a képviselő-testületet a polgármester is - legkorábban a meghívók kézbesítését követő napra - összehívhatja. Különösen indokolt esetben, a rendkívüli ülés írásbeli meghívó kiküldése nélkül is összehívható.
(5) A polgármester a kezdeményezést követő 15 napon belüli időpontra köteles összehívni a testületi ülést.
(6) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívásáról a polgármester az (5) bekezdésben
14. § (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésein gyakorolja. A képviselő-testület rendes ülését a polgármester akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. (a továbbiakban: levezető elnök).
(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. Ettől eltérni, csak abban az esetben lehet, ha a képviselő-testület a rendes ülésének napirendi pontjait az ülésen nem tudja megtárgyalni, és emiatt annak folytatása szükséges. A folytatás időpontjáról a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül - határoz. Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést folytatni, úgy a polgármester 8 napon belül újra összehívja a képviselő-testületet az elmaradt napirendek megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az ülés helyét és idejét, valamint az elmaradt napirendi pontokat tartalmazza.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót az előterjesztésekkel együtt a képviselők, az hivatali dolgozók számára elektronikus formában a tanácskozási joggal meghívottaknak írásban olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen és a polgármester előzetes engedélyével lehet.
15. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni (meghívót kap)
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt, aljegyzőt
c) a napirendi pontok előadóit,
d) a bizottságok nem képviselő tagjait,
e) akit a polgármester a napirend témájához indokoltnak tart,
f) akinek meghívásáról a képviselő-testület a munkaterv elfogadásakor döntött,
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt meghívottak közül az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg:
a) akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges (referens, szakbizottság külső
A képviselő-testület ciklusprogramja
16. § (1) A ciklusprogram az Önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint stratégiai célkitűzések szervezésének főbb céljait és irányait, valamint a vele összefüggésben jelentkező legfontosabb teendőket rögzíti és ütemezi.
(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára ciklusprogramot állapít meg.
17. § (1) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló, évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
(2) A munkaterv-tervezetet - a polgármester iránymutatásai alapján – a kirendeltség-vezető állítja össze és azt a polgármester minden év december 31-ig terjeszti elő a képviselő-testület ülésére.
(3) A polgármester a munkaterv-tervezet elkészítésekor javaslatot kér különösen:
18. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár szabadon részt vehet és a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján az általa megszabott időtartamban fel is szólalhat. A képviselő-testület erről a polgármester előterjesztése alapján dönt.
(2) A zárt ülés megtartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet.
19. § (1) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők közül legalább 4 fő jelen van.
(2) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
20. § (1) A levezető elnök munkáját tanácskozási joggal a jegyző, távollétében a kirendeltség-vezető segíti.
(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülést levezető elnök feladata.
(3) A tanácskozás során a levezető elnök:
a) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyekre,
b) előterjeszti a sürgősségi indítványt,
c) javaslatot tesz napirendekre, a napirendet elfogadtatja,
d) napirend előtt tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről, időszerű kérdésekről, valamint
e) a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok, és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról,
f) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát,
g) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati (döntési) javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét,
h) kihirdeti a határozatokat,
i) biztosítja a képviselők interpellációs kérdezési jogát,
j) berekeszti az ülést.
(4) A levezető elnök, mint képviselő a napirenddel kapcsolatos véleményét a többi képviselőre vonatkozó szabályok szerint fejtheti ki.
21. § A képviselő-testület bármely, kiemelkedően fontos ügyben dönthet úgy, hogy két fordulóban (két testületi ülésen) – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.
22. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. E jogkörében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér, és haladéktalanul felhívja a tárgyszerűségre,
b) a levezető elnököt az – ülés-vezetésével kapcsolatos tevékenységét – ülés közben bírálni nem lehet,
c) rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testület, vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,
d) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,
e) a terem elhagyására kötelezheti – kivéve a települési képviselőket – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarta, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az, az ülés folytatását veszélyezteti.
(2) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett - a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(3) A hozzászólások időbeni korlátozására a levezető elnök, továbbá bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
23. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a meghívó alapján a levezető elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vitát követően állapítja meg. A Képviselő-testület az ülés befejezésének időpontját az ülés folyamán bármikor módosíthatja.
(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:
a) rendelet-tervezetek
b) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések
c) beszámolók (jelentések)
d) tájékoztatók
e) egyéb tudomásulvételt, döntést igénylő ügyek
f) indítványok, javaslatok, bejelentések:
g) sürgősségi indítvány/ok
h) bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntései
i) közérdekű bejelentések, tájékoztatók
j) tájékoztató az interpellációkra adott válaszokról
k) interpellációk, kérdések
l) zárt ülésen tárgyalt napirendi pontok
(3) A napirend a (2) bekezdésben foglalt sorrendtől eltérően is megállapítható, különös tekintettel a külső meghívottakra.
(4) A meghívóban foglalt napirendi pontot a képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével az ülésen tárgyalandó napirendről leveheti, illetve tárgyalását elnapolhatja. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.
24. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy bizottsága által előzetesen javasolt:
a) rendelet-tervezet,
b) határozati javaslat,
c) beszámoló,
d) tájékoztató,
e) módosító indítvány,
f) sürgősségi indítvány.
(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére - kivéve a költségvetési rendeletet, valamint az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát - a jegyző/kirendeltség-vezető jogosult.
25. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyalandó témakör tárgyilagos, tényszerű bemutatását,
b) az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok végrehajtásának állását,
c) a jogszabályi felhatalmazást,
d) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket,
e) konkrétan megfogalmazott a többféle értelmezés lehetőségét kizáró, a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető rendeleti (határozati) javaslatot,
f) szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.
(2) Többféle választási lehetőséget tartalmazó előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívát kell használni.
(3) Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni. Tájékoztatóhoz, jelentéshez csak abban az esetben kell döntési javaslatot készíteni, ha intézkedés szükséges a testület részéről az anyagban szereplő valamely kérdésben.
(4) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban a határidőt úgy kell megállapítani, hogy az valamennyi határozati pont végrehajtását optimálisan lehetővé tegye.
Módosító indítvány
26. § (1) A határozati javaslattal kapcsolatban az előterjesztő, a képviselő-testület bármely tagja, bizottsága, jegyző/kirendeltség-vezető szóban vagy írásban módosító indítvánnyal élhet.
(2) Az írásbeli módosító indítványt legkésőbb az ülés megkezdéséig lehet előterjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.
(3) A szóbeli módosító indítvány tételének lehetőségéről a testület egyszerű többséggel dönt az előterjesztő által szóban tett módosító javaslat kivételével.
(4) Ha a módosító indítvány az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését, vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).
27. § (1) A települési képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, kirendeltség-vezető, rendkívüli napirend soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.
(2) Sürgősségi indítványt – indokainak megjelölésével – az ülést megelőző munkanapon délelőtt 10.00 óráig lehet benyújtani a polgármesternél.
(3) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt jelen rendelet 23. § szerint tárgyalja meg.
(5) Amennyiben a képviselő-testület több kérdés sürgősségi tárgyalását is elfogadja, napirendre vételük sorrendjéről külön határoz.
Hozzászólások
28. § (1) A napirendi pont tárgyalását öt perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles válaszolni.
(3) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezések sorrendjében a levezető elnök határozza meg.
29. § (1) a) Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
b) Interpelláció: Az érdemi önkormányzati ügyekben a helyi közügyek lényeges elemeire vonatkozó felvilágosítás kérés.
