Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete
a közterület eltérő használatáról és a használat díjának meghatározásáról
Hatályos: 2024. 10. 02- 2024. 11. 29Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete
a közterület eltérő használatáról és a használat díjának meghatározásáról
Tard Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. és 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) a Tard Község Önkormányzatának tulajdonában álló - az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott - területre, valamint az egyéb olyan területre, amely szerződéssel - önkormányzati tulajdon esetén képviselő-testületi határozattal - közhasználat céljára került átadásra (a továbbiakban együtt: közterület),
b) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és szervezetre, aki vagy amely Tard község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodik és tevékenykedik és a közterületet eredeti rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. használó: minden természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a közterületet eredeti rendeltetésétől eltérő célra, a rendeletben foglaltak szerint használja;
2. közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja törvény szerinti közterület;
3. közterület rendeltetéstől eltérő használata: a közterület eredeti rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatos tevékenység, állapot. Közterület rendeltetése különösen: a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.), a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének, a közművek elhelyezésének, zöldfelületek kialakításának biztosítása.
4. alkalmi árusítás: az üzlettel rendelkező kereskedő által alkalmi rendezvényen folytatott kereskedelmi tevékenység;
5. idényjellegű árusítás: időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra szóló kereskedelmi, javító, szolgáltató tevékenység;
6. mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz;
7. jármű: közúton közlekedő szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Fajtái: gépjármű, személygépkocsi, autóbusz, trolibusz, vontató, nyerges vontató, tehergépkocsi, motorkerékpár, motoros tricikli, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, pótkocsi, félpótkocsi, járműszerelvény, segédmotoros kerékpár, kerékpár. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló emberi erővel tolt, vagy hajtott kerekes szék és gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes - továbbá a gyermekkocsi és a talicska nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosnak minősülnek;
8. üzemképtelen jármű: hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban ezek hiányában nem vehet részt, továbbá baleset következtében megsérült és elhagyott jármű, valamint műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, roncs vagy sérült közúti jármű;
9. hirdetőtábla: minden olyan jel, jelzés, vagy tárgy - építkezés építési adataira vonatkozó tájékoztató tábla kivételével -, melynek célja a lakosság informálása és nem minősül reklámtáblának;
10. reklámtábla: minden olyan jel, jelzés vagy tárgy, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjában meghatározott gazdasági reklámnak minősül, vagy célja, hogy a közúton és a közforgalom számára el nem zárt magánúton közlekedőket bizonyos ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról meggyőzze, ideértve a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. §-a szerinti plakátot is.
11. pavilon: szilárd térelemekkel részben vagy egészben körül határolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, a közterületen ideiglenesen elhelyezett 0-10 m2 alapterületű építmény, amely kereskedelmi és szolgáltató tevékenység végzésére vagy közösségi funkciók kielégítésére szolgál.
2. A közterület használatának feltételei
3. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelően ellenérték nélkül bárki használhatja.
(2) A közterület kizárólagos-, vagy rendeltetésétől eltérő használatához engedély (a továbbiakban: közterület-használati engedély) szükséges.
(3) Közterület-használati engedélyt a közterület-használatot megelőzően kell kérelmezni, visszamenőleges hatályú kérelemnek nincs helye.
(4) Közterület-használati engedélyt kell kérni és közterület-használati díjat kell fizetni:
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló: üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, mindenféle hirdető-berendezés, egyéb alternatív reklámhordozó (fényreklám, stb.), cég- és címtábla elhelyezéséhez,
b) rögzített helyzetű reklámtábla elhelyezéséhez,
c) mozgatható reklámtábla elhelyezéséhez,
d) utcabútor, önálló hirdető-berendezések, hirdetőtáblák, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezéséhez,
e) szobor, emlékmű, díszkút, medence, szökőkút, alapzatos zászlórúd és köztárgyak, díszkert, kövek, oszlopok elhelyezéséhez,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (pl. építési állványzat, tároló és tartozékai, munkaterület körül határolása stb.), valamint építő- és tüzelőanyagok, törmelékek elhelyezéséhez, tárolásához, amennyiben annak időtartama a 72 órát meghaladja,
g) konténer közterületre történő kihelyezéséhez, amennyiben annak időtartama a 72 órát meghaladja,
h) árusító-és egyéb fülke, pavilon elhelyezéséhez,
i) idényjellegű, alkalmi és mozgóárusításhoz, mozgóbolt üzemeltetéséhez,
j) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (pl. vendéglátó-ipari terasz, előkert, kerthelyiség),
k) kiállítás, árusítás, cégbemutató, sport, kulturális és közművelődési rendezvények megvalósításához, művészeti, mutatványos, képzőművészeti tevékenység végzéséhez.
4. § Nem kell közterületi-használati engedélyt kérni:
a) a közút (járda) és tartozékainak építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához, használatához,
b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
c) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett közüzemi kábel vagy csatorna hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
d) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek igénybevétele esetén,
e) a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítmények és tárgyak elhelyezéséhez,
f) az önkormányzat költségvetése terhére megvalósuló szobor, emlékmű, díszkút, medence, szökőkút, alapzatos zászlórúd és köztárgyak, utcabútorok (pad, figyelmeztető- és tájékoztató táblák), díszkert, kövek, oszlopok elhelyezéséhez,
g) tüzelő-, vagy egyéb anyag, tárgy közterületen való tárolásához, ha azzal a forgalmat és a közlekedést nem akadályozzák, és a tárolás időtartama a 72 órát nem haladja meg,
h) építőanyagok, építési szerkezetek 72 óránál rövidebb időtartamra való elhelyezéséhez, illetve lerakásához, ha az a forgalmat és a közlekedést nem akadályozza,
i) a 3. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott eszköz elhelyezésére, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be,
j) a közműveknek (elektromos-, gáz-, távfűtő-, víz-és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezését szolgáló közterület használatához,
k) a postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezését szolgáló közterület használatához.
3. Eljárási szabályok
5. § A közterület használat engedélyezésével kapcsolatos ügyekben a polgármester dönt.
6. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet a rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni.
(2) A közterület használatára vonatkozó kérelmet a folytatni kívánt tevékenység megkezdése előtt legalább 3 munkanappal kell benyújtani a Szomolyai Közös Önkormányzati Hivatal Tardi Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal).
(3) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó- telephelyének címét,
b) a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterületet az engedélyt kérő állandó jelleggel kívánja használni,
c) a közterület használat helyének, módjának, mértékének pontos meghatározását,
d) engedélyköteles tevékenység esetén a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. iparjogosítvány, működési engedély, őstermelői igazolvány) másolatát.
7. § (1) A közterület időszakonként megismétlődő használatára (pl. gyümölcs-és zöldségárusítás céljára) esetenként legfeljebb egy évre (idényre, hónapra) lehet engedélyt adni.
(2) Az eljárás során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, településrendezési terveket, a településképi, a köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, és ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl. iparjogosítvány, működési engedély) fennállását is.
(3) Egy évnél hosszabb időtartamra, maximum öt évre, csak építési engedélyköteles létesítményekre adható közterület-használati engedély.
8. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) a közterület használatra jogosult (a továbbiakban: engedélyes) nevét és állandó lakó-, telephelyének címét,
b) a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély valamely feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetve, hogy állandó, vagy ideiglenes jellegű,
c) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok előírásait, illetve egyéb feltételek pontos meghatározását,
e) rendelkezést arról, hogy az engedély megszűnése vagy annak visszavonása esetében az eredeti állapotot – kártalanítási igény nélkül – köteles helyreállítani,
f) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, a teljesítési határidőt, határnapot, az esetleges díjváltozást és annak mértékét,
g) figyelmeztetést arra, hogy amennyiben a közterület-használatot az engedélyben meghatározott idő lejártát követően is folytatni kívánja, úgy azt ismételten kérelmeznie kell,
h) figyelmeztetést arra vonatkozólag, hogy a közterület-használati engedélyt a közterület-használat helyszínén kell tartani, és
i) figyelmeztetést, hogy a közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, illetve szakhatósági – engedélyek, illetve hozzájárulások meglétét.
