Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019(XII.19.)önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2020. 01. 01Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019(XII.19.)önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Nyékládháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja a település sajátos településképének védelme és alakítása, amely:
a) a helyi építészeti örökségvédelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetésének szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek kijelölésével,
c) a településképi követelmények meghatározásával,
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszerrel,
valósul meg.
2. A rendelet előírásainak alkalmazása
2. § E rendelet előírásait Nyékládháza Város közigazgatási területére alkalmazni kell.
3. A helyi védelem célja
3. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség Kiemelkedő a településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
4. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításainak célja
4. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre, a sajátos építményfajtákra,
b) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
5. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
1. áttört vékony léckerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. cégfelirat: a vállalkozás nevét, a vállalkozást magában foglaló épület homlokzatán síkban feltüntető reklámberendezés.
3. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat.
4. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
5. helyi védett érték: a helyi egyedi és területi védelem alatt álló elemek összessége.
6. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
7. pasztell árnyalatú földszínek: a vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természet közeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve.
8. tömör kőkerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
9. üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet.
10. településképet kirívóan rontó használat: abban az esetben valósul meg amikor az ingatlan kerítése sérült, hiányos, hiányzik, az ingatlan növényzete nincs rendszeresen kaszálva, gazos, az ingatlanon kommunális-, zöld-, vagy építési hulladékot, működésképtelen gépet vagy járművet és azok alkatrészeit, veszélyes hulladéknak minősülő anyagokat tárolnak, vagy a jókarbantartási kötelezettség elmulasztása miatt az épület és melléképületek állapota jelentősen leromlik.
A helyi védelem
6. A helyi védelem feladata
6. § A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) a védelem alatt álló építészeti örökség, helyi védett érték károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
7. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) Nem kezdeményezhető helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában öt éven belül ilyen eljárás lefolytatásra került, kivéve a vis maior helyzetet.
(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem pótolja, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(6) A helyi védelem alá helyezésére, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a Képviselő-testület dönt.
(7) E rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
8. § (1) A helyi védelem megszűntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha:
a) a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel helyre nem állítható,
b) a helyreállításának költsége nem állarányban annak értékével,
c) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
d) védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszített,
e) a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
f) a védett épület műemléki védettséget kap.
(2) Ha telekosztás révén csak az egyik újonnan kialakuló telekre esik védendő érték, abban az esetben a másik újonnan kialakuló telek kikerül a helyi védelem hatálya alól.
(3) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
8. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, építmény, emelet, ajtó, helyszínrajz),
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
h) lehetőség szerint az eredeti tervdokumentáció másolatát,
i) a védelem elrendelésére vonatkozó döntés számát, a védett érték állapotfelmérésének adatait,
j) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
9. Helyi védelem meghatározása
10. § (1) E rendelet Nyékládháza közigazgatási területén nem állapít meg helyi területi védelmet.
(2) E rendelet Nyékládháza közigazgatási területén helyi egyedi védelmet állapít meg a 2. mellékletében felsorolt épületekre és építményekre.
10. Helyi védelem alatt álló érték fenntartása
11. § (1) Helyi védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.
Településképi szempontból meghatározó területek meghatározása
11. A településképi szempontból eltérő karakterű területek lehatárolása
12. § (1) A településképi szempontból eltérő karakterű területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter és egyéb helyi adottság alapján a területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.
(2) A településképi szempontból eltérő karakterű területek térképi lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Nyékládháza közigazgatási területe az alábbi eltérő karakterű településrészekre osztott:
a) a belterület karakterterületei
aa) történeti településrész / átalakuló lakóterület,
ab) tájképvédelmi övezet,
ac) városközponti terület,
ad) falusi, kertvárosi lakóterület,
ae) tóparti üdülőterület,
af) gazdasági terület,
ag) vasúti terület,
ah) zöldfelület.
ai) mezőgazdasági terület,
aj) zöldterület.
b) a külterület karakterterületei
aa) tájképvédelmi övezet,
ab) gazdasági terület,
ac) vasúti terület,
ad) mezőgazdasági terület,
ae) zöldterület.
12. Településképi szempontból meghatározó területek meghatározása
13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Nyékládháza közigazgatási területén az alábbi településképi szempontból meghatározó területek találhatóak:
a) a Szemere Bertalan utca teljes hossza,
b) a Petőfi Sándor utca az északi végpontjától a 35. számú főút felüljárójáig terjedő szakasza,
c) a Vágóhíd utca teljes hossza,
d) a Táncsics Mihály utca teljes hossza,
e) a Szabadság tér teljes hossza,
f) a Széchenyi István utca településközponti szakasza,
g) a Rákóczi Ferenc utca teljes hossza,
h) a Munkácsy Mihály utca teljes hossza,
i) az Ónodi utca teljes hossza,
j) a Mátyás király utca teljes hossza,
k) a Vasút utca teljes hossza.
