Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VI. 19.) önkormányzati rendeletének indokolása
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésének szabályairól
Hatályos: 2023. 06. 20Felsőzsolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VI. 19.) önkormányzati rendeletének indokolása
2023.06.20.
Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítésének szabályairól
Általános indokolás
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) felhatalmazást ad az önkormányzat számára, hogy megalkossa az önkormányzati ingatlanvagyon bérbeadására, elidegenítésére és az ebből befolyt bevétel felhasználására vonatkozó helyi szabályozását.
Mint arra a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf. 5016/2022/5. határozata rámutat, az Ltv. megalkotására irányuló javaslat általános indokolása abból indul ki, hogy az önkormányzati lakásállomány a nemzeti vagyon része. A közvagyoni jellegükkel összhangban álló hasznosításuk az önkormányzat kötelessége. Az önkormányzat nem a lakás tulajdonosok egyikeként, hanem mint a helyi közügyek megoldására – ezen belül a lakásgazdálkodási feladatok ellátására is – hivatottként a település önálló „gazdája”-ként látja el a bérbeadói feladatokat. Ebből következően a lakásvagyonnal való gazdálkodással a piaci, jövedelmezőségi és szociális szempontokat együtt kell érvényesíteniük az önkormányzatoknak.
A rendelet megalkotása során tekintetbe vettük az önkormányzat ingatlanvagyonában bekövetkezett változásokat, a vagyongazdálkodás gyakorlati tapasztalatait és figyelemmel voltunk a Ltv.ben, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezéseire.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz és a 2. §-hoz
Általános rendelkezéseket tartalmaz. Megállapítja a rendelet hatályát, és rendelkezik arról, hogy a rendeletben nem szabályozott kérdésekben mely jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Rögzíti a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályait, az átruházott hatásköröket. Rögzíti, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló bérbe adható lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza. Továbbá a rendelet alkalmazásához szükséges értelmező rendelkezéseket tartalmaz.
A 3. §-hoz
A személyes adatok kezelésének szabályait tartalmazza.
A 4–6. §-hoz
A lakásbérlet szabályait tartalmazza. Meghatározza a lakásbérleti jogviszony jogcímeit, a bérbeadás időtartamát, a bérleti jogviszony megszűnése utáni újabb bérleti jogviszony létesítésére vonatkozó előírásokat, a bérbeadásra vonatkozó kérelem benyújtásának feltételeit. Költségelven és piaci alapon bérbeadott lakások esetén rendelkezik az óvadék céljáról, összegéről és megfizetésének módjáról. Tartalmazza, hogy milyen esetekben nem létesíthető bérleti jogviszony.
Rögzíti a bérleti szerződés tartalmi elemeit.
A 7–9. §-hoz
A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit szabályozza. Rögzíti, hogy a kérelmet a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. Meghatározza, hogy szociális helyzet alapján mely személyek részére történhet a bérbeadás, illetve a kérelem elutasításának eseteit. Szabályozza, hogy a szociális helyzet alapján történő bérbeadásról a GAMESZ javaslata alapján a Képviselő-testület dönt. Rögzíti, mely esetekben jogosult a lakás bérlője lakbértámogatásra és meghatározza, hogy annak összege beépítésre került a bérleti díjba.
A 10–12. §-hoz
Meghatározza a költségelven bérbe adható lakások esetében a jogosultsági feltételeket. Rögzíti, hogy a kérelmet a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.
Rendelkezik arról, hogy közérdekű feladatok megvalósítása érdekében ki jogosult lakásra. Szabályozza, hogy elemi csapás vagy vis maior esetén milyen feltételekkel biztosít ideiglenes elhelyezést az értintettek részére.
A 13–16. §-hoz
Rögzíti, hogy önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadására pályázat útján kerülhet sor pályázati hirdetmény megjelentetésével. Meghatározza a pályázati felhívás tartalmát valamint a pályázati eljárás szabályait és a bérleti szerződés megkötésének feltételeit.
A 17. §-hoz
A szociális intézménybe utalás esetére vonatkozó szabályokat és a szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
A 18. §-hoz és a 19. §-hoz
Meghatározza a bérleti szerződés megkötését követően a lakás átadás-átvételére vonatkozó előírásokat, a bérbeadó és bérlő jogait és kötelezettségeit, a lakás felújítására és karbantartására vonatkozó szabályokat.
A 20. §-hoz és a 21. §-hoz
A lakás bérbeadóját megillető, a lakás rendeltetésszerű használata ellenőrzésének szabályait tartalmazza. Rögzíti, hogy a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni.
A 22. §-hoz és a 23. §-hoz
Rendelkezik arról, hogy a bérlő a lakásbérleti jogviszony alapján bérleti díjat és a bérleti szerződésben meghatározott külön szolgáltatásokért díjat köteles fizetni, meghatározza ezek mértékét. Rögzíti a jogcím nélküli lakáshasználatra vonatkozó szabályokat: a jogcím nélküli használó használati díjat köteles fizetni és meghatározza ennek mértékét.
