Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdése szerint e törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat, valamint a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: önkormányzat) rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint – a vármegyei önkormányzat kivételével – települési adókat vezethet be.

A Htv. 1/A. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket törvény nem tilt. A települési önkormányzat települési adót – a termőföld, a termőföld tulajdonjoga, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog kivételével – bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.

(3) A települési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.

(4) A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat települési adót önadózással megállapítandó adóként is bevezethet.

(5) A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele, amelyet fejlesztési célra és a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használhat fel.

A Htv. 2. §-a szerint az önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. A Htv. 3. § (1) bekezdése értelmében ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény alkalmazásában adóalany:

a) a magánszemély,

b) a jogi személy, egyéb szervezet,

c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a szerint fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

A Htv. 24. §-a szerint a kommunális adókötelezettség terheli a 12. §-ban, valamint a 18. §-ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok.

A Htv 12. § (1) bekezdése értelmében az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). A Htv 18. §-a szerint az adó alanya (3. §) az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a 12. §-ban foglaltak az irányadók.

A Htv. értelmező rendelkezése értelmében kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási – ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út és járda építés.

A helyi adók tekintetében a képviselő-testület évenként felülvizsgálja az adók mértékét, illetve dönthet új adónem bevezetéséről.

Az ismertetett jogszabály étemében valamely adóév január 1. napján hatályba léptetni szándékozó új adónemet bevezető, vagy a hatályos szabályozást (pl. adómérték tekintetében) módosító adórendelet legkorábban a kihirdetést követő 30. napon léptethető hatályba. Fentiekre való tekintettel, amennyiben a Képviselő-testület 2025. január 01. napi hatállyal új adórendeletet kíván elfogadni, arról 2024. november 30. napjáig döntenie kell.

Jelen előterjesztés és rendelet-tervezet a magánszemélyek kommunális adójának 2025. január 01. napi bevezetésére tesz javaslatot, mint új helyi adó. A rendelet hatálya Nyékládháza Város Önkormányzata illetékességi területén magánszemély tulajdonában álló, belterületen lévő lakásra terjedne ki. Településünkön a Központi Címregiszterből nyert adatok alapján a lakóingatlanok száma 1740 db, amelyben nem szerepelnek az üdülő és a zártkerti ingatlanok. A címregiszterből kiindulva 2025. évre a várható adóelőírás mértéke kommunális adó címen 20.880.000,-Ft.

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakás és nem lakás céljára szolgáló építmények építményadójáról és telekadóról szóló 8/2015. (IX. 17.) önkormányzati rendelete alapján építményadó fizetésére kötelezett magánszemélyek az üdülőövezetben és a hegyen lévő építmények, illetve a belterületi beépítettlen telkek tulajdonosai.

A rendelet azzal a céllal került megalkotásra, hogy a településen megvalósuljon a közös teherviselés, amelyet a belterületi lakással rendelkező magánszemélyekre is szükséges kiterjeszteni.

A kommunális adóból befolyt többletbevételek elsősorban a település közútjainak, járdáinak felújítására, a felújításokhoz kapcsolódó hazai pályázatok önrészének biztosítására, a település meglévő infrastruktúrának karbantartására és városüzemeltetési feladatok ellátási költségeinek fedezetéül szolgálnak. A bevételek lehetőséget teremtenének tereink, parkjaink, közösségi színtereink korszerűsítésére, szebbétételére, illetve a lakossági igények minél szélesebb körű kielégítésére.