Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének

13/2013.(XII.13.) Önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

módosításokkal egységes szerkezetben

Mályi Község Önkormányzat képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe és jelképei

1.§

(1)        Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mályi Község Önkormányzata

(2)        Az önkormányzat székhelye: 3434 Mályi, Széchenyi utca 4.

(3)       Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

                                                      Mályi Község Önkormányzatának képviselő-testülete

(4)        Az önkormányzat illetékessége Mályi község közigazgatási területére terjed ki.

(5)        A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét az Szervezeti és Működési Szabályzat 1. függelék tartalmazza.^[1]

2.§

(1)  Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Használatuk, valamint a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását, adományozásának rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

(2)   Az önkormányzat pecsétje kör alakú benne a Magyarország címerével ellátott Mályi Község Önkormányzata körfelirat található.

(3)     A képviselő-testület hivatalának bélyegzője kör alakú, az önkormányzat megnevezését tünteti fel, valamint a köríven „Polgármesteri Hivatal” felírat olvasható, középen a Magyarország címerével és a bélyegző arab sorszámával.

(4)    A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere, a köríven „Mályi Község Polgármestere”, illetve „Mályi Község Jegyzője” felirat olvasható.^[2]

3.§

(1)       Az önkormányzat hivatalos lapja a Mályi Hírmondó.

(2)        Az Önkormányzat hivatalos honlapja a www.malyi.hu

(3)        Az önkormányzat hivatalos lapjára és honlapjára vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön szabályzatban állapítja meg, mely Szervezeti és Működési Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.

2. Az önkormányzat feladatvállalása

4. §

1. A Mályi községi önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

2. Nem kötelező feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület bizottságait véleményezési jogkör illeti meg.

(3)        Az előkészítő eljárást a polgármester folytatja le.

(4)        Az előkészítő eljárás eredményét összegző javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célok meghatározását, és az (1) bekezdésben meghatározott feltételek adottak.

5.§

1. A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(2)  Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése

(3) A képviselő-testület jelen rendelet 3. függelékben foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.^[3]

(4) A képviselő-testület jelen rendelet 4. függelék foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit,

melyeket a bizottságaira ruházza át.^[4]

(5) Az átruházott feladat- és hatáskör gyakorlója minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az előző testületi ülés óta eltelt időszakban – az átruházott feladat- és hatáskörben -

hozott döntéseiről.

II. Fejezet

A képviselő-testület működésének általános szabályai

3. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne

6.§

1. A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

2. A képviselő-testület havonta egy alkalommal, minden hónap második keddjén 17.00 órakor a munkaterve szerint tart rendes ülést a Polgármesteri Hivatal tárgyalójában (Mályi, Széchenyi u. 4. sz.). Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése máshol is összehívható.

3. A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze. Az éves munkatervet az Szervezeti és Működési Szabályzat 5. függelék tartalmazza.[4]

4. A munkaterv tartalmazza:

a)    a testületi ülések tervezett időpontját;

b)    tervezett napirendjét;

c)    a napirendi pontok előadóinak nevét;

d)    az egyes napirendek tárgyalásához meghívandó személyek nevét;

e)    a napirendenként a véleményező bizottság(ok) megjelölését;

g)    a közmeghallgatás időpontját és fő napirendjét;

h)    a rendezvények, ünnepi megemlékezések, évfordulók időpontját, felelőseit, egyéb szervezési feladatokat.

5. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét a polgármester által írásban kijelölt alpolgármester gyakorolja. A kijelölést jelen SZMSZ-hez kapcsoltan kell kezelni.

6. A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi, Jogi és Vagyon-nyilatkozatkezelő Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

7.§

(1)    Rendkívüli ülést kell összehívni:

a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2)   Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

(3)  A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.

(4)  A rendkívüli ülés levezetésére a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8. §

(1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) Közmeghallgatást kell tartani az alábbi önkormányzati döntések meghozatala előtt:

a) helyi adók bevezetése

b) nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés

c) jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés

(2)        A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés, melyre az Szervezeti és Működési Szabályzat szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a)         a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a társadalmi, civil szervezetek, egyesületek képviselői kérdést intézhetnek a képviselőkhöz, a polgármesterhez, a jegyzőhöz, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. Ezt írásban is megtehetik a közmeghallgatás időpontját megelőző 5. napig.

b)         a hozzászólások száma, időtartama csak rendkívül indokolt esetben korlátozható;

c)         a meghirdetett tárgytól a hallgatóság érdeklődésének megfelelően el lehet térni;

(3)        A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület a munkatervében határozza meg.

