Bőcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2015 (IX.10.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

Hatályos: 2016. 01. 13- 2016. 11. 29

Bőcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2015 (IX.10.) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

2016.01.13.

Bőcs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bek. a) pontja, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. § (1) bekezdésében, 5. § c.) pontjában és a 6. §. a.) pontjában, továbbá a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 26. § (3) bekezdés és a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. §-ban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Helyi iparűzési adó

1. § (1) Adóköteles a vállalkozónak e minőségében az önkormányzat illetékességi területén végzett nyereség, illetve jövedelemszerző tevékenysége (továbbiakban iparűzési tevékenység).

(2) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg.

2. § Az adó alanya az a vállalkozó, aki az önkormányzat illetékességi területén saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából állandó vagy ideiglenes (alkalmi) jelleggel iparűzési tevékenységet folytat.

3. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke: az adóalap 2 %-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység adómértéke: 5.000 Ft/nap

4. § (1) Az az adóalany az 1990. évi C. tv. 39/A § és 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2.500.000,- (kettő és félmillió) forint összeget, mentesül az adó megfizetése alól.

(2) A tevékenység évközi megkezdése, illetve megszűnése esetén az adóalanyt az (1) bekezdés szerinti adómentesség csak akkor illeti meg, ha számított adóalapja időarányosan nem haladja meg (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt, melynek számítása szempontjából minden megkezdett hónapot egész hónapnak kell tekinteni.

(3) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/D. §-ában foglalt adóalap mentesség igénybe vehető.

(4) A vállalkozó orvosokat mentesíti az iparűzési adó fizetése alól.

4/A. §1 Jelen rendelet alkalmazásában

- állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,
- egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.

4/B. §2

Adómentesség, adókedvezmény

(1) A 4. § (1)-(4) bekezdésben meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
(2) A kedvezményezett az adómentesség következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.
(3) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat jelen rendelet 1. számú mellékletét képezi.
(4) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.
(5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.
(6) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
(7) A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolás jelen rendelet 2.számú mellékletét képezi. (8) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni
II. Fejezet

Építményadó

5. § (1) Adóköteles Bőcs Község Önkormányzata illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt:építmény).

(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

6. § (1) Mentes az építményadó alól - a Htv. 13. §- ában foglaltakon túlmenően - a magánszemély tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló épület és épületrész, kivéve:

a) a vállalkozási célt szolgáló lakáson belül igénybevett helyiség, amely az 50 m2-et meghaladja,

b) a lakással egy helyrajzi számon fekvő, de önálló épületben végzett vállalkozási tevékenységet szolgáló épület ,amely a 70 m2- et meghaladja.

(2) Amennyiben a Htv. rendelkezései értelmében az adó alanya vállalkozó, úgy az (1) bekezdésben megállapított mentesség nem alkalmazható.

7. § Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

8. § Az adó mértéke az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete után m2-ként 1100 Ft/év.

III. Fejezet

Telekadó

9. § Adóköteles Bőcs Község Önkormányzata illetékességi területén lévő telek.

10. § (1) Mentes a telekadó alól - a Htv. 19. § - ában foglaltakon túlmenően - az a magánszemély tulajdonában álló belterületi telek, ha azt nem vállalkozás céljára használják.

(2) Amennyiben a Htv. rendelkezései értelmében az adó alanya vállalkozó, úgy a mentesség nem alkalmazható.

11. § Az adó mértéke a telek négyzetméterben számított területe után négyzetméterenként 200 Ft / év.

12. § Az adóalany bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségének a jogszabály által rendszeresített nyomtatványokon tesz eleget.

IV. Fejezet

Talajterhelési díj

13. § A rendelet célja, hogy elősegítse a környezetbe történő anyag- és energiakibocsátás csökkentését, a környezet és természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az önkormányzat és a környezethasználók közötti együttműködést.

13/A. § (1) A rendelet hatálya kiterjed arra a környezethasználóra, aki (amely) az engedélyhez kötött környezet használata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (továbbiakban: kibocsátó).

(2) A talajvédelmi díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést - ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is - alkalmaz.

(3) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díjnak a 2003. évi LXXXIX. tv. 12. §. (2) bekezdésében meghatározott alapja és a (3) bekezdésben meghatározott egység díj, valamint Bőcs község területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

(4) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége.

(5) Mérési lehetőség hiányában az átalány vízmennyisége az ingatlanban lakók száma és a település átlagos egy főre jutó ivóvíz fogyasztásának nagysága alapján kerül meghatározásra (6) Az általány mértéke 23,52 m3/fő/év.

14. § Környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében Bőcs Községi Önkormányzat képviselő-testülete környezetvédelmi alapot hoz létre.

15. § A talajterhelési díj a környezetvédelmi alap bevételét képezi.

16. § A képviselő-testület a környezetvédelmi alap felhasználásáról évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával együtt rendelkezik.

17. § A kibocsátó a talajterhelési díjat az Önkormányzat Környezetvédelmi Alap Beszedési Számla megnevezésű, 11734004 -15348939-04640000 számú számlára fizeti be.

18. § A díjfizetési kötelezettség megszűnik a kibocsátónak a szennyvíz csatornahálózathoz való bekapcsolódást követő naptól.

19. § Mentességre jogosult

a) A rendelet alkalmazása során a 14 év alatti gyerekek 100 % mentességet kapnak.

b) Az a 60 év fölötti, aki az ingatlanon egyedül él, és akinek a jövedelme a nyugdíjminimum 250 %-át nem éri el, a kedvezmény mértéke 70 %.

c) Az a 60 év fölötti, aki az ingatlanon nem egyedül él, és akinek a jövedelme a nyugdíjminimum 200 %-át nem éri el, a kedvezmény mértéke 60 %.

d) Az az aktív korú, 60 év alatti személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem éri el, a kedvezmény mértéke 70 %.

e) Az az ingatlantulajdonos, aki 2016. június 30-ig ráköt a szennyvízcsatorna rendszerre, annak tartozását, hátralékát elengedi az önkormányzat.

20. § (1) A kibocsátó személyes adatait a jegyző által megbízott adóügyi köztisztviselő kezeli.

(2) A személyes adatok kezeléséért az adatkezelés jogszerűségéért az (1) bekezdésben meghatározott köztisztviselő tartozik felelősséggel.

(3) A Polgármesteri Hivatal a kimutatott hátralékok esetében a kibocsátó nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, anyja nevét tartja nyilván.

(4) A nyilvántartás vezetése számítógépen történik, személyenként külön-külön más kibocsátó személyes adataitól elkülönítve.

(5) A kezelt személyes adatoknak a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, vagy megsemmisülés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés elleni védelme érdekében az adatokat lemezre mentve, zárt borítékban és zárt szekrényben kell tartani.

21. § (1) A kibocsátó tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, kérheti személyes adatainak helyesbítését.

(2) A Polgármesteri Hivatalnál hátralékosként kezelt kibocsátó személyes adatait a nyilvántartásból törölni kell, amennyiben a hátralék rendeződött.

(3) A kibocsátó személyes adatait az érintetten kívül kizárólag a törvényben meghatározott adatigénylők ismerhetik meg.

22. § (1) Az önkormányzati adóhatóság a talajterhelési díjbevétel megrövidítésének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi a kibocsátókat.

(2) Az ellenőrzés célja az e rendeletben, valamint a talajterhelési díjról rendelkező törvényben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása.

23. § Az adó alanyára, az adókötelezettség keletkezésére, változására és megszűnésére a Htv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a helyi adókkal kapcsolatos eljárási kérdésekben pedig az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

24. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, kivéve a „R” 3. § (2) bekezdés és a 6. § (2) bekezdés.

(2) Hatályát veszti Bőcs Község Önkormányzata Képviselő-testületének:

a) a helyi iparűzési adóról szóló 15/2012.(XI.28.) K.T. rendelete

b) az építmény- és telekadóról szóló 17/2013.(XI.27.) önkormányzati rendelete

c) a talajterhelési díj megállapításáról szóló 15/2004.(VI.22.) rendelete

(3) A „R” 3. (2) és a 6. § (2) bekezdés 2016. január 1. napján lép hatályba.

1

Beiktatta a 2/2016.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatály: 2016.01.13.

2

Beiktatta a 2/2016.(I.12.) önkormányzati rendelet. Hatály: 2016.01.13.