Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva , a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész,  Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetés szabályairól szóló határozat szerinti Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I.     FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§          

(1)     A rendelet célja Kisgyőr építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és minőségi alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, az építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

A rendelet hatálya

2.§          

(1)      A rendelet hatálya Kisgyőr közigazgatási területére terjed ki.

(2)     A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a település közigazgatási területén

a)      jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b)     reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c)      meglévő építmény rendeltetését - részben vagy egészben - megváltoztatja.

(3)     A II. fejezet hatálya kiterjed a település közigazgatási területén védetté nyilvánított, illetve védetté nyilvánítani tervezett értékekre.

(4)      Az V. Fejezet hatálya kiterjed

a)      a település közigazgatási területén belül a közterületen, valamint minden egyéb ingatlanon, építményen elhelyezett vagy elhelyezésre kerülő reklámhordozókra, függetlenül azok tartalmától és anyagától,

b)     minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik vagy akiknek érdekében a község területén reklámhordozókat helyeznek el, illetve akinek az ingatlanán, építményén reklámhordozó kerül elhelyezésre.

(5)     Nem terjed ki az V. Fejezet hatálya az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.

II. FEJEZET

Helyi védelem

Épített környezet helyi védelme

1.§          

(1)      A helyi értékvédelem feladatai:

a)      a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

aa)   településszerkezet,

ab)   épületegyüttes,

ac)   épület és épületrész, építmény,

ad)   utcakép és látvány,

ae)   képzőművészeti alkotás, szobor, emlékmű, síremlék

af)  egyedi tájérték felkutatása,

b)     a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,

c)      a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

2.§          

(1)      A II. Fejezet alkalmazása során:

a)        eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.

b)        értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.

c)        területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, a településkataszter, valamint beépítési mód védelmével érintett területek.

d)       védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari- agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

e)         védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

f)        védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

g)        védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, e) és f) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.

h)        védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

i)          védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.

j)          védett településszerkezet: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

Helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése

1.§          

(1)     A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(2)      Nem vonható helyi védelem alá a más módon már műemléki védettséget élvező építmény.

(3)     A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.

(4)     A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)       egyedi építmények, épületek esetén:

aa)   a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab)   pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-illetve telekrész, ajtó),

ac)   a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),

ad)   a kezdeményezés indokolását,

b)       településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

ba)   az együttes megnevezését,

bb)   körülhatárolását,

bc)   a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

bd)   a kezdeményezés indokolását.

2.§          

(1)     A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:

a)       a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,

b)     indokolt esetben a védendő érték jellegétől függően az örökségvédelmi , természetvédelmi szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.

(2)     Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.

(3)     A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:

a)      az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,

b)      nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,

c)       a használó értesítése a tulajdonos útján történik,

d)     amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.

(4)     A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(5)     A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően - a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(6)     A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:

a)      az érdekelteket:

aa)   a helyi védettség kezdeményezőjét,

ab)   a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,

ac)   a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

b)       az illetékes ingatlanügyi hatóságot,

c)       az illetékes építésügyi hatóságot,

d)      területi védelemnél az érdekelt közműszolgáltatókat.

Védett értékek bontása

3.§          

(1)     Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése vagy életveszélyessé nyilvánítása után engedélyezhető.

(2)     A védelem megszüntetésére vonatkozó eljárás menetét az 5-6. § tartalmazza.

(3)     A bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése vagy részleges bontás esetén azok megőrzése indokolt esetben előírható.

A védett értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása

4.§          

(1)     A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2)     A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3)     Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, az építésfelügyeleti hatóság előírhatja az építmény, építményrész kötelező karbantartás körét meghaladó felújítását.

A védett értékek nyilvántartása

5.§          

(1)     A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2)     A nyilvántartás tartalmazza:

a)      a védett érték megnevezését,

b)       a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c)       a helyszínrajzot,

d)      a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e)       az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,

f)       a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,

g)       a védett érték felmérési terveit, amennyiben beszerezhetők, illetve előállíthatók,

h)       a védett érték fotódokumentációját,

i)        a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),

j)        minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

(3)     A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a főépítész közreműködésével.

(4)     A helyi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.

(5)     A tábla szövege: „Helyi építészeti / táji emlék”

                        „Kisgyőr Község Önkormányzata védetté nyilvánította .. ..(évszám)”

(6)     A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPILEG MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA

10.§

(térkép 1.

melléklet)

(1)   Történeti központ/ átalakuló lakóterület

(2)   Falusi- kertvárosi lakóterület

(3)   Agglomerációs kertvárosi lakóterület

(4)   Pincés terület

IV.Fejezet

A Településképi követelmények

11.§

Általános településképi követelmények

1. Az építményeken az adott környezethez illeszkedő anyaghasználat alkalmazására kell törekedni, az alábbiak szerint:
2. Az új beépítés igazodjon a környező karakter terület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).
3. Gazdasági épületek kivételével bitumenes lemez és műanyag hullámlemez fedés nem használható.
4. Gazdasági épületek kivételével közterületre  néző homlokzaton fémlemez burkolat, szerelt kémény, gépészeti berendezés (klíma) nem jelenhet meg,
5. Mellék funkciójú épület utcáról nem nyílhat. Annak tetőfedő, homlokzati burkolóanyaga és színe a főépület burkolat- és színhasználatából választható, az általános anyaghasználati szabályok elsőrendűségének betartásával..
6. Belterületen a közterület felőli kerítés nem lehet tömören kialakított nagytáblás fém-, vagy műanyag.
7. Közvetlenül az útpadka mellé (gépjárművek leállása, lehúzódás érdekében) nem ültethető tömör sövény és nem helyezhető a leállást akadályozó építmény.
8. Az e §-ban megfogalmazott általános előírások betartása az eltérő karakterű településrészekre vonatkozóan megfogalmazott más, egyedi rendelkezés esetén nem kötelező.

Helyi egyedi védettség alatt álló értékekre vonatkozó általános építészeti

követelmények

12.§

1. Bármilyen építési munkálat megkezdése előtt - bővítés, felújítás, átépítés, nyílászáró csere vagy felújítás esetén - kötelező a szakmai konzultáció.
2. A védett épületeket kötelező hagyományos építészeti tömegükben - tömegarányok, tetőforma, homlokzati jellegzetességek, nyílászáróarányok - megőrizni
3. A védett épületeket – indokolt esetben – úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyag használatával összhangban kell lennie.
4. A védett épület eredeti tetőformáját, a tető hajlásszögét, eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani, a héjalás anyaga indokolt esetben – az eredetihez színében és formájában hasonló – új építőanyaggal felváltható.
5. Védett épületben belső átalakításkor, korszerűsítéskor a belső védett értékeket meg kell őrizni.
6. Alaprajzi módosítás a jellemző utcai homlokzati nyílászáró kiosztás megtartásával történhet.

13.§

1.  Védett épület külső hőszigetelése csak abban az esetben engedhető, ha az épület arányai és részletei nem változnak meg.
2.  A homlokzati nyílásrendet, a nyílászárók méretét és osztását meg kell tartani.
3.  A homlokzati tagozatokat burkolatokat, díszítőelemeket az eredeti állapotban meg kell tartani, illetve amennyiben lehetséges hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.
4.  Védett épület homlokzatán szekcionált garázskaput, redőnytokot tilos elhelyezni.
5.  A védett építmény közterületről látszó homlokzatán gépészeti berendezés, parapetkonvektor, klímaberendezés, szerelt kémény, stb. nem helyezhető el.
6.  A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.
7.  A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak cégtábla, cégér szakmai konzultáción egyeztetett formában.

