Arnót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete
Arnót Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 10. 09 18:00- 2025. 09. 17Arnót Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2024. (X. 9.) önkormányzati rendelete
Arnót Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Arnót Község Önkormányzatának Önkormányzat Képviselő-testülete tiszteletben tartja a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, amelyet a választópolgárok közössége demokratikus választáson leadott szavazata alapján a település egészéért vállalt felelősséggel, közvetett módon gyakorol. A helyi közügyek intézésének, azaz a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának illetve a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának szervezeti és működési kereteit – az Alaptörvénybe foglalt államcélok megvalósításának követelményével, valamint a jogszabályokban meghatározott jogaival és kötelezettségeivel összhangban – az önkormányzati jogok kiteljesítése, a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, a település önfenntartó képességének biztosítása, és a helyi közösség öngondoskodásra való képességének erősítése érdekében állapítja meg. [2] A fentiekben meghatározott elvek betartása és célok megvalósítása érdekében Arnót Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Arnót Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye: 3713 Arnót Petőfi Sándor utca 120.
(3) Az önkormányzatot a polgármester önállóan képviseli.
(4) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Arnót Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
(5) A képviselő-testület hivatalának feladatait az Arnóti Polgármesteri Hivatal(a továbbiakban: Hivatal) látja el. Székhelye: 3713 Arnót Petőfi Sándor utca 120. szám.
(6) Az önkormányzat
a) adószáma: 15725929-2-05
b) törzskönyvi azonosító száma (PIR): 725921
c) KSH statisztikai számjele: 15725929-8411-321-05
(7) Az önkormányzat működési területe: Arnót község közigazgatási területe
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer és zászló. A részletes szabályokat Arnót község címeréről, zászlajáról és azok használatának rendjéről szóló 1/1997. (IX. 15.) önkormányzati rendelet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző és az Arnóti Polgármesteri Hivatal.
(3) Az önkormányzat központi honlapjának elérési címe: www.arnot.hu
3. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatait és hatásköreit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése és egyéb ágazati jogszabályok állapítják meg.
(2) Az önkormányzat törvényi kötelezettségének teljesítésén túl, pénzügyi lehetőségeinek függvényében, lakossági igények alapján maga határozza meg, hogy milyen önként vállalt feladatokat milyen mértékben és milyen módon lát el.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a) művelődési és közművelődési feladatok
b) társulásokban való részvétel
(4) Az önkormányzat alaptevékenysége államháztartási szakágazati és kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület által a polgármesterre és a társulásokra átruházott jogköröket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
4. § (1) A Képviselő-testület tagjai a polgármester és a képviselők.
(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
(3) A képviselő-testület
a) alakuló
b) rendes
c) rendkívüli ülést tart.
(4) A Képviselő-testület mindenkori tagjainak névsorát az 3. melléklet tartalmazza.
5. § Az alakuló ülés napirendje:
a) Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről;
b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele;
c) polgármesteri program ismertetése;
d) polgármester illetményének, költségtérítésének megállapítása;
e) alpolgármester választása;
f) alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása;
g) bizottsági struktúra;
h) egyebek.
6. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.
(2) A Képviselő-testület üléseinek helyszíne - főszabályként - az önkormányzat székhelye.
(3) A Képviselő-testület ülése az önkormányzat székhelyétől eltérő helyre is összehívható. Az ülés nyilvánosságának biztosítása érdekében a meghívó közzétételére vonatkozó szabályokat és az ülés nyilvánosságát a székhelytől eltérő helyre összehívott ülések esetében is alkalmazni kell.
7. § (1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv készítéséhez:
a) javaslatot lehet kérni a képviselőktől.
b) javaslatot tehetnek:
ba) a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetői,
bb) a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek,
bc) az önkormányzati intézmény vezetője.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülés napirendjét és előterjesztőit,
c) az előterjesztések elkészítésének felelőseit,
d) a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,
e) a közmeghallgatás időpontját,
f) az előterjesztések leadásának határidejét.
8. § (1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.
(2) Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
9. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) Hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
10. § (1) A Képviselő-testület az Mötv.46. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el.
(2) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vesznek részt.
11. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület az érintett kérésére zárt ülést tart, az érintett erre vonatkozó kérését – amennyiben jelen van – a testületi ülésen is előterjesztheti.
