Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2011.(IV.12.) önkormányzati rendelete

Kisgyőr Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2019. 10. 23- 2021. 11. 06

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2011.(IV.12.) önkormányzati rendelete

Kisgyőr Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatról

2019.10.23.

Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2 bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisgyőr Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 3556 Kisgyőr, Dózsa Gy. Utca 11.

(3) Az önkormányzat működési területe: Kisgyőr község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzat törzskönyvi adatai:

a) Törzsszám: 725998

b) Adószám: 15725998-2-05

c) KSH statisztikai számjel: 15725998-8411-321-05

d) Alaptevékenységi szakágazat: 841 105 Helyi önkormányzatok valamint többcélú társulások igazgatási tevékenysége

e) Alaptevékenységi TEÁOR: 8411 Általános közigazgatás

f) Költségvetési elszámolási számlaszáma: 11734004-15349033

(5) Hatályon kívül helyezve.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

3. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖRE

4. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei – polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás - biztosítják.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) Idősek nappali ellátását biztosító intézmény fenntartása

b) Ifjúsági szálláshely szolgáltatás

(3) A képviselő-testület feladatait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Mötv.) előírásai szerint látja el és az egyes hatáskörei gyakorlását önkormányzati rendelettel ruházza át.

(4) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók, az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 7 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát és lakcímét a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül legalább 4 fő jelen van.

(2) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, az ülés vezetője az ülést legfeljebb 1 óra időtartamra felfüggeszti. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám akkor az ülést elnapolja és 8 napon belüli időpontra új ülésnapot tűz ki ugyanazon napirendi pontok tárgyalására.

II/A. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

1. A települési képviselő jogállása, jogai és kötelezettségei

7. § (1) A települési képviselő az Mötv. 32. §-ában meghatározottakon túl köteles:

a) legkésőbb az ülést megelőző napon bejelenteni a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének amennyiben a képviselő-testület vagy a Bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében gátolva van,

b) a képviselő-testület és a Bizottság felkérésére részt venni egyes képviselő-testületi, illetve bizottsági ülések napirendjének előkészítésében, határozatainak ellenőrzésében,

c) kapcsolatot tartani a település választópolgáraival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára

e) a tudomásár jutott állami, szolgálati üzleti és magántitkot megőrizni,

f) döntéshozatalnál a személyes érintettségét bejelenteni.

(2) A települési képviselők tiszteletdíjáról illetve a kötelességszegés esetén alkalmazandó szankciókról a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.

2. Munkaterv

8. § (1) A képviselő-testület munkaterv alapján évente 7 rendes ülést tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, határidőhöz kötött téma tárgyalása esetén rendkívüli ülést tart. A rendkívüli ülés halaszthatatlan döntés esetén elektronikus úton vagy telefonon is összehívható.

(3) Az ülések helye a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal Dózsa Gy. u. 11. sz. alatti helyisége.

(4) A rendes ülések időpontja: munkaterv szerint mindig hétfő 16 óra.

(5) Rendkívüli ülés esetében a (4) bekezdés szerinti időponttól el lehet térni.

9. § (1) A Képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) a képviselő-testület bizottságaitól

c) intézményvezetőktől

(2) A munkatervet a jegyző készíti el, melynek tartalmaznia kell:

a) az ülések tervezett időpontját,

b) a képviselő-testület ülésének tervezett napirendjét, az előterjesztők megnevezését,

c) a előterjesztés elkészítésének határidejét,

d) a napirendhez meghívottak megnevezését,

(3) A munkatervet meg kell küldeni a képviselőknek, a napirendben érintett előterjesztőknek, valamint a nem képviselő bizottsági tagoknak.

3. A Képviselő-testület összehívása, vezetése

10. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Szociális és Ügyrendi Bizottság Elnöke hívja össze, illetve vezeti.

(2) A képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak - a rendkívüli ülés kivételével - írásbeli meghívót kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat

c) a napirend előterjesztőjének, valamint a napirendhez meghívott személynek a nevét, beosztását, tisztségét

(3) A meghívó mellékletét képezi:

a) az írásbeli előterjesztés teljes szövege,

b) rendelet tervezete

c) a határozati javaslat,

(4) A meghívót úgy kell megküldeni, hogy az érintettek az ülés napját megelőző 5 nappal megkapják.

