Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2004. (X. 6.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2004. 10. 06

Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2004. (X. 6.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat Helyi Építési Szabályzatáról

2004.10.06.

Tard község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Tard teljes közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.

(2) Kötelező szabályozási elemek

a) a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala

b) építési határvonal

c) az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai

d) a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás

e) a legnagyobb beépítettség mértéke

f) a megengedett építmény magasság

g) a minimális telekméret

h) a kötelező beépítési vonal

i) a környezetvédelmi előírások

j) korlátozások.

3. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

(2) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)

a) a külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni:

aa) a szabályozási vonalakat,

ab) a terület-felhasználási egységek határát,

ac) a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,

ad) a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,

ae) a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb telek (földrészlet) nagyságát,

af) a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,

ag) a belterület bővítés határát.

b) Az a) pontban felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

(3) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. törvény rendelkezik.

I. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

1. Engedélyhez kötött építési munkák

4. § A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti az alábbiak szerint:

a) 1 m-nél kisebb reklámhordozó

b) védett épületek átfestése, illetve színezése

c) klímaberendezések épület homlokzatra szerelése esetén.

5. § Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni.

a) védett épület esetén a részletes színezési tervet

b) reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó terveit.

2. Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

6. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.

(2)1

(3) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosíthatók, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(4) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

(5) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

3. A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása

7. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.

(3) A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:

a) falusias lakóterületek

b) településközpont vegyes terület

c) különleges terület

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület

c) erdőterület

d) mezőgazdasági rendeltetésű terület

e) egyéb rendeltetésű terület.

4. A belterületi határ módosítása

8. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

(3) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) a tartalék lakó és a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek.

II. Fejezet

A környezet védelmére vonatkozó előírások

9. § (1) A környezet védelméről szóló 1995. évi XIII. törvény alapján a helyi környezetvédelmi programot el kell készíteni.

(2) A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni.

(3) Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/2001.(II. 14.) Korm. rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak (10/2001.IV.19.) KöM rendelet és a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII. 31) KöM, valamint a 23/2001 (XI.13.) KÖM rendelet előírásainak megfelelően a levegőminőségi határértékek biztosítandók. E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani. A település belterülete az általános levegőminőségi övezetbe fog tartozni. A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.).) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

a) A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a – légszennyezettségre gyakorolt hatása kielégíti - az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.

b) Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.

c) Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 20/2001 (II.14 ). Korm. sz. rendelet alapján.

d) A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.

e) A képviselő-testület határozatában a szakbizottság javaslatára az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén a beruházótól környezeti hatástanulmány készítését kell igényelnie. Az erre vonatkozó indítványban meg kell határozni, hogy a hatástanulmánynak milyen hatások vizsgálatára kell kiterjednie.

f) Az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek a megvalósulása esetén annak hatásai előreláthatólag az önkormányzat közigazgatási területén élő állampolgárok legalább 3 %-át érintik, illetve a környezet minőségét előreláthatólag negatív módon befolyásolják.

g) A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törvény valamint a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § és 23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény 1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.

h) Tűzgyújtás és égetés közterületen és ingatlanon belül szeptember 1-től április 30-ig 8-20 óra között szélmentes időben megengedett. Tartós füstölés nem megengedett.

i) Szeles időben, továbbá nyári időszakban május 1-től augusztus 31-ig szemétégetés céljából tűzgyújtás szabad térben nem megengedett. A tűzvédelmi szabályok szigorúan betartandók.

j) Az éghető hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, vegyszert, festéket, illetve ezek maradványait.

k) Égetni csak az e célra megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. A tűzakó hely oltásáról az égetést befejezően az égetést végző személynek kell gondoskodnia.

l) Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől legfeljebb 1000 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges.

m) Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.

II. Fejezet

A környezet védelmére vonatkozó előírások

9. § (1) A környezet védelméről szóló 1995. évi XIII. törvény alapján a helyi környezetvédelmi programot el kell készíteni.

(2) A környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni.