(4)        A közmeghallgatást a testületi ülés kihirdetésével azonos módon, továbbá a község több pontján plakáttal, illetve a postaládákban elhelyezett meghívóval kell meghirdetni az ülés előtt legalább 15 nappal.

(5)      A meghirdetett tárgyról szóló ismertető után a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, majd a kérdés címzettje lehetőleg az ülésen megadja a választ. Bonyolultabb, összetett kérdés, javaslat estén van lehetőség a 15 napon belüli írásos válaszadásra.

4. Meghívó, előterjesztés

9.§

(1)       A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2)        A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

d) a nem állandó meghívottaknak

da) az előterjesztőknek és

db) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(3)        A képviselő-testület ülésére szóló írásbeli meghívót elektronikus vagy kézbesítés útján úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják.

(4)      A meghívónak tartalmaznia kell:

            a) az ülés helyét,

       b) az ülés időpontját,

       c) a tervezett napirendeket,

       d) a napirendek előadóit,

       e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(5)   A meghívóval együtt meg kell küldeni azokat az előterjesztéseket is, amelyeknek napirendre vételét a polgármester nem javasolta, ennek indokáról a napirend meghatározása előtt rövid tájékoztatást kell adnia. A napirendhez kapcsolódóan esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére kizárólag az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

10.§

(1)      Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2)      Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.

(3)   A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 9. § (3) bekezdés szerinti határidőtől.

11. §

(1)        A képviselő-testület ülésére szóló előterjesztésnek minősül:

            a)         a rendelettervezet;

            b)         a határozati javaslat;

            c)         a beszámoló;

            d)         a tájékoztatás;

            e)         a jelentés.

(2)        Az előterjesztés főbb tartalmi és alaki elemei, követelményei:

            a)         első rész: az előterjesztés indokolása:

• a tárgy vagy cím pontos meghatározása,

• az előzmények ismertetése, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,
• a vonatkozó jogszabályok ismertetése,
• az előkészítésben részt vevők, bizottságok, szakértők, más közigazgatási szervek, stb. véleményének ismertetése,
• mindazok a tények, adatok, körülmények, összefüggések, amelyek elősegítik a javaslat minősítését, megalapozzák és indokolják a döntést.
• keltezés, előterjesztő aláírása.

b)         második rész: döntési javaslat (rendelettervezet, határozati javaslat, állás-foglalási javaslat)

• a javasolt döntési forma megjelölése,
• a tárgy vagy cím pontos, az első résszel azonos meghatározása,
• az egyértelműen megfogalmazott döntési javaslat,
• határozat esetén a végrehajtásért felelős személy és a határidő megjelölése.

(3)       Szóbeli előterjesztést kivételesen indokolt esetben, a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé, azonban a határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani. A szóbeli előterjesztés leghosszabb időtartama 10 perc.

(4)        Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés:

1. Rendeletalkotás
2. Intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés
3. Helyi népszavazás kiírása
4. Kinevezés, felmentés
5. Vezetői megbízatás adása, vagy visszavonása
6. Fegyelmi eljárás megindítása

   esetén.

12.§

1. Előterjesztés benyújtására jogosult:

a)         a polgármester;

b)         a képviselők;

c)         a képviselő-testület bizottságai;

d)         a jegyző;

e)         mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.

2. A testületi ülésére szóló előterjesztést írásban kell benyújtani a polgármesterhez és a jegyzőhöz legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 8. napon.

3. A benyújtott előterjesztések vonatkozásában a jegyző törvényességi észrevételt tesz.

4. A polgármester gondoskodik az előterjesztésnek az – Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a munkaterv szerint – illetékes bizottság elnökéhez illetve tagjaihoz való kézbesítéséről megtárgyalás és véleményezés céljából.

(5)   A kiküldött előterjesztésekkel kapcsolatban bármely képviselő, vagy a hatáskörrel rendelkező bizottság módosító indítványt nyújthat be írásban legkésőbb az ülést megelőző 3. napon a polgármesternek.