(2) A testületi ülésről távol lévő érintett az (1) bekezdés szerinti kérelmét az ülést megelőzően akár szóban, akár írásban a polgármesternél terjeszti elő.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti érintett kérését szóban terjeszti elő, azt jegyzőkönyvbe kell foglalni, amennyiben írásban kéri a zárt ülés megtartását, a nyilatkozatát kell csatolni a jegyzőkönyvhöz.
12. § Zárt ülésen elhangzott közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat nyilvánosságát biztosítani kell a hatályos adatvédelmi jogszabályi rendelkezések betartásával.
13. § A Képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása, vagy a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
14. § (1) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.
(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható, de ebben az esetben a sürgősség okát mindenképpen közölni kell. Telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően lehetőleg 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőleg huszonnégy órával előbb ki kell kézbesíteni.
(4) A meghívó és az írásos előterjesztés elektronikus levél formájában is kézbesíthető.
(5) A Képviselő-testület ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a község lakosságát tájékoztatni kell a meghívónak az önkormányzat honlapján és hirdetőtábláján történő kifüggesztésével. A tájékoztatás időpontjára a 14. § (3) bekezdésében foglalt időpontok az irányadók.
15. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) az Arnóti Polgármesteri Hivatal napirendi ponttal érintett munkatársát,
c) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,
d) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.
e) A képviselő-testületi ülésre a meghívó és a feladatkörükkel kapcsolatos napirend előterjesztésének megküldésével tanácskozási joggal meg kell hívni a 4. mellékletben szereplő önszerveződő közösségek vezetőit is a tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalásakor.
f) Az önszerveződő közösség képviselője tanácskozási joggal történő részvételére vonatkozó szándékát a képviselő-testület, illetve a bizottság ülését megelőző munkanapon 16 óráig írásban jelentheti be a polgármesternél, illetve a bizottság elnökénél.
16. § (1) Előterjesztésnek minősül különösen: a rendelettervezet és határozati javaslat.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) A Képviselő-testület elé előterjesztést tehet:
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a bizottság elnöke,
c) a képviselő,
d) a jegyző,
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiséget érintő ügyben,
f) az önkormányzat kötelező, illetve önként vállalt feladataiban közreműködő vagy feladatait ellátó szerv vezetője, valamint annak képviseletében eljáró személy.
17. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket általában írásban kell elkészíteni és lehetőség szerint határozati javaslattal /rendelettervezettel együtt a meghívóhoz csatolni kell.
(2) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben írásbeli előterjesztést nem kell készíteni. Ilyen esetekben a meghívóhoz csak határozati javaslatot kell mellékelni.
(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Rendkívüli esetben az előterjesztés írásbelisége mellőzhető. Ezen esetben határozati javaslatot kell legkésőbb a testületi ülésen a képviselők részére biztosítani.
A polgármester ülésvezetési feladatai és jogköre
18. § A polgármester ülésvezetési feladatai, és jogköre:
a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
b) előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,
c) napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,
d) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként - az elhangzás sorrendjében - szavazásra bocsátja,
e) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a Képviselő-testület határozatát,
f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
g) berekeszti az ülést,
h) megadja a szót vagy megtagadja azt,
i) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására tesz javaslatot,
j) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására tesz javaslatot.
19. § (1) A Képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:
a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti,
b) az előterjesztőhőz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
c) a válaszadással kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak további egy alkalommal kérdéseket tehetnek fel,
d) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.
(2) A hozzászóló az adott témában legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama témánként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc. Harmadik hozzászólást a polgármester engedélyezhet.
(3) A Képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.
(4) A napirend előterjesztője válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc.
(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni.
(6) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és megjelöli a napirend tárgyalásának legközelebbi időpontját.
(7) A Képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az országos hatáskörű szervek képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal képviselője.
20. § A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc lehet. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.
21. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja a tárgyszerűségre, a tárgyra térésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.
22. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:
a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,
b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
c) ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,
d) ismétlődő rendzavarás esetén a Képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott - döntése alapján a rendbontót - a képviselő kivételével - az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.
A Képviselő-testület ülése
23. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.
(4) Sürgősségi indítványt tisztségviselő, vagy képviselő írásban vagy szóban terjeszthet elő.