(5) A zárt ülés anyagát csak a napirendhez meghívottaknak kell megküldeni.

(6) Sürgős, halasztást nem tűrő döntést igénylő esetben a polgármester rendkívüli ülést hív össze. Sürgős esetben a meghívó ülés előtt 4 órával is kiküldhető. Erre bármilyen értesítési mód (telefon, fax, e-mail) igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(7) A képviselő-testületi ülésre a képviselő-testület tagjain, a jegyzőn és aljegyzőn kívül meg kell hívni:

a) a napirendi pontok előadóit

b) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét

c) az őket érintő ügy tárgyalásához akiket a polgármester meghívni javasol

11. § A képviselő-testületi ülések idejéről, helyéről és napirendjéről a település lakosságát hirdető táblán történő kifüggesztéssel tájékoztatni kell.

12. § (1) A képviselő-testület ülése a tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt ülés.

(2) A nyilvános képviselő-testületi ülésen bármely állampolgár részt vehet és a polgármester engedélye alapján maximum 5 perc időtartamban felszólalhat.

(3) A polgármester az ülés megnyitása után a jelenléti ív alapján számszerűen megállapítja a jelenlévő képviselők számát és az ülés határozatképességét. A határozatképességet az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.

(4) A határozatképesség megállapítása után a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére a kiküldött meghívó alapján.

(5) Új napirendi pontra javaslatot a napirend elfogadásáig bármely képviselő előterjeszthet.

(6) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, számozott határozat nélkül dönt.

(7) A polgármester javaslatot tesz 2 jegyzőkönyv hitelesítő személyére. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, számozott határozat nélkül dönt.

13. § (1) Első napirendi pontként a polgármester tájékoztatást ad az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

(2) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, számozott határozat nélkül dönt.

(3) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az előterjesztések külön-külön kerülnek tárgyalásra, a polgármester illetve az ülés vezetője azonban javasolhatja az egyes napirendek összevonását.

(4) Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti ha azt az anyag leadása és a képviselő-testületi ülés közötti időben bekövetkezett változások vagy más körülmények indokolják.

(5) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek amelyre a vita előtt kell választ adni..

4. Az előterjesztések rendje

14. § (1) A testületi ülésre előterjesztést tehetnek:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) a bizottságok elnöke, tagjai

d) képviselők,

e) jegyző,

f) akiket a képviselő-testület vagy a polgármester az előterjesztés elkészítésére felkér

(2) Az előterjesztéseket a munkatervben megjelölt időpontban, illetve legkésőbb az ülést megelőző 6. naptári napon kell leadni a Jegyzőnél.

(3) Az előterjesztésnek részre a határozati javaslat, amely a tárggyal kapcsolatos testületi álláspontot tükrözi és tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott rendelkező részt, a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megjelölését, a végrehajtás határidejét.

(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra.

(5) Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés az alábbi esetekben:

a) önkormányzati rendeletalkotás,

b) intézmény, más szervezet alapítása, átszervezése, megszüntetése

c) helyi népszavazás kiírása

d) hitelfelvétel, kötvény kibocsátás,

e) társulások létrehozása, ahhoz való csatlakozás,

f) önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntés.

(6) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő rövid előterjesztés és határozati javaslat készítése, illetve előterjesztés nélküli határozati javaslat

15. § Módosító indítványt az önkormányzati rendelet tervezetéhez és az előterjesztés határozati javaslatához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak előzetesen, írásban és szóban is tehetnek.

16. § (1) Interpellációt bármely önkormányzati ügyben lehet előterjeszteni.

(2) A képviselők interpellációjukat a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal útján a polgármesterhez jelenthetik be írásban.

(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testületi ülést megelőző legalább három munkanappal jelentik be, arra az interpelláltnak a képviselő-testületi ülésen válaszolnia kell.

