Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2005. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

Sajóbábony Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Sajóbábony Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az Étv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 38–40. § bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: Sajóbábony Helyi Építési Szabályzatát és a rendelet részét képező mellékleteket együttesen kell alkalmazni.

(1) E rendelet hatálya Sajóbábony közigazgatási területére terjed ki.

(2) ^[1]

(3) A HÉSZ rajzi melléklete a Szabályozási Terv, mely a Beépítésre szánt területek Szabályozási tervét ( 1. melléklet), valamint a Beépítésre nem szánt területek szabályozási tervét ( 2. melléklet) tartalmazza.

(1) A belterület határvonalának lehetséges módosítását a Szabályozási Terv és a 3. melléklet tünteti fel. A belterület határvonala a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot.

(2) A beépítésre szánt terület határvonalát a Szabályozási Terv tünteti fel.

(3) ^[2]

(4) ^[3]

(5) A terv távlatán túli beépítésre szánt területeket (továbbiakban tartalék területek) a 4. melléklet tartalmazza.

(1) A Szabályozási Terv elemei:

a) Közigazgatási határvonal;

b) Tervezett belterületi határvonal;

c) A beépített és a beépítésre szánt, illetőleg a beépítésre nem szánt terület határvonala;

d) A közterületek és egyéb funkciójú területek határvonala – kötelező szabályozási vonal

e) Szabályozási szélesség – a közterületeknél a kötelező szabályozási vonalak közötti minimális keresztmetszeti távolság;

f) ^[4] Az övezetek határvonala

g) A területfelhasználási és övezeti besorolás

h) Az építési övezeti jellemzők:

1) a kialakítható legkisebb telekterület méret

2) a beépítési mód

3) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

4) ^[5]a megengedett legnagyobb építménymagasság

5) a beépítés feltételének közművesítettségi mértéke

6) a zöldfelület legkisebb mértéke

7) ^[6]

8) ^[7]

(2) ^[8]

(1) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók^[9]:

(2) A területek építési övezeti határvonalait, valamint övezeti besorolásukat a Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve ( 1. melléklet) határozza meg.

(1) ^[10] A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási kategóriákba sorolandók^[11]:

(2) A területek övezeti határvonalait és övezeti besorolásukat a Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve ( 2. melléklet) határozza meg.

(1) A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében az 5. melléklet szerinti sajátos jogintézményeket kell alkalmazni, azok felhatalmazása alapján kell eljárni.

(2) ^[12]

(3) ^[13]

(4) ^[14][15]

(5) ^[16]

(6) ^[17][18]

(7) ^[19][20]

(8) ^[21][22]

(9) ^[23][24]

(1) ^[25] A település területeinek övezetein és építési övezetein belül a telekalakítás a Szabályozási Terv és a vonatkozó rendelet alapján engedélyezhető.

(2) ^[26]

(3) ^[27] Az építési övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor építhető be, ha az ingatlan beépítésére, az épület kialakítására vonatkozó egyéb szabályok betarthatók.

(4) ^[28]

(1) A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) ^[29]

(3) ^[30]

(4) A korábbi előírásoknak megfelelően beépített, ill. jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot esetén további beépítés – amennyiben a telek jelenlegi beépítettsége eléri vagy meghaladja a jelen előírásban meghatározott mértéket -, csak a meglévő beépítettség megtartásával, az engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig engedélyezhető.

(5) ^[31]

(6) ^[32]

(7) ^[33]

(8) ^[34]

(1) ^[35]

(2) ^[36]

(3) ^[37]

(4) ^[38]

(5) ^[39]

(6) ^[40]

(7) ^[41]

(8) ^[42]

(9) ^[43]

(10) ^[44]

(11) ^[45]

(12) ^[46]

(13) ^[47]

(14) ^[48]

(1) Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait és a környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy az

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és a- környezet igénybevételét idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést,

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) ^[49]

(3) ^[50]

(4) ^[51]

(5) ^[52][53]

(6) ^[54]

(7) ^[55]

(8) ^[56]

(1) ^[61]

(2) ^[62]

(3) ^[63]

(4) ^[64]

(5) ^[65]

(6) ^[66]

(7) ^[67]

(8) ^[68]

(9) A település területén végzett tevékenységek során képződő veszélyes hulladékokat elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon, az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni. A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeire vonatkozó jogszabály szerint kell gondoskodni.^[69]

(10) ^[70]

(11) ^[71] .

