Sajóbábony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (1) – (10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I.       FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.      A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§ (1)  A rendelet célja: A település sajátos településképének védelme és alakítása a:

a)    helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,

b)   településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,

c)    településképi követelmények meghatározásával,

d)   településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e)    településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2)   Jelen rendelet mellékletei:

a)    1. melléklet: Helyi védett egyedi értékek jegyzéke;

b)   2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolása;

c)    3. melléklet: Településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjai jegyzéke.

2.§ A helyi védelem célja:

a)    Az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, az értékek jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedékek számára.

b)   A védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása.

c)    A védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.

3.§ A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:

a)    Azon terület-egységek lehatárolása, ahol a településre jellemző, karakteres, hagyományt őrző beépítési módjának, épületek, építmények történetiségét tartalmazó fejlődésének megőrzése a cél.

b)   A kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett.  

4.§ A rendelet területi hatálya Sajóbábony város teljes közigazgatási területére terjed ki.

5.§ A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

a)    Helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint műszaki-ipari szempontból, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás, valamint helyi védetté nyilvánított fa, facsoport. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.

b)   Védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony.

c)    Műtárgy: építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 2. § 15. pontja szerint.

d)   Utcabútorzat: az utasváró, a kioszk, a tájékoztató hirdetőoszlop, az információs tábla.

e)    Jelző: az út/utca-mutató szerkezet, útirány-jelző tábla (pl. temetőhöz, telephelyhez).

f)     Településképi szempontból meghatározó terület: az önkormányzat által meghatározott terület, mely magába foglalja a település jellegzetes és hagyományt őrző beépítettségét, épületek, építmények együttes megjelenését, természeti környezetét.

g)    Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki, természetföldrajzi, biológiai vizsgálati munkarész.

h)    Főépítész: az önkormányzat által megbízott/ alkalmazott önkormányzati (települési) építészmérnök szakember.

i)      Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.) 11/F. § szerint.

j)     Reklámhordozó: a Tktv. 11/F. § szerint.

k)   Sajátos építmény: építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 2. § 18. pontja szerint.

II.       FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2.      A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

6.§ A helyi védelem feladata:

 (1) A védelmet igénylő építészeti és természeti örökség

a)    meghatározása, dokumentálása;

b)   védetté nyilvánítása, nyilvántartása;

c)    megőrzése, megőriztetése;

d)   a lakossággal történő megismertetése.

(2)   A helyi védelem alatt álló építészeti és természeti örökség károsodásának megelőzése:

a)    El kell kerülni minden olyan eseményt, beavatkozást, amely a védett érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná.

b)   A tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.

7.§ (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:

a)    Kezdeményezés: A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes személy, szervezet a polgármesternél írásban kezdeményezheti.

b)   Szakmai előkészítés: A javaslatnak tartalmaznia kell a védendő érték megnevezését, helyét (utca, szám, helyrajzi szám), tulajdonosát, rövid leírását, tervrajzait, fotóit és a kezdeményezés indokolását. Védéshez a hivatal elkészítteti az értékvizsgálatot.

c)    Érdekeltek: Ingatlantulajdonos, haszonélvező, kezelő, használó, kezdeményező.

d)   Nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás: Hirdetményben közzététel 30 napra, írásbeli észrevételezés céljából.

e)    Hatósági eljárásokkal kapcsolatos összefüggések: Folyamatban lévő hatósági eljárás figyelembevétele szükséges.

f)     Védelem megszűnésének feltételei: Amennyiben a védett érték károsodása oly mértékű, hogy műszaki eszközökkel nem állítható helyre, az állapotot dokumentálni kell rajzzal, fotókkal, leírással.

g)    Helyi védelem és országos védelem összefüggései: Országos műemléki védetté nyilvánítás után a helyi védelem megszűnik.

h)    Nyilvántartás: A helyi védett értékről készült dokumentációt adataival együtt hivatali nyilvántartásba kell venni, melyet a település honlapján szükséges közzétenni.

(2)   Testületi döntéssel összefüggő feladatok:

a)    Előterjesztés: Polgármester terjeszti elő indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. A védendő értékről készült dokumentáció (leírás, rajz, fotók) és az értékvizsgálat az előterjesztés melléklete.

b)   Döntés: A javasolt érték helyi védelméről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület rendeletben dönt.

c)    A helyi védelem elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell a tulajdonost, általa: a haszonélvezőt, a használót, továbbá a kezdeményezőt, az illetékes: állami főépítészt, földhivatalt és építésügyi hatóságot, valamint a közműszolgáltatókat.

d)   Védelem jelölése: A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kis táblával, továbbá a védett fát mellé tűzött kis táblával meg kell jelölni, melyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

e)    Értékvizsgálat: A helyi védelem elrendelése előtt a javasolt értékről szakmai előkészítő anyagot, vizsgálati dokumentációt kell készíteni szakember (építész, művészettörténész, természetföldrajzi, biológiai) bevonásával.

