Arnót Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2006(V.31) önkormányzati rendelete

szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 10./2006.(05.31.) önkormányzati rendelete

Hatályos: 2014. 03. 14- 2014. 03. 14

Arnót Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2006(V.31) önkormányzati rendelete

szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 10./2006.(05.31.) önkormányzati rendelete 1

2014.03.14.

Arnót Község Önkormányzata az 1990.évi LXV. Tv. (Ötv.) 16. §.(1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993.évi III. Törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. §. (3) bekezdésében, a 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 92. §. (1)-(2) bekezdésében és ennek végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendeletekben, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv-ben (továbbiakban Gyvt) 18. §. (1) bek. b, (2) bek, 21. §.(1) bek. 131. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi sajátosságoknak megfelelően - a jogszabályokkal összhangban – a szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, érvényesítésének garanciáit.

A rendelet hatálya

2. § (l) A rendelet hatálya kiterjed:

a.) az önkormányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra
b.) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvány birtokában a település közigazgatási területén élő bevándoroltakra
c.) letelepedési engedéllyel rendelkező, a település közigazgatási területén élő személyekre
d.) a magyar hatóság által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre
e.) a hajléktalan személy, egyes személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátására, ha úgy nyilatkozik, hogy tartózkodási helye Arnót Község közigazgatási területén van.
(2) A rendelet az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. Tv. Rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is kiterjed.
(3) A rendelet hatálya kiterjed még a
a) a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68 EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint,
b) a Sztv. 32/B. (1) bekezdésében és e rendelet 3/A,§-ában meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71 EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
c) a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekekre is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

3. § (1) E rendelet alkalmazásában: a jövedelem, vagyon, család, közeli

hozzátartozó, házastárs, egészségileg károsodott gyermek, egyedülálló, egyedül élő tartásra köteles és képes személy, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, hajléktalan, aktív korú, nevelési ellátás, szoba félszoba, közcélú munka, fogyasztási egység az Sztv. 4. §.(1) bekezdésében meghatározottak szerint értelmezendő.
(2) E rendelet alkalmazásában: gyermek, fiatalkorú, fiatal felnőtt, gyermek hozzátartozói, a gyermek tartására köteles személy, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység, gyámhatóság, gyermekvédelmi gondoskodás, veszélyeztetettség, tartós betegség a Gyvt. 5. §-ában meghatározottak szerint értelmezendő.
(3) Ahol a rendelet jövedelmet említ, a nevelési ellátás, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget, annak a személynek kell a jövedelmeként figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
II. A szociális ellátások, valamint a gyermekvédelem közös szabályai

1. Eljárási szabályok

4. § (1) A szociális ellátásra és gyermekvédelmi ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban Ket.) rendelkezéseit az Sztv-ben, továbbá a Gyvt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat, valamint a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat és hatásköröket

a) Arnót Község Önkormányzat Képviselő-testülete

b) Arnót Község Polgármestere, valamint

c) Arnót Község Jegyzője gyakorolja.

(3) A Képviselő-testület az Sztv-ben és e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatáskörét a Szociális Bizottság és a polgármester feladat-, és hatáskörébe utalja.

(4) A Képviselő-testület e rendletben meghatározott a pénzbeni és természetben nyújtott szociális ellátások közül a

-temetési segély
-
- szociális étkeztetés,
- szociális étkeztetés házhoz szállítási díja
- gazdálkodást segítő támogatás
megállapítása hatáskör gyakorlást a polgármesterre ruházza átruházza
(5) .Átmeneti segély ügyekben sürgősség esetén - ha a kérelmező élete, vagy létszükségletének alapvető ellátása veszélyeztetett - a támogatás elbírálását az igénylő nyilatkozatai alapján a polgármester hatáskörébe ruházza át a Képviselő-testület
(6)
A Képviselő-testület a szociális ellátások közül az átmeneti szociális segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ápolási díj megállapítása hatáskör gyakorlását a Szociális Bizottságra átruházza.
(7) A Képviselő-testület e rendeletben meghatározott, a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások megtérítése méltányossági jogkör gyakorlását a Szociális Bizottságra átruházza.

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti igényt az Arnót Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában lehet előterjeszteni. Az igény elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azt az erre vonatkozó igazolásokkal becsatolni.

(2) a.) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Eezek különösen:

- munkáltató által kiadott kereseti igazolás,
- rendszeres pénzellátásokról az azt megalapozó határozat, vagy a kifizetésről szóló szelvény (pld. nyugdíjszelvény),
- egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, vagy kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés,
- mezőgazdasági jövedelmekből származó jövedelmi igazolás,
adóbevallás, vagy annak hiteles másolata.
b.) Egyedülálló kérelmező esetében igazolni kell továbbá:
- a válás tényét: anyakönyvi kivonatra történt bejegyzéssel, vagy a válóperi végzéssel,
- külön (azaz más címen) lakás tényét: az új lakcímre vonatkozó büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozattal.
c.) Amennyiben a kérelmező aktív korú és rendszeres jövedelemmel
nem rendelkezik, csatolni kell az illetékes munkaügyi központ
igazolását, a munkanélküliség tényének regisztrálásáról.
d.) Ha a családban, illetve a háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a tanulmányok folytatását minden esetben iskolalátogatási bizonyítvánnyal (igazolással) kell igazolni.
(3) Az iratokat az ügyfél a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles benyújtani.
(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.
(5)
A jövedelem számításnál irányadó időtartam :
a.) havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetén a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap
nettó jövedelemről szóló igazolás benyújtása szükséges,
b.) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló igazolás, az adóbevallással lezárt jövedelmekről APEH igazolás , illetve az adóbevallással le nem zárt jövedelmekről nyilatkozat benyújtása szüksége.
(6) Az ellátást kérelmező fel kell hívni arra, hogy a havi jövedelemre vonatkozó adatok az adóhatóságtól kért adatszolgáltatás, valamint szakértő igénybevételével ellenőrizhető.
(7) Ha a Szociális Bizottság hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (1) és (2) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, vagy kétség merül fel annak valóságtartama tekintetében, elő kell írni az általa lakott lakás illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtását.
(8) Ha a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes

2. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése

6. § (1) A jogosulatlanul igénybevett ellátás megítélésére az Sztv. 17. §-ának illetve a Gyvt 133. §-ának rendelkezésit kell alkalmazni az alábbi kiegészítéssel:

a) A havonta rendszeresen folyósított ellátások esetében tört havi jogosulatlan igénybevétel esetén a visszakövetelendő összeget naptári napra kalkulálva kell visszakövetelni.

b) Kérelemre a visszafizetés részletekben való törlesztése is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

II. Fejezet

A szociális ellátás rendszere

7. § (1) E rendelet értelmében a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális ellátások nyújthatóak:

pénzbeli szociális ellátások:
a.) időskorúak járadéka
b.) ,
rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás
c.) lakásfenntartási támogatás
d.)
e.) átmeneti segély
f.) temetési segély
g.)
gazdálkodást segítő támogatás
természetben nyújtott szociális ellátások:
g.) köztemetés
h.) közgyógyellátás
i.)
j.) gyógyszerköltség átvállalása
k.)
lakásfenntartási támogatás

I. Pénzbeli ellátások

Időskorúak járadéka

8. § (1) , Aktív korúak ellátása9. §

Az aktív korúak ellátását a rászorulók részére az Sztv.33. §-37/G. §-a szabályozottak , valamint e rendelet szerint a jegyző állapítja meg.