13.§

(1)                   A sürgősségi indítvány a határozati javaslattal együtt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 11.00 óráig nyújtható be írásban a polgármesternek. A polgármester köteles az iraton az átvétel időpontját rögzíteni.

(2)        Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

            a)         a polgármester;

      b)         a képviselők;

      c)         a képviselő-testület bizottságai;

      d)         a jegyző;

(3)        A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy az azonnali tárgyalás elvetéséről minősített többséggel, soron kívül dönt.

(4)        Ha a sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosultak közül bárki ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

(5)        Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra vonatkozó javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és a napirendek sorrendjének meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

(6)       A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 12-13. §-ában előírt követelményeknek.

5. Nyilvánosság

14.§

1. A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2)     A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) a nem képviselő-testületi tagokból választott alpolgármestert,

d) az illetékes országgyűlési képviselőt,

e) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

 (3)   Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a    meghívottak közül:

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

(4)        A képviselő-testület ülése nyilvános, az állampolgároknak a részvétel lehetőségét biztosítani kell. Az ülés időpontjáról, napirendjéről és az írásos előterjesztések megtekinthetőségének helyéről és módjáról a lakosságot értesíteni kell a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetménnyel, valamint az önkormányzat honlapján történő közzététellel gondoskodik.

(5)        A testületi ülés napirendjének írásos anyagát – a zárt ülés anyagának kivételével – az érdeklődők a Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben megtekinthetik.

(6)     A képviselő testület üléseiről hangfelvétel készül, ami a 29/2009. (X.30.) ÖM rendelet alapján az nem selejtezhető.

6. Az ülés megnyitása, napirend előtti témák és a napirend

14.§

1.        Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentők személyét.

2.        A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

3.         2 fő jegyzőkönyv hitelesítő megválasztásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt. Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

15.§

1.        Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2)        A napirend elfogadása előtt a képviselők vagy az előterjesztő indokolt javaslatot tehet bármely napirendi pont tárgyalásának elhalasztására. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3)        A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A polgármester által nem javasolt – meghívóval megküldött – előterjesztés minősített szótöbbséggel vehető napirendre.

(4)   A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét – lehetőség szerint – az alábbiak szerint kell meghatározni:

a)  rendelettervezetek;

b)  határozati javaslatok;

c)  beszámolók;

d)  tájékoztatók;

e)  jelentések.

(5) A napirend elfogadása után, annak megváltoztatására, tárgyalási sorrendje módosítására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség.

 ( 6)   A polgármester szóbeli tájékoztatót ad a két ülés közötti eseményekről, melyet a képviselő-testület – vita nélkül – tudomásul vesz

Napirend utáni felszólalás

16.§

(1)        A képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartózó, a napirenden nem szereplő községi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirend megtárgyalását követően a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző felszólalhat.

(2)        A felszólalás szándékát és tárgyát a napirend tárgyalása előtt be kell jelenteni.

(3)        A polgármester, az alpolgármester és a jegyző a felszólaláshoz két-két percben észrevételt tehetnek, egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.

7. A tanácskozási rendje

18.§

1. A levezető elnök az ülés vezetése során:

a)         megnyitja, illetve berekeszti az ülést;

b)         jegyzőkönyv hitelesítési feladatra két képviselő személyére javaslatot tesz, melyet a képviselő testület egyszerű szótöbbséggel fogad el;

c)         megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívására az Szervezeti és Működési Szabályzat szabályainak megfelelően került sor;

d)         megállapítja a jelenlévő képviselők személyét, számát, az ülés határozat-képességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;

e)         határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja és gondoskodik annak 5 napon belüli újbóli összehívásáról;

               f)         ismerteti a sürgősségi indítványt

               g)         javaslatot tesz az ülés napirendjére, levezeti a napirend meghatározását

h)         ismerteti a képviselők által előzetesen, írásban benyújtott interpellációk, kérdések tárgyát,

i)          lehetőséget ad a napirend utáni felszólalás bejelentésére;

j)          levezeti a napirend előtti témák tárgyalását

k)         levezeti a napirend vitáját

l)          levezeti a döntéshozatalt és a szavazást

l)          levezeti az interpellációk, kérdések tárgyalását

m)        levezeti a napirend utáni felszólalásokat

n)         zárt ülést rendel el

o)         levezeti a szükséges, illetve felmerülő ügydöntő és ügyrendi szavazást;

p)         gondoskodik az ülés zavartalan rendjéről

q)         szünetet rendelhet el;

r)         indítványozhatja az elhúzódó ülés elnapolását, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt;

(2)        A polgármester az ülés vezetését - az általa kijelölt - alpolgármesternek bármikor  átadhatja.

