Szomolya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete

Szomolya Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabűlyzatáról

Hatályos: 2025. 01. 24

Szomolya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete

Szomolya Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabűlyzatáról

2025.01.24.

Szomolya Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az Önkormányzat

a) hivatalos megnevezése: Szomolya Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

b) székhelye: 3411 Szomolya, Szabadság tér 1.

c) képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Szomolya Község Önkormányzat Képviselő- testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

d) hivatalának megnevezése: Szomolyai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

e) azonosító adatai:

ea) etörzsszám:725866

eb) adószám: 15725864-2-05

ec) statisztikai számjele: 1572864-8411-321-05

f) képviselő-testületének szervei:

fa) polgármester

fb) Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság

fc) Szociális Bizottság

fd) Kulturális Bizottság

fe) Szomolyai Közös Önkormányzati Hivatal

ff) jegyző

fg) Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás

fg)1

g) illetékességi területe: Szomolya község közigazgatási területe

h)2 bélyegzője: középen Magyarország címere, alul Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, felül Szomolya Község Önkormányzata.

2. § Az Önkormányzat jelképei: Szomolya község címere, zászlaja és pecsétje. Használatuk rendjét a képviselő-testület rendeletben szabályozza.

3. § A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a települési ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

4. § Az Önkormányzat

a) hivatalos honlapjának címe: www.szomolya.eu

b) fenntartásában működő intézmény: Szomolyai Cseresznyeszem Óvoda és Konyha.

5. § Az Önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a németországi Dalheim településsel.

1. Feladat- és hatáskör

6. § (1) Az önkormányzat feladat-és hatáskörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései az irányadóak.

(2) Az Önkormányzat tevékenységeit szakfeladatok és kormányzati funkciók szerint az 4. melléklet tartalmazza.

(3) A közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell határozni a megvalósítandó célokat, a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által előírt kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.

(4) A (3) bekezdés szerinti döntéshez minősített többség szükséges. Az önként vállalt feladat ellátásának megszüntetéséről a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 5. melléklet tartalmazza.

8. § A képviselő-testület által átruházott feladat és hatásköröket az 1. melléklet tartalmazza.

9. § A képviselő-testület véleményt nyilvánít és – szükség esetén – eljárást kezdeményez a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a település lakosságát érintő ügyekben.

2. A képviselő-testület ülésének előkészítése

10. § (1) A képviselő-testület a munkáját éves munkaterv alapján végzi. A munkatervet a képviselő-testület legkésőbb az előző év december hónapjában fogadja el. A munkatervtől indokolt esetben el lehet térni, melynek okáról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések tervezett időpontját,

b) az ülések várható napirendjét,

c) napirendi pontonként az előadó és referens megnevezését, és

d) a nemzeti és települési ünnepeket, megjelölve a szervezésért felelős személyt.

(3) Az ülések időpontját, az egyes ülésekre kerülő napirendi pontokat - azok indokoltságát és időszerűségét mérlegelve - a polgármester határozza meg és ütemezi az éves munkaterv figyelembevételével.

11. § (1) Az ülésen tárgyalandó napirendi pontokra – indokának megjelölésével - a polgármesternél bármely képviselő javaslatot tehet. Javaslatot tehetnek továbbá a képviselő-testület szervei, valamint azon szervek és személyek, akiknek a tevékenysége illetékességi vagy hatásköri szempontból szorosan kapcsolódik az önkormányzat működéséhez.

(2) A javaslatról a polgármester akkor is köteles a soron következő ülésen tájékoztatni a képviselő-testületet, ha annak napirendre való felvételét nem tartja indokoltnak vagy időszerűnek. A képviselő-testület a polgármester álláspontját megváltoztathatja, és a javaslatot - időpont megjelölésével - napirendre tűzheti.

(3) Az előterjesztés képviselő-testületi ülésen történő kiosztására csak kivételes esetben, az ülésvezető engedélye mellett kerülhet sor.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére előterjesztést nyújthat be:

a) a képviselő-testület tagja,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, alpolgármester

d) a jegyző, és

e) az önkormányzati intézmény vezetője az általa irányított intézményt érintően.