10. § ,

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködni köteles a jegyzővel, az Onga-Arnót Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban: Családsegítő Szolgálattal).

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a Szt. 37. § (1) bekezdés a) pontja kivételével köteles:

a) az együttműködésre kijelölt szervvel nyilvántartásba vetetni magát,
b) a beilleszkedést segítő programban való részvételről írásban megállapodni a Családsegítő Szolgálattal,
c) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
d.) az ellátásokra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködni
(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles:
a) a Családsegítő Szolgálattal kapcsolatot tartani,
b) egyéni képességeket fejlesztő, az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, munkavégzésen történő felkészülést segítő programokon részt venni,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben részt venni – különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(4) Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segélyét annak az aktív korú személynek, aki:
a) a segély folyósításának ideje alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan megszegi, vagy
b) a beilleszkedést segítő programban nem vesz részt, az abban foglaltakat nem teljesíti.”

11. § .

,
(1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban
és a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a törvényben foglaltakon túl az alább felsoroltakat teljesíteni.
Köteles:
a. a vizes helyiség és illemhely rendeltetés szerű használatára, rendszeres takarítására, fertőtlenítésére,
b. a lakcímet igazoló hatósági igazolványban feltüntetett lakóhely, tartózkodási hely teljes területének, valamint annak öt méteres környezetének rendben tartására, különös tekintettel:
a. a hulladékok tárolására vonatkozó köztisztasági szabályok betartására,
b. vízelvezető árkok karbantartására,
c. a használt közkút környezetének rendben tartására,
d. a be nem épített területek gyomtalanítására.
c. a lakóingatlan rendeltetésszerű használatára, állagának megóvására,
d. az ingatlan közvetlen környezetének rágcsáló irtását elvégezni,
e. az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartására,
(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.
(3) A rendelet 11. §-ban felsoroltakat a Családsegítő Szolgálat három havi rendszerességgel, valamint amennyiben a fenn említett szabályozás megszegésével kapcsolatban bejelentés érkezik, a bejelentést követően 5 munkanapon belül ellenőrzi, és az ellenőrzések eredményéről Arnót község Jegyzőjét írásban tájékoztatja

12. § (1) A munkaügyi központtal való együttműködés keretében a foglalkoztatást

helyettesítő támogatásban részesülő köteles:
a.) álláskeresési megállapodást kötni, foglalkoztatást helyettesítő támogatás
b.) teljesíteni az elhelyezkedés érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat,
A rendszeres szociális segélyben részesülő- kivéve az egészségkárosodott személyt - ha az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőkre vonatkozó szabályok szerinti együttműködést és a közfoglalkoztatásban való részvételt az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha az álláskeresési megállapodásban meghatározottakat nem teljesíti

13. § (1) A családsegítő szolgálattal való együttműködésre kötelezettek köre:

- a rendszeres szociális segélyben részesülő (kivéve az egészségkárosodottakat):
a.)
a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti,
b.)
14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, -feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. Szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi- gyermekágyi segélyben- és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani
-a rendelkezésre állási támogatásban részesülő:
c.)
Aki családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel minősül rendszeres szociális segélyezettnek
(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott – a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a beilleszkedési program megkötése céljából köteles felvenni a kapcsolatot a családsegítő szolgálattal.
(3) A családsegítő szolgálat kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról írásbeli megállapodást köt a segélyezettel.
A megállapodás tartalmazza különösen:
a.) az együttműködési program személyre meghatározott tartalmát,
b.) a programban való részvétel gyakoriságát,
c.) azokat az eseteket, körülményeket, amelyek miatt a megállapodás
nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.
(4) Az ellátásban részesülő együttműködési kötelezettségét megszegi, ha a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem teljesíti és a mulasztást 8 munkanapon belül nem igazolja.
A beilleszkedést segítő programokról való távolmaradás igazolására csak házi-, szakorvosi, vagy hatóság által kiállított hiteles igazolás fogadható el.
(5) A családsegítő szolgálat írásban értesíti a Polgármesteri Hivatalt, ha a segélyezett a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti.
(6) Amennyiben az ellátásban részesülő az együttműködési kötelezettségét megszegi az ellátása megszüntetésre kerül.
(7) Ha az aktív korú nem foglalkoztatottnak a segélyezése az együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt szűnik meg, ismételten csak valamennyi feltétel újbóli teljesülése esetén részesülhet támogatásban.
Lakásfenntartási támogatás

14. § (1)

A polgármester 2012. január 01 napjától , a jegyző az Sztv. 38. §-ában foglaltak szerint normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg.
(2) -(4)

Ápolási díj

15. §

16. §

Átmeneti segélyek

17. § (1) A Szociális Bizottság időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, családok részére átmeneti segélyt állapíthat meg.

(2) Az átmeneti segély formái:

a.) készpénz
b.) természetbeni juttatás
- étkezési térítési díjak
-gyógyszerköltség átvállalása, tartós élelmiszer,
ruhanemű, tüzelő, fogyasztási cikkek, közüzemi díjak
(3) Átmeneti segély kivételesen indokolt esetben állapítható meg – az (1) bekezdésben írt feltételek fennállása esetén – ha a kérelmező az önkormányzattól más segélyezési formában is részesül.

18. § (1) Egyszeri segélyre jogosult – függetlenül kereseti és vagyoni viszonyaitól

a.) az ár, belvízkárt szenvedett, vagy egyéb elemi csapással sújtott személy, illetve
b.) bármely állampolgár által bűncselekménnyel okozott kárt szenvedett, ha az így bekövetkezet vagyoncsökkenés a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy a kár keletkezése, vagy a vészhelyzet kialakulása neki fel nem róható és belátható időn belül a vészhelyzet következményeinek elhárítása, vagy csökkentése egyébként nem várható
c.) egészségügyi okra visszavezethetően létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy.
(2) Az (1) bekezdés c. pontja alapján létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben lévőnek minősül:
a.) a műtéti beavatkozással járó 15 napont meghaladó kórházi kezelést is igénylő, vagy
b.) a tartósan – legalább 30 napot meghaladó – korházi ápolást igénylő betegségben szenvedő, illetve
c.) a 90 napot meghaladó táppénzes állományban lévő az a személy, ahol a betegállománnyal összefüggő keresetkiesés következtében a családban az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege alá csökken.
d.)
Az 59/2012.(XI.28.) BM rendelet alapján egyszeri tűzifa támogatásra jogosultak akik :
- aktív korúak ellátásában,
- időskorúak járadékában,
- lakásfenntartási támogatásban részesülnek,
és a család egy főre jutó jövedelme a 25.650,-Ft-ot nem haladja meg.
Az ellátásra való jogosultságot a Szociális Bizottság állapítja meg a kérelmek beérkezésének sorrendje szerint.
A kérelmek beadási határideje 2013. január 15.