(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett terjeszthető be, melyet testületi ülésen ismertetni kell.
(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.
(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben - a sürgősség tényének rövid indoklására.
(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.
(9) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.
24. § (1) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.
(2) Sürgősségi indítványt tisztségviselő vagy képviselő szóban terjeszthet elő.
25. § Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.
26. § A Képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi
a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül a két Képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit.
b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:
ba) a rendelet-tervezeteket,
bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,
bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentéseket.
c) az önálló indítványokat.
27. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) a rendelet-tervezet,
b) a beszámoló,
c) a határozati javaslat,
d) a tájékoztató,
e) az indítvány.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselők,
d) a jegyző, valamint az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott előterjesztés kivételével, akiket a Képviselő-testület felkér.
(3) A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban és szóban egyaránt meg lehet tenni.
(4) Az önkormányzat működése szempontjából halaszthatatlan vagy határidős ügyben a képviselő-testület szóbeli előterjesztés alapján is dönthet. A szóbeli előterjesztés napirendre vételéről a képviselő-testület a napirend elfogadásakor dönt. A szóbeli előterjesztést közvetlenül a képviselő-testület előtt kell megtenni, az írásbeli előterjesztést pedig legkésőbb az ülés napját megelőző 7. napig a polgármesterhez kell benyújtani.
28. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:
a) polgármesteri beszámoló,
b) rendelet-tervezet,
c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
e) tájékoztató,
f) napirend utáni felszólalás (nyílt ülés utolsó napirendi pontja után).
(2) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjénél a Képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.
29. § (1) A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 7 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.
(2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként a 27. § előírásainak megfelelő rendelettervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.
30. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:
a) sürgősségi javaslat,
b) módosító javaslat.
(2) Módosító javaslatot bármely képviselő és a jegyző is előterjeszthet. A módosító javaslatokat az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A módosító javaslatokat indokolni kell.
(3) A módosító javaslat ismertetését követően a polgármester a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.
31. § (1) A felszólalások lehetnek:
a) napirendi pont utáni felszólalás,
b) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás,
c) ügyrendi felszólalás.
(2) A meghívottak a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
32. § (1) A napirendi ponthoz kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.
(2) A Képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.
33. § (1) A napirendi pont tárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A Képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(2) Napirendi pont utáni - legfeljebb 5 perces időtartamú - felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő - a tárgy megjelölésével - kérhet lehetőséget.
(3) A megkérdezettnek lehetőség szerint az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
34. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés vezetője a vita lezárását és összefoglalását követően az előterjesztett rendelet-tervezetet, illetve határozati javaslatot érintő módosítási javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja.
(3) A szavazás során először a módosító indítványokat, kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani. Amennyiben ugyanazon rendelkezéshez, a határozatnak ugyanazon pontjához több, tartalmában eltérő módosító indítvány, javaslat hangzik el, az ülés vezetője dönt azok megszavazásának rendjéről.
(4) A módosító indítványok, javaslatok megszavazása után kerülhet sor a rendelet-tervezet, illetve a határozat módosító indítvánnyal együtt történő megszavazására.
(5) Az előterjesztő által elmondott módosító indítványokat az eredeti előterjesztés részének kell tekinteni, ezért nem kell külön szavazásra bocsátani.
35. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.
(2) Közeli hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározottak szerinti személy.
(3) A képviselő személyes érintettségét köteles bejelenteni.
(4) A kizárásról a képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(5) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester – polgármester személyes érintettsége esetén a Pénzügyi, Szociális, Kulturális, Oktatási, Sport és Településfejlesztési Bizottság – javaslatára a Képviselő-testület a mulasztó képviselő-testületi tagot, vagy a polgármestert figyelmeztetésben részesíti.
36. § (1) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített többséggel hozza meg.
(2) Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata – szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben.
(3) Egyéb esetekben egyszerű szótöbbséggel határoz.
37. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
38. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(2) A Képviselő-testület eseti jelleggel határoz a szavazás titkosságáról. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, elkülönített helyiségben, urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazást borítékba helyezett szavazólappal, lezárt urnába történő helyezéssel kell lebonyolítani.
(4) Az esetenként létrehozott Ad-hoc Bizottság ellátja a képviselő-testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket,
(5) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei.
