Onga Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2013. (II. 13.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2020. 05. 22- 2022. 08. 31Onga Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2013. (II. 13.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól1
Onga Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-ban kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
I.
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) Onga Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az Önkormányzat által alapított és irányítása alatt működő költségvetési szervekre;
b) az Önkormányzat vagyonának teljes körére, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyon.
II.
Az önkormányzati vagyon
2. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a járdák, terek és parkok,
c) a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,
d) a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai,
e) a védett természeti területek,
f) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az Önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.
Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó forgalomképtelen vagyonelemeket a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
(3) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet 3. függeléke tartalmazza.
III.
Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár
3. § A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 110. §-ában meghatározottak szerint kell nyilvántartást vezetni.
4. § A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell bemutatni. Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonról a jegyző háromévente átfogó leltárt készít.
5. § Az Nvt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítésről a polgármester gondoskodik, és a képviselő-testület hagyja jóvá. Az első közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet legkésőbb 2015. január 1. napjáig el kell fogadni.
IV.
Rendelkezés a vagyonnal
6. § A korlátozottan forgalomképes vagyonhoz és az üzleti vagyonhoz kapcsolódóan minden döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
7. § A képviselő-testület az önkormányzati vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.
V.
Az önkormányzati vagyon átruházása
8. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében 25 millió forint értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet.
(2) Az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenyeztetési eljárás szabályait külön jogszabályban nem szabályozott esetekben a képviselő-testület által jóváhagyott, e rendelet 1. mellékletét képező „Versenyeztetési Szabályzat” tartalmazza.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - az Nvtv. 14. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg.
(4) A szerződés megkötésére az önkormányzat képviseletében a polgármester jogosult.
VI.
A felajánlott vagyon elfogadása
9. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő a képviselő-testület jóváhagyásával fogadhatja el, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.
VII.
Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
10. § (1) A képviselő-testület a vagyontárgyak értékesítése esetén a vagyontárgy értékét:
a) ingatlanvagyon és vagyoni értékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés,
b) ingó vagyon esetén legalább a könyv szerinti nyilvántartás alapján állapítja meg.
VIII.
Eljárás a tulajdonos képviseletében
11. § (1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
IX.
Vagyonkezelői jogra vonatkozó szabályok
12. § Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvtv. rendelkezései szerint, az ott meghatározott személyekkel, az önkormányzat közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető. Az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó vagyonkezelői szerződés kötelező elemeit, továbbá a szerződés felmondására vonatkozó részletszabályokat az Nvtv. rendelkezései tartalmazzák.
X.
Önkormányzati követelésekről való lemondás
13. § (1) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárásban, ha a felszámoló írásbeli nyilatkozata szerint a követelés várhatóan nem térül meg,
d) ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással hajtható be,
e) ha a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel,
f) a jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél érdekében, ha a lemondás a közérdekű cél megvalósítását szolgálja.
(2) Amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik az önkormányzat követeléseiről lemondani a Képviselő-testület jogosult.
XI.
Záró rendelkezések
14. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 12/2007. (X.17.) számú önkormányzati rendelet.
1. melléklet
3.1. A kiíró a pályázati felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
4.1. A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázatban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani (pl. megyei lap, település honlapja).
4.2. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
5.1. A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a Hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket köteles tiszteletben tartani, és biztosítani a pályázat kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.
5.2. A pályázó a pályázati kiírás átvételétől köteles a pályázati eljárás ezen rendeletben szabályozott előírásait betartani.
6.1. A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a hirdetményt a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket tiszteletben tartja, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet köteles megtartani, és a pályázat kiírásával, továbbá értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát biztosítani.
6.2. A kiíró a pályázattal kapcsolatos rendelkezési jogát, így különösen a pályázati felhívás feltételeinek utólagos módosítását, a pályázat visszavonását, a közzétett eljárási rend szabályainak megváltozását kizárólag a jelen pályázati eljárási rend keretei között úgy gyakorolhatja, hogy azzal a pályázattal érintett személyek lényeges jogos érdekeit ne sértse.
6.3. Az e Szabályzatban biztosított jogokat azok rendeltetésével összhangban és a jóhiszeműség követelményének megfelelően kell gyakorolni.
7.1. A szabályzat alkalmazásában az alábbi fogalmakat a következő értelemben kell alkalmazni:
a) Kiíró (ajánlatkérő): a Képviselő-testület. A Képviselő-testület felhatalmazása alapján kiíró lehet a polgármester.
b) Ajánlattevő (pályázó): bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet.
c) Önkormányzati vagyon: az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet hatálya alá tartozó vagyon.
d) Nyilvános ajánlatkérés: az önkormányzati vagyon (vagyonrész) vásárlására és hasznosítására pályázati kiírás közzétételével történő felhívás, amelyet a település honlapján, a Képviselő-testület egyedi döntése alapján a megyei lapban is lehetséges vásárlók – egyedileg előre meg nem határozott köre – részére tesznek közzé.
e) Zártkörű (meghívásos) pályázat: a vagyon (vagyonrész) és hasznosítására vonatkozó ajánlattételre oly módon történő felhívás, hogy a pályázatra kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
f) Egyfordulós pályázat: az olyan pályázat, amelynek kiírása során a pályázati felhívásban az összes pályázati feltétel konkrétan rögzítve szerepel, és az így beérkezett ajánlatok a megkötendő szerződés részét képezik.
g) Többfordulós pályázat: az a pályázat, melynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett pályázók közül a kiíró kiválasztja a következő forduló résztvevőit.
h) Pályázati felhívás: a pályázati kiírás legfontosabb elemeit tartalmazza.
8.1. A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.
8.2. A pályázatok nyilvánosak, kivéve, ha a Képviselő-testület zártkörű (meghívásos) pályázat kiírásáról dönt.
8.3. Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott, vagy a projekt iránt már érdeklődő befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé.
9.1. A pályázat kiírásáról a Képviselő-testület dönt.
9.2. A nyilvános pályázati felhívást a település honlapján kell meghirdetni.
9.3. A zártkörű pályázatról a kiíró az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül értesíti.
9.4. Zártkörű pályáztatás esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást. Zártkörű pályázat esetén az ajánlatkérés tényét a település honlapján kell nyilvánosságra hozni. A részletes kiírást a pályázatok benyújtására megállapított határidő kezdő napján, de legalább 30 nappal megelőzően kell a pályázóknak megküldeni.
9.5. A 20 millió forint feletti ingatlan értékesítése a Képviselő-testület egyedi döntése alapján megyei vagy országos szaklapban is kerüljön meghirdetésre.
10.1. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét,
b) a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű),
c) a pályázattal értékesítendő, hasznosítandó vagyon megnevezését és szükség szerint annak értékét (névértékét),
d) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos idejét,
e) az ajánlati kötöttség tartalmát (az értékesítés, hasznosítás feltételeit, a fizetési feltételeket, a hatósági követelményi rendszert, a kötelezettség teljesítésének garancia- és szankciórendszerét),
f) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését,
g) a megtekintés helyét, módját, idejét és esetleges költségét,
h) a pályázati biztosítékok megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,
i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatokat eredménytelennek minősítse, és egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ezzel egyidejűleg új pályázat kiírására legyen lehetősége.
10.2. A részletes kiírás és eljárás tartalmazza:
a) a forgalomképes vagyon adatait,
b) a pályázati biztosíték megjelölését,
c) az ajánlatok elbírálásának menetét:
10.3. A pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban előírható, hogy az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásakor szerződéstervezetet is csatolnia kell, vagy a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.
11.1. A kiíró a pályázati felhívásban a részletes pályázati kiírás átadását meghatározott mértékű térítési díj megfizetéséhez kötheti.
11.2. A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát.
11.3. A benyújtott pályázatokat legalább a pályázatlezárásáig titkosan kell kezelni.
12.1. A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
12.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után a 12.3 bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - vissza kell adni. A biztosíték csak készpénz lehet. A biztosíték összegét a kiíró határozza meg, ezt a pályázati felhívásban teszi közzé.
12.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
13.1. A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.
13.2. A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
15.1. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.
15.2. A pályázati felhívás visszavonása esetén a- ha a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.
16.1. Ha az ajánlattevő, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázattitkosságát megsértette, a pályázó kizárható az eljárásból.
16.2. A pályázati kiírásban vagy a részletes pályázati kiírásban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonhatja maga után.
19.1. Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban legalább 3 példányban aláírva, személyesen vagy meghatalmazott útján kötelesek benyújtani.
19.2. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:
a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,
b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,
c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,
d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan,
e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.
19.3. Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, - vagy kétséget kizáróan igazolható, - hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta, illetve igazolja a biztosíték összegének letételét.
21.1. A pályázatok beérkezése során az átvevő - a kiíró képviselője - az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra és egyúttal igazolja az átvétel tényét.
21.2. Az ajánlati dokumentumok beérkezésük sorrendjében kapnak sorszámot.
21.3. A határidőben beérkezett pályázatok felbontásán a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik, valamint a Bíráló Bizottság vehet részt.
21.4. Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
21.5. A Bíráló Bizottság - ha nem vesznek részt az eljárásban a kiíró, illetve képviselője - feladata:
a) tanúsítja a beérkezett pályázatok szabályos felbontását,
b) ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki, formai követelményeknek,
c) rögzíti az ajánlatok darabszámát,
d) rögzíti a pályázat felbontásakor ismertetett óvásokat, kifogásokat, észrevételeket,
e) megállapítja az ajánlatok érvényességét vagy érvénytelenségét.
21.6. Azok az ajánlattevők, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárási további szakaszában nem vehetnek részt.
21.7. A kiíró képviselője annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése és összehasonlítása jobban elvégezhető legyen, az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázótól, ezeket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
21.8. Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint az e rendeletben foglalt feltételeknek.
22.1. Az érvényes pályázati ajánlatokat a kiíró vagy az általa meghatározott bizottság bírálja el.
22.2. A bírálót a kiíró a pályázat kiírásáról szóló döntéssel egyidejűleg jelöli ki.
22.3. Az ajánlatok elbírálásában résztvevő személyeket és az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli.
22.4. Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni.
22.5. Az ajánlatok elbírálása során az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
22.6. A pályázat értékelésében (elbírálásában, eredményének megállapításában) résztvevő szakértő személy vagy vagyonkezelő szervezet képviselője nem lehet:
a) az ajánlatot benyújtó pályázó közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b) )
b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja,
c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott munkatársa, megbízottja
d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
e) az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa (résztulajdonosa) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, melynek az ajánlatot benyújtó pályázó, vagy a pályázó tulajdonában (résztulajdonában) álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy tagja, továbbá vezető tisztségviselője.
22.7. A pályázat értékelésében (elbírálásában) résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn. Ezen rendelkezéseket a pályázatok értékelésében (elbírálásában) részt vevő valamennyi személyre megfelelően alkalmazni kell.
23.1. Az elbírálásra jogosult dönt arról, hogy a pályázateredményes volt-e, vagy nem.
23.2. Eredménytelen a pályázat, ha:
a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,
b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,
c) kétfordulós pályázat esetén a második fordulón egyetlen ajánlattevő sem jelent meg, illetve a második fordulóra meghívott egyetlen pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek,
d) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett dönt.
e) a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.
24.1. A kiíró a pályázati felhívásban közzétéve a részletes pályázati kiírás átadását meghatározott mértékű térítési díj megfizetéséhez kötheti.
24.2. A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát.
24.3. A benyújtott pályázatokat legalább a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.
25.1. Kétfordulós pályázat esetén a kiíró ajánlataik módosítására felhívja az első forduló valamennyi résztvevőjét, vagy az általa meghatározott számú legjobbnak minősített ajánlattevőt, a pályázati kiírásban foglaltak szerint.
25.2. A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.
26.1. A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.
26.2. Zártkörű pályázati eljárás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.
27.1. Csak azzal a pályázóval köthető szerződés (kivéve 27.3.), aki a pályázatot megnyerte.
27.2. A szerződést a pályázat eredményének kihirdetése után a lehető legrövidebb időn belül meg kell kötni. A szerződést úgy kell megkötni, hogy a pályázat nyertesének az ajánlati kötöttsége még fennálljon.
27.3. Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, úgy a kiíró jogosult a soron következővel szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
27.4. A nyertes pályázóval megkötött szerződés után az értékesített ingatlant (ingóságot) a készletnyilvántartásból és a vagyonkataszterből ki kell vezetni.
29.1. Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:
29.2. A hirdetési felhívást minimálisan a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, Onga Város honlapján, valamint a képviselő-testület egyedi döntése alapján 15 MFt alatt a megyei lapban, 15 MFt felett az országos lapban is közzé kell tenni.
31.1. A nyertes ajánlattevő az árverés napjától számított 15 napon belül köteles az ingatlan hasznosítására vonatkozó adásvételi szerződést megkötni a vételár egyidejű megfizetése mellett. Amennyiben a nyertes fél a vételárat banki kölcsön útján kívánja megfizetni, úgy az adás-vételi szerződés megkötésére 15 nap, míg a vételár megfizetésére 60 nap áll rendelkezésre.
31.2. Amennyiben 15 napon belül az adásvételi szerződés a nyertesnek felróható okból nem kerül megkötésre, vagy értékesítés esetén a vételár első részletét a megadott határidőre nem fizeti meg, úgy a második legmagasabb ajánlatot tevő lép a nyertes helyébe, illetve vele köthető meg az adásvételi szerződés az általa tett ajánlatnak megfelelően.
31.3. Amennyiben mindkét jelentkező visszalép, úgy az ingatlant újra meg kell hirdetni, a licitet meg kell ismételni.
Az önkormányzati rendeletet az Onga Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 32. §-a hatályon kívül helyezte 2022. szeptember 1. napjával.