Bükkaranyos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete

A települési támogatásokról és az egyéb szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2015. 11. 01- 2021. 04. 13

Bükkaranyos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete

A települési támogatásokról és az egyéb szociális ellátások helyi szabályairól

2015.11.01.

Bükkaranyos Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés a) és g) pontjában valamint 134/E §-ában kapottt felhatalmazás alapján és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. valamint 8. a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy az önkormányzat teherbíró képességének figyelembe vételével meghatározza az önkormányzat által szociális rászorultság alapján pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének módját, feltételeit és kifizetésének, folyósításának szabályait.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3. § -ában meghatározottak alapján:

a) lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra;

b) bevándoroltakra és letelepedettekre;

c) a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre;

d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

e) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Sztv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott rendkívüli települési támogatás, étkezés, szállás tekintetében a rendelet hatálya kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

1. Hatásköri szabályok

3. §

Hatásköri szabályok

(1)Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben meghatározott
a.) létfenntartási támogatás megállapításáról,
b.) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítéséről,
szóló hatáskörének gyakorlását a Szociális Bizottságra ruházza át.
(2)Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben meghatározott
a.) temetési támogatás megállapításáról,
b)gyermekvédelmi támogatás megállapításáról
c)köztemetés elrendeléséről
szóló hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át.
(2)Bükkaranyos Község Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben meghatározott rendszeres települési támogatások megállapításáról szóló hatáskörének gyakorlását a jegyzőre ruházza át.

1. Eljárási szabályok

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmet a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal Bükkaranyosi Kirendeletségén kell előterjeszteni

(3) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg ha a becsatolt igazolások és nyilatkozatok ezt lehetővé teszik, az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

5. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátásoknál az igénylő jövedelemnyilatkozatot és vagyonnyilatkozatot köteles benyújtani saját magára és családjában vagy háztartásában élő személyekre vonatkozóan.

(2) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek a következők lehetnek:

1. munkabér esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolás,

2. álláskeresési járadékban vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőknél a megállapító határozat másolata és az utolsó havi csekkszelvény vagy bankkivonat

3. nyugdíjak, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetében a tárgyhavi, vagy az előző havi szelvény és nyugdíjas igazolvány illetve az éves nyugdíjösszesítő másolata

4. vállalkozók esetében az APEH igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról és személyes nyilatkozat a nem lezárt év havi nettó jövedelmének átlagáról,

5. egyéb (alkalmi munkából származó) jövedelmek esetén személyes nyilatkozat a havi átlagos nettó jövedelemről,

6. tartásdíj esetében a szülők közötti egyezség jóváhagyásáról, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, vagy a gyermektartás mértékét is tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokirat bemutatása mellett, a ténylegesen fizetett tartásdíj utolsó átvételi elismervénye, vagy postai feladóvevénye.

6a.

(3) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek tovább a Magyar Államkincstár által folyósított ellátásokról. (GYES, GYET, családi pótlék, iskoláztatási támogatás)

(4) Ha az Önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(5) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

(6) Ha a döntésre jogosult szerv a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja akkor a NAV vagy az illetékes önkormányzati adóhatóság megkeresésével állapítja meg a forgalmi értéket.

(7) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet és a vállalkozásból származó jövedelmet amennyiben a vállalkozás megszűnt.

(8) Gyógyszertámogatás megállapításához a (2) bekezdésben meghatározottakon túl lezárt borítékban háziorvosi igazolást is mellékelni kell a kérelmező rendszeres gyógyszer szükségletéről.

(9) Temetési támogatás megállapításához a kérelmező nevére kiállított eredeti temetési számlát, és az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot is be kell csatolni.

6. § (1) A döntésre jogosult döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint indokolt esetben környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elvégzéséről az önkormányzat a hivatal köztisztviselője útján gondoskodik. Amennyiben a kérelmező megakadályozza a környezettanulmány elvégzését, abban az esetben a segélye megvonható.

(2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült melyhez készült környezettanulmány és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

5. A jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése

7. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Sztv. 17. §‑ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Kérelemre a polgármester a visszafizetésre részletfizetést engedélyezhet, illetve méltányosságból csökkentheti vagy elengedheti a visszafizetést amennyiben a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot. A részletfizetés időtartama maximum 6 hónap, de nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

II. Fejezet

1. Ellátások formái

8. § A képviselő-testület e rendelet alapján az alábbi települési támogatásokat nyújtja:

1. Rendszeres települési támogatásként

aa)települési lakásfenntartási támogatást
ab)gyógyszertámogatást
1.Rendkívüli települési támogatásként
ba)létfenntartási támogatást
bb)temetési támogatást
bc)gyermekvédelmi támogatás
1.Köztemetést

1. Települési lakásfenntartási támogatás

9. § (1) A jegyző a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési lakásfenntartási támogatást állapít meg a szociálisan rászoruló háztartások részére az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

(2 Települési lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, az egyedül élő nyugdíjasok esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs az Sztv. 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyona.
Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával egyezik meg.
(3)Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás tekintetében a fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a)a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b)a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c)a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d)a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e)a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(4)Amennyiben a háztartás
a)(3) bekezdés a) – c) pontjában meghatározott tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b)(3) bekezdés d) – e) pontjában meghatározott tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(c) Amennyiben a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, és a nevelőszülőt – él, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(5)Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás esetében a lakhatáshoz elismert havi költség az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450.-Ft.
(6)Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás esetében elismert lakásnagyság
a)ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
b)ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,
c)ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,
d)ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,
e)ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(7)Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás havi összege
a)a lakhatás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b)a lakhatás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500,- forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni
(8)A (7) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3 -

J - 0,5 NYM ------------------- NYM

× 0,15,
ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(9)Az e jogcímen biztosítandó települési támogatást 1 év időtartamra kell megállapítani a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.
(10)Az e jogcímen biztosítandó települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg. E támogatás tekintetében a lakásba bejelentett lakímmel rendelkező minden személyt a háztartás tagjának kell tekinteni. Amennyiben valakinek több lakcíme van nyilatkoznia kell, hogy mely lakcímen él életvitelszerűen. A jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit külön lakásnak kell tekinteni.
(11)A lakásban élő személyek számát és adatait a Hivatal népességnyilvántartója a címnyilvántartásban ellenőrzi és a kinyomtatott adatokat a szociális ügyintéző részére átadja.
(12)Nem jogosult települési lakásfenntartási támogatásra, aki Sztv. 38. §-ának 2015. II. 28-ig hatályos rendelkezéseiben szabályozott normatív lakásfenntartási támogatásban részesül.

10. §

1.A települési lakásfenntartási támogatás elsősorban természetbeni ellátásként kerül megállapítása.
2.A támogatás kifizetését a villany, gáz, ivóvíz vagy szemétszállítás költségeire a kérelmező által első helyen megjelölt közszolgáltató számlájára történő utalással kell teljesíteni.
3.A támogatást az ügyfél kérésére több szolgáltató részére megosztva is lehet utalni.
4.Amennyiben a kérelmezőnek vagy a háztartása egyetlen tagjának sincs áram, víz vagy gázszolgáltatóval szerződése, a támogatást a kötelezően igénybe vett szemétszállítás költségeire kell átutalni a közszolgáltató számlájára, a maradékot készpénzben kell kifizetni.
5.A kérelemhez a rendelet 5. §-ában foglaltakon túl csatolni kell a kérelmező nevére szóló közüzemi számla másolatát valamint a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló iratot.

8. Gyógyszertámogatás

11. § (1) Gyógyszertámogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az 1 főre eső havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250 %-át, egyedülálló esetén a 280 %-át, feltéve, hogy az egészségbiztosítási szerv által igazolt havi gyógyszerköltsége eléri a nyugdíjminimum 15 %-át.

(2) A támogatás havi mértéke az egészségbiztosítási szerv által igazolt gyógyszerköltség de maximum havi 6.000,- Ft.

(3) A támogatást 1 év időtartamra kell megállapítani, melynek kezdő időpontja a határozat jogerőre emelkedését követő hónap 1. napja.

(4) A támogatást minden hónap 5. napjáig készpénzben kell kifizetni. Az első kifizetést követő további kifizetés feltétele, hogy a jogosult az előző havi támogatás felhasználását a saját nevére kiállított számlákkal igazolja.

(5) Nem jogosult gyógyszertámogatásra az aki az Sztv. 50. §-a alapján közgyógyellátásra jogosult.

