Harsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2013. (XI. 11.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 12/2004. (VIII.01.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Hatályos: 2013. 12. 11- 2022. 08. 07

Harsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2013. (XI. 11.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 12/2004. (VIII.01.) önkormányzati rendeletének módosításáról1

2013.12.11.

HARSÁNY Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével– a következőket rendeli el:

A jelen rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya az alábbi területekre, illetve tömbökre terjed ki:

1” jelű terület övezeti előírásainak módosítása
„2” jelű terület övezeti előírásainak módosítása
„3” jelű terület övezeti előírásainak módosítása
„4” jelű terület övezeti előírásainak módosítása
„5” jelű terület övezeti előírásainak módosítása
„6” jelű terület övezeti előírásainak módosítása
„7” jelű terület övezeti előírásainak módosítása

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

(3) A felszínmozgásos területeken biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, illetőleg az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. A területen az építési korlátozás áll fenn, e területeken más egyedi, szakhatóság által engedélyezett feloldásáig épületet elhelyezni nem lehet. A tilalom kizárólag a terület egészére kiható mozgásmérés-sorozat alapján készített, részletes területi – környezetföldtani elemzést is tartalmazó - geotechnikai és állékonysági szakvélemény alapján oldható fel.

2. § A Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 12/2004.(VIII.01.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) az alábbi 6/A §-al egészül ki.

6/A. §

A terület-felhasználási egységek övezetein belül az általános épület elhelyezés szabályai a magasabb rendű jogszabályokból következően a tájképvédelmi területeken

(1) Épületekre vonatkozó szabályok

a) Az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színű felületképzéssel készülhet.

b) Tipikusan harsány színek a falfelületek színezésére és a tetőhéjalásra nem alkalmazhatóak.

(2) Az épületek színezésének általános szabályai

Lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra. Harsány ríkító színek nem alkalmazhatók.

(3) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A látvány feltárulást a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.

(4) Tájképvédelmi okokból az építési telken történő terepalakítás 10 % alatti tereplejtésnél legfeljebb 1,0 m 10-20 % közötti tereplejtésnél legfeljebb 1,5 m 20 %-ot meghaladó tereplejtésnél 2,0 m lehet az eredeti terepszinttől mérten. A kialakításra került rézsűk 2’- nál meredekebbek nem lehetnek. Támfalgarázs 30 %-ot meghaladó természetes tereplejtés esetén a szabályozási vonal elé kerülhet.

(5) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni.

(6) Tájvédelmi előírások:

a) A felszínformákat, terepfelszínt az ingatlan építése és használata során lehetőség szerint egyaránt meg kell őrizni.

b)Az épületek, építmények környezetének rendezése során ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet.
c) Épület és építmény talajmechanikai szakvélemény alapján helyezhető el.
d)Nyilvántartott régészeti lelőhely a települést nem érintett, de amennyiben földmunkák végzése során régészeti lelet kerül elő, akkor a hatályos jogszabályok szerint gondoskodni kell a leletmentésről.
e)A közművezetékek felszín alatti nyomvonal vezetése javasolt, különös tekintettel a villamosenergia, és távközlés vezetékeit földkábelbe fektetve célszerű megépíteni.

(7) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni.

(8) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

(9) Szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.

(10) A környezeti elemek jó állapotának biztosítása érdekében a településrendezéssel érintett területeken csak olyan tevékenység, illetve azokhoz tartozó létesítmények, építmények megvalósítása, üzemeltetése engedélyezhető, amelyek ellenőrzött körülmények közötti működtetése, hosszútávon sem veszélyeztetik a talaj, illetve a felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának, továbbá az általános normatív emberi elvárásokon alapuló, valamennyi jogerős jogszabályban megfogalmazott környezeti célkitűzés teljesítését.

(11) A szükséges telekalakítások során valamennyi ingatlan közúti közterületi, vagy magánút kapcsolatát biztosítani kell.

(12) A földtani veszélyforrás miatt épületet elhelyezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet.

3. § A HÉSZ 7. § „(2)Falusias lakóterületek övezetei" bekezdés az alábbiakkal egészül ki

Lf

O-1

30

4,5

700
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a)A kialakítandó legkisebb telekterület 700 m2
b)Beépítési mód: - oldalhatáron álló.
c)A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%.
d)Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
e)A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
f)Elő-, oldal- és hátsókert szabályozása:
Előkert 5 m
Oldalkert 6 m
Hátsókert 6 m
g) Az Lf jelű falusias lakóterület övezetben egy építési telken max. 2 lakás, vagy 2 rendeltetési egység építhető.
h) Az övezet lakótelkei magánútról is megközelíthetők. A magánút közforgalomra átadható, a magánútról új építési telkek megközelítése csak a tulajdonosok hozzájárulásával engedélyezhető.
i)A legkisebb zöldfelület 50 %.
j)Egyéb előírások:
j.1. levegőminőség: a hatályos jogszabályok szerinti határértékei
j.2. zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
j.3. közművesítés: teljeskörű (zárt szelvényű csapadékhálózat és vezetékes gázellátás kivételével)

