Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik.

A költségvetési rendelet megalkotása kötelező a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. § (2) bekezdése alapján.

A költségvetési rendelet megalkotására vonatkozó legfontosabb előírásokat a következő jogszabályok tartalmazzák:
- Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény,
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény,
- a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény,
- Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény,
- az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)
- az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Ávr.).

Az Ávr. 27. § (2) bekezdése szerint a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét.

Az Áht. 24. § (3) bekezdés értelmében a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

A rendelet megalkotásának elsődleges társadalmi célja, hogy biztosítsa az önkormányzati gazdálkodás átláthatóságát, nyilvánosságát és ellenőrizhetőségét. A költségvetési rendelet átfogó és közérthető képet nyújt az önkormányzat pénzügyi helyzetéről, bevételeinek és kiadásainak szerkezetéről, a folyamatban lévő és tervezett fejlesztésekről, valamint az adott évben ellátandó feladatokról. Mindez elősegíti a lakosság megfelelő tájékoztatását, erősíti a közbizalmat, és lehetőséget teremt az önkormányzati gazdálkodás törvényességi és célszerűségi ellenőrzésére.

A rendelet megalkotásának szakmai oka, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Az éves költségvetés teremti meg a pénzügyi fedezetét a jogszabályban meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátásának, továbbá – a kötelező feladatellátás biztonságának sérelme nélkül – az önként vállalt feladatok finanszírozásának. A költségvetési rendelet elfogadása így a jogszerű, felelős és kiegyensúlyozott gazdálkodás elengedhetetlen feltétele.

Nemzetgazdasági szempontból a rendelet jelentősége abban áll, hogy az önkormányzat az államháztartás alrendszereként működik és gazdálkodása szorosan kapcsolódik a központi költségvetéshez. A különböző jogcímeken igénybe vehető központi támogatások, hozzájárulások és egyéb források beépülnek a helyi költségvetésbe, ezáltal az önkormányzati gazdálkodás hatással van az államháztartás egészének egyensúlyára és működésére. A rendelet közvetlen helyi gazdasági hatása nem releváns, ugyanakkor közvetett módon hozzájárul a település működési stabilitásához és fejlesztési lehetőségeinek megteremtéséhez.

A rendelet összhangban áll az uniós jogból eredő kötelezettségekkel, azokkal ellentétes rendelkezést nem tartalmaz. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 20. §-ában meghatározott társadalmi egyeztetési kötelezettség a jelen rendelet esetében nem áll fenn.