Bükkaranyos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2012. (VI. 20.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2023. 05. 18Bükkaranyos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2012. (VI. 20.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól
Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Bükkaranyos Község Önkormányzata vagyonáról a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a)2 Bükkaranyos Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat),
b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira,
c) az Önkormányzat szerveire.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
2. § E rendelet alkalmazásában vagyon
a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és
b)3 az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet) 30. § (1) bekezdésében felsoroltak.
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
3. § (1) Az önkormányzati vagyon
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint
b) forgalomképes üzleti vagyonból áll.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati
a) vagyont nem lehet elidegeníteni,
b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),
c) vagyonon dologi jog nem létesíthető,
d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető.
(3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis.
(4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
(5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
1. Az Önkormányzat törzsvagyona
4. § Az Önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.
5. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona
a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és
b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.
(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt az 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.
(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt az Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint:
a) a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek,
b) az e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített Önkormányzati vagyonelemek.
(4) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősít vagyont.
(5) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.
(6) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
6. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona
a) az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak Önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint
b) az Önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll, mely vagyonelemeket jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
7. § (1) A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.
(2) A 6. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy
a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,
b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan maximum egy évig szünetel,
c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.
2. Az Önkormányzat üzleti vagyona
8. § Üzleti vagyon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – mindazon vagyonelem, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, különösen az Önkormányzat tulajdonában lévő:
a) lakások,
b) bel- és külterületi beépítetlen ingatlanok,
c) nem lakás céljára szolgáló helyiségek, egyéb ingóságok és mindazon vagyontárgyak, amelyek e melléklet 1. és 2. pontjában nem szerepelnek.
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
3. Tulajdonjog átruházás
9. § (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében a bruttó 25 millió forint értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni
a) természetes személy vagy
b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.
(3) Az Önkormányzat vagyon hasznosítási és tulajdonjogának átruházási szabályait a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
10. § (1) Nem lehet értékesíteni az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.
(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni a 9. § (1) bekezdésben rögzített szabályok alkalmazásával.
4. Ingyenes vagyonátruházás
11. § (1) önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.
(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.
5. A vagyon megterhelése
12. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:
a) vagyonkezelői joggal
b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.
13. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(2) Az Önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 12. § -ban meghatározottakat kell alkalmazni.
14. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.
(2)4 Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a Bükkaranyos Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) joga.
6. A vagyon vállalkozásba vitele
15. § (1) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(3) Az Önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
16. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
(2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nytv. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a Képviselő-testület gyakorolja.
7. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése
17. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növelt.
(2) Az Önkormányzat jelen rendeletben nem határoz meg olyan vagyonelemeket, melyekre vagyonkezelői jogot létesíthet.
(3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.
(4) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.
(5) Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek
a) elengedi vagy
b) nem engedi el a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.
18. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével engedheti át.
19. § (1) A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.
(2) A Képviselő-testület vagyonkezelési jog átengedéséről a helyben szokásos módon, az Önkormányzat honlapján való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(3) A Képviselő-testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.
(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.
(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
a) pénzösszeget vagy
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.
20. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,
d) a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előirt kötelezettségeket teljesíteni, tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben nr közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
21. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:
a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,
b) önkormányzati társulásnak.
(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:
a) az óvodai ellátás
b) alapfokú nevelés, oktatás
c) szociális ellátás
d) egészségügyi ellátás
e) közművelődési, kulturális feladatok ellátása
f) sportcélú feladatok ellátása.
22. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
c) a pénzügyekért felelős bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel.
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
8. A haszonélvezeti jog
25. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.
(2) Nem lehet az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani – kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.
(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével, valamint a (2) bekezdés figyelembevételével lehet alapítani.
(4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül helyben szokásos módon történő hirdetéssel a legjobb ajánlattevő javára a Képviselő-testület dönt. 9. Hasznosítási jog, használatba adás
24. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.
25. § (1) A 25 millió Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.
(2) A Képviselő-testület függetlenül dönt használati, hasznosítási jog átengedéséről.
26. § A Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.
27. § A polgármester dönt az 500.000 Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az Il évet nem haladja meg.
28. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – a Képviselő-testület joga.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
10. Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei
29. § Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát az Nvtv. alapján engedi át, és az Nvtv. alapján gondoskodik a törzsvagyonában lévő vízi közművek létrehozásáról és működtetéséről,
11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás
30. § (1) Az Önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az Önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.
12. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás
31. § Az Önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát a Képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában.
32. § (1) A 31. §-ban meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha az nem veszélyezteti
a) az Önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt Önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3) A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.
(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.
33. § Ha az Önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az Önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.
13. Hitelfelvétel és törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
34. § (1) Az Önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az Önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.
(3) Az Önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt. 14. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon
35. § (1) Az Önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 500.000 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.
(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az Önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az Önkormányzati feladatok ellátását.
15. Vagyongazdálkodási feladatok meghatározása
36. § (1) A vagyongazdálkodási feladatok meghatározásánál kiemelt figyelmet kell fordítani a vagyonnyilvántartás aktualizálására.
(2) A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, kül- és belterületi kert, illetve szántó és egyéb művelési ágú területek hasznosítására kötött szerződésekben szerepeltetni kell a bérlő befektetési lehetőségét a vagyongyarapítás állagmegóvása érdekében és az elszámolás módját.
(3) Az Önkormányzat éves vagyongazdálkodási feladatainak meghatározását a mindenkori zárszámadási rendelet melléklete tartalmazza.
Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv
37. § (1) Az Önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.
(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.
(3) A vagyonkimutatás elkészítéséért a gazdasági vezető a felelős.
38. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll
a) I. A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,
b) II. A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell
a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz- és forráscsoportokat,
b) az a) pontban meghatározottak részletezéseként arab számmal jelzett tételeket:
ba) a tárgyi eszközöknél,
bb) a befektetett pénzügyi eszközöknél,
c) a ba) pontban meghatározottak további részletezéseként:
ca) helyi közutakat és műtárgyaikat,
cb) az Önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat,
cc) az Önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádió navigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt,
cd) vizeket és közcélú vízi létesítményeket,
ce) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont,
cf) műemlékeket,
cg) védett természeti területeket,
ch) kulturális javakat,
ci) korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket,
cj) közműveket,
ck) temetőt,
d) az a)–c) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket, ezen belül:
da) a forgalomképtelen törzsvagyon értékét,
db) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét,
dc) a forgalomképes üzleti vagyon értékét.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat
a) forgalomképtelen törzsvagyon,
b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,
c) forgalomképes üzleti vagyon részletezésben.
39. § (1) Az Önkormányzat
a) 3 évre szóló középtávú és
b) 6 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.
(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza
a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyonadatokat,
b) az ellátott közfeladatokat és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont.
(3) A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.
(4) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szer inti adatokat kell tartalmaznia.
(5) A vagyongazdálkodási tervet a pénzügyekért felelős bizottsággal közösen a polgármester készíti el – 2012. évben legkésőbb a 2013. évi költségvetési koncepció elfogadásáig – és a Képviselő-testület határozattal fogadja el.
(6) A vagyongazdálkodási terv elkészítéséhez szükséges alapelvek meghatározását a 4. számú melléklet tartalmazza.
(7) Az Önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az Önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.
(8) A vagyongazdálkodási tervet a mindenkori önkormányzati gazdasági program elkészítésekor felül kell vizsgálni.
Eljárási szabályok
40. § (1)5 A versenytárgyalásnak nyilvános vagy kivételesen zártkörű eljárás. Az önkormányzati vagyon körébe tartozó ingatlan elidegenítésének, hasznosításának és megterhelésének szabályait az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.
41. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az Önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik.
42. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet.
43. § Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül:
a) építési ügyekben – a közművekkel való ellátás területén – a tulajdonosi hozzájárulás megadására
b) az Önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult.
44. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, az Önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló és működését biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében, az alapító okiratokban, továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Az Önkormányzat vagyontárgyaira kötelező biztosítási szerződést kötni. A biztosítási díj az Önkormányzat költségvetését terheli. Az önkormányzati vagyon védelméről a használó – szükség szerint – egyéb módon (vagyonvédelmi szolgáltatás igénybevétele, biztonsági rendszer kiépítése, stb.) is köteles gondoskodni saját költségvetése terhére.