Történeti központ/átalakuló lakóterületre vonatkozó általános építészeti követelmények

14.§

1. A  lakóépületek földszintes, földszint+tetőteres tömegűek lehetnek, a 35-45 fokos magastető kötelező a főépületen és az utcafront felőli épület(ek)en. Hátranyúló bővítés vagy épületrész alacsonyabb hajlásszögű is lehet.
2.  Meglévő tornácos lakóház bővítése esetén az utcai homlokzattól min. 6m mélységig, de min. a 4. tornácoszlopig  a meglévő épületszélesség megtartása szükséges.
3.  Lakóépületeken csak hagyományos arányú nyílászárók alakítandók ki. Az utcától legalább 6 méter távolságra lévő épületrészeken a hagyományostól eltérő méretű és osztású, de a hagyományoshoz formailag illeszkedő nyílászárók elhelyezhetők.

(4) Nyílászáró természetes, natúr vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) fa lehet. Műanyag nyílászáró szintén csak a környezetbe illeszkedő lehet.

(5) A lakóépületeken fehér, törtfehér, vagy földszínű (sárga, barna, zöld árnyalatai) vakolt, festett homlokzat, vagy természetes burkolóanyagok használata szükséges, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként, továbbá falfestmény, murália  csak szakmai konzultáción történő jóváhagyással alaklmazható

(6)Tetőfedő anyagként lakóépületen harsány színezésű nagy táblás fedőanyagok (hullámlemez, trapézlemez, stb.) nem megengedettek.

(7)Előkert nélküli épület homlokzatán tilos - közvetlenül az utcáról nyíló - garázskapu elhelyezése. Kerti építmény jellegű, fedett-nyitott gépkocsi beálló telekhatárra is tehető.

15.§

 Falusias- kertvárosi lakóterületekre  vonatkozó általános építészeti követelmények

1. A lakóépületek földszintes, földszint+tetőteres, kialakult környezet esetén földszint+ egyemeletes , de ez esetben tetőtérbeépítés nélküliek lehetnek. Az épületek fő tetőidoma 30-45⁰ közötti legyen.
2. .A tető  az utcában, utcaszakaszon kialakult formához igazodva sátor, illetve az utcára merőleges vagy azzal párhuzamos gerincű nyereg-, vagy csonkakonty tetővel épülhet. Önálló tetőfelépítmény, bonyolult formájú tetőidom kialakítása nem megengedett.
3. Homlokzatból konzolosan kinyúló előtető nem megengedett, helyette tornác, vagy épített oszlopos előtető kialakítása szükséges, a lakóépület tetőfedő anyagával és színével azonos fedéssel.
4. Közterületről látható homlokzaton csak világos, törtszínű homlokzat megengedett, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként, továbbá falfestmény, murália  csak szakmai konzultáción történő jóváhagyással alaklmazható
5.   Nyílászáró színezése természetes, natúr, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, kék, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) lehet.

Agglomerációs kertvárosi lakóterületre vonatkozó általános építészeti követelmények

16.§

1. A lakóépületek meghatározóan téglalap arányúak legyenek, ahhoz formált tetőzettel.
2. Az épületek fő tetőidoma 25-45⁰ közötti lehet, de szakmai konzultáció eredményeként a környezetbe illeszkedésel bírálása alapján ennél kisebb hajlású tetőforma is megengedett,
3. Közterületre néző homlokzatból konzolosan kinyúló előtető nem megengedett, helyette tornác, vagy épített oszlopos előtető kialakítása szükséges, a lakóépület tetőfedő anyagával és színével azonos fedéssel, illetve szakmai konzultáció eredményeként a környezetbe illeszkedésel bírálása alapján ettől eltérően.
4. Közterületről látható homlokzaton elsősorban a világos, törtszínű homlokzat megengedett, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként, továbbá falfestmény, murália  csak szakmai konzultáción történő jóváhagyással alkalmazható.
5.   Nyílászáró színezése természetes, natúr vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, kék, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) lehet
6. Utcafronti kerítés nem lehet teljesen zárt nagytáblás fémlemez- vagy műanyag,. A sövény magassága 1,6 méter lehet maximum
7.  Tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet alkalmazása szükséges.

