Sajóbábony Nagyközség Önkormányzat 10/2009. (VII. 1.) önkormányzati rendelete

a növények ültetési és telepítési távolságára vonatkozó helyi szabályokról

Hatályos: 2009. 09. 01

Sajóbábony Nagyközség Önkormányzat 10/2009. (VII. 1.) önkormányzati rendelete

a növények ültetési és telepítési távolságára vonatkozó helyi szabályokról

2009.09.01.

Sajóbábony Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva a növények telepítési távolságára vonatkozó helyi szabályaira az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állampolgárok, gazdák, gazdálkodó szervezetek növények telepítésére vonatkozó helyi előírásainak betartását oly módon, hogy a várható lombkorona és gyökérzet figyelembevételével elkerülhetőek legyenek a későbbi jogviták a szomszédok között.

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya Sajóbábony Nagyközség közigazgatási területén történő szőlő, gyümölcs-és egyéb fa, bokor, sövény, örökzöld ültetésére, telepítésére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiség nélküli társaságra.

Az ültetésre, telepítésre vonatkozó szabályok

2. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától belterületen:

a) szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs-és egyéb cserje, bokor (élő sövény) esetében 1,00 méter,

b) sövény, örökzöld és 3 m-nél magasabbra nem növő egyéb fa 1,50 méter,

c) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs-és egyéb fa esetében 4 méter.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ültetési távolság irányadó azon cserje (bokor) esetében is, amelyik természetes növekedésében a 3 méteres magasságot meghaladja.

(3) Kúszó-kapaszkodó cserje csak saját tulajdonú, tömör kerítésre futtatható fel.

3. § (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától külterületen:

a) gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor esetében 1,00 méter. Abban az esetben, ha a telepítendő kultúra megegyezik a szomszéd területen termesztett növénnyel, a határtól a legkisebb telepítési távolság a szomszédos kultúra sortávolságának a fele,

b) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetén 2,00 méter,

c) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter,

d) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva-és mandulafa esetében 3,50 méter,

e) vadalanyra oltott alma-és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter, cseresznyefa esetében 5,00 méter.

f) dió-és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter.

4. § Legkisebb ültetési távolság:

a) közművektől:

aa) gázvezetéktől 2,00 m,

ab) gázvezeték védőcsőbe való elhelyezésekor 1,00 m,

ac) egyéb vezetéktől 1,00 m.

b) épülettől:

ba) alacsonynövekedésű fa esetén min. 2 m,

bb) magas növekedésű fa esetén min. 4 m,

bc) a fák közötti ültetési távolság:

bd) alacsony növekedésű fa esetén 5-6 m,

be) magas növekedésű fa esetén 6-10 m.

Közterületen történő telepítés

5. § (1) Közterületre e rendelet hatálya alá tartozó növényt telepíteni a helyi adottságok figyelembevételével csak engedéllyel lehet. az engedélyt kérelemre a jegyző adja ki.

(2) Közterületre ültetett gyümölcsfa termése bárkit megillet.

(3) Közterületen közmű létesítménybe (pl. árok) vagy közművezeték felé, illetve alá e rendelet hatálya alá tartozó növény nem ültethető, kivéve ha a közművezeték biztonsági övezetét nem érinti és biztonságos működését, valamint karbantartását nem akadályozza.

(4) Közterületre elsősorban őshonos magyar fajtájú fákat (nem tájidegen) lehet ültetni.

(5) Közút mentén, a közút határától (gépjárműforgalomra alkalmas, nyomvonalának határától) mért 2 méteres távolságon belül közlekedésbiztonsági okok miatt csak olyan növény telepíthető, mely a közlekedést és a közlekedés biztonságát nem zavarja. Zárt lombozati növényzet (sövény, tuja) csak úgy telepíthető, hogy annak magassága a talajtól számítva a 70 cm-t nem éri el.

(6) A közterületre ültetett fák kivágására hatósági engedély nélkül a fa telepítője nem jogosult.

Meglévő cserje, bokor, fa kezelése, gondozása

6. § (1) A telek tulajdonosának kötelessége a növényzet ápolása, gondozása, valamint a szomszéd telekre átnyúló ágak levágása.

(2) Az átnyúló ágakat igazolt felszólítás (pl. tanú, ajánlott levél, jegyzőnél előterjesztett kifogás) után az érintett telek tulajdonosa (panaszos) kíméletes módon eltávolíthatja, de gondoskodnia kell a növényen keletkezett sebfelület kezeléséről.

Meglévő cserje, bokor, fa elhelyezkedése miatti birtokvitákból eredő eljárási szabályok

7. § (1) A kifogásolt növények elhelyezkedése miatt az eljárás első fokon a jegyző hatáskörébe tartozik. A jegyző birtokháborítási eljárást folytat le.

(2) Jelen rendelet hatályba lépése előtt telepített növények kivágására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az érintett telek tulajdonosa:

a) a hivatal jegyzőjénél bejelenti, hogy a kifogásolt növény a telek használatát korlátozza, és kéri az eljárás lefolytatását,

b) igazolja a kifogásolt növény miatt keletkezett kárát,

c) a szomszéd telek tulajdonosát írásban felszólította a növény eltávolítására,

d) a növény lombjának ritkításával vagy gyökérzetének csonkolásával a további károkozás nem szüntethető meg.

(3) A b) és d) pontban meghatározottakat a kérelmezőnek szakvéleménnyel kell igazolnia.

Értelmező rendelkezések

8. §

a) Gyümölcsös: az a földterület, amelyet a 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet annak nyilvánít.

b) Házikerti gyümölcsös: az a gyümölcsös, amelynek területe a 3000 négyzetmétert nem haladja meg. A házikert méreteket meghaladó gyümölcsös árutermő gyümölcsösnek minősül.

c) Gyümölcsfa: az alma-, körte-, birs-, naspolya-, cseresznye-, meggy-, szilva-, kajszi-, őszibarack-, mandula-, dió és gesztenyefa. Gyümölcstermőbokor a mogyoró-, füge-, köszméte-, ribiszke-, ribiszkeköszméte-, málna-, málna-szeder-, bodza-, feketeberkenye-, homoktövis-, áfonya-, és kiwibokor, illetőleg oltvány.

d) Közterület: az a földterület, amit az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény annak nyilvánít.

e) Díszfa, cserje: Azok a fásszárú növények, melyek a lakókörnyezet díszítésére szolgálnak.

Záró rendelkezések

9. § (1) Jelen rendelet 2009. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően történt növénytelepítések esetében kell alkalmazni. Kihirdetéséről a jegyző a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint gondoskodik.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra, valamint a hatálybalépését megelőzően kiadott jogerős kertépítési tervek alapján történő növénytelepítésekre.