(3) Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/2001.(II. 14.) Korm. rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak (10/2001.IV.19.) KöM rendelet és a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, valamint a 17/2001. (VIII. 31) KöM, valamint a 23/2001 (XI.13.) KÖM rendelet előírásainak megfelelően a levegőminőségi határértékek biztosítandók. E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani. A település belterülete az általános levegőminőségi övezetbe fog tartozni. A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.).) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

a) A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a – légszennyezettségre gyakorolt hatása kielégíti - az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.

b) Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.

c) Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 20/2001 (II.14 ). Korm. sz. rendelet alapján.

d) A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.

e) A képviselő-testület határozatában a szakbizottság javaslatára az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat közigazgatási területére hatást gyakorló nagyobb beruházás esetén a beruházótól környezeti hatástanulmány készítését kell igényelnie. Az erre vonatkozó indítványban meg kell határozni, hogy a hatástanulmánynak milyen hatások vizsgálatára kell kiterjednie.

f) Az önkormányzat közigazgatási területén megvalósuló, vagy az önkormányzat területére hatást gyakorló nagyobb beruházásnak kell tekinteni azt a beruházást, amelynek a megvalósulása esetén annak hatásai előreláthatólag az önkormányzat közigazgatási területén élő állampolgárok legalább 3 %-át érintik, illetve a környezet minőségét előreláthatólag negatív módon befolyásolják.

g) A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törvény valamint a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § és 23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény 1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.

h) Tűzgyújtás és égetés közterületen és ingatlanon belül szeptember 1-től április 30-ig 8-20 óra között szélmentes időben megengedett. Tartós füstölés nem megengedett.

i) Szeles időben, továbbá nyári időszakban május 1-től augusztus 31-ig szemétégetés céljából tűzgyújtás szabad térben nem megengedett. A tűzvédelmi szabályok szigorúan betartandók.

j) Az éghető hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot (műanyagot, vegyszert, festéket, illetve ezek maradványait.

k) Égetni csak az e célra megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. A tűzakó hely oltásáról az égetést befejezően az égetést végző személynek kell gondoskodnia.

l) Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől legfeljebb 1000 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges.

m) Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.

(4) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.

a) A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/ 2002 (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet szabályozza.
b) Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken:

Nappal (6-22 óra)

Éjjel (22-6 óra)

Lakóterület (kertvárosi)

50 dB

40 dB

Gazdasági és különleges terület

60 dB

50 dB
c) Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken:

Nappal (6-22 óra)

Éjjel (22-6 óra)

Lakóterület esetén

1 hónap vagy kevesebb

65 dB

50 dB

1 hónap felett 1 évig

60 dB

45 dB

1 évnél több

55 dB

40 dB

Gazdasági és különleges terület

1 hónap vagy kevesebb

70 dB

55 dB

1 hónap felett 1 évig

70 dB

55 dB

1 évnél több

65 dB

50 dB
d) Közlekedésből származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken:

Kiszolgáló és átmenő út, vasúti mellékvonal mentén

Nappal (6-22 óra)

Éjjel (22-6 óra)

Lakóterület

55 dB

45 dB

Gazdasági és különleges terület

65 dB

55 dB

Elsőrendű főút mellett

Nappal (6-22 óra)

Éjjel (22-6 óra)

