Harsány Község Önkormányzatának

13/1995. (VIII.12.)rendelete

a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Harsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az Önkormányzat

a) hivatalos megnevezése: Harsány Község Önkormányzat

b) székhelye: 3555 Harsány, Kossuth Lajos utca 67.

c) telephelyei:

ca)Helyi Termelői Piac

3555 Harsány Hunyadi utca 1.

cb) Egészségügyi Centrum

3555 Harsány Kossuth Lajos utca 45.

cc) Önkormányzati Vendégház

3555 Harsány Malom utca 4.

cd) Sópince

3555 Harsány hrsz: 841/1-2

ce) Harsányi Egészségshop

3555 Harsány hrsz: 841/1-2

cf) Közösségi Ház

3555 Harsány Hunyadi utca 4.

d) bélyegzője: a bélyegző közepén az ország hivatalos címere, alul a megye megnevezése, felül Harsány Község Önkormányzata (sorszámozva)^[1]

(2) A Képviselő-testület hivatalának
a)  hivatalos megnevezése: Harsányi Polgármesteri Hivatal

b) székhelye: 3555 Harsány, Kossuth utca 67.

c) bélyegzője a bélyegző közepén az ország hivatalos címere, alul a megye megnevezése, felül 

    Harsányi Polgármesteri Hivatal (sorszámozva)

3. A jegyző bélyegzője:  bélyegző közepén az ország hivatalos címere, alul a megye megnevezése, Harsány Község Jegyzője^[2]

2.§ Az önkormányzat jogi személy.

3.§ Harsány község Önkormányzata önállóan, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom gyakorlásáról, s mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.

4.§ Harsány község Önkormányzatának címere: kerektalpú pajzs kék mezejében a pajzsfőben könyökben meghajlított, szőlőfürtöt tartó levágott kar lebeg. Alatta V alakban egymást keresztező két lebegő pálmaág fogja közre az ugyancsak lebegő ötágú nyitott koronát. A címerkép motívumai arany színűek.

Harsány zászlaja: sárga színű, alsó és felső szélén egy-egy keskenyebb kék sávval. A sárga szélesebb mezőben látható a címer.

A község címerét a községháza épületén és a község bejáratainál kell elhelyezni, zászlaját ünnepek alkalmával kell használni.

A község jelképeit felhasználni bármilyen más célra csak az önkormányzat külön engedélyével lehet.

5.§ Harsány község Önkormányzata március 15-ét és október 23-át oktatási intézményével együttműködve ünnepli.^[3]

II. Fejezet

Az önkormányzat jogállása, feladat- és hatásköre

6.§ (1) Önkormányzati döntés meghozatalára az Mötv 41.§ (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2)  A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46.§-ában meghatározott közútkezelői jogosítványok gyakorlását.^[4]

7.§ (1) Az önkormányzat a közszolgáltatásokat közigazgatási területén belül biztosítja - kivéve a zártkerti ingatlanok kommunális jellegű igényeit. Ezen a területen a szervezés és lebonyolítás területén az önkormányzat segítséget nyújt.

(2) Harsány község Önkormányzata a lakosság igényei alapján, de az anyagi lehetőségeinek függvényében a község területén:

1. a közbiztonság javítása érdekében segíti a rendőri szervezet munkáját
2. segíti a közművelődést, községi könyvtárat működtet
3. közreműködik az energiaszolgáltatásban (közvilágítás)
4. támogatja a lakosság önszerveződő tevékenységét
5. gondoskodik a településfejlesztésről, a településrendezésről az épített és természeti környezet védelméről
6. közreműködik a foglalkoztatás megoldásában.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.

(4) A képviselő-testület állást foglalhat a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él. Ezen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület a közvetlenül érintett lakossági réteget meghallgathatja, majd ezt követően nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(5) ^[5]

III. Fejezet

A Képviselő-testület és működése

8.§ A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja.

(A testületi tagok névsorát az SZMSZ függeléke tartalmazza.)^[6]

9.§ A képviselő-testület szükség szerint de évente legalább 10 alkalommal ülésezik.

9/A.§

A képviselő-testület választásának időtartamára, vagy az azt meghaladó időszakra ciklusprogramot, gazdasági programot készít, melyet a polgármester terjeszt elő a választást követő 6 hónapon belül. A meglévő programot a képviselő-testület megalakulását követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni.  E programot feladatainak forrásaként kezeli és az éves munkatervei, költségvetési rendeletei kialakításánál figyelembe veszi. A program meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőséggel összhangban a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve a kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A program tartalmazza különösen:

1. a fejlesztési elképzeléseket,
2. a munkahely teremtés feltételeinek elősegítését,
3. a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit,
4. az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat,
5. a befektetés-támogatási politika, településüzemeltetési politika célkitűzéseit.^[7]

10.§ (1) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi.

