Sajóbábony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/1995. (XI.9.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról

Hatályos: 2022. 08. 01- 2022. 09. 28

Sajóbábony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/1995. (XI.9.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról

2022.08.01.

Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2), 4. § (3), 12. § (5), 19. §, 20. § (3), 21. § (6), 23. § (3), 27. § (2), 34. §, 36. § (2), 42. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet célja a lakásokkal és helyiségekkel való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi jeltételeinek megteremtése, új bérleti feltételek kialakítása – a helyi sajátosságok elsődleges figyelembevételével – ezzel elősegítve a szociálisan rászorult családok lakáshelyzetét.

A RENDELET HATÁLYA

2. § 1

(1) A rendelet hatálya kiterjed minden Sajóbábony Város Önkormányzat tulajdonában álló lakásra /továbbiakban: lakás/, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, amely az Ltv. 91/A. §-a alapján lakásnak, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségnek minősül.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásának jogát - az e rendeletben foglalt kivételekkel - a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. § A rendelet alkalmazása során a Ptk-ban és a Ltv-ben foglalt eltérő rendelkezések, meghatározások az irányadóak.

BÉRLETI JOGVISZONY TARTALMA

A felek jogai és kötelezettségei

4. § 2]

(1) A lakásbérleti jogviszonyt önkormányzati lakásra vonatkozóan a bérbeadó és a bérlő - írásban foglalt - bérleti szerződése hozza létre.

(2) Bérleti szerződés

a) határozott időre,

b) foglalkoztatási jogviszony fennállásáig,

c) határozatlan időre köthető.

d)3 „Esély Otthon” pályázat keretében

(3) A (2) bekezdés a) pontja értelmében a bérleti szerződés tartama: minimum 1 hónap, maximum 5 év lehet, melyet a szerződő felek - amennyiben bérlő a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz - újabb határozott időre meghosszabbíthatnak.

(4) A bérlővel a bérbeadó csak akkor kötheti meg a szerződést, ha a bérlő a szerződésben foglalt feltételeket vállalja

(5) A lakásbérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a leendő bérlő szerződésben vállalja, hogy

a) a lakbért, valamint a lakás használatával összefüggő közüzemi díjakat kiegyenlíti,

b) a lakást csak lakás céljára használja, kivéve, ha a Képviselő-testület a lakás nem lakás céljára történő használatát engedélyezte,

c) a lakást csak a bérbeadó hozzájárulásával adhatja albérletbe,

d) a bérbeadó részéről történő rendes ütemezett bérlemény ellenőrzéseket évente egy alkalommal, valamint a rendkívüli egyedi bérlemény ellenőrzéseket, szükség szerinti gyakorisággal lehetővé teszi,

e) a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a lakást életvitelszerűen lakja,

f) a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, annak okát és időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenti,

g) az egyéb felek által meghatározott feltételeket teljesíti.

(6) Bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át, melynek átvételét a bérlő a leltáron aláírásával elismeri.

(7) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A bérlő és a bérbeadó azonban megállapodhat, hogy a szükséges munkákat a bérbeadó helyett és költségére a bérlő elvégzi.”

4/A. §4 A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek.

A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhat, hogy:
a) a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel;
b) az épülettel vagy a lakással kapcsolatos, a jelen rendelet szerint bérbeadót terhelő költségeket a bérlő vállalja át;
c) a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.
A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni.

4/B. §5 (1) A lakás a bérlő kérelmére újabb 5 éves időtartamra bérbeadható, az alábbi feltételek fennállása esetén:

a) lakbértartozása nincs,

b) szerződésből eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(2) Ha a bérleti szerződés a bérlő általi bérfizetés elmulasztása miatt – bérbeadó az Ltv-ben foglaltaknak megfelelő eljárásának lefolytatása után – szűnik meg, de a bérlő a lakbért, a közüzemi díjat, illetőleg a használati díj tartozását – a bérbeadóval kötött külön megállapodásban foglalt határidőre, még a lakásból való kiköltöztetés előtt – rendezte, a lakásra az eredeti lakásbérleti szerződésben foglalt feltételekkel, határozott idejű, maximum 5 éves időtartamra, újabb bérleti szerződés köthető.

A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése

5. § (1) A bérbeadó a bérbe adott lakás rendeltetésszerű használatát, a bérlői kötelezettségek teljesítését, a lakásban munkanapokon 10 és 18 óra között ellenőrizheti.

