[A 24/2013. (IX. 30.) és a 32/2013. (XI. 25.) számú rendeletekkel egységes szerkezetben]

Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 32. § (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés a)-e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2011. (III.25.) önkormányzati rendelet 20. § (5) bekezdés h) pontjában és (7) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottságával egyetértésben a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §    (1)     A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki, amennyiben Felsőzsolca közigazgatási területén lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkeznek.

          (2)     A III. Fejezet hatálya a Felsőzsolcai Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás ellátási területére terjed ki.[1]

2. §    Ahol a rendelet kivételesen, rendkívül, illetve különösen indokolt esetet említ, ott a döntésnél az alábbi mérlegelési szempontokat kell figyelembe venni:

1. közeli hozzátartozó halála esetén felmerülő kiadásokat,
2. olyan rendkívüli jellegű kiadásokat, melyek a kérelem benyújtását megelőzően nem merültek fel a családban,
3. a kérelmező vagy a családjában élő személy tevékenységével érdemeket szerzett a város életében.

2. Eljárási rendelkezések

3. §    A rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben

a)  a Humánpolitikai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) gyakorolja az önkormányzati segély megállapítása,[2]

b)[3]          a polgármester gyakorolja

ba)  a 13. § (2) bekezdése,

bb)  a 8. § bekezdés

bc)[4] a 6. § (2) bekezdés c) pontja

c)[5] a jegyző gyakorolja a 14. §

esetén.

4. §    (1)     A szociális ellátás iránti kérelem meghatározott formanyomtatványon a Felsőzsolcai Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) terjeszthető elő.

          (2)     A kérelemhez az Szt. 10. § (2)-(4) bekezdése alapján számított jövedelem alátámasztására jövedelemigazolást kell mellékelni, amely fénymásolatban is becsatolható.

          (3)     Nem havi rendszerességgel szerzett, továbbá vállalkozásból származó jövedelem esetén adóbevallással már lezárt időszakra vonatkozóan az adóhatóság által kiállított jövedelemigazolást, egyéb esetben könyvelő által aláírt jövedelemigazolást, ennek hiányában a kiállító által aláírt jövedelemigazolást kell csatolni.  

5. §    (1)    A megállapított pénzbeli ellátások – aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély – kifizetése és folyósítása Felsőzsolca Város Képviselő-testülete Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezete (a továbbiakban: GAMESZ) által történik készpénzben pénztári kifizetéssel vagy a kérelmező által megjelölt lakossági folyószámlára történő átutalással.[6]

(2)     Az önkormányzati segély kifizetésére legkésőbb a megállapítást követő 15 napon belül kerül sor.[7]        

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások

1. Önkormányzati segély[8]

6. §    (1)    Az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segély állapítható meg, ha az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 10%-át. Különösen indokolt esetben a jövedelemhatártól a Humánpolitikai Bizottság eltérhet.

          (2)    Az önkormányzati segély formái:

                  a)   egyszeri, vissza nem térítendő készpénzjuttatás,

                  b)  természetbeni szociális ellátásként napi egyszeri meleg étel biztosítása,

                  c)   rendkívüli gyógyszersegély.

          (3)    Önkormányzati segély az éves költségvetésben előirányzott összeg erejéig nyújtható.

          (4)    A Bizottság az önkormányzati segélyre való jogosultságot a Hivatal nyilvántartása, környezettanulmány vagy más hatóság megkeresése útján ellenőrizheti.

          (5)    A Bizottság az önkormányzati segély felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

          (6)    A rendkívüli gyógyszersegély megállapításához annak indokoltságát alátámasztó orvosi igazolást kell csatolni.

7. §    (1)    Önkormányzati segély lakcímenként legfeljebb évi két alkalommal adható.

          (2)    Egyszeri, vissza nem térítendő készpénzjuttatás esetén a segély összege évente személyenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét és családonként annak háromszorosát.

          (3)    Elemi kár esetén az önkormányzati segélyre megállapított felső határtól el lehet térni.

          (4)    Aktív korúak ellátásában részesülő családnak különösen indokolt esetben adható átmeneti segély.

8. §    (1)    Kivételes méltánylást érdemlő esetben (különösen súlyos természeti csapás vagy más, a település nagyobb részét érintő kár) a 6. § (1) bekezdésében és 7. §-ában foglalt korlátozások nélkül is nyújtható önkormányzati segély életveszély elhárításához és a lakhatás elemi feltételeinek megteremtéséhez.

          (2)    A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben (pl.: közeli hozzátartozó halála, természeti csapás, elemi kár, rendkívüli gyógyszerszükséglet) a 7. §-ban foglalt korlátozások figyelembevételével egyszeri készpénzjuttatást biztosíthat a kérelmező életét, egészségét, megélhetését, lakhatását súlyosan veszélyeztető helyzetben, amennyiben más lehetőség nem áll rendelkezésre. A polgármester összesen az éves önkormányzati segélykeret legfeljebb 15%-át használhatja fel azzal, hogy egyes döntéseiről a Humánpolitikai Bizottságot a soron következő ülésén tájékoztatja.

2. Aktív korúak ellátása

9. §    (1)     A kérelmező az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeként a lakókörnyezete rendezettségének biztosítása körében köteles

a)   a lakcímet igazoló hatósági igazolványban feltüntetett, életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, valamint az ingatlan öt méteres körzetének rendben tartására, így különösen: tisztaság fenntartására (szemét és lom eltávolítása), vízelvezető árok karbantartására, takarítására, talajegyengetésre, szeméttároló használatára, az általa használt közkút környezetének rendben tartására, be nem épített területek parlagfű- és gyommentesítésére, művelésbe vonására,

b)  a lakóingatlan rendeltetésszerű használatára, állagának megóvására, rendben tartására,

c)   a vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használatára, rendszeres takarítására, fertőtlenítésére,

d)  az ingatlan és közvetlen környezetének rágcsálóktól (egér, patkány) való irtására.

e) [9]^{, [10]}

f)[11] a közkifolyó használati vízdíj esetében a 2 hónapon túli díjhátralék megfizetésére, amelyet először a 2014. március 1. után benyújtott kérelmek elbírálása során kell ellenőrizni, ^[12]

g) [13]^{, [14]}     

h) [15]^{, [16]}

(2)     A kérelmező köteles az (1) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.

(3)     Az (1) bekezdésben foglaltak betartását a Hivatal munkatársa legalább évente környezettanulmány készítésével ellenőrzi.

10. §  (1)     Rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki

a)  pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres gyógykezelésen vesz részt és munkavégzésre alkalmatlan, vagy

b)  foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményeként munkavégzésre alkalmatlan, és a háziorvos kéri a rehabilitációs szakigazgatási szerv szakhatósági állásfoglalását.

          (2)     A rendszeres szociális segélyre való jogosultság iránti kérelemhez csatolni kell

a)  az (1) bekezdés a) pontja esetében a kezelőorvos vagy szakorvos igazolását,

b)  az (1) bekezdés b) pontja esetében foglalkozás-egészségügyi szakorvosi véleményt és a szakhatósági állásfoglalás megkérését alátámasztó dokumentumokat (kitöltött nyomtatvány, tértivevény, feladóvevény stb.)

11. §  (1)     A rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles együttműködni a jegyzővel és a Felsőzsolcai Családgondozó Központtal (a továbbiakban: Családgondozó Központ).

(2)     A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az Szt. 37. § (1) bekezdés a) pontja kivételével köteles: 

a) a Családgondozó Központtal nyilvántartásba vetetni magát,

b)  a beilleszkedést segítő programban való részvételről írásban megállapodni a Családgondozó Központtal,

c)   teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(3)     A rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles: 

a)   a Családgondozó Központtal kapcsolatot tartani,

b)  egyéni képességeket fejlesztő, életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, munkavégzésre történő felkészülést segítő programokon részt venni,

c)   a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben részt venni – különös tekintettel az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(4)     Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segélyét annak az aktív korú személynek, aki:

1. a segély folyósításának ideje alatt a Családgondozó Központtal fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan 2 éven belül ismételten megszegi, vagy

b)  a beilleszkedést segítő programban nem vesz részt, az abban foglaltakat nem teljesíti.

3. Lakásfenntartási támogatás

12. §  A lakásfenntartási támogatás megállapításának és folyósításának feltétele a 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése.