4. § A HÉSZ 8. §-ban a Vt5 övezetre vonatkozó előírások az alábbiak szerint módosulnak, egyidejűleg az alábbi Vt8 övezetre vonatkozó előírásokkal egészül ki:

Vt5

K

K+5%

4,5

K
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
-Közösségi ház (Hunyadi u.):
a) Telekterület: meglévő, kialakult állapot.
b) Beépítési mód: szabadon álló, oldalhatáron álló.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: Kiakakult állapot 5 %-kal növelhető.
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m,
e) Beépítés feltétele: teljes közmüvesítettség (vezetékes gáz és zárt szelvényű csapadékvíz csatorna kivételével)
f) Elő-, oldal- és hátsókertet a vonatkozó jogszabályok szerint kell kialakítani
g) Legkisebb zöldfelület : 10 %
h) Egyéb előírások:
h.1. levegőminőség: a hatályos jogszabályok szerinti határértékei
h.2. zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
h.3. közművesítés: teljeskörű zárt szelvényű csapadékhálózat és vezetékes gázellátás kivételével

Vt8

SZ-1

40

5,0

1000
jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
- Új intézményi terület övezete
a)Kialakítandó legkisebb telekterület:1000 m2.
b)Beépítési mód: szabadon álló,
c)Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%.
d)Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m
e)Legkisebb zöldfelület: 10 %.
f)Egyéb előírások:
f.1. levegőminőség: a hatályos jogszabályok szerinti határértékei
f.2. zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
f.3. közművesítés: teljeskörű zárt szelvényű csapadékhálózat és vezetékes gázellátás kivételével

5. § A HÉSZ 11. §-a az alábbiak szerint módosul

11. §

Különleges beépítésre szánt területek

Különleges beépítésre szánt területek övezetei

K-

(1) A különleges beépítésre szánt terület övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges területek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:

1.Kmg különleges mezőgazdasági üzemi övezet
2.Kpa különleges helyi sajátosságot hordozó idegenforgalmi célú övezet
(palackozó üzem)
3.Kpi különleges pincés övezet
4.KLo különleges lovas-centrum övezete
5.K-TE temető és
K-Tk zsidótemető övezete
6.K-SP sportpálya övezete
1.Mezőgazdasági üzemi terület övezetei
a)Az övezet a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó ipari jellegű tevékenység számára, amennyiben ahhoz saját termőterület nem tartozik
b)Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmas. Elsősorban 1000 m2-nél nagyobb telekigényű üzemek fogadására kijelölt terület.
c)Az övezetben elsősorban ( mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás létesítményei és ahhoz kapcsolódó feldolgozói tevékenységek, illetve a logisztikai célú hasznosítás, raktározás, és egyéb nem szennyező tevékenységek építményei helyezhetők el.
Kmg jelű építési övezet

SZ

40

9,0 (T)

2000
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: 2000 m2
b) Beépítési mód:
- szabadonálló
c) Minimális telek szélesség 25 m
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %.
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 9 m (T)technológia függvényében eltérés lehet (siló,víz torony stb )
f) A beépítés feltétele a részleges közművesítettség.
g.)A legkisebb zöldfelület 60 %
2.Kpa különleges helyi sajátosságot hordozó terület (palackozó üzem), ahol a borfeldolgozáshoz és palackozáshoz szükséges építmények helyezhetők el. Új pinceüreg csak geotechnikai szakvélemény alapján létesíthető.
Kpa
jelű építési övezet

SZ

40

4,5

500
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: 500 m2
b) Beépítési mód:
- szabadonálló
c) Minimális telek szélesség 18 m
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %.
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
g.)Mindennemű építési beavatkozás előtt geotechnikai szakvélemény készítendő
h.)A legkisebb zöldfelület 40 %.
3.Kpi különleges helyi sajátosságot hordozó pincés terület övezete (pincesor egy része),
Kpi jelű építési övezet