(2) Az ellenőrzés időpontjáról a bérbeadó 72 órával az ellenőrzést megelőzően írásban köteles a bérlőt értesíteni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben írt előzetes értesítés az ellenőrzést meghiúsítaná, vagy arra közvetlenül életveszély elhárítása céljából van szükség, az ellenőrzés tényének közlése az ellenőrzés megkezdése előtt szóban is történhet.

(4) Az ellenőrzésről feljegyzést kell készíteni és azt meg kell küldeni az ellenőrzésben érdekeltnek, illetőleg az abban érintett személyeknek.

(5) Az ellenőrzés utáni döntést az ellenőrzéstől számított 3 munkanapon belül meg kell hozni.

Karbantartás, felújítás, cserekötelezettség

6. § (1) A bérlő köteles a lakás rendeltetésszerű karbantartásáról, állagának megőrzéséről gondoskodni.

(2) A bérbeadó köteles gondoskodni:

a) Az épület központi berendezéseinek üzemképes állapotáról,

b) A háztartási szemét elszállításáról, melynek költségeit a bérlő vállalja.

(3) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról.

(4) Közös megegyezés alapján a (2) bekezdés a./ és b./ pontjában írtakat a bérlő is vállalhatja.

6/A. §6 (1) A 6. § (4) bekezdésben meghatározott esetekben a bérlő – a bérbeadó által igazolt – beruházás költségeit lakbérbeszámítás útján érvényesítheti, a képviselő-testület jóváhagyását követően. Lakbérbeszámítás a mindenkori komfortfokozatnak megfelelő lakbér mértékéig tudható be, a bekerülési összeg lejártáig.

(2) Határozott idejű bérleti szerződés esetében akkor köthető bérbeszámítási megállapodás, ha a mindenkori lakbér mértékéig való beszámítás mellett a bekerülési összeg a szerződés fennállása alatt beszámítható.

(3) A 6. § (4) bekezdés szerinti megállapodást írásba kell foglalni és abban fel kell tüntetni a bérlő által végzendő munkálatok körét és azok várható költségeit. Lakbérbeszámításra a bérlő által benyújtott és a bérbeadó által jóváhagyott költségvetés szerint igazolt számla alapján kerülhet sor.

6/B. §7 (1) A bérlő által végzett, végeztetett kivitelezési munkák csak akkor fogadhatók el, vehetők át, tudhatók be, ha megfelelnek a vonatkozó szabványoknak, műszaki irányelveknek, a kivitelezéssel érintett szakhatósági követelményeknek, a szakmai szabályoknak, az Önkormányzat műszaki csoportjának vezetőjével történt előzetes és a kivitelezési munkák közbeni egyeztetett feltételeknek.

(2) Bérlő által benyújtott számlák csak a következő igazolások bemutatása után tudhatók be:

a) a bérbeadó műszaki átvételének igazolása,

b) a kivitelezéssel érintett szakhatóságok és szolgáltatók műszaki átvételének igazolása,

c) a beépített anyagok minőségi megfelelőségének igazolása,

d) a szabályos kivitelezői nyilatkozatok,

e) az engedélyköteles tervek,

f) a megvalósulási dokumentáció.

(3) Bérlő szavatol a beépített anyagok minőségéért és az elvégzett munkákért. Szakszerűtlen kivitelezés esetén a bérlő köteles viselni a szakszerűtlen munkával kapcsolatban fölmerülő összes költséget, szükséges visszabontások és helyreállítások, átalakítások stb. költségeit. Bérlő kizárólag szabványos és hazai építőipari alkalmassági minősítéssel rendelkező anyagokat építhet, építtethet be.

(4) Kivitelezés közben a bérbeadó köteles, a bérlővel egyeztetett időpontban rendszeres ellenőrzést tartani.

(5) Az eltakarás előtt minden vezetékrendszert ellenőrizni kell. Csak helyszíni jegyzőkönyvben átvett és fotókkal dokumentált vezetékrendszer takarható (burkolható, vakolható, betonozható, borítható, stb.) el.

(6) Amennyiben bérlő bérbeadót a munkákkal kapcsolatos valamely tényről vagy körülményről szándékosan vagy célzatosan megtéveszti, bérbeadó nem köteles a bérbeszámítási megállapodás alapját képező munkák megtérítésére illetve bérlő a bérbeadó felszólítására köteles saját költségén az eredeti állapotot helyreállítani.”

A lakás átalakítása, korszerűsítése

7. § (1) A bérlő a vonatkozó építésügyi hatósági szabályok megtartásával a bérbeadóval kötött külön szerződés alapján jogszerűen bérelt lakását átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót az (1) bekezdésben írt szerződés tartalmának meghatározására.

(3) Amennyiben a bérlő az átalakítási, korszerűsítési munkálatokat a bérbeadóval előzetesen létesített szerződés nélkül végzi, kötelezhető az eredeti állapot helyreállítására, melynek költsége teljességében a bérlőt terheli.

(4) Amennyiben a korszerűsítés, vagy átalakítás olyan tényezőket érint (szobaszám, komfortfokozat, stb.) melyet a rendelet a lakbér mértékének megállításánál figyelembe vesz, a lakásbérleti szerződést módosítani kell.

A lakás bérleti díja, lakáshasználati díj

8. § (1) E rendelet alapján bérbeadott lakások lakbérének mértéke a lakás komfortfokozatához és nagyságához igazodik.

(2) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta minden hó 15. napjáig a lakásbérleti jog ellenértékeként lakbért fizetni.

(3)891011121314 A lakbér mértéke Sajóbábony városban:

a)15 komfortos 360. -Ft/m2/hó

b)16 félkomfortos 250. -Ft/m2 / hó

c) 17 „Esély Otthon” pályázat keretében hasznosított lakás ingyenes.

(4) A bérlő a bérbeadó által közölt lakbért csak számítási hiba miatt kifogásolhatja.

(5) A jogcím nélküli használó a használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni a bérbeadónak.

(6) A jogcím nélküli használó az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított hat hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a Ltv. 67, 75, 91 és 95. §-ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(7) Az emelt használati díj mértéke

7 – 12 hó között a lakbér háromszorosa
13 – 18 hó között a lakbér négyszerese
19 hótól kezdve a lakbér ötszöröse
(8) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó és a vele közös háztartásban élők egy főre jutó nettó havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, továbbá ingatlan és forgalomképes ingó vagyona nincs, kérésére a lakáshasználati díj mértéke 50%-kal csökkenthető.
(9) A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése érdekében polgári peres eljárást kezdeményezni.

A lakásba fogadás feltételei

9. § (1) A bérlő, továbbá a bérlőtárs és a társbérlő, a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és társbérlő írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja lakásba

a) házastársát,

b) gyermekét (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek

c) befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt vagy azt megelőzően született unokáját, szülőjét (örökbefogadott, mostoha, nevelőszülőjét).

(2) A bérlő, továbbá a bérlőtárs és a társbérlő kizárólag a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és a társbérlő előzetes hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba

a) az (1) bek. c) pontjába nem tartozó unokáját,

b) élettársát, valamint

c) testvérét, feltéve, ha az ország területén beköltözhető lakással nem rendelkeznek és a befogadás után a család minden tagja részére, legalább 8 m2 nagyságú lakóterület még biztosítható.

(3) A bérbeadó a (2) bekezdésben írt feltételek meglétekor befogadáshoz való hozzájárulást köteles megadni azzal a feltétellel, hogy a befogadott írásban nyilatkozik arról, ha bérlő bérleti jogviszony megszűnik, a lakásból térítés és elhelyezési igény nélkül a bérleti jogviszony megszűnését követő 15 napon belül kiköltözik.

Hozzájárulás a tartási szerződéshez

10. § (1) A bérlő határozatlan időre bérbeadott lakás esetében a lakás bérleti jogának folytatása ellenében a jegyző írásos hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulást meg kell tagadni:

a) az eltartó 14. életévét nem töltötte be,

b) az eltartó önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja,

c) az eltartó, vagy házastársa az ország területén még beköltözhető lakással rendelkezik,

d) az eltartó egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes,

e) a bérlő életkora, illetőleg egészségügyi körülményei alapján nem szorul tartásra,

f) a bérlő tartásáról jogerősen bírói döntés, illetőleg tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik,

g) a bérlővel a lakásban jogszerűen együtt lakó más személy a bérlőt eltartja.

(3) A jegyző a hozzájárulást megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket egyéniesítve köteles vizsgálni.

10/A. § A lakásbérleti jogviszony megszűnése, a lakás visszaadása]

(1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti.

(2) A bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt, ha

a) másik önkormányzati lakást nem kér, illetőleg nem kap,

b) a lakást kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadja

c) a bérbeadó részére tartozása nincs.

(3) A térítés mértéke

a) összkomfortos lakásnál 2.000. -Ft/m2

b) komfortos lakásnál 1.500. -Ft/m2

c) félkomfortos lakásnál 500. -Ft/m2

d) komfort nélküli lakásnál 250. -Ft/m2

(4) A szerződés megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű állapotban történő átadásáról a bérlő köteles gondoskodni.

(5) A bérlő és a bérbeadó írásban megállapodhatnak, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a berendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba. A megállapodás tartalmát a bérbeadó állapítja meg.

Bérlőkiválasztási jog

11. § Ha a lakás bérlőjének kiválasztására megállapodás alapján más szerv jogosult, a bérlő kijelölésére vonatkozó felhívás napjától, az új bérlő személyének közléséig a szerv köteles megfizetni a lakbért és köteles viselni a lakással kapcsolatos valamennyi költséget.

Bérbeadás közérdekű célra

12. § (1) Közérdekű célra önkormányzati bérlakás biztosítható

a) polgármester (alpolgármester), jegyző

b) a polgármesteri hivatallal, intézményeivel köztisztviselői, vagy közalkalmazotti munkaviszonyban álló személy részére.

(2) A bérleti szerződés csak a munkaviszony fennállásáig tart.

(3) Amennyiben a bérlő munkaviszonya megszűnik, a bérleményt 15 napon belül üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak átadni.

(4) A lakás bérlőjét az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a képviselő-testület, az (1) bek. b./ pontjában meghatározott estekben pedig a polgármester jelöli ki.

(5)18 Közérdekű lakásnak kell tekinteni azt az önkormányzati tulajdonú ingatlant, melyet a képviselő-testület annak minősít.”

Bérbeadás „Esély Otthon” pályázat keretében

12/A. §19 (1) A város népesség megtartó erejének megtartása, javítása a szakember ellátottság folyamatos biztosítása érdekében bérlemény „Esély Otthon” pályázat keretében biztosítható.

(2) Az „Esély Otthon” pályázat keretében biztosított bérlemény bérlője 18-35 év közötti fiatal lehet.

(3) Az Önkormányzat vezető tisztségviselői, önkormányzati képviselő-testület tagjai, valamint az előbbiek Ptk. szerinti közeli hozzátartozói nem lehetnek beköltözők.

(4) A bérlő az általa használt bérlemény rezsiköltségének megfizetésére köteles, lakbérfizetési kötelezettség nélkül.

(5) Egy fiatal, vagy pár, illetve család legfeljebb két éven keresztül lehet lakója a bérleménynek.

(6) A Képviselő-testület az „Esély Otthon” pályázat keretében történő hasznosítás elbírálását tartalmi és alaki követelményekkel rendelkező kérelem előzetes benyújtásához köti.

(7) A lakhatási lehetőség igénybevételének feltétele, hogy a beköltöző fiatal (vagy a család, pár legalább egyik tagja) foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezzen, vagy egyéni vállalkozói, illetve főállású őstermelői tevékenységet folytasson(önfoglalkoztatás) vagy képzőintézménnyel hallgatói jogviszonyban álljon.”

(8) A lakhatásban részesített fiatal számára kötelező közösségi célú önkéntes tevékenység végzése a településen.

(9) A bérlőnek kötelezettséget kell vállalni arra, hogy a lakásba költözés időpontjától számított három napon belül ott állandó lakcímet létesít.

(10) A kérelmek elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.”

A lakás elhagyása

13. § (1) Ha a bérlő a lakást három hónapot meghaladó időre elhagyja, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondja. A felmondási idő legrövidebb tartalma 15 nap.

(2) Az ismert helyen tartózkodó lakáselhagyót fel kell hívni, hogy 8 napon belül közölje a lakás elhagyásának okát.

(3) Az ismeretlen helyen, vagy külföldön tartózkodó bérlő vagyontárgyainak elhelyezéséről, őrzéséről, a bérbeadó gondoskodik, a gyámhatóság által kirendelt ügygondnok közreműködésével.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása során nem lehet elhagyottnak tekinteni a lakást, ha a bérlő abból azért van távol, mert

a) gyógykezelésben részesül és folyamatosan gyógyintézetben tartózkodik,

b) sorkatonai szolgálatot teljesít,

c) lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása,

d) lakóhelyén kívül végzi tanulmányait,

e) szabadságvesztés büntetését tölti,

f) a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával,bővítésével, vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakás rendeltetés szerűen átmenetileg nem használható.

A korábban felsorolt esetekben a bérlő köteles a távollét okát és annak időtartamát 15 napon belül a bérbeadónak bejelenteni.

Átmeneti rendelkezések

14. § (1) E rendelet hatályba lépésekor a lakásban jogszerűen lakó személy befogadásához nem kell kérni a bérbeadó hozzájárulását.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett személy a lakásban jogcím nélkül maradt vissza

a) a lakásbérleti jog folytatására az LTV. 32. §-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

b) a jóhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére vonatkozó szabályokat az LTV. 67,75. és 94. §-aiban meghatározott feltételek fennállása esetén kell alkalmazni,

c) az a./ és b./ pontban nem említett más személy semmiféle elhelyezésére, illetőleg megtérítésre nem tarthat igényt.

Vegyes rendelkezések

15. § (1)20 A Polgármesteri Hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza

- a bérlő és a befogadni engedett személyek nevét,

- a lakás alapterületét, szoba és egyéb helyiségek számát, komfortfokozatát, társasház tulajdon esetén a közös tulajdoni hányadot,

- a bérleti jogviszony tartalmát,

- a bérbeadás módját,

- az esetleges tartási szerződés esetén annak megjelölését.

(3) A jegyző folyamatos nyilvántartást vezet a bérbeadási igénylésekről.

A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

Általános rendelkezések

16. § (1) Az önkormányzati tulajdonban álló helyiségeket a (2) bek. említett kivétellel csak pályázat útján lehet bérbe adni.

(2) Egyéb feltételek megléte esetén sem adható bérbe a helyiség kimért szeszesital árusítására, szerencsejáték űzésére, erotikus áruk forgalmazására és szexuális szolgáltatások céljára.

Pályázati eljárás szabályai

17. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett egység fekvését (település, utca, házszám), alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát, közművesítettségét,

b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely stb.) és az abban folytatandó tevékenység megjelölését

c) a bérleti szerződés – határozott időre, vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó időtartamát,

d) a helyiség használatára alkalmassá tételéhez szükséges a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat, azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,

e) a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, magánszemély, gazdasági társaság, stb.),

f) a fizetendő bér mértékét,

g) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét időpontját.

(2) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon legalább 15 napig kifüggesztve, közszemlére kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.

(3) A versenyeztetés alapján a havi bérleti díj és a használatba adás nem lehet kevesebb hat hónapi és nem lehet több tíz évi időtartamnál.

(4) a pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell

a) a pályázó nevét, címét és a tevékenység folytatására feljogosítóengedély másolatát, vagy az engedélyt kiállításba helyező okiratot,

b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja, bizonyítani tudja az éves bérleti díj megfizetését.

(5) A pályázaton csak az a pályázó vehet részt, aki a pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(6) A licitálás nyilvánosan történik.

(7) A licitálás alapja a képviselő-testület által határozatban megállapított bérleti díj.

(8) A licit összege nem lehet kevesebb mint az éves bérleti díj 20%-a.

(9) A pályázat nyertese az, aki a legmagasabb összegű helyiségbérre tesz ajánlatot.

(10) Amennyiben a pályázat nyertese visszalép, a bérbeadó jogosult a soron következő ajánlattevőnek a szerződés megkötésére ajánlatot tenni.

(11) A visszalépésre a pályázat napjától számított 8 napon belül van lehetőség.

(12) Amennyiben a visszalépés esetén a soron következő ajánlat összege több mint 20%-kal kisebb, úgy a bérbeadó jogosult a pályázatot eredménytelennek tekinteni és új pályázatot kiírni.

A BÉRLETI JOGVISZONY TARTALMA

A helyiség átadása

18. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) Nem követelheti a bérlő a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak, tevékenységnek a megfelelő állapotban kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

(3) A bérbeadó a bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adhat hozzájárulást, ha:

a) a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatott tevékenység együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,

b) a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének a megszűnése esetén cserehelyiségre és pénzbeli térítésre nem tart igényt.

(4) A bérlő a helyiség bérleti jogát – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával -másra átruházhatja.

(5) A helyiség bérleti jogának átruházásáról szóló megállapodás – annak megkötésétől számított 15 napon belül – a bérlő köteles a bérbeadói hozzájárulás megadása iránti kérelemhez csatolni.

(6) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség fekvését, település, utca, házszám

b) a helyiség alapterületét és az eddig fizetett bérleti díj összegét,

c) az átvevő által folytatni kívánt tevékenység meghatározását,

d) az átvevő nyilatkozatát arról, hogy a bérbeadó által a helyiség használati érdekéhez igazodó, újonnan közölt bér megfizetését vállalja.

(7) A bérbeadói hozzájárulás nélkül történő bérleti jog átruházása a bérleti jogviszony felmondásának alapjául szolgál.

(8) A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha az átvevő:

a) az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik, annak kilátásba helyező okmány nincs birtokában,

b) tevékenysége külön jogszabályi rendelkezésbe ütközik

(9) A bérbeadó a hozzájárulás megadását önkormányzati érdekből megtagadhatja, ha

a) településrendezési és fejlesztési terv,

b) egészségügyi, vagy

c) egyéb ok ezt indokolja.

Karbantartás, felújítás és cserekötelezettség

19. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

a) A helyiség burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról vagy cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, előtető, ernyős szerkezet biztonsági berendezéseinek karbantartásáról,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, melyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,

d) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról és cseréről,

e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és a területek tisztaságáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

A helyiség bérleti, használati díja

20. § (1) A helyiség bérét és mértékét a helyi adottságok figyelembevételével a bérbeadó és a bérlő egyezsége alapján állapítja meg.

(2) Az a személy, aki a helyiséget jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetének napjától helyiség használati díjat köteles fizetni.

(3) A helyiség használatbavételi díj mértéke jogcím nélküli használat esetén egy-hat hónapig a havi bérleti díj négyszeres, a hetedik hónaptól számítottan a havi bérleti díj hétszeres.

A helyiség visszaadása

21. § (1) A helyiséget átadáskori eredeti állapotában kell leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bérbeadónak átadni.

(2)2122 A bérlő és a bérbeadó az (1) bekezdéstől eltérő szerződést is köthet.

Vegyes rendelkezések

22. § 23]

(1)24 A Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet az önkormányzati lakásokról, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekről, valamint beszedi a bérleti díjakat

(2)25

23. § E rendelet 1996. január 1-én lép hatályba.

1

A rendelet szövegét a 14/2018 (XI.21.) önkormányzati rendelet 3.§-a módosította. Hatályos: 2019..01.01.-től

2

A rendelet szövegét a 14/2018 (XI.21.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2019.01.01.-től

3

Beiktatta az 1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatályos: 2020.01.30.-tól

4

A rendelet szövegét beiktatta a 14/2018 (XI.21.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos: 2019.01.01.-től

5

Hatályba helyezte a 14/2018. (XI.21.) önkormányzati rendelet 8.§-a. Hatályos 2019.01.01.-től

6

Hatályba helyezte a 14/2018. (XI.21.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatályos 2019.01.01.-től

7

Hatályba helyezte a 14/2018. (XI. 21.) önkormányzati rendelet 9.§-a. Hatályos 2019.01.01.-től

13

A rendelet szövegét a 17/2011 (X.26.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2012.01.01.-től

14

A rendelet szövegét a 14/2018 (XI.21.) önkormányzati rendelet 7.§-a módosította. Hatályos: 2019. 01.01.-től

15

A 8. § (3) bekezdés a) pontja a Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.

16

A 8. § (3) bekezdés b) pontja a Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.

17

Beiktatta az 1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet 2 §-a. Hatályos: 2020.01.30.-tól

18

A rendelet szövegét a 14/2018 (XI.21.) önkormányzati rendelet 5.§-a módosította. Hatályos: 2019. 01.01.-től

19

Beiktatta az 1/2020. (I.29.) önkormányzati rendelet 3 §-a. Hatályos: 2020.01.30.-tól

20

A rendelet szövegét a 14/2018 (XI.21.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2019.01.01.-től

22

A rendelet szövegét a 14/2018 (XI.21.) önkormányzati rendelet 6.§-a módosította. Hatályos: 2019. 01.01.-től

24

A 22. § (1) bekezdése a Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

25

A 22. § (2) bekezdését a Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.