39. § (1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást köteles elrendelni, ha:
a) azt törvény írja elő,
b) azt az önkormányzati képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasását követően szavaznak.
A rendeletalkotás
40. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényes felhatalmazás alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet alkotását - a polgármesternél - a települési képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző kezdeményezheti.
41. § A rendelet hiteles szövegének megszerkesztése, a rendelet hatályosságának biztosítása a jegyző feladata.
42. § (1) A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés.
(2) A hatályos rendeletek a Polgármesteri Hivatalban, valamint az önkormányzat internetes honlapján tekinthetők meg, azokba bárki betekinthet.
(3) Az önkormányzati rendeleteket szükség szerint, de legalább két évenként felül kell vizsgálni.
A Képviselő-testület határozata
43. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A jegyzőkönyv lapjainak elválaszthatatlansága végett a jegyzőkönyv oldalait össze kell fogni - úgy, hogy a jegyzőkönyv bal oldalán zsinórral át kell fűzni. A jegyzőkönyv összefogását követően, a jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott záró-cédulával kell rögzíteni.
(2) A határozat megjelölés magában foglalja a Képviselő-testület elnevezését, a határozat számát – arab számmal -, a határozat meghozatalának idejét – évét, valamint zárójelben hónapját és napját -, az ügy tárgyát.
(3) A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
(4) A határozatokat a testületi ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek.
A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
44. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a Képviselő-testület ülésén történt legfontosabb eseményeket. A képviselő-testület alakuló, rendes és ünnepi üléseiről - azok helyétől függetlenül - a nyilvánosság biztosítása érdekében kép-és hangfelvételt készül.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:
a) a jelenléti ívet, meghívót,
b) az írásos előterjesztéseket, indítványokat,
c) a jegyző észrevételeit,
d) a név szerinti szavazás esetén a szavazás számszerű eredménye mellett azt is, hogy a jelenlévő képviselők hogyan szavaztak, személy szerint „igen”, vagy „nem” szavazatot adtak le, vagy tartózkodtak a szavazástól,
e) a 11. § (1) bekezdésében foglalt nyilatkozatot a nyilvános, vagy zárt ülésen való tárgyalásról.
45. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről az ülést követő 15 napon belül a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv aláírására az Mötv. 52. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
46. § A jegyző törvényességi észrevételét a Képviselő-testület jegyzőkönyvének a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
A képviselő jogállása
47. § (1) A képviselőt az Mötv-ben és jelen szabályzatban foglalt jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület azon képviselőnek, aki az Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegi, tiszteletdíját legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja.
(4) A tiszteletdíj megvonást a Képviselő-testület bizottsága, a polgármester, valamint a jegyző kezdeményezheti.
(5) A kezdeményezést a Pénzügyi, Szociális, Kulturális, Oktatási, Sport és Településfejlesztési Bizottság megvizsgálja, véleményével látja el és javaslatával együtt terjeszti a Képviselő-testület elé.
48. § (1) A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
(2) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat az Mötv. 36. §-a tartalmazza.
(3) Az Mötv. 38. § (4) bekezdésben szabályozott méltatlansági eljárásra az Mötv. 38. § (5) bekezdésén kívül értelemszerűen kell alkalmazni e rendelet vonatkozó rendelkezéseit is.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak esetében az Mötv. 40. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat figyelembe kell venni.
49. § Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeire vonatkozó szabályokat az Mötv. 39. §-a, a bizottságok nem képviselő tagja vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeire vonatkozóan az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 5. § és 11. § (1)-(3) bekezdése tartalmazzák.
50. § A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén annak benyújtásáig az Mötv. 39. § (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
51. § (1) A képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait a Pénzügyi, Szociális, Kulturális, Oktatási, Sport és Településfejlesztési Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(2) A bizottság nem képviselő-testületi tagja és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát a jegyző tartja nyilván.
52. § (1) A képviselő, a Képviselő-testület bizottsága nem képviselő tagja, a saját és a hozzátartozói vagyonnyilatkozatait külön-külön borítékban adja át az Pénzügyi, Szociális, Kulturális, Oktatási, Sport és Településfejlesztési Bizottság.