(6) A kérelemhez mellékelni kell a Járási Hivatal 3 hónapnál nem régebbi határozatát a közgyógyellátási jogosultság elutasításáról, vagy az igazolást mely szerint az elmúlt 12 hónapon belül részére nem állapítottak meg közgyógyellátásra való jogosultságot.

9. Létfenntartási támogatás

12. § (1) Rendkívüli települési létfenntartási támogatásban részesíthető az a személy aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartást veszélyeztető előre nem tervezhető többletkiadása keletkezik.

(2) Létfenntartás veszélyeztető élethelyzet különösen:

1. tartós betegség vagy rokkantság miatti jelentős jövedelemkiesés

2. munkahely elvesztése miatti jövedelemkiesés

c) akinek a sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett

d) nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás, ápolási díj, időskorúak járadéka vagy más szerv által folyósított ellátása kifizetése a jogosultság megállapításának elbírálása miatt 1 hónapnál hosszabb ideje késik,

e) elemi csapás, elemi kár

(3) Létfenntartás veszélyeztető többletkiadás különösen:

1. téli tüzelő beszerzése,

2. a családban betegség, kórházi ápolás miatt utazási és gyógyszerköltségek

3. közgyógyellátásban nem részesülő személyeknek gyógyászati segédeszközök, kerekesszék, speciális ágy, oxigénpalack stb. beszerzése

(4) Létfenntartási támogatás megállapításánál a család 1 főre számított jövedelemhatára nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élők esetén a 200%-át.

(5) Létfenntartási támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a)a kérelem erre irányul vagy
b ) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a támogatás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.
(6)A természetben nyújtott támogatás formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.
(7)A pénzben nyújtott támogatás legkisebb összege alkalmanként nem lehet kevesebb 3.000,- Ft-nál és nem haladhatja meg a nyugdíjminimum kétszeresét.
(8)A létfenntartási támogatás összege évenként és személyenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, ugyanazon személy egy naptári éven belül legfeljebb 3 alkalommal részesíthető támogatásban

10. Temetési támogatás

13. § (1) Temetési támogatás adható annak a Bükkaranyos község közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek, aki a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy köteles volt ugyan, de a temetési költségek viselési a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési támogatásra jogosult az eltemettető, ha családjában az 1 főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élők esetén 200 %-át.

(3) A temetési támogatás mértéke egységesen 10.000.- Ft.

11. Eseti gyermekvédelmi támogatás

14. § (1) A polgármester eseti gyermekvédelmi támogatást nyújt azoknak a családoknak, akik kiskorú gyermekük hátrányos helyzete vagy előre nem látható krízishelyzet miatt azonnali anyagi támogatásra szorulnak..

(3) Eseti gyermekvédelmi támogatás adható különösen:

1. gyermekek betegsége, kórházi ápolás miatt utazási és gyógyszerköltségekre

2. kiskorú gyermekek részére szemüvegvásárlásra

c) gyermekek iskolakezdésével kapcsolatos bérletvásárlás, tanszer és ruházat beszerzésre

d) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás vagy a gyermek családba való visszahelyezése során felmerülő anyagi problémákra

(4) Eseti gyermekvédelmi támogatás megállapításánál a család 1 főre számított jövedelemhatára nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(5) Eseti gyermekvédelmi támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a)a kérelem erre irányul vagy
b ) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a támogatás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.
(6)A természetben nyújtott támogatás formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tanszer.
(7)A pénzben nyújtott támogatás legkisebb összege alkalmanként nem lehet kevesebb 2.000,- Ft-nál és nem haladhatja meg az 50.000,- forintot.
(8)Ugyanazon személy egy naptári éven belül legfeljebb 3 alkalommal részesíthető támogatásban

12. Köztemetés

15. § (1) Kérelemre a polgármester a Sztv. 48. §-a alapján gondoskodik a Bükkaranyos közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemetéséről ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésére köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Köztemetés elrendelése esetén a legolcsóbb szolgáltatást kell igénybe venni és lehetőség szerint figyelembe kell venni az elhalt felekezeti hovatartozását.

1. A polgármester a köztemetés költségeinek megtérítését 12 havi részletben engedélyezheti, vagy a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén. Különös méltánylást érdemlő körülmény ha a kötelezett személy igazolja, hogy családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot, egyedül élők esetében a nyugdíjminimum 150 %-át.

IV. Fejezet

13. Szociális alapszolgáltatások

16. § (1) A képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

1. étkeztetés,

2. házi segítségnyújtás,

3. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

4. nappali ellátásként Idősek Klubja,

5. családsegítés,

6. Tanyagondnoki Szolgálat,

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alapszolgáltatások közül az étkeztetést az önkormányzat saját maga, a nappali ellátást, a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a családsegítés feladatait intézményfenntartó társulások útján, a tanyagondnoki szolgáltatást önálló tanyagondnok alkalmazásával látja el.

14. Étkeztetés

17. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségügyi állapotuk

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk miatt.

(2) Kor miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha betöltötte a 70. életévét.

(3) Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: erősen legyengült, fekvő beteg, stb.

(4) Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: testi fogyatékossága, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot.

(5) Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: olyan szenvedélybeteg, ami miatt képtelen az ellátás biztosítására.

1. Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

(7) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat:

a) az ellátást igénybe vevő jogosult

c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személyköteles megfizetni.

(8) A térítési díj megállapítása érdekében az érintett jövedelemvizsgálatát el kell végezni.

(9) Az Önkormányzat az étkeztetési feladatát az Idősek Klubja és a Tanyagondnoki szolgálat bevonásával látja el.

Az étkeztetés történhet
a)helyben fogyasztással
b)az étel házhozszállításával
c)a jogosult általi elvitellel.

15. Házi segítségnyújtás

18. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtás alapszolgáltatási feladatairól az Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása útján gondoskodok.

16. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

19. § (1) Az Önkormányzat a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása érdekében az Szt. 65. §-ában foglalt feltételek szerint jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít.

(2) Az Önkormányzat jelzőrendszeres házi segítségnyújtási feladatról az Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása útján gondoskodok.

17. Idősek Klubja

20. §

.

(1)Az Önkormányzat által biztosított ellátási forma a nappali ellátást nyújtó idősek klubja.
Az Idősek klubjának tagja lehet:
- nyugdíjkorhatáron felüli személy
- nyugdíjkorhatárt be nem töltött csökkent munkaképességű, vagy munkaképtelen személy
- 18. életévét betöltött személy, akinek egészségügyi állapota indokolttá teszi.
Az idősek klubja tagjai számára olyan szociális lelki, egészségügyi segítséget nyújt, amelyek számára fontosak és máshol nem kapna meg. A gondozás, ezen formájában az a legfontosabb, hogy egy segítő egymást támogató közösség kovácsolódjon össze, amelyben az idős emberek kiegyensúlyozottak, derűsek lehetnek.
(2)Az Önkormányzat a nappali ellátás feladatait az Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása keretében látja el.

18. Családsegítés

21. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott nyújtott szolgáltatás.

(2) A családsegítés alapszolgáltatási feladatairól az önkormányzat az Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása útján gondoskodik.

(3) A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

19. Az ellátások igénybevételének módja

22. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet az Idősek Klubja vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelem elbírálása előtt hivatalból be kell szerezni a háziorvos véleményét az igénylő illetve az ellátott egészségi állapotára vonatkozóan.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások iránti kérelmeket az intézményvezetője haladéktalanul továbbítja a döntésre jogosult részére.

(3) Az intézményvezető külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. A szükséges eljárást az ellátás biztosításától függetlenül utólag ilyen esetben is le kell folytatni.

20. Térítési díjak megállapítása

23. § A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjakat a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

21. Tanyagondnoki Szolgálat

24. §

.

(1)Az Önkormányzat az Sztv. 60. §. alapján a Bükkaranyos közigazgatási területéhez tartozó, külterületi lakott helyeken az alapellátási feladatokat tanyagondnoki szolgáltatás keretében biztosítja.
(2)A tanyagondnok a kötelező alapellátási feladatok közül részt vesz az étkeztetést és a házi segítségnyújtás feladatellátásban
(3)A tanyagondnok munkáját szakmai program alapján végzi, tevékenységéről évente számot ad a Képviselő-testületnek.
(4)A Tanyagondnoki Szolgálat működésének szabályait a képviselő-testület önálló rendeletben állapítja meg.
V. Fejezet

22. Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.