45. § (1) Az Önkormányzat vagyonának működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátását (gazdasági döntések előkészítése, szerződés-tervezetek készítése, stb.) a Polgármesteri Hivatal végzi.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos egyes feladatok ellátását az Önkormányzat intézményeire bízhatja.
(3) A vagyon működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására adott megbízás nem jelenti a tulajdonost megillető jogok gyakorlásának átruházását, a tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület, vagy hatáskör átruházás esetén az átruházott hatáskört gyakorló önkormányzati szervezet gyakorolja. A működtetéssel kapcsolatos bevételek az önkormányzat bevételei.
46. § A Képviselő-testület határozatban jelöli ki azoknak a kül- és belterületi ingatlanoknak a körét, amelyekre nézve a tulajdonjog átruházását tervezi. A határozatban a Képviselő-testület meghatározza a tulajdonjog átruházásának feltételeit és adásvétel esetén a minimális vételárat.
47. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő szerződések teljesítését lehetőleg szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel kell megerősíteni.
(2) Ingatlan tulajdonjogának adás-vétellel történő átruházása esetén a tulajdonjognak a vevő javára történő bejegyzéséhez csak a teljes vételár kiegyenlítésének feltételével lehet hozzájárulni.
48. § Az Önkormányzat nemzeti vagyonról szóló nyilvántartását az éves zárszámadási rendelet melléklete tartalmazza.
Záró rendelkezések
49. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a Bükkaranyos község önkormányzati vagyonáról szóló 9/2000. (XII.15.) elfogadott Önkormányzati rendelet.
(3) Jelen rendeletnek – a helyben szokásos módon – kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
1. melléklet a 15/2012. (VI. 20.) önkormányzati rendelethez
1. Bükkaranyos Község Önkormányzata forgalomképtelen törzsvagyoni körébe tartozó vagyontárgyak:
1.1. A helyi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyontárgyak:
a) utak és műtárgyaik,
b) közterek,
c) járdák,
d) közparkok,
e) közcélú vízi létesítmény,
f) csapadékvíz elvezető árokrendszer,
1.2. Önkormányzati rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyontárgy: A Képviselő-testület nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyont nem határoz meg.
2. melléklet a 15/2012. (VI. 20.) önkormányzati rendelethez
1.1. intézmények, középületek ingatlanai:
a) Polgármesteri Hivatal (Bükkaranyos Petőfi Sándor út 100.)
b) Általános Iskola (Bükkaranyos Rákóczi út 23.)
c) Óvoda ( Bükkaranyos Petőfi Sándor út 89)
d) Művelődési Ház ( Bükkaranyos Petőfi Sándor út 110.)
e) Idősek Klubja (Bükkaranyos Petőfi Sándor út 112.)
f) Ravatalozó (Bükkaranyos Császár P. út)
g) Egészségház ( Bükkaranyos Ady E út 11.)
h) Sportpálya (Bükkaranyos Báthori út 560 hrsz.)
i) Gázcsere telep (Bükkaranyos Petőfi S út 449 hrsz.)
j) Tűzoltószertár ( Bükkaranyos Petőfi S út 471 hrsz.)
1.2. Víziközművek:
a) ivóvízrendszer és kiszolgáló létesítményei,
b) szennyvízcsatorna-rendszer és kiszolgáló létesítményei.
1.3. Egyéb beépítetlen közterek
3. melléklet a 15/2012. (VI. 20.) önkormányzati rendelethez
1a. Az önkormányzati vagyon hasznosításának a célja a kötelező és önként vállalt feladatok hatékony és eredményes ellátása. Ez a tevékenység a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.
1. a feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése
2. használatba-, bérbeadás
3. önkormányzati vagyontárggyal való vállalkozási tevékenység folytatása.
a) Vagyon értékesítése: a rendelkezésre álló szabad vagyon értékesítését forgalmi értékbecsléssel megalapozva, nyilvános pályázati kiírás alapján, a vagyonrendelet előírásai szerint kell lefolytatni. A vagyon értékesítéséből származó bevétel elsősorban fejlesztési kiadások, fejlesztési hitelek törlesztésének fedezetéül szolgáljon.
