Hernádnémeti község képviselő testületének 26/2003 (X.22..) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzat megállapításáról

Hatályos: 2016. 03. 21- 2016. 04. 17

Hernádnémeti község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 13. §. (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdése, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) többször módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján Hernádnémeti Építési Szabályzatáról szóló 26/2003. (X.22.) rendeletét és Szabályozási Tervét az alábbiak szerint állapítja meg:


I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. §

A rendelet hatálya


Jelen rendelet Hernádnémeti község közigazgatási területére terjed ki.


2. §


(1)1


(2) Hernádnémeti közigazgatási területén belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni, és ezekre hatósági engedélyt adni, az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.


(3)2


3. §

Közigazgatási és belterületi határ


  1. A település bel- és külterületének (meglévő és tervezett) határvonalát a szabályozási terv határozza meg.


  1. A szabályozási tervvel belterületbe vonásra kerülő területek rendeltetését a szabályozási terv tartalmazza. E területek felhasználása a konkrét építési igények függvényében szakaszosan történik.


(3)3


(4)4


4. §

A telkek beépítésének feltételei


(1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.


(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.


(3) A szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztárolóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavételi feltételeként kell kezelni.


(4) Az úthálózat önkormányzati tulajdonba vételének feltétele a szilárd burkolat kiépítése, melynek megvalósítása az átadó tulajdonosnak, vagy jogutódjának kötelezettsége.


(5) A használat során keletkező hulladék elszállítása, vagy ártalommentes elhelyezése az építési-, valamint a használatbavételi engedély megadásának feltétele.


(6)5


(7) Az építési telek kialakítható legkisebb utcai homlokvonalának szelességét az építési övezetek előírásai tartalmazzák. Ennek hiányában az alakítható legkisebb utcai homlokvonal legalább 14,0 m, kivéve, ha az illeszkedési szabályok alapján ettől eltérő méret állapítható meg.


(8) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. Meglévő, közterületi kapcsolatokkal nem rendelkező (csak szolgalmi joggal megközelíthető) telkek esetében nyúlványos telkek kizárólag a kialakult állapot rendezése céljából alakíthatók ki.


(9) Az önkormányzati határozattal jóváhagyott területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat esetén a terv szerinti igénybevétel időpontjáig telekalakítás csak a kijelölt új területhasználat és szabályozás szerinti funkció esetén engedélyezhető, illetve a kialakult használat megtartásával, csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés, valamint út céljára történő lejegyzés esetén engedélyezhető.


(10) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei nem biztosítottak építési engedély nem adható ki.


(11) A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély, vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés, – amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket -, csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.


(12) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

a) A nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között;

b) Köztárgyak;

c) A kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények;

d) A honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

e) A nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők


  1. Mélyebb fekvésű területeken a mértékadó árvízszint felett 1,0 m-rel lehet a padlóvonal.


5. §

Építéshatósági eljárások


(1)6


(2)7


(3)8


6. §

A Szabályozási Terv elemei


(1)9


(2) Kötelező szabályozási elemek:

  1. a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai,
  2. az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai,
  3. a Településszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, terület-felhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,
  4. a legnagyobb beépítettség mértéke,
  5. a megengedett építménymagasság alsó és felső határa,
  6. a minimális telekméret,
  7. kötelező beépítési mód,
  8. kötelező építési vonalak.


(3) Irányadó szabályozási elemek:

  • Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.
  • Az építés hely határa.


(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a) A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

b) Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a) pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül:

  • A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt), Településrendezési Tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.




II. FEJEZET

A beépítésre szánt területek, övezetek felhasználásának, beépítésének

feltételei és szabályai


7. §


(1) A beépítésre szánt területek határait a bel- és külterületi szabályozási terv tünteti fel.


(2) A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:

2.1. lakóterületek

2.2. üdülőterületek

2.3. vegyes területek

2.4. gazdasági területek

2.5. különleges területek


  1. Építési telken és területen épület, építmény csak akkor helyezhető el, ha:
    1. az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított,
    2. személy- és közszolgálati járművek (tűzoltó, mentő, stb.) által megközelíthető,
    3. a rendeltetésszerű használathoz szükséges – energia, ivóvíz – (szükség esetén technológiai víz) ellátás biztosítható és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz,
    4. a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése, és a telek, ill. az épület csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható,


(4) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető. Kivétel az előközművesítés, melyet elegendő a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig biztosítani.


(5) Kialakult telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott kialakítható legkisebb telekterület a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ), valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.


(6)38A külterületi szabályozási terven jelölt tervezett szabályozási vonalak a vasúti műszaki tervek alapján pontosítottan legfeljebb  +  5,0 m mértékkel elmozdíthatók, amennyiben igazolhatóan más megoldás nem lehetséges. Belterületen a tervezett szabályozási vonal elmozdítása legfeljebb + 3,0 méterrel történhet. 


8. §

Lakóterületek


(0) Kisvárosias lakóterület (Lk) előírásai az alábbiak:

  1. A kialakítandó legkisebb telekterület: 300 m2
  2. Beépítési mód: csoportos
  3. A beépítettség legnagyobb mértéke: 60%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság:
  5. A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
  6. A zöldfelület legkisebb mértéke: 20%
  7. Terepszint alatti beépítés: nem engedélyezett


(1) Kertvárosias lakóterület


KEL

O

30

jelű építési övezet

4,5

700


előírásai az alábbiak:

  1. A kialakítandó legkisebb telekterület: 700 m2
  2. Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 550 m2
  3. Beépítési mód: oldalhatáron álló (szabadon álló)
  4. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
  5. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
  6. A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
  7. A zöldfelület legkisebb mértéke: 60% lehet.
  8. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozás: új telekosztásnál az előkert mélysége min. 5 m.
  9. minimális telekszélesség: 14 m, minimális telekmélység: 35 m.


