Onga Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól  szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7.§ (3) bekezdés c.) pontjában, az Ötv. 8.§ (1) bekezdésében, az Étv. 13. § (1) bekezdésében, valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva és az Étv. 9.§ paragrafusában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az OTÉK 3. számú mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §

Onga Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/1999. (VI. 1.) önkormányzati rendelete 6. §-a kiegészül az alábbiak szerint:

„3.2.02. Onga-Ongaújfalu - Malomdűlő településrész, Lilla utca, délen: az Állomás utca, keleten a Bársonyos-patak, északon: a hrsz: 0172/2 út által határolt terület.

3.2.02.1.a.) A szabályozási terv a telekhatárok kialakítását az alábbiak szerint szabályozza:

          - meglévő telekhatár,

          - megszüntetendő telekhatár,

          - tervezett telekhatár (ez jellemzően a védművek védőterületeinek biztosítása miatt szükséges új telekhatár) – ezek kötelező szabályozási elemek,

          - javasolt telekhatár (a Szabályozási Terven ez is tervezett telekhatárként jelölt) – irányadó szabályozási elem, a telekalakítás általános szabályainak betartásával a Rendezési Terv módosítása nélkül szabadon megváltoztatható.

b.) Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. Rendezettnek tekintendő az a telek, melynél a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási eljárást jogerősen lefolytatták és az ingatlan-nyilvántartáson átvezették.

c.) Építési telek minimális szélessége új építési telek kialakítása esetén:

-     oldalhatáron álló beépítés esetén 18 m (építési övezetek előírásai szerint)

-     szabadonálló beépítés esetén: 22 m.

-     kivéve: az Tsz-2 Szabályozási Terven eltérően jelölt telkek.

d.) Közterületi kapcsolattal nem rendelkező teleken épületet elhelyezni, erre hatósági engedélyt kiadni nem lehet. A közterületi kapcsolatot telekegyesítéssel, vagy más módon meg kell oldani.

e.)   A legkisebb telekméreteket és telekszélességeket minden új telekalakításnál be kell tartani. Ettől eltérni csak a kialakult telekosztású területeken történő további telekalakítás esetében lehet a következők szerint:

f.)     Telekszélesség legkisebb mérete 14,0 m-re csökkenthető meglévő telkek megosztásakor, ha az övezetben előírt legkisebb telekterületek biztosíthatóak a megosztás után létrejövő telkeknél (ez az építési övezeten belüli legkisebb meglévő telek mérete).

g.)   Telekosztás esetén az építési hely a szomszédos telkeken jelölt szabályok szerint alakul, telekösszevonás esetén az építési hely is összevonódik.

h.) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki, kialakult beépítésnél csak abba az esetben engedélyezhető, ha ez a terület terv szerinti használatát célozza és a közterületi kapcsolat más módon nem biztosítható.

i.) Meglévő telkek a Szabályozási terven feltüntetettől eltérő továbbosztása, vagy összevonása az esetben, ha:

- háromnál több telket érint, vagy

- nyeles telek kialakítása válik szükségessé, akkor

a telekalakítási tervben igazolni kell, hogy a telekalakítás az övezetre és a telektömbre jellemző beépítési módot, építészeti megjelenést nem akadályozza. E tervnek /helyszínrajznak/ tartalmaznia kell jelen Szabályozási Terven jelölt építési hely módosulását is, igazodva az érintett övezetben előírt elő-, oldal-, és hátsókert méretekhez, melyeket meg kell tartani.

                   j.) Új, beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő területek esetében  az építési hatóságnak a telekalakítás kezdeményezőjét a hatályos jogszabály alapján  utak és közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére  kell köteleznie.

 k.) A telekalakítás során terepalakítással a kialakult terepviszonyok csak a feltétlenül szükséges és indokolt mértékben, változtathatók meg. Tereprendezés csak úgy engedélyezhető, ha azzal szomszédos ingatlanok számára értékcsökkenést nem okoz, az azokon lévő épületek biztonságát nem veszélyezteti s a tereprendezés következtében szomszédos ingatlan terepszintjéhez képest nem tér el. Ha ez nem lehetséges, támfal építendő. Sík terepen (telken belül mérhető szintkülönbség 1 m) terepfeltöltés csak akkor engedélyezhető, ha a telek terepszintje a szomszédos ingatlanoknál mélyebben van és a terület belvízzel veszélyeztetett, és csak a belvízveszély elhárításának mértékéig végezhető. (115 mBf)

l.)             Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor minősíthető építési telekké, ha az m. pontban szereplő eljárás lefolytatása során az ingatlan az övezeti szabályoknak megfelelően beépíthető, és az épület kialakítására vonatkozó szabályok és egyéb jogszabályok betarthatók.

m.)A tervezett területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat, - a terv szerinti igénybevétel időpontjáig a vonatkozó rendelkezéseken túl csak a kialakult használat megtartásával, és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.

3.2.02.2. Építés engedélyezése

3.2.02.2.1. Belterületi beépítésre szánt területeken az építési engedély és a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a következők biztosítása:

-           építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított

-           személy és közszolgálati járművek (mentő, tűzoltó) által megközelíthető

-           rendeltetésszerű használathoz szükséges közművek ( villamosenergia-szolgáltatás

-           közműves ivóvíz-szolgáltatás, közműves szennyvízelvezetés, közműves gázenergia-ellátás, a községi csapadékvíz-elvezetés nyílt- vagy fedett árokrendszerű kiépítettsége; illetve zárt csapadékvíz csatorna)

-           használat során keletkező nem veszélyes hulladékok elszállításának, vagy ártalommentes elhelyezésének ill. helyi komposztálásának lehetősége biztosítható, a veszélyes hulladék elhelyezése, tárolása stb. a 120/2004. (IV. 29.) Korm. Rendelet alapján megoldható.

-           a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése az OTÉK 42. §-ban előírtak szerint biztosítható.

-           Az építmény

-        Nem befolyásolhatja károsan

·        Az árvízvédelmet: a töltések mentett oldali rézsülábjától mért 110 méteres sávon belül tilos a pinceépítés, az anyaggödör létesítés, a kútfúrás, és mindennemű 1 méter mélységet meghaladó földmunka engedélyezéséhez az árvízvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges,

·        a föld alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,

·        a levegő minőségét.

-        A zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okozhat

3.2.02.2.2.        Külterületen történő építés esetén a kötelező min. padlószint: 116,00 mBf, közművesítettség vonatkozásában – a mezőgazdasági terménytárolók kivételével – az építési engedély és a használati mód változásának feltétele a következők biztosítása:

-        közműves villamosenergia-szolgáltatás

-        az illetékes hatóságok által elfogadott egyedi ivóvízellátás

-        az illetékes hatóságok által elfogadott korszerű, zárt szennyvízelhelyezés

-                  a csapadékvíz elvezetés megoldása pl: nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés

-        szennyezett technológiai víz keletkezése esetén a megfelelő előtisztítás és elhelyezés módjának meghatározása

        Kiépített csatornahálózat esetén a szennyvizek rákötendők a csatornára.

          a.) Ipari-, gazdasági és állattartó épületek létesítése, bővítése, átalakítása esetén ki kell kérni az illetékes szakhatóságok állásfoglalását a szennyvíztisztítás és a szennyvízelvezetés módjáról. Ezek teljesítése az építési engedély feltétele.

          b.) Mindennemű építés feltétele az építési terület vízrendezése, a csapadékvíz ill. a belvíz elvezetésének megoldása.

          c.) Az egyes terület felhasználási egységekben akkor telepíthetők a kivételesen elhelyezhető funkciók épületei, ha azok az övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetés szerinti külön hatósági előírásoknak megfelelnek, valamint ha a használatukból eredő sajátos hatások (forgalom, zaj, anyagszállítás, emisszió) nem korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

          d.) A beépítésre szánt területeken az építési paraméterek egyedi meghatározásakor a „K” - kialakult állapot”-tal jelölt előírások esetében a környező azonos terület felhasználású területek telkeinek és épületeinek elhelyezését, kialakítását, műszaki jellemzőit kell figyelembe venni.

          e.) Meglévő épületen csak akkor engedélyezhető építési tevékenység, továbbá az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha a helyi szabályozásnak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az előírások teljesíthetők.

          f.) A rendezési terv területén az esetlegesen létesítendő üzemanyagtöltő állomás telepítéséhez szükséges hatástanulmánynak építészeti, településképi vizsgálatot, látványtervet is kell tartalmaznia.

          g.) Közút területén lévő nyílt vízelvezető árok lefedése, azon áthajtó létesítése csak az építési engedélyhez mellékelt közútkezelői hozzájárulás alapján lehetséges.

         h.) Régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek esetében a mezőgazdasági művelés kivételével minden földmunkával járó, 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó tevékenység (pl. építkezés, stb.) engedélyezésébe be kell vonni a jogszabályban előírt örökségvédelmi Hatóságot. Ezen kötelezettség minden esetben a tulajdonost, illetve az építtetőt terheli.

         i.) Fentiektől eltérően építés a Szabályozási tervvel nem egyező terület felhasználás esetén akkor is engedélyezhető, amennyiben az építés a legszükségesebb (élet, vagyon, vagy közbiztonság, esetleg egészségügyi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul.

3.2.02.3.  Építmények elhelyezése

a.) Közterületen és közhasználat céljára átadott területen csak a közparkok (Z) és a közlekedési területek előírásaiban engedélyezett építmények, köztárgyak, idegenforgalmi és információs tájékoztató táblák, építmények helyezhetők el hatósági építési engedély alapján.

b.) Valamennyi építési övezetben illetőleg övezetben elhelyezhetők:

-         nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,

-         a köztárgyak,

-          a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,

-         a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények,

-         a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

-         a megújuló energiaforrások műtárgyai a külön jogszabályok keretei között.

c.) A településen hulladéklerakó (kommunális, veszélyes) nem helyezhető el.

d.)  Közterületen és közhasználat céljára átadott területen rendezvények esetén meghatározott ideig kivételesen elhelyezhetők a rendezvények célját szolgáló építmények. Ezeknek az építményeknek az állandó fennmaradására, funkciójára vonatkozóan semmiféle hatósági engedély nem adható ki.

e.) Az előkert legkisebb mélységét a szabályozási terv állapítja meg, ennek hiányában a kialakult állapotnak megfelelő vagy 5,0 m.

f.) Az 5,0 m-esnél nagyobb előkertben az 5,0 m-es vonalig:

-        kerti építmény közül csak a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz, az előkertben:

-        közmű-becsatlakozás építménye

-        kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

g.)      Az 5,0 m-nél kisebb előkertben csak:

-        közmű becsatlakozás építménye

-        kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló helyezhető el.

h.) Az oldalkert nem lehet kisebb:

ha) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén 3 méternél, vagy a megengedett építménymagasság felénél,

hb) oldalhatáron álló beépítési mód esetén 4 méternél, vagy a megengedett tűzvédelmi távolságnál.

i.)      A saroktelek elő- és oldalkertnek nem minősülő részén a hátsókertre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

j.)      A hátsókert legkisebb mélysége 6,0 m. Egyéb esetben a szabályozási tervben rögzítettek az irányadók. Az egyes telkekre vonatkozó elő-, oldal-, hátsókert méreteket a Szabályozási Terv tartalmazza, az építési helyeket jelöli.

k.)     Zártsorú beépítés esetén a Szabályozási Terven feltüntetett telkeknél kötelezően áthajtó létesítendő a belső telekrész gépkocsi megközelítésére, amennyiben a zártsorú beépítés „hézagosan zártsorú” formában zárt kerítésfallal valósul meg, az esetben a kapunak kell biztosítania a gépkocsi behajtás lehetőségét.

3.2.02.4.  Zöldfelületek

a.) Az építési övezetre meghatározott minimális zöldfelületet lehetőleg háromszintes növényállomány (fakorona-, cserje- és gyepszint) telepítésével kell létesíteni úgy, hogy a telek be nem épített minden 100 m2-ére legalább egy nagy lombkoronát nevelő lombos fát kell telepíteni. 

b.) A zöldfelületek kialakításánál a telepítésre kerülő fajokat úgy kell megválasztani, hogy a felhasznált fás szárú növények legalább 50 %-a honos fajokból vagy azok termesztett fajtáiból kerüljenek ki. Gyümölcsfát út melletti fasorként alkalmazni nem lehet.

c.) A tervezett parkolók csak fásított kialakításúak lehetnek, 4 parkoló-állás után  1 lombos, előnevelt fa telepítése kötelező.

3.2.02.5.  Kerítés

a.)     A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető.

b.)     A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha azt a felek a telek hátsó határvonalán közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.

c.)     A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.

d.)     Tömör kerítés csak legfeljebb 2 m magassággal létesíthető.

e.)     Kerítés létesítése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.

f.)      Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) a kerítést azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik.

3.2.02.6. TERÜLETFELHASZNÁLÁS

a.)      Onga-Ongaújfalu – Malomdűlő településrész területét építési szempontból 

- beépítésre szánt (min. beépítettség 10%),

- beépítésre nem szánt területbe (max. beépítettség 5%)

kell sorolni.

b.)          Beépítésre szánt területek:

c.)          Onga-Ongaújfalu – Malomdűlő területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő terület-felhasználási egységekbe sorolhatók.

3.2.02.7. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

3.2.02.7.1 Lakóterületek – falusias lakóterület építési övezet

a.) Lf

b.) )      A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

c.)        A falusias lakóterületen elhelyezhető:

1. lakóépület,

2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

4. szálláshely szolgáltató épület,

5. kézműipari építmény,

6. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

7. sportépítmény,

8. üzemanyagtöltő.

d.)     A falusias lakóterületen belül a Szabályozási Terv határozza meg:

-         a beépítés módját,

-         a legnagyobb beépíthető terület mértékét,

-         a legnagyobb építménymagasságot,

-         a legkisebb telekméretet.

3.2.02.7.2 Gazdasági területek

a.)      A kereskedelmi szolgáltató terület a Szabályozási Terven KG jellel szabályozott terület-felhasználási egység.

          A KG területen belül a Szabályozási Terv határozza meg:

-         a beépítés módját,

-         a legnagyobb beépíthető terület mértékét,

-         a legnagyobb építménymagasságot,

-         a legkisebb telekméretet.

b.)     Az ipari gazdasági terület a Szabályozási Terven IG jellel szabályozott terület-felhasználási egység.

         Az IG területen belül a Szabályozási Terv határozza meg:

-         a beépítés módját,

-         a legnagyobb beépíthető terület mértékét,

-         a legnagyobb építménymagasságot,

-         a legkisebb telekméretet.

3.2.02.7.3 Különleges területek

          A különleges terület a Szabályozási Terven K jellel és Szennyvíztisztító telep felírással szabályozott terület-felhasználási egység.

          A K (Szennyvíztisztító telep) területen belül a Szabályozási Terv határozza meg:

-         a beépítés módját,

-         a legnagyobb beépíthető terület mértékét,

-         a legnagyobb építménymagasságot,

-         a legkisebb telekméretet.

3.2.02.8. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

3.2.02.8.1 Közlekedési, közmű-elhelyezési, hírközlési terület

a.)      A közlekedési, közmű-elhelyezési, hírközlési terület a Szabályozási Terven Köa jellel szabályozott terület-felhasználási egység.

          A terv a közlekedési területen belül az alábbiakat különbözteti meg:

          Köa/1- országos mellékút,- települési főút,

          Köa/2- települési gyűjtőút,

          Köa/3- települési mellékút,

          Köa/4- gyalogút, sétány,

          Köa/5- kiemelt (szerkezet alakító) külterületi út.

b.)     A közutak, közterületek szélességét a Szabályozási Terv jelöli.

c.)     A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

-                                    közlekedési építmények,

-                                    kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

-                                    igazgatási épület,

-                                    a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

d.)     A szolgáltatott víz minőségének ki kell elégítenie az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló módosított 201/2001. (X.26.) Korm. rend. előírásait.

e.)     A vízbeszerzés, ivóvízellátás létesítményeinek környezetében tervezett létesítmények megvalósításánál be kell tartani a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelt előírásait.

f.)      A csatornázott településrészeken az ingatlanokon keletkezett szennyvizeket lehetőség szerint minden esetben az üzemelő csatornára kell vezetni. ahol az ingatlan nem köthető rá közüzemi szennyvízcsatornára, ott zárt, vízzáróan kiképzett szennyvízgyűjtőt kell létesíteni.

g.)     A szennyvízelvezető hálózatra az önkormányzatnak ösztönöznie kell a lakossági rákötéseket. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés esetén – azzal – egyidejűleg – az érintett ingatlanon esetlegesen meglévő közműpótló létesítményt fel kell számolni, helyét rekultiválni kell (műtárgy kiemelése, a talaj fertőtlenítése, betömedékelése).

h.)     A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének ki kell elégítenie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásait.

i.)      Ipari szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén kötelezővé kell tenni a szükséges előtisztító műtárgy létesítését.

(j.)     Az elektromos ellátó hálózat létesítményeinek biztonsági övezete a szélső áramvezetők függőleges síkjától számítva:

         - 20 kV szabadvezeték: külterületen 5-5 m; belterületen: 2,5-2,5 m,

         - 0,4 kV szabadvezeték: külterületen és belterületen egyaránt: 1,25-1,25 m,

         - transzformátor állomás: 5 m.

3.2.02.8.2 Zöldterület, közpark

a.)      A Zöldterület, közpark terület a Szabályozási Terven Z jellel szabályozott terület-felhasználási egység.

b.)     A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

c.) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

d.)  A zöldterületen elhelyezhető:

-         a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.),

-         vendéglátó épület,

-         a terület fenntartásához szükséges épület.

e.) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el és az építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet.

f.) Közpark területének legalább 60%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, vagy fenntartani.

g.) Közpark területén csak áttört kerítés vagy élő sövény létesíthető.

3.2.02.8.3 Erdőterület

a.)      Az erdőterület a Szabályozási Terven Ev/E jellel szabályozott terület-felhasználási egység.

b.)     A tervezett erdők területén a mezőgazdasági használat az erdősítésig korlátozás nélkül folytatható, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetők.

c.)      Védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32.§-a szerinti építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

d.)     A védelmi rendeltetésű erdőterület alövezetében elhelyezhetők az OTÉK 32.§ (4) bekezdés szerinti építmények, továbbá a szabadidő eltöltését, a turizmust, a pihenést, a testedzést szolgáló, de épületnek nem minősülő építmények is.

e.)      Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett az erdészeti hatóságnál lefojtatott erdőterület igénybevételi eljárást követően az erdő rendeltetésének megfelelően épületek elhelyezhetők, kivéve a védelmi rendeltetésű erdőterület övezeteiden, mert ott épületet elhelyezni nem lehet.

3.2.02.8.4 Mezőgazdasági terület

a.)      A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, továbbá tájképi, környezetvédelmi, ökológiai érzékenysége szerint a következő terület-felhasználási egységekre tagolódik:

b.)     Mezőgazdasági területen erdő létesíthető, de az erdőterületre vonatkozó szabályozás csak akkor alkalmazható, ha a rendezési terv módosításával az erdő erdőterület terület-felhasználási egységbe kerül.

3.2.02.8.4.1 Mezőgazdasági kertes terület

a.)      A mezőgazdasági kertes terület a Szabályozási Terven Mk jellel szabályozott terület-felhasználási egység.

b.)     Ócsanálos területén belül a sajátos körülmények között kialakult mezőgazdasági kertes területek ártéri zártkertek - hagyományos zártkerti területek: - Mk.

3.2.02.8.4.2 Általános mezőgazdasági terület - szántó

Az általános mezőgazdasági terület (szántó) a Szabályozási Terven Má jelölés (szántó) felírással szabályozott terület-felhasználási egység.

3.2.02.8.4.3 Általános mezőgazdasági terület - rét, legelő, gyep

Az általános mezőgazdasági terület (rét, legelő, gyep) a Szabályozási Terven Má jelölés (rét, legelő, gyep) felírással szabályozott terület-felhasználási egység.

3.2.02.8.4.4 Általános mezőgazdasági terület – szőlő

a.) Az általános mezőgazdasági terület (szőlő) a Szabályozási Terven Má jellel és (gyümölcsös) felírással szabályozott terület-felhasználási egység.

b.)     Az övezetben építhető épület művelés, tárolás, céljára max. 3% beépítettséggel.

 3.2.02.8.5 Vízgazdálkodási területek

a.)      A vízgazdálkodási terület a Szabályozási Terven V jellel szabályozott terület-felhasználási egység.

 b.) Beépítésre szánt területen belül a V-3 vízgazdálkodási területek védő- (kezelő) távolsága: mentett oldalon a töltés lábától számított 10 méter , a pinceépítési tilalom 110 méter.

c.) Beépítésre nem szánt területen a vízgazdálkodási területek védő- (kezelő) távolsága 10 méter (itt kerítés építési és ültetési tilalom van).

d.) A vízfolyások, csatornák, tározók, tavak, holt medrek parti sávjára vonatkozóan be kell tartani a 21/2006. (I.31.) Korm. rendeletben előírtakat.

3.2.02.9. Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

a.)     Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése.

b.)     Tilos a veszélyes hulladékot a települési vagy más nem veszélyes hulladékok közé juttatni!

c.)     A település területén végzett tevékenységek során képződő hulladékokat – melyek körét a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. sz. melléklete határozza meg – elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.

d.)     A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásai szerint kell gondoskodni.

e.)     A hulladékok kezelésére való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.

f.)      A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó közszolgáltatás végzésére.

g.)     A településen keletkező építési és bontási hulladék kezelését, tervezését és elszámolását a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet előírásai szerint kell végezni.

h.)     Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.

i.)      A köz- és parkterületek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni.”

2. §

Jelen rendelet 2014. október 15. napján lép hatályba.

Farkas Lászlóné                                              Dr. Madzin Tibor

     jegyző                                                           polgármester