Temetési segély

19. § (1) Temetési segély állapítható meg azon személy részére, aki arnóti bejelentett(lakóhely) lakcímmel rendelkezik, az aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély abban az esetben illeti meg az eltemettetőt, amennyiben a család egy főre eső jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát nem éri el.

(2) A temetési költséget számlával kell igazolni.

A temetési segély összege: 10.000,-Ft.
A helyben szokásos temetés legalacsonyabb költsége:100.000.-Ft.
A temetési segély megállapítására a polgármester jogosult.
II. Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

20. § A közköltségen történő eltemettetésről a polgármester rendelkezik. A polgármester jogosult és egyben köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az Sztv. 48. §. (1)-(4) bekezdésében foglaltak alapján szükségessé válhatnak.

Közgyógyellátás

21. § (1) Közgyógyellátás állapítható meg méltányossági alapon annak is, akinek:

a.) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át és
b.) a havi rendszeres gyógyító ellátása költsége pedig eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

22. §

IV. Természetben nyújtott pénzbeli szociális ellátások

23. § (1) E rendelet alapján az alábbi pénzbeli szociális ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak:

a) lakásfenntartási támogatás

b) átmeneti segély

c) temetési segély

(2) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul,

b) az arra rászoruló így biztosabban jut segítséghez.

(3) Amennyiben beigazolódik, hogy a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni.

(4) Természetbeni ellátás formái:

a.) a közüzemi díj szolgáltató részére történő átutalása
b.) temetési számla kifizetése átutalással
c.) építőanyagok vásárlása
d.) élelmiszercsomag biztosítása, élelmezési utalvány adása
e.) tüzelő biztosítása
f.) gyógyszerköltség átvállalása
A.)
(1) . Gazdálkodást segítő támogatás keretében a támogatottaknak kérelmére ingyenes használatra a képviselőtestület maximum 700 m² önkormányzati tulajdonú földterület földhasználati lehetőséget biztosít.
(2.) Gazdálkodást segítő támogatásban az a személy részesíthető, aki:
a) rendszeres szociális segélyben részesül,
b) foglalkoztatást helyettesítö támogatásban részesül,
c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
d) álláskereső, regisztrált munkanélküli, vagy
e) olyan megváltozott munkaképességű, akinek egészségi állapota a programban való részvételt lehetővé teszi, és
f) nem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet, illetve nem személyesen közreműködő tagja gazdálkodó szervezet tevékenységében,
g) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem a minimálbér összegét nem éri el.
(3) A gazdálkodást segítő támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban 2012. évben április 30-ig , az azt követő években január 31. napjáig lehet kérelmezni az adott évben nyújtandó támogatás biztosítására.
(4) A támogatott köteles:
a) a használatba adott földet jó gazda gondosságával művelni (beleértve a gyommentesítést, és a kártevők elleni védekezést)
b) a terményt betakarítani.
(5) A kérelem akkor utasítható el,
a.) ha a kérelmező nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek,
b.) nem áll rendelkezésre már a szükséges földterület.
(6) A támogatás megszüntetésre kerül, ha a támogatott nem tesz eleget a művelési kötelezettségének és nem vesz részt a (9) bekezdésben szereplő képzésben
(7) A kérelmet a jelen rendelet 1. sz. mellékletén kell benyújtani.
(8) A rendeltetésszerű földhasználat teljesítését a támogató jogosult szúrópróbaszerűen ellenőrizni, nem megfelelő művelés esetén a használatba adott földterület az igénylőtől visszavehető.
(9) A támogatásban részesülő köteles részt venni az önkormányzat által támogatott képzésben
IV. Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

24. § (1) Arnót Község Önkormányzata a szociálisan rászorultak ellátása érdekében a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében, a következő alapszolgáltatási formákat működteti:

a.)étkeztetés
b.)házi segítségnyújtás
c.)családsegítés
d.)jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
e.)szociális információs szolgáltatás

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételi rendje

25. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Az egyes támogatások igénybevétele iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz ( 3713 Arnót, Petőfi S.u. 120.) kell benyújtani.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelem elbírálásához szükség szerint csatolni kell:

a) jövedelemigazolást,

b) a személyi adatok megállapítására szolgáló iratot,

c) orvosi igazolást az egészségügyi állapotról

Étkeztetés

26. § (1) ,,

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a
legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a.) koruk
b.) b.) egészségi állapotuk
c.) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d.) szenvedélybetegségük,
e.) hajléktalanságuk
miatt az 1.sz. melléklet,
szerint a jövedelmük alapján meghatározott térítési díj ellenében jogosultak az ellátás igénybevételére.
(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkeztetésről más módon gondoskodni.
(3) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkeztetés biztosítására.

Házi segítségnyújtás

27.,
§ (1)Az Sztv. 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtással összefüggő
feladatok ellátását Arnót Község Önkormányzata Onga és Társult települések Szociális és Gyermekjóléti Társulásán - a társulás által fenntartott Ongai Szociális Szolgáltató Központon ( székhelye 3562 Onga József A.u. 5.) mint közös fenntartású intézményen keresztkeresztül biztosítja
A házi segítségnyújtást az Intézményfenntartó társulási megállapodásban rögzített módon és formában az egyes jogszabályokban előírtak alapján látja el.
A „R” 5.sz. melléklete a Házi segítségnyújtásra vonatkozó Térítési díj 2009.évre e rendelet melléklete szerint módosul, melyet 2009. március 1-től kell alkalmazni.
A képviselőtestület Arnót Község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező ellátottak részére a rendelet melléklete szerint megállapítandó személyi térítési díjból 100 % kedvezményt nyújt.
Családsegítés

28. § Az Sztv. 64. §-ában meghatározott családsegítéssel összefüggő feladatok

ellátását Arnót Község Önkormányzata az Onga és Társult települések Szociális és Gyermekjóléti Társulásán - a társulás által fenntartott Ongai Szociális Szolgáltató Központon ( székhelye 3562 Onga József A.u. 5.) mint közös fenntartású intézményen keresztkeresztül biztosítja.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

29. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott ellátást Arnót Község Önkormányzata az Onga és Társult települések Szociális és Gyermekjóléti Társulásán - a társulás által fenntartott Ongai Szociális Szolgáltató Központon ( székhelye 3562 Onga József A.u. 5.) mint közös fenntartású intézményen keresztül biztosítja.
III. Fejezet

A gyermekvédelem rendszere

1. A gyermekvédelmi ellátások formái, eljárási kérdések

30. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésre, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

(2) A gyermekek védelmét Arnót Község Önkormányzata pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapszolgáltatással biztosítja az alábbiak szerint:

a) pénzbeli és természetbeli ellátások:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
- gyermekjóléti szolgálat,
- gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokhoz való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles csatolni az e rendelet 5. §-ában leírtakon túl:
a) a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokkal együtt;
b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot,
c) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást;
d) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást – az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról.

