Felsőzsolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotta jelenleg hatályos 10/2022. (II. 24.) önkormányzati rendeletét a szociális ellátásokról és a szociális szolgáltatásokról (a továbbiakban: Rendelet). A hatályos Rendelettel kapcsolatban a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) szakmai segítségnyújtás keretében felhívta a figyelmet a Rendelet egyes szabályainak a törvény keretein való túlterjeszkedésére. A Rendelet módosítását követő eljárásban további hiányosságokat és különösen a települési támogatást érintően törvényességi észrevételeket fogalmazott meg. Az észrevételek számossága és a Rendelet egészét átfogó hatása miatt a további módosítások helyett új rendelet megalkotása indokolt, amely mellőzi a korábbi jogszabálysértő részeket, és szem előtt tarja a jogharmonizációs követelményeket. Ezen észrevételek és a vonatkozó javaslatok az érintett részeknél kerülnek ismertetésre.

Bármely törvény felhatalmazása alapján, származékos jogalkotói hatáskörben megalkotott önkormányzati rendeletben a felhatalmazás kereteit teljes mértékben kitöltve kell a részletszabályokat meghatározni, azonban a kereteken belül maradva. Azokon túlterjeszkedni, a felhatalmazás tárgyától eltérni, vagy ellentétes szabályokat megalkotni érvénytelen jogalkotáshoz vezet.

A rendelettervezet e tárgykörben az előzményekre is tekintettel a rendkívüli települési és települési támogatás, a köztemetéssel összefüggő költségek viselése alóli részben vagy egészben való mentesülés és a gyermekétkeztetés szabályait állapítja meg.

A települési támogatások körében irányadó további speciális szabályok:

Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen

A rendelettervezet a támogatások feltételeit, a jogosultság szabályait jogcímenként a 3-15. §-okban szabályozza, kitérve a jogosulatlanul felvett támogatások kezelésének esetére is. A rendkívüli települési támogatás nyújtása a polgármester, a települési támogatások a Humánpolitikai Bizottság hatáskörében maradnak. Egyes települési támogatások jogcíme változó összegben, míg egy-egy jogcím egységesen kerülhet megállapításra.

A Kormányhivatalnak a jelenleg hatályos rendeletre vonatkozó észrevételei:

A korábbi szabályozástól eltérően a tervezet a kérelmek benyújtásának számát nem limitálná, azonban a parttalan kérelmezések korlátjaként a települési támogatások éven belüli és egy háztartásra vonatkoztatott felső határát rögzítené. E mellett az elbíráló bizottság a tervezet 12. § (2) bekezdésének utolsó fordulata szerint a támogatás megállapítása során figyelembe veszi a korábbi kérelmek nyomán hozott döntéseit is.

Figyelemmel arra, hogy a Képviselő-testület a törvény által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként nyújt települési támogatást, ezért annak célja és eredménye sem lehet - még a rászorultság megállapítása esetén sem – a megélhetés anyagi forrásának elsődleges eszköze. A tervezet a megalkotandó rendelettel kapcsolatos legfontosabb elvárásoknak, elsősorban az esélyegyenlőség biztosításának, az egyenlő elbánás elvének és a diszkrimináció tilalmának kell megfeleljen, amelyekkel a pénzbeli támogatás éves szintű legmagasabb mértékének rögzítése nem ellenkezik.

A tervezet ugyanakkor magáénak vallja az Sztv. öngondoskodás elsődlegességét kimondó tételét, és megfelel az önkormányzatnak a gondoskodási felelősségi sorrendben - a személynek saját magát és a hozzátartozókat követő – elfoglalt ranghelyének.

A szabályok kialakítása a normavilágosság követelményének megfelelően, kerülve a homályos megfogalmazásokat, az egyértelmű jogértelmezés lehetőségére törekszik.

Hangsúlyt helyezünk a diszkrecionális jogalkalmazási lehetőség és a szubjektív elemek elkerülésére az egyes jogosultságok megállapítása során.