(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, illetve problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátandó feladatokkal, illetve valamely irányítás alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) Az interpellációt a polgármesternél, az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban kell benyújtani. Az írásban beterjesztett interpellációra a megkérdezettnek - amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel - a testületi ülésen választ kell adnia. Ha a kérdésre a testületi ülésen érdemi válasz nem adható, vagy azt a képviselő nem fogadja el, úgy arra az érdemi választ 15 napon belül írásban kell a képviselő részére megküldeni, melyről a következő testületi ülésen szóban is tájékoztatást kell adni.
(4) A települési képviselő az ülésen szóban egy interpellációt terjeszthet elő, melyre a megkérdezettnek a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell választ adnia.
(5) Az interpellációt az indítványok között napirenden belül utolsóként – maximum 1 óra időtartamban – kell megtárgyalni. A képviselő-testület az időtartamot egyszerű szótöbbséggel meghosszabbíthatja. Egy téma időtartama legfeljebb 3 perc lehet.
(6) Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van lehetősége, melynek időtartama legfeljebb 1 perc lehet.
(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik,
30. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzó döntési (határozati) javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a testület.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület – minősített szótöbbséggel – dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően 8 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.
a) Az Ügyrendi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztést, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.
b) Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület, következő ülésén beszámol. A képviselő-testül dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott döntését fenntartja, vagy az előterjesztést újra megtárgyalja.
(6) A határozati javaslat, szavazásra bocsátása előtt – szükség esetén – a javaslat szövegének megfogalmazása idejére a levezető elnök szünetet rendelhet el. Ez esetben a szavazás megkezdése előtt ismerteti, vagy kiosztja a határozati javaslat szövegét.
(7) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata a minősített többség. A minősített többségű szavazást igénylő ügyek jegyzékét az e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
31. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(3) A javaslat elfogadáshoz, az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat estén, az önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
32. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el:
a) a helyi népszavazásról,
b) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása kimondásakor,
c) ha törvény írja elő.
(2) A név szerinti szavazás szóban történhet. A szavazás során a jegyző, kirendeltség-vezető ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, majd a jelenlévő tagok a nevük elhangzása után „igennel”, „nemmel”, „tartózkodommal” szóban szavaznak.
(3) A jegyző, vagy a kirendeltség-vezető a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a levető elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az levezetőelnök hirdeti ki.
(4) Név szerinti szavazás esetén a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
33. § (1) Titkos szavazást kell tartani:
a) választás,
b) kinevezés,
c) felmentés,
d) vezetői megbízás adása, visszavonása,
e) fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés (büntetés kiszabása) esetén.
(2) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára, vita nélkül, titkos szavazást rendelhet el mindazon kérdésekben, ahol zárt ülés elrendelésének is helye van.
(3) A titkos szavazás, írásban történhet. Az írásban történő titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság képviselő-testületi tagjaiból álló bizottság végzi, annak határozatképtelensége esetében, a képviselő-testület ad-hoc bizottságot választ.
(4) Az írásban történő szavazásról a szavazás előtt a képviselő-testület dönt egyszerű szótöbbséggel.
Határozat
34. § (1) a) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, felelős és határidő megjelölésével a következők szerint:
35. § (1) A képviselő-testület üléseiről készítendő jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadóak. A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a kérdések és válaszok, szóbeli előterjesztések, illetve hozzászólások tartalmát,
b) a szóban előterjesztett javaslatokat,
c) az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
d) az ülés befejezésének idejét,
e) rendeletek és határozatok tekintetében a határozatképességre és a szavazás számszerű eredményére, a minősített többséget igénylő döntésre történő utalás (igen, nem, tartózkodott), képviselői kérés esetén a kisebbségben maradt képviselők nevének feltüntetése.
f) A polgármester, a jegyző/kirendeltség-vezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírását,
(2) Az ülésen elhangzottakat hangfelvétel útján is rögzíteni kell.