Településképi követelmények
13. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
14. § (1) Lakóépületek tetőszerkezete nem fedhető és nem újítható fel hullámpala, műanyag hullám-, trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) Lakóépületen 45mm-től magasabb bordázatú trapézlemez nem alkalmazható, homlokzatburkolatként sem.
(3) A tetőfedő anyagok közül kék, zöld, fehér, sárga, rikító piros színek nem alkalmazhatók.
(4) Homlokzatok burkolására és tetőszerkezet héjazataként csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
(5) A homlokzatok színezésére a pasztellszíneken kívül további színek nem alkalmazhatók.
(6) Építmények átszínezésekor nem alkalmazható az építmény egészének színezésével és anyaghasználatával, valamint a szomszédos épületekkel és az utcaképpel nem harmonizáló homlokzatszínezés.
(7) Egy épületen legfeljebb három különböző homlokzati szín használható.
15. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
15. § Településkép védelmi okokból a beépített belterületi ingatlanok elkerítése a 16. § szerinti kialakítással kötelező.
16. § (1) A telek utcavonalán legfeljebb 1,6 m magas kerítés létesíthető (a kerítés kapukat nem beleértve).
(2) Az utcavonalú kerítés archaikus anyagú és formavilágú legyen az alábbiak szerint:
a) áttört vékony léckerítés,
b) tömör deszkakerítés,
c) kovácsoltvas kerítés,
d) drótfonatos kerítés, amennyiben a drótfonatok acél pálcakeretek között vannak, és sűrű szövésűek (ún. Haidekker kerítés),
e) falazott kő lábazat az előbbiek szerinti felső résszel (léckerítés, kovácsoltvas vagy drótfonatos kerítés),
f) falazott kő lábazatos, kőoszlopos kerítés acél vagy fa betételemekkel.
(3) Falazott tömör kőkerítés maximum 1,5 m magassággal épülhet.
(4) A kerítés tömör lábazata kőből legfeljebb 70 cm magas lehet, lábazattal együtt a kerítés legfeljebb 1,8 m magas lehet. Amennyiben a kerítés támfal szerepet is betölt, úgy azt elsődlegesen falazott tömör kőkerítés, illetve falazott tömör kerítéslábazat formájában kell megvalósítani.
(5) A kerítéskapuk az alábbiak lehetnek:
a) áttört vékony léckapu,
b) tömör deszkázott kapu,
16. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:
a) az épület telken történő kialakult telepítéstől nem eltérő telepítésével,
b) a táj- és a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban a 3. melléklet 1. pontjában meghatározott növények telepítésével.
(2) A zöldfelület kialakítása során:
a) tilos a 3. melléklet 2. pontjában meghatározott fajok telepítése,
b) A telekhatár mentén fás szárú növényzet úgy telepíthető, hogy kifejlett állapotában sem zavarhatja, korlátozhatja a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát és nem okozhat balesetveszélyt,
c) Amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület - a helyi építési szabályzat keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.
18. § A településképbe való illeszkedés érdekében tilos olyan építési tevékenységet folytatni, mely eredményeként létrejött épület vagy építmény egésze vagy annak egy része nem illeszkedik a települési környezetre jellemző
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz és irányaihoz,
b) a kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, méretéhez, arányaihoz,
d) homlokzati- és tömegarányokhoz, tetőhajlásszöghöz, anyaghasználathoz.
19. § (1) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a kialakult beépítési formához igazodóan lehet meghatározni.
(3) Tetősíkból kiugró új tetőfelépítmény kialakítása az utca felé néző homlokzaton kizárólag főépítészi jóváhagyással létesíthető.
(4) A történeti településrész karakterű területen az utcafrontra merőleges gerincű épület, vagy épületszárny szélessége nem lehet több 8,0 m-nél.
(5) Az oldalhatáron álló épület az utcafronton, vagy az utcafronti homlokzati síktól mért 10,0 méteren túl keresztszárnnyal bővíthető.
(6) A történeti településrészen lakóépület építésekor, vagy meglévő tetőidom átépítésekor az épületek magastetővel az alábbiak szerint alakíthatók ki:
a) lakóépületek tetőhajlásszöge 35-45 fok között,
b) az egyéb funkciójú épületek tetőhajlásszöge 30-45 fok között.
(7) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 0,4 m-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 0,4 m-nél.
(8) Egyéb tetőhajlásszögek az eltérő karakterű településrészek területén:
a) városközponti területen minimum 25 fok, de településképbe illesztést igazolva lapostető is építhető,
b) történeti településrészen 35-45 fok,
c) falusi, kertvárosi lakóterületen 30-45 fok,
d) tóparti üdülőterületen 30-45 fok,
e) helyi gazdasági területen 10-45 fok,
f) vasúti területen 10-45 fok,
g) külterületen 30-45 fok.
(9) Az épületek tetőidoma oromfalas, kontyolt-, vagy füstlyukas (alulkontyolt) nyeregtető.
(10) Pince vagy alagsor lejárata fölé új, az épületek homlokzati síkja elé nyúló (kiugró) védőépítmény - a külön jogszabályban foglaltak betartása mellett - kizárólag az épület arculatához illeszkedő módon alakítható ki. A meglevő pince vagy alagsor lejárat védőépítményeket az érintett homlokzati szakasz felújításával egyidejűleg az épület arculatához illeszkedő módon át kell alakítani.
20. § (1) Amennyiben az épületen építészeti értéket képviselő homlokzati tagozat, vagy vakolatdísz található, az épület utólagos hőszigetelése ezek helyreállítása nélkül tilos.
(2) Közterületről látható homlokzatok színezéséhez pasztellszíneken kívül más szín nem alkalmazható.
(3) A homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján lehet elvégezni. A homlokzatokon tilos rikító, fényes hatású színeket alkalmazni.
(4) Külső – látszó – redőnytokos árnyékoló szerkezet alkalmazása nem megengedett.
(5) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki, és garázsbejárat – saroktelket kivéve – nem létesíthető.
21. § (1) Héjazatcsere, vagy új építés esetén tetőfedésre az előtetők kivételével egy épületen egyazon anyagú, színű, mintájú fedésen kívül más nem alkalmazható.
(2) Beépítésre szánt területen, főépületen és közterületről látható melléképületen a tető fedésére, felújítására bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, bitumenzsindely, műanyag és fém hullámlemez, fém trapézlemez, cserepes lemez, hullámpala valamint betoncserép nem alkalmazható.
(3) Beépítésre nem szánt területen a tető és előtető fedésére, felújítására bitumenes zsindely, bitumenes lemez, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém hullámlemez, cserepes lemez, hullámpala, valamint betoncserép nem alkalmazható.
(4) Beépítésre nem szánt területen trapézlemez matt szürke színen kívül más színben nem alkalmazható.
(5) Tilos olyan előtető és védőtető építése, mely nem illeszkedik a meglévő épület homlokzati architektúrájához és színezéséhez.
22. § (1) A homlokzatok kialakítása során a rendezett településkép érdekében törekedni kell a nyílászárók méret és osztásrendszerének összehangolt tervezésére.
(2) Az építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje esetén a kávamélység a homlokzat külső síkjától számítva maximum 20cm lehet.
(3) Meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű nyílászáró.
(4) Tetőtér beépítés során az egy homlokzatra beépített tetőtéri ablakok szemöldökmagassága nem lehet különböző. Kivételt képez ez alól a tetőkibúvó.
(5) A településképi szempontból meghatározó területen található parasztházakon fehér műanyag nyílászáró alkalmazása tilos.
17. Külterületre vonatkozó követelmények
23. § (1) A külterületi, beépítésre nem szánt és természetvédelmi területekre vonatkozóan a 16. – 22. §-ban foglalt követelményeket a (2)-(9) bekezdés szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A technológia szempontból szükséges magas építményeket elsősorban összevontan, csoportos módon szükséges elhelyezni.
(3) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket hagyományos tömegarányokkal kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(4) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, a félnyeregtetős és lapos tetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(5) Szociális és iroda épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
(6) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.
(7) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért itt nem helyezhetők el azok az építmények, melyek a táj jellegéhez képest erősen modern, technokrata karakterűek.
(8) Az épületek homlokzata elsősorban világos, pasztellszínezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek az élénk színek, a piros, az okkersárga, a lila, a kék színezések.
18. Helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
24. § (1) Helyi területi védelemmel érintett területen az új építmény homlokzatának tagolásával követni kell a szomszédos, illetve az utcában kialakult jellemző földszinti szintmagasságot.