A települési támogatás különösen abban a helyzetben igényelhető, ha a kérelmező a rendkívüli települési támogatás feltételének nem felel meg, a létfenntartás veszélye nem mutatkozik, azonban jövedelme és élethelyzete alapján valamely felmerült probléma megoldásában segítségre szorul. A támogatás összegének limitje azonban nem jelenti azt, hogy rászorultsága esetén segítség nélkül marad, mivel súlyosabb élethelyzetben a rendkívüli települési támogatás lehetősége adva van. Ebben az összefüggésben a tervezet a szociálisan rászorultak iránti felelősség elvével összhangban áll.

A települési önkormányzat a rendeletében szabályozottak szerint a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. /Sztv. 48. § (4) bekezdés/

A hatályos helyi rendelkezések értelmében a köztemetési ügyekben a polgármester jár el. Így az Sztv.-ben meghatározott körülmények esetén rendelkezik a köztemetés lebonyolításáról. A köztemetés közköltségen való finanszírozására tekintettel a közpénz visszatérüléséről, megtéríttetéséről is gondoskodnia kell. A rendelettervezet az Sztv. gondolatiságát követve elsősorban a követelés hagyatéki teherként való kezelését preferálja. Ennek során a hagyatékot átadó közjegyző felé kell bejelenteni a követelést, amelynek végső érvényesítése polgári nemperes eljárásban történhet. E megoldás eredménytelen kimenetelét előre látva (pl. nincs hátrahagyott vagyon), az ismert eltemettetésre köteles személyek közigazgatási úton való kötelezése a következő alternatíva.

Utóbbi esetben azonban kivételes méltánylást érdemlő körülményekre tekintettel a költség részbeni vagy teljes elengedésének szabályait is ki kell alakítani, a helyben megállapított méltányossági okok rendeleti szabályozásával. A tervezet alapján a teljes elengedés indokolt, ha a kötelezendő személy hajléktalan, vagyontalan, vagy a család egy főre jutó jövedelme nem éri el a 28.500 forintot, és nincs a terhet meghaladó értékű hagyatéki vagyon. A költség 50%-ának kötelezettsége alól mentesül, akinél az egy főre jutó jövedelem az 57.000 forintot nem éri el. A kedvezmény több eltemettetésre köteles személy esetében egyenként vizsgálandó, és mivel a hagyatéki tartozás megfizetésére az örökösök egyetemleges felelőssége áll fenn, így a közpénz megtérülésének lehetősége akkor is fennmarad, ha esetleg egy személy kiesik a kedvezményre tekintettel.

Az intézményi gyermekétkeztetés keretében óvodában a nevelési napokon a déli meleg főétkezést, valamint tízórai és uzsonna formájában két kisétkezést kell biztosítani. E szabályokat a Gyvt. lefekteti külön rendelkezést nem igényel.

A gyermekétkeztetés szabályait a Rendelet 17. §-a, a térítési díjat a 2. melléklet tartalmazza.

Figyelemmel arra, hogy óvodában nem kell térítési díjat fizetni annak a szülőnek, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem a 200.564.-Ft-ot nem haladja meg, így a jövedelemhatárt meghaladó családok esetében az egyéni rászorultság kérdése kevésbé értelmezhető.

ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat a rendeletében szabályozza

a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit;

b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját;

c) azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani;

d) azt, hogy külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás;

e) az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait;

f) a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait;

g) az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról

a) a fenntartó önkormányzat,

b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, akkor a társulási megállapodásban megjelölt székhely szerinti vagy az erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint rendeletet alkot.

A fentiekre vonatkozóan a Kormányhivatal észrevételezte, hogy nem teljeskörű a helyi szabályozás, ugyanis nem szabályozottak

A felsorolás utolsó bekezdése tekintetében az Sztv. 64. § (2) bekezdése kimondja, hogy a családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jelzőrendszer feladata, hogy a segítségre szoruló személyt, vagy családot észlelve a gondozó szolgálat felé bejelentse, amely szolgálat a feladatkörébe tartozó intézkedéseket megteszi. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatás igénybevétele nem az igénybe vevő kérelmére történik, sőt a szolgáltatás igénybevétele adott esetben kötelezővé is tehető, így az arra való jogosultság feltételeinek megállapítása ellentmondásos, nem értelmezhető.

Az ellátás megszűnéséről, megszüntetéséről szóló közös szabályokról a tervezet 18. § (6)-(9) bekezdései rendelkeznek.