Lakóterület

65 dB

55 dB

Gazdasági és különleges terület

65 dB

55 dB
e) A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.
f) A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
(5) Tilos ásott, vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni.
a) Kút létesítése esetén, házi vízszükséglet kielégítése céljából, amennyiben nem haladja meg a vízkivétel az 500 m3 vízmennyiséget, a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges. Az ÉVIZIG szakhatóság szerepét tölti be. Minden egyéb esetben az ÉVIZIG az engedélyező hatóság.
b) Tilos a meglévő ivóvíz ellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni.
c) A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását terület-felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a talaj, a felszíni felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.
d) Tilos a szennyvizeket kilocsolni.
e) A településfejlesztés során a település szennyvízcsatorna hálózattal történő ellátását kiemelt fontossággal kell kezelni. A rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével törekedni kell annak mielőbbi megvalósítására. Közcsatorna hálózat hiányában közműpótló berendezésként csak szigorúan ellenőrzött, zárt rendszerű szennyvíztározók fogadhatók el.
f) Az élővizek, csatornák vízminőség védelme érdekében tisztítatlan kommunális és technológiai eredetű szennyvíz nem vezethető élővízfolyásba. Tisztított szennyvizet is csak a vízbázis-védelmi előírások betartásával, hatósági engedély birtokában kerülhetnek a befogadóba.
g) A felszíni vízfolyások vízminőségének javítását a vízgyűjtők rendezését és a szennyező források felszámolására készítendő ökológiai állapotfelmérő tanulmányterv, környezeti hatásvizsgálat és intézkedési terv határozza meg.
h) A felszíni vízfolyások mederrendezésével a természetes vízparti vegetációt, vagyis a természetes élőhelyek védelmét a tervezés, a kivitelezés során egyaránt biztosítani kell.
j) A település „B” érzékeny területek, intézkedési szennyezettségi határértéke Cí=C2
k) Telekalakításhoz, illetve építési engedélyek nem adhatók a patak partéltől számított 6 m-es parti sávjában. Ezen parti sávon ideiglenes építményeket, kerítéseket sem szabad elhelyezni.
(6) Az 1994. évi LV. törvényben foglaltakat be kell tartani. Termőföld művelési ágból történő kivonás esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületen szántó művelési ágként nyilvántartott területeken 1 ha-nál nagyobb területek más célú hasznosítása szintén földvédelmi járulék köteles. Belterületen 1 ha-nál kisebb terület kivett területnek minősül.
a) A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után a BNPI előírása érvényes.
b) A roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján.
c) A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell.
d) A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóniába kell helyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.
e) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.
f) A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
g) A tájvédelem érdekeit a 166 /1999. Korm. Rendeletben meghatározott tevékenységek esetében a BNPI szakhatósági állásfoglalása alapján kell elbírálni.
(7) Hulladékfelügyeleti szempontból a település területén végzett tevékenységek során keletkező képződő veszélyes hulladékokat – amelyek körét a 16/2001. (VII.18) KÖM rendelet 1. sz. melléklete határoz meg- elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.
a) A 9. § (2) bekezdése szerinti rendeletalkotás során kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladékok az üzemi területen történő minimális ideig való tárolásait azzal, hogy azt az arra kijelölt, vagy átmeneti tárolóba kell szállítani.
b) A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló mód. 98 /2001. (VI.15) Kormány rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.
c) A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó szolgáltatás végzésére. Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.
d) A köz és park területek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni.
e) Az üzemelő hulladéklerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat nélkül nem tarthatók fenn.
f) A veszélyes hulladékszállítást és kezeléséről a 98/2001 (VI.15). Korm. számú rendelkezik, az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig figyelembe kell venni a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzást.
g) A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a 2000. LXIII. törvény alapján gondoskodni kell.
(8) A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezések betartandók:
a) 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet, ill. 2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés
b) 1994. évi XLVIII. tv ill.34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV. 28) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték.
c) 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet hatálya alá tartozó tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás
d) 1994. évi XLI. tv ill.1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj berendezés
e) 6/1993.(V. 12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyagellátó berendezés.

10. § (1) Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg.

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(4) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(5) A 33/2000 (III.17.) Korm. rendelet szerint a község a „B” (érzékeny) kategóriába sorolható, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C2.

III. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

1. Lakóterületek általános előírásai

11. § (1) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint

a) termelő kertgazdasági építmény,

b) a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2

c) beépített szintterületig

d) kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig

e) igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig

f) szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig

g) sportlétesítmény

h) üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el

i) nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény.

(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

a) Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.

b) Különálló kiegészítő mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet.

(3) Az (építmények elhelyezése) építési hely feleljen meg:

a) a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,

b) a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,

c) a levegőminőségi előírásoknak,

d) működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,

e) az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.

(4) A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan.

(5) Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását.

(6) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.

(7) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai

a) az épületek közötti távolság betartandó,

b) oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt feltétlenül, egyéb építményt általában a hátsó kertben a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak indokolt esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került.

c) ha a telek már meglévő beépítettsége miatt ez nem lehetséges, - úgy hogy a főfunkció létesítményével szemben lévő telekhatártól az épületek között előírt távolság betartható legyen, illetve

d) szabadon álló beépítésnél az építmény mögött a hátsó kertben, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb távolság betartásával lehetséges,

e) a telekhatártól való távolsága azonban nem lehet kisebb ennek 3 m-rel csökkentett mérete.

(8) A kiskereskedelmi, üzlet, pavilon, környezetet nem zavaró kisipari szolgáltató építmény eseti elbírálással, a faluképi szempontok figyelembevétele mellett az előkertben is elhelyezhető, ha a szomszédos telkeken lévő épületek között előírt legkisebb távolságok betarthatók.

(9) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.

a) Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m

b) Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m, kifutója 12,0 m

c) Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen.

(10) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.

(11) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.

(12) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú (lehetőleg) cserép kerüljön. A harsány színű (zöld, kék) tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.

(13) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

(14) Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.

2. Kialakult állapot

12. § (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:

a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépített telkek területének átlagos méretét.

b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.

c) kialakult alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.