(2) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény homlokzatainak minden részlete eredeti formájában tartandó meg. A védett és a védelemre tervezett építmények homlokzatait érintő átalakításoknál, illetőleg a meglévő építmények teljes körű vagy részleges felújításánál kizárólag az eredeti terveknek, vagy a bizonyíthatóan eredeti megvalósult állapotnak megfelelő kialakítás megengedett.
(3) Helyi egyedi védelemmel érintett építmények közterületről látható homlokzatainak részleges színezéssel történő felújítása nem megengedett.
(4) Helyi egyedi védelemmel érintett építmény nyílászáróinak felújítása vagy cseréje esetén meg kell tartani a nyílászáró eredeti:
a) beépítési síkját,
b) osztását,
c) anyagát,
d) színét,
e) arányait.
(5) Helyi egyedi védelemmel érintett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység elhelyezése megengedett.
(6) A településkép védelme érdekében a helyi védelemmel érintett területen lévő építési tevékenységgel érintett építmény tetőfedő anyagaként bármely anyagból készült hullámlemez, cserepes lemez, bitumenes zsindely alkalmazása nem megengedett.
(7) A helyi védelemmel érintett területen vagy helyi egyedi védelem alatt álló épületen – látszó - redőnytokos árnyékoló szerkezet beépítése nem megengedett.
(8) Helyi egyedi védelemmel érintett építményen 1,20 méternél nagyobb átmérőjű parabolaantenna, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés és kábelei védett építményen nem helyezhetők el.
19. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(4) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is kzzétehető.
(5) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(6) Településképi szempontból meghatározó területen digitális felületű reklám, állandó és változó tartalommal sem tehető közzé.
26. § (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.
(2) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.
27. § Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító reklám berendezés nem alkalmazható.
28. § (1) A település közterületein reklámhordozó
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését
sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.
(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az Önkormányzat információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.
29. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
30. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
20. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
31. § (1) Közmű-létesítmények, ideértve a nyomvonalas létesítmények és a kapcsolódó műtárgyaik elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.
(2) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz), valamint a szélessávú internet biztosításához szükséges vezetékek.
(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeinek korszerűsítésekor a vezetékek földalatti elhelyezését előnyben kell részesíteni.
(4) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel szükséges megvalósítani a helyi területi védelemmel érintett területeken.
32. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére:
a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
b) belterületen fekvő védelemmel érintett ingatlanok területe, valamint azok telekhatárától mért 50 méteres környezete nem alkalmasak.
(2) A település ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények műtárgyak elhelyezésére:
a) elsősorban a védelemmel nem érintett külterületi ingatlanok alkalmasak,
b) belterületi védelemmel érintett ingatlanok és azok 50 méteres környezete – ide nem értve a templomtornyokban takartan elhelyezett berendezések esetén a vonatkozó ingatlant - nem alkalmasak.
33. § (1) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégtáblát, cégfeliratot el kell távolítani.
(2) Ingatlanonként 1 db, maximum 0,5 m²-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el.
(3) Beépítetlen ingatlanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t.
(4) Építmény homlokzatán, kerítésén csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.
(5) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.
34. § (1) Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.
(2) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m2-t, vastagsága a 0,3 métert.
(3) A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1,0 métert.
(4) A cégérek, cégtáblák tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy:
a) azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,
b) naturális képeket, fotókat, a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, indokolatlanul elütő vagy erős színeket ne tartalmazzon,
c) épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon el.
(5) Cégjelzések, hirdető-berendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10%-át fedhetik be.
(6) Cégjelzés, hirdető-berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.
(7) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.
(8) A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.
35. § (1) A településen működő közművelődési intézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk,
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
d) idegenforgalmi és közlekedési információk,
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.
(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell tartalmazzon.
(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
21. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
36. § (1) Antennát, gépészeti berendezést, égéstermék kivezetőt, szellőzőt, klímaberendezést utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
(2) Klímaberendezés és klíma-berendezések kültéri egysége:
a) védett elem és védett terület esetében a közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,
b) nem védett építményeken a közterületről látható homlokzaton csak az építmény megjelenéséhez illeszkedve, takart módon helyezhető el és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át;
c) új építményen csak a településképhez illeszkedve, az építmény részeként, a megfelelő elhelyezés, kialakítás bemutatásával, annak lehetőségének biztosításával helyezhető el; utólag csak településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el,
d) oldalhatáron álló beépítési mód esetén szomszéd oldali homlokzaton nem helyezhető el.
(3) Gépészeti berendezések elhelyezése az építmények tetején csak takartan, az építményhez illeszkedő módon megengedett.
(4) Antenna vevőegysége csak az épületek az utcafronti homlokzati síkjától mért 3,0 méteren túl helyezhető el.
(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el.
Településkép érvényesítési eszközök
22. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
37. § (1) Szakmai konzultáció igénybevétele
a) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött,
b) védett épületen és annak ingatlanán történő,
c) a település teljes közigazgatási területén az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatos,
d) tájképvédelmi övezetbe eső telken végzett
építési tevékenység tekintetében kötelező.
(2) A szakmai konzultáció során a településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben rendelet meghatározottak szerint szükséges eljárni.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges kidolgozott dokumentációt, az előzetes anyag- és színhasználat megjelölésével.
23. Településképi véleményezési eljárás
38. § (1) A településkép véleményezési eljárás díj és illetékmentes.
(2) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területen létesítendő, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény építésére, bővítésére, átalakítására, valamint terep megváltoztatására irányuló tevékenységre vonatkozó bejelentési, építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.
39. § A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjával összhangban alakítja ki.
40. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(3) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.
(4) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.
(5) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén
ca) biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(6) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, és
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(7) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, továbbá a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban áll-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, és
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei –megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(8) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra.
(9) A településképi véleményhez minden esetben mellékelni kell a települési főépítész szakvéleményét.
41. § (1) A településképi véleményezési eljárás során kiadott vélemény 6 hónapig érvényes.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőn belül, ha a kérelmező nem indítja el az engedélyezési eljárást, akkor a településképi véleményezési eljárást újra le kell folytatni.
24. Településképi bejelentési eljárás
42. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül
a) a településképi szempontból meghatározó területen található
aa) épület, építmény felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
ab) épület homlokzatának megváltoztatása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
ac) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése esetén.
b) közterületről látszódó, nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló, falakkal határolt építmény építése, bővítése esetén,
c) közterületi kerítés és azzal egybeépített építmények építése, átépítése esetén,
d) gépkocsitároló építés, bővítése esetén,
e) szélerőmű, szélgenerátor építése esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni bármilyen épület rendeltetésének a megváltoztatásához.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtási rendeletében szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, meglévő bővítésénél vagy átalakításánál, valamint reklám- és hirdető-berendezések közül cégér és hirdető berendezés elhelyezése, meglévő bővítése vagy átalakítása esetében.
43. § (1) A településképi bejelentési eljárás során az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul.
(3) A kérelemhez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.
(4) Nem megfelelő tartalmú tervdokumentáció esetén a polgármester hiánypótlási felhívást küld a kérelmezőnek a kérelem beadásától számított 5 napon belül.
(5) Amennyiben a hiánypótlási felszólításban szereplő határidőig a kérelmező a hiánypótlást nem teljesíti, kérelme elutasításra kerül.
44. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a bejelentett tevékenység megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld. záradékkal ellátott dokumentációt a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(2) A bejelentett tevékenység tudomásulvételét rögzítő határozat érvényességi hatálya 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, mely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.
45. § (1) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezhet az Önkormányzat Képviselő-testületéhez.
(2) A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő 30 napon belül hozza meg.
25. A településképi kötelezés
46. § A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le:
a) a településképi bejelentés elmulasztása esetén,
b) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén,
c) a településkép védelme érdekében az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén,
d) településképet kirívóan rontó használat esetén,
e) helyi védelem alatt álló érték nem rendeltetésszerű használata esetén,
f) helyi védelem alatt álló érték jókarbantartásának elmulasztása esetén.
47. § (1) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében kötelezi az érintett ingatlan tulajdonosát, az érintett építmény, építményrész, vagy ezek környezetének, felújítására, karbantartására, átalakítására, elbontására vagy eltávolítására, a településképet kirívó módon történő használat felfüggesztésére.
(3) A polgármester döntésével szemben a döntés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.
26. A településkép-védelmi bírság
48. § (1) A településképi kötelezéssel egyidejűleg a kötelezéssel érintett ingatlan tulajdonosával
49. § A településkép-védelmi bírságot átutalási megbízással vagy postai készpénz átutalási megbízással kell az önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára befizetni.,
27. Támogatási és ösztönzési rendszer
50. § (1) A helyi védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha
a) a helyi védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
Záró rendelkezések
51. § Ez a rendelet a 2020. január 1. napján lép hatályba.
52. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 20/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 11/2019. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez