Bükkaranyos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013.(IX.26.) önkormányzati rendelete

A Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2013. 10. 01- 2013. 10. 01

Bükkaranyos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013.(IX.26.) önkormányzati rendelete

A Szervezeti és Működési Szabályzatról

2013.10.01.

Bükkaranyos Község Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hivatalos megnevezés

1. §

1.Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Bükkaranyos Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
2.Székhelye: 3554 Bükkaranyos Petőfi u. 100.
3.Működési területe: Bükkaranyos Község közigazgatási területe.
4.Hivatalos honlapja: www.bukkaranyos.hu
5.A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Bükkaranyos Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).
6.A Képviselő testület hivatalának hivatalos megnevezése: Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
7.Bükkaranyos Községben a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal állandó kirendeltséget működtet.

Az önkormányzat jelképei

2. § 1. Az önkormányzati jelképek leírását, használatának módját külön önkormányzati rendelet szabályozza.

A település ünnepei

3. §

1.Az önkormányzat gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
2.A Község az alábbi ünnepeket és közösségi alkalmakat tartja:
1.Március 15.
2.Június 4.
3.Október 23.
4.Október 6.
5.Karácsony
6.„Vigad az Óvoda”
7.Télűző Fesztivál
8.Pöltenberg Nap
9.Idősek Napja
10.Bükkaranyosi Falunap
11.Projektzáró és projektnyitó rendezvények

4. § 1. Az önkormányzat Képviselő-testülete elismerő címként a Bükkaranyosért díjat adományozza, mely díj odaítélésének szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

Az önkormányzat feladat és hatáskörei

5. §

1.Az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 13. § (1) bekezdése tartalmazza.
2.Az (1) bekezdésen kívül kötelezően ellátandó feladatokat más törvény is meghatározhat.
3.Az önként vállalt feladatok tárgyában a Képviselő-testület az éves költségvetési rendelet elfogadásakor, a fedezet biztosításával egyidejűleg dönt.

6. § 1. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület megalakulása

7. § 1. A Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről, majd átadja a megbízólevelet.

A bizottságok tagjainak megválasztása

8. §

1.A Képviselő-testület az önkormányzat feladatait figyelembe véve gondoskodik a megfelelő bizottságok felállításáról
2.A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek.
3.A bizottsági tagság megszűnése esetén az (1)-(2) bekezdésbe foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.

Az illetmény, tiszteletdíj meghatározása

9. §

1

A polgármester bérfejlesztésére, valamint a képviselői és bizottsági tagi illetményekre, tiszteletdíjakra a Gazdasági Bizottság tesz javaslatot.

A KÉPVISELŐ

A képviselő jogai

10. §

1.A képviselő részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében.
2.Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
3.A Képviselő-testület a hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.
4.A Képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, aljegyzőtől, bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen , vagy 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
5.Az önkormányzat hatáskörébe tartozó, közérdekű ügyben a képviselő kezdeményezheti a polgármesternél, vagy a jegyzőnél a Hivatal intézkedését, amelyre az 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

A képviselő kötelezettségei

11. §

1.A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.
2.A képviselő köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a polgármesternek bejelenteni és megszüntetni, valamint a törvény előírásai szerint vagyonnyilatkozatot tenni.
3.A képviselő köteles tevékenyen részt venni a Képviselő-testület, valamint annak a bizottság(ok)nak a munkájában, amelynek tagja, köteles a Képviselő-testület illetve azon bizottság(ok), melynek tagja üléseinek legalább 75%-án megjelenni.
4.2 A képviselő a település jelen rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott ünnepségek 75 %-án az adott naptári évben köteles megjelenni.
5.Az ülésen köteles a Képviselő-testületnek személyes érintettségét bejelenteni a napirend tárgyalását megelőzően.
6.3A képviselő köteles előre írásban vagy szóban jelezni a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van, valamint a település jelen rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott ünnepein való megjelenésben akadályoztatva van.
7.Felkérés vagy a Képviselő-testület döntése alapján a képviselő köteles részt venni a Képviselő-testület ülésének előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

12. §

1.A települési képviselőt mind a Képviselő-testület, mind annak valamely bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni, és a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatokról.
2.A polgármester egyedi megbízást adhat a képviselőnek saját feladatkörébe tartozó ügy ellátására, vagy a hivatal tevékenységi körébe tartozó ügy végrehajtásának ellenőrzésére. A települési képviselő köteles a megbízó iránymutatásait figyelembe venni. A képviselő köteles munkájáról a megbízónak beszámolni.
3.A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati, üzleti és magántitkot. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának megszűnése után is fennáll.
4.4A képviselő-testület a Rendelet 11. § (3) és (4) bekezdéseiben meghatározott kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját 25%-kal, 12 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, újra megállapítható.”

