Onga Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2020. (II.12.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2020. évi költségvetéséről
Hatályos: 2020. 09. 03- 2021. 01. 04Onga Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2020. (II.12.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat 2020. évi költségvetéséről
Onga Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva. Onga Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelete 4. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Onga Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya Onga Város Önkormányzatára, Onga Város Önkormányzatának Képviselő-testületére, annak bizottságaira, a polgármesteri hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre (intézményekre) terjed ki.
2. § (1)[1] A Képviselő-testület a 2020. január 1. és június 30. között pótelőirányzatként biztosított állami támogatások előirányzatának növelése és egyéb változások miatt az önkormányzat 2020. évi
- a) bevételét 27.137.446.- Ft összeggel és finanszírozási bevételét 2.516.036 Ft összeggel módosítja,
- b) kiadását 4.010.710 Ft összeggel és finanszírozási kiadását 20.610.700 Ft összeggel módosítja,
- c) módosított bevételét 811.117.337 Ft összegben, és módosított finanszírozási bevételét 2.516.036 Ft összegben állapítja meg,
- d) módosított kiadását 1.362.094.178 Ft összegben és módosított finanszírozási kiadását 20.610.700 Ft összegben,
- e) költségvetési egyenlegét - 550.976.841 Ft és finanszírozási egyenlegét +550.976.841 Ft összegben állapítja meg,
- f) bevételi főösszegét 1.382.704.878 Ft összegben állapítja meg.
- g) kiadási főösszegét 1.382.704.878 Ft összegben állapítja meg ebből
- h) Működési költségvetés kiadásai 908.190.425 Ft
- ha) Személyi juttatások 312.021.873 Ft
- hb) Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 54.357.428 Ft
- hc) Dologi kiadások 319.250.475 Ft
- hd) Ellátottak pénzbeli juttatásai 20.000.000 Ft
- he) Egyéb működési célú kiadások 148.549.939 Ft
- hf) Tartalék 54.010.710 Ft
- i) Felhalmozási költségvetés kiadásai 541.153.850 Ft
- ia) Beruházások 153.748.559 Ft
- ib) Felújítások 300.155.194 Ft
- j) Finanszírozási kiadások 20.610.700 Ft jogcímenkénti megoszlásban állapítja meg.
- k) Az Ávr. 51. § (1) bekezdése alapján az egységes rovatrend K1101 rovat eredeti előirányzatának 20 %-áig vállalható kötelezettség.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet [2] 1.1. melléklete alapján határozza meg.
(3) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban az [3] 1.2. melléklet, a 1.3. melléklet és a 1.4. melléklet szerint állapítja meg.
(4) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a [4] 2.1. melléklet és a 2.2. melléklet részletezi.
(5) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a képviselő-testület az előző év költségvetési maradványának, igénybevételét, rendeli el.
(6) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. Az adott évi saját bevételek 20 %-át, de legfeljebb a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből vagy az előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételével történik.
3. § (1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 3. melléklet részletezi.
(2) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Az Önkormányzat 2020. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 5. melléklet részletezi.
(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a [5] 6. melléklet szerint határozza meg.
(5) Az önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a [6] 7. melléklet szerint részletezi.
(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a [7] 8. melléklet szerint hagyja jóvá.
(7) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, polgármesteri hivatali, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (tervezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a a [8] 9.1. melléklet, 9.1.1. melléklet, 9.1.2. melléklet, 9.1.3. melléklet, 9.2. melléklet, 9.2.1. melléklet, 9.2.2. melléklet, 9.2.3. melléklet, 9.3. melléklet, 9.3.1. melléklet, 9.3.2. melléklet, 9.3.3. melléklet szerint határozza meg.
(8) Az Önkormányzat a kiadások között 50.000.000 Ft általános, 0 Ft céltartalékot állapít meg.
4. § (1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.
(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.
(4) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 20 %-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.
(5) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.
(6) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.
(7) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében képviselő-testületi döntés alapján a polgármester gondoskodik.
(8) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.
5. § (1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület dönt.
(2) A Képviselő-testület a költségvetési szerv költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(3) A Képviselő-testület a költségvetési rendelet szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31. napi hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
(4) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(5) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.
(6) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.
(7) A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.
(8) Az önkormányzat saját forrásai terhére - a képviselő-testület hivatalánál (polgármesteri hivatal) foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - az illetményalapot 46.380 Ft-ban állapítja meg.
6. § (1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.
(2) A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal Ongai Szociális Szolgáltató Központtal kötött, a 9/2019. (II. 12.) határozattal jóváhagyott és a Bársonyos Óvoda és Bölcsődével kötött, a 10/2019. (II. 12.) számú határozattal jóváhagyott munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.
(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.
(4) A polgármesteri hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.
7. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.
(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a külső szakértő útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.
8. § A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit 2020. január 1. napjától kell alkalmazni.