(4) Szóbeli interpellációs szándékot a képviselő-testületi ülés megkezdéséig a polgármesternek lehet bejelenteni. Ha szóbeli interpellációra a kérdezett nem tud azonnal választ adni, úgy 15 napon belül köteles azt kivizsgálni, az interpellálót írásban értesíteni és a képviselő-testület következő ülésén erről jelentést tenni.

(5) Az interpelláció kivizsgálásában való részvételt fel kell ajánlani az interpelláló képviselőnek.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a képviselő-testület határoz.

5. A Képviselő-testület tanácskozási rendje

17. § (1) A Képviselő-testület ülésén résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) A polgármester illetve az ülést vezető biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülést vezető a képviselőt:

a) figyelmezteti, ha eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít,

b) rendre utasítja, és széksértés esetén rendbírság kiszabását helyezi kilátásba, ha a rendre utasított magatartása figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik.

c) A rendbírság összege esetenként tízezer forint, melyet a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal által adott átutalási megbízás útján az ülést követő három munkanapon belül kell megfizetni.

(4) A rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedés ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(5) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggesztheti.

(6) A folytatólagosan megnyitott ülésen a rendzavarás ismétlődése esetén az ülést vezető az ülést berekeszti és a még nem tárgyalt napirendek tárgyalását a soron következő ülésre elnapolhatja.

18. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésen tetszésüket vagy nemtetszésüket nem nyilváníthatják ki. A napirend tárgyalása idején a polgármesternek jelezhetik hozzászólási szándékukat. A polgármester a napirend tárgyalása után, határozathozatal előtt engedélyezi a hallgatóság hozzászólását.

(2) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester illetve az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarókat. Ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a tanácskozóterem elhagyására.

(3) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

19. § (1) Napirendhez kapcsolódó felszólalási, hozzászólási szándékukat a képviselők a polgármesternek illetve az ülés vezetőjének jelzik. A felszólalásra a polgármester adja meg a szót. A napirend előterjesztőjét szóbeli kiegészítés joga illeti meg.

(2) A napirendhez kapcsolódó hozzászólások sorrendje

a) az előterjesztő

b) illetékes bizottság elnöke,

c) jelentkezés sorrendjében.

(3) A hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a felvetésekre. A válaszadást követően a képviselők az elhangzottakkal kapcsolatban észrevételt tehetnek.

(5) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

6. Döntéshozatali eljárás

20. § (1) A Képviselő-testület döntései lehetnek:

a) képviselő-testületi határozatok.

b) önkormányzati rendeletek.

(2) A képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel fogadja el. Egyszerű szótöbbség esetén a javaslata elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) Az Mötv. 50. §-ában előírtakon kívül minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint felének egybehangzó szavazata - azaz 4 igen szavazat szükséges:

a) helyi népszavazás kiírásához,

b) futamidőtől és összeghatártól függetlenül a hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz,

c) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

d) helyi kitüntetés adományozásához,

e) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása esetén.

(4) A döntési kérdést szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként kell szavazni.

21. § (1) Szavazni csak személyesen lehet, az ülésteremben lévő képviselőt határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni akkor is ha nem szavaz.

(2) A polgármester előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat fordított sorrendben, majd az előterjesztésben szereplő eredeti, fennmaradó határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester ismerteti a határozatot.

(3) A szavazás lehet nyílt vagy titkos.

(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(5) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(6) A nyílt szavazás név szerinti is lehet, ha azt a polgármester vagy bármely képviselő kéri.

(7) Titkos szavazási mód alkalmazásáról a képviselő-testület – indítvány alapján – esetenként dönt.

(8) A titkos szavazás urna használatával történik.

(9) A titkos szavazáshoz a technikai feltételeket a jegyzőnek kell biztosítani, lebonyolítása a Szociális és Ügyrendi Bizottság feladata. A titkos szavazás eredményéről a Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyet csatolni kell az ülés jegyzőkönyvéhez.

22. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a polgármester és a jegyző írja alá, feltüntetve azon a kihirdetés időpontját.