(2) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.

a) az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.

b) az oldalkert mérete el kell hogy érje a min. 4 m-t,(de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet.)

c) a hátsókert mérete el kell, hogy érje a min. 4 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet)

d) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg

da) a 40 m-t,

db) sem az övezetre előírt telekmélységet,

dc) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értéke.

e) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége nem haladhatja meg

ea) sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építménymagasság értékével csökkentett értékét

eb) sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét,

ec) sem a 20,0 m-es telekmélységet.

(3) Az illeszkedés általános szabályai: A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadon álló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítés miatt az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magassága nem haladhatja meg a 4,0 m-t.

(4) Az építési vonal a kialakult telektömb

a) foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő előírást ír elő.

b) ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.

(5) A kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság

a) foghíj esetében nem haladhatja meg

aa) sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát

ab) sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított –utcaképi átlagos építménymagasságot.

b) saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg

ba) sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát,

bb) sem az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságát.

(6) Új magas tető létesítése, magas tető átalakítása esetén a tetőzet magassága - általában - ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé.

a) Szabadonálló beépítés esetén az új magas tető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.

b) (hézagosan) zártsorú beépítés esetén a magas tető tömege csökkentse a csatlakozó épületek takaratlan tűzfalait és a tetősík(ok) hajlásszöge - megközelítőleg legyen azonos, a takarandó tűzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb mint 45 fok, a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve.

3. A lakóterület övezetei – Lf-I építési övezet

13. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak:

a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel.
b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 550 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).

I. TÁBLÁZAT Lf-I

Az építési telek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb területe

Legkisebb szélesség

Legkisebb mélysége

Legnagyobb
beépítettsége

Építmény
max.
magassága

M

m2

M

M

%

Oldalhatáron álló

Lf-I

550

16

30

30

4

O

Szabadonálló

Lf-I

550

16

30

30

4

SZ
(2) Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
(3) Egyéb előírások:
a) legkisebb zöldfelület 40 %
b) terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
c) süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
d) környezetvédelmi besorolások
da) levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet (VÉDETT I.)
db) zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
e) Közművesítés: részleges
f) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

4. A lakóterület övezetei - Lf-II építési övezet

14. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak:

a) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el egy épület tömegben történő megjelenítéssel
b) az övezetben zártsorú beépítés (hézagosan zártsorú beépítés) nem engedhető.
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 800 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).

II.TÁBLÁZAT Lf-II

Az építési telek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb területe

Legkisebb szélesség

Legkisebb mélysége

Legnagyobb
beépítettsége

Építmény
max. magassága

m2

M

m

%

m

Oldalhatáron álló

Lf-II

800

16

40

30

4

O

Szabadonálló

Lf-II

800

16

40

30

4

SZ
(2) Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
(3) Egyéb előírások:
a) legkisebb zöldfelület 40 %
b) terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
c) süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
d) környezetvédelmi besorolások:
da) levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet (VÉDETT I.)
db) zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
e) Közművesítés: részleges
f) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

5. A lakóterület övezetei - Lf-III építési övezet

15. § (1) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. táblázatban előírtaknak:

a) a lakóépület legfeljebb négylakásos lehet, de legfeljebb négy rendeltetési egység helyezhető el
b) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető
c) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 700 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be.

III. TÁBLÁZAT Lf-III.

Az építési telek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb területe

Legkisebb szélesség

Legkisebb mélysége

Legnagyobb beépítettsége

Építmény
max magassága

m2

M

m

%

m

Oldalhatáron álló

Lf-III

700

16

40

30

(K)*4,5

O

Szabadonálló

Lf-III

700

16

40

30

(K)*4,5

SZ

*(K) kialakult
(2) Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
(3) Egyéb előírások:
a) legkisebb zöldfelület 40 %
b) terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
c) süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
d) környezetvédelmi besorolások
da) levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet (VÉDETT I.)
db) zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
e) Közművesítés: részleges
(4) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

6. A lakóterület övezetei - Vegyes terület

16. § A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.

7. Településközpont vegyes terület (Vt.)

17. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület

b) igazgatási épület

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

d) egyéb közösségi szórakoztató épület

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

f) sportépítmény 1 ha-ig helyezhető el

g) üzemanyagtöltő; kivételesen sem helyezhető el.

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

b) termelő kertészeti építmény.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) Tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, illetve lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése.