Pincés területere vonatkozó általános építészeti követelmények

17.§

1. A borház falazata kő, tégla, vályog, vert fal lehet. Faház elhelyezése nem engedélyezhető.
2.  A pincetorkok, borházak tetőidoma 35-45⁰ hajlásszög közötti, szimmetrikus nyeregtető vagy kontyolt nyereg legyen. Lapostetős épület nem létesíthető.
3. A borház földszinti padlósíkja az előtte levő közterülettől maximum 20 cm-rel lehet magasabban, a belmagassága nem haladhatja meg a 2,70 métert.
4. Emeletes borház nem létesíthető. A tetőtér tárolásra hasznosítható, de a földszinti homlokzati síktól beugró lodzsa nem létesíthető.
5. A pincés területen épített kerités nem létesíthető.
6. Homlokzati falfelületek burkolata pedig természetes anyag , azaz látszó terméskő azonos színű fugázóanyaggal, vagy vakolat lehet.: habarcsolt, vakolt falak fehér, vagy halvány, tört földszínű homlokzatfestéssel.
7. Tetőfedés és előtető nagy táblás fedőanyagból (hullámlemez, trapézlemez stb.) nem lehet.
8. A borházakon hagyományosan kis álló arányú ablakok és alacsony, széles ajtónyílások alkalmazandók. Egynél több ablak elhelyezése esetén az ablakméreteknek meg kell egyeznie. Az épület oldalfalain és hátsó homlokzatán szellőzőnyílások nyitása engedélyezett.
9. Csak acél, kovácsoltvas és fa szerkezetű nyílászárók és rácsszerkezetek építhetők be, műanyag nyílászáró és redőnyszerkezet nem alkalmazható.
10. Tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet alkalmazása szükséges.

V. Fejezet

Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére

vonatkozó előírások

Általános előírások

18.§.

1. E Fejezet alkalmazásában:

1. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az a - nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett - tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
2. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
3. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
4. egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdető­berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;
5. kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület.
6. közterület:

                        fa) közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati/állami tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván,

                        fb) az egyéb földrészlet és építmény közhasználatra, illetve gyalogos forgalom részére átadott része.

19.§

1. Reklám-, illetve hirdető berendezés, felületépítése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok, a településrendezési ezközök és e rendelet betartásával végezhető.
2. Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület közterületen, valamint közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető, az alábbi feltételekkel:

a) közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként (továbbiakban: reklám elhelyezése) kizárólag utcabútor (köztéri hirdetőtábla) használható;

b) reklám elhelyezése közterületen a közművelődési célú hirdetőoszlop (továbbiakban: hirdetőoszlop) kivételével hirdetőoszlop nem alkalmazható;

c) a kizárólag tájékoztatási célú tábla mérete legfeljebb 2,2 m magas lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m2-t.

(3) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.

(4) Építési tevékenység idejére építési reklámháló – amennyiben a polgármester engedélyezi –, az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését, és az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül elbontják. A megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel; a reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel.

(5) A plakát, valamint az építési reklámháló reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 9 m2-t nem haladhatja meg.

       (6) Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető. 

       (7) Reklámot elhelyezni a megengedett övezetekben csak az információs berendezésen a

            reklámozás célú felületén lehet.

       (8)A reklámok közzétételére, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezések

           elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását a kormányhivatal ellenőrzi.

Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó

egyes szabályok

20.§

1. A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület tervének, továbbá meglévő épület esetén az ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó bejelentés mellékletének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen, illetve támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők és kirakatszekrények), valamint a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását.
2. A terven az esetben is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.
3. Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, illetve elhelyezésük bejelentés nélkül történt, az önkormányzat kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.
4. Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.
5. Saját vállalkozást népszerűsítő, legfeljebb 1,5 m² nagyságú hirdető berendezés saját telken belül csak a kerítésen vagy az épület homlokzatán helyezhető el.
6. Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.

            Hirdetmények elhelyezése építmények közterületről látható felületén

21.§

1. Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó – saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.
2. Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.
3. Védett épületen, valamint a hozzátartozó telken, a telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán cégér, cég-, címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.
4. Az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

A közterületi információs hirdető-berendezések létesítésének általános szabályai

22.§

1. Közterületen információs hirdető-berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.
2. A település területén legfeljebb 2 m² nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés létesíthető.
3. Közművelődési célú hirdetőoszlop közterületen elhelyezhető.
4. Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.

