Tibolddaróc Község Önkormányzat 12/2003. /XI.28./ számú rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról.

Tibolddaróc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993.évi III. törvény /a továbbiakban: Sztv./, az Sztv. végrehajtására kiadott rendeletek, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16.§. /1/ bekezdésében adott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1.§.

E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet alkalmazás köre

2.§.

/1/ A rendeletet alkalmazni kell a Tibolddaróci Községi Önkormányzat közigazgatási területén élő

a./ lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b./ állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra,

c./letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,

d./ a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,

e./ az Sztv. 6. §-ában meghatározott hajléktalan személyekre.

/2/ Az Sztv. 7. §-ának /1/ bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az /1/ bekezdésben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

/3/ Az Sztv. 32/B. §-ának /1/ bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka és a 41.§. /1/ bekezdésében meghatározott ápolási díj tekintetében kiterjed az Európai Gazdasági Térség állampolgárára és – az Sztv-ben meghatározott feltételek mellett – a harmadik államból származó hozzátartozójára /Sztv.3.§. /3/ bek./.

II.FEJEZET

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Időskorúak járadéka

3.§.

Az időskorúak járadékának megállapítása, felülvizsgálata és megszüntetése az Sztv. 32/B-32/D.§-ai alapján történik.

Rendszeres szociális segély

4.§.

/1/ Rendszeres szociális segély állapítható meg annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

1. egészségkárosodott személynek minősül, vagy
2. az 55.életévét betöltötte, vagy
3. 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani.

/2/ Az aktív korúak ellátására jogosult, rendszeres szociális segélyben részesülő személyek együttműködésre kötelesek – kivéve az egészségkárosodott személyeket. Az együttműködés intézményi feltételeiről a Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat útján gondoskodik az Önkormányzat.

/3/ Az együttműködésre kötelezett személy

1. az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,
2. a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,
3. teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

/4/ Az együttműködésre kötelezett rendszeres szociális segélyben részesülő személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni a Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálatot.

/5/ A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed:

1. az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
2.  az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre.

/6/ A Mezőkövesdi Kistérségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat

1. figyelemmel kíséri az együttműködési kötelezettséget előíró határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,
2. tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
3.  a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
4. folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
5. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával – módosítja a programot,
6. azonnal jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget, valamint
7. az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
8. a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel történő kapcsolattartásáról esetnaplót vezet.

/7/ Az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan, két éven belül, ismételten megszegi.

5.§.

/1/ Tibolddaróc Községi Önkormányzat az aktív korúak ellátására jogosult személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében, közfoglalkoztatási terv alapján, közcélú munkavégzést szervez; ennek napi munkaideje minimum 6 óra, maximum 8 óra, mely munkavégzés határozott időtartamra szól – legrövidebb időtartama évi 90 munkanap. A határozott idejű munkaszerződések egybeszámított időtartama nem haladhatja meg az 5 (öt) évet.

/2/ A Képviselő-testület a közcélú munkavégzés keretében történő foglalkoztatásra – munkáltatóként – a polgármestert hatalmazza fel.

/3/ A közcélú foglalkoztatás keretében különösen a következő munkálatok végzendők el:

• köztisztasági feladatok: közterületi takarítás, buszmegállók, utak. járdák takarítása, zöldfelületek karbantartása (gondozása),
• útkarbantartás: helyi közutak, járdák javítási-karbantartási munkáinak szükség szerinti elvégzése,
• épület-karbantartás: önkormányzati intézmények és létesítmények (általános iskola, napközi otthonos óvoda, sportpálya stb.) belső és külső állagmegóvási-karbantartási munkái,
• adminisztrációs kisegítő tevékenység: önkormányzati fenntartású intézmények (polgármesteri hivatal, általános iskola, napközi otthonos óvoda működéséhez kapcsolódó adminisztratív (irodai) feladatok ellátása),
• fűkaszálás, parlagfű irtás: közterületeken, utak és járdák mentén, valamint önkormányzati tulajdonú vagy fenntartású ingatlanok növényvédelmi, kertészeti munkáinak elvégzése,
• szociális és ahhoz kapcsolódó egészségügyi jellegű tevékenység: házi segítségnyújtás, idősgondozás, szociális étkeztetés, családsegítés, szociális kisegítő munka.

/4/ Az aktív korúak ellátására jogosult, rendelkezésre állási támogatásban részesülő személyt, a közcélú munkakezdés időpontjáról legalább öt munkanappal korábban értesíteni kell.

Lakásfenntartási támogatás

6.§.

/1/ A jegyző az Sztv. 38-39.§-a szerinti normatív lakásfenntartási támogatást, csak annak a kérelmezőnek állapíthatja meg, illetve annak a jogosultnak folyósíthatja, aki a lakókörnyezetét rendben tartja.

/2/ A lakókörnyezet rendezettnek minősül, ha a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház rendeltetésszerű használatra alkalmas műszaki állapotban van és higiénikus viszonyai (állapota) alapján, a huzamos emberi tartózkodást lehetővé teszi, az ott lakó személyek testi épségének vagy egészségének veszélyeztetése nélkül.

/3/ A lakás vagy ház mellett, az ahhoz tartozó udvarnak, kertnek is rendezettnek kell lenni. Az udvaron nem lehet házi szemét, az csak, az erre a célra rendszeresített kukában vagy gyűjtőzsákban helyezhető el és tárolható vagy gyűjthető. Az udvaron egyéb anyag (tüzelő, termény, építési anyag stb.) deponálva és rendezetten, a környezet károsítása nélkül helyezendő el.

/4/ A lakáshoz vagy házhoz tartozó kertnek, ha nem áll mezőgazdaság művélés alatt - gyommentesítettnek kell lenni (a felnövő gyomnövényzet magvasodását megelőzően rendszeresen kaszálni vagy nyírni kell).

/6/ Az ingatlan kerítésévek kívül határos közterület (zöldterület, járda, árok) tisztántartása (kaszálás, nyírás, tisztántartáshoz szükséges műveletek elvégzése) szintén a normatív lakásfenntartási támogatás kérelmezőjének vagy jogosultjának feladata.

7.§.

Ápolási díj

8.§.

Az ápolási díj megállapítására, összegére, folyósítására, megszüntetésére vonatkozóan az Sztv.40-44.§-iban foglaltak az irányadók.

Önkormányzati segély

9.§.

/1/ Az önkormányzati segély megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át nem haladja meg.

/2/ Az önkormányzati segély mértéke-rászorultsághoz igazodva-alkalmanként maximum 10.000 Ft lehet.

/3/ Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, baleset, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, iskoláztatás biztosítása érdekében, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez szükséges kiadásokhoz hivatalból vagy kérelemre legfeljebb egy alkalommal, jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély. Ebben az esetben az önkormányzati segély 50.000 Ft-ig terjedhet.

/4/ Az e paragrafusban szabályozott önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.

/5/ Az Önkormányzati segély keretében szabályozott ellátások megállapítására vonatkozó hatáskörét a Képviselő-testület átruházza az Egészségügyi és Szociálpolitikai Bizottságára.

/6/ Az önkormányzati segélyre vonatkozó kérelmet jelen rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

10.§.

Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzat Ösztöndíj

11.§.

/1/ Az Önkormányzat csatlakozik a szociálisan hátrányos helyzetű felsőoktatási hallgatók és felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok támogatására létrehozott Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz.

/2/ Az Önkormányzat pályázatot ír ki elsősorban azon hátrányos helyzetű, rossz anyagi körülmények között élő, felsőoktatási hallgatók /”A” típus/ és felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó /”B” típus/ fiatalok számára, ahol a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

/3/ A pályázatot elnyert hallgatók részére ösztöndíjat folyósít az átmeneti segély keret terhére:

a./ „A” típusú 10 fő pályázó részére 10 hónap /két egymást követő tanulmányi félévre/ időtartamra havi 1.000-5.000.-Ft között megállapítandó összegben,

b./ „B” típusú 10 fő pályázó részére 3 x 10 hónap /hat egymást követő tanulmányi félév/ időtartamra, havi 1.000-5.000.-Ft között megállapítandó összegben.

/4/ A pályázatok kiírása, elbírálása a 12/2001. /IV.28./ OM. sz. rendeletben, valamint a mindenkori pályázati forduló Általános Szerződési Feltételeiben foglaltak alapján történik.

Temetési segély

12.§.

/1/ Temetési segély állapítható meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

/2/ A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-ánál. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegére vonatkozóan /a helyben temetkezést folytató/ temetkezési vállalkozó árkalkulációja az irányadó.

/3/ A temetési segély összege:

a./ ha az eltemettető családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, akkor a segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos,

b./ ha az eltemettető családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, akkor a segély összeg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

/2/ Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek:

a./ akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kettő és félszeresét,

b./ aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

/3/ A temetési segély megállapítására irányuló kérelem az elhunyt személy halálától számított 60 napos, jogvesztő határidőn belül nyújtható be.

Köztemetés

13.§.

Az Sztv. 48.§-ában foglaltak alapján kell eljárni.

Közgyógyellátás

14.§.

/1/ Közgyógyellátás megállapítására, megszüntetésére az Sztv.49-53.§.-iban foglaltak az irányadók.

/2/ Az Önkormányzat jegyzője közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg a Szoc.tv. 50.§. /1/-/2/ bekezdésében foglaltakon kívül, annak a szociálisan rászorult személynek, aki a következő feltételeknek megfelel:

• akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200%-át, és az Észak-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár által elismert havi gyógyító ellátási költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, illetőleg
• akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedülálló esetén annak 250%-át és az Észak-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár által elismert havi gyógyító ellátási költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 24%-át.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

15.§.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapításánál az Sztv.54.§-ában foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

Étkeztetés

16.§.