(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi szabályokban előírt módon történhet.
(3) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:
a) a kérelmezővel,
b) az eljárásban érintett hatóságokkal, szakhatóságokkal,
c) a Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységével.
(4) Az engedély
a) meghatározott idő elteltéig,
b) megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetve az engedélyes személyében vagy tevékenységi körében történt változásig, vagy
c) visszavonásig érvényes.
(5) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.
4. A közterület-használati díj
9. § (1) A használó a közterület használatért - e rendeletben meghatározott kivételekkel - díjat köteles fizetni.
(2) A használó a közterület-használati díjat a közterület-használati engedélyben foglalt időtartam alatt a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen levő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(3) A közterület-használati díjat az 1. melléklet tartalmazza.
(4) A közterület-használati-engedély a közterület használati díj befizetését igazoló szelvénnyel együtt érvényes.
(5) A közterület-használati díj kiszámításánál minden töredék négyzetmétert teljes négyzetméternek, míg az alkalmazandó időegységnek megfelelően (nap, hónap, év) minden megkezdett időegységet egésznek kell számítani.
(6) Amennyiben a közterület használat folyamatos, úgy a díjat havonta, vagy éves díj formájában kell megfizetni. Havidíj esetén a tárgyhónap 10. napjáig, éves díj esetén a tárgyév április 10. napjáig kell teljesíteni a befizetést.
(7) A közterület-használati díj mértékét a Képviselő-testület évente az éves infláció figyelembevételével módosíthatja.
(8) A közterület-használati díj módosulása esetén a Hivatal a használót levélben értesíti a változásról. Az értesítést követő 15 napon belül a használó nyilatkozhat, hogy a közterület használatot fenntartja, vagy kéri a megszüntetést. Nyilatkozat hiányában a közterület-használati engedély folyamatosnak tekintendő.
10. § (1) A közterület-használati díj megfizetése alól mentes:
a) állami, önkormányzati szerv és intézménye, az egyházak, valamint a civil szervezetek által alkalmanként szervezett - évente legfeljebb 4 nap - közcélú rendezvény,
b) önkormányzati ingatlan helyreállításával, felújításával kapcsolatos közterület használata,
c) a Hivatal által elrendelt helyreállítási és felújítási munka céljából igénybe vett közterület.
(2) A közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól - kérelemre - részben vagy egészben mentesség adható, ha az engedélyezhető közterület-használat karitatív vagy közhasznú célt szolgál (pl.: közcélú rendezvények esetében).
5. A közterület használatra vonatkozó tilalmak és korlátozások
11. § (1) Tilos
a) a közterületen járművek tárolása, iparszerű szerelése, javítása, karbantartása, mosása,
b) az ingatlanokkal közvetlenül kapcsolatos közterületet engedély nélkül elkeríteni, elzárni.
(2) Nem adható közterület-használati engedély
a) tömegközlekedési jármű megállójának területére, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, illetve az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,
b) közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések, anyagok elhelyezésére,
c) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,
d) zöldterületre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,
e) a közút és a járda felületének reklám - ideértve a politikai reklámot is - céljára történő használatára,
f) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,
g) árusító, kereskedelmi és szolgáltató célokat szolgáló 6 négyzetméter alapterületet meghaladó nyílt szerkezetű pult és állvány létesítéséhez,
h) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyezteti,
i) olyan létesítmény és berendezés létesítésére, amely működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,
j) göngyöleg üzlethelyiség előtti tárolására,
k) a biztonságos jármű- és gyalogos közlekedést akadályozó tárgy elhelyezéséhez, (karó, oszlop, leásott autógumi, kövek stb.),
l) közterületen zajos, bűzös és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására,
m) annak, akinek Tard Község Önkormányzatával szemben - az önkormányzat által megállapított és lejárt - tartozása áll fenn,
n) mozgatható reklámtábla elhelyezésére közterületen lévő közlekedési csomópontokban, terelőszigeteken, közúti jelzések mellett,
o) településképi követelményeket ki nem elégítő építmények, berendezések, árusító helyek létesítésére.