(2) A rendeleteket külön-külön, naptári év elejétől kezdve folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének hivatalos módja a Kisgyőri Közös Önkormányzat Hivatal előterében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés.

(4) A rendeletek és határozatok nyilvántartása a jegyző feladata.

(5) A testületi határozatokat a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles végrehajtani.

(6) A határozatok végrehajtásáról csak határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. A jelentést a felelősnek kell összeállítani. A jelentést a polgármester terjeszti a testület elé.

(7) A normatív tartalmú határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a jegyző teszi közzé.

7. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

23. § (1) A Képviselő-testület üléséről 2 példányos jegyzőkönyv készül, mely az Mötv. 52. §-ában foglaltakon túl tartalmazza az igazoltan és igazolatlanul távolmaradó képviselők nevét, továbbá az önkormányzat pecsétjét.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó

b) a jelenléti ív

c) az előterjesztések és javaslatok anyagai

d) határozati javaslatok

e) rendelet-tervezetek.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Jegyző kezeli, melyeket évenként be kell kötni és irattárba kell helyezni.

(4) A jegyzőkönyv hitelesítésére az ülés megkezdése előtt két hitelesítő személyt választani.

(5) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és jegyzőn kívül a hitelesítők is aláírják.

(6) A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és a mellékleteivel együtt a bal oldalon kilyukasztva zsinórral kell átfűzni. A zsinórt az utolsó lap hátoldalán megkötve zárócimkével leragasztva kell rögzíteni és azon az önkormányzat körbélyegzőjét úgy kell elhelyezni, hogy a zárócímkét és a hátlapot is érintse. A zárócimkét a jegyző aláírással látja el.

8. Helyi népszavazás népi kezdeményezés

24. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárását és feltételeit a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

9. Lakossági fórumok rendje

25. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatása a fontosabb döntésekbe való bevonása érdekében a Képviselő-testület falugyűlést tarthat.

(2) Falugyűlés megtartására javaslatot a polgármester vagy bármely képviselő tehet, annak megtartásáról és a falugyűlés időpontjáról, napirendi pontjairól a képviselő-testület határozattal dönt.

(3) A falugyűlés napirendjéről, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatáshoz hasonló módon kell tájékoztatni.

(4) A falugyűlést a polgármester vagy az általa felkért személy vezeti.

(5) A falugyűlésre a képviselőket, a jegyzőt, a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóit, a civil szervezetek vezetőit kell meghívni.

(6) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

9/A. 10. Közmeghallgatás

26. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal tart közmeghallgatást december 1-15. közötti időpontban.

(2) A közmeghallgatásról a hirdető táblákra történő kifüggesztés útján a közmeghallgatás előtt legalább öt nappal kell a lakosságot tájékoztatni.

(2a) A közmeghallgatásra vonatkozó kérdéseket a lakosság a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatalban dolgozó köztisztviselők útján is eljuttathatja a képviselő-testülethez. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül harminc napon belül írásban kell megválaszolni.

IV. Fejezet

A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA

1. Polgármester

27. § (1) A polgármester főállású jogviszonyban látja el feladatát.

(2) A polgármester összeférhetetlenségével, illetményének emelésével, jutalmazásával, költségtérítésével és fegyelmi ügyeivel kapcsolatos javaslatokat a Szociális és Ügyrendi Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság látja el.

(4) A polgármester minden héten szerdán 9-12 óráig fogadónapot tart.

2. Alpolgármester

28. § (1) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

3. A jegyző, aljegyző

29. § (1) A jegyző vezeti a hivatalt és gyakorolja a munkáltatói jogot a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői, illetve a hivatalban dolgozó munkavállaló felett.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat munkájával összefüggő egyes feladatok ellátásáról. Szakmai segítséget nyújt a Képviselő-testület és a Bizottság elé kerülő egyes előterjesztések elkészítéséhez.

(4) A jegyző feladatát teljes munkaidőben látja el.