(3)        A tanácskozás rendjének fenntartásáról a mindenkori levezető elnök gondoskodik.

(4)        A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a)         figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ, illetve a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít;

b)         rendre utasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

(5)        A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(6)        A rend fenntartása érdekében tett intézkedések ellen felszólani, azokat visszautasítani nem lehet.

12. Napirendi pontok tárgyalása

19.§

1. A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

 (2)    A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3)     A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4)       A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

20.§

(1)        A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, kivéve a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2)        Elsőként az előterjesztő legfeljebb 10 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3)        Az előterjesztés szóbeli kiegészítését követően az illetékes, illetve a javaslatot tárgyaló bizottság előadóját, majd az illetékes tanácsnokot illeti meg a szó legfeljebb 10 -10 perc időtartamban.

(4)        A tanácskozási joggal jelen lévők napirendi pontonként egy-egy alkalommal 1 percben kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz, aki az összes kérdés elhangzása után legfeljebb 10 percben megadja a

választ. A válaszadáshoz igénybe veheti az ülésen részt vevő, tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő segítségét is.

(5)        A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, melynek időtartama legfeljebb 5 perc, ismételt szókérés esetén 2 perc.

(6)        A napirend vitája során a felszólaló kérésére a számára meghatározott időkeret meghosszabbításáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7)        A hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet.

(8)        Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható, a vita lezárását követően 5 percben megilleti a zárszó joga.

(9)        A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a nem tanácskozási joggal jelenlévők hozzászólási lehetőségéről.

(10)      A jegyző törvényességi észrevételt tehet a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után.

21.§

(1)        Az előterjesztésre jogosultak a vita lezárásáig az előterjesztett döntési javaslathoz módosító indítványt terjeszthetnek elő.

(2)        Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – döntési javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja

(3)       Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárására bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz, azonban a javaslat elhangzásáig szólásra jelentkezettek számára meg kell adni a felszólalási, javaslattételi lehetőséget

13. Felszólalás, javaslat ügyrendi kérdésben

22.§

(1)        Ügyrendi kérdésben bármely képviselő az e rendelet által szabályozott keretek között soron kívül szót kérhet.

(2)        A polgármester felhívására a képviselőnek meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(3)        Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, soron kívül határoz.

14. A döntéshozatal

23.§

(1)        Az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. A polgármester először – az elhangzás sorrendjében – a módosító, kiegészítő indítványokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A javaslatokkal érintett részek elfogadása után a teljes döntési javaslatot is szavazásra kell bocsátani.

.          

2. A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni

3. A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza. A döntési javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges Szavazategyenlőség esetén a polgármester 10 perc szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást

(3)     Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő)   egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(4)      Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

24.§

(1)        Szavazni minden esetben személyesen kell. A képviselő-testület döntéseit:

 a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

  b) titkos szavazással

hozza.

2.  A döntési javaslat polgármester által történő kihirdetetését követően a képviselők kézfelemeléssel szavaznak.

3. A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellet, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát, illetve eredményét. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(4)        Bármely képviselő javaslatot tehet névszerinti szavazásra, melyről a képviselő testület ügyrendi javaslatként dönt.

(5)        A polgármester ABC sorrendben, névsor szerint szólítja a képviselőt, aki felállva, „igen”, „nem”, tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A szavazás részletes eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6)        Ha jogszabály titkos szavazást ír elő, nem lehet névszerinti szavazást elrendelni.

(7)     Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

25.§

(1)        A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2)        A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(3)        A szavazás „igen, nem, tartózkodom” előnyomtatott, a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon történik akként, hogy a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4)        A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes, érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, majd a bizottság elnöke kihirdeti az eredményt, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

(5)     Az ülés vezetője a 24.§ (3) bekezdésnek megfelelően megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

26.§

(1)     A képviselő-testület döntéseit:

                a)     önkormányzati rendelet,

                b)     önkormányzati határozat

(2)      A képviselő-testület rendeleteit, határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell jelölni, rendelet esetében a kihirdetés napját, határozat esetén a döntéshozatal napját az alábbi minta szerint:

            a)

„Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének

…/2013. (…. ….) Önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatáról”

            b)

„1/2011. (I. 12.) Önkormányzati határozat

Tárgy:_______________”

27.§

(1)        Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

            a)         a polgármester,

            b)         a képviselő,

            c)         a képviselő testület bizottsága,

            d)         a jegyző,

            e)         a kisebbségi szószóló,

(2) A rendelettervezet előkészítése és a képviselő-testületi döntés folyamata:

a)         a képviselő-testület, bizottság által – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elvek, szempontokat megállapítása;

            b)         a rendelettervezet szövegének megszerkesztése a hivatal közreműködésével;

c)         a rendelettervezet megvitatása az Ügyrendi, Jogi, Etikai Bizottság és a tárgyszerinti, illetve a munkatervben meghatározott bizottságok által;

d)         a jegyző által pontosított szövegtervezet és indokolás előterjesztése a képviselő-testület ülésére;

e)         a rendelet elfogadása a tárgykörre vonatkozó többségi szavazattal;

(3)        A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze, a polgármester és a jegyző az aláírásával látja el.

(4)        Az önkormányzati rendeletet a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel hirdeti ki, gondoskodik képviselő-testület hivatalos lapjában és az önkormányzat honlapján való 15 napon belül történő megjelentetésről. A rendeletek egy példányát a könyvtárban kell elhelyezni és azt mindenki számára a nyitva tartás ideje alatt hozzáférhetővé kell tenni.    

28.§

(1)        A képviselő-testület sorszámozott határozata tartalmazza a döntés szószerinti megfogalmazását, a végrehajtásért felelős személy nevét, a végrehajtás határidejét. A hatósági jogkörben hozott határozatok vonatkozásában a közigazgatási határozatokra irányadó alaki és tartalmi szabályokat kell alkalmazni.

2. A jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül a határozatokat meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek és 15 napon belül Mályi Község hivatalos honlapján közzé kell tenni.

3. (3)        A jegyző a rendeletekről, határozatokról sorszám szerinti, a határozatokról betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. Külön nyilvántartás készül a hatályos önkormányzati rendeletekről, melynek karbantartása a jegyző feladata.

.

(4)        A képviselő-testület sorszámozott határozat nélkül dönt többek között:

            a)         ügyrendi kérdésben,

            b)         a napirend meghatározásáról,

            c)         a lejárt határidejű határozatok elfogadásáról,

            d)         az interpellációra adott válasz elfogadásáról,

            e)         a vita lezárásáról,

            f)         a felszólalás időtartamának meghosszabbításáról, időbeli korlátozásáról,

            g)         a tanácskozási joggal nem rendelkezők felszólalási lehetőségéről.

(5)        Az (6) bekezdésben foglalt döntéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

15. A jegyzőkönyv

29.§

(1)   A képviselő-testület üléséről négy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

4. A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

5. A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

6. A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

7. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(6) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

30.§

(1)        A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei a:

            a)         a meghívó,

            b)         a jelenléti ív,

            c)         az írásos előterjesztések,

            d)         a rendeletek,

            e)         írásban benyújtott képviselői hozzászólás, határozati javaslat,

            f)         kérdésre és interpellációra utólag, írásban adott válasz,

            g)         jegyző törvényességi észrevétele.

(2)        A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv

a)         eredeti példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Polgármesteri Hivatal irattárában,

b)         egy példányát meg kell küldeni 15 napon belül a megyei kormányhivatal főigazgatójának,

c)         egy példányát a Polgármesteri Hivatal titkárságán kell elhelyezni és hozzáférhetőséget kell biztosítani a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára

d)   egy példányát a Móra Ferenc Közösségi Ház és Könyvtárban kell elhelyezni és hozzáférhetőséget kell biztosítani a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára

(3)        A zárt ülésről az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni. E jegyzőkönyvből az állampolgárok csak az érdemi döntést ismerhetik meg.

(4)      Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(5) A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

A települési képviselő

31.§

 (1) [5]

(2) 5

(3) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

A képviselő-testület szervei

32.§

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a Polgármesteri Hivatal,

e) a társulás.

A polgármester és az alpolgármester

33.§

1. A polgármester megbízatását főállásban látja el. Fogadónapját minden szerdán tartja a Polgármesteri Hivatalban 14.00-17.00 óráig.