        A munkatervet a Polgármester készíti el és terjeszti a testület elé - a Bizottságok és    

        jegyző javaslatai alapján - minden év január 31-ig.

(2) A munkaterv elkészítéséhez a képviselők január 15-ig tehetnek javaslatot.

11.§ A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések tervezett időpontját, napirendi pontjait és a napirendi pontok előadóit.

A munkatervben kell meghatározni azokat a napirendi pontokat, melyekben az előkészítéshez közmeghallgatást kell tartani, továbbá azokat a témákat, melyeket bizottságok terjesztenek a testület elé, illetve amelyekhez bizottsági állásfoglalások szükségesek.

12.§ (1)  A testületi ülés elé kerülő anyagok lehetnek tájékoztató jellegűek vagy beszámolók, amelyek szóban vagy írásban kerülnek előterjesztésre. A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmazhat. A beszámolóhoz a napirendi pont előadója határozati javaslatot köteles készíteni, mely tartalmazza a testület megállapításait, megjelöli a feladatokat, azok végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személyt.

(2) Az egyedi ügyek előterjesztésénél írásbeli megfogalmazás nem szükséges, ez esetben elegendő az előterjesztést is részletező határozati javaslat jegyzőkönyvi rögzítése.

(3) Kizárólag írásban lehet előterjeszteni:

                a.) önkormányzati rendelet

                b.) helyi népszavazás kiírása

                c.) intézmény alapítása, átszervezés, megszüntetés

                d.) munkaterv

                e.) társulás létrehozása, csatlakozás, kilépés

                f.)^[8]

(4) Az írásban elkészített előterjesztés elérését - ha az előterjesztés tartalma lehetővé teszi -elsősorban elektronikus úton kell biztosítani. Ez lehet az önkormányzat honlapján keresztül  történő eléréssel vagy a képviselők által megadott e-mail címre küldéssel.^[9]

13.§ (1) A képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük távolléte esetén a korelnök hívja össze és vezeti az ülést.

(2) A képviselők a meghívót az ülést megelőzően (legalább 3 nappal) kapják meg. Rendkívüli esetben a meghívás történhet rövid úton (telefonon) is.^[10]

(3) A meghívó, amit az összehívó ír alá, tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendi pontokat az előterjesztők nevét, és azt, hogy az adott napirend előterjesztése elektronikus úton vagy papír alapon érhető el.^[11]

(4) A papír alapon készült előterjesztést a meghívóhoz mellékelni kell.^[12]

14.§  (1) ^[13]

(2) Az ülés összehívását kezdeményezők kötelesek megjelölni a tárgyalandó kérdést, napirendet, valamint az ülésre meghívásra javasolt személyek körét, továbbá a kezdeményezett ülés javasolt időpontját. Amennyiben az időpontra a kezdeményezők nem tesznek javaslatot, úgy a polgármester a kezdeményezésnek 7 napon belül köteles eleget tenni és azt úgy előkészíteni, hogy a javasolt ügyben döntés születhessen.

(3) A nyilvános ülésre a képviselőkön, jegyzőn kívül meghívót kapnak:

                a.) az önkormányzati intézmények vezetői – napirendtől függően tanácskozási joggal

                b.) a napirend előadóját tanácskozási joggal,

        c.) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

                d.) a könyvvizsgálót a véleményezési körbe tartozó témákhoz.^[14]

(4) Tanácskozási joggal lehet meghívni a testület ülésére a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormány vezetőjét és az országgyűlési képviselőt a tárgyalandó téma jellegére és fontosságára tekintettel, valamint a helyi egyházak és társadalmi szervezetek képviselőjét.^[15]

A képviselő-testület ülése

15.§ (1) A testület ülései nyilvánosak.

(1/A) „Választójoggal nem rendelkező 18. év alatti személyek a képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.^[16]

(2) Zárt ülés megtartását kezdeményezheti az Mötv 46.§ (2) c) pontja szerinti esetekben

                a.) polgármester

                b.) bármely képviselő

                c.) jegyző^[17]

(3) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót kiutasítja, vagy ha annak személye nem állapítható meg, az elnök az ülést berekeszti.

(4) A nyilvános ülésen megjelentek - de nem meghívottak - hozzászólási szándékukat szintén előre kötelesek bejelenteni, s a szó megadásáról a képviselő-testület szavazással dönt. A hozzászólás időtartamát a képviselő-testület korlátozhatja.