A kizárás szabályai

13. §

1.A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott szabályok irányadók.
2.A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

Az összeférhetetlenségi eljárás

14. §

1.A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékozatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, és kezdeményezze annak megszüntetését.
2.Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek a (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.
3.A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen a (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

15. § 1. A Képviselő-testület névsorát a 4. függelék tartalmazza.

Az ülések munkaterve

16. §

1.A Képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.
2.A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
1.a Képviselő-testület tagjától,
2.a Képviselő-testület bizottságától,
3.a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,
4.d) a jegyzőtől,
5.önkormányzati intézmények vezetőitől
1.A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.

17. §

1.Az éves munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé legkésőbb a januári első ülésen.
2.A munkaterv tartalmazza a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, tervezett napirendjét;

A Képviselő-testület ülései, meghívó

18. §

1.A Képviselő-testület alakuló-, rendes és rendkívüli ülést, közmeghallgatást tart. Együttes ülést tart a közös önkormányzati hivatalt létrehozó és társulásait alkotó önkormányzattal.
2.A Képviselő-testület üléseit munkaterve alapján tartja évente legalább 12 alkalommal.
3.A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása estén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke.
4.A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.
5.Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A bizottsági javaslatokat az ülés előtt kapják kézhez a képviselők.
6.A testületi ülés előtt 5 nappal hirdetmény útján hirdetőtáblán és a Község honlapján is közzé kell tenni a nyilvános testületi ülések időpontját, helyét, napirendjét.
7.Az ülés előterjesztéseinek írásos anyaga az érdeklődő polgárok számára elérhető a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal Bükkaranyosi Kirendeltségén.
8.A meghívó és az írásos előterjesztések a képviselő és a bizottsági tag írásbeli nyilatkozata alapján, papír alapon nyomtatott formában, vagy elektronikus úton kerülnek kiküldésre.

19. §

1.A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
1.a Képviselő-testület tagjait;
2.a jegyzőt, aljegyzőt;
3.a napirend tárgya szerinti illetékeseket;
4.a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét.
1.Az őket érintő téma tárgyalásához meg kell hívni, akiket a polgármester, vagy a képviselők javasolnak, akiknek a meghívását jogszabály kötelezővé teszi
2.Rendkívüli esetben a Képviselő-testület rövid úton összehívható az ülés tervezett időpontja előtt legalább 6 órával (email, telefax, telefon). A rendkívüli ülés összehívása során meg kell nevezni azt a körülményt ami a rendkívüli ülés összehívását indokolja.
3.A polgármester rendkívüli testületi ülést 5 napon belül köteles összehívni a képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára. Ilyen esetben az ülés összehívására vonatkozó indítványt a sürgősség okának közlésével és megfelelő indoklással, vagy egy konkrét előterjesztés bemutatásával együtt a polgármesternél kell írásban előterjeszteni.
4.A rendkívüli ülés vezetésére a rendes ülés vezetésének szabályait kell alkalmazni.
5.A Képviselő-testület üléseinek összehívását a Kormányhivatal, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. Ez esetben az idevonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

Együttes ülés

20. § 1. A Képviselő-testület a közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzat képviselő-testületeivel szükséges esetben együttes ülést tart.

Közmeghallgatás

21. §

.