/1/ Az étkeztetés keretében az Sztv. 62.§. (1) bekezdésében meghatározott személyek között szociálisan rászorultnak minősül

1. Életkora miatt:

aa) 62 év alatti személy, aki öregségi nyugdíjban, rendszeres szociális segélyben vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül.

ab) 62 év feletti személy, aki öregségi nyugdíjban vagy rendszeres szociális segélyben vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül.

2. Egészségi állapota miatt:

Az a személy, aki mozgásában korlátozott, krónikus vagy akut betegsége, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.

3. Egészségi állapotától függetlenül az a 18. életévét betöltött személy, aki

ca) jövedelemmel nem rendelkezik

cb) az önkormányzat pénzbeli ellátásában részesül.

/2/  Szociálisan rászorultnak tekintendők a családsegítő szolgálat által alapgondozásba vett azon személyek, akik mentális állapotuk vagy szenvedélybetegségük miatt életvezetésükben segítségre szorulnak.

/3/ Az /1/ bekezdés b) pontjában és a /2/ bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeket háziorvosi igazolás vagy szakorvosi vélemény alapján kell megállapítani.

Házi segítségnyújtás

17.§.

/1/ Az Önkormányzat házi segítségnyújtás keretében gondoskodik:

• azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak,
• azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
• azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várnak.

/2/ A házi segítségnyújtás kiegészítő szolgáltatása a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

/3/ Az Önkormányzat Tibolddaróc Község közigazgatási területén a házi segítségnyújtást két gondozási körzettel biztosítja.

I. gondozási körzet lakosságszáma: 800 fő

II. gondozási körzet lakosságszáma: 778 fő

I. gondozási körzethez tartozó utcák: Kácsi, Széchenyi, Mikes Kelemen, Víg, Bercsényi, Balogh Ádám, Esze Tamás, Bottyán János, Dózsa György, Petőfi, Tardi, József Attila, Vörösmarty, Malom út, Égett malom tanya.

II. gondozási körzethez tartozó utcák: Tompa, Ábrányi, Sályi, Bajcsy Zs., Táncsics, Ady E., Szabadság, Bem J., Akácfa, Zöldfa, Zrínyi, Napsugár, Sallai, valamint Kisbalmaz és Lados tanya.

Térítési díj

18.§.

/1/ Az étkezési és házi segítségnyújtás térítési díjának megállapítására az Sztv. 116.§. /1/-/4/ bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

/2/ A fizetendő térítési díj összege – egyedi kérelem alapján, különös méltányosságból – mérsékelhető, illetve elengedhető.

III.FEJEZET

Hatásköri szabályok

19.§.

/1/ A Képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét az önkormányzat egészségügyi és szociálpolitikai bizottságára ruházza át.

A bizottság az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről határozatot hoz.

/2/ A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert arra, hogy átruházott hatáskörében, különösen indokolt és gyors intézkedést igénylő /halaszthatatlan/ esetben- legfeljebb 15.000.-Ft. összeg határáig –a polgármesteri hivatal házi pénztárából folyósított készpénzben- önkormányzati segélyt állapítson meg.

IV. FEJEZET

Eljárási szabályok

20.§.

A szociális ellátás megállapítása iránti kérelem előterjesztése

/1/ Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

/2/ A szociális ellátások igénybevétele az ellátást igénylő kérelmére, vagy hivatalból történik.

Az ellátást igénylő kérelméhez a 13.§-ban szabályozott ellátás kivételével- a következőket köteles becsatolni:

• az általa aláírt jövedelemnyilatkozatot,
• a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló igazolásokat,
• az aktív korú nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély iránti kérelméhez a jövedelemnyilatkozaton kívül a vagyonnyilatkozatát is.

A jövedelem számításánál a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző utolsó háromhavi nettó, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző év nettó jövedelmét kell figyelembe venni.

/3/ Rendszeres pénzellátás iránti kérelmezőnek nyilatkoznia kell az alkalmi munkából származó jövedelméről is.

21.§

Pénzbeli ellátások folyósítása

A pénzbeli ellátások kifizetése a házi pénztárból történik. A kifizetés a jogosult vagy meghatalmazottja részére történhet.

V.FEJEZET

Záró és értelmező rendelkezések

22.§.

/1/ E rendelet alkalmazása során: jövedelmen, vagyonon, családon, közeli hozzátartozón, egyedül élőn, háztartáson, tartásra köteles és képes személyen, rendszeres pénzellátáson, kereső tevékenységen, aktívkorún, egyedülállón, hajléktalanon, Európai Gazdasági Térség állampolgárán, harmadik állam polgárán az Sztv. 4.§-ában foglaltakat kell érteni.

/2/ E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. valamint a végrehajtására kiadott rendeletekben foglaltak szerint kell eljárni.

23.§.

/1/ E rendelet – a 2.§. /3/ bekezdése kivételével – kihirdetése alapján lép hatályba.

/2/ A 2.§. /3/ bekezdése hatályba lépése: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatalakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépésének napja.

/3/ E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tibolddaróc Községi Önkormányzat többször módosított 4/1998. /VIII.19./ számú, a szociális rászorultságtól függő pénzbeni és természetbeni ellátásokról szóló rendelete.