1. § (1) A rendelet hatálya Nyékládháza város közigazgatási területén Nyékládháza Város Önkormányzat (továbbiakban:Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása útján vagy más módon történő hasznosítására, ezen ingatlanok elidegenítésére, illetve a lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználására terjed ki.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII.törvény( a továbbiakban: Ltv.) , a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény( a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadók.

2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére a Képviselő-testület jogosult.

(2) A Képviselő-testület a tulajdonosi döntések előkészítésével és végrehajtásával a Polgármesteri Hivatalt bízza meg.

(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő bérbe adható lakások, továbbá a bérbe adható nem lakás céljára szolgáló helyiségek felsorolását a rendelet 1. mellélete tartalmazza.

3. § (1) A Polgármesteri Hivatal a lakásgazdálkodási feladatok ellátása, az egyes kérelmek és pályázatok elbírálása céljából személyes adatokat kezel.

(2) Személyes adatokat kezelni csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4.§-ában, valamint az Európai Unió 2016/679 számú általános adatvédelmi rendeletében foglalt követelményeknek megfelelően lehet.

(3) Az érintett önkéntes hozzájárulása alapján az alábbi személyes adatok kezelhetők:

4. § (1) A Képviselő-testület, mint tulajdonos dönt arról, hogy a lakásokat:

(2) Bérlet útján történő hasznosítás esetében - a 5. § a) pontjában foglalt kivétellel - az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett vagy újonnan épült lakások

5. § Önkormányzati lakás az alábbi feltételekkel adható nem lakás céljára bérbe: A Képviselő-testület által megjelölt közérdekű okból természetes, valamint jogi személy részére teljes egészében.

6. § (1) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő életvitelszerűen a lakásban lakik. Nem teljesülése – a (2) bekezdés kivételével - a szerződés felmondását eredményezi.

(2) A bérlő a két hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni. A menthető okból elmulasztott, de felhívásra megtett bejelentésre, illetve a bejelentett -különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távollétre hivatkozással felmondani nem lehet.

7. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérbeadására az igénylő kérelme alapján történhet, akinek, illetve akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó jövedelme az igényjogosultság elbírálását megelőző három hónap időszakában a szociális vetítési alap négyszeresét nem haladta meg.

(2) Egyedi méltányosság alapján a jogosultság abban az esetben is megállapítható, ha a kérelmező, illetve családjának egy főre eső jövedelme az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladja.

(3) A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti kérelmet személyesen, postai úton vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani, melyhez csatolni kell:

(4) A beérkezett lakásigényléseket a Polgármesteri Hivatal érkezési sorrendben érkezteti és kezeli.

(5) Az igény kielégítését a bérbeadói joggyakorló megtagadja, ha az igénylő:

(6) A lakásba együttesen beköltöző házastársakkal — postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton — a Polgármesteri Hivatalhoz írásban benyújtott közös kérelmükre a lakásbérleti szerződést bérlőtársi minőségben kell megkötni.

(7) Ha az igénylés adataiban változás állott be, azt az igénylő 8 napon belül köteles bejelenteni. E kötelezettség elmulasztásával okozott károkért, hátrányokért kizárólag az igénylő felelős.

(8) Amennyiben az igénylő életkörülményeiben olyan változás áll be, amely alapján szociális juttatási formára a továbbiakban nem jogosult, részére szociális bérlakás nem adható, köteles 8 napon belül jelezni a bérbeadói jog gyakorlója felé.

8. § (1) Önkormányzati bérlakás szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén legfeljebb 5 évre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.

(2) A bérlő a bérleti szerződés megszűnését megelőzően legalább 30 nappal korábban írásban – személyesen, postai úton vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – benyújtott kérelmére szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén legfeljebb további 5 év időtartamra bérbe adható, amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, és a bérlő a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, közüzemi díjtartozása nincs. A fizetési kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat a kérelemhez csatolni kell.

(3) A hosszabbítás alapján legfeljebb 5 éves időtartam lejártát követően további évenkénti meghosszabbítására van lehetőség abban az esetben, ha a bérlő rászorultsága továbbra is fennáll és a fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

9. § (1) A lakás bérlő részére nyújtott lakbértámogatás mértékét a jogosultság feltételeit és az eljárási szabályokat a pénzbeli és természetbeni ellátásokról és támogatásokról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) Ha a bérlő (1) bekezdés szerinti lakbértámogatásra való jogosultsága nem áll fenn, a bérbeadó a fizetendő havi lakbér összegét a rendelet 2. melléklet 1. pontja szerint állapítja meg.

10. § (1) A Képviselő-testület azon családok részére, akiknek saját tulajdonú házuk elemi kár vagy egyéb vis maior esemény következtében megsemmisült, vagy lakhatatlanná vált az erre a célja kijelölt költségelvű ingatlanban ideiglenes elhelyezést biztosít.

(2) Ideiglenes elhelyezésre kizárólag az a természetes személy jogosult, aki

(3) Az ideiglenes elhelyezésről a Képviselő- testület tájékoztatásával egyidejűleg a polgármester dönt.

(4) Az ideiglenes elhelyezés időtartama maximum három hónap, amelyet a Képviselő-testület a bérlő kérelmére meghosszabbíthat.

(5) Az ideiglenesen elhelyezett személy az elhelyezés időtartama alatt az óvadék fizetési kötelezettsége alól mentesül, a lakás lakbérét, továbbá a lakás használatához kapcsolódóan felmerült közüzemi díjakat köteles fizetni.

(6) A bérbeadó a fizetendő havi lakbér összegét a rendelet 2. melléklet 2. pontja szerint állapítja meg.

11. § (1) A piaci alapon bérbeadható lakások meghirdetéséről a Képviselő-testület dönt pályázati ajánlattételi felhívás megjelenítésével amelyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a város hivatalos honlapján (www.nyekladhaza.hu).

(2) A piaci alapon bérbeadható lakások hasznosításáról az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet Versenyeztetési Keretszabályzata rendelkezik.

12. § (1) Önkormányzati bérlakás csak meghatározott időre legfeljebb 10 évre adható bérbe.

(2) A bérlő a bérleti szerződés megszűnését megelőzően legalább 30 nappal korábban írásban – személyesen, postai úton vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton – benyújtott kérelmére az önkormányzati bérlakás a bérleti jogviszony megszűnését követően újabb legfeljebb 10 év határozott időtartamra bérbeadható, amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, és a bérlő a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, közüzemi díjtartozása nincs. A fizetési kötelezettségek teljesítését igazoló dokumentumokat a kérelemhez csatolni kell. A 10 éves időtartam lejártát követően további évenkénti meghosszabbítására van lehetőség abban az esetben, ha a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak és a bérlő a fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

(3) A bérlőnek a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő részére óvadékot kell fizetni. Az óvadék mértéke két havi bérleti díj összege. A bérlő az óvadék összegét köteles a bérbeadó házi pénztárába befizetni vagy bankszámlájára utalni.

(4) A bérbeadó a fizetendő havi lakbér minimum összegét a rendelet 2. melléklet 3. pontja szerint állapítja meg.

13. § A lakásbérleti szerződés akkor köthető meg, ha a bérlő a szerződésben foglalt feltételeket vállalja.

14. § Az írásba foglalt bérleti szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

15. § A bérbeadó a bérlő részére a lakást leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át és veszi vissza. A leltárt a jelenlévő felek aláírásukkal kötelesek elismerni.

16. § (1) A bérlő és a vele együtt költöző személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

(2) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban évente munkanapokon előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti, melyet a bérlő tűrni köteles.

17. § A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, valamint a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztán tartásáról.

18. § (1) Írásbeli megállapodás alapján a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

(3) Ha a bérlő az átalakítási, korszerűsítési munkát bérbeadói hozzájárulás, vagy hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(4) Amennyiben a korszerűsítés, átalakítás folytán a lakás komfortfokozata is megváltozik, a lakbér emelése mellett a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás átalakítása, korszerűsítése költségeit a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki.

19. § A bérlő a közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos díjfizetési kötelezettségnek köteles eleget tenni.

20. § Az ingatlanhoz tartozó udvar jó karbantartása minden esetben a bérlő kötelezettsége.

21. § Az épületben a lakásban ezek berendezéseiben a bérlő magatartásából eredően keletkezett hiba, kár megtérítése a bérlőt terheli.

22. § (1) Az a személy, aki az önkormányzati bérlakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől – a (2) bekezdésben megállapított kivétellel - a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat köteles fizetni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított - 3-6 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege - 7-12 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének háromszoros összege, a 13. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse.

(4) Az önkényes beköltöző a beköltözés napjától az (1) – (2) bekezdés szerinti lakáshasználati díjat köteles fizetni.

(5) A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti bírósági eljárást megindítani.

23. § (1) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba:

(2) A bérlő, továbbá a bérlőtárs kizárólag a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba

(3) A bérlő az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyeket írásban postai úton vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott kérelmére a Képviselő-testület hozzájárulásával fogadhatja be.

(4) Amennyiben a bérlő az önkormányzati lakásba bérbeadói hozzájárulás nélkül fogad be valakit, a lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó elhelyezési kötelezettség nélkül azonnali hatállyal felmondja.

(5) A bérbeadó a (4) bekezdés szerinti felmondás jogának gyakorlása előtt köteles a bérlőt 15 napos határidő tűzésével felhívni, hogy a jogszabályellenes helyzetet szüntesse meg. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt a (4) bekezdés szerint felmondja.

(6) A bérbeadó a befogadáshoz azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha a befogadott írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor a lakásból mindennemű térítési és elhelyezési igény nélkül elköltözik.

(7) A lakásba együttesen beköltöző házastársakkal — postai úton, személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton — a Polgármesteri Hivatalhoz írásban benyújtott közös kérelmükre a lakásbérleti szerződést bérlőtársi minőségben kell megkötni.

24. § (1) A megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradt társbérlő részére kérelmére adható bérbe.

(2) Ha a lakásban több társbérlő maradt vissza, a megüresedett lakrészt annak kell bérbe adni, akinek a külön bejáratú lakrészén keresztül a megüresedett társbérleti lakrész megközelíthető.

(3) Amennyiben a társbérlő a megüresedett lakrészre nem tart igényt, úgy részére a korábbi használattal azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakást kell biztosítani.

25. § (1) Nem adható hozzájárulás az önkormányzati lakás egy részének vagy egészének albérletbe adásához.

(2) A hozzájárulás nélküli albérletbe adás a bérlő lényeges kötelezettségszegésének minősül.

26. § (1) A bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás és a hozzátartozó helyiségek használatáért bérleti díjat (lakbért) köteles fizetni.

(2) A Képviselő-testület a bérleti díj mértékét évente február 28. napjáig felülvizsgálja. Bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a bérleti szerződés díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani.

(3) A módosított lakbér közlésére irányadó eljárást az Ltv. 6. § (1)–(2) bekezdése állapítja meg.

(4) Az önkormányzati tulajdonú lakások - bérleti jogviszony jogcíme és komfortfokozat szerinti lakbérének mértékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

27. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnik a bérleti szerződében meghatározott időpontban, vagy feltétel bekövetkezésének napján, ha bérbeadó és a bérlő a szerződés meghosszabbításáról nem dönt.

(2) A szerződésben meghatározott idő lejárta előtt is megszűnik a lakásbérleti jogviszony

(3) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála következtében szűnt meg, a lakásban visszamaradó, a bérbeadó hozzájárulása nélkül jogszerűen befogadható személyek - eltérő megállapodás hiányában - a lakásbérleti jogot az alábbi sorrendben folytathatják: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, a bérlő szülője, amennyiben megfelel az önkormányzati lakás bérbeadására vonatkozó feltételeknek.

(4) A lakásbérleti jogviszony megszűnése után a lakásban visszamaradó, jogszerűen befogadott személy, határozott idejű bérleti jogviszony esetén a bérleti jognak a határozott idő való folytatására jogosult.

(5) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála következtében szűnik meg és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytathatná vagy elhelyezésre tarthatna igényt, lakásban lakó személy, ennek hiányában a bérlő örököse vagy hozzátartozója a lakást kiürítve a lakásban maradt hagyatéki tárgyak elszállításával, a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától, vagy a hagyatéki ügyben eljáró hatóságnál — hagyaték hiányában a hozzátartozó által tett — nemleges nyilatkozat felvételének dátumától számított 30 napon belül köteles a bérbeadónak visszaadni.

(6) Amennyiben hagyatéki eljárás indul, úgy a bérlő elhalálozásának napjától bérlemény visszaadásának napjáig terjedő időszakra a lakás üzemeltetési és fenntartási költsége, valamint a használati díj a lakás használóját, ennek hiányában az örököst terheli.

(7) Ha az örökös vagy hozzátartozó a hagyatéki tárgyakat a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától vagy hagyaték hiányában a nemleges nyilatkozat felvételének dátumától számított 30 napon belül felszólításra nem szállítja el, úgy a bérbeadó — az örökös vagy hozzátartozó költségére és veszélyére — raktárban vagy más arra alkalmas helyiségben helyezi el leltár felvétele mellett, és legfeljebb hat hónap időtartamig gondoskodik azok őrzéséről.

(8) Az (l) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség és határidő elmulasztása esetén az örökösök, mint jogcím nélküli lakáshasználók, az 22. § szerinti díjat kötelesek a lakás használatáért fizetni.

28. § (1) A bérlő és a Képviselő-testület a határozatlan időre kötött bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik, ha a bérlő másik önkormányzati bérlakás bérbeadását nem kéri.

(2) A Képviselő-testület a határozatlan időre szóló bérleti szerződést a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása céljából felmondhatja, ebben az esetben a bérlő részére cserelakást kell felajánlani.

(3) A Képviselő-testület felmondhatja a szerződést, ha a bérlő a Képviselő-testület hozzájárulása nélkül más személyt a lakásba befogad.

(4) Az egyéb felmondási okokat az Ltv. 24–26. §-a szabályozza.

(5) A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személyt – az Ltv. alapján a bérleti jog folytatására jogosult kivételével – másik lakásra nem tarthat igényt.

29. § (1) Az épületben vagy a bérlő lakásában a bérbeadó kötelezettségét jelentő munkálatokat kell elvégezni és ezek a karbantartási, felújítási, helyreállítási munkák csak a bérlő átmeneti kiköltözése esetén végezhetők el, a bérbeadó köteles a bérlő elhelyezéséről a munkavégzés idejére átmeneti lakás biztosításával gondoskodni.

(2) A lakásban a bérlő kötelezettségét jelentő munkálatok, vagy a bérlő által kezdeményezett, bérbeadó által írásban jóváhagyott korszerűsítési munkálatok elvégzésére kerül sor, a bérbeadó nem köteles munkálatok időtartamára átmeneti lakást biztosítani.

(3) A felajánlott átmeneti lakás vonatkozásában a bérbeadót terhelő kötelezettség kizárólag a lakás biztosítására vonatkozik.

(4) Átmeneti lakás biztosítása esetén

(5) A bérbeadót terhelő munkálatok elvégzése és a bérelt lakás kapcsán a bérleti jogviszony szünetelése nem haladhatja meg a két hónapot.

(6) Amennyiben a bérlő a felajánlott átmeneti lakást nem fogadja el, elhelyezéséről saját magának kell gondoskodni, mellyel kapcsolatban megtérítési igénnyel a bérbeadó felé nem élhet.

30. § Az önkormányzati tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, a felek jogaira és kötelezettségeire, a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni a II. Fejezetben foglalt eltérésekkel.

31. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlésének meghirdetéséről a Képviselő-testület dönt pályázati ajánlattételi felhívás megjelenítésével amelyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a város hivatalos honlapján (www.nyekladhaza.hu).

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosításáról az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet Versenyeztetési Keretszabályzata rendelkezik.

(3) Az (l) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően a nem lakás céljára szolgáló helyiség a Képviselő-testület egyedi döntése alapján közérdekből, a helyi közszolgáltatások biztosítása, illetve kötelező elhelyezési feladatok megoldása érdekében, továbbá kérelemre indult eljárásban, több mint egy éve kiadatlan ingatlanok esetében pályázati eljárás lefolytatása nélkül is bérbe adható.

(4) A nem lakás céljára szolgáló helyiségre bérleti szerződés határozott időre köthető, amelynek időtartama legfeljebb öt év. Az (I) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bérleti szerződés a Képviselő-testület egyedi döntése alapján határozatlan időre is köthető.

(5) A bérlő a bérleti szerződés megszűnését megelőzően legalább 30 nappal korábban írásban — személyesen, postai úton, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton — benyújtott kérelmére a bérleti jogviszonynak a bérleti időtartam lejárta miatti megszűnését követően a bérlemény a Képviselő-testület döntése alapján újabb, legfeljebb 5 éves határozott időtartamra bérbe adható, amennyiben a bérbeadás feltételei továbbra is fennállnak, és a bérleti szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(6) Az önkormányzati tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása esetén a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg óvadékot kell fizetni. Az óvadék a bérlő által okozott és meg nem térített károk, valamint a vállalt és nem teljesített kötelezettségek fedezetére szolgál. A szerződés tartama alatt az óvadék részben vagy egészben történő felhasználása esetén a bérlő köteles haladéktalanul az óvadékot az eredeti összegre kiegészíteni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani, Az óvadék igénybevétele a bérbeadót szerződésszegés esetén megillető egyéb jogokat nem érinti. A bérleti jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvadék igénybe nem vett összegét kamatmentesen vissza kell fizetni.

(7) Az óvadék összege a bérleti szerződés megkötésekor érvényes havi bérleti díj összegének kétszerese. A helyiségbérleti szerződés megszűnését követően — amennyiben a bérlőnek nincs bérleti díj tartozása, közüzemi, kommunális díj hátraléka és a helyiség állagának rendeltetésszerű helyreállítása és tisztasági festése megtörtént — a bérbeadó az óvadékot a megszűnéstől számított 15 napon belül visszafizeti bérlő részére.

32. § (1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a szervezet:

(2) Bérbeadó a helyiségbérleti szerződésben meghatározott időpontban a pályázati hirdetményben megjelölt állapotban és felszereltséggel, átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével köteles a helyiséget a bérlő részére átadni.

(3) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a nem lakás céljára szolgáló helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, berendezve.

(4) A bérlő köteles gondoskodni a

33. § (1) A bérlő a bérleti díjat havonta előre egy összegben, legkésőbb tárgyhó 10. napjáig köteles megfizetni.

(2) A Képviselő-testület a bérleti díjak összegét évente február 28. napjáig felülvizsgálhatja és dönthet azok inflációt meghaladó mértékű emeléséről.

(3) Tevékenységhez kötötten bérbeadott helyiségek esetén a tevékenység megszűnésével a bérbeadó jogosult azonnali hatályú felmondással élni.

(4) A helyiségben végzett tevékenység megváltoztatásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges.

34. § (1) A bérlő a Képviselő-testület hozzájárulásával más személyt a nem lakás céljára szolgáló helyiségbe befogadhat, ha azonos, vagy hasonló jellegű tevékenységet folytat és a helyiségre bérlőtársi szerződést kötnek.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs jogosult az egész helyiség vonatkozásában a bérleti jogviszony folytatására.

35. § (1) A bérlő a nem lakás céljára szolgáló helyiséget a Képviselő-testület hozzájárulásával másik önkormányzati tulajdonú helyiségre elcserélheti.

(2) A Képviselő-testület a nem lakás céljára szolgáló helyiségek cseréjéhez akkor járulhat hozzá, ha az új bérlő az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel rendelkezik és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, valamint az új bérlő a bérleti szerződés megkötése előtt mindkét fél külön-külön az éves bérleti díjnak megfelelő összegű egyszeri vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizet az önkormányzatnak.

(3) Nem adható hozzájárulás a bérlő általi bérleti jog átruházásához vagy a helyiség albérletbe adásához.

36. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat

(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a Képviselő-testület dönt a lakás értékesítésének a feltételeiről.

(3) A lakás vételára – a lakások és helyiségek bérletére, valamint az Ltv. 52. §-a figyelembevételével – független értékbecslő által elkészített, három hónapnál nem régebbi szakvéleményben foglaltak alapján a Képviselő-testület által megállapított, vagy annál magasabb összegben meghatározott forgalmi érték.

37. § (1) A Képviselő – testület az Ltv. 49.§-ában biztosított elővásárlási jog jogosultja részére kérelem alapján, vagy a bérbeadó kezdeményezésére a rendeletben foglaltak szerint értékesíti a lakást, amennyiben az adott lakásra érvényes bérleti jog áll fenn. A vételre irányuló kérelmet írásban, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton kell benyújtani.

(2) Az önkormányzat az elővásárlási jog jogosultja által benyújtott vételi nyilatkozat beérkezésétől számított 60 napon belül megküldi a jogosultnak az adásvételre vonatkozó szerződéses nyilatkozatot.

(3) A szerződéses nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

(4) Ha az elővásárlási jog jogosultja az önkormányzat szerződéses nyilatkozatát elfogadja, az adásvételi szerződést a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattétel átvételétől számított 60 napon belül vele meg kell kötni. A bérbeadó a szerződéses nyilatkozathoz 60 napig van kötve. A bérbeadó az érdekelt kérelmére – indokolt esetben – a nyilatkozattételre és a szerződés megkötésére előírt határidőt egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

38. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakások értékesítése esetében a lakás vételárának meghatározására a rendelet 38. § (3) bekezdése az irányadó.

(2) ) Az értékbecslő által megállapított forgalmi értéket csökkenteni kell a bérlőnek az öt évre visszamenőlegesen a lakásra fordított, igazolható, az önkormányzattal előzetesen egyeztetett és az önkormányzat által jóváhagyott, az önkormányzat által meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékével. A beruházások értékelése során figyelemmel kell lenni az értékcsökkenési leírásnak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1–2. mellékleteiben rögzített szabályaira és a leírási kulcsok mértékére.

(3) A lakások elidegenítése során a vételár megfizetése történhet egy összegben, vagy részletfizetés is engedélyezhető. A részletfizetési kedvezmény időtartama a jogosult kérelmére legalább 15 év lehet.

(4) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg vállalja a teljes vételár megfizetését, részére a vételárból 5% kedvezményt kell biztosítani.

(5)¹ Részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor fizetendő vételárrészlet mértéke a vételár 20 %-a. A fennmaradó vételárrészt a jogosult kérelmében foglaltak szerint, amennyiben a kérelem erről nem rendelkezik, abban az esetben havonta egyenlő részletekben kell megfizetni, minden hónap utolsó napjáig.

(6) A részletfizetés annak teljes időtartama alatt kamatmentes.

(7) Amennyiben a vevő részletfizetés esetén a szerződésben vállalt futamidő lejárata előtt kiegyenlíti a fennmaradó teljes vételárrészt, abból 10% kedvezmény illeti meg.

(8) Amennyiben a lakás elidegenítése részletfizetési kedvezmény biztosításával történt, és a vevő elmulasztja legalább három havi törlesztőrészlet kiegyenlítését, elveszíti a részletfizetés lehetőségét, és a teljes fennmaradó vételárrész megfizetése egy összegben válik esedékessé.

39. § (1)²

(2) Az ingatlan harmadik fél általi további megterhelése csak a Képviselő-testület hozzájárulásával lehetséges.

(3) Öröklés, tartási, életjáradéki szerződés, valamint volt házastársak, illetve testvérek közös tulajdonának megszüntetése esetén, amennyiben a jogügylet folytán a fizetési kötelezettséget vállaló személyében változás következik be, a tartozás összege a meglévő szerződés szerinti feltételekkel és a Képviselő-testület hozzájárulásával átvállalható.

40. § (1) Az egymillió forint értékhatárt meghaladó, üresen álló lakás értékesítéséről a Képviselő-testület dönt pályázati ajánlattételi felhívás megjelenítésével amelyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik az önkormányzat hirdetőtábláján valamint a város hivatalos honlapján (www.nyekladhaza.hu).

(2) Az üresen álló lakások hasznosításáról az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet Versenyeztetési Keretszabályzata rendelkezik.

(3) A vételárat főszabályként egy összegben kell megfizetni. A Képviselő-testület indokolt esetben, a körülmények mérlegelésével, egyedi döntést hozva részletfizetési lehetőséget is biztosíthat.

41. § Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a bérlő részére elővásárlási jog alapján, üres állapotban versenytárgyalás útján lehet elidegeníteni.

42. § A Képviselő – testület az Ltv. 58. § (1) bekezdésében biztosított elővásárlási jog alapján a bérlő részére kérelemre, vagy a bérbeadó kezdeményezésére a rendeletben foglaltak szerint értékesíti a helyiséget, amennyiben arra érvényes bérleti jog áll fenn. A vételre irányuló kérelmet írásban, vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton kell benyújtani.

43. § (1) A helyiségek vételára – az Ltv. 58. §-ának figyelembevételével – a független értékbecslő által elkészített, három hónapnál nem régebbi szakvéleményben foglalt forgalmi értékkel egyezik meg, vagy attól magasabb összeg lehet. A vételárból kedvezmény nem biztosítható.

(2) A helyiségek elidegenítése során a vételár megfizetése történhet egy összegben, vagy részletfizetés is engedélyezhető. A részletfizetési kedvezmény időtartama legfeljebb 1 év lehet.

(3) Amennyiben a helyiség elidegenítése részletfizetési kedvezmény biztosításával történik, a vevő köteles az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg megfizetni a teljes vételár legalább 50%-át, a fennmaradó vételárrész kiegyenlítésére legfeljebb 1 éven belül, havi egyenlő részletekben van lehetőség.

(4) A részletfizetés annak teljes időtartama alatt kamatmentes.

(5) ) Amennyiben a helyiség elidegenítése részletfizetési kedvezmény biztosításával történt, és a vevő elmulasztja legalább három havi törlesztőrészlet kiegyenlítését, elveszíti a részletfizetés lehetőségét, és a teljes fennmaradó vételárrész megfizetése egy összegben válik esedékessé.

44. § Részletfizetés esetén az értékesítés a tulajdonjog fenntartásával történik, amit az ingatlan-nyilvántartásban is rögzíteni kell. Az ingatlan tulajdonjogának átruházása csak a teljes vételár kiegyenlítését követően történhet meg.

45. § (1) Az egymillió forint értékhatárt meghaladó, üresen álló helyiségek értékesítéséről a Képviselő-testület dönt pályázati ajánlattételi felhívás megjelenítésével amelyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik az önkormányzat hirdetőtábláján valamint a város hivatalos honlapján (www.nyekladhaza.hu).

(2) Az üresen álló helyiségek hasznosításáról az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló önkormányzati rendelet Versenyeztetési Keretszabályzata rendelkezik.

(3) A helyiségek értékesítése során a vételár megfizetése csak egy összegben történhet, részletfizetési kedvezmény nem biztosítható.

46. § (1) Az Önkormányzat az Ltv. 62. § (1)-(2) bekezdés alá tartozó lakóépületeinek elidegenítéséből származó bevételei az Ltv. 62. § (3) bekezdésében előírt felhasználási célok közül az alábbi célokra fordíthatók:

(2) Az elidegenítésből származó bevételek felhasználásáról a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt.

47. § Ez a rendelet a 2023. április 01. napján lép hatályba, és rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.