(3) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív,
c) az írásos előterjesztések, indítványok, kérdések, interpellációk, rendelettervezetek, határozati javaslatok egy-egy példánya,
d) a jegyző/kirendeltség-vezető törvényességi észrevétele,
e) név szerinti szavazásról készült névsor,
f) az ülésen készített hangfelvétel (CD lemez)
(4) A zárt ülésről, valamint titkos szavazás esetén külön jegyzőkönyvet is fel kell venni.
(5) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn/kirendeltség-vezetőn kívül két-rotációs elv alapján (névsor szerint) kiválasztott hitelesítő írja alá. A hitelesítést a Hivatal helyiségében a jegyzőkönyv elkészítését követő két napon belül kell elvégezni
(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyvet, az ülésről készült hanganyagot és mellékleteit a Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.
36. § (1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendelet alkotását célzó indítvány megtételére a polgármesternél
a) a települési képviselő,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző, kirendeltség-vezető
d) helyi, társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetője,
e) önkormányzati társulás tagjai jogosultak,
f) az önkormányzati intézmény vezetője, az általa irányított intézmény témájában
(3) A beterjesztett javaslatról a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet.
Lakossági fórumok
37. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi közügyekben való részvételre, így:
a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,
b) a közvetlen tájékoztatásra,
c) a közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.
(2) Fontosabb lakossági fórumok:
a) politikai fórum,
b) állampolgári közösségek rendezvényei.
(3) Közmeghallgatás:
A Képviselő-testület szervei
38. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ. A képviselő-testület önkormányzati ügyekben döntési jogkörben is felruházhatja bizottságait.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(3) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Ügyrendi Bizottság 3 fő
b) Helyi Értéktár Bizottság 3 fő + 2 fő nem képviselő
(4) A bizottság tagjainak nevét és lakcímét az 2. függelék tartalmazza.
(5) A képviselő-testület állandó bizottsága ellát minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.
a) Döntenek:
aa) a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,
ab) önkormányzati rendeletekben a bizottság részére megállapított hatáskörökben
b) Előkészítik:
ba) a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,
bb) a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket.
c) Javaslatot tesznek:
ca) a szakterületükhöz tartozó intézmények vezetői álláshelyének betöltésére (a beérkező pályázatok értékelése alapján),
cb) a tárgy év november 15. napjáig javaslatot tesznek a polgármesternek a következő évben megtárgyalandó gazdasági és egyéb tárgyú előterjesztésekre.
cd) az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő intézmények létesítésével, átalakításával, megszüntetésével, átvételével és gazdálkodásával kapcsolatos testületi döntésekre,
ce) Szomolya község „díszpolgára” cím, adományozására, illetve visszavonására,
cf) kitüntető díjak adományozására és visszavonására.
d) Véleményezik:
da) a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét,
db) az önkormányzat éves pénzügyi tervének szakterületüket érintő részét,
dc) szakterületükhöz tartozó intézmények szakmai munkáját
e) Ellenőrzik:
ea) a képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,
eb) a szakterületükhöz tartozó intézmények működését,
f) Beszámolnak a bizottság tevékenységéről, döntéseikről és azok végrehajtásairól.
(6) A bizottság részletes feladat és hatásköre a 2-3 mellékletek tartalmazzák.
(7) A képviselők és a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársuk, valamint gyermekeik vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(8) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző/kirendeltség-vezető, a Hivatal munkavállalója nem lehet a bizottság elnöke és tagja. A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről, megalakulásukkor dönt. A bizottság elnökét a Képviselő-testület választja meg a bizottság tagsága javaslata alapján.
(9) A bizottság munkájába szakértőket is bevonhat.
A bizottság működése
39. § (1) A bizottság munkaterv alapján működik.
(2) A bizottság üléseit az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőzően három nappal előbb kézhez kapják. A nem képviselő bizottsági tagok számára elsődlegesen elektronikus formában, külön kérésre nyomtatott formában kell kézbesíteni.