VI. Fejezet

Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények,  műtárgyak elhelyezése

Általános előírások

23.§

(1)  A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2)  Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(3)  Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4)  Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

a)             műemléki és helyi védett környezetben,

b)             községközpontban,

c)             közparkokban

csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

24.§

(1)  Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

a)             Antenna csak már meglevő építményre telepíthető a gazdasági övezetek kivételével.

b)             Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor - gazdasági övezetek kivételével - az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.

c)             Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó építési övezetben antenna nem telepíthető.

d)            Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 50 méter távolságra helyezhető el.

(2)  A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.

Egyedi előírások

25.§

(1)  Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a)  mezőgazdasági,

b) gazdasági területek.

(2)  Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:

a)  Lakó területek,

b) Közösségi, intézményi területek,

c)  műemléki és helyi védettség alatt álló területek.

(3)  Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

a)  építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált,

b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés a megengedett.

VII. FEJEZET

Településkép-érvényesítési eszközök

Beépítési és településkép védelmi tájékoztatás

26.§

(1)  Az építtető, illetve az általa megbízott tervező az építési tevékenységgel érintett ingatlanra vonatkozóan a helyi építési szabályzat előírásairól, valamint a településképi követelményekről tájékoztatást kérhet.

(2)  A tájékoztatás iránti kérelem - a kérelmező egyértelmű megjelölésével és aláírásával - papír alapon vagy digitális formában (.pdf formátumban) nyújtható be a pmh@kisgyor.hu e-mail címre vagy a Kisgyőr Község Önkormányzata 3556 Kisgyőr, Dózsa Gy. u. 11. sz. postacímre

(3)  A tájékoztatás – a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló –feljegyzéssel zárul.

(4)  A tájékoztató nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen

                               a)a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken

                               lévő építmények elhelyezkedését, kialakítását, megjelenését és műszaki

                               állapotát,

                               b)az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét,

(5)  Az építési munkával érintett ingatlan, illetve a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében a polgármester a feljegyzésben javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális, illetve tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.

(6)  A tájékoztatás építési munka végzésére nem jogosít.

(7)  A tájékoztatást a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megadni.

(8)  A tájékoztatót az építési engedély iránti kérelemhez, valamint a településképi véleményezési és bejelentési eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell.

(9)  A tájékoztatók nyilvántartásáról gondoskodni kell.

A szakmai konzultáció

28.§

(1)  A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településkép­védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a polgármester gondoskodik.

(2)  A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

a)    a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,

b)   a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,

c)    a tájékoztatásban foglaltak egyeztetésére.

(3)  Kötelező a szakmai konzultáció a következő esetekben:

a)    helyi védettség alatt álló terület, helyi védettség alatt álló építmény,

b)   bejelentés köteles lakóház építése,

c)    halvány földszínektől eltérő homlokzati szín alkalmazásának szándéka,

d)   lakó és közösségi épület lapostetős kialakításának szándéka esetén.

29.§

(1)  A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi.

(2)  A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

(3)  Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.

(4)  A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított  15 napon belül kell megtartani.

(5)  Az építtető, illetve az általa megbízott tervező a szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készíthet, melyet - ellenjegyzés céljából (szerkeszthető formátumban) - meg kell küldenie apolgármesternek. A polgármester az emlékeztetőt - változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel - ellenjegyzi és megküldi az építtetőnek, tervezőnek.

VIII. FEJEZET

Településképi véleményezési eljárás

Általános szabályok

30.§

(1)  Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti - műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területen

a)      létesítendő új építmény építésére,

b)     meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) - a beépített szintterület növekedését eredményező - bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén.

(2)  E Fejezet előírásait nem kell alkalmazni a területi építészeti-műszaki tervtanács hatásköre alá eső, valamint az összevont telepítési eljárás, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakasz kezdeményezésére vonatkozó esetekre.

(3)  A polgármester véleményét általánosan az önkormányzati főépítész véleménye alapján alakítja ki.

A településképi véleményezési eljárás szabályai

31.§

(1)  A településképi véleményezési kérelmet az ÉTDR rendszerbe feltöltéssel kell kezdeményezni.

(2)  A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő, szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott dokumentációt, megadja szakvéleményét.

(3)  A településképi véleményhez csatolni kell a főépítészi állásfoglalást, melynek elutasítás esetén tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

(4)  Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a beépítési tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció, illetve e rendelet, valamint a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést a műleírásban indokolni kell.

(5)  A településképi vélemény kiadására 15 napos határidő áll rendelkezésre.

(6)  Polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával javasolja, vagy engedélyezésre nem javasolja.

(7)  A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslat nem nyújtható be, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

A településképi vélemény kialakításának szempontjai

32.§

(1)  A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a)    megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b)    kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c)    figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy

d)   a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2)  A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b)    megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c)    nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d)   több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

da)   biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

db)   a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3)  A funkcionális elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    annak kialakítása - a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b)    az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4)  Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,

b)    a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,

c)    összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d)   indokoltság esetén, a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,

e)    a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

f)     a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei - megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,

g)    az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

IX. FEJEZET

Településképi bejelentési eljárás

Általános szabályok

33.§

(1)              Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területen

a) a (2) bekezdésben felsorolt, építésügyi hatósági engedélyhez  nem kötött építési tevékenységek esetében,

b) a reklámok, cégtáblák elhelyezése tekintetében az elhelyezést megelőzően,

c) az építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, a rendeltetés-változtatást megelőzően.

(2)  E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül a

a)    építmény Közterületről látható átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, közterülete néző homlokzatának megváltoztatása,

b)    meglévő építmény közterülete néző homlokzati nyílászárójának - áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő - cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének, színének megváltoztatása esetén,

c)    új, önálló (közterülete néző homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) - 6,0 m-t meg nem haladó magasságú - égéstermék-elvezető kémény építése esetén,

d)   meglévő épület közterülete néző homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,

e)    épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,

f)     nettó 20,0 m² alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,

g)    nettó 100 m³ térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, bővítése esetén,

h)    saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén,

i)      sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység

után sem haladja meg a nettó 50 m² alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

j)      szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

k)    emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

l)      legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény

m)  növénytermesztésre szolgáló üvegház vagy fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,

n)    a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m³ vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,

o)    közterülete néző kerítés, valamint tereplépcső, kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén,

p)    vendéglátó-ipari létesítményhez kapcsolódó terasz létesítése esetén,

q)    napenergia-kollektor, szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény elhelyezése esetén,

r)     építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, árnyékoló elhelyezése esetén,

s)     utasváró fülke,

t)     kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

A településképi bejelentési eljárás szabályai

34.§

(1)  A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2)  A dokumentációtartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.

(3)  Polgármester hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.

(4)  A 33. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,

a)    ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,

b)    ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi és az előírt feltétel teljesülését igazolja,

c)    ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.

(5) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a)    nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,

b)    a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(6) Az ügyfél a polgármester döntésével szemben 15 napon belül a képviselő-testülethez fellebbezéssel élhet.

A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai

35.§

(1)               A 33.§ szerinti tevékenység esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

a)    kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

b)    figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy

c)    a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2)       A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b)    megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c)    nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d)   több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

da)   biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

db)   a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3)  Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a)    azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,

b)    a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,

c)    összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d)   a terv ktelepülésképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e)    a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(4)  A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.

(5) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat:

a)    telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

b)    a korábbi rendeltetéshez képest

ba)   környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb)   jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve

bc)   a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

c)    érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,

d)   érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

(6) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolás 6 hónapig érvényes.

       (7) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett   tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

X.  FEJEZET

Településképi kötelezés

Általános szabályok

36.§

(1) A településképi kötelezés alapja a rendeletben foglalt településképi követelmények és eljárási kötelezettségek megsértése, így különösen:

a) szakmai konzultáció elmulasztása,

b) települési véleményezési eljárás elmulasztása,

c) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

d) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,

e) településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítése.

(2) Településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítésének minősül különösen:

a) helyi védett területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása,

b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása,

c) építmény, építményrész vonatkozásában, ha annak:

ca) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése kopott,

                                    cb) nem a rendeltetésnek megfelelő funkcióra használják,

                        cc) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus településképet rontja,

cd) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

ce) a telek szabad területét nem a terület-felhasználási előírásoknak megfelelően használják,

cf) az építkezéssel érintett telek és környezete az építés ideje alatt nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,

(3) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul.

(4) A polgármester a településképi kötelezési eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016 évi CL. törvény szabályai szerint folytatja le.

(5) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

(6) A településképi kötelezés keretében a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása, növényzettelepítés vagy az elpusztult növényzet pótlása rendelhető el.

A településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén alkalmazható bírság esetkörei és mértéke

37.§

1. Az 36. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott esetekben, továbbá a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén a kötelezett 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.
2. A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.

XI. FEJEZET

Záró rendelkezések

38.§

1. A rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
2. Hatályát veszti Kisgyőr Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Településképet meghatározó épületek helyi védelméről szóló 5/2012. (II.28.) önkormányzati rendelete, a Helyi Építési Szabályzatról szóló 15/2004.(X.26.) önkormányzati rendelet:

a) 5.§ (4) bekezdése,

b) 10.§ (12) és (14) bekezdése,

c) 12.§ (11) bekezdése,

d) 18.§ (7) bekezdése egyéb előírásai,

e) 19.§ ( 6) bekezdés egyéb előírásai,

f)  25.§ (2) bekezdésében a  pincés területekre vonatkozó külön előírások

g) 27.§ (2) bekezdés utolsó mondata,

h)  30.§ (5) bekezdésben a „Hirdető, reklám berendezés elhelyezése” szövegrész

i)  30. § (7) bekezdése

j)  37.§ (3) bekezdés tájképvédelmi övezet előírásai

k) 44.§ -a

l)  6.számú függelék.

 Kékedi László Vilmos                                                                                                                                                                                                                                  Lőrincz Sándorné

       polgármester                                                                                                                                                                                                   jegyző

A rendelet a mai napon  kihirdetésre került:

Kisgyőr, 2017. december 22.

                        Lőrincz Sándorné                                                         

                                                              jegyző

1. számú melléklet

2. számú melléklet (a hatályos HÉSZ értékvizsgálata alapján)

I.1./ Műemléki védelem alatt áll Református templom ( Dózsa György út )  Hrsz. 259.

Védettségi határozat száma  22509 /1958 , épült 1776. Barokk stílusban

I.2./ Műemléki környezet a Református Templom körül ( Hrsz.: 268 ) 

259 út,  95/1 lakóterület,  96/2 lakóterület,  97 lakóterület,  98/1 lakóterület,  99/1 lakóterület, 276 út , 267 lakóterület,  269 lakóterület,  270 lakóterület,  262 lakóterület 

I. 3./ Régészet területek  - Alsó-Kecskevár - Halomvár - Majorvár - Leányvár - Hársvár  

II.1./helyi területi építészeti karakter védelemre javasolt terület: A Petőfi út, Dózsa György és a Rákóczi út környezete

II.2./Helyi egyedi védelem alatt álló épület A településképet meghatározó épületek helyi védelméről szóló 5/2012. (II.28.) önkormányzati rendelet alapján

Római Katolikus kápolna (Akác u. 1. sz.) Hrsz 126/1

3.sz. melléklet

Tiltott inváziós, idegenhonos növényfajok listája

1. Az 1143/2014. EU rendelet alapján tiltott idegenhonos inváziós fajok listája

2. 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet szerint tiltott idegenhonos inváziós fajok listája

2.1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

2.2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

3. A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendeletben meghatározott olyan növények listája, amelyek ellen a földhasználó és a termelő védekezni köteles: