Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdése szerint e törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat, valamint a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: önkormányzat) rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint – a vármegyei önkormányzat kivételével – települési adókat vezethet be.

A Htv. 1/A. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket törvény nem tilt. A települési önkormányzat települési adót – a termőföld, a termőföld tulajdonjoga, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog kivételével – bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.

A Htv. 1/A. § (5) bejkezdése alapján a települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele, amelyet fejlesztési célra és a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használhat fel.

A Htv. 2. §-a szerint az önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. A Htv. 3. § (1) bekezdése értelmében ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény alkalmazásában adóalany:

a) a magánszemély,

b) a jogi személy, egyéb szervezet,

c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a szerint fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

A helyi adók tekintetében a képviselő-testület évenként felülvizsgálja az adók mértékét, illetve dönthet új adónem bevezetéséről.

Az ismertetett jogszabály értelmében valamely adóév január 1. napján hatályba léptetni szándékozó új adónemet bevezető, vagy a hatályos szabályozást (pl. adómérték tekintetében) módosító adórendelet legkorábban a kihirdetést követő 30. napon léptethető hatályba. Fentiekre való tekintettel, amennyiben a Képviselő-testület 2025. január 01. napi hatállyal a fizetési kötelezettség terhét növelő adórendeletet kíván elfogadni, arról 2024. november 30. napjáig döntenie kell.

Jelen előterjesztés és rendelet-tervezet a lakás és nem lakás céljára szolgáló építmények építményadójáról és telekadóról szóló 8/2015.(IX. 17.) önkormányzati rendelet módosítására tesz javaslatot.

A javaslat értelmében 2025. január 01. napjától a építményadó a Htv. 52. § 45. pontja szerinti kereskedelmi egység és kiegészítő helyiségei, az ezekhez tartozó gépjárműtároló, melléképület, és melléképületrész, - a felsoroltakhoz nem tartozó - az üzleti célt szolgáló épület, építmény, így különösen raktár, üvegház, műhely, szerviz, üzem, üzemcsarnok, hűtőház, gyár, továbbá ezek melléképülete és melléképületrésze és a hozzá tartozó gépjárműtároló esetén az adó mértéke 300,-Ft/m²-ről 600,-Ft/m²-re, illetve az említett kategóriákba nem sorolt épületek, így az üdülőövezetek után fizetendő adó mértéke 600,-Ft/m²-ről 1200,-Ft/m²-re változna.

Az adóemelésből befolyt többletbevételek elsősorban a település közútjainak, járdáinak felújítására, a felújításokhoz kapcsolódó hazai pályázatok önrészének biztosítására, a település meglévő infrastruktúrának karbantartására és városüzemeltetési feladatok ellátási költségeinek fedezetéül szolgálnak. A bevételek lehetőséget teremtenének tereink, parkjaink, közösségi színtereink korszerűsítésére, szebbétételére, illetve a lakossági igények minél szélesebb körű kielégítésére.

A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény – az adórendszer egyszerűsítése érdekében – hatályon kívül helyező rendelkezésekkel 2020. július 15-i hatállyal kiemelte a helyi adókról szóló törvényből a reklámhordozók helyi építmény-adókötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket, amire tekintettel a rendelet-tervezet hatályon kívül helyezi a reklámhordozóra vonatkozó rendelkezéseket.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 2024. szeptember 01. napjától hatálytalan, amire figyelemmel a módosítás beépíti helyette a rendeletbe a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényre való hivatkozást.