Gesztely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019(X.25.)önkormányzati rendelete
Gesztely Község Önkormányzat Képviselő- testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 03. 27- 2024. 10. 04Gesztely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019(X.25..)önkormányzati rendelete
Gesztely Község Önkormányzata Képviselő- testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Gesztely Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1), 26. §, 32. § (3), 45. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában kapott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gesztely Község Önkormányzat
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3715 Gesztely, Szabadság tér 2.
(3) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése: Gesztely Község Önkormányzat Képviselő-testülete
(4) A képviselő-testület hivatala Gesztelyi Polgármesteri Hivatal Székhelye: 3715 Gesztely, Szabadság tér. 2.
A Képviselő-testület működése A Képviselő-testület ülései
2. § (1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
(2) A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülésezik.
(3) A munkatervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések várható időpontját.
b) az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját.
A Képviselő-testületi ülések összehívása
3. § A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.
4. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a Képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
f) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázásra nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.
g) A meghívót és az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
(3) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) képviselőknek,
b) jegyzőnek, aljegyzőnek,
c) nem állandó meghívottaknak:
ca) előterjesztőknek,
cb) akiket az ülés összehívója megjelöl,
cc) intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, féléves beszámoló, tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor,
cd) szakértőnek.
5. § (1) Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede vagy a képviselő-testület bizottsága indítványozza, az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.
(3) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kell elektronikus formában kézbesíteni. Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, e-mail stb.).
(4) A képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül szóbeli meghívással is sor kerülhet.
6. § A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) jegyzőt,
b) előterjesztőt,
c) szakértőt,
d) nemzetiségi önkormányzat elnökét.
7. § A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése és az önkormányzati hirdetőtáblára, valamint a közösségi hirdetőtáblákra.
A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok
8. § (1) A polgármester feladata:
a) képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,
c) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
d) az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) tárgyalt napirendként:
ea) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) vita összefoglalása,
ec) indítványok szavazásra való feltevése,
ed) határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés (ek) kihirdetése.
f) a rend fenntartása,
g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) az ülés bezárása.
(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót,
d) amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést a polgármester az általa meghatározott időre felfüggeszti.
(3) Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek tetszésüket vagy nemtetszésüket nem nyilváníthatják ki, az ülést nem zavarhatják. rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.
A döntéshozatali eljárásról, szavazás módjáról A határozatképesség megállapítása
9. § (1) A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 7 fő.
(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása
10. § (1) A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.
A Képviselő-testület döntései
11. § (1) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.
(2) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(3) A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(4) A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.
(5) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.
(6) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon túl:
a) helyi népszavazás kiírásához,
b) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz,
c) települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntéshez,
d) összeférhetetlenség és méltatlanság megállapításához.
(7) Döntéshozatal során amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és bármely képviselő vagy a polgármester tudomására jut a képviselő személyes érintettsége, első alkalommal a polgármester felszólítja kötelezettsége jövőbeni teljesítésére, következő alkalommal bírság kiszabására kerül sor. A bírság mértéke 1.000.-Ft.
Önkormányzati határozat
12. § (1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
(2) Nem kell számozott határozattal ellátni az intézmények szakmai beszámolóit.
(3) A Képviselő-testület hatósági határozataira a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
13. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése a következő formában történik: Gesztely Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám (hó, nap.) Határozata.
(2) A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.
Önkormányzati rendelet
14. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:
a) polgármester,
b) képviselő,
c) képviselő-testület bizottsága,
d) jegyző
(2) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
(4) Helyben szokásos módnak minősül: önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.
15. § (1) A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése: Gesztely Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/év (hó, nap) Önkormányzati rendelete és a rendelet címe „ról” „ről” toldalékkal ellátva.
(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
A jegyzőkönyv
16. § (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet egy példányban kell készíteni, melyet 15 napon belül aláírásokkal, pecséttel ellátva a Nemzeti Jogszabálytár felületére fel kell tölteni, melyért a jegyző a felelős.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) előterjesztéseket,
d) illetve a képviselők kérése alapján a képviselői beadványokat, hozzászólásokat és írásban benyújtott képviselői hozzászólásokat.