(12) ^[72]

(1) A sugárzás tekintetében a vonatkozó törvényekben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) ^[73]

(3) ^[74]

(1) ^[75]

(2) ^[76] .

(3) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben, a vonatkozó jogszabály előírásainak betartásával lehet.

(4) ^[77]

(5) ^[78]

(6) ^[79]

(7) ^[80]

(8) ^[81]

(9) A közutak építési területén, a műszaki lehetőségek szerint legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

(10) A zöldfelületek kialakításánál a termőhelyi adottságoknak megfelelő, elsősorban honos fafajok alkalmazandók.

(11) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egy-oldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(12) ^[82]

(13) ^[83]

(14) ^[84] A tervezés folyamán gondoskodni kell az utak menti környezetrendezésről. A természetvédelmi, tájképvédelmi, környezetvédelmi és a közlekedésbiztonsági szempontoknak egyaránt meg kell felelni.

(1) A védelmi övezetben (min. 300 m) állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény - így különösen lakó, oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény – nem építhető, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthető.

(2) A védőterületen belül környezetvédelmi célú védőfásítás (átlagosan min. 30 m széles) telepítése szükséges.

(3) ^[86] A vízfolyások menti 50 m széles védősávban:

a) a mezőgazdasági területek csak extenzíven (vegyszermentesen) művelhetők, gazdasági épületek nem létesíthetők,

b) gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.

c) ^[87] természeti területen, vagy ökológiai folyosón meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(1) A település mindennemű terület-felhasználása során biztosítani kell a védett növények és állatok értékes élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását. A táji-környezeti adottságokban nagyléptékű, maradandó változást okozó közúthálózat-fejlesztés és a felszíni vízlevezető-rendszer átalakítása, valamint egyéb műszaki beavatkozás esetén a természeti értékek védelmét hangsúlyozó komplex környezeti hatástanulmányt (vonatkozó rendelet szerint), illetve környezeti hatáselemzést (a vonatkozó rendelet hatálya alá nem tartozó esetekben) kell készíttetni.

(2) ^[89] A tájfásítás mezőgazdasági területeket tagoló, valamint a meglévő vonalas létesítményeket kísérő fasorait, erdősávjait védeni és a karbantartásukról gondoskodni kell.

(3) Az övezet által érintett területek jegyzéke a 1. függelékben található.^[90]

(4) ^[91]

(5) ^[92]

(6) ^[93]

(7) ^[94]

(8) ^[95]

(9) Az övezet által érintett területek jegyzéke az 1. függelékben található.^[96]

(10) ^[97]

(11) ^[98]

(12) ^[99]

(13) ^[100] .

(14) ^[101]

(15) ^[102]

(1) ^[103]

(2) Védett közterületet érintő településrendezési tervek készítésekor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak,

b) egyedi tervezésű, időtálló kivitelű legyenek,

c) a védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését,

d) a védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal,

e) A védett közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

(3) ^[104]

(1) ^[105][106] Az önkormányzat az építészeti örökség védelme érdekében egyedi építményeinek védelmét helyi rendeletben szabályozza

(2) Az önkormányzat az építészeti örökség helyi védelmének keretén belül az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló vonatkozó rendelet szerinti szabályokat állapíthatja meg.^[107][108]

(3) ^[109]

(1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a 2. számú függelék tartalmazza.^[110]

(2) Földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján el kell kerülni.