(3) Az elnök köteles az ülést összehívni a polgármester indítványára, vagy a képviselő- testület döntése alapján, vagy a bizottsági tagok 1/4-ének – az ok és cél megjelölésével történő – írásbeli indítványára.
(4) A bizottság üléseire is alkalmazni kell a képviselő-testület határozatképességére, és határozathozatalára vonatkozó szabályokat, azzal, hogy az átruházott hatáskörben meghozott döntéseiken kívül minden más előterjesztés esetén alakszerű határozat nélkül fogalmazzák, illetve tegyék meg javaslatukat a képviselő-testület felé.
(5) Az ülések nyilvánosak, de az Magyarország Önkormányzatairól szóló, zárt ülésre, illetve összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.
(6) A bizottság hatósági jogkörben – magasabb szintű jogszabályokban foglalt eltérésekkel – az közigazgatási eljárás szabályai, az átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlása során az e rendelet szabályai szerint hozzák meg döntéseiket.
(7) A bizottsági ülésen megfogalmazott és jegyzőkönyvben rögzített kisebbségi véleményt a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
(8) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A személyes érintettség bejelentésére és a kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt
(9) A bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a polgármestert,
b) az alpolgármestereket,
c) a jegyzőt, aljegyzőt,
d) kirendeltség-vezetőt,
e) a hivatal tárgykör szerint érintett egységének vezetőjét,
f) az önkormányzati intézmény/ek/ vezetőjét/it/ az őket érintő napirendekhez,
g) az érintett napirendek előadóit,
h) azon személyek és szervezetek képviselőit, akiknek jelenléte a bizottsági ülés napirendje tárgyalásánál a bizottság elnöke, illetve az előterjesztő szerint szükséges.
(10) A bizottsági ülésre a nem bizottsági tag képviselőket is írásbeli meghívóval – az előterjesztések nélkül – meg kell hívni.
(11) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, vagy szolgálati titkot megőrizni.
(12) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(13) A bizottságok működésük részletes szabályait maguk állapítják meg.
(14) A bizottságok elnökei a testületi ülésen az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos bizottsági határozatokat, javaslatokat, véleményeket az adott napirendi pont tárgyalásakor ismertetik a testülettel.
A Tanácsnok
40. § (1) A Képviselő-testület- meghatározott nagy szakértelmet igénylő önkormányzati feladatok ellátására Tanácsnokokat választ. A képviselő-testület önkormányzati ügyekben döntési jogkörben nem hatalmazza fel Tanácsnokait.
(2) A Képviselő-testület a következő Tanácsnokokat választja:
A polgármester
41. § (1) Szomolya községben a polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló személy. Tevékenységét főállásban végzi.
(2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.
(3) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatait a Magyarország Önkormányzatairól szóló törvény és más törvények szabályozzák.
(4) A polgármester feladatai a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a képviselő-testülettel, annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott ciklusprogram céljaival összhangban különösen a következők:
a) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését,
b) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
d) képviseli az önkormányzatot,
e) segíti a települési képviselők munkáját,
f) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
g) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település – különösen a térség önkormányzataival,
h) kapcsolatot tart a helyi pártok, és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,
i) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
j) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köt,
k) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
l) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
m) lakossági fórumokat szervez.
n) gazdálkodási kérdésekben a 100.000. Ft összeget meg nem haladó kiadási ügyekben önállóan dönthet, de ezekről is tájékoztatnia szükséges a testületet.
(5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) biztosítja a bizottságok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését,
c) ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását,
d) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő- testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
(5) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendeleteket a magyar Önkormányzatokról szóló, 2011. évi CLXXX törvény, továbbá a Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény határozza meg.
(7) A polgármester illetményéről a képviselő-testület az alakuló ülésen dönt. A polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslatot az Ügyrendi bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.
Az alpolgármester
42. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel
a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. A
képviselő-testület az alpolgármestert saját tagjai közül választja meg, aki munkáját társadalmi megbízatásban végzi. Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel megbízásukat visszavonja.
(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az alpolgármestere tiszteletdíjának, és egyéb juttatása mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, a munka, folyamatos biztosítása érdekében.
A jegyző, aljegyző
44. § A jegyző, aljegyző kinevezésére, feladataira az Magyarország önkormányzatairól szóló törvény, és a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
45. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(1) A jegyző kötelessége jogszabálysértés észlelése esetében jelzéssel élni.
(2) Jegyző, aljegyző együttes akadályoztatása esetében, helyettesítésüket a kirendeltség-vezető látja el.
A Hivatal
46. § (1) A Hivatal a Képviselő-testület által elfogadott önálló Szervezeti és Működési Szabályzat szerint működik, amely részletezi a Hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét, a polgármester, és a jegyző fogadóóráit.
A Társulás
47. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulási lehetőségek közül a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel kialakítható társulásos formákat, illetve az intézményi társulást kell előnyben részesíteni. (A társulásra átruházott feladatokat az 5. melléklet tartalmazza.)
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.
48. § A támogatandó társulások célja és rendeltetése különösen:
a) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
c) a lakosság közügyekbe való bevonása,
d) a közös érdekképviselet, közös fellépés, meghatározott közös érdekű feladatok ellátása,
e) intézmény közös alapítása, fenntartása és fejlesztése a várost és a környező községeket egyaránt ellátó feladatokra.
f)
Gazdálkodás, az Önkormányzat vagyona és költségvetése
Az önkormányzat vagyona
49. § (1) Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket önkormányzati rendelet határozza meg. Ez a rendelet állapítja meg:
a) a forgalomképes és a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét,
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyaival kapcsolatban azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
(2) Az önkormányzat – vagyonának növelése érdekében – a képviselő-testület döntése alapján – részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. A részvétel feltételeit a (1) bekezdésben jelölt rendeletben kell szabályozni.
Az önkormányzat költségvetése
50. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A
költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a
finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a költségvetésről szóló törvény,
valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb jogszabályok határozzák meg.
(2) A zárszámadás rendelet-tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a polgármester jogosult.
Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
51. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait, intézményei, a Hivatal, vamint intézményei és szervei útján látja el, a jogszabályokban előírt feltételek keretei között.
(2) Az önkormányzat által alapított, illetve fenntartott intézmények finanszírozása a központi pénzkezelési rendszer keretein belül, a Hivatal irányításával történik.
Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése
52. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A gazdálkodás belső ellenőrzését a belső ellenőr útján biztosítja.
Záró rendelkezések
53. § (1) Ez a rendelet 2019.09.16. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Szomolya Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 3/2018. (V. 04.) önkormányzati rendelete.
Ügyrendi Bizottság
feladat-és hatásköre
Helyi Értéktár Bizottság feladat és Hatásköre
Eseti (és meghatározott) feladatok ellátására alakítandó
bizottságok feladat- és hatáskörére:
Polgármesterre átruházott feladatkörök és hatáskörök
KIMUTATÁS
a Képviselő-testület tagjairól
NÉV |
LAKCÍM |
MEGJEGYZÉS |
Guczi István |
Szomolya, Deák Ferenc út 2. |
FIDESZ-KDNP |
Kovács Imre |
Szomolya, |
FIDESZ-KDNP |
Bene Csaba |
Szomolya, |
|
Daragó László |
Szomolya, |
|
Farkas László |
Eger, |
|
Fülöp István |
Szomolya, |
|
Dr. Molnár István Mihály |
Szomolya, |
Az önkormányzat állandó bizottságainak tagjai
Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság
Helyi Értéktár Bizottság
Vagyongazdálkodási Tanácsnok
Kulturális és Idegenforgalmi Tanácsnok
Településfejlesztési és informatikai Tanácsnok
Egészségügyi Tanácsnok
A rendeletet Szomolya Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2022. (III.14.) rendelete 1.§ hatályon kívül helyezte. 2022.03.15.