(A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.),
a 16/2000. (X.20.), az 5/2001.(III.9.), a 21/2001. (XII.21.),
a 15/2002. (XII.20.), 16/2003. (XI.7), a 17/2004. (IX.27.), a 23/2004. (XII.17.),
 az 1/2005. (II.25.), a 12/2006. (VI.16.), a 26/2007. (XII.21.), a 24/2008. (XII.19.),
a 25/2009. (XII.25.), a 28/2010. (XII.20.), a 11/2012. (II.29.), a 38/2012.(XII.01.), a 29/2013. (XI. 25.) és a 23/2014. (XII. 01.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben)

A Képviselő-testület a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

I.

Általános rendelkezések

1. §    A Képviselő-testület az alábbi helyi adókat vezeti be:

          a) építményadó,

          b)^[1]

          c)^[2] helyi iparűzési adó,

         d)^[3] magánszemélyek kommunális adója.

2. §   A helyi adó hatálya kiterjed, (adóalany):

a)   magánszemély,

b)   jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,

c)   a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

3. §    Az 1. §-ban megfogalmazott adók összegéről az önkormányzat köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni.

4. §    (1)-(2)^[4]

          (3)^[5]

(4)^[6]

         (5)     Adómentes az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a költségvetési szerv abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.^[7]

5. §    Az önkormányzati adóhatóság méltányossági jogköre az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 134. § (1) bekezdése, valamint a 166. §-ban foglaltak alapján kiterjed az önkormányzat által bevezetett helyi adókra.^[8]

II.

Építményadó

6. §    Adóköteles:

         (1)     Felsőzsolca illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban: építmény).^[9]

         (2)     Az építmény valamennyi helyisége, annak rendeltetésétől, illetőleg a hasznosításától függetlenül.^[10]

7. §    (1)     Az adó alanya (2. §) az, aki a naptári év (továbbiakban év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja, a továbbiakban együtt: tulajdonos).

          (2)     Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.^[11]

8. §    Mentes az építményadó alól:

1. az 1990. évi C. törvény 13.§-ban felsoroltak, továbbá

2. A magánszemélyek tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló épület, valamint a magánszemélyek gépjármű tárolására szolgáló, lakáshoz tartozó építmény.^[12]

8/A. §^[13]

9. §    Az adókötelezettség keletkezésére, változására és megszűnésére az 1990. évi C. törvény 14. §-a az irányadó.^[14]

10. § Az adó alapja és mértéke:

          (1)     Az építményadó alapja az építmény m²-ben számított adóköteles alapterülete (hasznos alapterülete).

         (2)     Az adó mértéke Felsőzsolca közigazgatási területén 1.100,-Ft/m²/ év.^{[15], [16], [17]}

(3)^[18] 

10/A. §       Az épülethez tartozó helyben szokásos földrészlet mértéke: 720 m².^[19]

III.

A vállalkozók kommunális adója^[20]

11. §

12. §

13. §

III/A.

Magánszemélyek kommunális adója

14/A. § (1) Adóköteles: az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény, telek tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad arányában adóalanyok.

         (2)     Amennyiben az építményt (telket) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

         (3)     Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakásbérleti jogával rendelkezik.

14/B. § (1) Az adókötelezettség: a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik.

                  Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

         (2)     Beépítetlen telek esetében az adókötelezettséget a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napjától kell figyelembe venni.

         (3)     Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik.

14/C. § (1) Adókötelezettség megszűnik: az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

         (2)     Beépítetlen belterületi földrészlet (telek) esetében az adókötelezettség megszűnik:

         a)   a belterületi földrészlet külterületté minősítése;

         b)   építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján.

(3)     Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

14/D.§       Az adó évi mértéke: adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként: 5.000,-Ft/év.^{[21], [22], [23]}

IV.

Helyi iparűzési adó

15. §  (1)     Adóköteles Felsőzsolca Város illetékességi területén állandó és ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység).^[24]

          (2)     Adóköteles iparűzési tevékenység a vállalkozó e minőségben végzett nyereség, illetőleg jövedelmezésre irányuló tevékenysége.

          (3)     Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet székhelyén, telephelyén, fióktelepén (részlegében), vagy azon kívül végzi.^[25]

16. §  (1)     Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

          (2)     Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

17. § (1)     Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.^[26]

          (2)     Ha a vállalkozó az iparűzési tevékenységet több önkormányzat illetékességi területén végzi és az adóalapja az egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre, akkor azt – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell megosztania a helyi adókról szóló törvény mellékletében meghatározottak szerint.^[27]

18. §  (1)     Az adó évi mértéke az adóalap  2 %-a.^{[28], [29], [30]}

         (2)     a)^[31]     

                  b)      A Htv. 37. § (2) bekezdés b), c) pontja szerinti tevékenység végzése esetén az adó mértéke 3.000,-Ft/nap.^[32]

18/A. §^[33]

18/B. §^[34]

18/C. §^[35] Tételes adózás

          (1)    A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti tételes átalányadózó vállalkozót az adókötelezettség kizárólag a telephelye, ennek hiányában a székhelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli.

          (2)    A tételes adó éves összege 10.000,-Ft.

          (3)    A tevékenységét év közben kezdő vállalkozó esetében, illetve ha a vállalkozó tevékenységét év közben megszünteti, akkor a fizetendő adó összege a tételes adó éves összegének napi időarányosítással megállapított része.

          (4)    A tételes adózás adóévre választható, bejelentését a bevallással egyidejűleg - év közben kezdő vállalkozó esetében az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül - kell megtenni az adóhatósághoz.

V.

Záró rendelkezés

19. § (1)     Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba.

         (2)     A 11/1995. (XII.8.) számú rendelettel módosított rendelkezéseket 1996. január
1-jétől, a 12/1996. (XII.20.) számú rendelettel módosított rendelkezéseket 1997. január 1-jétől, a 16/1998. (XII.18.) számú rendelettel módosított rendelkezéseket 1999. január 1-jétől és a 14/1999. (XII.29.) számú rendelettel módosított rendelkezéseket 2000. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3)     Az e rendeletben nem szabályozott minden más esetben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.^[36]

20. §^[37]

                      N a g y   József s.k.                                       F e h é r   Attila s.k.

                                  jegyző                                                           polgármester