16.§ (1) Az ülés megnyitása előtt az elnökségben foglal helyet a polgármesteren kívül

                a.) a jegyző

                b.) napirend előadója

                c.) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal vezetője”^[18]

                d.) országgyűlési képviselő

(2) Az ülés vezetője az ülés megnyitásakor megállapítja a testület határozatképességét.

Javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető  személyére, a napirendi pontokra, melyre bármely képviselő is további javaslatot tehet^[19]

(3) A napirendről a képviselő-testület általában vita nélkül határoz. Minden napirendi pontot külön-külön kell megtárgyalni, külön-külön kell lehetőséget adni a kérdések és a hozzászólások megtételére.

A kérdésekre a választ a napirendi pont előadója adja meg, a válaszadásokat a vita követi.

(3/A) A napirendhez a képviselők jelentkezésük sorrendjében szólhatnak hozzá. A hozzászólások időtartama legfeljebb öt perc.

Ugyanazon napirend keretében ismételt felszólalás két alkalommal két-két perc időtartamban történhet. Az időkeret túllépése miatt a levezető elnök a hozzászólótól a szót megvonhatja.^[20]

(4) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, melyről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz. A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra, a polgármester ezt követően összefoglalja az elhangzottakat.

(5) Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a testület.

(6) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének biztosítása, ezért figyelmezteti a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, ha  tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazása.

Rendreutasítja, aki méltatlan magatartást tanúsít és ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, kivéve a képviselőt.

(6/A) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett - a szabályzatban meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.           

        Ha az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné    

        teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.^[21]

(7) A vita lezárása után „személyes megjegyzést” tehet az, aki a vitában ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértést kívánja eloszlatni.

(8) A jegyző - ha törvénysértést tapasztal - bármikor észrevételt tehet.

(9) A polgármester minden testületi ülésen a napirendi pontok tárgyalása után beszámol az előző képviselő-testületi ülés óta végzett munkáról, azokról a döntéseknek a végrehajtásáról melyeknek határideje lejárt.

Határozathozatal és a szavazás módja

17.§ (1) A vitát követően a polgármester által ismertetett határozati javaslatról a képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Minősített többség - a megválasztott települési képviselők több mint felének szavazata - szükséges az Mötv. 50.§-ban^[22] foglaltakon túl

                a.) titkos szavazás elrendeléséhez

                b.) név szerinti szavazás elrendeléséhez

                c.) képviselő-testület hatáskörének átruházásához

                d.) hitelfelvétel, önkormányzati vagyon értékesítése, megterhelése

                e.) helyi népszavazás kiírása

18.§ (1) A szavazás általában nyílt szavazással, kézfeltartással történik.

(1/A) A Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt az alábbi ügyekben: napirend elfogadása, ügyrendi kérdések, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok, név szerinti szavazás elrendelése.^[23]

(2) A képviselő-testület az Mötv-ben^[24] foglaltakon túl esetenként dönthet névszerinti szavazásról, ha az eldöntendő téma súlya vagy jellege ezt indokolja. Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik „igen” „nem” vagy „tartózkodom” szavaznak. A név szerinti szavazást indokoltan a polgármester, a jegyző vagy bármely képviselő kezdeményezhet. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A képviselő-testület titkos szavazást tart:

                a.) kinevezés, felmentés

                b.) vezetői megbízatás, visszavonás

                c.) fegyelmi

                d.) összeférhetetlenségi

                e.) kitüntetési

ügyekben.

(4) ^[25]

(5) Ha a szavazás eredménye felől az ülésen kétség merül fel, a szavazást a jegyző, a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára meg kell ismételni.

(6) A szavazás után a polgármester kihirdeti a határozatot.

19.§ (1) A titkos szavazás lebonyolítása külön helyiségben, urna igénybevételével, borítékba helyezett szavazólapokkal történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket és a szavazás eredményét.

(2) A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ nyílt szavazással, javaslattételre az ülés vezetője jogosult.

(3) Titkos szavazásnál előálló szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésén ismét szavaz, újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

20.§  Amennyiben a polgármester elfogadott önkormányzati döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezi, úgy indokolt az illetékes bizottság állásfoglalásának beszerzése illetve szakértő bevonása.

Interpelláció, kérdések

21.§ A képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben interpellációt terjeszthetnek elő, vagy kérdést intézhetnek.