(3) A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a jegyzőkönyv oldalát zsinórral át kell fűzni, majd a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárcédulával rögzíteni.
(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.
(5) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(6) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.
A képviselők névsora
17. § A települési képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.
A képviselők tiszteletdíja
18. § (1) A képviselő tiszteletdíjra jogosult.
(2) A települési képviselők tiszteletdíja havonta 20.000.-Ft, a bizottsági elnökök tiszteletdíja havonta 25.000.-Ft, a külsős (nem képviselő) bizottsági tag tiszteletdíja havonta 10.000.-Ft.
(3) A képviselő tiszteletdíjra jogosult abban az esetben is, ha az ülésről igazoltan hiányzott.
(4) Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távolmaradását, ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek.
(5) Indokolt a távolmaradás:
a) betegség miatt,
b) munkájával kapcsolatos elfoglaltság miatt,
c) halaszthatatlan családi esemény miatt.
(6) A távolmaradás „igazolt” vagy „igazolatlan” tényét a jelenléti íven és a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
(7) Ha a képviselő indokolatlanul és előzetes bejelentés nélkül nem vett részt a képviselő-testületi ülésen, a következő hónap képviselő-testületi ülés után járó tiszteletdíja 100 %-ban megvonásra kerül.
(8) Az ismételt kötelezettség szegés esetén ismételten megállapítható a megvonás.
(9) A (7)-(8) bekezdésében foglaltak utáni tiszteletdíj megvonás a jelenléti ívek alapján történik.
(10) A tiszteletdíjak kifizetése utólag a tárgynegyedévet követően kerül sor a tárgynegyedévet követő hó 20-ig.
(11) A képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat.
(12) A tiszteletdíjról történő írásbeli lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
a) mely időtartamra járó tiszteletdíjról kíván lemondani vagy az összeg meghatározása,
b) az a) pontban meghatározott tiszteletdíj mely célra kerüljön felhasználásra.
A Képviselő-testület bizottságai A bizottságok létrehozása
19. § A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.
A bizottságok működése
20. § (1) A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze.
(2) A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztéssel egyidejűleg.
(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz:
a) jegyző
b) nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(4) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:
a) képviselők,
b) bizottság által meghívott személyek.
(5) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.
(6) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(7) A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles a Nemzeti Jogszabálytár felületén felterjeszteni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz.(8) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselő-testület hivatala látja el.
A Képviselő-testület állandó bizottságai
21. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre.
(2) A Bizottságok feladatai:
A Képviselő-testület ideiglenes bizottságai
22. § (1) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
a) meghatározott időre, vagy
b) meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.
(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:
a) dönt a bizottság elnevezéséről,
b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
c) határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
d) határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.
(4) Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.
A polgármester, alpolgármester, jegyző A polgármester
23. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:
a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására;
b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadás, a szerződés aláírása;
c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszűntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;
d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása;
e) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában
f) a polgármester jogosult az 500.000.-Ft egyedi értéket el nem érő követelés elengedésére.
g) a polgármester eljár a közterület használatáról szóló rendeletben meghatározott hatáskörben, a közterület használatra engedélyt a rendeletben meghatározott feltételek mellett a polgármester ad.
h) a polgármester eljár a szociális ellátásokról szóló hatályos helyi önkormányzati rendeletben meghatározott feladatok ellátásában
(3) A képviselő-testület a törvény alapján a polgármestert megillető önkormányzati hatósági jogkör: (megállapítás, felülvizsgálat, megvonás) gyakorlását (rendkívüli települési támogatás, temetési segély, lakhatási támogatás, óvodai, iskola, napközi-otthonos térítési díj mérséklése, elengedése, szociális étkeztetésre való jogosultság megállapítása
24. § A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
a) döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított,
b) pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
c) a képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással és nem járhat műszaki tartalom csökkenésével az önkormányzat részéről.
Az alpolgármester
25. § (1) A képviselő-testület a képviselő–testületi tagjai közül egy alpolgármestert és egy külsős alpolgármestert választ.
(2) A képviselő alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterek tisztségeiket társadalmi megbízatásban látják el.
A jegyző
26. § (1) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, ill. tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásáról - legfeljebb hat hónap időtartamra- a hivatalnak az a közszolgálati dolgozója végzi, aki rendelkezik a jegyzői munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel, és akinek a munkaköri leírásában szerepel.
(2) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint a jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.
A Képviselő-testület hivatala
27. § A hivatal a jegyző által elkészített SZMSZ szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást. A hivatal által ellátandó feladatok kormányzati funkció szerinti felsorolását a 3. függelék tartalmazza.
Közmeghallgatás
28. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghirdetett – közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján, a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 7 nappal.
(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét.
(4) Közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
Nemzetiségi Önkormányzat
29. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
(2) Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek lebonyolításához szükséges helyiséget Gesztely, Szabadság tér 2. sz. alatti önkormányzati épületben közmeghallgatáshoz, fórumaihoz. A Képviselő-testület biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző vagy az aljegyző és a hivatal témafelelősei részt vesznek.
(3) A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a hivatalon keresztül látja el.
(4) A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a hivatal biztosítja.
(5) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX, törvényben (a továbbiakban: Njtv,) előírtak szerint köteles a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezései, javaslatai tárgyában történő döntéshozatal iránt intézkedni. A kezdeményezés, javaslat kézhezvételét követő képviselő-testületi ülésen a kezdeményezést, javaslatot napirendre tűzi. A döntésről írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét és képviselő-testületét.
(6) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik. A polgármester köteles tájékoztatni a nemzetiségi önkormányzatot véleményezési, egyetértési jogának gyakorlásáról, úgy, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésére joga gyakorlásához. A tájékoztatást írásban kell eljuttatni a nemzetiségi önkormányzat elnökéhez.
(7) Az együttműködési megállapodást az 1. melléklet tartalmazza.
Társulás
30. § (1) Gesztely Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak a tagja:
a) 13
b) Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása,
c) Sajó-Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás,
d) Körömi Agglomeráció Szennyvíztisztító Fejlesztési Önkormányzati Társulás.
(2) A Társulási Tanácsok ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli, akadályoztatása esetén feladatát a képviselő-testület kijelölő határozata alapján az alpolgármester látja el.
(3) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározott Társulások Tanácsára átruházott hatáskörök:
a) Körömi Agglomeráció Szennyvíztisztító Fejlesztési Önkormányzati Társulás
aa) polgári jog szabályainak megfelelően megbízást ad, szerződést köt a projekt tervezésével, megvalósíthatóságával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében,
ab) megbízást ad, a polgári jog szabályainak megfelelően szerződést köt a projekttel kapcsolatos pályázati anyagok dokumentációjának az elkészítésére, dönt a pályázat benyújtásáról,
ac) dönt a projekt megvalósításával kapcsolatosan elnyert pályázatok igénybevételével összefüggő támogatási szerződések megkötéséről,
ad) dönt, és a polgári jog szabályainak megfelelően szerződést köt a projekt beruházásával kapcsolatos beruházási, kivitelezési, műszaki-ellenőri, finanszírozási, fedezetbiztosítási megállapodásokkal összefüggésben,
ae) projekt megvalósulását követően dönt annak üzemeltetésével, bérbeadásával kapcsolatos szerződésekről, a hatályos jogszabályoknak megfelelően,
af) szervezi a Társult Önkormányzatok együttműködését, a társulási szerződésben meghatározott mértékben beszámol a Társulás tagjainak,
ag) azon esetekben, ahol a törvény kötelezővé teszi, a Társulás nevében kiírja, és lebonyolítja a projekt megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárásokat,
ah) szervezi és megvalósítja a Társulással összefüggésben keletkezett költségvetési, adóelszámolási kötelezettségből fakadó feladatokat.
Együttműködés a civil szervezetekkel
31. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.
(2) Az önszerveződő közösségeket, civil szervezeteket és egyesületeket - a tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor - tanácskozási joggal a képviselő-testületi ülésre meg kell hívni.