Egységes szerkezetben a 28/2013. (X. 30.), a 8/2014. (III. 24.), a 15/2014. (VI. 04.) és a 2/2015. (I. 15.) önkormányzati rendeletekkel]

Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdése i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében és az államháztartásáról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2011. (III.25.) önkormányzati rendelet 20. § (3) bekezdés e) pontjában és (7) bekezdés e) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja és hatálya

1. §   A rendelet célja, hogy meghatározza Felsőzsolca Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a vagyon megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szabályokat, valamint e vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezésre jogosultakat.

2. §   A rendelet hatálya Felsőzsolca Város Önkormányzat vagyonára terjed ki.

3. §   Ezen rendelet szabályait

1. a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és a használati díjakról szóló önkormányzati rendeletben,
2. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletben

         foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

4. §    Jelen rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat vagyonának tulajdonosi joggyakorlójára és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

2. A vagyon meghatározása, elemei

5. §    (1)     Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingók, ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint immateriális javak, üzletrészek, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, készletek, tárgyi eszközök, követelések összessége.

          (2)     Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból tevődik össze. A törzsvagyon a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyonból és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból, valamint korlátozottan forgalomképes vagyonból tevődik össze. A kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon együtt alkotja a forgalomképtelen vagyoni kört. Az üzleti vagyonba tartozik mindaz a vagyonelem, amelyet törvény, vagy jelen rendelet nem sorol törzsvagyoni körbe.

          (3)     A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint az Önkormányzat e rendelete állapítja meg.

6. §    Kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyoni körbe tartozik mindaz, amit az Nvtv. annak nyilvánít.

7. §    Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyoni körbe tartoznak a levéltári anyagok.

8. §    Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak az 1. mellékletben felsorolt vagyonelemek.^[1]

9. §    Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartoznak

1. mindazon vagyontárgyak, amelyeket az Nvtv. annak nyilvánít,
2. önkormányzati tulajdonú bérlakások,
3. önkormányzati tulajdonú szolgálati lakások,
4. ingyenes használatra adott belterületi telkek,
5. műemlék épületek, építmények,
6. védett természeti területek,
7. kulturális javak,
8. köztemetők,
9. sportpályák, sportcélú létesítmények,
10. közszolgáltatást biztosító gépek, berendezések.

10. §  Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartoznak a 2. mellékletben felsorolt vagyonelemek. 

11. §  Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe tartoznak a 3. mellékletben felsorolt vagyonelemek.^[2]

3. A vagyon nyilvántartása, vagyonkimutatás

12. §  (1)     Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti nettó és bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az egyéb vagyonát nyilvántartási értéken tartja nyilván.

          (2)     Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott módon kialakított és vezetett ingatlanvagyon-kataszterben tartja nyilván.

          (3)     Funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg, vagy az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

          (4)     Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges, vagy feleslegessé váló ingatlanvagyon tekintetében Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt a vagyon hasznosításáról, a forgalomképesség szerinti besorolásáról, valamint a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából.

          (5)     Az Önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonának átminősítéséről ingatlan esetében a Felsőzsolca Város Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakkal összhangban a Képviselő-testület rendelkezik.

13. §    Az Önkormányzatnak és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást kell vezetni mennyiségben és értékben. A leltározást kétévenként kell elvégezni.

14. §    A leltározás elvégzéséről az Önkormányzat és költségvetési szerve a vonatkozó belső szabályzatában meghatározottak alapján gondoskodik.

15. §  (1)     A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

          (2)     Az Önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) minden évben a zárszámadási rendelet mellékleteként a Képviselő-testület részére be kell mutatni. A zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatást az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. §-ában meghatározott részletezésben kell elkészíteni, azt nem kell tovább részletezni, alábontani.

          (3)     Az önkormányzati vagyont bármely jogcímen kezelők a vagyonkimutatás összeállításához, valamint a vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlanvagyon kataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezősége érdekében kötelesek adatot szolgáltatni, az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.

III. Fejezet

A vagyon feletti jogok gyakorlásának szabályai

4. A vagyonnal való rendelkezés közös szabályai

16. §    (1) A tulajdonosi jogokat e rendeletben foglaltak szerint

                  a) Képviselő-testület,

                  b) polgármester

                  gyakorolja.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörben tárgyévben hozott döntéseiről a zárszámadási rendelet tárgyalásakor köteles utólag tájékoztatni a Képviselő-testületet.

17. § (1)      A Képviselő-testület kizárólagosan jogosult

1.             vagyonkezelési szerződés jóváhagyására,
2.             az 500.000 forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére,
3.             az 500.000 forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelést érintő egyezség megkötésére,
4.             az egy évet meghaladó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére,
5.             az Önkormányzat javára – ingyenesen – felajánlott vagyon elfogadására,
6.             az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási peres, vagy nemperes eljárás megindítására,
7.             vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések előzetes jóváhagyására,
8.             az 500.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meghaladó tárgyi eszközök értékesítésének jóváhagyására (az ingatlanok kivételével),
9.             az 500.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meghaladó tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével) selejtezésének jóváhagyására,
10.             az ingatlanok bontásának jóváhagyására, használati jellegének (művelési ágának) megváltoztatására (nyilvántartási értéktől függetlenül),
11.             értékhatártól függetlenül ingatlanok vásárlására, cseréjére, értékesítésre történő kijelölésére, apportálására,
12.             az ingatlanok tekintetében a j) pontban fel nem sorolt egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok megtételére (pld.: elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, stb.),
13.             kezesség vállalására,
14.             értékpapír vásárlására, értékesítésére,
15.             hitel felvételére, kötvény kibocsátására,
16.             biztosítékként vagyoni fedezet nyújtására,
17.             gazdasági társaság alapítására, társaság-részesedés vásárlására és elidegenítésére.

          (2)     A Képviselő-testület az alábbi tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

1.             a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására,
2.             a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a Képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírására,
3.             az Önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az Önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadására,
4.             az 500.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékesítésének jóváhagyására (az ingatlanok kivételével),
5.             az 500.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meg nem haladó tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével) selejtezésének jóváhagyására,
6.             az 500.000 forint összeghatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére,
7.             az 500.000 forint összeghatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelést érintő egyezség megkötésére,
8.             az egy évet meg nem haladó részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére,
9.             a nem önkormányzati telkekre bejegyzett jogokkal, jogok rangsorolásával kapcsolatos kérelmekről dönteni.

18. § (1)      A vagyon megszerzésére, az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét:

a) ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,

b) vagyonértékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján,

c) ingó vagyontárgy esetén nyilvántartási érték, vagy 3 hónapnál nem régebbi egyedi értékbecslés alapján

kell meghatározni.

          (2)     Ingatlanvagyon megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásokban történik, és az ingatlan értékét az adott eljárásokra vonatkozó jogszabályok alapján határozták meg.

19. §  (1)     Az önkormányzati vagyon nettó 1.000.000,-Ft értékhatár feletti elidegenítése, a vagyon használatának, a hasznosítás jogának átengedése csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére biztosítható. Kivételt képeznek ez alól a szabályozás alól az alább felsorolt értékesítések, melyekről a Képviselő-testület külön határozatban rendelkezik:

1.            a FIZ területén lévő ingatlanok értékesítése,

b)  az építési telkek értékesítése.

          (2)     A Felsőzsolcai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) és az önkormányzat intézményeinek ingó vagyona feleslegessé válása esetén – nettó 200.000,-Ft egyedi forgalmi értékig a polgármester engedélye alapján értékesíthető.

          (3)     A nettó 200.000,-Ft és nettó 1.000.000,-Ft közötti értékű ingó vagyontárgy értékesítéséhez a Pénzügyi Bizottság véleménye szükséges.

          (4)     A nyilvános értékesítést, hasznosítást a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága ellenőrzi.

20. §  (1)     A Képviselő-testület egyedi döntése alapján az önkormányzati vagyonra az Nvtv.-ben nevesített vagyonkezelők részére, közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, velük vagyonkezelési szerződést köthet, mely szerződést a Képviselő-testület hagy jóvá.

          (2)     A vagyonkezelői jog létesítéséért az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés, vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének figyelembevételével, egyedileg meghatározott összeg.

          (3)     A vagyonkezelői jog ingyenes átengedése az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bb) alpontjaiban és a c) pontjában nevesített vagyonkezelők esetében lehetséges.

          (4)     A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelt vagyontárgyak érték- és állagmegőrzéséről folyamatosan gondoskodni. E feladatának végrehajtása keretében minden évben egyszer köteles beszámolót készíteni a kezelt vagyon állapotáról, az állagmegőrzés érdekében végzett beruházásairól, valamint az elszámolt értékcsökkenés alapján elkülönített tartalék felhasználásáról.

          (5)     A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

          (6)     A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint, vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

21. §  (1)     Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni, hasznosítani csak átlátható szervezet, vagy természetes személy részére lehet.

          (2)     Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet.

          (3)     Önkormányzati vagyon ingyenesen vagy kedvezményesen csak közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható.

          (4)     Önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen átruházni csak közfeladat ellátása céljából lehet, ahol a kedvezmény mértéke nem lehet több, mint a vagyontárgy forgalmi értékének 50%-a.

          (5)     Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

          (6)     Önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról e rendeletben foglalt kivételekkel a Képviselő-testület dönthet.

          (7)     Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról, használatáról az Önkormányzat vagy az önkormányzati intézmény javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi, használói kötelezettségek teljesítésére képes.

5. Az Önkormányzat vagyonkezelő szervei

22. §    A tulajdonosi jogok egyes részjogosítványainak gyakorlásával a Képviselő-testület az önkormányzat szerveit és intézményeit, mint vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg.

23. §  (1)     Az önkormányzati vagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a Képviselő- testület az alábbiakban felsorolt vagyonkezelő szervei útján gondoskodik:

1. Önkormányzati Hivatal
2. Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet (a továbbiakban: GAMESZ)

24. §  (1)     A vagyonkezelő szerv a kezelésében lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a hatályos jogszabályok keretei között gazdálkodhat.

          (2)     A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladat kapcsán a Képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásáról.

          (3)     A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetői felelnek.

6. Vagyonkezelő szervek által gyakorolt jogok, kötelezettségek

25. §  A Képviselő-testület a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak kezelésével, működtetésével a GAMESZ-t bízza meg.

26. §  A Képviselő-testület korlátozottan forgalomképes vagyontárgyainak kezelését az alábbiak szerint biztosítja.

          (1)^[3]    A GAMESZ kezelésébe adja:

                   a)  GAMESZ irodaház, műhelyek, raktárak, ravatalozó,

                   b)  Egészségház,

                   c)  Rendezvények Háza,

                   d) Felsőzsolcai Közművelődési Intézet és Városi Könyvtár,

                   e)  Felsőzsolcai Napközi Otthonos Óvoda,

                   f)  önkormányzati tulajdonú lakások,

                   g)  önkormányzati tulajdonú szolgálati lakások,

                   h)  Egyesületek Háza.

          (2)     Az Önkormányzati Hivatal kezelésébe adja:

a) Városháza,

b) Okmányiroda,

c) Felsőzsolcai Családgondozó Központ.

                 (3)     Az (1) bekezdés e)-f) pontjában szabályozott vagyontárgy esetében a lakások és helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről szóló 8/1994. (V.27.) számú rendeletben szabályozottak figyelembevételével rendelkezik a GAMESZ a kezelői jogokkal. A kezelői jogok gyakorlása magában foglalja a bérlakások cseréje feletti döntést is.

27. §    A Képviselő-testület az üzleti vagyontárgyak kezelésével a GAMESZ-t bízza meg.

28. §  (1)     Az intézmények használatába adott vagyontárgyak üzemeltetéséért, karbantartásáért, az állagmegóvásért az intézmény vezetője felel a költségvetési előirányzat keretein belül.

          (2)     A vagyonkezelő szervek a kezelésükbe adott korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyontárgyakat – amennyiben az alapfeladat ellátásához nélkülözhető és a feladat ellátását nem veszélyezteti – bérbeadás útján hasznosíthatják.

          (3)     Az egy évnél hosszabb időre történő bérbeadáshoz a Pénzügyi Bizottság előzetes véleménye szükséges, kivéve a 8/1994. (V.27.) számú önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek bérbeadását.

          (4)     Az intézmények kezelésébe adott vagyon hasznosításából származó bevétel az intézmény saját bevétele.

7. Gazdasági társaságokra vonatkozó külön szabályok

29. §  (1)     Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

          (2)     Azon gazdasági társaságokban, amelyek társasági részesedését az Önkormányzat egyszemélyes jelleggel, kizárólagosan, közvetlenül tulajdonolja, az adott társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó jogokat a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel a polgármester gyakorolja.

          (3)     A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

b)  a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

d) alapító okirat módosítása.

30. § (1)     A nem kizárólag az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok esetében az Önkormányzatot, mint tagot vagy részvényest megillető minden tulajdonosi jogot a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a polgármester gyakorolja.

          (2)     A gazdasági társaság legfőbb szervi ülésén az Önkormányzat költségvetését, vagyonát terhelő 500.000 Ft összeget meghaladó vagyoni kötelezettségvállalás kizárólag a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása alapján fogadható el.

          (3)     A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben háromnegyedes szótöbbséggel eldönthető kérdésekben a Képviselő-testület előzetes döntésének megfelelően képviselheti az Önkormányzatot a polgármester a gazdasági társaság legfőbb szervi ülésén.

          (4)     A nem kizárólag az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok legfőbb szervi ülésén a polgármester vagy meghatalmazottja jogosult eljárni.

31. §  Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

32. §  A Képviselő-testület minden olyan hatáskört magához vonhat, amely a 29-30. § alapján nem tartozik a hatáskörébe.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

33. §  E rendelet mellékleteit képezi az ingatlanok felsorolása vagyontípusonként. A Képviselő-testület a mellékleteket szükség szerint módosítja, de legalább a zárszámadással egyidejűleg áttekinti, aktualizálja.

34. §  (1)     Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

          (2)     Hatályát veszti Felsőzsolca Város Képviselő-testületének az önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 4/2003. (III. 28.) önkormányzati rendelete.