Nyékládháza Város  Önkormányzata Képviselő-testületének

22/2012.(XI.29.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról

Nyékládháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. §-a, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-a alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §^[1]

(1) A rendelet célja, hogy meghatározza Nyékládháza Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a vagyon megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szabályokat, valamint e vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezésre jogosultakat.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgokra, ingatlan és ingó vagyonra, továbbá a tulajdonában lévő dolgokra, ingatlan és ingó vagyonra, valamint a pénzügyi eszközökre, társasági részesedésekre, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, vagyoni értékű jogokra, továbbá az Önkormányzat vagyonának tulajdonosi joggyakorlójára és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára.”

II. Fejezet

Az önkormányzati vagyon

2. §

(1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az Önkormányzat vagyonának nyilvántartása – a vagyonnyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint – a Polgármesteri Hivatal feladata.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonát a 3. számú melléklet tartalmazza.

Törzsvagyon

3. §

(1) Az Önkormányzat kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján határozza meg a forgalomképtelen törzsvagyon körét.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek:

1. a műemlék jellegű ingatlanok, emlékművek,
2. köztemető,
3. a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
4. az önkormányzati költségvetési szervek alapító okiratában szereplő vagyon,
5. a középületek,
6. a sportpályák és sportcélú létesítmények  és
7. mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat Képviselőtestülete rendeletével korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősít.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján idegeníthető el,vagy apportálható gazdasági társaságba.

Üzleti vagyon

4. §

(1) Az a forgalomképes önkormányzati vagyon, ami nem tartozik a 3. § hatálya alá, illetve nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az üzleti vagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján idegeníthető el,vagy apportálható gazdasági társaságba.

A vagyongazdálkodás alapelvei, a vagyonleltár, a vagyon nyilvántartása

5. §

(1) Az önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése elsősorban a közfeladatok ellátásának biztosítása, amellyel felelős módon, átláthatóan és költségtakarékosan kell gazdálkodni. Törekedni kell a vagyon értékének megőrzésére, az állagvédelemre, valamint a vagyon értéknövelő használatára, hasznosítására és gyarapítására. A vagyongazdálkodás alapelveit a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.

(2)^[2] Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

Az önkormányzati vagyont bármely jogcímen kezelők a vagyonkimutatás összeállításához, valamint a vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlanvagyon kataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezősége érdekében kötelesek adatot szolgáltatni, az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.”

(3) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz, zárszámadáshoz csatolva az Önkormányzat Képviselőtestületének kell bemutatni.

(4)^[3] Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti nettó és bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az egyéb vagyonát nyilvántartási értéken tartja nyilván.”

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő földhasználati joggal terhelt ingatlanok nem kerülnek az önkormányzat számviteli nyilvántartásában. E vagyontárgyak körét a 3.  melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

6. §

(1) A forgalomképtelen törzsvagyon hasznosításáról a közterületek használatáról szóló rendeletben foglaltak szerint rendelkezik a Képviselőtestület. A hasznosításon túli egyéb tulajdonosi jognyilatkozatokról, elővásárlási jog gyakorlásáról, telekmegosztásról, telekösszevonásról a Képviselőtestület dönt.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, átruházásáról, megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, bérleti díj egyedi  megállapításának feltételeiről  a Képviselőtestület dönt, figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásait.

(3) Az üzleti vagyon, ingatlan és ingó tekintetében a Képviselőtestület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az üzleti vagyon elidegenítéséről minden esetben a Képviselőtestület dönt. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.

(4)^[4] Az alaptevékenység ellátásához nem szükséges, feleslegessé váló, funkcióját vesztő ingatlanok forgalomképesség szerinti besorolásról, átsorolásról minden esetben az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. „

Az önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása

7. §

(1) A vagyonkezelés, vagyonkezelői jog szabályait a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései, valamint az Mötv. 109. §-a határozzák meg.

(2) Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában szerepel. Az intézmény ennek keretében köteles gondoskodni az üzemeltetésről és az állagmegóvásról.

(3) A (2) bekezdésben szereplő intézmény a rábízott törzsvagyont bérbeadás útján, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. A Képviselőtestület határozattal dönt a bérleti díj mértékéről. Az önkormányzati intézmények használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője jogosult.

(4) Az intézményekben a feleslegessé váló – a 6. § (3) bekezdésben nem szereplő – befektetett eszközök értékesítéséről vagy selejtezéséről 100.000,- Ft egyedi könyvszerinti bruttó értékhatár alatt a polgármester dönt utólagos beszámolás mellett, 100.000,- Ft értékhatár felett az értékesítéshez vagy selejtezéshez a Képviselőtestület előzetes hozzájárulása szükséges.

(5)^[5] Az önkormányzati ingatlanvagyon, valamint hasznosításra váró - 100.000,- Ft egyedi könyvszerinti bruttó értékhatár feletti vagyontárgyak értékesítése esetén a Képviselő-testület köteles nyilvános pályázatot kiírni. Ebben az esetben az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet. A Versenyeztetési Keretszabályzatot az 4. melléklet tartalmazza. A versenyeztetési eljárás főszabály szerint nyilvános, csak kivételesen kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű eljárás akkor írható ki, ha az eljárás tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége valamint annak leghatékonyabb értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlatot tevők részvételét teszi szükségessé.

(6)^[6] A vagyon megszerzésére, az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét:

a)      ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján, 

b)      tőzsdei értékpapírok esetén a legutolsó ismert záróár, tőzsdén kívüli árjegyzős értékpapírok esetén legutolsó ismert közzétett árjegyzői ár, tőzsdén kívüli árjegyző nélküli értékpapírok, üzletrészek esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,

c)      vagyonértékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján,

         d) ingó vagyontárgy esetén nyilvántartási érték, vagy 3 hónapnál nem régebbi egyedi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(7) Ingatlanvagyon megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásokban történik, és az ingatlan értékét az adott eljárásokra vonatkozó jogszabályok alapján határozták meg.

(8)   Megfelelő üzleti értékelésnek tekinthető, ha a tőzsdén kívüli, árjegyző nélküli értékpapírok, üzletrészek piaci értéke, az adott gazdasági társaság legutolsó évi rendes számviteli beszámolójában rögzített saját tőke/jegyzett tőke arányában kerül meghatározásra az adott részvény névértéke, vagy üzletrész törzsbetét értékére vetítve, feltéve, hogy az önkormányzati tulajdont képező részvény, vagy üzletrész legalább önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságba kerül apportálásra. A saját tőke/jegyzett tőke mértékére, illetve arányára vonatkozó adatokat az adott gazdasági társaság vezető tisztségviselője köteles írásban rögzíteni, illetve az üzleti értékelést végzővel közölni.

(9)   Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az (6) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható. Üzleti értékelést akkor kell végezni, ha annak költsége nem haladja meg a saját tőke/jegyzett tőke arányára vetített tulajdoni részesedés értékét.

(10)            A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy teljes értéke alapján kell megállapítani. Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, amikor a megszerzés, elidegenítés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik.

(11) Ha a vagyonnal való rendelkezés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra – és ennek alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor együttes értékesítés vagy hasznosítás esetén a vagyontárgyak összesített értéke az irányadó.

(12)            A vagyontárgyak együttes értékesítésének vagy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontárgyak elidegenítése, illetve hasznosítása ugyanazon személy felé történik.

meg.”

Vagyonkezelői jog létesítése

8.§^[7]

(1)     Az Önkormányzat Képviselő-testületének egyedi döntése alapján az önkormányzati vagyonra az Nvtv-ben nevesített vagyonkezelők részére, közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, velük vagyonkezelési szerződést köthet, mely szerződést a Közgyűlés hagy jóvá.

(2)     A vagyonkezelői jog létesítéséért az Nvtv-ben meghatározott  ingyenes vagyonkezelői jog átengedésének  kivételével az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjában nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés, vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének %-ában egyedileg meghatározott összeg.

(3)     A vagyonkezelői jog ingyenes átengedése az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb), bd), be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében lehetséges.

(4)     A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelt vagyontárgyak érték és állagmegőrzéséről folyamatosan gondoskodni. E feladatának végrehajtása keretében minden évben egyszer köteles beszámolót készíteni a kezelt vagyon állapotáról, az állagmegőrzés érdekében végzett beruházásairól, valamint az elszámolt értékcsökkenés alapján elkülönített tartalék felhasználásáról.

(5)     A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(6) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint, vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

9. §

(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 11/2005. (X. 26.) számú önkormányzati rendelet.

Nyékládháza, 2012. november 27.

Török Zsuzsanna sk.                                                                        Urbán Sándorné sk.

       jegyző                                                                                              polgármester

A rendelet kihirdetésre került:

Nyékládháza, 2012. november 28.

                                                                                                          Török Zsuzsanna

jegyző