Kisgyőr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2004. (XII. 7.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2012. 03. 01- 2017. 04. 24Kisgyőr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2004. (XII. 7.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól
Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79-80. §-ai alapján, az ott biztosított felhatalmazás szerint – figyelembe véve Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 108. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat - az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve az önkormányzat által alapított és fenntartott saját költségvetési szervek és intézmények vagyonát, valamint az önkormányzat társulásba vitt vagyonát.
(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:
a) az önkormányzat ingó és ingatlan tulajdona,
b) az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok,
c) értékpapírok, részesedések,
d) üzemeltetésre átadott eszközállomány,
e) az önkormányzat követelései,
f) immateriális javak.
(3) Az önkormányzati vagyont csökkentő tételek az önkormányzat rövid és hosszúlejáratú kötelezettségei.
2. § A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
3. § 1Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból valamint üzleti vagyonból áll.
4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:
a) forgalomképtelen,
b) korlátozottan forgalomképes,
c) forgalomképes.
(2) Az önkormányzat törzsvagyona:
Az önkormányzat törzsvagyona
5. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.
6. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába a következő vagyonelemek tartoznak:
a) helyi közutak és műtárgyaik ( hidak, járdák, buszvárók)
b) közterek, közparkok, köztéri műalkotások,
c) vizek és közcélú vízi létesítmények,
(2)3 Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzati forgalomképtelen törzsvagyonából nem kerül meghatározásra.
(3)4 Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, gazdasági társaságba nem vihető be, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll. A forgalomképtelen önkormányzati vagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés semmis.
7. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába a törvény alapján a következő vagyonelemek tartoznak:
a) közművek, (víziközművek, csatornaközmű)
b) intézmények épületei, középületek és a hozzájuk tartozó földterületek,
c) védett természeti területek.
(2) A képviselő-testület saját döntése alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolja:
a) ravatalozókat,
b) helyi védelem alatt álló ingatlanokat (épületeket, földterületeket)
c) önálló ingatlanként nyilvántartott vízelvezető árkokat, vízmosásokat,
d) bezárt kőbányákat.
(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzat vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, egyéb hasznosítása (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.
8. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemekre a képviselő-testület az alábbiakat határozza meg:
a) A közművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek, a képviselő-testület jóváhagyásával üzemeltetésre átadhatók.
b) Az intézmények épületei és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg.
c) Az önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához a környezetvédelmi miniszter hozzájárulása is szükséges.
d) A ravatalozók épülete nem megterhelhető, vállalkozásba, társulásba nem vihető, elidegenítésük kizárólag azon egyház, felekezet részére lehetséges amelyek tulajdonában lévő területen áll.
(2)5 A törzsvagyon részét képező korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat üzleti vagyonná rendeletmódosítással lehet átminősíteni.
Az önkormányzat egyéb vagyona
9. § (1)6 Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
(2)7 Az önkormányzat üzleti vagyonának elidegenítése, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben és jelen rendeletben meghatározottak szerint történhet.
A vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályai
A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök
10. § (1) A helyi önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amely a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza.
(5) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendelet meghatározottak szerint a polgármesterre ruházza.
Az egyes tulajdonosi jogok, Vagyon elidegenítés (értékesítés és ingyenes átruházás)
11. § (1)8 Vagyont értékesíteni 5.000.000,- Ft értékhatár felett csak nyilvános, indokolt esetben zártkörű, versenytárgyalás útján a legjobb ajánlattevő részére lehet.
(2) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont nem lehet értékesíteni.
(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont a 8. §-ban meghatározott feltételekkel lehet értékesíteni.
(4)9 Az 10üzleti vagyon az alábbiak szerint értékesíthető: A képviselő-testület az 5.000.000,- Ft értékhatár fölé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 5.000.000,-Ft. alatti értékhatár esetén a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselő-testület ez esetben is legjobb ajánlattevő javára dönt.
12. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet.
(2) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.
(3) Az önkormányzat11 üzleti vagyonába tartozó vagyon csak a településen működő társadalmi szervezeteknek adható át ingyenesen.
A vagyon megterhelése
13. § Az önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyona nem terhelhető meg.
14. § Az önkormányzat 12üzleti vagyona megterhelhető. A vagyon megterheléséről – értékhatártól függetlenül – a képviselő-testület dönt.
A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban
15. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.
(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
16. § Az önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyona vállalkozásba nem vihető be.
17. § Az önkormányzat 13üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
18. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
19. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.
20. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.
A vagyon egyéb – más célú – hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír vásárlás)
21. § 14Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni 5.000.000,- Ft érték felett nyilvános, indokolt esetben zártkörű versenytárgyalás útján a legjobb ajánlattevőnek lehet.
22. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett.
23. § A használat és a hasznosítási jog átadása bérleti jogviszonnyal történhet.
24. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát ideiglenesen átengedni csak az alábbi módon és esetben lehet: Az önkormányzat közterület használatáról szóló rendeletében meghatározottak szerint.
25. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát a 8. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett ideiglenesen át lehet engedni bérleti szerződéssel jogszabályban rögzített feltételek mellett, illetve önkormányzati rendelet alapján.
26. § Az önkormányzat 15üzleti vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát – ideiglenesen – át lehet engedni bérleti szerződéssel, használati díj ellenében.
27. § (1)16 A képviselő-testület az 5.000.000,- Ft értékhatár felé eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(2)17 5.000.000,- Ft alatti értékhatár esetén a helyben szokásos módon hirdeti meg a használat, illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A képviselő-testület ez esetben is a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(3) A képviselő-testület dönt 10.000 Ft értékhatár felett az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.
(4) A képviselő-testület egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozóan külön határozatban rögzített bérleti, illetve használati díjakat állapít meg.
28. § (1) A polgármester dönt a 10.000 Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről az átengedés időtartamától függetlenül.
(2) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
29. § Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.
30. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.
(2) Az önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.
31. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.
32. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba: intézmények épületei, középületek.
33. § Az önkormányzat 18üzleti vagyona társulásba vihető.
34. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.
(2)19 Értékpapír vásárláskor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.
(3)20 Meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.
(4)21
Az önkormányzat követeléseiről való lemondás
35. § Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga, értékhatártól függetlenül, a képviselő-testület joga.
36. § (1) Követeléséről csak akkor lehet lemondani:
a) ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
b) ha a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára,
c) ha a követelés érvényesítése, behajtása aránytalan költségráfordítással járna,
d) ha bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) ha a felszámolási eljárás során a felszámoló írásban nyilatkozik, hogy a követelés részben vagy egészben várhatóan nem térül meg,
f) ha a csődeljárás során csőd egyezségi megállapodást kötöttek,
g) ha a követelés kötelezettje nem elérhető, nem lelehető fel és ez hitelt érdemlően bizonyított.
(2) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.
Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
37. § (1)22 Az önkormányzat hitelt vehet fel. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.
Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon
38. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos esetleges kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát nem okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
Az intézmények gazdálkodása a vagyonnal
39. § Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelési jog – átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti.
40. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – bevételi növelésére fordíthatja.
41. § A képviselő-testület felhatalmazza – a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel – az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:
a) az intézmény vezetője a nullára leírt vagy, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén az írásos beszámolóban számot kell adni.
b) Az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladat ellátását.
c) az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésében jelezni.
d) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti –e a felújítási előirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja –e a felújítási pénzeszközöket.
e) Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban.
42. § (1) A gazdálkodása megszervezésére tekintettel részben önállóan gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai a részben önállóan gazdálkodó intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan gazdálkodó intézmény közötti – a képviselő-testület által jóváhagyott – megállapodás szerint alakulnak.
(2) A részben önállóan gazdálkodó intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a 41. §-ban rögzített vagyonkezelési jogokat.
A vagyonkimutatás és vagyonleltár
43. § 23Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató vagyonkimutatásban és vagyonleltárban kell bemutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A vagyon értékéről december hó 31.-i fordulónappal az eszközöket, forrásokat leltározni kell. A leltározást a 249/2000. (XII.24.) Korm.r. 37. § (7) bekezdésében foglaltak értelmében 2 évenként kell elvégezni.
44. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.
45. § (1) A vagyonkimutatásnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont, forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban, valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. A vagyonkimutatásnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.
(2) A vagyonkimutatást a mellékletben meghatározott tartalommal kell elkészíteni, amely a zárszámadási rendelet mellékletét képezi.
46. § (1) Az önkormányzati szintű összesített vagyonkimutatást tételes vagyonleltárral kell alátámasztani.
(2) A vagyonleltár összeállításáért az önkormányzati hivatal vezetője tartozik felelősséggel.
A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor
47. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.
Záró rendelkezések
48. § (1) Ez a rendelet 2005. január 1. napján lét hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat 4/1993. (VI.18.) rendelete, valamint a 8/1995. (V.18.) rendelet.
Módosította a 4/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet
Módosította a 4/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet
Módosította a 4/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet
Módosította a 4/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet
Módosította a 4/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet
Módosította a 4/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet
Módosította a 4/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet
Módosított a 7/2008. (IV.15.) önkormányzati rendelet
Módosított a 7/2008. (IV.15.) önkormányzati rendelet
Módosította a 4/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet
Módosította a 4/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet
Módosította a 4/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet
Módosította a 4/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet
Módosított a 7/2008. (IV.15.) önkormányzati rendelet
Módosította a 4/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet
Módosított a 7/2008. (IV.15.) önkormányzati rendelet
Módosított a 7/2008. (IV.15.) önkormányzati rendelet
Módosította a 4/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet
Módosított a 7/2008. (IV.15.) önkormányzati rendelet
Módosított a 7/2008. (IV.15.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 7/2008. (IV.15.) önkormányzati rendelet
Módosította a 4/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet
Módosított a 7/2008. (IV.15.) önkormányzati rendelet