4. Köztemetés

13. § (1)      A lehető legolcsóbb temetési szertartást kell biztosítani, lehetőleg az elhalt felekezeti hovatartozása figyelembevételével.

          (2)     A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól.

          (3)     Különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha ez eltemettetésre köteles személy

1. hajléktalan,
2. családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4)     A polgármester az eltemettetésre köteles személy kérelmére a köztemetés költségének megtérítésére részletfizetést engedélyezhet, ha az egyösszegű megfizetés a kötelezett létfenntartását súlyosan veszélyeztetné.

(5)     Amennyiben az eltemettetésre köteles személy a törlesztő részlet megfizetését elmulasztja, a tartozás egy összegben válik esedékessé.

5. Közgyógyellátás

14. §  Méltányossági jogcímen közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek esetében

1. az egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át, és
2. a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja a nyugdíjminimum 25%-át.

III. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

1. Az ellátások formái

15. §  (1)     A szociálisan rászorultak részére az alábbi ellátási formák biztosíthatók:

1. étkeztetés,
2. nappali ellátás,
3. családsegítés,
4. házi segítségnyújtás,
5. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
6. támogató szolgáltatás.

2. Az ellátásokat az intézmény vezetője évenként felülvizsgálja.

          (3)     Az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott feladatokat a Felsőzsolcai Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás a Felsőzsolcai Családgondozó Központ (3561 Felsőzsolca, Kassai u. 32.) útján látja el.[17]

(4)     Az (1) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott ellátásokat az Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása az Ongai Szociális Szolgáltató Központ (3562 Onga, József A. u. 5.) útján biztosítja.[18]

(5)[19]  

2. Az ellátások igénybevétele iránti kérelem benyújtása,

külön eljárás keretében és külön eljárás nélkül biztosítható ellátások

16. § (1)     A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője, valamint a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy (a továbbiakban együttesen: igénylő) szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik.

(2)     A személyes gondoskodás megállapítása iránti kérelem étkeztetés, nappali ellátás, családsegítés és házi segítségnyújtás esetében a Családgondozó Központ intézményvezetőjénél, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és támogató szolgáltatás esetében az Ongai Szociális Szolgáltató Központ intézményvezetőjénél terjeszthető elő, aki dönt az ellátás megállapításáról és megszüntetéséről, valamint megállapítja a személyi térítési díj összegét.[20]

          (3)     Az intézményvezető döntése ellen az igénylő vagy a térítési díjat megfizető személy a kézhezvételtől számított 8 napon belül Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez fordulhat.

17. §  Az intézményvezető külön eljárás keretében biztosíthat étkeztetést, ha a háziorvos, kezelőorvos szakvéleménye szerint a soron kívüli ellátás indokolt.

18. § Az intézményvezető külön eljárás nélkül valamennyi ellátást biztosíthat, ha annak elmulasztása az igénylő életét, egészségét, testi épségét veszélyeztetné.

3. Az ellátás megszüntetése, a térítési díj megfizetése

19. §  (1)     Az intézményvezető megszünteti az ellátást, ha

a)   másik ellátási forma indokolt, vagy

b)  az ellátás biztosítása a továbbiakban nem indokolt.

          (2)     Az intézményvezető az ellátás megszüntetéséről írásban értesíti az igénylőt.

20. §  (1)     A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj összegét az intézmény vezetője minden év május 31-ig felülvizsgálja.

(2)     A személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díját havonta, a tárgyhónapot megelőző 5 munkanapon belül kell megfizetni az ellátást nyújtó intézménynek.

(3)     Az intézményvezető a személyi térítési díj megfizetéséről, a kötelezett nevéről, lakcíméről nyilvántartást vezet. A nyilvántartott díjhátralékról negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása, vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.

(4)     A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését, a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban be kell jelenteni az intézményvezetőnek.

(5)     Az esetlegesen felmerülő térítési díj túlfizetésről a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője a szolgáltatás igénybevevőjével kötött megállapodásban rendelkezik.

4. Étkeztetés

21. §  (1)     Étkeztetés igénybevételére jogosult az a szociálisan rászorult személy,

a)   aki öregségi nyugdíjas, rokkantnyugdíjas,

b)  aki hajléktalan,

c)   aki jövedelemmel nem rendelkezik,

d)  aki orvosi igazolás alapján egészségi állapota, fogyatékossága, betegsége miatt önmaga és eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel a napi egyszeri meleg étkezést nem tudja biztosítani,

e)   akinek esetében az egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át.

          (2)     A szociális rászorultságot a kérelem benyújtása során jövedelemigazolás, orvosi igazolás stb. bemutatásával hitelt érdemlően igazolni kell.

22. §  Az étkeztetés térítési díját az 1. melléklet tartalmazza.

5. Nappali ellátás

23. §  (1)     Nappali ellátás igénybevételéhez csatolni szükséges az igénylő három hónapnál nem régebbi jövedelemigazolását, továbbá a háziorvos igazolását, javaslatát.

          (2)     Nappali ellátás étkeztetés nélkül térítésmentesen vehető igénybe.

          (3)     Nappali ellátást igénybevevő háromszori étkeztetést igényelhet az 1. mellékletben meghatározott térítési díj ellenében.

IV.

Szociálpolitikai Kerekasztal

1. A Szociálpolitikai Kerekasztal feladatai, tagjai

24. §  Felsőzsolca Város Önkormányzata által létrehozott Szociálpolitikai Kerekasztal (a továbbiakban: Kerekasztal) feladatai:

1. a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése,
2. a szociális szolgáltatástervezési koncepció végrehajtása érdekében elfogadott Képviselő-testületi döntések megvalósulásának figyelemmel kísérése,
3. az egyes ellátotti csoportok helyzetének vizsgálata a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok időarányos teljesítésével összefüggésben.

25. §  (1)     A Kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai a Felsőzsolca város területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselőin kívül

1.            Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete Humánpolitikai Bizottságának elnöke,
2.            a Felsőzsolcai Családgondozó Központ igazgatója,
3.            Felsőzsolca város közigazgatási területén védőnői feladatot ellátó védőnői szolgálat képviselője.

          (2)     Tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottak:

1.            Felsőzsolca Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke,
2.            Felsőzsolca Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke,
3.            Felsőzsolca Város Ruszin Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke,
4.            a Felsőzsolcai Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője vagy az általa megbízott személy.

          (3)     A Kerekasztal ügyrendjében bővítheti a tanácskozási joggal meghívottak körét.

          (4)     A Kerekasztal elnöke a polgármester.

2. A Kerekasztal működése

26. §  (1)     A Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart.

          (2)     A Kerekasztal ülését a polgármester hívja össze a meghívó kiküldésével, továbbá gondoskodik a Kerekasztal működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátásáról.

          (3)     A Kerekasztal ülésén szavazati joggal rendelkező tagok határozati formában döntenek. A Kerekasztal akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok legalább egyharmada jelen van. A határozat elfogadásához a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbsége szükséges.

          (4)     A Kerekasztal ülései nyilvánosak.

27. §  A Kerekasztal a város szociális helyzetéről szóló beszámoló keretében tájékoztatja Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületét tevékenységéről, a Felsőzsolca Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata keretében meghatározott feladatok időarányos végrehajtásáról és a felmerült kérdések lehetséges kezelési módjáról.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

28. §    Ez a rendelet 2013. június 1-jén lép hatályba.

29. §  (1)     Hatályát veszti

1. Felsőzsolca Nagyközség Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 15/1993. (VIII. 19.) önkormányzati rendelete,
2. Felsőzsolca Város Képviselő-testületének a Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozásáról szóló 4/2005. (II. 25.) önkormányzati rendelete,
3. Felsőzsolca Város Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások és ellátások térítési díjáról szóló 10/2010. (III. 30.) önkormányzati rendelete,
4. Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások és ellátások térítési díjáról szóló 10/2010. (VII.9.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 17/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete.

          (2)     A 15. § (5) bekezdés 2013. július 1-jén hatályát veszti.

         dr. Pataki Anett s.k.                                                         Dr. Tóth Lajos s.k.

                       jegyző                                                                              polgármester

1. melléklet a 14/2013. (V.21.) önkormányzati rendelethez[21]

Az étkeztetés térítési díja

A napi térítési díj összege az általános forgalmi adót tartalmazza.