Interpelláció

21/A.§

1. Interpelláció: írásbeli tudakozódás az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési és döntés-végrehajtási jellegű ügyekben.
2. Az interpellációt írásban kell leadni, és tartalmaznia kell:
   1. az interpelláló nevét
   2. az indítvány elnevezését és szövegét
   3. az interpelláló saját kezű aláírását.
3. Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12,00 óráig kell leadni.
4. A polgármester biztosítja az interpellációnak a címzetthez történő eljuttatását,  és az interpelláció nyilvántartásba vételét.
5. Az interpellációra a választ lehetőség szerint a képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni.
6. Ha az interpellációs válaszadás a képviselő-testület ülésén történik, az interpelláló képviselőt az írásbeli bejelentés mellett legfeljebb 3 percben megilleti a szóbeli kiegészítés és további legfeljebb 2 percben a viszontválasz joga. Az interpelláló képviselőnek az ülésen nyilatkoznia kell a válasz elfogadásáról.
7. Amennyiben a válasz írásban történik, annak elfogadásáról az interpelláló képviselő a képviselő-testület soron következő ülésén nyilatkozik, majd a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról. Nem kerül sor az interpelláció és a válasz ismertetésére, ha az a képviselők számára írásban kiosztásra került. Ha az interpelláló nincs jelen a testületi ülésen, a tárgyalást el kell napolni.
8. Amennyiben a testület a választ elutasítja az ülés elnöke elrendeli az interpelláció tárgyának bizottság általi részletes kivizsgálását, melyben az interpelláló képviselő is részt vehet. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.
9. Az interpelláció tárgyalása során vitának nincs helye.

Kérdések

21/B.§

1. A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben – szóban egy, írásban több – kérdést intézhet, melyet a képviselő a képviselő-testület ülésén maximum 3 percben ismertethet.
2. A kérdést az ülést megelőző nap 12,00 óráig a polgármesternél kell írásban leadni.
3. A képviselő-testület ülésén a kérdés ismertetését követően arra érdemi választ kell adni. Amennyiben az ügy bonyolultsága indokolja, úgy a válasz legkésőbb 15 napon belül írásban is megadható. Ebben az esetben a képviselő-testület soron következő ülésén mind a kérdést, mind az írásban megadott választ ismertetni kell.
4. A válasz elfogadásáról a kérdés feltevője nem nyilatkozik, a képviselő-testület pedig nem dönt.

A képviselői kérdés tárgyalása során vitának nincs helye.^[26]

Jegyzőkönyv a képviselő-testület üléséről

22.§ (1) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet a jegyző állítja össze.

A jegyzőkönyv 3 példányban készül, melynek eredeti példányához csatolni kell:

                a.) meghívó

                b.) írásos előterjesztések

                c.) jelenléti ív

                d.) jegyzőkönyvbe nem foglalt önkormányzati rendelet hiteles példányát

                e.) hatósági ügyben hozott önkormányzati alakszerű határozat 1 példányát

                f.) írásban előterjesztett képviselői indítványokat, interpellációkat

                g.) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételeit

(2) ^[27]

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl^[28]

                a.) –^[29]

                b.) a távolmaradt képviselők nevét és a távolmaradás okát, ha azt a képviselő előre   

                 bejelentette.^[30]

                c.) napirendi pontonként az előadók nevét

                d.) szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát

                e.) az elhangzott bejelentéseket, kérdéseket, interpellációkat az adott válaszokat, és

                     határozatokat

                f.) a képviselő kérésére véleményének rövid rögzítését

                g.) a határozat szószerinti szövegét, a végrehajtásért felelős nevét a végrehajtás

                     határidejét

                h.) név szerinti szavazás esetén a szavazatot nevenként.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester,  a jegyző és két  a képviselő-testület tagjai közül az ülés megkezdésekor választott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az ügydöntő határozatokról a jegyzőkönyv elkészülte után kivonatot kell készíteni és megküldeni a döntésben érdekeltek részére.^[31]

(5) A képviselők külön kérésre nyilvános ülés a jegyzőkönyvből 1-1 mellékletek nélküli példányt kaphatnak.

(6) A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve és dokumentumai a községházán megtekinthetők, de azok egyéb célra ki nem adhatók.

(7) A zárt ülésen hozott határozatról a polgármester adhat tájékoztatást.

(8) Hatósági ügyben hozott döntésről alakszerű határozatot kell kiadni az ügyfél számára.

(9) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

(10) A jegyző a testületi ülések jegyzőkönyvét mellékleteivel együtt évente bekötteti.

A képviselő-testület döntései

23.§ (1) A képviselő-testület véleménynyilvánításának írásos módja az állásfoglalás, valamely vitás tárgykörben melyhez nem szükséges határozat vagy rendeletalkotás.

Állásfoglalását a képviselő-testület minden esetben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel alakítja ki és az ülés jegyzőkönyvében rögzíti.

(2) A képviselő-testület határozat formájában hoz döntést, ha feladatot határoz meg, valamely ügyet, beszámolót, tájékoztatót jóváhagy, elfogad személyi ügyekben kinevez, megválaszt, munkajogi felelősségi, fegyelmi és segélyezési ügyekben hoz döntést.

24.§ (1) A képviselő-testület törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására rendeletet alkothat.

(2) A rendeletalkotást kezdeményezheti bármely képviselő, a polgármester, a jegyző, az önkormányzat valamely bizottsága. A kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani.

(3) A képviselő-testület állást foglal a rendelettervezet elkészítéséről, meghatározza az előkészítés menetét, az egyeztetések módját, a vitafórumok rendjét, a tervezet elkészítésének határidejét.

(4) A rendelettervezet elkészítése - a jogalkotási, jogelméleti szabályok betartása mellett - a jegyző feladata. A tervezetet a polgármester illetve a jegyző terjeszti a testület elé megvitatás és elfogadás végett.

A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt.

(5) Az önkormányzati rendelet a községháza hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

IV. Fejezet

Községi fórumok

Falugyűlés

 25.§ (1) A Képviselő-testület a lakosság széles körét érintő kérdésekben falugyűlést tarthat.

(2) Falugyűlés megtartásáról a Képviselő-testület egyedileg dönt.

(3) A falugyűlés időpontjáról és témájáról a polgármester tájékoztatást tesz közzé a falugyűlés időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:

a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

b) a elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel.

(4) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(5) A falugyűlés állást foglalhat a falugyűlés témájában, de ez a képviselő-testületet nem köti.

Közmeghallgatás

25/A.§ (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:

a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

b) a elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel.

(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(3) Amennyiben a közérdekű kérdés a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést a polgármester megvizsgálja, és 15 napon belül írásban tájékoztatja a kérdés feltevőjét.^[32]

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

27.§ (1) A képviselő-testület működése, feladatellátása, hatásköre eredményesebb érvényesítése érdekében bizottságokat hoz létre. Célja, hogy a bizottságok működésével a választott képviselőkön túl a demokráciát kiszélesítve állampolgárokat vonjon be az önkormányzat működésébe.

(2) A bizottságok elnökét, alelnökét és tagjainak több mint felét a képviselő-testület tagjaiból kell megválasztani.

(3) A bizottságnak nem lehet elnöke és tagja polgármester, alpolgármester.

A bizottság elnöke és alelnöke nem lehet más állandó bizottság elnöke.

(4) A bizottság elnökére, alelnökére és tagjaira a polgármester tesz javaslatot.^[33]

(5) A bizottság elnökét, alelnökét, tagjait testületi ülésen választják meg.

     (A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. számú függeléke tartalmazza.)^[34]

(6) Harsány Község Önkormányzatának bizottságai:

a.) Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottság

b.) Kulturális, Oktatási, Egészségügyi és Sport Bizottság“^[35]

(7) Nagyobb elõkészítést igénylõ eseti ügyekben, ügyrendi kérdésben vagy fegyelmi ügyben a képviselõ-testület ad hoc bizottságot hoz létre.

(8) A Bizottságok létszámát a képviselõ-testület határozattal állapítja meg.

28.§ (1) A Bizottságok szervezetének, működésének szabályait, feladatait és hatáskörét a képviselő-testülettel és annak tisztségviselőivel fennálló viszonyát e szabályzat 1-3 .számú mellékletei tartalmazzák.^[36]

(2) A képviselővel szemben fennálló összeférhetetlenségi eljárást az Önkormányzat Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottsága vizsgálja ki.^[37]

28/A.§ A Polgármester az alpolgármester és az önkormányzati képviselők, valamint a velük egy háztartásban élő házas- vagy élettársának,  valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát Harsány Község Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi.^[38]

V/A fejezet

A települési képviselő

Települési képviselő

28/B §

(1) A képviselők jogait az Ötv. 19. és 20. §-ai, illetve jelen szabályzat tartalmazza.

2. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak, a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói, a település egész lakosságának érdekeit.
3. A képviselő kötelezettsége különösen:
   1. köteles részt venni a képviselő-testület munkájában,
   2. a képviselő-testület, illetőleg – bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni,
   3. írásban, vagy szóban polgármesternek illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha az ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
   4. a testületi ülésen a tanácskozás ideje alatt a 15 percet meghaladó távollétét, vagy végleges eltávozását az ülés elnökének bejelenteni,
   5. a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot bejelenteni,
   6. tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett  vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére illetőleg hátrányára történő felhasználásától,
   7. felkérés alapján közreműködni a képviselő-testület, illetőleg az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,
   8. választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,
   9. a tudomására jutott állami vagy szolgálati, illetve személyiségi jogokat érintő titkokat megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó szabályokat betartani (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll),
   10. kapcsolattartás a község polgáraival a különböző lakossági közösségekkel, civil szervezetekkel,

(3/A) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztás esetén a képviselő havi tiszteletdíjának 50%-a megvonásra kerül, továbbá ezzel egyidejűleg a képviselő-testület az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.^[39]

4. A képviselőt a tisztségviselők, az önkormányzati intézmények vezetői – előzetesen egyeztetett időpontban – munkaidő alatt kötelesek fogadni. A képviselő jogosult a képviselő-testület feladat- és hatásköréhez kapcsolódó iratokba betekinteni. A betekintési igényt a jegyzőnél kell jelezni.^[40]

VI. Fejezet

A képviselő-testület tisztségviselői

A polgármester

29.§ (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. Munkabérét a vonatkozó jogszabályok alapján a testület módosítja a Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottság javaslata alapján.^[41]

(2) A polgármester feladatai:

a.) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a képviselő-testület hivatalát.

b.) az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás stb. esetén

c.) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát

d.) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése

e.) segíti a települési képviselők és a bizottságok munkáját.

f.) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(3) A polgármester fogadóórát tart hetente szerdán teljes munkaidőben.

Az alpolgármester

30.§ A képviselő-testület alpolgármestert választ, aki feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

A jegyző

31.§ (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

(1/A) Az Mötv. 82§ (2) bekezdésében rögzített esetekben a jegyzői feladatokat az igazgatási ügyintéző látja el.^[42]

(2) Rendszeres tájékoztatást ad a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról és azok változásáról. Szervezi a jogi felvilágosító munkát.

(3) A polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a Bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, tájékoztatja a képviselő-testület a hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(4) A jegyző fogadónapja: minden héten hétfőn teljes munkaidőben.

VII. Fejezet

Az önkormányzat hivatala

32.§ (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, önkormányzati valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.

(3) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.

32/A (1) A „nemzetiségi önkormányzat^[43] testületi működésének adminisztratív feltételeit - iratkezelés, jegyzőkönyv elkészítés stb. - igény szerint a polgármesteri hivatal biztosítja.

(2) A nemzetiségi önkormányzat^[44] rendezvényeihez az önkormányzat tanácstermét használhatja. Az időpontot a polgármesteri hivatallal egyeztetni kell.^[45]

VIII. Fejezet

Társulások, érdekképviseletek

33.§ (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a törvény keretei között szabadon társulhat így szükség esetén társulásba léphet más önkormányzatokkal.

(2) –

33./A.§^[46]

IX. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona és vagyonvédelme

34.§ (1) Az önkormányzat éves költségvetés alapján gazdálkodik. A képviselő-testület a költségvetést - a Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottság javaslata alapján - egyfordulós rendben tárgyalja.^[47]

(2) Az önkormányzat költségvetése önálló, de az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik bevételei és kiadásai útján.

(3) A költségvetés elkészítése a Polgármesteri Hivatal feladata.

35.§ Az önkormányzat vagyonáról évente vagyonleltár készül.

36.§ (1)  A belső ellenőrzési feladatok ellátása megbízási  szerződéssel történik. A belső ellenőr ellenőrzést végezhet:

a) Harsány Község Önkormányzata irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél,

b) Harsány Község Önkormányzata saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,

c)  a Harsányi Polgármesteri Hivatal és Harsány Község Önkormányzata által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél,

d) Harsány Község Önkormányzata irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál,

e) Harsány Község Önkormányzata társulásainál, és

f) a helyi nemzetiségi önkormányzatoknál.^[48]

(2) A gazdálkodást, a pénzügyi tevékenységet a képviselő-testület a Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottság útján ellenőrzi.^[49]

(3) Az ellenőrzést a polgármester rendeli el, mely kiterjed az egyes témakörökre vagy a gazdálkodás egészére.

(4) Vizsgálatot kell elrendelni ha a képviselők legalább egynegyede kéri.

(5) ^[50]

37.§ A költségvetés készítésekor az intézmények terjesztik elő a szakmai munkához szükséges felszerelések körét és a fejlesztési elképzeléseket. A megvalósításról a képviselő-testület dönt.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

38.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat 9/1991. (IV.5.) határozatával életbeléptetett Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti.

(3) ^[51]

                                                               Papp Dezsõ sk.                              Koczka Józsefné dr. sk.

                                                               polgármester                                              jegyzõ

Záradék:

     Ez a rendelet 1995. augusztus 23-án kihirdetésre került.

Harsány, 1995. augusztus 23.

                                                                                              Koczka Józsefné dr.

                                                                                                    jegyző

A módosításokkal egységes szerkezetben.

Harsány, 2014. március 14.

Szabó Gergely                                                                                                                  dr. Kántor János

polgármester                                                                                                                           jegyző

 Függelék Harsány Község Önkormányzatának 13/1995. (VIII.12.) rendeletéhez

Szabó Gergely                                      polgármester                         H, Kossuth u. 20.

Bihari Lajosné                                      alpolgármester    H, Kossuth u. 10.

Gáll Szabolcs                                                       képviselő                             H, Radnóti u. 3-5.

Hegedűs Krisztián János                    képviselő                             H, Petőfi u. 16.

Kelemen Imre                                                      képviselő                             H, Móricz Zs. u. 12.

Dr. Nemes László                                 képviselő                             Miskolc, Nagyváradi u. 22.

Petró Barnabás                                    képviselő                             H, Kossuth u. 122.

2.sz. Függelék Harsány Község Önkormányzatának 13/1995. (VIII.22.) rendeletéhez

Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottság

- Gáll Szabolcs                                      elnök

- Kelemen Imre                                     biz.tag

- Hegedűs Krisztián János                    biz.tag

- Petró Barnabás                                  biz. tag

- Balázs Szilvia                                     biz.tag  Harsány, Hunyadi u. 29.

- Kelemen László                                 biz.tag  Harsány, Kossuth u. 90.

- Kiss Attila                                                         biz.tag  Harsány, Munkácsy u. 16/A

Kulturális, Oktatási, Egészségügyi és Sport Bizottság

- Hegedűs Krisztián                                                elnök

- Petró Barnabás                                  biz.tag

- Gáll Szabolcs                                      biz.tag

- Dr. Nemes László                                    biz.tag

- Gazda Miklós                                     biz.tag  Harsány, Móricz Zs. u. 31.

- Takács Attila                                     biz. tag  Mályi, Rákóczi u. 73.

3.sz. Függelék Harsány Község Önkormányzatának 13/1995. (VIII.12.) rendeletéhez

Az Önkormányzat által ellátott államháztartási szakfeladatok felsorolása:

011130            Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános 

                        igazgatási  tevékenysége

013320            Köztemető-fenntartás és –működtetés

013350            Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360            Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb

                        szolgáltatások

016080            Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

022010            Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

032020            Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

045120            Út, autópálya építése

045130            Híd, alagút építése

045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047120            Piac üzemeltetése

047410            Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

052020            Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

064010            Közvilágítás

066010            Zöldterület-kezelés

066020            Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111            Háziorvosi alapellátás

072112            Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311            Fogorvosi alapellátás

074031            Család és nővédelmi  egészségügyi gondozás

074032            Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030            Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

081041            Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

081045            Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

081071            Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

083030            Egyéb kiadói tevékenység

084070            A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai

                        szolgáltatások fejlesztése, működtetése

102050            Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok

104042            Gyermekjóléti szolgáltatások

106020            Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051            Szociális étkeztetés

107052            Házi segítségnyújtás

107053            Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

107054            Családsegítés

042130            Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások

052080            Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

063080            Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

041231            Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232            Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás

041233            Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041236            Országos közfoglalkoztatási program  

041237            Közfoglalkoztatási mintaprogram

082091            Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092            Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093            Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

082094            Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés              

1.sz. melléklet a 13/1995. (VIII.22.) sz. Ök. rendelethez

Harsány község Önkormányzat

Településfejlesztési és Pénzügyi Bizottságának feladat és hatásköre,

működésének rendje

I.

1.) A Bizottságot az elnök képviseli.

2.) A Bizottság elnökének feladatai közé tartozik különösen:

a./ tervezi és szervezi a Bizottság tevékenységét.

b./ összehívja és vezeti a Bizottság ülését.

c./ gondoskodik a Bizottság határozatainak, javaslatainak megfelelő továbbításáról.

d./ beszámol a Képviselő-testületnek a Bizottság működéséről.

e./ együttműködik a polgármesterrel és más bizottságok elnökeivel.

f./ javaslatot tesz a bizottsági tagok közötti munkamegosztásra.

g./ állást foglal a Bizottság nevében a Bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben.