(3) ^[111]

(4) ^[112]

(5) ^[113]

(6) ^[114]

(1) A beépítésre szánt területek övezeti jellemzőit az övezeti kódok határozzák meg. Az övezet kódjainak létrehozása az alábbiak szerint történik: (Pl. az övezet jele Lf/O.1.03.4) ahol

Lf – a területfelhasználás kategóriája (falusi lakóterület)

O – a beépítési mód kódja (oldalhatáron álló beépítés)

1 – a megengedett legnagyobb beépítési magasság mértékének kódja (3,5 m)

03 – a telekterület minimális nagyságának kódja (360 m²)

4 – a megengedett legnagyobb beépítettség mértekének kódja (40%)

(2) A beépítési mód kódja:

(3) A megengedett legnagyobb beépítési magasság mértékének kódjai:

(4) ^[115] A telekterület min. nagyságának kódjai:

(5) ^[116] A megengedett legnagyobb beépítettség mértékének kódjai:

(6) Az épületek az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával az építési vonalon, ill. ha a szabályozási terv erről nem rendelkezik, az építési területen belül szabadon elhelyezhetők. Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – az elő- oldal- és hátsókerttel csökkentett telekméret.

(7) Lakóterületeknél a kötelező építési vonal közbenső telek esetén az előkert határvonala, saroktelek esetén a mindkét oldalon kijelölt előkert határvonala.

(8) A település egyedi telkes lakóövezeti építési telkein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:

a) A Szabályozási Terv alapján előírt építési helyen belül a max. beépítettségnek megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több

1. Kisvárosias lakóterületeknél többlakásos épület esetén 300 m²-nél

2. Bármely lakóterületen egylakásos épület esetén 200 m²-nél

3. Közcélú épület esetén 500 m²-nél

4. Kereskedelmi-gazdasági épületeknél 1000 m²-nél.

b) Lakóterületeken az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész lakóépülettel egyik övezet sem építhető be.

(9) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, és csak akkor engedélyezhető, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(10) Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához az önkormányzat helyi rendeletével megállapított parkolót kell létesíteni.

(11) ^[117] Az építési telken - a telek beépített területébe beszámításra nem kerülő módon - az alábbi építmények helyezhetők el:

elő- és oldalkertben:

a) közműbecsatlakozási műtárgy

b) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),

c) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),

oldal- és hátsókertben:

a) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),

b) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

c) kerti épített tűzrakó hely, lugas,

d) kerti szabadlépcső és lejtő,

e) szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

(12) Elő-, oldal- és hátsókertek kialakításának szabályai:

a) Előkertek: Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkert mérete az utcai telekhatártól számított 5 méter, kialakult beépítések esetében a meglévő, vagy a környezetben kialakult értéket kell alkalmazni.

b) Oldalkertek: OTÉK előírásai szerint.

c) Hátsókertek: OTÉK előírásai szerint.

(1) A szabályozási terven Lk jellel jelölt kisvárosias lakóterület közepesen sűrű, szabadonálló beépítésű, 15,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a) legfeljebb 12 lakásos társasház min. 240 m²/lakás telekterület esetén;

b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület max. 300 m² beépített szintterülettel;

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület max. 300 m² beépített szintterülettel;

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület max. 150 m² beépített szintterülettel;

(3) A kisvárosias lakóterület építési telkein kivételesen elhelyezhető:

a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény max. 100 m² beépített szintterülettel, a lakófunkciók zavarása nélkül;

b) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény max. 150 m² beépített szintterülettel, a lakóterületre előírt környezeti hatások betartásával.

(4) A kisvárosias lakóterület építési telkein kivételesen sem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás;

b) 12-nél több lakást tartalmazó lakóépület;

c) szálláshely szolgáltató épület;

d) önálló garázsépület;

e) termelő kertészeti építmény.

(5) ^[118]

(1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt kertvárosias lakóterület laza beépítésű, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a) legfeljebb négylakásos társasház min. 240 m²/lakás telekterület esetén;

b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület max. 150 m² beépített szintterülettel;

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület max. 150 m² beépített szintterülettel;

(3) A kertvárosias lakóterület építési telkein kivételesen elhelyezhető:

a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény max. 100 m² beépített szintterülettel;

b) sportépítmény a sportterület rendeltetésszerű használatához szükséges méretben max. a telekterület 20%-áig;

c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület max. 100 m² beépített szintterülettel;

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény max. 100 m² beépített szintterülettel;

(4) A kertvárosias lakóterület építési telkein kivételesen sem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás;

b) négynél több lakást tartalmazó lakóépület;

c) négynél több vendégszobát tartalmazó szálláshely szolgáltató épület;

d) közösségi szórakoztató, kulturális épület;

e) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek számára;

f) termelő kertészeti építmény.

