Hernádnémeti község képviselő testületének 11/2018 (VI.15.) önkormányzati rendelete
Hernádnémeti Nagyközség Szabályozási Tervéről és Helyi építési Szabályzatáról szóló 26/2003. (X.22.) önkormányzati rendeletének módosításáról
Hatályos: 2018. 06. 16- 2018. 06. 16Hernádnémeti község képviselő testületének 11/2018 (VI.15.) önkormányzati rendelete
Hernádnémeti Nagyközség Szabályozási Tervéről és Helyi építési Szabályzatáról szóló 26/2003. (X.22.) önkormányzati rendeletének módosításáról
2018.06.16.
Hernádnémeti Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. § szakaszában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, érintett területi és települési önkormányzatok, továbbá a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partnerek véleményének kikérésével Hernádnémeti Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról a következőket rendeli el:
1. § Hernádnémeti Nagyközség szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 26/2003. (X.22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 2. § (2) bekezdése az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
(2) Hernádnémeti közigazgatási területén belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni, és ezekre hatósági engedélyt adni, az általános hatósági előírások (OTÉK, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv továbbá a T-3.b szabályozási tervlap együttes alkalmazásával szabad.
2. § Hernádnémeti Nagyközség szabályozási tervéről és helyi építési szabályzatáról szóló 26/2003. (X.22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 11. §-a, 11/A § alábbi rendelkezéssel egészül ki:
Gazdasági területek
A település területén a gazdasági terület jellegük szerint:
(1) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek,
(2) ipari gazdasági területek
alakíthatók ki.
(1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület:
SZ |
40 |
4,5 |
K |
KG1 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: meglévő ABC
A meglévő kereskedelmi egységet (ABC) a meglévő telekterületet kell figyelembe venni.
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
d) Megengedett legkisebb építménymagasság: 4,5 m lehet
Magastető építhető.
e) Beépítés feltétele a legalább részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló).
f) Zöldfelület legkisebb mértéke min. 50%, burkolt felület max. 10% lehet.
g) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%‐kal haladhatják meg.
SZ |
40 |
6,0 |
1000 |
Gksz1 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 1000 m2
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
d) Megengedett legkisebb építménymagasság: 6,0 m lehet
e) Magastető építhető.
f) Beépítés feltétele a teljes közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló).
g) Zöldfelület legkisebb mértéke min. 40%, burkolt felület max. 10% lehet.
h) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%‐kal haladhatják meg.
SZ |
40 |
6,0 |
1000 |
KG2 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) TÜZÉP telep területe:
b) Kialakítandó legkisebb telekterület: 1000 m2
c) Beépítési mód: szabadonálló
d) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
Beépítés feltétele a részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló).
f) Zöldfelület legkisebb mértéke min. 40%
g) Elő‐, oldal‐ és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §‐a tartalmazza.
A temető területén a forgalmi út mellett lehetőséget biztosítottunk kereskedelmi szolgáltató létesítmények elhelyezésére kegyeletet nem sértő funkcióval.
Z |
40 |
3,5 |
1200 |
KG3 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) Kialakítandó legkisebb telekterület: 1200 m2
b) Beépítési mód: zártsorú (több pavilon elhelyezhető)
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m
e) Beépítés feltétele a részleges közművesítettség (szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló).
f) Elő‐, oldal‐ és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §‐a tartalmazza.
(2) Ipari gazdasági terület
SZ |
40 |
6,0 |
3000 |
Gip1 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) Tervezett iparterületnél kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m2 lehet
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló alakítandó ki.
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.
g) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%‐kal haladja meg.
h) A területre részletes szabályozási tervet kell készíteni.
SZ-K |
30 |
4,5 |
K |
IG2 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) Meglévő iparterület esetében (szeszfőzde) a kialakult telekterület vehető figyelembe.
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m
e) Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló alakítandó ki.
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %‐os beépítettségnél legalább 50 %.
g) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%‐kal haladja meg.
h) Elő‐, oldal‐ és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §‐a tartalmazza.
SZ-O-K |
30 |
6,0 |
K |
IG3 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) Meglévő iparterület: Sütőüzem Kft telekterülete kialakult.
b) Beépítési mód: szabadonálló, oldalhatáron álló kialakult helyzet.
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség (zárt rendszerű szennyvíztároló).
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %
g) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%‐kal haladja meg.
h) Elő‐, oldal‐ és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §‐a tartalmazza.
O-K |
50 |
6,0 |
K |
IG4 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) Meglévő iparterület: magtár
b) Legkisebb telekterület: meglévő állapot
c) Beépítési mód: oldalhatáron álló
d) Beépítettség legnagyobb mértéke: 50% lehet
e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
f) Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. (zárt rendszerű szennyvíztároló).
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30 %
h) Elő‐, oldal‐ és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §‐a tartalmazza.
SZ |
40 |
6,0 |
2000 |
IG5 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) Tervezett iparterületnél (Tiszalúci forgalmi út melletti vetület) legkisebb telekterület 2000 m2 lehet
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. Szennyvízcsatorna hiányában zárt rendszerű szennyvíztároló alakítandó ki.