2. Pénzbeli és természetbeni ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

31. § A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a Gyvt. 19. §-ában és 20. §-ában leírtaknak megfelelően e rendelet 5. § és 35. § figyelembevétele alapján a jegyző állapítja meg.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

32. § (1) A Szociális Bizottság rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti a gyermeket, fiatal felnőttet, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Időszakos létfenntartási gondnak, valamint létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni azt az állapotot, ha a gyermek, fiatal felnőtt közeli hozzátartozóinak alkalmanként váratlan többletkiadása jelentkezik, különösen

a) az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése,

b) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés,

c) a gyermek, fiatal felnőtt betegsége, iskoláztatása, vagy élelmezésének biztosítása

d) valamely családtag betegsége, munkanélkülisége vagy elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás

(3) Fiatal felnőtt részére az (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

Természetben nyújtott ellátások

33. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(2) Természetbeni ellátások különösen:

a) gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása;

b) gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása;

c) tandíj, kollégiumi díj átvállalása

d) tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása

e) gyógykezelési díjhoz való hozzájárulás

f) gyógyászati segédeszközök beszerzéséhez való hozzájárulás

(3) Természetben kell nyújtani a támogatást abban az esetben, ha

a) a kérelem erre irányul,
b) a gyermek a gyermekintézmények étkeztetésében részt vesz, illetve részt vehet – az étkezési díj részben vagy egészben történő megfizetésével,
c) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást beiskolázáshoz kérik – tankönyvcsomag, tanszer megvételével,
d) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.
III. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános szabályok

34. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során a Gyvt. rendelkezései alapján az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.

(3) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az ellátást biztosító intézménynél nyújthatja be.

(4) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt:

- az ellátások igénybevételéről (kivéve, ha a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatása hatósági rendelkezésen alapul)
- a szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjról (kivéve normatív kedvezményt )
Gyermekjóléti szolgáltatás

35. § (1)

A Gyvt. 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltaKözség
Önkormányzata az Onga és Társult települések Szociális és Gyermekjóléti
Társulásán - a társulás által fenntartott Ongai Szociális Szolgáltató Központon (
székhelye 3562 Onga József A.u. 5.) mint közös fenntartású intézményen
keresztkeresztül biztosítja
(2) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal, az iskolákkal illetve az óvodával együttműködve.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §-ai határozzák meg.

Gyermekek napközbeni ellátása

36. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő

gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda, általános iskolai napközi.
(3) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A gyermekek napközbeni ellátásán belül az étkeztetésért az 1. számú mellékletben meghatározott térítési díjat kell fizetni.

Gyermekvédelmi gondoskodás

37. § A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó védelembevételről, ideiglenes

hatályú elhelyezésről, nevelésbevételről a Gyvt. Harmadik részében, valamint a Gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. évi (IX.10.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a jegyző gondoskodik.
IV. Fejezet

Térítési díjak megállapítása

1. Felnőttekre vonatkozó ellátások térítési díja

38. § (1) Térítési díjat csak az önkormányzat által

a.) étkeztetés
formájában nyújtott szolgáltatás alapján lehet megállapítani.
(2) ,,
A térítési díjakat a Sztv. 114.-115.-116. §-ai alapján kell megállapítani, mely a jelen rendelet 1. számú mellékletét képezi.
Gyermekétkeztetés térítési díja

39. § (1) A gyermekvédelemmel kapcsolatos személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért fizetendő térítési díjak:

- óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (továbbiakban: étkeztetési díj)
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetés térítési díját a képviselő-testület minden év december 31-ig állapítja meg.
(3)
Az étkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető az élelmezési nyersanyagköltség általános forgalmi adóval növelt egy ellátottra jutó napi összegének, az igénybevett étkezések számának és normatív kedvezménynek a figyelembevételével állapítja meg.
(4) Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, távol maradást az intézmény vezetőjénél kell írásban bejelenteni. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül az étkezési térítési díj megfizetése alól.
(5) A Gyvt. 148. § (5) bekezdésében meghatározottak alapján az étkeztetési térítési díjhoz normatív kedvezményt kell biztosítani
Szociálpolitikai Kerekasztal

40. § (1) Az önkormányzat az Sztv.-ben meghatározott feladatok végrehajtására,

folyamatos figyelemmel kísérésére céljából Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, melynek tagjai:
- Arnót község Önkormányzat Szociális Bizottság elnöke,
- Onga-Arnót Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Központ vezetője,
- Weöres Sándor Általános Iskola képviselője
- Napközi Otthonos Óvoda képviselője,
- Polgármesteri Hivatal képviselője.
- Nyugdíjas Klub elnöke
(2) A kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, testületi formában működik, határozatképességéhez a tagjai többségének jelen kell lennie. Határozatait szótöbbséggel hozza.
Üléséről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök és a jegyzőkönyvvezetője írja alá.
V.FEJEZET

Záró rendelkezések

41
. § (1) Ezen rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2006.május 31-én lép hatályba. A rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni.
(2) A rendelet 10, 11, 12, 13. §-ában foglaltak 2006. július 1. napjától lépnek hatályba.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg OngaArnót Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 48/20031997.(04IV.029.) számú rendelete, valamint e rendelet módosításáról szóló a 6/2000.(04.19. ) a 20/2001.(12.18). a 9/2002.(10.03.) az 5/2003.(04.30) , a 9/2003.(07.01) a 2/2004(02.17) ,az 5/2004,(04.08.), a 7/2004.(06.23.). 16/2004.(12.15), a 2/2005.(02.16.). 13/2005.(10.28.) ,az 5/2003.(04.30) a z 5/2004.(04.08.), 13/2005.(10.28) önkormányzati rendelet,
valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 15/1997(XII.02 számú rendelete , valamint e rendelet módosításáról szóló a 7/2000.( 04.19.), a 8/2000(08.11.) , a 6/2003(04.30.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
Kelt: Arnót 2006. május 30. napján tartott képviselő-testületi ülésén.
Kolenkó Gábor sk. polgármester Bodnár Katalin sk jegyző
A rendelet kihirdetv: Arnót 2006. 05.31.-én
Bodnár Katalin jegyző
Arnót Község Önkormányzata az 1990.évi LXV. Tv. (Ötv.) 16. §.(1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993.évi III. Törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. §. (3) bekezdésében, a 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 92. §. (1)-(2) bekezdésében és ennek végrehajtása tárgyában kiadott kormányrendeletekben, valamint a gyermekek védelméről és gügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. tv-ben (továbbiakban Gyvt) 18. §. (1) bek. b, (2) bek, 21. §.(1) bek. 131. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi sajátosságoknak megfelelően - a jogszabályokkal összhangban – a szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, érvényesítésének garanciáit.