12. § (1) Üzemképtelen jármű nem tárolható közterületen.
(2) Felszólítást követő 10 napon belül az üzembentartó köteles az (1) bekezdés szerinti járművet saját költségén a közterületről elszállítani.
(3) Amennyiben az üzembentartó kötelezettségének a (2) bekezdés szerinti határidőn belül nem tesz eleget, úgy az önkormányzat intézkedik a gépjármű e célra kijelölt tároló helyre történő szállításról. A szállítás, valamint a tárolás költségei egyaránt az üzembentartót terhelik. Az elszállítás megkezdése előtt az elhagyott gépjárműről fényképet kell készíteni és jegyzőkönyvet kell felvenni.
(4) Ha a tulajdonos kilétét nem lehet megállapítani, akkor a felszólítást az elhagyott gépjárművön kell elhelyezni.
(5) A talált tárgyakra vonatkozó szabályok betartásával, a tároló helyre történő beszállítástól számított 180 nap elteltével a jármű, illetve tartozékai értékesítésre, vagy megsemmisítésre kerülnek.
13. § (1) A település területén hirdetőtábla felállítása - kérelemre - csak közterület használati engedéllyel és településképi vélemény alapján történhet.
(2) A kérelemben meg kell jelölni a hirdetőtábla méretét, anyagát, színét, szövegét, a tábla kihelyezési helyét, rajzát.
(3) A hirdetőtábla tisztán- és karbantartásáról, felújításáról az engedélyesnek gondoskodnia kell.
14. § (1) Közterületen rendezvény megtartására csak abban az esetben adható közterület-használati engedély, ha a kérelemben megjelölésre kerül:
a) a főrendező személye, aki a rendezvény egészéért teljes felelősséggel tartozik,
b) a résztvevők száma,
c) a rendezvényt reklámozó táblák, transzparensek kihelyezésének helye,
d) a rendezvény technikai jellegéből adódó, szükséges technikai igények felsorolása, s azok biztosítási forrásának megjelölése.
(2) A rendezvény teljes ideje alatt és azt meghaladó egy órában a rendezők kötelesek biztosítani a rend betartását és a rendezvény helyszínéről történő kulturált elvonulást.
(3) A rendezvény területének folyamatos tisztán tartásáról a rendező köteles gondoskodni megfelelő számú szeméttároló kihelyezésével, azok állandó ürítésével. Az igénybe vett területeket és az elvonuló útvonalakat a rendezvényt követő nap 600 óráig a rendeltetésnek megfelelő állapotba kell visszaállítani.
(4) A rendezvény megtartásához szükséges szakhatósági (rendőrség, katasztrófavédelem, útkezelő stb.) engedélyek vagy hozzájárulások beszerzése a rendező feladata. Közterület-használati engedély csak ezek megszerzése és bemutatása után adható ki.
(5) A rendezvény ideje alatt hangosító berendezések használatára a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján megállapított zajkibocsátási határérték a mérvadó.
(6) Közterületi rendezvényt a (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével maximum 22 óráig lehet tartani. Kivétel a hét utolsó munkanapja, az azt követő nap, és a hét első munkanapját megelőző nap.
(7) Amennyiben a rendezvény:
a) egész vagy több napos időtartamú,
b) út, vagy egyéb közterület lezárását teszi szükségessé,
c) járművek vagy gyalogosok forgalmát akadályozza,
a közterület-használati engedélyt minimum 15 nappal a rendezvény kezdetének időpontja előtt kell benyújtani.
15. § A közút területét érintő közterület használatához (közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához, igénybevételéhez) a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény előírásainak megfelelően.
6. Közterület használat megszüntetése és az engedély visszavonása
16. § (1) A közterület használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben a használó részére - kérelmére - máshol kell a közterület használat lehetőségét biztosítani.
(2) Az engedélyt vissza kell vonni, ha a használó a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget. Ebben az esetben a más esedékessé vált, befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.
(3) A közterület használat a használó írásbeli kérelmére megszüntethető. A használó az erre vonatkozó kérelmet köteles a megszüntetés időpontját megelőző 5 nappal benyújtani a Hivatalnak.
(4) Ha a közterület használat megszűnik, a használó a saját költségén köteles a közterület eredeti állapotát - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. A közterület használat megszüntetése esetén a használati díj tekintetében a felek kötelesek egymással elszámolni.
7. A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei
17. § (1) Aki a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben meghatározottaktól eltérő célra és módon használja, köteles a felszólítást követő 5 napon belül a jogellenes közterület-használatot megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására.
(2) Amennyiben a kötelezett az (1) bekezdésben foglaltaknak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a rá irányadó 1. melléklet szerinti közterület-használati díjnak a
a) természetes személy esetében legfeljebb tízszeresének megfelelő mértékű,
b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében legfeljebb húszszorosának megfelelő mértékű közigazgatási bírságot köteles fizetni.
(3) Amennyiben a kötelezett az (1) bekezdés szerinti eredeti állapot helyreállítását határidőn belül nem végzi el, az önkormányzat a helyreállítást elvégezteti. Az önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit minden esetben a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, aki jelen rendelet 11. §-ában foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegi, vagy olyan tevékenységet gyakorol, amelyhez e rendelet alapján nem adható engedély
a) természetes személy esetében alkalmanként 200.000,-forintig terjedő,
b) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében alkalmanként 2.000.000,-forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(5) A bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.
18. §1
19. § Ez a rendelet 2024. október 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 6/2024. (VIII. 30.) önkormányzati rendelethez
|
Közterület használati díjak |
||
|
Közterület használat célja |
Díj mértéke |
|
|
1. |
A közterületbe 10 cm-en túl benyúló: üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, mindenféle hirdető-berendezés, egyéb alternatív reklámhordozó (fényreklám, stb.), cég- és címtábla elhelyezése |
800,- Ft/m2/hó |
|
2. |
Rögzített helyzetű reklámtábla elhelyezése |
500,- Ft/m2/db/hó |
|
3. |
Mozgatható reklámtábla elhelyezése |
800,- Ft/m2/db/hó |
|
4. |
Önálló hirdető- berendezések, hirdetőtáblák, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezése |
900,- Ft/m2/hó |
|
5. |
Önkormányzati hirdető táblán hirdetés, plakát elhelyezése |
Térítésmentes |
|
6. |
Szobor, emlékmű, díszkút, medence, szökőkút, alapzatos zászlórúd és köztárgyak, díszkert, kövek, oszlopok elhelyezése |
2.500,- Ft/m2/hó |
|
7. |
Építési munkával kapcsolatos létesítmények (pl. építési állványzat, tároló és tartozékai, munkaterület körül határolása stb.), valamint építő-és tüzelőanyagok, törmelékek elhelyezése, tárolása, amennyiben annak időtartama a 72 órát meghaladja |
1.000,- Ft/m2/nap |
|
8. |
Konténer közterületre történő kihelyezése, amennyiben annak időtartama a 72 órát meghaladja |
3.000,- Ft/db/nap |
|
9. |
Árusító-és egyéb fülke, pavilon elhelyezése |
1.000,- Ft/m2/hó |
|
10. |
Idényjellegű árusítás |
10.000,- Ft/m2/hó |
|
11. |
Alkalmi és mozgóárusítás* |
1000,- Ft/m2/nap |
|
12. |
Mozgóbolt |
15.000,- Ft/db/nap |
|
13. |
Közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosítása (pl. vendéglátó-ipari terasz, előkert, kerthelyiség) |
1.000,- Ft/m2/hó |
|
14. |
Kiállítás, vásár, piac, cégbemutató, sport, kulturális és közművelődési rendezvények megvalósítása |
50.000,- Ft/nap |
|
* Minimum 5.000,-.Ft/nap, minimum 5 m2. |
||
A 18. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.