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
g) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%‐kal haladhatja meg.
h) Elő‐, oldal‐ és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §‐a tartalmazza.
SZ |
40 |
6,0 |
2000 |
IG6 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) Tervezett iparterületnél (Tiszalúci forgalmi út melletti terület) legkisebb telekterület 2000 m2 lehet.
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40% lehet
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség. (zárt rendszerű szennyvíztároló).
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %
g) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%‐kal haladhatja meg.
h) Elő‐, oldal‐ és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK 35. § és 36. §‐a tartalmazza.
(3) Ipari gazdasági tartalék terület
T‐IG jelű övezet:
A település déli részén az Arany J. utca teleksor és a védőgát között terület.
Ipari hasznosítása esetén csak olyan funkció helyezhető el, amely a Hernád folyó vízminőségét nem veszélyezteti.
A terület felhasználása esetén részletes szabályozási tervet kell készíteni, amely meghatározza a terület feltárását, a min. telekterület, az építés helyét, a beépítettség mértékét, építménymagasságot stb.
(4) IGM Mezőgazdasági üzemi területek
Az üzemi területen elhelyezhetők a funkcióhoz kötődő létesítmények: géptelep javítóműhely, raktár, tehenészeti telep, szociális épület, tejház, borjúnevelő, takarmánytároló, és egyéb gazda‐sági épületek.
1. TSZ. Major
SZ |
20 |
6,0 |
6000 |
IGM-1 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) A terület megosztása esetén 6000 m2‐nél kisebb telek nem alakítható ki.
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 20%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség és zárt szennyvíztároló medence létesítése.
f) Zöldfelületi fedettség: min. 60 %
g) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%‐át nem haladhatja meg.
2. Újsiska tojónevelő telep (Szerencs Mg. Rt.):
SZ |
30 |
6,0 |
6000 |
IGM-2 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) Meglévő telephely.
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
e) Beépítés feltétele legalább részleges közművesítettség (víz, villany) és zárt szennyvíztároló medence létesítése.
f) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%‐át nem haladhatja meg.
11/A. § Gazdasági területek – Ipari Park
(1) Az Ipari Park területe a T-3.b számú szabályozási tervlapon lehatárolt területekre terjed ki. Az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási, a raktározás es szállítmányozás, valamint ezek kiszolgáló telephelyei nem zavaró hatású ipari-gazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A területen kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó es a személyzet számára szolgáló lakások az alapterület legfeljebb 3 %-a mértékéig, valamint az alaptevékenységhez illeszthető oktatási-kutatási egészségügyi építmények az alapterület legfeljebb 10 %-a mértékéig.
(2)
SZ |
50 |
30,0 |
100.000 |
IG7 jelű építési övezet
előírásai az alábbiak:
a) Tervezett Ipari Park területnél legkisebb telekterület 100.000 m2 lehet
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 50% lehet
d) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 30,0 m
e) A technológiailag szükséges ettől magasabb építmények az illetékes szakhatóságok véleménye figyelembe vételével, az illeszkedés és a tájképvédelem szempontjait figyelembe véve legfeljebb 50 m magasságig engedélyezhető, ha a telek legalább 200.000 m² területű, és a legkisebb szélességi és mélységi mérete 500 m.
f) Beépítés feltétele a teljes közművesítettség.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %
h) A terepszint alatti építmények az épület beépített alapterületét 20%‐kal haladhatja meg.
i) Elő‐, oldal‐ és hátsókertre vonatkozó előírásokat az OTÉK tartalmazza.
(3) Telekalakítás
a) A telekalakítási tervek kidolgozása során a szabályozási tervlapban feltüntetett kötelező szabályozási vonalakat és előírt szabályozási szélességeket be kell tartani.
b) A rendeletnek megfelelő, irányadó (nem kötelező) telekalakításokat a szabályozási tervlap tartalmazza, a rendelet módosítása nélkül megváltoztathatók, az övezeti előírások betartása mellett.
(4) Létesítmények elhelyezése
a) A szabályozási tervlapon irányadónak jelzett építési vonalak mértékadó beépítésnek tekintendők, a megengedett beépítés szélső kontúrvonalát jelölik.
b) A területen az előkert legkisebb mérete 10.00 m. Az előkert ettől eltérő legkisebb szélességét a szabályozási tervlap rögzíti.
c) Az előkertben, mely építési helynek minősül, ott csak portaépület, technológiai okokból szükséges építmény és üzemeltetői előírás alapján a közműcsatlakozás építménye helyezhető el.
d) A területen a fő feltáró utak mentén - telken belül, de kerítés nélkül - parkolók céljára szolgáló területeket kell kialakítani.
e) A területen pavilon és hasonló jellegű létesítmény nem helyezhető el, információs-, buszváró-, esővédő pavilon, telefonfülke, nyilvános WC, portaépület és a főépület funkcióját kiegészítő pavilon kivételével.
(5) Környezetvédelem
a) A talaj védelme
- A területen feltöltés csak a talajvédelmi hatóság által bevizsgált, a felszín alatti víz minőségét nem veszélyeztető anyaggal történhet.