A rendelet hatálya

2. § (l) A rendelet hatálya kiterjed:

a.) az önkormányzat illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra
b.)
c.) letelepedési engedéllyel rendelkező, a település közigazgatási területén élő személyekre
d.) a magyar hatóság által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre
e.) a hajléktalan személy, egyes személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátására, ha úgy nyilatkozik, hogy tartózkodási helye Arnót Község közigazgatási területén van.
(2) A rendelet az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. Tv. Rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is kiterjed.
(3) A rendelet hatálya kiterjed még a
a) a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68 EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint,
b)
c) a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekekre is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

3. § (1) E rendelet alkalmazásában: a jövedelem, vagyon, család, közeli

hozzátartozó, házastárs, egészségileg károsodott gyermek, egyedülálló, egyedül élő tartásra köteles és képes személy, szociális intézmény, rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, hajléktalan, aktív korú, nevelési ellátás, szoba félszoba, közcélú munka, fogyasztási egység az Sztv. 4. §.(1) bekezdésében meghatározottak szerint értelmezendő.
(2) E rendelet alkalmazásában: gyermek, fiatalkorú, fiatal felnőtt, gyermek hozzátartozói, a gyermek tartására köteles személy, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység, gyámhatóság, gyermekvédelmi gondoskodás, veszélyeztetettség, tartós betegség a Gyvt. 5. §-ában meghatározottak szerint értelmezendő.
(3) Ahol a rendelet jövedelmet említ, a nevelési ellátás, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget, annak a személynek kell a jövedelmeként figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
II. A szociális ellátások, valamint a gyermekvédelem közös szabályai

1. Eljárási szabályok

4. § (1) A szociális ellátásra és gyermekvédelmi ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban Ket.) rendelkezéseit az Sztv-ben, továbbá a Gyvt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat, valamint a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat és hatásköröket

a) Arnót Község Önkormányzat Képviselő-testülete

b) Arnót Község Polgármestere, valamint

c) Arnót Község Jegyzője gyakorolja.

(3) A Képviselő-testület az Sztv-ben és e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatáskörét a Szociális Bizottság és a polgármester feladat-, és hatáskörébe utalja.

(4)

,,,
A Képviselő-testület e rendeletben meghatározott, a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások közül a :
- szociális étkeztetés,
- szociális étkeztetés házhoz szállítási díja,
- gazdálkodást segítő támogatás
megállapítása hatáskör gyakorlását a polgármesterre átruházza.
(5) . Önkormányzati segély
ügyekben sürgősség esetén - ha a kérelmező élete, vagy létszükségletének alapvető ellátása veszélyeztetett - a támogatás elbírálását az igénylő nyilatkozatai alapján a polgármester hatáskörébe ruházza át a Képviselő-testület
(6)
,
A Képviselő testület a szociális ellátások közül az önkormányzati segély megállapítása hatáskör gyakorlását a Szociális Bizottságra ruházza át.
(7) A Képviselő-testület e rendeletben meghatározott, a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások megtérítése méltányossági jogkör gyakorlását a Szociális Bizottságra átruházza.
(8)
A méltányossági közgyógyellátási ügyekben a Képviselő-testület a hatáskör gyakorlását a jegyzőre ruházza át.

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti igényt az Arnót Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában lehet előterjeszteni. Az igény elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azt az erre vonatkozó igazolásokkal becsatolni.

(2) a.) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. ezek különösen:

- munkáltató által kiadott kereseti igazolás,
- rendszeres pénzellátásokról az azt megalapozó határozat, vagy a kifizetésről szóló szelvény (pld. nyugdíjszelvény),
- egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, vagy kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés,
- mezőgazdasági jövedelmekből származó jövedelmi igazolás,
adóbevallás, vagy annak hiteles másolata.
b.) Egyedülálló kérelmező esetében igazolni kell továbbá:
- a válás tényét: anyakönyvi kivonatra történt bejegyzéssel, vagy a válóperi végzéssel,
- külön (azaz más címen) lakás tényét: az új lakcímre vonatkozó büntetőjogi felelősséggel tett nyilatkozattal.
c.) Amennyiben a kérelmező aktív korú és rendszeres jövedelemmel
nem rendelkezik, csatolni kell az illetékes munkaügyi központ
igazolását, a munkanélküliség tényének regisztrálásáról.
d.) Ha a családban, illetve a háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a tanulmányok folytatását minden esetben iskolalátogatási bizonyítvánnyal (igazolással) kell igazolni.
(3) Az iratokat az ügyfél a kérelem benyújtásától számított 15 napon
belül köteles benyújtani.
(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.
(5)
A jövedelem számításnál irányadó időtartam :
a.) havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetén a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap
nettó jövedelemről szóló igazolás benyújtása szükséges,
b.) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló igazolás, az adóbevallással lezárt jövedelmekről APEH igazolás , illetve az adóbevallással le nem zárt jövedelmekről nyilatkozat benyújtása szüksége.
(6) Az ellátást kérelmező fel kell hívni arra, hogy a havi jövedelemre vonatkozó adatok az adóhatóságtól kért adatszolgáltatás, valamint szakértő igénybevételével ellenőrizhető.
(7) Ha a Szociális Bizottság hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (1) és (2) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, vagy kétség merül fel annak valóságtartama tekintetében, elő kell írni az általa lakott lakás illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtását.
(8) Ha a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.

2. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése

6. § (1) A jogosulatlanul igénybevett ellátás megítélésére az Sztv. 17. §-ának illetve a Gyvt 133. §-ának rendelkezésit kell alkalmazni az alábbi kiegészítéssel:

a) A havonta rendszeresen folyósított ellátások esetében tört havi jogosulatlan igénybevétel esetén a visszakövetelendő összeget naptári napra kalkulálva kell visszakövetelni.

b) Kérelemre a visszafizetés részletekben való törlesztése is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

II. Fejezet

A szociális ellátás rendszere

7. § (1)

E rendelet értelmében a jogosult részére a jövedelme kiegészítésre , pótlására az alábbi szociális ellátások nyújthatóak:
Pénzbeli szociális ellátások:
1. rendszeres szociális segély és foglalkozatást helyettesítő támogatás
2. lakásfenntartási támogatás
3. önkormányzati segély
Természetben nyújtott szociális ellátások:
1. közgyógyellátás
2. gyógyszerköltség átvállalása
3. lakásfenntartási támogatás
4. gazdálkodást segítő támogatás

I. Pénzbeli ellátások

Időskorúak járadéka

8. § (1)

,
Aktív korúak ellátása9. §
Az aktív korúak ellátását a rászorulók részére az Sztv.33. §-37/G. §-a szabályozottak , valamint e rendelet szerint a jegyző állapítja meg.

10. § ,

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködni köteles a jegyzővel, az Onga-Arnót Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban: Családsegítő Szolgálattal).

(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a Szt. 37. § (1) bekezdés a) pontja kivételével köteles:

1. az együttműködésre kijelölt szervvel nyilvántartásba vetetni magát,
2. a beilleszkedést segítő programban való részvételről írásban megállapodni a Családsegítő Szolgálattal,
3. teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
d.) az ellátásokra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködni
(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles:
1. a Családsegítő Szolgálattal kapcsolatot tartani,
2. egyéni képességeket fejlesztő, az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, munkavégzésen történő felkészülést segítő programokon részt venni,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben részt venni – különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(4) Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segélyét annak az aktív korú személynek, aki:
1. a segély folyósításának ideje alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan megszegi, vagy
2. a beilleszkedést segítő programban nem vesz részt, az abban foglaltakat nem teljesíti.”

11. § .

,
(1)
A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban
és a rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles a törvényben foglaltakon túl az alább felsoroltakat teljesíteni.
Köteles:
1. a vizes helyiség és illemhely rendeltetés szerű használatára, rendszeres takarítására, fertőtlenítésére,
2. a lakcímet igazoló hatósági igazolványban feltüntetett lakóhely, tartózkodási hely teljes területének, valamint annak öt méteres környezetének rendben tartására, különös tekintettel:
1. a hulladékok tárolására vonatkozó köztisztasági szabályok betartására,
2. vízelvezető árkok karbantartására,
3. a használt közkút környezetének rendben tartására,
4. a be nem épített területek gyomtalanítására.
3. a lakóingatlan rendeltetésszerű használatára, állagának megóvására,
4. az ingatlan közvetlen környezetének rágcsáló irtását elvégezni,
5. az állattartásra vonatkozó helyi szabályok betartására,
(2) A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.
(3) A rendelet 11. §-ban felsoroltakat a Családsegítő Szolgálat három havi rendszerességgel, valamint amennyiben a fenn említett szabályozás megszegésével kapcsolatban bejelentés érkezik, a bejelentést követően 5 munkanapon belül ellenőrzi, és az ellenőrzések eredményéről Arnót község Jegyzőjét írásban tájékoztatja

12. § (1) A munkaügyi központtal való együttműködés keretében a foglalkoztatást

helyettesítő támogatásban részesülő köteles:
a.) álláskeresési megállapodást kötni, foglalkoztatást helyettesítő támogatás
b.) teljesíteni az elhelyezkedés érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat,
A rendszeres szociális segélyben részesülő- kivéve az egészségkárosodott személyt - ha az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőkre vonatkozó szabályok szerinti együttműködést és a közfoglalkoztatásban való részvételt az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha az álláskeresési megállapodásban meghatározottakat nem teljesíti

13. § (1) A családsegítő szolgálattal való együttműködésre kötelezettek köre:

- a rendszeres szociális segélyben részesülő (kivéve az egészségkárosodottakat):
a.)
a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti,
b.)
14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel, -feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. Szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi- gyermekágyi segélyben- és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani
-a rendelkezésre állási támogatásban részesülő:
c.)
Aki családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel minősül rendszeres szociális segélyezettnek
(2) Az aktív korú nem foglalkoztatott – a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a beilleszkedési program megkötése céljából köteles felvenni a kapcsolatot a családsegítő szolgálattal.
(3) A családsegítő szolgálat kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról írásbeli megállapodást köt a segélyezettel.
A megállapodás tartalmazza különösen:
a.) az együttműködési program személyre meghatározott tartalmát,
b.) a programban való részvétel gyakoriságát,
c.) azokat az eseteket, körülményeket, amelyek miatt a megállapodás
nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.
(4) Az ellátásban részesülő együttműködési kötelezettségét megszegi, ha a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem teljesíti és a mulasztást 8 munkanapon belül nem igazolja.
A beilleszkedést segítő programokról való távolmaradás igazolására csak házi-, szakorvosi, vagy hatóság által kiállított hiteles igazolás fogadható el.
(5) A családsegítő szolgálat írásban értesíti a Polgármesteri Hivatalt, ha a segélyezett a megállapodásban foglaltakat nem teljesíti.
(6) Amennyiben az ellátásban részesülő az együttműködési kötelezettségét megszegi az ellátása megszüntetésre kerül.
(7) Ha az aktív korú nem foglalkoztatottnak a segélyezése az együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt szűnik meg, ismételten csak valamennyi feltétel újbóli teljesülése esetén részesülhet támogatásban.
Lakásfenntartási támogatás

14. § (1)

A polgármester 2012. január 01 napjától , a jegyző az Sztv. 38. §-ában foglaltak szerint normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg.
(2) -(4)

Ápolási díj

15. §

16. § II.

Önkormányzati segélyek

17. § (1) A Szociális Bizottság időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő családok részére önkormányzati segély állapíthat meg

(2) Az önkormányzati segély formái:

a.) készpénz
b.) természetbeni juttatás
- étkezési térítési díjak
- gyógyszerköltség átvállalása
- tartós élelmiszer
- ruhanemű
- fogyasztási cikkek
- tüzelő
- közüzemi díjak
(3) Az esetenként megállapítható önkormányzati segély összege 1000 - 20.000 Ft-ig terjedhet.
(4) Az önkormányzati segély iránti kérelem benyújtása a 7.sz mellékletben szereplő kérelem benyújtásával történik

18. § (1) Egyszeri segélyre jogosult – függetlenül kereseti és vagyoni viszonyaitól

a.)
Egyszeri önkormányzati segélyre jogosult az az ár – belvízkárt szenvedett, vagy egyéb elemi csapással sújtott személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 400 %-át nem haladja meg.
b.) bármely állampolgár által bűncselekménnyel okozott kárt szenvedett, ha az így bekövetkezet vagyoncsökkenés a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy a kár keletkezése, vagy a vészhelyzet kialakulása neki fel nem róható és belátható időn belül a vészhelyzet következményeinek elhárítása, vagy csökkentése egyébként nem várható
c.) egészségügyi okra visszavezethetően létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy.
d.)
Egyszeri segélyre jogosult függetlenül kereseti és vagyoni viszonyaitól a Képviselő-testület határozata alapján minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy évi 1 alkalommal
(2) Az (1) bekezdés c. pontja alapján létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben lévőnek minősül:
a.) a műtéti beavatkozással járó 15 napot meghaladó kórházi kezelést is igénylő, vagy
b.) a tartósan – legalább 30 napot meghaladó – korházi ápolást igénylő betegségben szenvedő, illetve
c.)
d.)
,
Az 57/2013. (X.4.) BM rendelet alapján egyszeri tűzifa támogatásra jogosultak aki:
aa). aktív korúak ellátására jogosult,
ab.) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
ac.) a gyermekét egyedül neveli,
ad.) lakásfenntartási támogatásban részesül
és a család egy főre jutó jövedelme a 37.050 Ft-ot nem haladja meg, vagy
egyedül álló nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy, akinek a jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg,
Az ellátásra való jogosultságot a Szociális Bizottság állapítja meg a kérelmek beérkezésének sorrendje szerint.
A kérelmek beadási határideje 2014. január 15. és a határidő elmulasztása jogvesztő.
A támogatás megállapítása iránti eljárás aa.) és az ab.) pont szerinti ellátásban részesülők esetében hivatalból indul, az ac.) , ad.) pontban szereplő igénylő, továbbá az egyedül álló nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy kérelem benyújtásával igényelheti az ellátást.
e.)
A tűzifa támogatás ugyanazon lakóingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
A támogatás odaítélésénél előnyben kell részesíteni azokat a jogosultakat, akik a d.) pontban felsorolt feltételek közül egyidejűleg kettő vagy több jogosultsági feltételnek is megfelelnek A tűzifa átvételére a jogosult átvételi elismervény aláírásával igazolja.
(3)
A elhunyt temettetési költségeihez biztosítható önkormányzati segély azon személy részére, aki arnóti bejelentett (lakóhely) lakcímmel rendelkezik és a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetési költségek viselése a saját , illetve családja létfenntartását veszélyezteti és akinek az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.
(4)
A temetési költséget számlával kell igazolni.
A helyben szokásos temetés legalacsonyabb költsége 200.000 Ft
Az önkormányzati segély összege 20.000 Ft

Temetési segély

19. § .

II. Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

20. § A közköltségen történő eltemettetésről a polgármester rendelkezik. A polgármester jogosult és egyben köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek az Sztv. 48. §. (1)-(4) bekezdésében foglaltak alapján szükségessé válhatnak.

Közgyógyellátás

21. § (1) Közgyógyellátás állapítható meg méltányossági alapon annak is, akinek:

a.) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló esetén annak 250 %-át és
b.) a havi rendszeres gyógyító ellátása költsége pedig eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

22. §

III. Természetben nyújtott pénzbeli szociális ellátások

23. § (1) E rendelet alapján az alábbi pénzbeli szociális ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak:

a) lakásfenntartási támogatás
b)
önkormányzati segély
c)
(2) Pénzbeli ellátás helyett természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha
a) a kérelem erre irányul,
b) az arra rászoruló így biztosabban jut segítséghez.
(3) Amennyiben beigazolódik, hogy a pénzben megállapított támogatás felhasználása nem rendeltetésszerűen történik, a támogatást a továbbiakban természetben folyósítandó támogatásra kell átváltoztatni.
(4) Természetbeni ellátás formái:
a.) a közüzemi díj szolgáltató részére történő átutalása
b.) temetési számla kifizetése átutalással
c.) építőanyagok vásárlása
d.) élelmiszercsomag biztosítása, élelmezési utalvány adása
e.) tüzelő biztosítása
f.) gyógyszerköltség átvállalása

23. § A.)

(1) . Gazdálkodást segítő támogatás keretében a támogatottaknak kérelmére ingyenes használatra a képviselőtestület maximum 700 m² önkormányzati tulajdonú földterület földhasználati lehetőséget biztosít.

(2.) Gazdálkodást segítő támogatásban az a személy részesíthető, aki:
a) rendszeres szociális segélyben részesül,
b) foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül,
c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
d) álláskereső, regisztrált munkanélküli, vagy
e) olyan megváltozott munkaképességű, akinek egészségi állapota a programban való részvételt lehetővé teszi, és
f) nem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet, illetve nem személyesen közreműködő tagja gazdálkodó szervezet tevékenységében,
g) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem a minimálbér összegét nem éri el.
(3)
A gazdálkodást segítő támogatás iránti kérelem a Polgármesteri Hivatalban tárgyév április 30-ig nyújtható be.
(4) A támogatott köteles:
a) a használatba adott földet jó gazda gondosságával művelni (beleértve a gyommentesítést, és a kártevők elleni védekezést)
b) a terményt betakarítani.
(5) A kérelem akkor utasítható el,
a.) ha a kérelmező nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek,
b.) nem áll rendelkezésre már a szükséges földterület.
(6) A támogatás megszüntetésre kerül, ha a támogatott nem tesz eleget a művelési kötelezettségének és nem vesz részt a (9) bekezdésben szereplő képzésben
(7) A kérelmet a jelen rendelet 6 sz. mellékletén kell benyújtani.
(8) A rendeltetésszerű földhasználat teljesítését a támogató jogosult szúrópróbaszerűen ellenőrizni, nem megfelelő művelés esetén a használatba adott földterület az igénylőtől visszavehető.
(9) A támogatásban részesülő köteles részt venni az önkormányzat által támogatott képzésben

IV. Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

24. § (1) Arnót Község Önkormányzata a szociálisan rászorultak ellátása érdekében a személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében, a következő alapszolgáltatási formákat működteti:

a) étkeztetés
b)házi segítségnyújtás
c) családsegítés
d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
e.)
szociális információs szolgáltatás

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételi rendje

25. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő kérelmére történik. Az egyes támogatások igénybevétele iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz (3713 Arnót, Petőfi S. u. 120.) kell benyújtani.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelem elbírálásához szükség szerint csatolni kell:

a) jövedelemigazolást,

b) a személyi adatok megállapítására szolgáló iratot,

c) orvosi igazolást az egészségügyi állapotról

Étkeztetés

26. § (1)

,,
Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a
legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
1. koruk
2. b.) egészségi állapotuk
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük,
5. hajléktalanságuk
miatt az 1.sz. melléklet
,
szerint a jövedelmük alapján meghatározott térítési díj ellenében jogosultak az ellátás igénybevételére.
(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkeztetésről más módon gondoskodni.
(3) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére, illetve segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkeztetés biztosítására.