b) Bérlet útján történő hasznosítás: a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, kül- és belterületi kert, ill. szántó és egyéb művelési ágú területek hasznosítása elsősorban bérleti szerződés keretében tehető meg. Az ilyen jellegű szerződésekben szerepeltetni kell a bérlő befektetési lehetőségét a vagyon gyarapítása, állagmegóvása érdekében. A bérlet útján nem hasznosított ingatlan esetében törekedni kell arra, hogy minél rövidebb ideig legyen kihasználatlan állapotban. Ennek elkerülése érdekében folyamatos pályáztatás szükséges.
c) Vállalkozás folytatásával történő vagyonhasznosítás: az önkormányzati feladatok ellátásához nélkülözhetetlen vagyonnal vállalkozási tevékenység folytatható. A vagyonnak, vagyonrésznek vállalkozásba történő bevitelére közgazdasági megalapozás szükséges. Az önkormányzati vállalkozás az alaptevékenységet nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. Vagyonkezelési elvek: Az önkormányzat vagyonkezelési feladatait a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és az intézményei útján teljesíti a vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyonkezelőknek biztosítaniuk kell, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanról, ingóságról, egyéb tárgyi eszközről részletes költségfelhasználást tartalmazó információval rendelkezzen. Az önkormányzat támogatja a költségtakarékos működtetéshez szükséges beruházásokat, ráfordításokat. Az önkormányzat az energiaracionalizálással összefüggő pályázatokat prioritásként kezeli.
4. melléklet a 15/2012. (VI. 20.) önkormányzati rendelethez
1. Az önkormányzati vagyonnal – mint a nemzeti vagyonnal – felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.
2. A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.
3. A vagyongazdálkodás helyi jogi szabályozását a képviselő- testület gazdálkodási rendelete, a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó rendelet, az éves költségvetési rendelet, a közterület használatára vonatkozó rendelet tartalmazzák. 4. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő- testület rendelkezik. A vagyongazdálkodási feladatok irányítója a képviselő testület.
5. A vagyon hasznosítása és működtetése tekintetében: – törzsvagyon: kötelező feladat ellátását szolgálja
a) kizárólagos önkormányzati tulajdonú vagyon törvény alapján, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon törvény, és gazdálkodási rendelet alapján – forgalomképtelen vagyon
b) gazdálkodási rendelet alapján – korlátozottan forgalomképes vagyon – üzleti vagyon – forgalomképes vagyon.
6. Kizárólagos tulajdont képező vagyon a helyi közutak és műtárgyaik, terek, parkok, vizek, közcélú vízi létesítmények (vízi közmű kivételével).
7. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedés, továbbá a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelem - törvényben meghatározott feladatátadás kivételével - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak. Az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelési szerződésnek a gazdálkodó szervezet tulajdonosi szerkezetében történő tulajdonos változás miatti megszűnésének esetére a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak az irányadók.
8. A közfeladatok ellátása elsősorban költségvetési szervek útján gyakorolható.
9. Az önkormányzati vagyon ingyenesen – képviselő testületi döntéssel – kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a feladat ellátásához szükséges mértékben törvényben rögzített feltételekkel.
10. Az önkormányzat törvényben meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának jogát kizárólag koncesszió útján, külön törvényben szabályozott módon engedheti át. A menetrend szerinti helyi személyszállítás, a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése tevékenységek esetében a gyűjtőfogalmak keretein belül azon tevékenységi csoportok, amelyek a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálybelépésekor jogszabály alapján koncesszió nélkül is folytathatók, a törvény hatálybalépését követően is koncesszió nélkül folytatható. Az önkormányzat törzsvagyonában lévő víziközmű-létesítmények működtetéséről koncessziós szerződés megkötése nélkül olyan gazdasági szervezet létrehozásával is lehet gondoskodni, amelyben az önkormányzatnak külön vagy az állammal együttesen kizárólagos a részesedése.
11. Az önkormányzat gazdálkodási rendeletében kell meghatározni – törvényi előírások figyelembevételével – azt az értékhatárt, mely felett a vagyon tulajdonjogának átruházása csak versenyeztetés útján lehetséges, de az államot ingatlan értékesítése esetén elővásárlási jog illeti meg.
12. Az önkormányzati vagyonfejlesztés (felújítás, beruházás a számviteli törvény szerint) céljait a képviselő testület döntései és az éves költségvetési rendelet határozza meg.
13. Az önkormányzatnál a vagyon megőrzésének elsődlegessége elve érvényesül a hosszú távú működési stabilitás biztosítása érdekében.