K

K

4,0

K
előírásai az alábbiak:
a) Az övezetben lakófunkció és lakás célú hasznosítás nem engedhető meg.
b) A pincék közterületről megközelíthetők legyenek.
c) Az út szabályozási szélességen belül pincelejárat nem lehet.
d) A pinceterületen csak borház létesíthető
e) A borház az alábbi feltételekkel létesíthető
e.1 Mindennemű beavatkozás előtt geotechnikai szakvélemény készítendő
e.2 A szomszéd, illetve az előtte, vagy mögötte lévő tulajdonos pincéje alá új üreget létesíteni tilos. Új pinceszellőző építése szintén geotechnikai szakvélemény alapján és a szomszédok beleegyezésével épülhet.
e.3 A beépített alapterület max. 30 m2 lehet
e.4 A tervezett épület homlokzatsíkja a meglévő pincesorok borházainak homlokzatsíkjával egyezzen.
e.5 A borházak közvetlen egymás mellé is épülhetnek (közös, vagy külön fallal)ebben az esetben a vízelvezetést is közösen kell megépíteni
e.6 A max. építmény magasság 4,0 m lehet, de figyelembe kell venni a szomszédos borházak építmény magasságát, az egységes építészeti megjelenés.
e.7 A borházak beépítési módja kialakult, az illeszkedés szabályai szerint.
e.8 Az épületek tájba illőek legyenek
f)Az építészeti megjelenésre vonatkozó előírások
f.1 Lábazatképzésnél:
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
f.2 Falfelület képzésnél:
Vakolt, fehér, vagy pasztellszínek, ríkító erős színek nem alkalmazhatók
f.3 Falburkolat kialakításánál:
Kő, műkő, mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
f.4Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A építési kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.
Oromfalon loggia nem építhető.
f.5Tetőszerkezet kialakításánál:
A tetőidom általában utcára merőleges, 35-45 fokos
Lapostető nem építhető.
Tetőfedésre pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
Műanyag előtető nem építhető
j) A pince közi utakon a 3,5 t-nál nehezebb tehergépjármű forgalom nem engedhető meg.
h) A legkisebb zöldfelület kialakult
4.Lovas-centrum övezete
a) Az övezetben a működéséhez szükséges gazdasági épületek, istállók elhelyezhetők (a lakóövezettől a védőtávolságok betartandók)
b) A tulajdonos, személyzet számára szolgáló lakások elhelyezhetők.
c)Amennyiben idegenforgalmi hasznosításra is szolgál a lovas-centrum, úgy a funkcióhoz szorosan kapcsolódó létesítmények, épületek is elhelyezhetők
KLo jelű építési övezet

SZ

20

6,0

K
előírásai az alábbiak:
a) A kialakítandó legkisebb telekterület: K (kialakult)
b) Beépítési mód:
- szabadonálló
d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 20 %.
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0m
f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
g) Elő, oldal és hátsókertre vonatkozó előírásokat a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell kialakítani
h.)A legkisebb zöldfelület 40 %
5. K-TE Temetők övezete
Katolikus temető: bővítése déli irányban, a 195 hrsz. mg. terület felhasználásával megoldott.
Református temető: a 1065 hrsz. ingatlan területén megoldható.
Zsidótemető; (K-Tk)
Kegyeleti parkként javasoljuk hasznosítani.
6. K-SP Sportpálya övezete
Jelenlegi sportterület bővítésével egy sportcentrum kialakítható a Munkácsy utcáról megközelíthetően. Területe: -1,3 ha.
Öltöző és egyéb szociális létesítmény építhető.

6. § A HÉSZ az alábbi 11/A §-al egészül ki.

11./A. §

Különleges beépítésre nem szánt területek

(1) A különleges beépítésre nem szánt területeken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények helyezhetők el.

(2) A különleges beépítésre nem szánt területekhez az alábbi övezetek tartoznak

Kkb különleges terület – bányászattal érintett terület övezete

(3) A különleges beépítésre nem szánt területeken épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el, épületnek nem minősülő építmény további 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.”

7. § A HÉSZ 12. §-a az alábbi (5), és (6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) Bármely övezeten belül magánút kijelölhető, amennyiben a telek másként nem közelíthető meg. A magánúttal kapcsolatban a költségeket annak kell viselnie, akinek az út kialakítása az érdekében áll. A magánút kialakításánál a közlekedésbiztonsági szabályok betartása ajánlott. A közforgalomra nem átadott magánutat táblával kell jelölni. A 3,5 t – nál nehezebb gépjárművek a célterületre nem hajthatnak be kivéve a katasztrófavédelem és a hulladékszállítás járműveit. A közforgalomra átadott magánút sorompóval nem zárható le.

(6) A Munkácsy út szabályozási szélessége kialakult állapot szerint, legfeljebb 16 m.”

8. § A HÉSZ 14. § az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ev -védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.”

9. § A HÉSZ 15. § az alábbiak szerint módosul:

15. § Mezőgazdasági rendeltetésű területek

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként (M) szabályozott része.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

Általános mezőgazdasági terület
-szántó Má1
-rét, legelő Má2
Kertes mezőgazdasági terület:
-szőlő, gyümölcsös Mk
-belterületi kert Mk2 külterületi kert (zártkert) Mk3
•Szélerőmű Má övezetben a vonatkozó szakhatósági engedélyek előírásai alapján létesíthető.

10. § A HÉSZ az alábbi 16/A §-al egészül ki:

16 /A.§
Tk - Természetközeli területek övezete
A Természetközeli terület övezetében épületet elhelyezni nem lehet.

Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napjától számított 30 nap múlva lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Harsány Község Önkormányzat Képviselőtestületének Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 12/2004. (VIII.01.) önkormányzati rendelete mellékletét képező szabályozási tervlapoknak a jelen módosításokkal érintett részei helyén, a jelen rendelet mellékletét képező „1”, „2-3”, „4” és „5-6” jelű tervlapokat kell alkalmazni.

(3) A módosító rendelet elfogadását követően az egységes szerkezetbe foglalásról gondoskodni kell.

(4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Szabó Gergely polgármester dr. Kántor János jegyző

1

Az önkormányzati rendeletet a Harsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (VIII. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2022. augusztus 8. napjával.