Házi segítségnyújtás

27.,
§ (1)Az Sztv. 63. §-ában meghatározott házi segítségnyújtással összefüggő
feladatok ellátását Arnót Község Önkormányzata Onga és Társult települések Szociális és Gyermekjóléti Társulásán - a társulás által fenntartott Ongai Szociális Szolgáltató Központon ( székhelye 3562 Onga József A.u. 5.) mint közös fenntartású intézményen keresztkeresztül biztosítja
A házi segítségnyújtást az Intézményfenntartó társulási megállapodásban rögzített módon és formában az egyes jogszabályokban előírtak alapján látja el.
A „R” 5.sz. melléklete a Házi segítségnyújtásra vonatkozó Térítési díj 2009.évre e rendelet melléklete szerint módosul, melyet 2009. március 1-től kell alkalmazni.
A képviselőtestület Arnót Község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező ellátottak részére a rendelet melléklete szerint megállapítandó személyi térítési díjból 100 % kedvezményt nyújt.
Családsegítés

28. § Az Sztv. 64. §-ában meghatározott családsegítéssel összefüggő feladatok

ellátását Arnót Község Önkormányzata az Onga és Társult települések Szociális és Gyermekjóléti Társulásán - a társulás által fenntartott Ongai Szociális Szolgáltató Központon ( székhelye 3562 Onga József A.u. 5.) mint közös fenntartású intézményen keresztkeresztül biztosítja.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

29. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott ellátást Arnót Község Önkormányzata az Onga és Társult települések Szociális és Gyermekjóléti Társulásán - a társulás által fenntartott Ongai Szociális Szolgáltató Központon ( székhelye 3562 Onga József A.u. 5.) mint közös fenntartású intézményen keresztül biztosítja.
III. Fejezet

A gyermekvédelem rendszere

1. A gyermekvédelmi ellátások formái, eljárási kérdések

30. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésre, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

(2) A gyermekek védelmét Arnót Község Önkormányzata pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapszolgáltatással biztosítja az alábbiak szerint:

a)
pénzbeli és természetbeli ellátások:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
- gyermekjóléti szolgálat,
- gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda, általános iskolai napközi.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokhoz való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles csatolni az e rendelet 5. §-ában leírtakon túl:
a) a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokkal együtt;
b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot,
c) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást;
d) közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást – az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról.

2. Pénzbeli és természetbeni ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

31. § A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a Gyvt. 19. §-ában és 20. §-ában leírtaknak megfelelően e rendelet 5. § és 35. § figyelembevétele alapján a jegyző állapítja meg.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

32 §

Természetben nyújtott ellátások

33. § III. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános szabályok

34. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) Ha a gyermek védelme a személyes gondoskodást nyújtó ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a jegyző a védelembevétel során a Gyvt. rendelkezései alapján az ellátás kötelező igénybevételét rendelheti el.

(3) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet az ellátást biztosító intézménynél nyújthatja be.

(4) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást nyújtó intézmény vezetője dönt:

- az ellátások igénybevételéről (kivéve, ha a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatása hatósági rendelkezésen alapul)
- a szolgáltatásért fizetendő személyi térítési díjról (kivéve normatív kedvezményt )
Gyermekjóléti szolgáltatás

35. § (1)

A Gyvt. 39. §-ában meghatározott gyermekjóléti szolgáltatást Arnót Község
Önkormányzata az Onga és Társult települések Szociális és Gyermekjóléti
Társulásán - a társulás által fenntartott Ongai Szociális Szolgáltató Központon (
székhelye 3562 Onga József A.u. 5.) mint közös fenntartású intézményen
keresztkeresztül biztosítja
(2) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal, az iskolákkal illetve az óvodával együttműködve.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §-ai határozzák meg.

Gyermekek napközbeni ellátása

36. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő

gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, egészségi állapotuk vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda, általános iskolai napközi.
(3) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) A gyermekek napközbeni ellátásán belül az étkeztetésért az 1. számú mellékletben meghatározott térítési díjat kell fizetni.

IV. Gyermekvédelmi gondoskodás

37. § A gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó védelembevételről, ideiglenes

hatályú elhelyezésről, nevelésbevételről a Gyvt. Harmadik részében, valamint a Gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. évi (IX.10.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a jegyző gondoskodik.
IV. Fejezet

Térítési díjak megállapítása

1. Felnőttekre vonatkozó ellátások térítési díja

38. § (1) Térítési díjat csak az önkormányzat által

a.) étkeztetés
formájában nyújtott szolgáltatás alapján lehet megállapítani.
(2)
,,
A térítési díjakat a Sztv. 114.-115.-116. §-ai alapján kell megállapítani, mely
a jelen rendelet 1.
számú mellékletét képezi.
Gyermekétkeztetés térítési díja

39. § (1) A gyermekvédelemmel kapcsolatos személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért fizetendő térítési díjak:

- óvodai ellátás és az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (továbbiakban: étkeztetési díj)
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetés térítési díját a képviselő-testület minden év december 31-ig állapítja meg.
(3)
Az étkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető az élelmezési nyersanyagköltség általános forgalmi adóval növelt egy ellátottra jutó napi összegének, az igénybevett étkezések számának és normatív kedvezménynek a figyelembevételével állapítja meg.
(4) Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, távol maradást az intézmény vezetőjénél kell írásban bejelenteni. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül az étkezési térítési díj megfizetése alól.
(5) A Gyvt. 148. § (5) bekezdésében meghatározottak alapján az étkeztetési térítési díjhoz normatív kedvezményt kell biztosítani
Szociálpolitikai Kerekasztal

40. § (1) Az önkormányzat az Sztv.-ben meghatározott feladatok végrehajtására,

folyamatos figyelemmel kísérésére céljából Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, melynek tagjai:
- Arnót község Önkormányzat Szociális Bizottság elnöke,
- Onga-Arnót Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Központ vezetője,
- Weöres Sándor Általános Iskola képviselője
- Napközi Otthonos Óvoda képviselője,
- Polgármesteri Hivatal képviselője.
- Nyugdíjas Klub elnöke
(2) A kerekasztal szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik, testületi formában működik, határozatképességéhez a tagjai többségének jelen kell lennie. Határozatait szótöbbséggel hozza.
Üléséről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök és a jegyzőkönyvvezetője írja alá.
V. Fejezet

Záró rendelkezések

41
. § (1) Ezen rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2006. május 31.-én lép hatályba. A rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni.
(2) A rendelet 10, 11, 12, 13. §-ában foglaltak 2006. július 1. napjától lépnek hatályba.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Arnót Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 4/1997.(04.29.) számú rendelete, valamint e rendelet módosításáról szóló a 6/2000.(04.19. ) a 20/2001.(12.18). a 9/2002.(10.03.) az 5/2003.(04.30) , a 9/2003.(07.01) a 2/2004(02.17) ,az 5/2004,(04.08.), a 7/2004.(06.23.). 16/2004.(12.15), a 2/2005.(02.16.). 13/2005.(10.28.) ,az 5/2003.(04.30) a z 5/2004.(04.08.), 13/2005.(10.28) önkormányzati rendelet,
valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 15/1997(XII.02 számú rendelete , valamint e rendelet módosításáról szóló a 7/2000.( 04.19.), a 8/2000(08.11.) , a 6/2003(04.30.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
Kelt: Arnót, 2006. május 30. napján tartott képviselőtestületi ülésen
1

A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2014. március 15. napjával.