14. Az alapelveket a gazdálkodási és egyéb a vagyon kezelését, működtetését szabályozó rendeletek módosításakor, újraalkotáskor, alkalmazásakor, továbbá a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervben érvényre kell juttatni.
15. Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a kötelező és önként vállalt feladatok hatékony és eredményes ellátása, mely tevékenység a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti.
16.6
17. Az önkormányzat vagyonkezelési feladatait a képviselő testület a Polgármesteri Hivatal, egyéb költségvetési szervei, gazdasági társaságai, és az intézményei útján teljesíti a vagyonrendeletben meghatározottak szerint. A vagyonkezelőknek biztosítaniuk kell, hogy az önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlanról, ingóságról, egyéb dolgokról, részletes költségfelhasználást tartalmazó információval rendelkezzen. Az önkormányzat támogatja a költségtakarékos működtetéshez szükséges beruházásokat, ráfordításokat. Az önkormányzat az energiaracionalizálással összefüggő pályázatokat prioritásként kezeli.
18. Az önkormányzati feladatok ellátásához nélkülözhető vagyonnal vállalkozási tevékenység folytatható. A vagyonnak, vagyonrésznek vállalkozásba történő bevitelére gazdasági-pénzügyi vizsgálat szükséges. Az önkormányzati vállalkozás az alaptevékenységet nem veszélyeztetheti, csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
5. melléklet a 15/2012. (VI. 20.) önkormányzati rendelethez7
1. A önkormányzati vagyon körébe tartozó ingatlan vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.
2. Az önkormányzati ingatlanvagyon elidegenítése, a vagyon használatának, a hasznosítás jogának átengedése nyilvános, kivételesen zártkörű (meghívásos) eljárás útján, a pályázat célját figyelembe véve legjobb ajánlatot tevő részére biztosítható. Zártkörű pályázatot akkor lehet kiírni, ha az értékesítés tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott, vagy a projekt iránt már érdeklődő befektetők vagy társasági partnerek részvételét teszi szükségessé.
3. Ajánlatkérő az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület, annak nevében eljáró bizottság, a polgármester.
4. Az ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé a község honlapján az ajánlattételre. A felhívást a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal Bükkaranyosi Kirendeltsége hirdetőtábláján is ki kell függeszteni. Közzététel napja az a nap, amikor a pályázati felhívás a község hivatalos honlapján megjelenik.
5. Zártkörű pályáztatás esetén legalább három pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást. Az ajánlatkérés tényét a helyi honlapon közzé kell tenni.
6. Az ajánlatkérő a hirdetményben az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy határozza meg, hogy a hirdetmény közzétételének napja és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határnap között legalább 5-15 naptári nap legyen.
7. Az eljárás folyamán az ajánlatkérő nem változtathatja meg a döntéshozatal során alkalmazandó eljárási vagy versenyeztetési feltételeket, kivéve a pályázatok benyújtásának határidejét, melyet megfelelő indokkal, egy alkalommal meghosszabbíthat. A pályáztatási eljárás során ajánlattételre nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt az ajánlatkérő a felhívással megegyező módon teszi közzé.
8. Pályáztatási eljárás résztvevője lehet, aki
8.1. a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott természetes személy vagy átlátható szervezet;
8.2. a hirdetményben szereplő vagyontárgy vásárlására a megjelölt határidőn belül pályázatot nyújt be;
8.3. a pályázati határidő lejártáig a hirdetményben meghatározott pályázati és részvételi feltételeket teljesíti.
9. A pályázót meghatalmazottja is képviselheti. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy jogi képviselő esetében a jogszabályban meghatározott módon kell eljárni.
10. A pályáztatási eljárás során a hirdetménynek tartalmaznia kell:
10.1. az ajánlatkérő megnevezését, székhelyét,
10.2. a pályázat célját,
10.3. az értékesítendő, hasznosítandó önkormányzati vagyon megjelölését, főbb jellemzőit (pl.: ingatlan esetén cím, helyrajzi szám, az ingatlan alapterülete), illetve a per-, teher-, és igénymentesség bármilyen korlátozását;
10.4. a minimálárat;
10.5. amennyiben ilyen készül, az értékesítendő vagyontárgyra vonatkozó részletes dokumentáció, tájékoztató beszerzési helyét és a beszerzés feltételeit;
10.6. az ajánlatok benyújtásának helyét és idejét.