Lke1

O

30

jelű építési övezet

4,5

700


előírásai az alábbiak:

  1. A kialakítandó legkisebb telekterület: 700 m2
  2. Beépítési mód: oldalhatáron álló
  3. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
  5. A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
  6. A zöldfelület legkisebb mértéke: 50%.
  7. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozás: új telekosztásnál az előkert mélysége min. 5 m.
  8. minimális telekszélesség: 14 m, minimális telekmélység: 35 m.


KEL

O

30

jelű építési övezet

6,0

550


előírásai az alábbiak:

  1. A kialakítandó legkisebb telekterület: 550 m2
  2. Beépítési mód:                oldalhatáron álló
  3. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
  5. A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
  6. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
  7. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozás:
  1. minimális telekszélesség: 14 m, minimális telekmélység: 30 m.


Lke2

O

30

jelű építési övezet

6,0

550


előírásai az alábbiak:

  1. A kialakítandó legkisebb telekterület: 550 m2
  2. Beépítési mód:                oldalhatáron álló
  3. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
  5. A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
  6. A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %
  7. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozás:
  8. minimális telekszélesség: 14 m, minimális telekmélység: 30 m.


KEL

O-K

30

jelű építési övezet

4,5

550


KEL

O, Ikr-K

30

jelű építési övezet

4,5

550


KEL

SZ, O-K

30

jelű építési övezet

4,5

550


előírásai az alábbiak:

  1. A kialakítandó legkisebb telekterület: 550 m2
  2. Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 550 m2
  3. Beépítési mód:                                - oldalhatáron álló

- szabadon álló

- ikres csatlakozású

Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.

Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírásai szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható.

  1. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
  2. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

Kialakult beépítés esetén, amennyiben ettől magasabb (emeletes épület) van, úgy a max. 6,0 m-es épületmagasság megengedhető.

Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.

  1. A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
  2. A zöldfelület legkisebb mértéke 60 % lehet.
  3. Elő-, oldal- és hátsókert szabályozás:

Elő-, oldal- és hátsókert előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján.

Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

Amennyiben a telek mélysége az 50,0 m-t meghaladja, és ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt, az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet.


(2) Falusias lakóterület


FL

O

30

jelű építési övezet

4,5

900


előírásai az alábbiak:

  1. A kialakítandó legkisebb telekterület: 900 m2
  2. Beépítési mód:                                - oldalhatáron álló

- szabadon álló (szélső telek esetében)

  1. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
  2. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
  3. A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
  4. A zöldfelület legkisebb mértéke: 60% lehet
  5. 10


Lf 1

O

30

jelű építési övezet

4,5

900


előírásai az alábbiak:

  1. A kialakítandó legkisebb telekterület: 900 m2
  2. Beépítési mód:                oldalhatáron álló
  3. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
  5. A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
  6. A zöldfelület legkisebb mértéke: 40%
  7. minimális telekszélesség: 14 m, minimális telekmélység: 40 m


FL

SZ, O, IKR-K

30

jelű építési övezet

4,5

900


Lf2

O

30

jelű építési övezet

4,5

500


FL

SZ, O -K

30

jelű építési övezet

6,0

900


FL

O -K

30

jelű építési övezet

4,5

800

előírásai az alábbiak:

  1. A kialakítandó legkisebb telekterület: 900  m2
  2. Meglévő telekstruktúra esetén a beépíthető legkisebb telekterület: 800 m2
  3. Beépítési mód:                                - oldalhatáron álló

- szabadon álló (szélső telek esetében)

- ikresen csatlakozó

Meglévő beépítés esetén a kialakult beépítési módot kell alkalmazni.

Az oldalhatáron álló beépítési övezetekben a 14,0 m-nél keskenyebb telkek is beépíthetők, amennyiben az OTÉK előírásai szerinti oldalkert, illetve az épületek közötti tűzvédelmi távolság betartható.

  1. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
  2. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

Kialakult beépítés esetén, amennyiben ettől magasabb (emeletes épület) van, úgy a max. 6,0 m-es épületmagasság megengedhető.

Meglévő, beépített utcasornál az építménymagasságot a kialakult helyzetnek megfelelően kell meghatározni.

  1. A beépítés feltétele a részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
  2. A zöldfelület legkisebb mértéke: 60 % lehet.
  3. Elő-, oldal- és hátsókertek előírásai OTÉK 35. § és 36. § alapján.

Meglévő beépítés esetén az előkertek megállapításánál az utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

Amennyiben a telek mélysége az 50,0 m-t meghaladja, s ha a terület nem áll sem településszerkezeti, sem helyi védelem alatt, az építési hatóság 5,0 m-nél nagyobb előkertet is engedélyezhet.

  1. A telek utca felőli 50 m-es rész építhető be.
  2. Mélyebb fekvésű területeken a mértékadó árvízszint felett 1,0 m-rel lehet a padlóvonal.


(3)11




9. §

Üdülőterület

  1. Üdülőházas terület


(1) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján üdülési célú tartózkodásra alkalmasak.


(2) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és a kempinget kiszolgáló szociális helységek helyezhetők el. Igény szerint faházas üdülőegységek a tábor területén kialakíthatók.