(6) A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások:

a) Lábazat képzésnél: Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.

b) Falfelület képzésnél: Vakolt, fehér, vagy pasztell színek, ríkító erős színek nem alkalmazhatók

c) Falburkolat kialakításánál: Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.

d) Homlokzat arány rendszer kialakításánál:

da) A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.

db) Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.

e) etőszerkezet kialakításánál:

ea) Lapostető nem építhető.

eb) Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem

ec) alkalmazható.

ed) A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.

ef) Műanyag előtető nem építhető.

8. A településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet (Vt-1)

18. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: a területen sport létesítmény 1 ha terület nagyságig elhelyezhető.

V. TÁBLÁZAT

Övezeti jel

Min. kial. Telekterület
M2

Min. kial. Telekszélesség
M

Legnagyobb beépítettség
%

Max. építm. magasság
M

Vt-1
O(SZ)

700*

16

30

(K)*4,5

O - oldalhatáron álló
SZ - szabadonálló beépítési mód
K* - a kialakult állapot
(2) Hézagosan (félig zártsorú) zártsorú beépítés, kivételesen, ha az utcakép indokolttá teszi, megengedhető.
(3) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Hézagosan zártsorú (félig zártsorú) beépítés megengedhető.
(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(5) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(6) Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető építmények legnagyobb építmény magassága 4,0 m lehet
(7) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(8) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)
(9) Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
(10) Egyéb előírások:
a) legkisebb zöldfelület 20 %
b) terepszint alatti létesítmény (nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmének biztosítására vonatkozóan)
c) környezetvédelmi besorolások
ca) levegőminőség: védett I.
cb) zajvédelmi besorolás: falusias beépítésű terület
d) Közművesítés: részleges
e) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

9. A településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú intézmények elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet (Vt-2)

19. § (1) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: az övezetben sportlétesítmény 2 ha-os területig elhelyezhető.

VI. TÁBLÁZAT

Övezeti jel

Min. kial. Telekterületm2

Min. kial. TelekszélességM

Max. beép. %%

Max. építm. magasság
m

Vt-2O(SZ)

800*

20

40

6,0

lakóház esetén
4,5

O - oldalhatáron álló
SZ - szabadonálló beépítési mód
K - a kialakult telekméretek
(2) Hézagosan (félig zártsorú) zártsorú beépítés, kivételesen, ha az utcakép indokolttá teszi, megengedhető.
(3) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Félig (hézagosan) zártsorú beépítés megengedhető.
(4) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,2 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
(5) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
(6) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
(7) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)
(8) Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
(9) Egyéb előírások:
a) legkisebb zöldfelület 40 %
b) terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
c) süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
d) környezetvédelmi besorolások
da) levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet, VÉDETT I.
db) zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
e) Közművesítés: részleges
f) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

10. Különleges területek

20. §2

11. Gazdasági területek (Gip, Gksz)

21. § A belterület (beépítésre szánt terület) a következő területfelhasználási kategóriákat foglalja magába: Gazdasági terület, ezen belül

a) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (Gksz.)

b) Gip jelű terület.

22. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen (Gksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK „G” kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket:

51.12

Alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem

51.23

Élőállat nagykereskedelem

51.24

Nyers-félkész bőr nagykereskedelem

51.51

Energiahordozó nagykereskedelem

51.52

Fém-, érc, nagykereskedelem

51.53

Fa, építőanyag-szaniter nagykereskedelem

51.54

Vasárú szerelvény nagykereskedelem

51.55

Vegyi árú nagykereskedelem

51.56

Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem

51.57

Hulladék nagykereskedelem
(3) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):
a) átrakó építmény, mérlegház
b) üzletház
c) raktár
d) szociális helység építménye
e) üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
f) szolgálati lakó és szállásépületek
g) terület ellátó alapfokú intézmény
h) termék vezeték
i) üzemanyagtöltő
(4) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (melléképítmények - mellékfunkció):
a) garázs
b) kirakat szekrény
c) tüzelőanyag tároló
d) kazánház
(5) Terepszint alatti építmények
a) süllyesztett rakodó
b) mérlegház
c) pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)
(6) Az egyéb ipari területen a (3)-(5) bekezdésben felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 50 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények)
(7) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
(8) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.