(5) Utcai kerítés legfeljebb 1,80 m magassággal létesíthető. A kerítés kialakítása a következő lehet:

- Tömör épített kerítés (kő, tégla, fa) - fából készült tömören kialakított kapukkal

- Áttört jellegű kerítés lábazat nélkül, vagy max. 60 cm-es tömör lábazattal (fa, kovácsoltvas) – a kerítés anyagával és kialakításával megegyezően kialakított kapukkal

- Sövénykerítés fából készült kapukkal

(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:

a) a lakóépületben legfeljebb két önálló rendeltetési egység (lakás) helyezhető el

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület max. 100 m² beépített szintterülettel;

d) max. 4 vendégszobát tartalmazó szálláshely szolgáltató épület;

e) kézműipari építmény max. 100 m² beépített szintterülettel;

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület max. 100 m² beépített szintterülettel;

g) sportépítmény a sportterület rendeltetésszerű használatához szükséges méretben max. a telekterület 20%-áig;

h) termelő kertészeti építmények a telek max. 50%-áig.

(3) A falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

a) üzemanyagtöltő állomás;

b) ^[119] önálló garázs.

(1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:

a) ^[121] lakóépület

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény.

(3) ^[122] A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el:

- zavaró hatású gazdasági építmény,

- termelő kertészeti építmény,

- üzemanyagtöltő állomás,

- önálló garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára”.

(1) A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) és ipari területek (Gip).

(1) A kereskedelmi-, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;

b) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;

c) igazgatási és egyéb irodaépület;

d) sportépítmény;

e) üzemanyagtöltő.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;

b) egyéb közösségi szórakoztató épület.

(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az általános terhelhetőségi szintnél nagyobb mértékben környezetszennyező üzemek bővítésére csak úgy adható építési engedély, ha a fejlesztés együtt jár a környezet-szennyező hatás csökkentésével, illetve ha a megvalósuló létesítmény üzembe helyezés után az éves levegőszennyezési kibocsátás nem haladja meg a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határértéket.^[124]

(3) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetében a terv védőerdő létesítését írja elő, a védőerdőt annak az üzemnek, gazdálkodó szervnek kell kialakítania, amelyik a környezetszennyezést okozza. A védőerdő legkisebb szélessége 15 m lehet.

(4) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetszennyezést okoznak, de védőerdő hely hiányában nem alakítható ki, a védőfásításról saját telken belül kell gondoskodni.

(4/A) A kijelölt területek körül tájvédelmi, településkép-védelmi és környezetvédelmi érdekeknek megfelelően védelmi célú fásítás telepítése szükséges. A kijelölt területek körül min. 10 méter széles sávban (min. 4 sor fa + cserjesáv) telepítésével védőerdősáv telepítése szükséges. A telepítés során előnyben kell részesíteni a honos, tájba illő fajokat (tölgy, kőris, hárs, stb.), kerülni kell a tájidegen örökzöldek és az allergén fajok (pl. nyárak) telepítését.^[125]

(5) Az ipari területek övezetén a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A kötelező védőfásítás megvalósítását az engedélyezés során kell elrendelni.

(6) Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj- és rezgéshelyzetének minősítése érdekében minden esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.

(7) Építési engedély csak akkor adható ki bármely ipari övezetben, ha a szakhatóságok által előírt környezetvédelmi intézkedések előzetesen elvégzésre kerültek.

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) ^[128]

(3) A nagy zöldfelülettel rendelkező, rögzített intézmény-funkciójú területeken csak az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(4) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.

(5) A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők.

(6) ^[129]

(7) ^[130]

(8) ^[131]

(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) ^[140]

(3/A)^[141][142]

(4) ^[143]

(5) ^[144]

(1) A település területén a zöldterületi övezetbe sorolt elemek az alábbi alövezetekbe sorolhatók:

(2) Zöldterület az állandóan növénnyel fedett közterület.

(3) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(4) A zöldterületnek kerekesszékkel, gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(5) ^[147]

(6) ^[148]

(7) ^[149]

Közpark, közkert terület

(8) Az alövezetbe azok a nagy kiterjedésű közterületi zöldfelületek tartoznak, amelyek alkalmasak többfunkciós közpark kialakítására. Céljuk a reprezentációs szerepen túl a pihenési, szabadidős, játék, sport stb. funkciók betöltése.

(9) Az alövezetben csak az alábbi építmények helyezhetők el:

a) pihenést szolgáló utcabútor (padok, pergola, pavilon),

b) Sportolást szolgáló objektumok, létesítmények,

c) Játszószerek,

d) Burkolt felületek, sétautak,

e) hulladékgyűjtő edény,

f) köztéri műalkotás, emlékmű, szökőkút, díszmedence,

g) növénykazetta.

(10) A közpark, közkert területén max. 1%-os beépítettséggel a terület fenntartását szolgáló épület, legfeljebb 3,5 m homlokzatmagassággal elhelyezhető.

(11) Az övezethez tarozó területen a zöldfelület min. aránya 70%.

(12) Az alövezetben kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:

a) játszószerek (lehetőleg fából készült játékok), és védő burkolat,

b) pihenést szolgáló utcabútor (padok, pergola, pavilon),

c) Burkolt felületek, sétautak.

(13) A játszótér területén átlagosan számítva 120 m²-ként:

a) Min. egy kis- v. közepes méretű fa, vagy

b) Min. 4 m² cserjefolt telepítése szükséges.

(14) Az övezetben max. 2%-os beépítettséggel a terület fenntartását, a játszótér funkcióját szolgáló épület, legfeljebb 3,5 m homlokzatmagassággal elhelyezhető.

(15) Az alövezetbe azok a kis kiterjedésű közterületi zöldfelületek tartoznak, amelyek megőrzése és fenntartása a településkép védelmét és fejlesztését szolgálja.

(16) Az alövezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(17) Az alövezetben kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:

a) Sétaút (max. 1m széles),

b) Pihenőpad,

c) Hulladékgyűjtő edény,

d) köztéri műalkotás, emlékmű, szökőkút, díszmedence,

e) Növénykazetta.

(18) Az alövezet kertépítészeti tervét a településre egységesen készítendő zöldfelületrendezési tervén belül kell elkészíteni.

(19) Egyéb zöldfelületek közé tartoznak azok közterületek, melyeken a településkép és az ökológiai viszonyok javítása, védelme érdekében előnyben kell részesíteni a zöldfelületek fenntartását, a meglévő növényzet védelmét, de kiterjedésük, és funkcionális korlátozottságuk miatt más zöldterületi kategóriába nem sorolhatók.

(20) ^[150]

(21) ^[151]

(22) ^[152]

(23) ^[153][154]

(1) ^[155] Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdő művelési ágú területek, és a földhivatali nyilvántartásban nem erdő művelési ágban nyilvántartott, de a valóságban erdővel borított területek és fásítások tekintetében is kötelezően alkalmazandók a törvény előírásai.

(2) ^[156]

(3) ^[157]

(4) ^[158] Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint:

(5) ^[159]

(6) Erdőterületen - a kilátótornyok és rádió antennák kivételével - legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(7) ^[160]

(8) ^[161]

(9) ^[162][163]

(10) ^[164]

(11) ^[165]

(12) ^[166]

(13) ^[167]

(14) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az olyan erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(15) A gazdasági erdőben a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet az erdő rendeltetésének megfelelő épületet elhelyezni max. 0,5 %-os beépítettséggel.

(16) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(17) ^[168]

(18) ^[169]

(19) ^[170] .

(20) ^[171]

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

(2) A külterületi szabályozási terven mezőgazdasági rendeltetésű területként lehatárolt területek, ill. övezetek más területfelhasználási egységbe, ill. övezetbe csak a külterületi szabályozási terv módosításával sorolhatók át.

(3) A jelenleg mezőgazdasági rendeltetésű területeken indokolt esetben gazdasági illetve védelmi célú erdő telepítése lehetséges. Ezen kívül mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz e területen a rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(4) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

(5) A szennyvízcsatorna-hálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.^[172]

(6) Ha az egyes alövezetekbe eső terület nem éri el az előírt minimálisan szükséges telekméreteket, akkor a terület nem építhető be.^[173]

(6/A) A külterületi mezőgazdasági létesítményeknél keletkező hulladékok ártalmatlanításához szükséges műszaki feltételeket egyénileg kell biztosítani. A keletkező szennyvizek ártalmatlanítási lehetőségéről eseti vízügyi szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni. Amennyiben a keletkező szennyvizeket egyénileg működtetett kisberendezéssel kell tisztítani, akkor a vízjogi engedélyektől függően a tisztított szennyvizet vagy a jelölt befogadóig kell eljuttatni. Tisztítatlan szennyvíz közvetlen szikkasztása tilos. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.^[174]

(7) ^[175]

(8) ^[176]

(9) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:

a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozó helyek,

b) a kutatás és ismeretterjesztés építményei,

c) közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

d) nyomvonal jellegű vezetékek, termékvezetékek és műtárgyai, a védőtávolság

e) a távközlés létesítményei,

f) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,

g) geodéziai jelek, köztárgyak,

h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

i) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

j) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,

k) biztonsági okokból szükséges őrház,

l) komposztáló telep és építményei

m) szélkerék, szélerőmű-park.

(10) ^[177]

(11) ^[178]

(12) ^[179]

(13) Épületek csak akkor üzemeltethetők, ha a keletkező szennyvíz zárt tárolóban való elhelyezése biztosított, vagy az épület a közcsatorna-hálózatra rákötött.

(14) A vízfolyások partjától számított 50 méter széles védősávon belül épület nem helyezhető el.

(15) ^[180]

(16) ^[181][182]

(17) ^[183]

(18) A birtokközpont elsősorban lakóépület, könnyűipari és mezőgazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(19) A birtokközpontot teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes mezőgazdasági major területeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.

(20) Az alövezetben a szántóművelés fenntartása vagy az alábbi művelési ágú területek létesítése lehetséges:

- árutermelő gyümölcsültetvény,

- (extenzíven művelt) gyep,

- indokolt esetben védelmi vagy gazdasági célú erdő.

(21) Az alövezetben a kialakítható telek területe 5 ha-nál kisebb nem lehet.

(22) Az övezetben birtokközpont létesítésének kivételével gazdasági, illetve lakóépület nem létesíthető

(23) ^[184]

(24) A szabályozási terven gyepként jelölt területeken a gyep művelését fenn kell tartani, illetve indokolt esetben védelmi célú erdő telepítése engedélyezhető.

(25) Az alövezetben a kialakítható telek területe 5 ha-nál (50.000 m²) kisebb nem lehet.

(26) 5 ha-nál kisebb területű teleken építményt, gazdasági célú épületet elhelyezni nem lehet.

(27) Az 5-ha-nál nagyobb, de 10 ha-t el nem érő területeken csak állattartással, gyepgazdálkodással összefüggő gazdasági célú műtárgyak elhelyezése engedélyezhető (karám, esőbeálló stb.).

(28) 10 ha-nál nagyobb telken, gazdasági célú épület is elhelyezhető max. 0,5 %-os beépítettséggel, úgy, hogy az épületek magassága nem haladhatja meg a 6 m-t.

(29) Az övezetben birtokközpont létesítésének kivételével lakóépületet nem lehet elhelyezni.

(30) A szabályozási terven gyümölcsösként jelölt területeken a gyümölcsös művelését fenn kell tartani, illetve indokolt esetben védelmi célú erdő telepítése engedélyezhető.

(31) Az alövezetben a kialakítható telek területe 5 ha-nál (50.000 m²) kisebb nem lehet.

(32) 10 ha-nál kisebb területű telken épület nem helyezhető el.

(33) 10 ha-nál nagyobb telken, gazdasági célú épület is elhelyezhető max. 1 %-os beépítettséggel, úgy, hogy az épületek magassága nem haladhatja meg a 6 m-t.

(34) Kertes mezőgazdasági területen a kialakítható új telek területe nem lehet kevesebb 700 m²-nél, és 10 m-nél keskenyebb nem lehet.

(35) Kertes mezőgazdasági területen, ha a telek területe min. 720 m² a gyümölcs- és szőlőműveléssel, feldolgozással összefüggő gazdasági épület elhelyezhető.

(36) Egy telekre csak egy épület (maximális alapterülete legfeljebb 30 m², max. homlokzatmagassága 3,5 m)+alépítmény (pince) helyezhető el.

(37) Az alövezetben lakás céljára szolgáló épületet elhelyezni nem lehet.

Belterületi kertes mezőgazdasági terület^[185]

(1) Az alövezetben épület nem helyezhető el.

(2) Az alövezetben a kialakítható telek területe 1 ha-nál kisebb nem lehet.

(3) Az 1-ha-nál nagyobb, de 5 ha-t el nem érő területeken csak állattartással, gyepgazdálkodással összefüggő gazdasági célú műtárgyak elhelyezése engedélyezhető (karám, esőbeálló stb.).

(1) A vízgazdálkodási területek övezeti besorolása ^[186]:

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények és kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(3) A vízfolyások külterületi szakaszán legalább egy oldalon, a meder szélétől számított 6 m széles fenntartósávot szabadon kell hagyni.

(4) ^[187]

(5) Különlegesen indokolt esetben a vízügyi szakhatóság és az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása mellett engedélyezhető:

- a terület fenntartásával,

- a természetvédelemmel,

- vízgazdálkodással,

- ökoturizmussal,

- extenzív mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő épületek, építmények elhelyezése.

(6) A fenntartósávban Tilos az olyan növényzet ültetése, továbbá az olyan tevékenységek folytatása, amely a szakfeladatok ellátását akadályozza.

(7) Külterületen a természetes, illetve természetközeli vízfolyások mellett a természetközeli élőhelyek megőrzése, helyreállítása szükséges az ökológiai folyosó kibővítése érdekében, amennyiben a mederfenntartási és árvízvédelmi feladatokat nem akadályoz.

(8) A vízfolyások, mint természetvédelmi értelemben vett ökológiai folyosók esetében az ökológiai folyosókra vonatkozó övezeti előírásokat kell betartani.

(9) ^[188]

(10) Ha a parti sáv rendeltetését és ennek megfelelő használatát, szükség szerinti igénybevételét nem akadályozza, illetőleg a meder állapotát nem veszélyezteti, az arra hatáskörrel rendelkező hatóság – a vízügyi hatóság hozzájárulásával – a parti sávban szántó vagy egyéb művelési ágnak megfelelő hasznosítást engedélyezhet. Preferálható a parti sávban a gyepsáv, ligetes gyep, erdősáv létesítése, illetve a meglévő természetközeli (fás, cserjés) növényzet megtartása.

(11) Parti sávban épületet, építményt csak kivételesen – jogszabályban meghatározottak, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakhatósági hozzájárulásával – lehet elhelyezni. Parti sávban kizárólag vegyszermentes, extenzív gazdálkodás folytatható.^[189]

- a kulturális örökség helyi védelmére vonatkozó rendelet,

- a természet védelmére vonatkozó rendelet,

- új beépítésű területeken az út és közművesítés hozzájárulásának mértékének meghatározása

(3) A Képviselő-testület felhatalmazást ad az alábbi helyi rendeletek módosítására:

- a közterület használata,

- a település forgalomtechnikai terve,

- a település környezetvédelme,

- az állattartás szabályai,

- a köztisztaság előírásai és

- a települési szilárd hulladék gyűjtése.

(4) Jelen rendelet mellékletei ^[194]:^{[195][196][197]}

1. melléklet: Belterület Szabályozási terve - Rajzszám: SZT_01_2M_BT

Ipari Park Szabályozási terve - SZT_01_3M_GIP

2. melléklet: Külterület Szabályozási terve - SZT_01_3M_IG

3. melléklet: Belterület határvonalának lehetséges módosítása

4. melléklet: Beépítésre szánt tartalék területek

(5) Jelen rendelet függelékei ^[198]:

1. függelék: Természetvédelmi célú övezetek által érintett területek

2. függelék: Regisztrált régészeti lelőhelyek

3. függelék: Helyi védelem^[199]