Üü

SZ

30

jelű építési övezet

6,0

1000


előírásai az alábbiak:

  1. A kialakítandó legkisebb telekterület: 1000 m2 (meglévő önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan)
  2. Beépítési mód:                szabadonálló
  3. A beépítettség legnagyobb mértéke: 30% (üdülőegységekkel együtt)
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
  5. A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
  6. Elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozó előírások az OTÉK 35. § és 36. § szerint. Az épületek közötti tűzvédelmi távolságot be kell tartani.
  7. A zöldfelület minimális mértéke 40%
  8. Minimális telekszélesség: 14 m, minimális telekmélység: 40 m


  1. Hétvégiházas terület


  1. Az hétvégiházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján üdülési célú tartózkodásra alkalmasak.


  1. A hétvégiházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és kiszolgáló szociális helységek helyezhetők el.




Üh1

O

20

jelű építési övezet

4,5

900


előírásai az alábbiak:

  1. A kialakítandó legkisebb telekterület: 900 m2
  2. Beépítési mód:                oldalhatáron álló
  3. A beépítettség legnagyobb mértéke: 20%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
  5. A beépítés feltétele a részleges közművesítettség (víz, szennyvíz).
  6. A zöldfelület minimális mértéke 60%
  7. Minimális telekszélesség: 14 m, minimális telekmélység: 40 m


Üh2

SZ

20

jelű építési övezet

4,5

600


előírásai az alábbiak:

  1. A kialakítandó legkisebb telekterület: 600 m2
  2. Beépítési mód:                szabadonálló
  3. A beépítettség legnagyobb mértéke: 20% (üdülőegységekkel együtt)
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
  5. A beépítés feltétele a részleges közművesítettség (víz, szennyvíz).
  6. A zöldfelület minimális mértéke 60%
  7. Minimális telekszélesség: 14 m, minimális telekmélység: 40 m
  8. Igény szerint faházas üdülőegységek a tábor területén kialakíthatók


10. §

Vegyes terület

Településközponti vegyes terület


  1. A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
  1. lakóépület,
  2. igazgatási épület,
  3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely épület,
  4. egyéb szórakoztató közösségi épület,
  5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
  6. sportlétesítmény,
  7. nem zavaró hatású, egyéb gazdasági építmény.


TV

SZ (O)K

40 (30)

jelű építési övezet

4,5

K


előírásai az alábbiak:

  1. Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő telekterület
  2. Beépítési mód:                                - szabadon álló

- oldalhatáron álló

  1. Beépítettség:                   - legnagyobb mértéke: 40%

- legkisebb mértéke: 30%

  1. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, meglévő épületnél a tényleges magasság.
  2. A beépítés feltétele a teljes közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
  3. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.

Foghíjbeépítésnél, az előkert megállapításánál a kialakult helyzet szerint kell dönteni.


TV

SZ

30

jelű építési övezet

4,5

K


előírásai az alábbiak:

  1. Telekterület: meglévő, kialakult állapot
  2. Beépítési mód:                szabadon álló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m


TV

SZ-O

40

jelű építési övezet

4,5

K


előírásai az alábbiak:

  1. Telekterület: meglévő, kialakult állapot
  2. Beépítési mód:                szabadon álló, oldalhatáron álló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m


TV

SZ-O

40

jelű építési övezet

4,5

1000


előírásai az alábbiak:

  1. Telekterület: minimálisan 1000 m2
  2. Beépítési mód:                szabadon álló, oldalhatáron álló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m


Vt1

SZ

30

jelű építési övezet

4,5

900


előírásai az alábbiak:

  1. Telekterület: 900 m2
  2. Beépítési mód:                szabadon álló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
  5. Beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
  6. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.


Vt2

SZ

20

jelű építési övezet

4,5

K


előírásai az alábbiak:

  1. Telekterület: meglévő, kialakult állapot
  2. Beépítési mód:  szabadon álló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 20%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság:
  • iskolánál 6,0 m
  • óvodánál 4,5 m
  1. Beépítés feltétele a részleges közművesítettség, szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
  2. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.


TV

SZ

20

jelű építési övezet

6,0

9000


előírásai az alábbiak:

  1. Telekterület: 9000 m2
  2. Beépítési mód:  szabadon álló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 20%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m lehet
  5. Beépítés feltétele a részleges közművesítettség, szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztárolót kell építeni.
  6. Zöldfelületi fedettség min. 60%, burkolt felületek 20% lehet.
  7. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások:
  • előkert: min. 10 m
  • oldal- és hátsókert: min. 10 m

Nagyobb elő- és oldalkert kialakítható.


11. §

Gazdasági területek


A település területén a gazdasági terület jellegük szerint:

  1. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek,
  2. ipari gazdasági területek

alakíthatók ki.


  1. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület:


KG1

SZ

40

jelű építési övezet

4,5

K


előírásai az alábbiak:

  1. Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő ABC

A meglévő kereskedelmi egységet (ABC) a meglévő telekterületet kell figyelembe venni.

  1. Beépítési mód:                szabadonálló
  2. Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
  3. Megengedett legkisebb építménymagasság: 4,5 m lehet

Magastető építhető.

  1. Beépítés feltétele a legalább részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló).
  2. Zöldfelület legkisebb mértéke min. 50%, burkolt felület max. 10% lehet.
  3. A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-kal haladhatják meg.


Gksz1

SZ

40

jelű építési övezet

6,0

1000


előírásai az alábbiak:

  1. Kialakítandó legkisebb telekterület: 1000 m2
  2. Beépítési mód:                szabadonálló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
  4. Megengedett legkisebb építménymagasság: 6,0 m lehet
  5. Magastető építhető.
  6. Beépítés feltétele a teljes közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló).
  7. Zöldfelület legkisebb mértéke min. 40%, burkolt felület max. 10% lehet.
  8. A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-kal haladhatják meg.


KG2

SZ

40

jelű építési övezet

6,0

1000


előírásai az alábbiak:

TÜZÉP telep területe:

  1. Kialakítandó legkisebb telekterület: 1000 m2
  2. Beépítési mód:                szabadonálló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
  5. Beépítés feltétele a részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló).
  6. Zöldfelület legkisebb mértéke min. 40%
  7. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.