VIII. TÁBLÁZAT
Gksz - Kereskedelmi gazdasági terület

Az építési telkek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb
területe

Legkisebb
szélesség

Legkisebb
mélysége

Legnagyobb
beépítettsége

Építmény
max. magassága

m2

M

m

%

M

Szabadon álló
(SZ)

Gksz

1000

25

25

40

4,5
(9) Egyéb előírások:
a) legkisebb zöldfelület 20 %
b) terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
c) süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
d) környezetvédelmi besorolások
da) levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet
db) zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
e) Közművesítés: részleges
f) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

IX. TÁBLÁZAT
Gip - Ipari gazdasági terület

Az építési telkek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb
területe

Legkisebb
szélesség

Legkisebb
mélysége

Legnagyobb
beépítettsége

Építmény
max. magassága

M2

M

m

%

M

Szabadon álló (SZ)

IG

1000*

25

50

40

4,5
(10) Egyéb előírások:
a) legkisebb zöldfelület 25 %
b) terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
c) süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
d) környezetvédelmi besorolások
da) levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet
db) zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
e) Közművesítés: részleges
f) A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
g) A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.

* Normatív szabályozás

Terület

Beépíthető szintterület

1250 m2

500 m2

1500 m2

600 m2és a fennmaradó terület 40 %-a

3000 m2

1000 m2 és a fennmaradó terület 30 %-a

A beépítettség maximum 40 % lehet.
(11) Az ipari gazdasági területre betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR EU megfeleltetés szerint kell meghatározni.
a) A betelepülésre nem javasolt tevékenységi körök a következők: akkumulátorgyártás, ércdúsító, bányaüzem, lőporgyártás, lakk és festékgyártás, műtrágyagyártás, atomenergiai létesítmény, izotóp labor, veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem, fehérje-feldolgozó üzem, zsírfeldolgozó üzem, azbesztgyártás, cellulózgyártás, kőolaj és földgáz feldolgozó, grafitgyártás, foszgéngyártás, gyógyszergyártás, növényvédőszer gyár, klórgyártás, kokszoló mű.
b) Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben: vörösiszap tároló, zagytér, veszélyes hulladéklerakó
c) Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre jelen esetben műanyag feldolgozó, nyomtatott áramkör előállító üzem, üveggyártó, nehéz gépjárműjavító.
(12) A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni.
IV. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

1. A közlekedési területek általános előírásai

23. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

a) Törzshálózati jelentőségű út esetén 30 m

b) Országos mellékutak esetén 22 m

c) Helyi gyűjtőutak esetén 16 m

d) Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m

e) Kiszolgáló utak esetén 10 m

f) Kerékpárút esetén 3 m.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:

a) Közlekedési létesítmények

b) Közművek és hírközlési létesítmények

(3) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.

(4) Figyelembe kell venni továbbá az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet, az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet, a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet.

1/A.3 Különleges beépítésre nem szánt területek

23/A. § Rendezvényközpont övezete (Krp): Az övezetben elhelyezhető építmények: szabadtéri színpad, parkoló, kiszolgáló épület, információs központ, vendéglátó építmény, vendéglátó építmény pince építmény fejújításával, épített bejárat, egyéb kertépítészeti építmények, pihenő, játszó és sportlétesítmények.

23/B. § Pincés övezet (Kpi): A pincés területekre vonatkozó külön előírások:

a) új pince létesítése bányageológiai szakvélemény alapján létesíthető
b) a szomszéd tulajdonos pincéje alá üreget létesíteni tilos
c) mindenféle pinceépítési tevékenység engedély köteles, az engedélyezési tervnek környezet ábrázolást tartalmaznia kell. (fotó melléklet, térkép, utcakép melléklet)
d) legalább 1,4 m-es földtakarás biztosítása szükséges új lyukpince pince létesítése esetén, ennek hiányában statikai szakvéleménnyel kell igazolni az építmény állékonyságát.
e) borház és gazdasági épülhet létesítése esetén előtető, gádor építése megengedhető
f) a pinceüreg max 5. m mély, 5. m széles és 10 m hosszú lehet.
g) a közterületi pincék korlátozottan forgalomképes területek (eladhatók)
h) a közterületi pincéken földtakarás biztosítása szükséges, felépítmény közterületi pincékre nem építhető, a bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.
i) a pincék „zártsorúan” összeépíthetők, vagy szabadonállóan is építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadonálló beépítés esetén min. 1m távolság betartandó.