(5) A jegyző javaslatára a polgármester aljegyzőt nevez ki

(6) A jegyzői és aljegyzői tisztség 6 hónapot meg nem haladó egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátásával a polgármester a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői közül azt bízza meg aki a feladat ellátáshoz szükséges iskolai végzettséggel rendelkezik.

4. A képviselő-testület hivatala

30. § (1) Az önkormányzat Bükkaranyos Község Önkormányzatával együtt közös önkormányzati hivatalt tart fenn.

(2) A Hivatal elnevezése és székhelye: Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal 3556 Kisgyőr, Dózsa György u. 11. sz.

(3) A Hivatalnak Bükkaranyos, Petőfi S. út 100. szám alatt állandó kirendeltsége működik Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal Bükkaranyosi Kirendeltsége elnevezéssel.

(4) A Hivatal saját szervezeti és működési szabályzattal rendelkezik, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

IV/A. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

1. A bizottsági feladatok és szervezet

31. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság

b) Szociális és Ügyrendi Bizottság

(2) Az állandó bizottságok egy elnökből és két tagból állnak.

(3) A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza

(4) A bizottságoknak döntési jogköre nincs, feladatkörükben előkészítő, véleményező és javaslattételi joggal rendelkeznek.

(5) A Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság:

a) véleményezi a költségvetési, zárszámadási rendeleteket valamint a helyi adórendeleteket

b) elvégzi a polgármester, a képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat

c) az önkormányzat és intézményei közbeszerzési szabályzatában foglaltak szerint javaslatot tesz a döntéshozó részére az ajánlattételre felkért szervezetekről

(6) A Szociális és Ügyrendi Bizottság:

a) véleményezi a szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendelet-tervezeteket

b) előkészíti az eseti támogatások, szociális célú tűzifa támogatás iránti kérelmeket, azokat megtárgyalja és javaslatot tesz a döntéshozó részére

c) megtárgyalja a polgármester és az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést

d) javaslatot tesz a polgármester jutalmazására

e) lebonyolítja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés esetén a titkos szavazást

(7) A képviselő-testület egyes jelentősebb, időszakos vagy egyedi felad elvégzésére ideiglenes bizottságot alakíthat. A bizottságba legfeljebb két külsős bizottsági tag is választható, akiknek szakértelme az adott téma tárgyalásához nélkülözhetetlen.

(8) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó rendelkezések irányadók.

(9) Az ideiglenes bizottság a feladatai elvégzéséről tett jelentés elfogadása után megszűnik.

(10) A bizottságok nem képviselő, külsős tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.

2. A bizottságok működése

32. § (1) A bizottságok működésük részletes szabályait az SZMSZ-ben foglaltak figyelembe vételével maguk állapítják meg.

(2) Az állandó bizottságok tevékenységüket munkaterv alapján végzik, melynek összhangban kell lennie a képviselő-testület munkatervével, ezért azokat a képviselő-testület munkatervének elfogadása után kell elkészíteni,

(3) A bizottság munkaterve alapján, illetve szükség szerint tart ülést.

(4) A bizottság ülését az elnök, távollétében az általa megbízott bizottsági tag hívja össze és vezeti.

(5) A bizottságok ülésein a bizottság elnöke által meghívott személyek tanácskozási joggal vehetnek részt.

(6) A bizottságok ülésén tanácskozási joggal vesz részt a polgármesteren és jegyzőn kívül a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal illetékes ügyintézője.

(7) A bizottsági ülések napirendi anyagát írásban kell elkészíteni, és azt a meghívóval együtt az ülést legalább három nappal megelőzően el kell juttatni a meghívottaknak.

(8) A bizottságok üléséről emlékeztetőt kell készíteni mely tartalmazza az ülés időpontját, napirendi pontjait, a bizottság javaslatának illetve véleményének tömören megfogalmazott lényegét.

(9) Abizottsági ülés emlékeztetőjének elkészítéséről a jegyző vagy távollétében a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal illetékes ügyintézője gondoskodik.

(10) Az emlékeztetőt a bizottság elnöke és a jegyző illetve az illetékes ügyintéző írja alá.