3.      A helyi egyedi védelem meghatározása

8.§  (1)            Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökséget, valamint egyes értékes fát az önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.

(2) A helyi védett egyedi értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

4.      A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

9.§ (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett értéken végzett építési tevékenység, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) Tulajdonosi kötelezettség:

a)    A tulajdonos köteles jókarbantartást végezni, a védett érték állapotát megóvni. A kötelezettség kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére.

b)   A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

c)    A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással nem lehet a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni.

d)   A védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak az önkormányzati főépítész szakmai ajánlásai szerint lehet.

(2)  A helyi egyedi védelem alatt álló fák megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

a)      Évente legalább négy alkalommal, az évszakok változásakor szükséges állapotát ellenőrizni, dokumentálni.

b)      A kihajtás, rügyezés előtt a kellő növénygondozást el kell végezni.

c)      Károsodás elkerülése érdekében a növényvédelemről gondoskodni kell.

d)      Viharkár esetén csak a legszükségesebb sérült részek távolíthatók el.

e)      Óvni kell törzsét, ágait mindennemű reklám, hirdetés kitűzésétől a mellé tűzött kis táblán való figyelmeztetéssel is.

f)        Helyileg védett fát kivágni csak nagyon indokolt esetben, kertészeti szakvélemény alapján engedély birtokában lehet. Pótlásáról szakszerűen gondoskodni kell.

III.        FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5.      A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

10.§(1)            A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem, egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg.

(2)            A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(1)   A településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjainak jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

IV.        FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6.      Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

11.§ (1)Az egyéb terület – többlakásos lakótelep – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

a)    anyaghasználat: Az épületek, építmények építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő anyagok alkalmazása tilos a homlokzaton.           

b)   homlokzati részletképzés: Az épületek, építmények eredeti homlokzati részletképzéseit, tagozatait tilos elbontani, átalakítani.

c)    szín: A felújítások, átalakítások során az épületek, építmények építési korára jellemző homlokzati színezésétől eltérő (erős, harsány, élénk) színek használata tilos.

d)   tetőszerkezet héjazata: Utólagos magastető esetén cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemez alkalmazása tilos. A hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.

(2)  Az egyéb területek – családi házas területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

a)    anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.

b)   tetőhéjazat: Felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemezlemez alkalmazása kizárólag környezethez illeszkedő színezéssel.

(3)  Az egyéb területek – ipari területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

a)    anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos az élénk, erős homlokzati színezés.

b)   tető: Az építmények tetőfelületein tilos az élénk, erős színezés.

c)    környezet: A területen tilos a növényzet kivágása, fejlesztés esetén gondoskodni kell a tájjellegű növényzet telepítéséről.

(4)  Az egyéb területek – pincés területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

a)    anyag: Az építményeken tilos a hagyományos (vakolt) anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és a fehér, szürke és pasztell sárga színtől eltérő élénk, erős homlokzati színezés.

b)   homlokzat: Az építményeken tilos a kialakult, hagyományos nyílásrendszertől eltérő nyílásrendszer kialakítása, átalakítása.

c)    tető: Az épületeken tilos a hagyományos anyagú és színű cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyagok használata.

(5)  Az egyéb területek – garázssor területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

a)    anyag: Az építménycsoport közterületekről és a szomszédos telkekről látható homlokzati felületein tilos a szomszédos területek anyaghasználatától eltérő anyaghasználat.

b)   homlokzat: Az építménycsoport közterületekről és a szomszédos telkekről látható homlokzati felületein tilos a szomszédos területek homlokzatszínezésétől eltérő színárnyalatú színezés.

c)    tömegformálás: Tilos az építménycsoport egyenként történő átalakítása, felújítása, tömegformájának módosítása.

(6)  Az egyéb területek – külterületi mezőgazdasági és egyéb beépítésre nem szánt területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményeire vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

a)    építmény elhelyezése: Meredek domboldali adottság esetén tilos az építményt a domb tetején és annak közelében elhelyezni.

b)   anyag, homlokzat, szín: Építményeken tilos az erős, élénk, kontrasztos színű anyagok használata. Tilos a túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképzés, a tobzódó tömeg- és formai kialakítás.

c)    tetőhéjazat: Nem alkalmazható az élénk, erős színű fémlemezfedés.

d)   kerítés: Nem alkalmazható az erős, élénk színű tömör fémlemez kerítés építése.

7.      A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

12.§ (1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt lakóterületen:

a)    beépítés telepítési módja: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal.            

b)   jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: Földszintes, tetőtér-beépítéses 4,50 m építménymagassággal.

c)    színhasználat: A környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók (kivéve kék, zöld, piros, lila), az élénk, harsány színeket kerülni kell. A homlokzat teljes felületén kell a színezést elvégezni.

d)   kerti építmények, műtárgyak: Utcától 6 m-en túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához.

e)    kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla-felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben, illetve élő sövény ültetésével. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely max. 2 m lehet. Utcai kerítésen 1 db max. 4 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db max. 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható.

(2)   Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt pincés területeken:

a)    beépítés telepítési módja: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően úszótelkes beépítési móddal.            

b)   jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: földszintes, tetőtér-beépítéses kialakult építménymagassággal.                 

(3) Tiltó egyedi építészeti követelmények a kijelölt lakóterületen:

a)    anyag-, színhasználatra: Építményeken, kerítéseken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő eleven színek alkalmazása.

b)   tömegformálásra: A közterület felöli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást nem lehet figyelmen kívül hagyni.

c)    homlokzatképzésre: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg.

d)   homlokzat: Tilos reklámozás céljából a homlokzat letakarása bármely nagyságban, és tilos a kinyitható ajtó-, ablakszárnyakat, rácsokat reklámcélra igénybe venni.

e)    zöldfelületekre: Utcai telekhatár előtt és a telken 3 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növény telepítése.

(4) Tiltó egyedi építészeti követelmények a kijelölt pincés területeken:

a)    anyag-, színhasználatra: Építményeken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő eleven színek alkalmazása.

b)   tömegformálásra: Tilos a meglévő pince-házra újonnan emeletet ráépíteni.

c)    homlokzatképzésre: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg.

d)   zöldfelületekre: Pincék környezetében a közterületeken, tilos tájidegen fás szárú növény telepítése.

8.      A helyi védett egyedi értékre vonatkozó követelmények

13.§ (1) A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

a)    Kötelező követelmény:    

aa)     A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása kötelező.

ab) Kötelező a meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása.

ac) A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása kötelező.

ad)  Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.

b)   Tiltó követelmény:

ba) Tilos az épületek eredeti telkének megosztása, telekalakítása.

bb)  Tilos az épület melletti udvart szilárd térburkolattal teljes felületen leburkolni.

bc)  Utca felöl az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületen is.

bd) Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos.

be) A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak.

bf)   Utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.

c)    Megengedő követelmény:

ca)  Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése az udvari, kerti oldalakon.

cb) Az épület a telek belseje felé vizuálisan elhatárolható módon bővíthető, a meglévő épülethez igazodóan.

cd)    A védett épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett.

ce) A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.

cf)   Igény esetén a településre jellemző keresztcsűr építhető.

(2)      A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:

a)    A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására.

b)   A védett értéken való munkálatokba restaurátor szakember bevonása szükséges.

(3)      A helyi védett egyedi természeti értékre, védett fákra vonatkozó követelmények:

a)    A védelem alatt álló fák környezetének karbantartása során törekedni kell a természetes állapot megtartására

b)   A védett értéken való metszési, ágazási, permetezési munkálatokba szakember bevonása szükséges.

9.      Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

14.§ (1) Alkalmas területek a hírközlési sajátos építmény elhelyezésére:

a)    Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő hírközlési építmények közös eszközhasználatával, vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával kell elhelyezni.

b)   Alkalmas területek a különleges közműterületek, közlekedési és közműterületek.

c)    Az elektronikus hírközlési építmény a legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonú ingatlant.

(2)   Alkalmas területek a villamosenergia-ellátási, közvilágítási és egyéb vezeték elhelyezésére:

a)    A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges.

b)   A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésre.

c)    Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldása elsődleges.  

(3)   Nem alkalmas területek:

a)    A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.

b)   A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken fenti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.

c)    A védett természeti területek nem alkalmasak a hírközlési, villamosenergia-ellátási sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(4)   Világítás kialakítása a fényszennyezés elkerülése érdekében:

a)    Kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz.

b)   A világítótestek fénye úgy irányuljon, hogy kibocsátott fénye ne legyen közvetlenül látható, ne jusson a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, illetve az égbolt irányába.

c)    Nem alkalmazható a felfelé irányuló, talajszintbe épített díszvilágítás.

d)   Az utcákat egyenletes, alacsony intenzitással világítsák.

e)    Javasolt a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez igazítani.

10.      A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

15.§ (1)  A település fokozott védelem alatt álló területein lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény (Tktv. 11/B. § (1) bekezdése, 1. melléklete) rendelkezései szerint nem helyezhető el.

(2)  A településképi szempontból meghatározó terület közterületein reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

(3)   Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-várón, hirdetőoszlopon) helyezhető el.

(1)    Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.

(2)    Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a törvénytől (Tktv.) való eltérési szabályok:

a)    Jelentős esemény (városnap, települési évforduló) hirdetése,

b)   Nyilvánosság biztosítására szolgáló információs felület – önkormányzati hirdetőtábla – időkorlát nélkül a település egész területén elhelyezhető.

c)    Építési reklámháló esetén:

reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés. Az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül el kell bontani. Az eltávolításáért a reklám közzétevője, a tartóberendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa egyetemleges felelősséggel tartozik.

V.       FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

11.      Rendelkezés a szakmai konzultációról

16.§ (1) A településképi követelményekről az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást nyújt írásban, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

(2)   Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban, kivéve a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás alá vont eseteket. 

(3)   A szakmai konzultációt és tájékoztatást az önkormányzati főépítész végzi, akadályoztatása esetén feladatát a polgármester látja el.

(1)    A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott vázlatterv szintű terv-, és/ vagy fotódokumentációt, pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.

(2)    A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.

VI.        FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

12.      A véleményezési eljárással érintett építmények köre

17.§(1) Az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyhez kötött építési tevékenységekhez a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján.

(2)  A településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező:

a)     a helyi védett egyedi értéket érintő, és annak szomszédságában történő minden olyan építési, átalakítási, felújítási, bővítési, színezési munkákkal kapcsolatban, melyek a településképet befolyásolják;

b)   a településképi szempontból meghatározó területeken lévő magántulajdonú ingatlanon és közterületen, közlekedési területen történő fenti munkálatok esetén;

c)    a műemléki környezetben történő fenti munkálatok esetén;

d)   egyéb területeken végzett fenti tevékenységek esetén;

e)    rendeltetéstől függetlenül, a 300 m2 beépített területet meghaladó új épület, építmény esetén.

13.      A véleményezési eljárás részletes szabályai

18.§ (1)  A kérelmező kérelmét papír alapon adja be, és a véleményezendő dokumentációt elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre (ÉTDR), melyhez hozzáférést biztosít a polgármester számára.

(2)   A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető/ kérelmező nevét, címét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát.

(3)   A kérelemhez csatolni kell az építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges kidolgozottságú építészeti-műszaki tervdokumentációt, és a követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat.

(4)   A településképi véleményezés során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, tömeg-, héjazat-, anyag-, színhasználatot, homlokzatképzést, a telepítés környezetbe, településképbe való illeszkedését, a helyi építészeti érték védelmének érvényesülését, a közterületet befolyásoló burkolat, műtárgy, növényzet, utcabútorzat, reklámhordozó, reklám, egyéb műszaki berendezések kialakítását.

(1)    A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek/ kérelmezőnek, és elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(2)    A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés ellen lehet fellebbezni.

(3)    Ha a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

VII.       FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

14.      A bejelentési eljárással érintett építmények köre, reklámhordozók,

és rendeltetésváltozások köre

19.§(1) Építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez (a 312/2012.(XI.08.) Korm. rendelet 1. melléklete), reklámhordozók elhelyezéséhez, és rendeltetésváltozáshoz a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.

(2)  A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:

a)    a helyi védett egyedi értéket érintően, és annak szomszédsága esetén;

b)   a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység esetén;

c)    műemléki környezetben folyó munkálatok esetén;

d)   egyéb területeken a településképet befolyásoló tevékenység esetén.

15.      A bejelentési eljárás részletes szabályai

20.§ (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.

(1)    A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet, dokumentumokat.

(2)    A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek. 

(3)    A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentőnek.

(4)    A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

16.      A településképi kötelezési eljárás

21.§ (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelme érdekében:

a)    a kötelező szakmai konzultáció elmulasztása esetén;

b)   a településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén, vagy a bejelentés során meghozott döntés megszegésekor;

(2)    A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést bocsájt ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.

17. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

22.§ (1) Amennyiben a kötelezett a kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot szab ki.

(2)   A bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege 1.000.000.- forint.

              (3) A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni:

a)  a jogellenes magatartás súlyát,

b) - ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak - az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá

c)  a bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét.

             (4) A polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az épület, építmény vagy annak egy részének felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

18.      A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

23.§ A kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára behajtható.

IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

19.      A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

24.§     Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.

X. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

20.      Hatálybaléptetés

25.§ A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

21.      Hatályon kívül helyezendő rendelkezések

26.§     A Helyi Építési Szabályzatról szóló 22/2005. (XI.30.) önkormányzati rendelet településképi követelményeket meghatározó része, a 22. § (1) – (3) bekezdéseinek rendelkezése, valamint az 5. melléklete a Tktv. 14. § (2) bekezdése értelmében 2017. szeptember 30. után nem alkalmazható.

Király Gáborné sk.                                                                 Dr. Szilva István sk.

     jegyző                                                                                  polgármester