IX/A. TÁBLÁZAT

Az építési övezet funkcionális besorolása

Az építési telek

Övezeti jele

Funkcionális
besorolás

Beépítési mód

Kialakítható
legkisebb
telekterület méret

Beépítettség
megengedett
legnagyobb mértéke*

Megengedett
legnagyobb
építmény
magasság

Krp

Központi rendezvény
terület

SZ

1000 m2

2%

5,0 m

Kpi

Pincés övezet

K

K

2%

3,5 m

* épület elhelyezésére vonatkozó előírás

23/C. § A rendezvény terület parkolójára vonatkozóan az OTÉK 42. § (7) vonatkozik.

23/D. § Egyéb előírások:

a) Levegőtisztaság-védelem: a hatályos jogszabályok határértékei szerint

b) Zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás különleges területi határérték

c) Közművesítés: részleges.

d) A tájba illeszkedés fotóval és látványtervvel dokumentálandó.

e) Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható és a harsány színű tetőfedőanyag használata is tilos.

f) Az engedélyezési és kiviteli tervek készítéséhez kertépítész tervező bevonása szükséges

g) A meglévő értékes növényállomány védelméről gondoskodni kell, növénytelepítés esetén csak őshonos (nem tájidegen, nem invázív, bükkaljai tájhoz illeszkedő növények alkalmazhatók

h) A települési hulladékgyűjtő rendszerbe a területet be kell kapcsolni.

23/E. § A régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek esetében a mezőgazdasági művelés kivételével minden földmunkával járó, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó tevékenység (pl.építkezés, stb) engedélyezésbe be kell vonni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Észak-magyarországi Irodáját.

2. Közműlétesítmények, közműellátás

24. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(3) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés:

a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

b) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.

c) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.

d) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.

e) A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.

f) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.

(12) Villamosenergia ellátás

a) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

b) A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(13) Gázellátás

a) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

b) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(14) Távközlés

a) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

b) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

c) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén az BNPI és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.

3. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

25. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

a) Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,b

b) Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése

c) Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése

d) Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése

e) Távbeszélőfülke elhelyezése

f) Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése

(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.

(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.

(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

4. Zöldterületek (Z)

26. § A község területén az OTÉK 6. § (3) és 27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

5. Közparkok területe

27. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Az övezetbe elhelyezhető:

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)

b) vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely

c) a terület fenntartásához szükséges épület.

6. Erdőterületek (E)

28. § (1) A legmagasabb szintű jogszabály Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény 1996. évi XIV. törvény.

(2) A község igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv területfelhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján

a) Evk védelmi célú erdő

b) Eg gazdasági célú erdő

c) Evt természetvédelmi célú erdő övezetek kerültek megkülönböztetésre.

7. Evk övezet - Védelmi rendeltetésű erdők

29. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.

8. Eg övezet - Gazdasági erdők

30. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m. Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni.

9. Evt övezet - Természetvédelmi erdőterületek

31. § A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak.

10. Védelmi célú területek - A Bükk Nemzeti Park területe

32. § (1) A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló BNP területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.

(2) A BNP területére a nemzetközi előírások szerinti zónabeosztási terv készítendő, melyet az illetékes természetvédelmi államigazgatási szerv készítettet az alábbi nemzetközileg előírt lehatárolások irányelvei szerint:

a) „A” Természetes állapotú zóna

b) „B1” Természetközeli állapotú zóna (Kezelt természetközeli állapotú zóna, extenzív hagyományos területhasználattal, javarészt szikes gyepek.)

c) „B2” Erdőtelepítések elsősorban természetvédelmi, védett faj megőrzési célzattal.

d) „B3” Védett terület intenzív agrárterület.

e) „C” Védett területi szántók és a turizmus kiemelt területei kevesebb korlátozással

f) „D” Pufferzóna a védett területek körül.

(3) A BNP területén a művelési ágak az alábbi zónába sorolhatók:

a) A gyepes: B1

b) A szántó területek: C

c) Erdőtelepítések: B2

d) A „D” jelű védőterület (puffer zóna).

(4) A területre a BÜKKI NEMZETI PARK REGIONÁLIS ÉS TÁJRENDEZÉSI TERV előírásai vonatkoznak.

(5) A település az ún TÁJKÉPVÉDELMI ÖVEZETBE tartozik, melynek sajátos előírásai a panoráma pontok környezetében a következő

(6) A panoráma ponton feltáruló látvány elépítése nem engedhető meg

(7) A panoráma pont környezetében 200 m-en belül elhelyezendő építmény engedélyezéséhez fotódokumentációval kell igazolni a tájba illeszthetőséget

(8) Harsány színek alkalmazása épület színezések esetén nem engedhető.

(9) A tetőfedő anyaga hullámpala nem lehet (kék, zöld színek alkalmazása tilos)

(10) Az építmény anyaga természetes alapanyagú, a környezethez illeszkedő legyen

(11) Az építmény magassága, 4,5 m-nél magasabb nem lehet (kivétel kilátó pont).

11. Mezőgazdasági területek

33. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

a) Má-E: (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület. Extenzív terület.

b) Má-I: (döntően) nagyparcellás szántó művelésű terület. Intenzív terület

c) Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények.

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

12. Má-E - (döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület

34. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

IX.TÁBLA

Az építési telkek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb terület

Legnagyobb beépítettsége

Építmény max. magassága

m2

%

m

SZ

Má-E

6000+ 10 ha

3

3,5
(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 3,5 m építmény magasságú épületekkel, a telekterület maximum 3-5 %-ának beépítésével.
(3) 4 Országos ökológiai hálózat általános mezőgazdasági övezete extenzív használattal.
(4) 5 Az övezetében mikrohullámú átjátszó torony, nagyfeszültségű távvezeték és szélerőműpark nem helyezhető el.

13. Má-I- (döntően) nagyparcellás szántó művelésű terület

35. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóművelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

IX/2. TÁBLÁZAT 6

Az építési telkek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb
terület

Legnagyobb
beépítettsége

Maximális
építménymagasság

m2

%

m

SZ

Má-I

6000+ 10 ha

3

3,5 (6,5)*

* gazdasági funkció esetében, jogszabállyal védett természeti területek kivételével.
(2) 7 Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 6,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3-5 %-ának beépítésével.
(3) 8 Országos ökológiai hálózat általános mezőgazdasági övezete intenzív használattal.
(4) 9 Az övezetében mikrohullámú átjátszó torony, nagyfeszültségű távvezeték és szélerőműpark nem helyezhető el.

14. Kertgazdálkodásra szolgáló terület, gyümölcsös terület - Mk

36. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m2.

(3) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele

a) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
b) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.
c) Földbevájt pince létesíthető.

X.TÁBLA

Az építési telkek

Beépítési mód

Övezeti jele

Legkisebb terület

Legnagyobb beépítettsége

Építmény
max. magassága

m2

%

m

SZ

Mk

3000

3

4,5
(4) Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m2 telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges.

15. Egyéb területek: V-1, V-2 övezetek - Vízgazdálkodási terület

37. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik, a Tardi-patak, a tervezett víztározó és partja és közvetlen környezete. Területükön a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján.

(2) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.

(3) V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók

(4) Területükön építmények nem helyezhetők el.

16. Tartalék területek: T-Lf területek

38. § (1) A település távlati területi fejlesztései számára a várhatóan csak a terv távlatán túl felhasználásra kerülő területként jelöli a következők szerint: T-Lf Tartalék lakóterület.

(2) A tartalék területeken olyan építményt elhelyezni nem lehet, mely a távlati területfelhasználást korlátozná.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények

39. § (1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) közérdeket nem sért,

c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

40. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások: beültetési kötelezettség szükséges a tervezett ipari gazdasági területen. A beültetési kötelezettségnek legkésőbb az ingatlan használatbavételének idejéig eleget kell tenni.

VI. Fejezet

Telekalakítás szabályai

41. § (1) Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI. 08.) FMV rendelet szerint kell eljárni.

(2) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

(3) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

(4) Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.

(5) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

42. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

43. § (1) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. törvény 30. §-a szabályozza.

(2) A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

44. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a II/1984 ( II.18.) számú Tanácsi Rendelet.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1

Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte.

2

Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (II.26.) önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezte 2010. március 1. napjával.

3

Az 1/A. alcímet (23/A-23/E. §-t) Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelete iktatta be. Hatályos: 2010. március 1. napjától.

4

A 34. § (3) bekezdését Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelete iktatta be. Hatályos: 2010. március 1. napjától.

5

A 34. § (4) bekezdését Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelete iktatta be. Hatályos: 2010. március 1. napjától.

6

Módosította Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (VIII.15.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. augusztus 30. napjától.

7

Módosította Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (VIII.15.) önkormányzati rendelete. Hatályos: 2019. augusztus 30. napjától.

8

A 35. § (3) bekezdését Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelete iktatta be. Hatályos: 2010. március 1. napjától.

9

A 34. § (4) bekezdését Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelete iktatta be. Hatályos: 2010. március 1. napjától.