Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a helyi adóval és gazdaságszervezéssel kapcsolatos feladatok.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdése szerint e törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat, valamint a vármegyei önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban együtt: önkormányzat) rendelettel az önkormányzat illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint – a vármegyei önkormányzat kivételével – települési adókat vezethet be.

A Htv. 1/A. § (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket törvény nem tilt. A települési önkormányzat települési adót – a termőföld, a termőföld tulajdonjoga, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog kivételével – bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya.

A Htv. 1/A. § (5) bekezdése alapján a települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele, amelyet fejlesztési célra és a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használhat fel.

A Htv. 2. §-a szerint az önkormányzat adómegállapítási joga az e törvényben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. A Htv. 3. § (1) bekezdése értelmében ha e törvény másként nem rendelkezik, a törvény alkalmazásában adóalany:

a) a magánszemély,

b) a jogi személy, egyéb szervezet,

c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése.

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a szerint fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

A helyi adók tekintetében a képviselő-testület évenként felülvizsgálja az adók mértékét, illetve dönthet új adónem bevezetéséről.

Nyékládháza Város Önkormányzata képviselő-testülete a lakás és nem lakás céljára szolgáló építmények építményadójáról és telekadóról szóló 8/2015. (IX. 17.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Önkormányzati Rendelet) a 2024. november 27. napi ülésén, a 16/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendeletével módosította. A módosító döntés értelmében 2025. január 01. napjától az építményadó évi mértéke, a hatályos településrendezési eszközök szerint üdülőterület övezetébe tartozó területen található és az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház, lakóépület, lakás megnevezéssel nyilvántartott épületek esetében 1200 Ft/m²-re emelkedett.

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2025. szeptember 24. napi ülésén tárgyalta a 2026. évi költségvetési koncepciót, amelyben a képviselő-testület döntött az üdülőövezet építményadója vonatkozásában is.

A képviselő-testület döntése alapján az alábbi módosítás kerül előterjesztésre:

A 25%-os adókedvezmény kizárólag az üdülőövezetben található ingatlanok esetében kerülne alkalmazásra az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

Nyékládháza Város Hivatala adónyilvántartása szerint az üdülőövezetben 207 darab olyan ingatlan van, amelybe állandó lakóhely vagy tartózkodási hely van létesítve. A 207 darab ingatlan összesen 11784 m² alapterületű.

Amennyiben mind a 207 darab ingatlan esetében minden adóalany megfelel az összes feltételnek és kérelmezi az adókedvezményt, akkor a 3.535.200,-Ft-tal kevesebb építményadó kerül kiszabásra a 2026. évre vonatkozólag. A rendelet-tervezet elfogadása esetén a kedvezményre jogosultak esetében az építményadó éves összege 900 Ft/m²-re változik.

Htv. 6/A. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat a rendeletében megállapított, lakóhelyhez kapcsolódó kedvezmény, mentesség igénybevételének feltételeként írhatja elő a lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhely vagy tartózkodási hely tényét.

(2) Az önkormányzat döntésétől függően az adóalany a lakóhelyhez kapcsolódó kedvezmény, mentesség igénybevételére az (1) bekezdés alapján előírt lakcímbejelentési feltétel teljesítésének hiányában is jogosulttá válik, ha hitelt érdemlően – így különösen a saját nevére szóló közüzemi számlákkal – igazolja, hogy a kedvezmény, mentesség tárgyát képező lakás ténylegesen (életvitelszerűen) a lakóhelyéül szolgál.

Jelen előterjesztés és rendelet-tervezet a lakás és nem lakás céljára szolgáló építmények építményadójáról és telekadóról szóló 8/2015.(IX. 17.) önkormányzati rendelet módosítására tesz javaslatot, az üdülőterület övezetéhez tartozó területen található és az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház, lakóépület, lakás megnevezéssel nyilvántartott épületekre vonatkozó adókedvezmény bevezetésével.