A 24–27. §-hoz
A lakásba befogadás, a bérlőtársi jogviszony létesítése és a tartási szerződéshez hozzájárulás feltételeit tartalmazza. Rögzíti, hogy a bérlő az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyek befogadását köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni. Más személyek befogadásához a polgármester hozzájárulása szükséges. Rögzíti, hogy a befogadott személyek a bérleti szerződés megszűnése után elhelyezésre nem tarthatnak igényt és a bérleti jogviszonyt nem folytathatják.
Tartalmazza, hogy a lakásba együttesen beköltöző házastársakkal – kérelmükre – a lakásbérleti szerződést bérlőtársi minőségben kell megkötni.
Rendelkezik a bérlőtársi szerződés és a tartási szerződés megkötésének feltételeiről.
Szabályozza a társbérleti jogviszony megszűnése esetén követendő eljárásrendet.
A 28. §-hoz és a 29. §-hoz
Megtiltja az önkormányzati lakás egy részének vagy egészének albérletbe adását. Meghatározza, hogy önkormányzati lakás bérleti joga milyen feltételekkel cserélhető el és rögzíti a bérbeadói hozzájárulás szabályait.
A 30–34. §-hoz
A lakásbérleti jogviszony megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Rögzíti, hogy mely esetekben szűnik meg a lakásbérleti jogviszony. Rendelkezik a bérlő halála miatti bérleti jogviszony megszűnésével összefüggő szabályokról, meghatározza a lakásbérleti jog folytatásának sorrendjét. Meghatározza a bérlő halála esetén a lakás kiürítésének feltételeit és a lakás használatáért fizetendő díj mértékét.
Tartalmazza a határozatlan időre kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének feltételeit.
Rögzíti a lakbér-, közös költség- vagy közüzemi díjtartozás esetén a bérleti szerződés felmondásának szabályait.
A 35. §-hoz
A bérbeadó kötelezettségét jelentő munkálatok elvégzésének idejére az átmeneti elhelyezés szabályait rögzíti.
A 36–39. §-hoz
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
Rögzíti, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására pályázati eljárás keretében kerülhet sor, és meghatározza azt, hogy milyen esetben lehet a pályázat kiírásától eltekinteni. Rögzíti a pályázati eljárás lefolytatásának szabályait. Rendelkezik az óvadék megfizetésének kötelezettségéről. Rögzíti a pályázati eljárás lebonyolítására vonatkozó szabályokat. Tartalmazza, hogy a bérleti jogviszony lejártát követően a bérleti szerződés milyen feltételekkel köthető meg újra.
A 40–44. §-hoz
Az írásba foglalt bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Rögzíti, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségbe történő befogadáshoz a bérbeadó hozzájárulása szükséges. Meghatározza a nem lakás céljára szolgáló helyiség cseréjére, illetve az albérletbe adására és a bérleti jog átruházására vonatkozó feltételrendszert. Rögzíti, hogy az előbbi esetekben a hozzájárulást a polgármester adja meg. Megállapítja a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit.
A 45–58. §-hoz
Rendelkezik az önkormányzati lakás elidegenítésre történő kijelöléséről a Képviselő-testület dönt és meghatározza annak részletes szabályait. Rögzíti, hogy a forgalmi érték megállapítása ingatlanforgalmi értékbecslés alapján történik.
Tartalmazza az elővásárlási jogosultsággal kapcsolatos szabályokat. Meghatározza a versenytárgyalás útján történő értékesítés szabályait.
Rendelkezik a lakás elidegenítése esetén a vételár részletekben történő megfizetésének szabályairól, valamint a vételár egyösszegű megfizetése esetén az árengedmény mértékéről.
Az 59–61. §-hoz
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályait tartalmazza. Rögzíti, hogy a Képviselő-testület döntése alapján az elidegenítésre kijelölt nem lakás céljára szolgáló helyiség forgalmi értékét ingatlanforgalmi értékbecslés útján kell megállapítani. Szabályozza nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése esetén a vételár részletekben történő megfizetésének szabályait, valamint a vételár egyösszegű megfizetése esetén az árengedmény mértékét.
A 62. §-hoz és a 63. §-hoz
Meghatározza a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség vételárának részletekben történő megfizetése esetén az önkormányzati biztosítékokat. Rögzíti, hogy az önkormányzati lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésekor a vételárat átutalással kell teljesíteni.
A 64. §-hoz
Az Ltv. 62. § (1)-(2) bekezdésének figyelembevételével meghatározza az önkormányzat ingatlan értékesítéséből befolyt bevételeinek felhasználási céljait, melyről a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt.
A 65. §-hoz
A GAMESZ által a lakások és helyiségek bérbeadásával, elidegenítésével kapcsolatosan vezetendő nyilvántartásokat tartalmazza.
A 66. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
A 67. §-hoz
Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaznak.