Sajóbábony Nagyközség Képviselő – testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv-ben foglalt felhatalmazás alapján a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó helyi szabályokat az alábbiak szerint állapítja meg:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§.

A rendelet célja a lakásokkal és helyiségekkel való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi jeltételeinek megteremtése, új bérleti feltételek kialakítása – a helyi sajátosságok elsődleges figyelembevételével – ezzel elősegítve a szociálisan rászorult családok lakáshelyzetét.

A RENDELET HATÁLYA

2.§.

(1) A rendelet hatálya alá tartozik minden, a nagyközség közigazgatási területén lévő     önkormányzati tulajdonban álló lakás, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiség (garázsok), függetlenül a használat módjától és a használat keletkezésének időpontjától.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében

a./       a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület
b./       a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket – a rendeletben foglaltkivételekkel – a GAMESZ gyakorolja.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3.§.

A rendelet alkalmazása során a Ptk-ban és a Ltv-ben foglalteltérő rendelkezések, meghatározások az irányadóak.

BÉRLETI JOGVISZONY TARTALMA
A felek jogai és kötelezettségei

4.§.

(1) A Képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót- a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában – a felek között létrejövő szerződés tartalmának meghatározására.

(2) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, melynek átvételét a bérlő a leltáron aláírásával elismer.

(3) A lakást akkor is rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotúnak kell tekinteni, ha
            a./       a lakásberendezéseket a bérbeadó és bérlő megállapodása alapján a bérlő szerzi be 
            b./        lakásberendezéseket a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert arra a bérlő nem tart igényt.

A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése

5.§.

(1) A bérbeadó a bérbe adott lakás rendeltetésszerű használatát, a bérlői kötelezettségek teljesítését, a lakásban munkanapokon 10 és 18 óra között ellenőrizheti.

(2) Az ellenőrzés időpontjáról a bérbeadó 72 órával az ellenőrzést megelőzően írásban köteles a bérlőt értesíteni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben írt előzetes értesítés az ellenőrzést meghiúsítaná, vagy arra közvetlenül életveszély elhárítása céljából van szükség, az ellenőrzés tényének közlése az ellenőrzés megkezdése előtt szóban is történhet.

(4) Az ellenőrzésről feljegyzést kell készíteni és azt meg kell küldeni az ellenőrzésben érdekeltnek, illetőleg az abban érintett személyeknek.

(5) Az ellenőrzés utáni döntést az ellenőrzéstől számított 3 munkanapon belül meg kell hozni.

Karbantartás, felújítás, cserekötelezettség

6.§.

(1) A bérlő köteles a lakás rendeltetésszerű karbantartásáról, állagának megőrzéséről gondoskodni.

(2) A bérbeadó köteles gondoskodni:
            a./       Az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotáról,
            b./       A háztartási szemét elszállításáról, melynek költségeit a bérlő vállalja.

(3) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról.

(4) Közös megegyezés alapján a (2) bekezdés a./ és b./ pontjában írtakat a bérlő is vállalhatja.

A lakás átalakítása, korszerűsítése

7.§.

(1) A bérlő a vonatkozó építésügyi hatósági szabályok megtartásával a bérbeadóval kötött külön szerződés alapján jogszerűen bérelt lakását átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót az (1) bekezdésben írt szerződés tartalmának meghatározására.

(3) Amennyiben a bérlő az átalakítási, korszerűsítési munkálatokat a bérbeadóval előzetesen létesített szerződés nélkül végzi, kötelezhető az eredeti állapot helyreállítására, melynek költsége teljességében a bérlőt terheli.

(4) Amennyiben a korszerűsítés, vagy átalakítás olyan tényezőket érint (szobaszám, komfortfokozat, stb.) melyet a rendelet a lakbér mértékének megállításánál figyelembe vesz, a lakásbérleti szerződést módosítani kell.

A lakásbérleti díja, lakáshasználati díj

8.§.

(1) E rendelet alapján bérbeadott lakások lakbérének mértéke a lakás komfortfokozatához és nagyságához igazodik.

(2) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta minden hó 15. napjáig a lakásbérleti jog ellenértékeként lakbért fizetni.

(3)^[1][2]A lakbér mértéke Sajóbábony  városban 2012. január 1.  napjától:

a./       ^[3]komfortos                 246. - Ft/m² /hó
b./         félkomfortos              191. -Ft/m² / hó
c./      
d./     
e./      

(4) A bérlő a bérbeadó által közöl lakbért csak számítási hiba miatt kifogásolhatja.

(5) A jogcím nélküli használó a használat kezdetétől kezdődően a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni a bérbeadónak.

(6) A jogcím nélküli használó az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított hat hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözési emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a Ltv. 67, 75, 91 és 95. §-ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(7) Az emelt használati díj mértéke

7 – 12 hó között          a lakbér háromszorosa
13 – 18 hó között        a lakbér négyszerese
19 hótól kezdve          a lakbér ötszöröse

(8) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó és a vele közös háztartásban élők egy főre jutó nettó havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, továbbá ingatlan és forgalomképes ingó vagyona nincs, kérésére a lakáshasználati díj mértéke 50%-kal csökkenthető.

(9) A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése érdekében polgári peres eljárást kezdeményezni.

A lakásba fogadás feltételei

9.§.

(1) A bérlő, továbbá a bérlőtárs és a társbérlő, a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és társbérlő írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja lakásba

a./ házastársát,
b./ gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek)
c./ befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt vagy azt megelőzően született unokáját, szülőjét (örökbefogadott, mostoha, nevelőszülőjét).

(2) A bérlő, továbbá a bérlőtárs és a társbérlő kizárólag a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és a társbérlő előzetes hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba

a./       az (1) bek. c./ pontjába nem tartozó unokáját,
b./       élettársát, valamint
c./        testvérét, feltéve, ha az ország területén beköltözhető lakással nem rendelkeznek és a befogadás után a család minden tagja részére, legalább 8 ^m2 nagyságú lakóterület még biztosítható.

(3) A bérbeadó a (2) bekezdésben írt feltételek meglétekor befogadáshoz való hozzájárulást köteles megadni azzal a feltétellel, hogy a befogadott írásban nyilatkozik arról, ha bérlő bérleti jogviszony megszűnik, a lakásból térítés és elhelyezési igény nélkül a bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül kiköltözik.

Hozzájárulás a tartási szerződéshez

10.§.

(1) A bérlő határozatlan időre bérbeadott lakás esetében a lakás bérleti jogának folytatása ellenében a jegyző írásos hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni:

a./       az eltartó 14. életévét nem töltötte be,
b./       az eltartó önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja,
c./        az eltartó, vagy házastársa az ország területén még beköltözhető lakással rendelkezik,
d./       az eltartó egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes,
e./       a bérlő életkora, illetőleg egészségügyi körülményei alapján nem szorul tartásra,
f./        a bérlő tartásáról jogerősen bírói döntés, illetőleg tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik,
g./       a bérlővel a lakásban jogszerűen együtt lakó más személy a bérlőt eltartja.

(3) A jegyző a hozzájárulást megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket egyéniesítve köteles vizsgálni

A lakásbérleti jogviszony megszűnése, a lakás visszaadása 

1. A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti.
2. A bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt, ha

a./ másik önkormányzati lakást nem kér, illetőleg nem kap,
b./a lakást kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadja
c./a bérbeadó részére tartozása nincs.

       (3) A térítés mértéke

a./       összkomfortos lakásnál         2.000. -Ft/m²
b./       komfortos lakásnál                1.500. -Ft/m²
c./        félkomfortos lakásnál                500. -Ft/m²
d./       komfort nélküli lakásnál            250. -Ft/m²

       (4) A szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű állapotban történő átadásáról a bérlő köteles gondoskodni.

       (5) A bérlő és a bérbeadó írásban megállapodhatnak, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a berendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba. A megállapodás tartalmát a bérbeadó állapítja meg.

Bérlőkiválasztási jog

11.§.

Ha a lakás bérlőjének kiválasztására megállapodás alapján más szerv jogosult, a bérlő kijelölésére vonatkozó felhívás napjától, az új bérlő személyének közléséig a szerv köteles megfizetni a lakbért és köteles viselni a lakással kapcsolatos valamennyi költséget.

Bérbeadás közérdekű célra

12.§.

(1) Közérdekű célra önkormányzati bérlakás biztosítható
a./       polgármester (alpolgármester), jegyző
b./       a polgármesteri hivatallal, intézményeivel köztisztviselői, vagy közalkalmazotti munkaviszonyban álló személy részére.

(2) A bérleti szerződés csak a munkaviszony fennállásáig tart.

(3) Amennyiben a bérlő munkaviszonya megszűnik, a bérleményt 15 napon belül üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak átadni.

(4) A lakás bérlőjét az (1) bekezdés a./ pontjában meghatározott esetekben a képviselő-testület, az (1) bek. b./ pontjában meghatározott estekben pedig a polgármester jelöli ki.

(5) Közérdekű lakásnak kell tekinteni a rendelet elfogadása előtt szolgálati lakásként funkcionáló bérleményeket.

A lakás elhagyása

13.§.

(1) Ha a bérlő a lakást három hónapot meghaladó időre elhagyja, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondja. A felmondási idő legrövidebb tartalma 15 nap.

(2) Az ismert helyen tartózkodó lakáselhagyót fel kell hívni, hogy 8 napon belül közölje a lakás elhagyásának okát.

(3) Az ismeretlen helyen, vagy külföldön tartózkodó bérlő vagyontárgyainak elhelyezéséről, őrzéséről, a bérbeadó gondoskodik, a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok közreműködésével.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása során nem lehet elhagyottnak tekinteni a lakást, ha a bérlő abból azért van távol, mert

a./       gyógykezelésben részesül és folyamatosan gyógyintézetben tartózkodik,
b./       sorkatonai szolgálatot teljesít,
c./        lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása,
d./       lakóhelyén kívül végzi tanulmányait,
e./       szabadságvesztés büntetését tölti,
f./        a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével, vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakás rendeltetés szerüen átmenetileg nem használható.
A korábban felsorolt esetekben a bérlő köteles a távollét okát és annak időtartamát 15 napon belül a bérbeadónak bejelenteni.

bejelenteni.

Átmeneti rendelkezések

14.§.

(1) E rendelet hatályba lépésekor a lakásban jogszerűen lakó személy befogadásához nem kell kérni a bérbeadó hozzájárulását.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett személy a lakásban jogcím nélkül maradt vissza
a./       a lakásbérleti jog folytatására az LTV. 32.§-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
b./       a jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére vonatkozó szabályokat az LTV. 67,75. és 94. §-aiban meghatározott feltételek fennállása esetén kell alkalmazni,
c./ az a./ és b./ pontban nem említett más személy semmiféle elhelyezésére, illetőleg megtérítésre nem tarthat igényt.

Vegyes rendelkezések

15.§.

(1) A GAMESZ folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza
            -           a bérlő és a befogadni engedett személyek nevét,
            -           a lakás alapterületét, szoba és egyéb helyiségek számát, komfortfokozatát, társasház tulajdon esetén a közös tulajdoni hányadot,
            -           a bérleti jogviszony tartalmát,
            -           a bérbeadás módját,
             -           az esetleges tartási szerződés esetén annak megjelölését.

(3) A jegyző folyamatos nyilvántartást vezet a bérbeadási igénylésekről.

A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI
Általános rendelkezések

16.§.

(1) Az önkormányzati tulajdonban álló helyiségeket a (2) bek. említett kivétellel csak pályázat útján lehet bérbe adni.

(2) Egyéb feltételek megléte esetén sem adható bérbe a helyiség kimért szeszesital árusítására, szerencsejáték űzésére, erotikus áruk forgalmazására és szexuális szolgáltatások céljára.

Pályázati eljárás szabályai

17.§.

(1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a./       a bérbeadásra meghirdetett egység fekvését (település, utca, házszám), alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát, közművesítettségét,
b./       a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely stb.) és az abban folytatandó tevékenység megjelölését
c./        a bérleti szerződés – határozott időre, vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó időtartamát,
d./       a helyiség használatára alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségén elvégzendőépítésimunkákat, azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetlegeseredeti állapothelyreállítási kötelezettséget,
e./       a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, magánszemély, gazdasági társaság, stb.),
f./        a fizetendő bér mértékét,
g./       a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét időpontját.

(2) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon legalább 15 napig kifüggesztve, közszemlére kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.

(3) A versenyeztetés alapján a havi bérleti díj és a használatba adás nem lehet kevesebb hat hónapi és nem lehet több tíz évi időtartamnál.

(4) a pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell
a./       a pályázó nevét, címét és a tevékenység folytatására feljogosítóengedély másolatát, vagy az engedélyt kiállításba helyező okiratot,
b./       nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja, bizonyítani tudja az éves bérleti díj megfizetését.

(5) A pályázaton csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(6) A licitálás nyilvánosan történik.

(7) A licitálás alapja a képviselő-testület által határozatban megállapított bérleti díj.

(8) A licit összege nem lehet kevesebb mint az éves bérleti díj 20%-a.

(9) A pályázat nyertese az, aki a legmagasabb összegű helyiségbérre tesz ajánlatot.

(10) Amennyiben a pályázat nyertese visszalép, a bérbeadó jogosult a soron következő ajánlattevőnek a szerződés megkötésére ajánlatot tenni.

(11) A visszalépésre a pályázat napjától számított 8 napon belül van lehetőség.

(12) Amennyiben a visszalépés esetén a soron következő ajánlat összege több mint 20%-kal kisebb, úgy a bérbeadó jogosult a pályázatot eredménytelennek tekinteni és új pályázatot kiírni.

A BÉRLETI JOGVISZONY TARTALMA
A helyiség átadása

18.§.

(1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) Nem követelheti a bérlő a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak, tevékenységnek a megfelelő állapotban kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

(3) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha:

a./       a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatott tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,
b./       a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének a megszűnése esetén cserehelyiségre és pénzbeli térítésre nem tart igényt.

(4) A bérlő a helyiség bérleti jogát – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával -másra átruházhatja.

(5) A helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodás – annak megkötésétől számított 15 napon belül – a bérlő köteles a bérbeadói hozzájárulás megadása iránti kérelemhez csatolni.

(6) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a./       a helyiség fekvését, település, utca, házszám
b./       a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét,
c./        az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,
d./       az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati érdekéhez igazodó, újonnan közölt bér megfizetését vállalja.

(7) A bérbeadói hozzájárulás nélkül történő bérleti jog átruházása a bérleti jogviszony felmondásának alapjául szolgál.

(8) A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha az átvevő:

a./       az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik, annak kilátásba helyező okmány nincs birtokában,
b./       tevékenysége külön jogszabályi rendelkezésbe ütközik

(9) A bérbeadó a hozzájárulás megadását önkormányzati érdekből megtagadhatja, ha
a./       településrendezési és fejlesztési terv,
b./       egészségügyi, vagy
c./        egyéb ok ezt indokolja.

Karbantartás, felújítás és cserekötelezettség

19.§.

A bérlő köteles gondoskodni:
a./       A helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról vagy cseréjéről,
b./       a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, előtető, ernyős szerkezet biztonsági berendezéseinek karbantartásáról,
c./        az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, melyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
d./       a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról és cseréről,
e./       az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és a területek tisztaságáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

A helyiség bérleti, használati díja

20.§.

(1) A helyiség bérét és mértékét a helyi adottságok figyelembevételével a bérbeadó és a bérlő egyezsége alapján állapítja meg.

(2) Az a személy, aki a helyiséget jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetének napjától helyiség használati díjat köteles fizetni.

(3) A helyiség használatbavételi díj mértéke jogcím nélküli használat esetén egy-hat hónapig a havi bérleti díj négyszeres, a hetedik hónaptól számítottan a havi bérleti díj hétszeres.

A helyiség visszaadása

21.§.

(1) A helyiséget átadáskori eredeti állapotában kell leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bérbeadónak átadni.

(2) A bérlő és a bérbeadó az (1) bekezdéstől eltérő szerződést is köthet. A szerződés tartalmát a bérbeadó részéről a GAMESZ állapítja meg.

Vegyes rendelkezések

22.§.

A GAMESZ nyilvántartást vezet a helyiségekről, mely tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a pályázati kiírásban szerepeltek.

23.§.

E rendelet 1996. január 1-én lép hatályba.

              Török Barna sk.                                                           Nagy Imre sk.
                 jegyző                                                                      polgármester