1.A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontban évente legalább egy közmeghallgatást tart.
2.A közmeghallgatásról a lakosságot, annak tervezett időpontját megelőző 5 appal a település honlapján és hirdetmény útján tájékoztatni kell. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
3.A közmeghallgatás elé kerülő előterjesztést először a Képviselő-testület megtárgyalja és kialakítja álláspontját. A kisebbségben maradt álláspontot a közmeghallgatáson ismertetni kell.
4.A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

Nyilvános és zárt ülés tartása

22. §

1.A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely magyar és meghívott külföldi állampolgár részt vehet, és a testület felszólalást jóváhagyó határozata alapján kérdést intézhet a polgármesterhez, jegyzőhöz, bizottsághoz, képviselőhöz és a képviselő-testülethez.
2.A Képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. §. (2) bekezdés a), b) pontja szerint, továbbá zárt ülést rendelhet el a 46. §.(2) bekezdés c) pontja alapján.
3.A zárt ülésen az Mötv. 46. §. (3) bekezdésben foglalt személyek lehetnek jelen.
4.A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyek kapják:
1.a Képviselő-testület tagjai,
2.a jegyző,
3.az aljegyző,
4.a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjai
5.a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott,
6.a Kormányhivatal,
7.a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó személy.

23. §

1.A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a Kormányhivatal továbbá a jegyző, aljegyző tekinthet be.
2.A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítja a Hivatal a jegyző útján.
3.A közérdekű adatok megismeréséről az önkormányzat külön szabályzattal rendelkezik.
4.A 32. § és a 33. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezései a bizottságok ülései rendjére is irányadók.

Az ülés vezetése

24. §

1.A Képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester Együttes akadályoztatása esetén, amennyiben a tárgyalandó kérdés sürgőssége indokolja az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
2.A Képviselő-testület ülését vezető személy:
1.megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták össze;
2.megállapítja az ülés határozatképességét;
3.előterjeszti az ülés napirendjét;
1.A Képviselő-testület a napirendjéről vita nélkül dönt.
2.A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. A polgármester vagy a képviselő szóbeli előterjesztés napirendre vételét javasolhatják, a javaslatról egyszerű többséggel a Képviselő-testület dönt.
3.A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

25. §

1.Képviselő-testületi napirendi pont előterjesztője lehet:
1.a Polgármester;
2.a Képviselő-testület tagja;
3.a Képviselő-testület bizottsága;
4.a jegyző;
5.a települési nemzetiségi önkormányzat testülete;
6.a Képviselő-testület által felkért szervezet vezetője.
1.Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés az érintett bizottság véleményével ellátva terjeszthető a Képviselő-testület elé.
2.Ha a határozatképességhez szükséges számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
3.A Képviselő-testület napirendjének tárgyalására
1.előterjesztés,
2.beszámoló,
3.tájékoztató formájában kerülhet sor.

Az előterjesztés

26. §

1.Az előterjesztés két részből áll:
a)Első rész:
1.a tárgy pontos meghatározása;
2.a témakör ismételt napirendre kerülése esetén, a korábbi döntés;
3.az előkészítés során felmerülő vélemények;
4.az előterjesztést készítők megnevezése.
b)Második rész:
1.határozati javaslat;
2.a végrehajtásért felelős személy megnevezése;
3.a határidő megjelölése.
1.Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a bizottsági ülések előtt legalább tíz nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.

Beszámoló

27. §

1.A beszámoló a Képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés. Különösen:
a)önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben;
b)a képviselő-testületi határozat(ok) végrehajtásáról;
c)az interpellációk kivizsgálásának eredményéről;
d)a Képviselő-testület és szervei működését érintő ügyről;
e)az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről
f)amit jogszabályok a Képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.
1.A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, tanácsnok, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.
2.A beszámoló elfogadásáról, vagy kiegészítéséről, valamint ismételt előterjesztéséről a Képviselő-testület határozatot hoz.

Tájékoztató

28. §

1.A tájékoztató olyan szóban, vagy írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás Képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, vagy alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
2.Tájékoztató benyújtására jogosult a polgármester, a bizottság, a jegyző, aljegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy, vagy szerv.
3.A tájékoztató tartalmú napirendi pontok esetében nem szükséges vitát nyitni, azokat a Képviselő-testület alakszerű határozat hozatala nélkül is tudomásul veheti.

A vita

29. §

1.Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak legfeljebb három perc időtartamban kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárását követően a polgármester összefoglalja az elhangzottakat, s ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
2.Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz. A szóbeli kiegészítés időtartama legfeljebb három perc.
3.A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.
4.Ügyrendi javaslat tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.
5.A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítőket az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

Az ülés rendje

30. §

1.A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, és a megsértett személyt.
2.Az érintett személy a vita során bármikor személyes megjegyzést tehet legfeljebb egy perces időtartamban, amennyiben vissza akarja utasítani az őt ért támadást.
3.A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:
1.figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, túllépi a hozzászólási idejét, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
2.rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
3.ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe;
4.a c) pontban felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.
1.Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

Tárgyalási szünet

31. § 1. A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.

