Sajóbábony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j)  pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya, az Önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása

1. A rendelet hatálya

1. §      (1)       A rendelet hatálya Sajóbábony Város Önkormányzata (továbbiakban:

Önkormányzat) vagyonára terjed ki, beleértve: 

a) az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, intézmények vagyonát, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra,

b) az Önkormányzat társulásba vitt vagyonát,

c) a vállalkozásba vitt vagyont.

(2)       A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére. 

2. Az Önkormányzat vagyona

2. §      (1)       Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011.

évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: nemzeti vagyonról  szóló törvény) szabályozottak szerint történik.

(2)       Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon az, amit a nemzeti vagyonról szóló törvény akként határoz meg.

(2a) Az Önkormányzatának tulajdonát képező, a nemzeti vagyon forgalomképtelen vagyonába tartozó vagyontárgyakat a 3. melléklet tartalmazza

(3)       Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségő nemzeti vagyon, amit Sajóbábony Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete közlekedési célú közterületként határoz meg.

(4)       Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona - a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott vagyonelemeken kívül - azok az utak, amiket Sajóbábony Város Önkormányzat Képviselő-testületének a város helyi építési szabályzatáról szóló rendelete nem közlekedési célú közterületként határoz meg.

(4a) Az Önkormányzatának tulajdonát képező korlátozottan forgalomképes vagyonába tartozó vagyontárgyakat a 4. melléklet tartalmazza

(5)       A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

(6)       A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképes vagyonná történő

átminősítéséről Sajóbábony Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) dönt. 

3. §      (1)       Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik a 2. §

alá. 

          (1a)  Az Önkormányzatának tulajdonát képező üzleti vagyonába tartozó vagyontárgyakat az 5. melléklet tartalmazza. 

(2)       Az üzleti vagyonként besorolt önkormányzati vagyontárgy, vagyonrész tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba  vitele, az e rendeletben meghatározottak szerint történik.

II. Fejezet

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

3. A tulajdonosi jogok gyakorlója, a hatáskörök, a versenyeztetés formái

4. §      (1)       A Képviselő-testület az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok

gyakorlásával kapcsolatos feladatokat és hatásköröket a 5. § (3)  bekezdése b) pontjában, a 10. § (3) bekezdés b) pontjában, a 13. § (1) bekezdés b), c)  pontjában, valamint a 16. § (1) bekezdés b) pontjában a polgármesterre ruházza.

                        (2)       A versenyeztetés formái:

              a) a nyilvános árverés,

              b) a nyilvános pályázati eljárás.

4. Vagyonértékesítés, ingyenes vagyonátruházás

5. §      (1)       Vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott

módon lehet.  

(2)       Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, a Képviselő-testület általi kijelölést követően nyilvános árverés útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt Sajóbábony Város hivatalos honlapján (továbbiakban: honlap) és az Önkormányzat hirdetőtábláján (továbbiakban: hirdetőtábla) kell közzétenni.

                       (3)       Az üzleti vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:

a) Az 1 millió Ft egyedi értéket meghaladó vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, a Képviselő-testület általi kijelölést követően nyilvános árverés útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni.

                       b) Az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló                                         törvényben foglaltak figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt                           eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni. Az                                     értékesítésre kijelölésről a polgármester dönt. A polgármester az értékesítésről a Képviselő-testületet a                               soron következő ülésen tájékoztatja

6. §      (1)       Vagyon tulajdonjogának ingyenesen átruházására a nemzeti vagyonról szóló

            törvényben szabályozottak az irányadók.

(2)       A tulajdonjog és a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jog ingyenes átruházása nyilvános pályázati eljárás lefolytatása útján történik. A pályázati felhívást a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni.

5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

7. §      (1)       Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban

a) ingatlan vagyonát beszerzési értéken,

b) az ingó vagyonát beszerzési értéken,

c) értékpapír vagyonát névértéken,

d) egyéb társasági részesedését (üzletrész, törzsbetét) névértéken tartja nyilván.

(2)       Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának átruházására,  megterhelésére, hasznosítására irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét bejegyzett, ingatlanközvetítő és értékbecslő végzettséggel rendelkező által elkészített forgalmi értékbecslés  alapján kell meghatározni.

(3)       Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának átruházására, megterhelésére, hasznosítására 

a) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az

aa) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,

ab) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján, 

b) egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés, beszámoló alapján kerülhet sor. 

6. A vagyon megterhelése, vállalkozásba vitele

8. §                  Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyona a nemzeti

vagyonról szóló törvényben szabályozottak szerint terhelhető meg.

9. §      (1)       A korlátozottan forgalomképes és az üzleti vagyon vállalkozásba viteléről a

Képviselő-testület dönt.

(2)       Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, kulturális javak, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.

7. A vagyon használat, hasznosítási joga, társulásba vitele

10. §    (1)       A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésre a nemzeti vagyonról szóló

törvényben szabályozottak az irányadók.

(2)       Az önkormányzati vagyon használatát és hasznosítási jogát átadni a nemzeti

vagyonról szóló törvényben meghatározott módon lehet.

            (3)       A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedésének feltételei:

a) A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke 1 millió Ft egyedi érték feletti, a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével nyilvános  árverés útján lehet a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt a honlapon, a hirdetőtáblán kell közzétenni. 

b) Az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, nyilvános árverés útján lehet a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. A használatba adásról és hasznosítási jogának átengedéséről a polgármester dönt. Az árverési hirdetményt a honlapon, a hirdetőtáblán kell közzétenni. A polgármester a döntéséről a Képviselő-testületet a soron következőülésen tájékoztatja. 

c) A vagyon használatának és hasznosítási jogának ingyenes átengedése – a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel  - nyilvános pályázati eljárás lefolytatása útján történik a rendelet 2. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően, kivéve az intézmény használatába, hasznosításába átengedett vagyont, valamint azt a vagyont, amely az önkormányzat kötelező feladatai ellátására irányuló cél megvalósítását szolgálja. A pályázati felhívást a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni. 

11. §    (1)       Az Önkormányzat által alapított intézmény vagyona az Önkormányzat

vagyona, melyet az Önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és a hasznosítási jog átadása ingyenes a következő feltételekkel:

a) Az átadott vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos valamennyi bevétel és kiadás (ingatlanok karbantartása, elhasználódott ingók pótlása, stb.) az intézményt illeti és terheli. Az intézmény köteles ezen bevételeket és kiadásokat a költségvetés tervezése során a polgármester felé írásban jelezni.

b) Az intézmény használatába adott vagyon felújítása az Önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás szükségességét az intézmény köteles a polgármester felé írásban jelezni a költségvetési koncepció készítéséhez. A felújításról a Képviselő-testület a költségvetési rendeletben dönt.

                        (2)       Az intézményvezető jogai és kötelezettségei:

a) A 150.000.-Ft egyedi értékhatár alatti, selejtezhető ingó vagyont a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, melyről tárgyévet követő január 31-ig a polgármester felé írásban beszámol. 

b) Az intézmény használatába adott ingatlanokra határozott és határozatlan időtartamra, a polgármester előzetes hozzájárulásával, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatásával, indokolás nélkül, legfeljebb 60 napos felmondási idő kikötésével bérleti szerződést köthet.

c) Az intézmény a használatába adott vagyon elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba vitele nem lehetséges.

(3)       Az önállóan működő intézmény vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatai az önállóan működű költségvetési szerv, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv közötti – a Képviselő-testület általi döntés követően kötött – megállapodás szerint alakulnak. 

12. §    (1)       Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt

vagyonelemek közül az intézmények épületei és a középületek vihetők társulásba.

(2)       A társulás ingatlanvagyonához kapcsolódó vagyon feletti rendelkezési jogokra, a felhalmozási célú beruházásokra a társulási megállapodás rendelkezései az irányadók. 

8. Az Önkormányzat követeléseirıl való lemondás, hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, lízing, értékpapír vásárlás

13. §    (1)       Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás joga

a) 100 ezer Ft vagy ezt meghaladó egyedi érték felett - kivéve a c) pontban foglalt esetet - a Képviselő-testületet,

b) 100 ezer Ft egyedi érték alatt - kivéve a c) és d)  pontban foglalt esetet - a

polgármestert, figyelemmel a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés behajtására vonatkozó rendelkezésére, 

c) értékhatár nélkül a munkavállalókkal szembeni követelésekről a polgármestert,

d) az intézmény részére átadott vagyon esetében 50 ezer Ft egyedi érték alatt az

intézmény vezetőjét illeti meg. 

(2)       Az (1) bekezdés

a) b) és c) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

b) d) pontja szerint meghozott döntéséről az intézmény vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(3)       Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha:

a) az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását;

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;

c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;

d) ha bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség megkötésére került sor;

e) ha a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben előreláthatólag pénzügyileg nem realizálható, vagy ha  a csődeljárás során csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor, 

f) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyíthatóan nem elérhető, nem lelhető fel. 

14. §     A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, lízingszerződés

kötésével,valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg. 

15. §       Az Önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeiből értékhatártól függetlenül értékpapírt vásárolhat vagy lekötheti. 

9. Az Önkormányzat számára ellenérték nélkül felajánlott vagyon 

16. §    (1)       Az Önkormányzat számára ellenérték nélkül felajánlott

a) 2,5 millió Ft értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület,

b) az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon elfogadásáról – kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet - a polgármester dönt. 

(2)       Az intézmény számára ellenérték nélkül felajánlott 

a) 500 ezer Ft értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület,

b) az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon elfogadásáról az intézmény vezetője dönt. 

(3)       Az (1) bekezdés b) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(4)       A (2) bekezdés b) pontja szerint meghozott döntéséről az intézmény vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

(5)       Az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyon elfogadásának feltétele, hogy 

a) az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az Önkormányzat részéről teljesíthetők és

b) a kötelezettség teljesítése likviditási problémát nem okoz és

c) a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben felvállalt feladatai ellátását nem veszélyezteti. 

III. Fejezet

Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár

17. §    (1)       Az Önkormányzat vagyonát az egyes állami tulajbonban levő vagyontárgyak

önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben és az önkormányzatok

tulajdonában lévı ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről szóló Korm. rendeletben szabályozottak szerint kell nyilvántartani és leltározni. Az ingatlan vagyonkataszterben nyilvántartott vagyon tekintetében az intézménynek nyilvántartási és negyedévente egyeztetési kötelezettsége van az önkormányzati nyilvántartással. Az ingatlan vagyonkataszter nyilvántartó programban a  vagyon kódokkal kerül intézményenként elkülönítésre.

(2)      A költségvetésben és a zárszámadásban közvetett támogatásként kimutatandó

értéket térítésmentes használatba adás esetén az ingatlanvagyon kataszterben lévő becsült érték 10 %-ában kell megállapítani.  

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

18. §    (1)       Ez a rendelet 2012. június 1. napján lép hatályba.

(2)       Hatályát veszti az önkormányzat vagyona fölötti rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 12/2005.(V.25.) rendelet és azt módosító 7/2009.(VI.1.) rendelet.

19. §                           A folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekre e rendelet szabályait kell alkalmazni.

Likai-Tóth Adél   sk.                                                                                   Nagy Imre sk.

    jegyző                                                                                                    polgármester