(2) Rendelet-tervezet előterjesztésére a jegyző és a polgármester jogosult. Valamennyi rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Az ülésre az előterjesztést írásban kell benyújtani. Szóbeli előterjesztés alapján csak a döntést nem igénylő kérdések tárgyalhatók.

(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyalandó napirend tényszerű bemutatását,

b) az előzményeket,

c) a döntés alapjául szolgáló jogszabályi előírásokat,

d) egyértelműen megfogalmazott, valamint a normavilágosság követelményeinek megfelelő döntési javaslatot, és

e) a felelős és a végrehajtás határidejének megjelölését.

(5) Tájékoztatóhoz, beszámolóhoz csak abban az esetben kell döntési javaslatot készíteni, ha az feltétlenül szükséges.

13. § (1) Az ülésre szóló meghívót és az ülés anyagát polgármester utasításai szerint a jegyző készíti el és küldi meg úgy, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják. Rendkívüli ülés összehívása esetén – az ok megjelölésével – a meghívót legalább 24 órával az ülés előtt meg kell küldeni a meghívottaknak.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a tervezett napirendet, a napirendi pontok előadóit, utalást az előterjesztés szóbeli jellegére, valamint az ülés nyilvánosságának vagy a zárt ülés tartásának megjelölését.

(3) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi tagok részére az általuk megadott e-mail címre kell megküldeni. Amennyiben ez a képviselő számára nehézséget okoz, részére papíralapon kell megküldeni a meghívót és az ülés anyagát.

(4) A munkaterv szerinti nyilvános ülés tartása esetén a lakosság részére szóló meghívót az ülést megelőzően legalább 3 nappal - sürgősséggel összehívott ülés esetén legalább 24 órával a Szomolyai Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggesztéssel közzétenni.

14. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt,

c) az aljegyzőt,

d) a napirendi pontok előadóit,

e) akit a polgármester a napirend tárgyalásához indokoltnak tart.

(2) 4 Tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület ülésén érintettsége esetén a helyi intézmény vezetője, a helyi egyház és a helyi társadalmi és civil szervezetek képviselői és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal vezetője.

3. A képviselő-testület ülései

15. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás lebonyolításáról és az önkormányzati választás eredményéről.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. A rendkívüli ülések számát a képviselő-testület nem korlátozza.

16. § A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. (a továbbiakban: ülésvezető)

4. A tanácskozás rendje

17. § A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők közül legalább 4 fő jelen van. A határozatlanképtelenség miatt elmaradt ülést 8 napon belüli időpontra változatlan napirenddel össze kell hívni. Amennyiben az ülést határozatképtelenség miatt nem lehet folytatni, a polgármester 8 napon belüli időpontra újra összehívja a képviselő-testületet az elmaradt napirendek megtárgyalására.

18. § (1) A polgármester munkáját a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal a jegyző, távollétében az aljegyző segíti. A jegyző jelzi, ha a képviselő-testület vagy szerve döntésénél jogszabálysértést észlel.

(2) Az ülés megnyitásakor az ülésvezető a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, amelyet az ülés teljes időtartama alatt figyelemmel kell kísérni.

(3) A tanácskozás során az ülésvezető:

a) javaslatot tesz a jegyzőkönyvet hitelesítő személyekre,

b) előterjeszti a sürgősségi indítványt,

c) javaslatot tesz napirendekre, a napirendet elfogadtatja,

d) napirend előtt tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről, időszerű kérdésekről és a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok, egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati (döntési) javaslatot, megállapítja a szavazás eredményét,

g) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,

h) berekeszti az ülést.

(4) A napirendi pontokat az alábbi sorrendben tárgyalja a képviselő-testület:

a) rendelet-tervezetek

b) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések

c) egyéb tudomásulvételt igénylő ügyek

d) beszámolók, tájékoztatók

e) zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontok

(5) A (4) bekezdésben foglalt sorrendtől indokolt esetben (különösen tanácskozási joggal meghívott jelenléte esetén) el lehet térni.

(6) A meghívóban foglalt napirendi pontot a képviselő-testület az ülésvezető javaslatára egyszerű szótöbbséggel hozott döntésével az ülésen tárgyalandó napirendről leveheti, illetve tárgyalását elnapolhatja. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

19. § Az előterjesztéshez a képviselő-testület bármely tagja, a jegyző és az előterjesztő a döntés meghozataláig szóban vagy írásban módosító indítványt terjeszthet elő. A módosító indítvány elfogadásáról a képviselő-testület külön szavaz.

20. § (1) Az ülésvezető, a helyi önkormányzati képviselő és a jegyző rendkívüli napirendi pont soron kívüli megvitatása érdekében sürgősségi indítványt terjeszthet elő.

(2) A sürgősségi indítványt – a sürgősség indokának megjelölésével – az ülést megelőző napon 10.00 óráig lehet benyújtani a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

5. Kérdés, interpelláció, hozzászólások

21. § A napirendi pont tárgyalását legfeljebb öt perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles válaszolni.

22. § (1) A helyi közügyeket érintő lényeges kérdésekben bármely képviselő írásban vagy szóban felvilágosítást kérhet (interpelláció). Az interpellációra a megkérdezettnek a testületi ülésen választ kell adnia. Ha a kérdésre a testületi ülésen érdemi válasz nem adható, úgy arra az érdemi választ 15 napon belül írásban kell megküldeni a képviselő részére. Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van lehetősége, melynek időtartama legfeljebb 2 perc.

(2) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha azt nem fogadja el, arról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendeli az ügy részletes kivizsgálását.

23. § (1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalás időtartama legfeljebb három perc. Ugyanazon napirend keretében felszólalás két alkalommal maximum három-három perc időtartamban történhet. A felszólalásra kapott idő leteltére az ülésvezető figyelmeztet. Az időkeret túllépése miatt az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.

(2) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára – egyszerű többséggel hozott döntésével – a felszólalások időtartamát és a hozzászólások számát korlátozhatja.

24. § (1) A tárgyalt napirendeket érintő ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor szót kérhet és javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Ügyrendi javaslaton az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslatot kell érteni.

(3) A képviselő a napirendhez kapcsolódó kérdéseken, hozzászólásokon kívül az egyebek napirendi pont keretében további ügyekben közérdekű bejelentést és javaslatot tehet.

25. § A napirendi pont vitáját az ülésvezető foglalja össze, ezt követően szavazásra felteszi a döntési javaslatot.

26. § Az ülésvezető – a napirendi pont tárgyalása közben, a határozathozatalt megelőzően – egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 10 perc lehet.

6. Rendfenntartás

27. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az ülésvezető a felelős. E jogkörében:

a) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér,

b) rendreutasítja azt, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő módon nyilatkozik,

c) rendreutasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja vagy az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít,

d) a helyi önkormányzati képviselő kivételével a terem elhagyására kötelezheti azt, aki a tárgyalás rendjét a figyelmeztetés ellenére ismételten zavarja.

(2) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett – e rendelet szerinti – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azzal vitába szállni nem lehet.

(3) Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

7. A képviselő-testület döntései

28. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzó javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A képviselő-testület először a módosító és a kiegészítő indítványokról, majd a teljes javaslatról dönt.

(3) Szavazni csak személyesen lehet. A javaslat elfogadásához egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen lévő önkormányzati képviselők több mint felének, minősített többséget igénylő javaslat esetén legalább 4 képviselő igen szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén elutasító döntés születik.

(4) Minősített többség szükséges a 2. mellékletben foglalt ügyek eldöntéséhez.

(5) A szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást az ülésvezető, a jegyző vagy bármely képviselő javaslatára egy alkalommal meg kell ismételni.

29. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét, kizárásáról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a polgármester a tudomására jutástól számított három munkanapon belül eljárást kezdeményez az Ügyrendi Bizottság elnökénél.

(3) Az Ügyrendi Bizottság az eljárást 8 munkanapon belül folytatja le. A vizsgálat során az érintett képviselőt meghallgatja, szükség esetén az üggyel összefüggő dokumentumot kérhet be.

(4) Az Ügyrendi Bizottság a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén beszámol, amely alapján a képviselő-testület dönt, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja, vagy az előterjesztést újra megtárgyalja.

8. Név szerinti szavazás és titkos szavazás

30. § (1) A képviselő-testület név szerint szavaz a törvényben meghatározott esetekben és minden olyan esetben, amikor a napirendi pont jelentősége miatt a képviselők egynegyede a név szerinti szavazásra indítványt tesz.

(2) A név szerinti szavazás szóban történik, amelyet az ülésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A szavazás során a jegyző ABC sorrendben felolvassa a testület tagjainak a nevét, akik a nevük elhangzása után „igennel”, „nemmel” vagy „tartózkodással” szavaznak.

(3) A jegyző a szavazatokat összeszámolja és annak eredményéről azonnal tájékoztatja a képviselő-testületet.

31. § Titkos szavazás tartása esetén a szavazatok megszámlálását – szavazólap és urna biztosításával – az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

9. Rendeletalkotás

32. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) bármely képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző, és

e) a helyi társadalmi, civil szervezet vezetője.

(2) A beterjesztett javaslatról az ülésvezető a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület állást foglal.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(4) A rendeletalkotást kezdeményező előterjesztés előzetes hatásvizsgálatból, indokolásból és rendelet-tervezetből áll.

33. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Szomolyai Közös Önkormányzati Hivatal Tardi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni (a továbbiakban: helyben szokásos mód). Az elfogadott rendeletet a hatályba lépésétől számított 30 napig kell kifüggeszteni és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetett rendeletet a www.tard.hu honlapon is közzé kell tenni.

(2) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, közzétételéről, nyilvántartásáról, végrehajtásának ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.

10. Határozathozatal

34. § (1) Határozat meghozatalát kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága, és

d) a jegyző, és

e) a helyi társadalmi, civil szervezet vezetője.

(2) A határozati javaslat szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(3) A képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt a polgármesteri tájékoztató elfogadásáról, ügyrendi kérdésekről, valamint a képviselői kérdésekre adott válaszokról.

35. § (1) A határozat tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(2) A képviselő-testületi határozatokról az önkormányzat hivatal nyilvántartást vezet.

11. A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv

36. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza

a) a távolmaradt képviselők nevét,

b) napirendi pontonként az előadók nevét,

c) név szerinti szavazás esetén a szavazatokat képviselőnként.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és két – rotációs elv alapján az ülés elején kiválasztott – hitelesítő írja alá. A hitelesítők a jegyzőkönyv minden oldalát szignójukkal látják el.

(3) A jegyzőkönyv lapjait (annak mellékleteivel együtt) össze kell fűzni oly módon, hogy abból lap roncsolódás nélkül ne legyen kivehető.

(4) A képviselő-testület döntésében érdekelteket a jegyző a határozatról készített jegyzőkönyvi kivonat megküldésével értesíti.

(5) A képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvek a Hivatalban és a www.tard.hu honlapon megtekinthetőek.

12. Közmeghallgatás, lakossági fórum

37. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatásról a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról annak megtartása előtt legalább 5 nappal a helyben szokásos módon, valamint plakátok kihelyezésével és a www.tard.hu honlapon történő közzététellel is tájékoztatni kell a lakosságot.

(4) A közmeghallgatáson – a tárgyalt napirend súlyának és az érdeklődők számának figyelembe vételével – a polgármester a felszólalások időtartamát a képviselő-testületi ülés szabályai szerint korlátozhatja.

38. § (1) A lakosság és a helyben működő civil szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonás érdekében a polgármester lakossági fórumot (falugyűlést) tarthat.

(2) A lakossági fórum időpontjáról és tárgyalt témájáról a helyben szokásos módon, legalább 5 nappal korábban hirdetményt kell közzétenni.

(3) Az önkormányzat hivatalának dolgozója a lakossági fórumról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket, véleményeket. A polgármester a lakossági fórumon elhangzottakról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a testület tagjait.

39. § Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a bizottság, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás.

13. A polgármester

40. § (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül választott személy, tevékenységét hivatásos megbízatásban, kötetlen munkaidőben végzi.

(2) A polgármester a törvényben meghatározott feladatain túlmenően

a) kapcsolatot tart a helyi társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a térség önkormányzataival,

b) együttműködik más önkormányzati és az államigazgatási szervekkel,

c) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait, fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek, testvértelepülések képviselőit,

d) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, és

e) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek.

(3) A polgármester tiszteletdíját és költségtérítését a képviselő-testület a jogszabály keretei között az alakuló ülésen határozza meg.

41. § Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Magyarország Önkormányzatairól szóló törvény 42. §-ában meghatározott ügyek, az önkormányzati ingatlan vagyon és az 200 000.-Ft-ot meghaladó értékű ingó vagyon tulajdonjogának átruházása kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

14. Az alpolgármester

42. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester tiszteletdíját és költségtérítését a képviselő-testület az alakuló ülésen határozza meg.

(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja.

15. A jegyző

43. § (1) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. A jegyzőt aljegyző helyettesíti. Az aljegyző ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. A Szomolyai Közös Önkormányzati Hivatal Tardi Kirendeltségén a jegyző távollétében és megbízásából az aljegyző jár el.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyzőre, aljegyzőre vonatkozó képesítési előírásoknak megfelelő személy látja el a polgármester megbízása alapján.

16. A Hivatal

44. § (1) Tard Község Önkormányzata Szomolya Község Önkormányzatával, Szomolyai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt tart fenn az önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatok ellátására.

(2) A Hivatal a képviselő-testület által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amely tartalmazza a Hivatal feladatait, a munka- és az ügyfélfogadás rendjét és idejét, a polgármester és a jegyző fogadóóráit.

17. A bizottságok

45. § (1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnevezéssel egy állandó bizottságot hoz létre, egyes önkormányzati feladatok ellátásának időtartamára pedig ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottság tagjainak száma 3 fő.

(3) A képviselő-testület a 3. mellékletben állapítja meg

a) a bizottság általános feladat- és hatáskörét,

b) azon előterjesztések körét, amelyeket a bizottság nyújt be, és

c) amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(4) A bizottság a munkájába szakértőt is bevonhat.

46. § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére – a bizottság tagjain és az aljegyzőn túl – meg kell hívni mindazokat, akiknek a részvételét a bizottság elnöke szükségesnek tart.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy az érintettek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző napon megkapják. Az elnök akadályoztatása esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat az elnök által megbízott bizottsági tag látja el.

47. § A képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság tagjainak száma 3 fő. Szakkérdést igénylő ügyek eldöntéséhez a képviselő-testület legalább 1 tagot külső, az adott szakterületen jártas szakemberek közül választ. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve a feladat elvégzéséről készült jelentés képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

18. A tiszteletdíj mérséklése, megvonása

48. § (1) Nem jogosult a képviselő az önkormányzat rendeletében meghatározott tiszteletdíjra, amennyiben a képviselő-testület üléséről igazolatlanul távol marad.

(2) Igazolt távollétnek kell tekinteni, ha a képviselő a testület ülésén:

a) közfeladat ellátása,

b) betegség, vagy

c) egyéb elháríthatatlan ok

miatt nem jelenik meg. Igazolt távollét esetén a képviselőt a teljes összegű tiszteletdíj illeti meg. Igazolatlan távollét esetén a havi tiszteletdíjat a megtartott ülések számát alapul véve arányosan csökkenteni kell. A tiszteletdíj megvonást a polgármester kezdeményezi a jegyzőnél.

(3) A távolmaradás tényét az ülés megkezdéséig szóban vagy írásban kell bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.

(4) Az a képviselő, aki a kormányhivatal által az eskütételt követő három hónapon belül szervezett kötelező képzésen igazolatlanul nem vesz részt, az adott évet követő év első két hónapjában nem jogosult tiszteletdíjra.

49. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás rendjét a képviselő-testület rendeletben állapítja meg.

50. § A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. A költségvetési rendeletben elfogadott előirányzatok csak a rendelet módosításával változtathatók meg.

51. § (1) A belső ellenőrzési feladatok ellátásáról az önkormányzatnál és intézményénél a Hivatal belső ellenőr megbízása útján gondoskodik. Egyórttal hatályát veszti Szomolya Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2020. III.05.) önkormányzati rendelete.

52. § Ez a rendelet 2025. január 24-én lép hatályba.