Döntéshozatal

32. §

1.A Képviselő-testület rendeletet alkot és határozatot hoz. A határozathozatalhoz a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
2.A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata, azaz 4 igen szükséges.
3.A Képviselő-testület számozott alakszerű határozat nélkül dönt:
1.a napirend elfogadásáról;
2.név szerinti szavazás elrendeléséről;
3.ügyrendi kérdésekről;
4.határozati javaslat módosítására, kiegészítésére szóló szavazás eredményéről.

Szavazás

33. §

1.A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
2.A Képviselő-testület ülésein a szavazás kézfeltartással történik.
3.A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

Titkos szavazás

34. §

1.A Képviselő-testület, az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben titkos szavazás tarthat. Elrendeléséről esetileg, vita nélkül dönt.
2.Titkos szavazásnál a szavazatszámláló bizottság tisztségét az Ügyrendi bizottság látja el, amennyiben valamelyik tagja érintett az eldöntendő kérdésben, úgy helyette póttagot kell választani.
3.A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
4.A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a bizottság tagjai írnak alá.
5.A bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek a szavazás eredményéről, amely alapján a polgármester kihirdeti a Képviselő-testület határozatát.

Név szerinti szavazás

35. §

1.A név szerinti szavazás indítványozása a Mötv. rendelkezési alapján történik.
2.A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor az "igen", "nem", "tartózkodom" kijelentéssel is szavaznak.
3.A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Ismételt szavazás

36. §

1.Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai

37. §

1.Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a)a Képviselő-testület tagja;
b)a Képviselő-testület bizottsága;
c)a jegyző;
d)a települési nemzetiségi önkormányzat testülete.
1.A kezdeményezés irányulhat a Képviselő-testület rendeletalkotásra vonatkozó állásfoglalásának kérésére, vagy konkrét rendelet-tervezet megtárgyalására.
2.Amennyiben a kezdeményezés a Képviselő-testület állásfoglalására irányul, először a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről hoz döntést a testület.
3.Amennyiben a rendelet-tervezetet a kezdeményező tárgyalásra alkalmas módon nyújtja be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.
4.Rendelet-tervezettel kapcsolatos érdemi módosító indítványt szövegszerűen kell megfogalmazni, az azt tárgyaló testületi ülést megelőzően kell benyújtani a jegyzőhöz. A javaslatot az érintett bizottság előzetesen véleményezi.

38. §

1.A Képviselő-testület megbízhatja bármely bizottságát a rendelet-tervezet előkészítésével. Az előkészítő munkában részt vesznek a Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai is.
2.A rendelet tervezetet írásos indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

39. §

1.A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti.
2.A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek az őket érintő rendeleteket megismerjék.
3.A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról, a hatályos rendeletek jegyzékének naprakész vezetéséről. Az egységes szerkezetbe foglalt rendeletek elérhetőek a Község honlapján.
4.A jegyző köteles a hatályos rendeletek felülvizsgálatáról folyamatosan gondoskodni, és kétévente az önkormányzati rendeletek hatályosulásáról a Képviselő-testületnek beszámolni.
5.A rendeletek kihirdetésének hivatalos módja, az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztés. A hirdetőtáblán való kifüggesztésen túl a rendeleteket a település honlapján is meg kell jelentetni.
IV. Fejezet

A JEGYZŐKÖNYV

40. §

1.A képviselő- testület üléséről 2 példányos jegyzőkönyv készül, mely az Mötv. 52. §-ában foglaltakon túl tartalmazza az igazoltan és igazolatlanul távol maradó képviselők nevét, továbbá az önkormányzat pecsétjét.
2.A Képviselő-testület tagjának az adott napirendi pont tárgyaláskor tett előzetes kérésére saját hozzászólását a jegyzőkönyvben szó szerint kell rögzíteni.
3.A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel és a jegyzőkönyvvezető jegyzetei alapján kell elkészíteni.
4.A hangfelvételt a ciklus végéig meg kell őrizni, annak 1 példányát a képviselő kérésre át kell adni. Az archiválás az aljegyző feladat.
5.A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Képviselő-testület hivatala kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.
6.A jegyzőkönyvről - térítés ellenében – másolatot kérhet az állampolgár.
7.A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és a mellékleteivel együtt a bal oldalon kilyukasztva zsinórral kell átfűzni. A zsinórt az utolsó lap hátoldalán megkötve záró- címkével leragasztva kell rögzíteni és azon az önkormányzat körbélyegzőjét, úgy kell elhelyezni, hogy a záró-címkét és a hátlapot is érintse. A záró-címkét a jegyző aláírással látja el.
V. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

41. §

1.A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.
2.A Képviselő-testület előkészítő, szervező és ellenőrző, továbbá döntési hatáskörökkel rendelkező bizottságokat hozhat létre.
3.A bizottságok kültagjai a bizottság ülésein települési képviselőkkel, azonos jogokkal és kötelezettségekkel bírnak.

Állandó bizottságok

42. §

1.A Képviselő-testület állandó bizottságai:
1.Gazdasági Bizottság (3 fő)
2.Szociális és Egészségügyi Bizottság (3fő)
3.Közbeszerzési Bizottság (3 fő)
4.Ügyrendi Bizottság (3 fő)
1.Bizottsági tagok névsorát az 5. függelék tartalmazza.
2.A bizottságok részletes feladatait jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
3.A bizottságok belső működési szabályait a törvényi keretek között maguk állapítják meg.

Ideiglenes bizottságok

43. §

1.A Képviselő-testület indokolt esetben meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, és az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
2.Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók.

44. §

1.A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt öt nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.
2.A Képviselő-testület és a bizottságok, valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
3.A bizottság albizottságot hozhat létre, az albizottság működésének szabályaira - az albizottság eltérő rendelkezése hiányában - az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
4.A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz a jegyző, az aljegyző, részt vehet a polgármester, az alpolgármester, és a képviselő-testület tagja. A bizottság zárt ülésén csak a bizottság elnöke, tagjai, a jegyző/aljegyző és a napirendi pont előterjesztője, valamint az ülés menetét segítő technikai feladatot ellátó személy vehet részt.
5.A bizottsági döntéshozatalból való kizárásra az Mötv.-ben a képviselőkre meghatározott szabályok irányadók.
6.Tevékenységükről 4 évente beszámolnak a Képviselő-testületnek.
VII. Fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

ÉS AZ ALJEGYZŐ

A polgármester

45. §

1.Dönt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a 3. mellékletben felsorolt ügyekben.
2.A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
3.A polgármester a két rendes képviselő-testületi ülés között eltelt időszakban az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
Köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

Az Alpolgármester

46. §

1.A Képviselő-testület saját tagjai közül, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
2.Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.
3.A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, vagy akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

A jegyző

47. §

1.A Jegyző:
1.A polgármester irányításával elkészíti annak Szervezeti és Működési Szabályzatát gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról;
2.elkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését, saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét;
3.tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról;
4.rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, előkészíti a Képviselő-testület üléseit;
5.a Képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyv vezettetéséről és a szavazatok összeszámlálásáról;
6.tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről;
7.gondoskodik az önkormányzati rendeletek, kihirdetéséről, nyilvántartásáról.
8.A Képviselő-testület határozatairól nyilvántartást vezet.
9.szervezi a jogi felvilágosító munkát;
10.gondoskodik a Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről;
2.A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.

Az Aljegyző

48. §

1.A jegyző, a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint aljegyzőt nevez ki helyettesítésére, és az általa meghatározott feladatok ellátására.
2.Az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja, és meghatározza feladatait.
VIII. Fejezet

A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

49. § 1. A Képviselő-testület hivatala a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal melyet Kisgyőr Község Képviselő-testületeivel közösen hozott létre és tart fenn, az önkormányzatok működésével, az önkormányzati igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos, valamint a jogszabályokban meghatározott államigazgatási ügyek ellátására.

50. §

1.A Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a Képviselő-testületnek és a bizottságnak.
2.A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.
3.A Hivatal részletes feladatát a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melyet a polgármester a jegyző javaslata alapján terjeszt a testület elé.
IX. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

A gazdasági program

51. §

1.A Képviselő-testület 4 évi időtartamra, fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a befektetés-támogatási politika, településüzemeltetési politika célkitűzéseit. Az elfogadott gazdasági programot a Képviselő-testület kétévente felülvizsgálja és értékeli azt a program időtartamának lejártakor.
2.A gazdasági program-tervezet összeállítását a polgármester a jegyzővel együttműködve végzi. A Képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester felelős.
3.A gazdasági program –tervezetet valamennyi bizottságnak meg kell tárgyalnia, és külön, valamint összegző véleményüket az előterjesztéshez kell csatolni.

Az önkormányzat költségvetése

52. §

1.A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.
2.Az (1) bekezdésben szereplő rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelő tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

53. §

1.A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:
1.a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;
2.az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;
3.az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása;
4.az igények és célkitűzések egyeztetése;
5.a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;
6.a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
1.Az elfogadott költségvetési koncepciót a település honlapján és hirdetőtábláján közzé kell tenni.
2.A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelet tervezetet valamennyi bizottság megtárgyalja és véleményezi.
3.A Gazdasági Bizottság a többi bizottsági véleményekkel együtt tárgyalja és véleményezi a rendelet tervezetet.
4.A költségvetési rendelet elfogadását időben meg kell, hogy előzze az önkormányzat részvételével működő társulások, a nemzetiségek és a kistérségi többcélú társulással való egyeztetés, döntés meghozatala. Az egyeztetések és a döntési sorrend megtartása a jegyző feladata.

54. §

1.Az éves költségvetés módosításának szabályait a Képviselő-testület éves költségvetési rendelete tartalmazza.
2.A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A zárszámadással egyidejűleg - évi egy alkalommal - kerül előterjesztésre a Képviselő-testület elé az önkormányzat vagyonának változásáról szóló jelentés. A zárszámadási rendelet elfogadását időben meg kell, hogy előzze az önkormányzat részvételével működő társulások, a nemzetiségek és a kistérségi többcélú társulással való egyeztetés, döntés meghozatala. Az egyeztetések és a döntési sorrend megtartása a jegyző feladata.
3.A polgármesternek a zárszámadási rendelet tervezet előterjesztésével egyidejűleg vagy szükség szerint - ha képviselő-testületi intézkedés szükséges - be kell terjesztenie a belső ellenőri jelentést.

Az önkormányzat vagyona

55. §

1.Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a korlátozottan forgalomképes és az üzleti vagyonnal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
2.Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
3.Az önkormányzat által alapított és az önkormányzati részesedésével működő gazdasági társaságra vonatkozó vagyongazdálkodási szabályokról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
4.Az önkormányzat vagyonáról valós értéken vagyonnyilvántartást kell vezetni.

Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

56. §

1.Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv-ben meghatározott szabályok irányadók.
2.Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőr útján gondoskodik.
3.Az önkormányzat által fenntartott intézmények pénzügyi ellenőrzését a Gazdasági Bizottság irányításával a Hivatal látja el.
4.Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működők, vagy önállóan működő és gazdálkodók.

57. §

1.A Pénzügyi és Gazdasági Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:
1.véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
2.figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
3.vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését;
4.véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyeknek pénzügyi kihatása van;
5.véleményéről, vizsgálati megállapításáról a Képviselő-testületet tájékoztatja.
1.A könyvvizsgálói véleményezési körbe tartozó előterjesztésről a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható.
2.Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez az önkormányzat vagyonának jelentős várható csökkenéséről és más olyan tényről, amely az önkormányzati tisztségviselői törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatja maga után köteles a Képviselő-testület összehívását kérni a polgármestertől.
XII. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

58. § 1. A Képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

59. §

1.Jelen rendelet mellékletét képezi:
1.A Bizottságok feladat- és hatásköre (1. melléklet);
2.Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre (2. melléklet);
3.Képviselő-testület átruházott hatáskörének jegyzéke (3. melléklet);
1.E rendelet függelékét képezi:
1.Települési képviselők névsora (1. függelék)
2.Bizottságok jegyzéke, elnöke, tagjai (2. függelék)
3.Bélyegzők megnevezése, használata (3. függelék)
4.Bükkaranyos Község Önkormányzata által használt kormányzati funkciók felsorolása (4. függelék)
1.E rendelet 2013. október 1.-jén lép hatályba.
2.E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 6/2003. (IV. 15.) önkormányzati rendelet.
Bükkaranyos, 2013. szeptember 24.

Nagy Lajos Lőrincz Sándorné

polgármester jegyző

Bizottságok, feladat- és hatásköre

I. Gazdasági Bizottság
Feladat és hatásköre:
1.Dönt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,
2.Véleményezi feladatkörében az önkormányzat rendelet-tervezeteit,
3.Véleményezi az önkormányzat éves költségvetését, zárszámadását,
4.Ellenőrzi az önkormányzati vállalkozásokat, javaslatot dolgoz ki az önkormányzat vállalkozói vagyonának struktúrájára, a vállalkozások élénkítésére,
5.Figyelemmel kíséri az önkormányzat saját bevételeinek alakulását, javaslatot tesz azok mértékének módosítására,
6.Kialakítja, és a testület elé terjeszti a helyi adókkal kapcsolatos koncepciót, javaslatot tesz arra vonatkozóan, milyen helyi adó bevezetésére kerüljön sor,
7.Véleményezi az intézmény (vállalat) alapításával, megszüntetésével kapcsolatos előterjesztéseket,
8.Prioritásokat javasol az önkormányzat hatáskörébe tartozó kommunális fejlesztések esetében,
9.Képviselő-testület általi megbízatásból a Hivatal közreműködésével ellenőrzi az önkormányzati intézmények gazdálkodását,
10.Előterjeszti a polgármester bérfejlesztésre, jutalmazására vonatkozó javaslatot,
11.Véleményezi a hitelfelvételeket,
12.Véleményezi az átmenetileg szabad pénzeszközök felhasználását,
13.Előzetesen véleményezi az éves ellenőrzési tervet, a végrehajtás tapasztalatait,
14.Részt vesz a bizottság hatáskörét érintő előterjesztések előkészítésében.
II. Szociális és Egészségügyi Bizottság
Feladat és hatásköre:
1.Dönt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,
2.Megfogalmazza a szakterületén lévő intézményekkel kapcsolatos követelményrendszert, koncepciót,
3.Javaslatot dolgoz ki az önkormányzat szociálpolitikai tevékenységére, a rendelkezésre álló eszközök racionális felhasználására, a szociális intézményrendszer fejlesztésére,
4.Véleményezi az önkormányzat telek-, lakástámogatási rendszer működését,
5.Figyelemmel kíséri a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság élet-és munkakörülményeit, a Község munkaképes korú lakossága munkalehetőségeit, s ezzel kapcsolatosan javaslatot tesz a testület elé,
6.Kapcsolatot tart az egészségügyi intézményekkel, valamint a szociális gondoskodás területén működő társadalmi és egyházi alapítványi és egyéb karitatív szervezetekkel,
7.Feladatkörében ellenőrzi, figyelemmel kíséri az önkormányzati rendeletek, határozatok végrehajtását,
8.Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézményvezetők szakmai tevékenységét (szociális, kulturális), javaslatot tesz az intézményvezetők személyére, véleményezi a pályázatokat,
9.Segítséget nyújt a helyi neveléspolitika kialakításához, s ennek keretében elősegíti annak meghatározását, hogy melyek azok az önkormányzat által fenntartott intézmények, melyek fejlesztésére szükség van, prioritásokat határoz meg,
10.Véleményezi az intézmények tevékenységét, költségvetését,
11.Javaslatot tesz emlékmű, köztéri alkotás állítására, utcanév változtatásra,
12.Javaslatot tesz a kulturális támogatási pénzeszközök odaítélésére, felhasználására,
13.Részt vesz a bizottság hatáskörét érintő előterjesztések előkészítésében.
III. Ügyrendi Bizottság
Feladata és hatásköre:
1.Véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket,
2.Figyelemmel kíséri a Szervezeti és Működési Szabályzat, az egyéb önkormányzati rendeletek hatályosulását, ellenőrzi a Képviselő-testület határozatainak végrehajtását,
3.Vizsgálja (ellenőrzi) és nyilvántartja a települési képviselők és a polgármester által benyújtott vagyonnyilatkozatokat, tapasztalatairól a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.
4.Véleményezi a Hivatal belső szervezeti egységek kialakítására vonatkozó polgármesteri javaslatot,
5.Ellátja a Képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi teendőket,
6.Véleményezi a Képviselő-testület döntése elleni törvényességi észrevételt,
7.Véleményezi a Hivatal ügyfélfogadásának rendjét, a hivatal munkájáról szóló tisztségviselői előterjesztést,
8.Testületi, vagy tisztségviselői felkérésre részt vesz az önkormányzatot érintő polgári jogi szerződések és egyéb ügyletek jogi-, szakmai véleményezésében,
9.Véleményezi az alapítványok alapító okiratait,
10.A Polgármester kezdeményezésére kivizsgálja a képviselők, továbbá a bizottságok tagjainak összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyeit,
11.Polgármester egyéb munkáltatói jogának gyakorlása,
12.Ellátja a Képviselő-testület titkos szavazása esetén a szavazatszámlálási bizottsági teendőket,
13.Részt vesz a bizottság hatáskörét érintő előterjesztések előkészítésében.
IV. Közbeszerzési Bizottság
Feladata és hatásköre:
1.Az önkormányzati közbeszerzéseket segíti, felügyeli.
2.melléklet a 14/2013. (IX.26.)
önkormányzati rendelethez

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek köre:
1.Képviselő-testület tagja.
2.Képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja.
3.Önkormányzati költségvetési szerv vezetője.
3.melléklet a 14/2013. (IX.26.)
önkormányzati rendelethez

Képviselő-testület átruházott hatáskörének jegyzéke

Polgármester gyakorolja:
1.Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás;
2.Temetési segély
3.Többletbevétel felhasználása saját költségvetésből 1.000.000 Ft-ig (2013. évi költségvetési rendelet 3/2013 (II.13.) 10. §.)
4.Hitelfelvétel 500.000 Ft-ig 3/2013 (III.13.) 16. §
5.Közterület használatának engedélyezése 10/2005. (X.1.) önkormányzati rendelet
6.500.000 Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog
7.
átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az l évet nem haladja
Szociális és Egészségügyi Bizottság gyakorolja:
1.Átmeneti segélyezés
2.Kamatmentes szociális kölcsön nyújtása
1.Nagy Lajos polgármester
1.Oczella Józsefné alpolgármester *****
1.Bigus Árpádné képviselő
1.Dr Kovács Lajos -”-
1.Galuska Norbert -”-
1.Székely Béla -”-
1.Dr Vladár Péter - „ –
Ügyrendi Bizottság:
Székely Béla bizottság elnöke
Dr Kovács Lajos bizottság tagja
Dr Vladár Péter bizottság tagja
Szociális és Egészségügyi Bizottság:
Bigus Árpádné bizottság elnöke
Galuska Norbert bizottság tagja ******
Bodó Lajosné külsős tag
Pénzügyi és Gazdasági Bizottság
Galuska Norbert bizottság elnöke ******
Bigus Árpádné bizottság tagja
Billik- Szalontai Zita külsős tag
Közbeszerzési Bizottság
Dr Vladár Péter bizottság elnöke
Bigus Árpádné bizottság tagja
Diószegi István külsős tag
Bükkaranyos Község Önkormányzat bélyegzőinek lenyomata, használatukra jogosultak:
A Bükkaranyos Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb
szolgáltatások
016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
031030 Közterület rendjének fenntartása
041140 Területfejlesztés igazgatása
045120 Út, autópálya építése
047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
082044 Könyvtári szolgáltatások
102031 Idősek nappali ellátása
107051**** Szociális étkeztetés
107052 Házi segítségnyújtás
104042**** Család és gyermekjóléti szolgáltatások
107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
042130 * Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
104037** Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
082092***** Közművelődés, hagyományos közösségi, kulturális értékek gondozása
091140***** Óvodai nevelés, ellátás, működtetése
082030***** Művészeti tevékenységek

Bükkaranyos Község Önkormányzat tevékenységi köre

TEÁOR típusa TEÁOR Megnevezés
Fő tevékenység 8411 Általános közigazgatás
Egyéb tevékenység 3511 Villamosenergia-termelés
Egyéb tevékenység 3512 Villamosenergia-szállítás
Egyéb tevékenység 3513 Villamosenergia-elosztás
Egyéb tevékenység 3514 Villamosenergia-kereskedelem
1
2
3
4
5 Módosította a 10/2014.(XII.3.) Önk. Rendelet
6 Hatályba léptette a 10/2014.(XII.3.) Önk. Rendelet