(11) Bármely képviselő javaslatot tehet a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt

(12) A Bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket a Kisgyőri Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

VI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE, NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

33. § (1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

a) Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

b) Nyékládháza és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás

c) Emődi Agglomerációs Szennyvíz-tisztító Fejlesztési Önkormányzati Társulás

d) Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulása

(2) A társulásban való együttműködés részletes szabályait a társulási megállapodás tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat biztosítja a nemzetiségek jogainak érvényesülését, különösen a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés során.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat működésének, személyi és tárgyi feltételeinek biztosításával, valamint az azzal összefüggő végrehajtási feladatok ellátásával kapcsolatos szabályokat az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat között a a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) alapján megkötött együttműködési megállapodás szabályozza.

(5) A nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, a nemzetiséget érintő ügyekben, a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület döntését, ezen ügyekről tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, javaslatot tehet, melyet a képviselő-testület a következő rendes ülésén tárgyal meg és a döntésről a polgármester írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(6) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester a jegyző útján gondoskodik. A jegyző a véleményezési és egyetértési jog gyakorlására írásban értesíti a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a határidő lejártát megelőző 30 nappal.

(7) A nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.

VII. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA

1. Az önkormányzat vagyona

34. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról, a vagyonával kapcsolatos gazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.

(3) Apolgármester saját hatáskörében 1 millió forint értékhatárig vállalhat kötelezettségeket és írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről, kötelezettségvállalásokról a képviselő-testületet utólag tájékoztatnia kell.

(4) Az önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten, eseti döntések alapján támogatja

a) a településen és a településen kívül működő civil szervezeteket,

b) a helyi egyházakat

c) a helyi polgárőrséget

2. Az önkormányzat költségvetése

35. § (1) A képviselő-testület a költségvetéséről évente rendeletet alkot. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét, az állami hozzájárulás mértékét a költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetés tárgyalása két fordulóban történik:

a) Az első fordulóban a költségvetés tárgyaláshoz a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak elemzésére kerül sor, ezek alapján készül el s költségvetési koncepció. Számításba kell fenni a bevételi forrásokat, azok bővítésének lehetőségeit. Meg kell határozni a kiadási szükségleteket, gazdaságos, célszerű megoldásait, az igények kielégítésének alternatíváit, melyeket egyeztetni és rangsorolni kell.

b) A második fordulóban a költségvetési törvénynek megfelelő részletezésben a költségvetési rendelet tervezet kerül tárgyalásra.

3. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

36. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék, a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság és az önkormányzat által megbízási szerződéssel alkalmazott független belső ellenőr ellenőrzi

(2) Hatályon kívül helyezve.

(3) A Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság ellenőrzési feladatkörében:

a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003. (III. 25.). önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 2/2004. (I.13.)., 6/2004. (III. 23.), 5/2007. (III.20.), 12/2007. (X.30.) és 6/2009. (IV.16.) Önkormányzati rendeletek.

1. melléklet

Képviselő-testület átruházott hatáskörének jegyzéke
Polgármesterre átruházott hatáskörök:
1) Rendkívüli települési támogatás megállapítása
2) Temetési támogatás megállapítása
3) Köztemetés elrendelése
4) Szociális célú tűzifa juttatásról döntés
5) Többletbevétel felhasználása saját költségvetésből 1.000.000 Ft-ig
6) Az önkormányzat címer és zászló használatának engedélyezés
7) A közterület filmforgatási célú használatának engedélyezése
8) Közterület-használati engedélyek kiadása
9) Tulajdonosi hozzájárulás kiadása önkormányzati tulajdonú ingatlanok tekintetében
Jegyzőre átruházott hatáskörök:
1) Települési lakásfenntartási támogatás megállapítása
2) Települési gyógyszertámogatás megállapítása
Társulásokra átruházott hatáskörök:

1. Onga és Társult Települések Szociális és Gyermekjóléti Társulására

a) a házi segítségnyújtás

b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

c) család- és gyermekjóléti szolgálat

2. Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati társulásra:

Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontja alapján meghatározott hulladékgazdálkodási feladatok ellátása