(2) A képviselő a saját vagyonnyilatkozatát névvel ellátott nyílt, míg a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott lezárt borítékban, a bizottság nem képviselő tagja a saját és hozzátartozói vagyonnyilatkozatát névvel ellátott lezárt borítékban adja át. Az átvételkor a képviselő hozzátartozója, a bizottság nem képviselő tagja és hozzátartozója borítékját az önkormányzat körbélyegzőjével kell lebélyegezni.
(3) A (1) bekezdésben felsorolt vagyonnyilatkozatokat az egyéb iratoktól elkülönítetten kell kezelni, azokat a jegyző által kijelölt biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben kell tárolni.
(4) A vagyonnyilatkozatokról, az ellenőrzési eljárásról, az ellenőrzés során a vagyonnyilatkozatokba történő betekintésről, valamint az átvételről, a vagyonnyilatkozatok visszaadásáról nyilvántartást, illetve igazolást kell kiállítani és vezetni.
A Képviselő-testület bizottsága
53. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának ellenőrzésére állandó bizottságot hoz, ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Pénzügyi, Szociális, Kulturális, Oktatási, Sport és Településfejlesztési Bizottság. A bizottság 3 fő önkormányzati képviselő és 2 fő nem képviselő tagból áll.
(3) A bizottság elnökének és tagjainak névsorát e rendelet 5. melléklete tartalmazza.
(4) A bizottság feladatait és hatásköreit e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
54. § (1) A bizottság szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tartanak.
(2) A bizottság elnöke akadályoztatása esetén, a bizottság bármely képviselő tagja hívja össze és vezeti a bizottság ülését.
(3) Az elnök, illetve akadályoztatása esetén a bizottság képviselő tagja köteles összehívni a bizottságot
a) a Képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára,
c) a jegyző indítványára,
d) a bizottsági tagok több mint felének indítványára.
(4) A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.
(5) A bizottság ülése nyilvános; zárt ülés tartására a 10. §-ban foglaltak az irányadók.
(6) A bizottság állásfoglalásait, döntéseit nyílt szavazással hozza. A határozathozatalra a 23–34. §-ban foglaltak az irányadók.
55. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül.
(2) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat kér be.
(3) A bizottság döntéseit határozatok formájában hozza meg.
56. § A bizottság tevékenységéről a Képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartozik.
57. § (1) A Képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.
(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.
A polgármester, az alpolgármester
58. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. A polgármester jogállását és feladatait az Mötv. 65-67. §-a szabályozzák ezen túl feladatkörébe tartozik - különösen, hogy:
a) segíti a képviselők munkáját,
b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
c) együttműködik az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(2) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.
(3) A polgármester ügyfélfogadást tart minden héten szerdán 9.00 órától 12.00 óráig
59. § (1) A polgármester a Képviselő-testület határozatképtelensége, vagy határozathozatal hiánya miatt az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével minden testületi hatáskörbe tartozó ügyben döntést hozhat, melyről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni köteles.
(2) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó, két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben dönthet.
60. § (1) A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.
(3) Az alpolgármester ügyfélfogadást tart minden héten szerdán 9.00 órától 12.00 óráig.
A jegyző
61. § A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3) bekezdése szabályozza, feladatai ezen túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:
a) közreműködik a Képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,
b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,
c) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére,
d) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a Képviselő-testület és a polgármester megbízza.
62. § (1) A jegyző kinevezésével kapcsolatos szabályokat az Mötv. 82. § (1) bekezdése tartalmazza.
(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére a jegyzői feladatok ellátásának módja, hogy a polgármester a jegyzői feladatok ellátásáról a Hivatalban a jegyzői képesítésre vonatkozó előírásoknak megfelelő személy megbízásáról gondoskodik.
63. § A jegyző minden héten szerdán 9.00 órától 12.00 óráig tart ügyfélfogadást.
Polgármesteri Hivatal
64. § (1) A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése: Arnóti Polgármesteri Hivatal.
(2) A Polgármesteri Hivatal munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint látja el.
Nemzetiségi önkormányzat
65. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzat Képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg saját működési rendjét.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzat testületi munkáját a jegyző segíti.