2. [6]

(3) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

 (4) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

34.§

(1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

      a) szociális ügyek,

b) gyermekvédelmi ügyek.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon

(3)  A polgármester illetményére és egyéb juttatásaira az Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozat- kezelő Bizottság tesz javaslatot.

(4)        A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben).

(5)                   A (4) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

35.§

Mályi Község Önkormányzat képviselő- testülete a polgármester előterjesztése alapján titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester munkájának segítésére saját tagjai közül egy fő alpolgármestert választ és dönt annak tiszteletdíjáról.[7]   

A jegyző

36. §

1. A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(3)    A jegyző ügyfélfogadási ideje:      szerda:             14.00 – 17.00

(4) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Polgármesteri Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.

A Polgármesteri Hivatal

37. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Mályi Polgármesteri Hivatal[8]

(3)  A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

A képviselő-testület bizottságai

38.§

1. A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat választ.

(2)        A bizottság előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrző feladatokat ellátó, a képviselő-testület által önkormányzati döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott önkormányzati szerv.

(3)        A képviselő testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

1. Humán Bizottság, létszáma 5 fő;
2. Pénzügyi Bizottság, létszáma 5 fő;
3. Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság, létszáma 6 fő;

(4) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(5)    A bizottságok feladatkörét a 6. függelék tartalmazza.[9]

(6) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(7) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatala látja el.

39.§

(1)        A képviselő-testület – meghatározott feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2)        A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség szerint bármely képviselő indítványozhatja.

(3)        Az ideiglenes bizottság a meghatározott feladata elvégzését követően, illetve megbízatásának időtartama lejáratakor megszűnik.

(4)        Az állandó és ideiglenes bizottság tagjainak több mint a felét, továbbá elnökét a képviselők közül kell megválasztani. Az állandó bizottságok névsorát az Szervezeti és Működési Szabályzat 7. függeléke tartalmazza.[10] [11]

(5)        A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottságok működésével összefüggésben egyenlő. Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet.

40.§

 (1)       A bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület, a polgármester és a bizottsági tagok egyharmadának indítványára.

(2)        A bizottság ülésére meg kell hívni:

            a)         valamennyi képviselőt,

            b)         a polgármestert,

            c)         a bizottságok nem képviselő tagjait;

            d)         a jegyzőt;

(3)        A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök, a jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(4) A bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott egyedi döntésre vonatkozó határozatát a bizottság elnöke írja alá.

(5) Több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartania az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában.

(6) Több bizottság együttes ülése esetén a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

Az önkormányzat társulásai és együttműködése

41.§

(1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal, más települések önkormányzataival, közigazgatási, érdekképviseleti szervekkel. Az együttműködés célja a megyei, kistérségi tervek, koncepciók elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok folyamatos egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2)        A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, akik rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületet.

(3)        Az önkormányzat társulási, érdekképviseleti, együttműködési kapcsolatai:

1. Miskolci Környéki Önkormányzati Társulás
2. Miskolci Kistérség Többcélú Társulás
3. Miskolci Közoktatási Ellátási 3Körzet;
4. Orvosi Ügyelet Nyékládháza.
5. Sajó Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Kazincbarcika
6. Bükkalja Délborsod Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat Mezőkövesd

  (4) A társulásra átruházott hatáskörök felsorolását az Szervezeti és Működési Szabályzat 8. függelék tartalmazza.

42. §

1. A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Polgármesteri hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai különösen:
   1. a költségvetés, a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató, a pénzforgalmi információk elkészítése a jogszabályban előírt módon és határidőre;
   2. az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetése;

(2)        Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények könyvvezetését és gazdálkodási feladatait együttműködési megállapodás alapján a Polgármesteri Hivatal végzi.

43. §

(1)        A költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai

a) a költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,

b) a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,

(2) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet elfogadásánál alkalmazni kell az (1) bekezdésben a költségvetési koncepcióra meghatározott előírásokat.

XIII.

Záró rendelkezések

44. §

1. Ez a rendelet a 2014.01.01. napján lép hatályba.

(2)   Kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (V. 01.) önkormányzati rendelet.

Mályi, 2013.12.12.

Viszokai István                                                                    Dr. Zalkadi Adrienn

  polgármester                                                                             jegyző