10.7. a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat fontossági sorrendben;
10.8. az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára és a pénzügyi garanciákra vonatkozó előírásokat;
10.9. az ajánlati kötöttség tartalmát;
10.10. az ajánlati biztosíték esetén annak letételének idejét, módját, visszafizetését;
10.11. a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját és az arra szóló felhívást, hogy az ajánlattevő a bontásnál jelen lehet;
10.12. a pályázati felhívásban ki kell kötni, hogy a pályázat nyelve magyar;
10.13. a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját;
10.14. az ajánlatkérő azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni, valamint hogy a pályázatot eredménytelennek nyilváníthassa;
10.15. a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit;
10.16. felhívást arra, hogy a pályázathoz minden esetben csatolni kell a pályázó nyilatkozatát, melyben hozzájárul a szerződés adatainak nyilvános közzétételéhez;
10.17. az ajánlatkérő szerződéskötés megtagadására vonatkozó jogának kikötését, amennyiben az ajánlatkérő e kikötését alkalmazni kívánja.
11. Az ajánlat valamennyi írott oldalát folyamatos sorszámozással és a cégjegyzésre jogosult vagy az általa meghatalmazott személy, természetes személy kézjegyével kell ellátni. Az aláírási jogosultság igazolása aláírási címpéldánnyal vagy meghatalmazással történhet. Amennyiben aláírásra felhatalmazott személy szignál, a felhatalmazást mellékelni kell.
12. Az ajánlati dokumentációt 1 eredeti példányban lezárva kell benyújtani. A csomagoláson fel kell tüntetni a pályázati ingatlan adatait valamint az ajánlattevő nevét és címét. A csomagolásnak az ajánlatok felbontásakor megbontatlannak kell lenni. Az ajánlatban nem lehet áthúzás, betoldás vagy átírás. Az ajánlat folyamatos sorszámozással el nem látott dokumentum oldalakat nem tartalmazhat.
13. Az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmát a versenyeztetési eljárás lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem ad.
14. Ha az ajánlatkérő az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, biztosítja, hogy a pályázat meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon.
15. A versenyeztetési eljáráson való részvétel biztosíték adásához köthető, részletes feltételeit az ajánlati felhívás tartalmazza. Az ajánlati biztosíték kamatmentesen visszajár az ajánlattevőnek a versenyeztetési eljárást lezáró döntés meghozatalát követő 15 napon belül. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azonban, ha a szerződés megkötése neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elvesztett biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg.
16. Az ajánlattevő ajánlatához a pályázati felhívásban meghatározott időpontig kötve van. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt. Az ajánlattevő ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha az ajánlatkérő – határidő kitűzésével – módosításra hívja fel. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti.
17. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja, döntését köteles a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó szabályok szerint meghirdetni és erről az ajánlattevőket haladéktalanul írásban értesíteni. A versenyeztetési eljárásnak az ajánlatkérő általi visszavonása esetén – ha az információs dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt – az ajánlatkérő a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében az ajánlattevőnek az ellenértéket visszafizeti. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja pályázati ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók.
18. Az ajánlatkérő a felhívásban meghatározott helyen, módon és időben veszi át az ajánlatokat, az átvétel pontos időpontját rávezeti az ajánlatot tartalmazó zárt borítékra és egyúttal igazolja az átvétel tényét. A pályázatok bontására az ajánlattételi határidőt követő legfeljebb 3 munkanapon belül kerül sor a felhívásban megjelölt helyen és időpontban. Az ajánlatok bontásánál az ajánlatkérő képviselőjén kívül az ajánlattevők vagy meghatalmazottjaik lehetnek jelen. Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát vagy annak mértékét. Az ajánlatok bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.
19. A versenyeztetési eljárásra benyújtott ajánlatokat a Képviselő-testület értékeli. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, valamint az ajánlattételi felhívás és az információs dokumentációban előírt kritériumoknak, különösen, ha
19.1. biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,
19.2. az ajánlati árat nem egyértelműen határozza meg vagy más ajánlatához, valamely feltételhez köti,
19.3. olyan ajánlattevő nyújtotta be, akinek az Önkormányzattal szemben lejárt tartozása van, továbbá, aki az Önkormányzattal, az Önkormányzat intézményével szemben szerződésbe foglalt vállalásait korábban nem teljesítette,
19.4. azt a pályázati felhívásban meghatározott, vagy szabályszerűen meghosszabbított ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,
19.5. az ajánlattevő nem csatolta arról szóló nyilatkozatát, hogy nincs köztartozása (adó-, vám-, társadalombiztosítási járulék és egyéb, az államháztartás más alrendszereivel szemben fennálló fizetési kötelezettsége),
19.6. azt hiányosan nyújtották be vagy egyéb okból nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.
20. Ha a felhívás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 napon belül, vagy legkésőbb a testület soron következő ülésén kell elbírálni.
21. A pályázat értékelésében, elbírálásában résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele a jogszabályokban foglalt összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenséget kell megállapítani, ha a pályázat elbírálásában az a természetes személy, szervezet vagy képviselőjük vesz részt, aki
21.1. maga is pályázó ajánlattevő vagy annak
21.2. közeli hozzátartozója,
21.3. munkaviszony alapján felettese vagy alkalmazottja,
21.4. más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja,
21.5. ha bármely oknál fogva nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése.
22. Az ajánlatkérő a pályázati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el és rangsorolja a pályázati ajánlatokat. A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a pályázat célját figyelembe véve összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette. A pályázati felhívásban szereplő értékelési szempontok az árajánlat mellett a pályázatban rangsorolva lehetnek különösen, de nem kizárólagosan: a község és az Önkormányzat gazdasági érdekei, környezetvédelmi szempontok, az ingatlanon folytatni tervezett tevékenységi kör, munkahelyteremtő szándék, termelő beruházás tervezése, egyéb. A legkedvezőbb ajánlatot tevő kiesése esetén a szerződéskötési jogosultság az őt közvetlenül követő ajánlattevőt illeti meg, kivéve, ha az ajánlatkérő a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja.
23. Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
23.1. nem érkezett pályázati ajánlat,
23.2. kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek,
23.3. egyik ajánlattevő sem tett a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot,
23.4. az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.
24. Érvénytelen a pályázati eljárás, ha a pályázat elbírálásakor az összeférhetetlenségi szabályokat megsértették, vagy valamelyik ajánlattevő az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el.
25. A pályázatok értékelését, amennyiben a pályázati kiírás az áron kívül egyéb értékelési szempontokat is meghatározott, a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékleteként készített értékelési jegyzőkönyvben kell rögzíteni, különösen:
25.1. a pályázati eljárás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát,
25.2. a beérkezett ajánlatok rövid értékelését,
25.3. a vételár meghatározásának szempontjait,
25.4. a döntés indokát,
25.5. a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első két helyre javasolt pályázó megjelölését (ha erre mód van),
25.6. egyéb, fontosnak tartott körülményeket, tényeket.
26. Az ajánlatkérő a pályázati ajánlatok elbírálására vonatkozó – meghatározott határidőn belül meghozott – döntéséről a döntéshozatalt követő legkésőbb 10 napon belül valamennyi ajánlattevőt írásban értesíti.
27. Az ajánlatkérőnek a pályázat tárgyára vonatkozó szerződést a pályázat nyertesével kell megkötnie. A nyertes pályázó visszalépése esetén a pályázat soron következő helyezettjével kell megkötni a szerződést, amennyiben ilyen ajánlat értékelésre került. A nyertes ajánlattevővel a szerződést az ajánlatkérő a döntés meghozatalától szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köti meg.
28. Az ajánlatkérő a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyvet, dokumentumokat köteles 5 évig megőrizni, továbbá ilyen jellegű ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző szerv, személyek rendelkezésére bocsátani.
29. Az ajánlattevő az értékesítésre vonatkozó szerződéskötés idejéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, és az ajánlatkérő által a részletes dokumentációban vagy bármely módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot köteles bizalmasan kezelni, arról tájékoztatást érdekelt harmadik személynek nem adhat. Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, az ajánlatkérő az ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja. Az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmát a pályázat lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adhat. Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag elbírálásra használhatja fel, más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell arról állapodnia.
A bevezető a Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés a) pontja a Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § b) pontja a Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (1) bekezdése a Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 17.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet 16. pontját a Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 17.) önkormányzati rendelete 7. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 5. mellékletet a Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (V. 17.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.