66. § A Képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nektv.) rendelkezéseivel összhangban az alábbi működési feltételeket biztosítja a települési roma nemzetiségi önkormányzat számára:
a) az ülések megtartásához az Nektv. 80. § (1) bekezdés a) pontja szerinti helyiséget,
b) igény szerint a nemzetiség hagyományának, kultúrájának, ünnepeinek megtartásához szükséges megfelelő befogadóképességű helyiséget,
c) a nemzetiségi önkormányzat adminisztratív feladatainak ellátását: meghívó, előterjesztések, jegyzőkönyv elkészítése, levelezések,
d) postázási feladatok biztosítása, helyben történő kihordással,
e) a testületi ülések előkészítésével, a meghívók, előterjesztések, testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítésével, a hivatalos levelezés előkészítésével, döntés előkészítéssel, nyilvántartással, sokszorosítással, iratkezeléssel, postázással kapcsolatos feladatok,
f) pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nyilvántartási és iratkezelési feladatok ellátása.
67. § (1) A nemzetiségi önkormányzat véleményének kikérése, egyetértési joga gyakorlásának esetén a nemzetiségi önkormányzatot a polgármester keresi meg.
(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek küldi meg.
(3) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhet eljárást, kérhet tájékoztatást, tehet javaslatot.
(4) A polgármester az (1) bekezdés szerinti esetben előterjesztést olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az Nektv. 79. § (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül a Képviselő-testület érdemben tudjon határozatot hozni.
(5) A határozatot a Képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül a jegyző megküldi a nemzetiségi önkormányzat részére.
Társulások, nemzetközi kapcsolatok
68. § (1) A Képviselő-testület feladatainak gazdaságosabb megoldása érdekében az önkormányzat az alábbi önkormányzati társulásokban vesz részt:
a) Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás,
b) Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása.
(2) A társulásokra átruházott hatásköröket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
69. § (1) Testvértelepülési kapcsolatok kialakításáról és feltételeiről a Képviselő-testület dönt.
(2) Nemzetközi kapcsolat kialakítása céljából külföldi partnerrel a polgármester, illetve az általa megbízott személy jogosult tárgyalni.
A lakossággal való kapcsolattartás formái
70. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A Képviselő-testület a közmeghallgatást december hónapban tartja.
(3) A közmeghallgatás tartásáról a meghívónak a helyben szokásos módon történő közzétételével kell a lakosságot értesíteni a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal.
(4) A közmeghallgatáson a közérdekű kérdések, javaslatok meghallgatása mellett a polgármester tájékoztatást ad közérdekű és aktuális településpolitikai kérdésekről, ezen belül az önkormányzat vagyoni helyzetéről;
71. § A helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.
Az önkormányzat vagyona
72. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal, az üzleti vagyonnal, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal való gazdálkodás előírásait, és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módját külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) Az önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelemekről a jegyző önkormányzati vagyonnyilvántartást vezet.
(3) Az önkormányzati vagyonkataszter vezetésére az Mötv. 110. §-a, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezései az irányadóak.
73. § Az önkormányzat gazdálkodására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII.31.) Korm. rendeletben foglaltak és az Mötv. 111-116. §-a az irányadóak.
74. § (1) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelettervezetet Pénzügyi, Szociális, Kulturális, Oktatási, Sport és Településfejlesztési Bizottság megtárgyalja.
(2) A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti. Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, mely jegyzőkönyvet csatolni kell a költségvetés tervezethez abból a célból, hogy annak tartalmát a Képviselő-testület bizottsága megismerhesse.
75. § (1) A gazdasági fejlesztési program végrehajtásáról a polgármester évente beszámol a Képviselő-testületnek.
(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
(3) Arnót Község Önkormányzata és az Arnóti Polgármesteri Hivatal a közérdekű adatait tartalmazó közzétételi listákat az önkormányzat hivatalos honlapján teszi közzé.
76. § (1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik a külön jogszabályok szerint előírt belső ellenőrzés és vezetői ellenőrzés útján.
(2) Az éves ellenőrzési tervet a Képviselő-testület a költségvetési szervek kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 32. § (4) bekezdésében meghatározott határidőben hagyja jóvá.
(3) A polgármester a tárgyévre vonatkozó összefoglaló ellenőrzési jelentést a költségvetési szervek kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 49. § (3a) bekezdésében foglaltak szerint a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg terjeszti a Képviselő-testület elé.
Záró rendelkezések
77. § Hatályát veszti az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (III. 21) önkormányzati rendelet.
78. § Ez a rendelet 2024. október 9-én 18 órakor lép hatályba.