Az étkeztetés térítési díjának elengedését a tervezet nem szabályozza, azonban utal arra a helyzetre, amikor az Sztv. kötelező ingyenes ellátás biztosítását írja elő a jövedelemmel nem rendelkező személyek részére, amely esetben a népkonyha igénybevételére nyílik lehetőség.

A szolgáltatások igénybevételére vonatkozó megállapodás tartalmi elemeit a tervezet 18. § (4) bekezdése sorolja fel.

Az Sztv. egyéb követelményeit a tervezet 18. §-ának további bekezdései tartalmazzák, és a térítési díjakra vonatkozó csökkentő, illetve azt elengedő szabályozás továbbra is a rendelet 2. mellékletében kap helyet.

A rendeletnek kötelező tartalmi eleme az intézményi térítési díj, amely nem lehet magasabb a szolgáltatási önköltség összegénél, viszont attól alacsonyabb összegben megállapítható. Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg. Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg, amely év közben egy alkalommal korrigálható. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

Az étkeztetés intézményi térítési díja aszerint differenciált, hogy az ételt a helyszínen fogyasztják el, elviszik vagy az étkező otthonába szállítják. A lakáson történő étkeztetés térítési díjának a kiszállítás költségét is tartalmaznia kell. Nem helyes és kifogásolt az a megoldás, ha a kiszállítás díja külön kerül meghatározásra.

Tekintettel arra, hogy hatályos Rendeletünk a kiszállítás díját külön tünteti fel, így a számított önköltség és az intézményi térítési díj sem tartalmazza a költséget, viszont a tervezet ezt a hibát is kiküszöböli.

Ha az étel lakásra történő kiszállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért fizetendő személyi térítési díjat csak egy személyre lehet megállapítani. Ezt magasabb szintű jogszabály kötelezővé teszi, alkalmazása az intézményvezető feladata.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat - a támogató szolgáltatás kivételével - a Felsőzsolcai Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás fenntartásában működő Felsőzsolcai Szociális Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Központ) biztosítja.

A támogató szolgáltatás az Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása fenntartásában működő Ongai Szociális Szolgáltató Központon keresztül történik.

A Központ biztosítja a rászorulók étkeztetését, az idősek nappali ellátását, a házi segítségnyújtást, továbbá ellátja a család- és gyermekjóléti szolgálatot.

A tervezet a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásokat egy fejezeten belül, a korábban felsorolt követelményeket figyelembe véve került megszövegezésre. Egyidejűleg felel meg a törvényi követelményeknek, és különös figyelmet fordít a Kormányhivataltól érkezett észrevételekre.

A rendelkezések a jelenleg hatályos rendeletből változtatás nélkül kerülnek átemelésre, arra vonatkozóan nem merült fel jogalkotási vagy jogalkalmazási probléma. Az Sztv. vonatkozó rendelkezése alapján a 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a fővárosi önkormányzat jogszabályban meghatározottak szerint helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. Tekintettel arra, hogy a szociálpolitikai kerekasztal létrehozásáról más jogszabály nem rendelkezik, így a helyi rendelet tekintendő az irányadó jogszabálynak az Sztv. 58/B. § (2) bekezdésének alkalmazásában.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 3. §-a alapján alapvető követelmény, hogy az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni, ezért indokolt e tárgykört is egy rendeletben szabályozni az egyéb szociális tárgyú rendelkezésekkel.

A személyi, tárgyi és területi illetékességet és az értelmező rendelkezések alkalmazását határozza meg.

A rendkívüli települési támogatás megállapítására vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A települési támogatás formáit, jogosultsági feltételeit és részletszabályait határozza meg.

A köztemetés elrendeléséről és költségeinek viseléséről rendelkezik.

A gyermekétkeztetés szabályait tartalmazza.

Meghatározza a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások közös szabályait.

A szociális étkeztetésre jogosultság feltételeit, annak fajtáit és térítési díj szabályait tartalmazza.

Az egyéb személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások formáit határozza meg.

A Szociálpolitikai Kerekasztal feladatait, tagjait és működését szabályozza.

Az eljárás során alkalmazandó magasabb szintű jogszabályokat sorolja fel.

Hatályon kívül helyező és hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.