- A csatornahálózatra történő rákötéssel biztosítani kell, hogy az egyes ingatlannak szennyvize megfeleljen a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértéknek, szükség esetén a határértékeknek nem megfelelő minőségű szennyvíz csatornahálózatba juttatását megelőzően előtisztítást kell alkalmazni.
- Biztosítani kell, hogy az ingatlanokról elfolyó felszíni víz minősége a vonatkozó jogszabály határértékeinek vagy a tevékenységre vonatkozóan előírt egyedi határértékeknek megfeleljen.
- A felszíni és egyéb vizek elvezetésében, kezelésében és a talaj védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
- A területen bármely építményt elhelyezni csak az arra vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembe vételével szabad.
b) Levegőtisztaság védelem
- A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen tevékenységet folytatni, a területhasználat, illetve a tevékenység számára bármely építményt létesíteni a vonatkozó hatályos jogszabályok és a gazdasági tevékenységek környezetvédelmi engedélyeinek egyedi előírásait betartva lehet.
- A levegőtisztaság védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
(6) A víz védelme
a) A felszíni víz elvezető hálózat és műtárgyait úgy kell méretezni és kiépíteni, hogy a mértékadó felszíni vizek befogadóba juttatása - a környezeti elemek veszélyeztetése nélkül - biztosított legyen. A feltöltés anyaga a felszíni és felszín alatti víz minőségét nem veszélyeztetheti.
b) A felszíni és egyéb vizek elvezetéséről az illetékes hatóságok előírásai szerint kell gondoskodni.
c) A terület hidrológiai védőövezet, ezért a területen bármely építmény csak ennek figyelembe vételével helyezhető el.
d) A vizek védelmét szolgáló kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
(7) Zajvédelem
a) A létesítmények zaj és rezgésvédelmét a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell biztosítani.
(8) Táj- és természetvédelem, a településkép védelme
a) Az ingatlan közterületről látható be nem épített és burkolatlan felületeit zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, mely a poláros fényszennyezés mértékét is csökkenti.
b) A poláros fényszennyezést továbbá a depolarizáló rácshatás és világos színek alkalmazásával kell csökkenteni.
c) A területen az építési telkek kötelező zöldfelületeinek kialakítását, a kihelyezendő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét kertépítészeti tervben kell meghatározni.
(9) Hulladékgazdálkodás
a) A hulladékgazdálkodásra vonatkozó kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
b) A feltöltés anyaga a felszíni és felszín alatti víz minőségét nem veszélyeztetheti.
(10) Közlekedés
a) magánút
- Az övezetben min. 12, m szélességű magánút bárhol létesíthető, ahol az övezetre előírt, a magánút által feltárandó min. telekterület méretek még kialakíthatóak. A terven jelölt magánutak nem kötelező szabályozási elemek, es azok a szabályozási terv módosítása nélkül megszüntethetők, ha a területükön nem bekötő (gerinc) közművezetékek meg nem valósultak meg, es azok a közterületen megvalósíthatóak, vagy ezekről a magánutakról megközelíthető (feltárható) telek nem alakult még ki.
b) Parkolás
- A területen létesítendő felszíni parkolóhelyeket fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 parkoló hely után 1 nagy lombkoronájú fával kell megoldani. A fásítást úgy kell elvégezni, hogy a fa a parkoló területébe, ne pedig azon kívüli területre kerüljön.
- Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-a által előírt mennyiségű és fajtájú járművek elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell kivéve, ha arról a parkolás rendjét szabályozó önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik.
c) Tömegközlekedés
- A területen biztosítani kell a tömegközlekedést kiszolgáló autóbuszok fordulási lehetőségeit és a buszmegállók helyét.
- A buszmegállók kialakítása a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik.
(11) Közművek
- A tervezési területen bármilyen építményt elhelyezni csak teljes közművesítéssel szabad.
- A területen a közüzemi közműhálózatokat közterületek alatt kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges, a közművek szolgalmi jog bejegyzésével magánterület alatt is elhelyezhetők.
- A zóna telkeinek csapadékvizeit telken belül el lehet szivárogtatni, ha az a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. Ellenkező esetben térszint alatti zárt, vagy az illetékes szakhatóságok eseti előírásait figyelembe véve a telken belül megvalósítandó nyílt záportározóban történt időszaki víz visszatartással, az illetékes szakhatóság és a csatorna kezelője által előírt ütemben, módon és mennyiségben lehet a befogadó csatornába engedni. A telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelületbe, annak mértékéig a felszíni záportározó, vagy a jóléti vízfelület beszámítható, amennyiben a visszamaradó, a kötelezően előírt zöldfelület legalább fele mértékig 3 szintes zöldfelületként van kialakítva.
- A közművek önálló elhelyezéséhez szükséges telkek kialakítása során a minimális telekméret mutatót nem kell figyelembe venni.1
3. §
Záró rendelkezés
(1) A rendelet az elfogadást követő napon lép hatályba, és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni.
1
Módosítás önkormányzati döntés alapján