II.

3.) A Bizottság feladatai az SZMSZ-ben meghatározottakon túl:

- véleményezi az Önkormányzat költségvetését, zárszámadását, közreműködik a költségvetési koncepció elkészítésében,

- ellenőrzi az Önkormányzat gazdálkodását,

- véleményezi a község szabályozási tervét,

- javaslatot tesz szakterületét érintő rendeletalkotásra.

A Bizottság elnöke vagy megbízottja részt vesz a selejtezési bizottság munkájában.

4.) A Bizottság üléseit szükség szerinti időközönként tartja.

5.) A Bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

6.) A Bizottság ülésére meg kell hívni:

       - akit a Bizottság elnöke megjelöl.

7.) A Bizottság ülése nyilvános.

       Zárt ülést tart a Bizottság tagjai többségének javaslata alapján a téma jellegére tekintettel.

       Zárt ülést kell elrendelni, ha a Bizottság Önkormányzati hatósági jogkörben jár el.

8.) A Bizottság ülésén előterjesztett írásos dokumentumok (meghívó, előterjesztés stb.) sokszorosításáról, postázásáról a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó gondoskodik. Az ülés előkészítésére vonatkozóan a Bizottság elnöke feladatokat határozhat meg a hivatal dolgozója számára.

9.) A Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza

10.) A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a B.A.Z. Megyei Kormány Hivatalhoz.

11.) A Bizottság írásos dokumentumait a hivatal arra illetékes dolgozója kezeli.

12.) Az itt nem szabályozott kérdésekben az Ötv. és az SZMSZ-nek a bizottságokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

2.sz. melléklet a 13/1995. (VIII.22.) sz. Ök. rendelethez^[52]

3.sz. melléklet a 13/1995. (VIII.22.) sz. Ök. rendelethez

Harsány község Önkormányzat

Kulturális, Oktatási, Egészségügyi és Sport Bizottságának feladat és hatásköre,

működésének rendje^[53]

I.

1.) A Bizottságot az elnök képviseli.

2.) A Bizottság elnökének feladatai közé tartozik különösen:

a./ tervezi és szervezi a Bizottság tevékenységét.

b./ összehívja és vezeti a Bizottság ülését.

c./ gondoskodik a Bizottság határozatainak, javaslatainak megfelelő továbbításáról.

d./ beszámol a Képviselő-testületnek a Bizottság működéséről.

e./ együttműködik a polgármesterrel és más bizottságok elnökeivel.

f./ javaslatot tesz a bizottsági tagok közötti munkamegosztásra.

g./ állást foglal a Bizottság nevében a Bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben.

II.

3.) A Bizottság feladatai:.

- Meghallgatja és véleményezi az önkormányzati intézmények vezetői posztjaira pályázókat,

- Véleményezi a szakterületét érintő helyi rendelet tervezetet.

- Javaslatot tesz szakterületét érintő rendeletalkotásra.

- Véleményezi a szakterületéhez tartozó intézmények fejlesztését.

- Véleményezi a szakterületéhez tartozó intézmények költségvetését.

- Javaslatot tesz emléktábla, emlékmű és szobor állítására.

- Javaslatot tesz díszpolgári cím adományozására.

- A Képviselő-testület felhatalmazása, felkérése alapján szervezi az Önkormányzati ünnepélyeket aktívan közreműködik az önkormányzat rendezvényeinek megszervezésében lebonyolításában.

4.) A Bizottság üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja.

5.) A Bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

6.) A Bizottság ülésére meg kell hívni:

       - akit a Bizottság elnöke megjelöl.

7.) A Bizottság ülése nyilvános.

       Zárt ülést tart a Bizottság tagjai többségének javaslata alapján a téma jellegére tekintettel.

       Zárt ülést kell elrendelni ha a Bizottság Önkormányzati hatósági jogkörben jár el.

8.) A Bizottság ülésén előterjesztett írásos dokumentumok (meghívó, előterjesztés stb.) sokszorosításáról, postázásáról a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó gondoskodik. Az ülés előkészítésére vonatkozóan a Bizottság elnöke feladatokat határozhat meg a hivatal dolgozója számára.

9.) A Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza

10.) A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a B.A.Z. Megyei Kormány Hivatalhoz.

11.) A Bizottság írásos dokumentumait a hivatal arra illetékes dolgozója kezeli.

12.) Az itt nem szabályozott kérdésekben az Ötv. és az SZMSZ-nek a bizottságokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. számú melléklet a 13/1995. (VIII. 12.) önkormányzati rendelethez^[54]