A temető területén a forgalmi út mellett lehetőséget biztosítottunk kereskedelmi szolgáltató létesítmények elhelyezésére kegyeletet nem sértő funkcióval.


KG3

Z

40

jelű építési övezet

3,5

1200


előírásai az alábbiak:

  1. Kialakítandó legkisebb telekterület: 1200 m2
  2. Beépítési mód:                zártsorú (több pavilon elhelyezhető)
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
  5. Beépítés feltétele a részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló).
  6. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.


  1. Ipari gazdasági terület


Gip1

SZ

40

jelű építési övezet

6,0

3000


előírásai az alábbiak:

  1. Tervezett iparterületnél kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m2 lehet
  2. Beépítési mód:                szabadonálló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
  5. Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló alakítandó ki.
  6. Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
  7. A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-kal haladja meg.
  8. 12
  9. A területre részletes szabályozási tervet kell készíteni.


IG2

SZ-K

30

jelű építési övezet

4,5

K


előírásai az alábbiak:

  1. Meglévő iparterület esetében (szeszfőzde) a kialakult telekterület vehető figyelembe.
  2. Beépítési mód:                szabadonálló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
  5. Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló alakítandó ki.
  6. Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %-os beépítettségnél legalább 50 %.
  7. A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-kal haladja meg.
  8. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.


IG3

SZ-O-K

30

jelű építési övezet

6,0

K


előírásai az alábbiak:

  1. Meglévő iparterület: Sütőüzem Kft telekterülete kialakult.
  2. Beépítési mód:                szabadonálló, oldalhatáron álló kialakult helyzet.
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
  5. Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség (zárt rendszerű szennyvíztároló).
  6. Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %
  7. A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-kal haladja meg.
  8. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.


IG4

O-K

50

jelű építési övezet

6,0

K


előírásai az alábbiak:

  1. Meglévő iparterület: magtár
  2. Legkisebb telekterület: meglévő állapot
  3. Beépítési mód:                oldalhatáron álló
  4. Beépítettség legnagyobb mértéke: 50% lehet
  5. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
  6. Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. (zárt rendszerű szennyvíztároló).
  7. Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %
  8. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.


IG5

SZ

40

jelű építési

6,0

2000


előírásai az alábbiak:

  1. Tervezett iparterületnél (Tiszalúci forgalmi út melletti vetület) legkisebb telekterület 2000 m2 lehet
  2. Beépítési mód:                szabadonálló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
  5. Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló alakítandó ki.
  6. Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
  7. A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-kal haladhatja meg.
  8. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.


IG6

SZ

40

jelű építési övezet

6,0

4000


előírásai az alábbiak:

  1. Tervezett iparterületnél (Tiszalúci forgalmi út melletti terület) legkisebb telekterület 2000 m2 lehet.
  2. Beépítési mód:                szabadonálló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
  5. Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. (zárt rendszerű szennyvíztároló).
  6. Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
  7. A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-kal haladhatja meg.
  8. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §-a tartalmazza.


  1. Ipari gazdasági tartalék terület

T-IG jelű övezet:

A település déli részén az Arany J. utca teleksor és a védőgát között terület.

Ipari hasznosítása esetén csak olyan funkció helyezhető el, amely a Hernád folyó vízminőségét nem veszélyezteti.

A terület felhasználása esetén részletes szabályozási tervet kell készíteni, amely meghatározza a terület feltárását, a min. telekterület, az építés helyét, a beépítettség mértékét, építménymagasságot stb.


  1. IGM Mezőgazdasági üzemi területek

Az üzemi területen elhelyezhetők a funkcióhoz kötődő létesítmények: géptelep javítóműhely, raktár, tehenészeti telep, szociális épület, tejház, borjúnevelő, takarmánytároló, és egyéb gazdasági épületek.


  1. TSZ. Major


IGM-1

SZ

20

jelű építési övezet

6,0

6000


előírásai az alábbiak:

  1. A terület megosztása esetén 6000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.
  2. Beépítési mód:                szabadonálló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 20%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
  5. Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség és zárt szennyvíztároló medence létesítése.
  6. Zöldfelületi fedettség: min. 60 %
  7. A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-át nem haladhatja meg.



  1. Újsiska tojónevelő telep (Szerencs Mg. Rt.):

IGM-2

SZ

30

jelű építési övezet

6,0

6000


előírásai az alábbiak:

  1. Meglévő telephely.
  2. Beépítési mód:                szabadonálló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
  4. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
  5. Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség (víz, villany) és zárt szennyvíztároló medence létesítése.
  6. A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%-át nem haladhatja meg.


12. §

Különleges területek


Különleges területek a tervezési területen az alábbiak:


  1. Pinceterületek


KÜPI

SZ

10

jelű építési övezet

3,5

700


előírásai az alábbiak:

A fenti övezettel jelölt területen csak pince létesíthető, illetve borház építhető.

  1. Legkisebb telekterület: 700 m2 (kialakult állapot).
  2. Beépítési mód:                szabadonálló
  3. Beépítettség legnagyobb mértéke: 10% lehet
  4. A terepszint alatti beépítettség mértéke 50%
  5. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
  6. Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség a belterületen lévő pincesor esetében (víz, villany). Külterületen a fenti közművesítettség nélkül is létesíthető pince és borház.
  7. A zöldfelület minimális mértéke: 40%
  8. Elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírások:

Előkert: a kialakult pincesornál a meglévő előkertet kell figyelembe venni.

  1. 13


Zöldterületi intézmények területei:

  1. Temetők jele: K/te
  • Működő temetők belterületen Tiszalúci forgalmi úttól keletre
  1. Legkisebb telekterület: meglévő terület elegendő, bővítésre nincs igény.
  2. Beépítési mód: szabadonálló
  3. Legnagyobb beépítettség: 3%
  4. Építménymagasság legnagyobb értéke: 6,0 m
  5. Zöldfelület minimális mértéke: 40%
  • Nem működő temető (455 hrsz) pincesor északi végén. Kegyeleti parkként kell hasznosítani.
  1. Sportpálya, jele: K/sp
  1. Telek területe: meglévő telekterület
  2. Beépítési mód: csak kiszolgáló épület (öltöző, lelátó) építhető.
  3. Legnagyobb beépítettség: 5% lehet.
  4. Építménymagasság legnagyobb értéke: 6,0 m
  5. Zöldfelület minimális mértéke: 40%


III. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK


13. §

Közlekedési területek és létesítmények


  1. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja, a közlekedési területek besorolásait az 5. sz. melléklet tartalmazza.


  1. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.


  1. A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.


  1. A közlekedési területek körébe a következő közlekedési létesítmények tartoznak:
  1. Forgalmi út                                       K            

(Rákóczi F. u., Béke u.)

  1. Gyűjtő út                                            K1                

(Kossuth L. u.)

  1. Lakóutak                                            K2                

(belterületi utcák)

  1. Iparterületi feltáró utak                              K3                
  2. Vegyes használatú utak                              KV                
  3. Gyalogút                                            KGY             
  4. Közlekedési zöldfelület                              KZ                


(5)44 A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

37-es főút: szabályozási terv szerint.


14. §

Belterületi zöldterületek


  1. A belterületi zöldterületek szabályozását a Szabályozási Terv tartalmazza.


  1. A belterületi zöldterületek funkcionális tagozódása:
  • KP; Zkp– közpark
  • ZF – közterületi zöldfelület, köztér
  • ZK– közkert
  • LE – ligeterdő


  1. Megengedett legnagyobb beépítettség: 3%


  1. Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6 m


  1. A ligeterdő és a kert területén épület nem helyezhető el.


  1. Kialakítható telekterület minimális mértéke: 600 m2



15. §

Erdőterületek


  1. Az erdőterületek szabályozását a Településszerkezeti Terv és a Külterületi Szabályozási Terv jelöli.


  1. Erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőterület kizárólag az engedélyben meghatározott célra vehető igénybe.


  1. Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint az alábbi övezetekre tagozódik.
  • Turisztikai erdő, jele: E                Ee
  • Gazdasági erdő, jele: E                 Eg
  • Védelmi célú erdő, jele:                             Ev


(4)14


(5)15


  1. Az erdőterületen a külön jogszabályok keretei között elhelyezhetők:
  • a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
  • közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
  • nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között)
  • távközlés,
  • vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
  • geodéziai, turisztikai jelek,
  • köztárgyak,
  • nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
  • kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
  • fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
  • biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,
  • vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
  • termékvezeték és műtárgyai.


(7)16


(8) Védelmi rendeltetésű erdőben építmény nem helyezhető el.


16. §

Mezőgazdasági rendeletetésű területek


(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.


(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.


(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a külterületnek a Szabályozási Terven mezőgazdasági területként (MG) szabályozott része.


(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

  • M1 – szántó      
  • M2 – kert           
  • M3 – rét, legelő              
  • M4 – gyümölcsös


(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi épületek:

  • a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
  • közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
  • nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között)
  • távközlés,
  • vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
  • geodéziai jelek,
  • köztárgyak, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei
  • nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
  • mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
  • biztonsági okból szükséges őrház,
  • termékvezeték és műtárgyai,
  • komposztáló telep és építményei.


(6)17


(7) Lakóépület nem helyezhető el:

  • infrastrukturális nyomvonalak védőtávolságán belül,
  • vízgazdálkodási területen,
  • talajvízszennyezésre túlérzékeny területeken,
  • védőtávolságokban.


17. §

Közterületek, közműlétesítmények

(1)18


(2)19


(3) Útépítésnél a közművek egyidejű kiépítéséről, s későbbiekben az útrekonstrukcióknál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.


(4)20


(5) A közmű gerincvezetékeket a telken belül feltáró utak szabályozási szélességen belül kell vezetni, az optimális fásítási lehetőség biztosítása érdekében, területtakarékos elrendezéssel.


(6) A vízvezeték hálózatra föld feletti tűzcsapokat kell szerelni.



IV. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

18. §

A védett és védőterületekkel összefüggő általános szabályok


(1) Azokon a területeken, ahol a meglévő létesítmény üzemeltetéséhez előírt védőtávolság a területegységen belül nem biztosítható, ott további szennyezést okozó, a meglévő szennyezettséget növelő tevékenység nem engedélyezhető.


(2) Az engedélyezési tervben fel kell tüntetni a tervezett építmény környezetében lévő, védőtávolság biztosítását igénylő létesítményeket.


(3)21


19. §

A településszerkezet, a beépítés és az épített érték védelme


(1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselőtestület rendelettel dönt. A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik, azt természetes vagy jogi személy egyaránt írásban kezdeményezheti. A település helyi védett értékeit az 1. sz. függelék tartalmazza.


(2) A helyi védett épületekre vonatkozóan az alábbi szabályokat kell betartani:

  1. kő, műkő vagy egyéb igényes anyag (fém kivételével) alkalmazása lábazatképzéshez;
  2. vakolt vagy nyers kőfelületű homlokzat a helyi építési hagyományok szerint, az élénk színek kerülendők (pl. piros, kék, lila stb.);
  3. a kémény csak téglaburkolatú vagy vakolt felületű;
  4. a tetőfedés típusa tájba illő, lehetőleg magas tető, egyszerű tetőidom;
  5. a tetőfedés anyaga agyag vagy betoncserép legyen; nem alkalmazható fém tetőhéjalás, hullámpala, műanyag vagy fém hullámlemez, műanyag síklemez;
  6. fekvő tetőablak egyedileg és sorolva is elhelyezhető.
  1. A helyi védelem alatt álló épületekre vonatkozóan az építéshatóság az egységes homlokzati megjelenés érdekében elrendelheti a helyreállítási kötelezettséget.


(4) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a 3. sz. függelék tartalmazza.


(5) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést, a régészeti lelőhelyen végezhető munkálatokat, a régészeti feltárást, stb. illetően a kulturális örökség védelméről szóló törvény, valamint a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészei lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló rendelet vonatkozó előírásait kell alkalmazni.


(6) Amennyiben földmunka végzés bármely szakaszában régészeti leletek kerülnek elő, vagy ennek gyanúja felmerül, a munka felelős vezetője köteles a bolygatást azonnal abbahagyni, az esetről a KÖH területileg illetékes hivatalát haladéktalanul értesíteni, a területet és a talált leletet a felelős őrzés szabályai szerint megőrizni és a hivatal képviselőjének átadni.


(7) Földmunkával járó, 1 hektárnál nagyobb kiterjedésű területet érintő beruházások esetén, az érintett területen található régészeti lelőhelyek megőrzése és szakszerű feltárásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a beruházó végeztesse el a terület előzetes régészeti felmérését.




20. §

Az élővilág és a táj védelme


(1) A területre előírt zöldfelületi fedettség, védőfásítás kialakítását és módját az építmények engedélyezési tervében – egyedi előírás hiányában az OTÉK 25. §-ában foglalt táblázat szerint – kell igazolni.


(2) Az építési engedélyben elő kell írni a szabályozás szerinti növénytelepítést és a védelmi célú fásítást, melyet az építményekkel egy időben kell megvalósítani.


(3) Meglévő zöldfelületek rekonstrukciójára engedély csak kertészeti kiviteli terv alapján adható.


(4) Az építmények elhelyezése és használata során a természetes élőhelyek védelmét, továbbá a területen átvezető vonulási útvonalakat „zöldfolyosók” fenntartásával kell biztosítani.


(5) Az erdőként, közparkként és közterületek zöldfelületként jelölt területre fatelepítés beültetési kötelezettséget be kell tartani.


21. §

A föld védelme


(1) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.


(2) Az építmény terepszint alatti és feletti helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy a használatukkal összefüggésben keletkező folyékony települési és veszélyes hulladék a talajba ne kerülhessen.


(3) A gépjármű-közlekedés területén és a parkolókban a gépjárművekből származó szennyezés közvetlen talajba jutásának megakadályozására csak szilárd burkolat létesítése engedélyezhető.


(4) A különböző területfelhasználások zöldfelületeit legalább az övezeti szabályozásban megadott mértékig növényzettel kell betelepíteni.


(5) A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell. A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóban kell elhelyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe nem vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.


(6) A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.


(7) A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.



22. §

A vizek védelme

(1)

  1. Fokozottan kell védeni a község belterületét is érintő vízfolyások vízminőségét (Hernád folyó).
  2. A felszíni és felszín alatti vizek minőségére, vízminőségi határértékére vonatkozóan az egyéb jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
  3. Felszíni vizekbe, vízelvezető árokba, csapadékvíz-csatornákba szennyvíz és egyéb szennyező anyag nem bocsátható.
  4. Mélyfekvésű területek csak nem szennyező anyaggal tölthetők fel.
  5. Lakóépület, ipari, mezőgazdasági és szolgáltató létesítmények csak úgy létesíthetők, ha az ott keletkező szennyvíz és hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított.
  6. A külterületen lévő műtárgyak fokozottan védendők.


(2)

  1. A parti birtokosok kötelesek a kisvízfolyások fenntartásáról gondoskodni.
  2. A vízfolyások partéltől számított 3-3 m fenntartási területsávot kell biztosítani felvonulás céljára.
  3. A parti területek és meder kaszálásának hozadéka a parti birtokost illeti, a fenntartási munka gondos elvégzése után.
  4. A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.


(3)39  Nagyvízi mederrel érintett területeken a vasút és a közút kapcsolatainak átépítése, valamint a vasút pályakorrekciója kapcsán a pályaszintben történő változások kiviteli terveit az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatósággal egyeztetni szükséges.

(4)40 Nagyvízi mederrel érintett területek használatával és hasznosításával kapcsolatban a 83/2014.(III.14.) Korm. rendelet 5.-12.§-ban foglaltak az iránymutatóak.

(5)41 A Bársonyos öntözőcsatorna part élétől számított 6,0 méter széles parti sávot szabadon kell hagyni a 83/2014.(III.14.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően. Ezen területeken állandó építmény, kerítés nem helyezhető el, továbbá fás szárú növények telepítése tilos.

(6)42 Nyomvonal módosítás vízi közművel való keresztezése esetén a víziközmű üzemeltetővel való egyeztetés szükséges.

(7)43 A felszín alatt vízbázis védelme érdekében be kell tartani a Bőcs ÉRV ZRt. X/B ivóvíz telep (Sajóládi Vízmű) védőövezeti rendszerét kijelölő 16387-1/2008. számú határozat előírásait.



22/A. §

A levegőtisztaság védelme


(1) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely annak természetes minőségét hátrányosan megváltoztatja, vagy az egészségre káros módon terheli.


(2) A levegőtisztaság-védelem szempontjából a terület védett I. kategóriába tartozik.


(3) A területen csak olyan építmények elhelyezésére és tevékenységek folytatására adható engedély, melyek során a területre vonatkozó szennyezőanyag kibocsátási határértékek teljesülnek.


(4) A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben vagy a kiporzást megakadályozó módon (pl. felület megfelelő kezelése, nedvesen tartása stb.) folytatható.


(5) A területen az elfogadható mértéket meghaladó bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el.


(6) Iparterület vagy ipari létesítmény tervezésekor levegőtisztaság-védelmi szempontból az érvényben lévő rendeletek előírásait kell figyelembe venni.



23. §

A hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása


(1) Építési telken keletkező hulladékot – annak elszállításáig – csak saját telken lehet tárolni.


(2) A kommunális és veszélyes hulladék gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a környezet károsítása nélkül kell gondoskodnia.


(3)22



24. §

A területek zaj- és rezgésvédelme


(1)23


(2) Saját hatósági jogkörbe tartozó új tevékenységek engedélyezése során zajvédelmi szakvélemény készítendő, amennyiben a lakóterületen kerül elhelyezésre.


(3) A forgalmi utak mentén a vonatkozó határértéket meghaladó zajjal terhelt sávokban védendő létesítmény telepítése csak passzív zajcsökkentési intézkedésekkel engedélyezhető.


(4)24


25. §

Sajátos jogintézmények


Azokat a területrészeket, amelyek a szabályozás közúthoz tartozó területként jelöl, az építési telek kialakítása során útként kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.


26. §

Egyéb rendelkezések


(1)25


(2)26


(3)27


(4)28


(5)29


(6)30


(7)31


(8)32


(9)33


(10)34




V. FEJEZET

27. §

Záró rendelkezések


(1) Jelen helyi építési szabályzat és a mellékletét képező kül- és belterületi szabályozási terv a jóváhagyást követő 8. napon lép hatályba. A módosítással érintett területekre az eredeti szabályozási terv érvényét veszti.


(2)35


(3)36


(4)37


(5) A jelen helyi építési szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.


(6) Jelen rendelet mellékletei:

1. sz. melléklet        Külterület Szabályozási Terve

2. sz. melléklet        Belterület Szabályozási Terve

3. sz. melléklet        Szabályozási jelek összefoglaló táblázata

4. sz. melléklet        Belterületbe vonással érintett területek

5. sz. melléklet        Épített értékek (műemlékek, helyi védett értékek)

6. sz. melléklet        Sajátos jogintézmények


(7) Jelen rendelet függelékei:

1. sz. függelék          Védett természeti területek

2. sz. függelék          Régészeti lelőhelyek




1-37 Hatályon kívül helyezte a 12/2010 (VIII.31.) Önkormányzati rendelet. Hatálytalan: 2010.09.01.

38-43 Kiegészítette a 13/2015 (IV.30.) Önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015.05.01.

44-45 Kiegészítette a 21/2015 (XII.1.) Önkormányzati rendelet. Hatályos: 2015.12.31.





Boros Lajosné dr. sk.                                                                                           Dr. Orosz Zsolt sk.

   jegyző                                                                                                             polgármester




Mellékletek




1. sz. melléklet



  • Külterület Szabályozási Terve


  • Módosított területek rajzszámai:
    • Külterületi Szabályozási Terv módosítás: SZTm_01
    • Külterületi Szabályozási Terv módosítás: SZTm_02 45







2. sz. melléklet



  • Belterület Szabályozási Terve


  • Módosított területek rajzszámai:
  • 1. jelű terület: T_05
  • 2. jelű terület: T_09
  • 3. jelű terület: T_13
  • 4. jelű terület: T_17
  • 5. jelű terület: T_21
  • 6. jelű terület: T_25




3. sz. melléklet


  • Szabályozási jelek összefoglaló táblázata


Megnevezés

Jel

Beépítési mód

Minimálisan kialakítható

teleknagyság

Maximális beépíthetőség

Terepszint alatti beépítettség

Minimális építménymagasság

Maximális építménymagasság

Minimális telekszélesség

Minimális telekmélység

Közművesítés

minimális mértéke

Minimális zöldterület

Szintterület-sűrűség




m2

%

%

m

m

m

m


%


Kertvárosias

lakóterület

KEL

Oldalhatáron álló

700

30

-

-

4,5

-

-

részleges

60

0,6

Lke1

Oldalhatáron álló

700

30

-

-

4,5

14

35

teljes

50

0,6

KEL

Oldalhatáron álló, Kialakult

550

30

-

-

6,0

-

-

teljes

50

0,6

Lke2

Oldalhatáron álló

550

30

-

-

6,0

14

30

teljes

50

0,6

KEL

Oldalhatáron álló, Kialakult

550

30

-

-

4,5

-

-

részleges

60

0,6

KEL

Oldalhatáron álló, Ikres, Kialakult

550

30

-

-

4,5

-

-

részleges

60

0,6

KEL

Szabadonálló, Oldalhatáron álló, Kialakult

550

30

-

-

4,5

-

-

részleges

60

0,6

Falusias

lakóterület

FL

Oldalhatáron álló

900

30

-

-

4,5

-

-

részleges

60

0,5

Lf1

Oldalhatáron álló

900

30

-

-

4,5

14

40

részleges

40

0,5

FL

Szabadonálló, Oldalhatáron álló, Ikres, Kialakult

900

30

-

-

4,5

-

-

részleges

60

0,5

Lf2

Oldalhatáron álló

500

30

-

-

4,5

14

35

részleges

40

0,5

FL

Szabadonálló, Oldalhatáron álló, Kialakult

900

30

-

-

6,0

-

-

részleges

60

0,5

FL

Oldalhatáron álló, Kialakult

800

30

-

-

4,5

-

-

részleges

60

0,5

Üdülőterület

Üü

Szabadonálló

1000

30

-

-

6,0

14

40

teljes

40

0,5

Üh1

Oldalhatáron álló

900

20

-

-

4,5

14

40

részleges

60

0,5

Üh2

Szabadonálló

600

20

-

-

4,5

14

40

részleges

60

0,5

Településközponti

vegyes terület

TV

Szabadonálló, oldalhatáron álló

Kialakult

40

-

-

4,5

-

-

teljes

10

2,4

TV

Szabadonálló

Kialakult

20

-

-

4,5

-

-

részleges

10

2,4

TV

Szabadonálló

Kialakult

40

-

-

4,5

-

-

részleges

10

2,4

Vt1

Szabadonálló

900

30

-

-

4,5

14

40

teljes

10

2,4

Vt2

Szabadonálló

Kialakult

20

-

-

6,0

-

-

részleges

10

2,4

Tv

Szabadonálló

9000

20

-

-

6,0

-

-

részleges

60

2,4

Kereskedelmi

gazdasági terület

KG1

Szabadonálló

Kialakult

40

-

-

4,5

-

-

részleges

50

2,0

Gksz1

Szabadonálló

1000

40

20

-

6,0

-

-

teljes

40

2,0

KG2

Szabadonálló

1000

40

-

-

6,0

-

-

részleges

40

2,0

KG3

Zártsorú

1200

40

-

-

3,5

-

-

részleges

40

2,0

Gksz2

Szabadonálló

1000

40

-

-

6,0

-

-

részleges

40

2,0

Ipari terület

Gip1

Szabadonálló

3000

40

20

-

6,0

-

-

részleges

40

1,5

IG2

Szabadonálló, Kialakult

Kialakult

30

-

-

4,5

-

-

részleges

50

1,5

IG3

Szabadonálló, Oldalhatáron álló, Kialakult

Kialakult

30

-

-

6,0

-

-

részleges

50

1,5

IG4

Oldalhatáron álló, Kialakult

Kialakult

50

-

-

6,0

-

-

részleges

30

1,5

IG5

Szabadonálló

2000

40

-

-

6,0

-

-

részleges

40

1,5

IG6

Szabadonálló

4000

40

-

-

6,0

-

-

részleges

40

1,5

IGM-1

Szabadonálló

6000

20

20

-

6,0

-

-

részleges

60

1,5

IGM-2

Szabadonálló

6000

30

20

-

6,0

-

-

részleges

40

1,5

Különleges terület

Kü/pi

Szabadonálló

700

10

50

-

3,5

-

-

részleges

40

0,5

K/mgü

Szabadonálló

6000

30

20

-

6,0

-

-

részleges

40

0,5

K/te

Szabadonálló

Kialakult

3

-

-

6,0

-

-

részleges

40

0,5

K/sp

Szabadonálló

Kialakult

5

-

-

6,0

-

-

részleges

40

0,5


(Jelmagyarázat: piros betű – a változtatásra került elemek; fekete betű – hatályos tervben is szereplő elemek)


4. sz. melléklet


  • Belterületbe vonással érintett területek


Terület megnevezése (hrsz)

Belterületbe vonás célja

04/1-04/11, 010

Lakóterület fejlesztési terület (észak-keleti részen)

060/1-4; 062

Lakó- és üdülőterület fejlesztési terület (dél-nyugati részen)

064

Üdülőterület-fejlesztés (nyugati részen)


  • Fejlesztési szándékkal érintett zártkerti területek


Terület megnevezése (hrsz)

Fejlesztés, hasznosítás célja

2645/1-2; 2646/1-2; 2647-2652; 2653/1-2; 2654-2690; 2773; 2801-2844; 2845-2870

Lakóterület fejlesztési terület (észak-keleti részen)

2401-2430

Lakó- és üdülőterület fejlesztési terület (dél-nyugati részen)

2201-2207

Üdülőterület-fejlesztés (nyugati részen)


5. sz. melléklet


  • Műemlékek


A KÖH hivatalos nyilvántartása szerint regisztrált műemlék a község területén nem található.


  • Helyi védettségű területek, épületek


  1. Helyi védett településkép (HT): védetté nyilvánított utcakép, az épített és a táji környezet együttese. Az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magában foglalja, különös tekintettel az épület homlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, közterületi bútorzatot és burkolatokat.


  1. Helyi védett épület (HV1): a hagyományos településkép megőrzése, építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás.

HV1.1. Római katolikus templom

HV1.2. Református templom

HV1.3. Munk-kastély




6. sz. melléklet


Sajátos jogintézmények


  1. Építési tilalom
  • A Képviselőtestület nem rendel el építési tilalmat.


  1. Változtatási tilalom
  • A Képviselőtestület nem rendel el változtatási tilalmat.


  1. Elővásárlási jog
  • A Képviselőtestület nem rendel el elővásárlási jog bejegyzést.


  1. Beültetési kötelezettség
  • A Képviselőtestület nem rendel el beültetési kötelezettséget.


  1. Beépítési kötelezettség
  • A Képviselőtestület nem rendel el beépítési kötelezettséget.


  1. Helyrehozatali kötelezettség
  • A Képviselőtestület nem rendel el helyrehozatali kötelezettséget.




1. sz. függelék


  • Természetvédelmi területek


Hernád-völgy és Sajóládi erdő (HUAN 20004)

Hernádnémeti

066, 067/3, 067/4, 067/5, 067/6, 067/7, 067/8, 067/9, 067/10, 067/11, 067/12, 068, 069/1, 069/2, 070/1, 070/2, 070/3, 070/4, 071, 072/1, 072/3, 073, 074, 075/1, 075/2, 076


Védett őskori eredetű kunhalom: Németi-halom – 088/5 hrsz


2. sz. függelék


  • Régészeti lelőhelyek

A KÖH hivatalos nyilvántartása szerint az alábbi regisztrált régészeti lelőhelyek találhatók:


ssz

azonosító

hrsz

EOV-X

EOV-Y

védelmi fokozat

1.

16664*

n.a.

n.a.

n.a.

általános

*A térképi beillesztés során kiderült, hogy a lelőhely NEM Hernádnémeti közigazgatási területe.