1. § (1) A rendelet célja: A település sajátos településképének védelme és alakítása a:

• a) helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,
• b) településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,
• c) településképi követelmények meghatározásával,
• d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
• e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) Jelen rendelet mellékletei:

• a) 1. melléklet: Helyi védett egyedi értékek jegyzéke;
• b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolása;
• c) 3. melléklet: Településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjai jegyzéke.

2. § A helyi védelem célja:

• a) Az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, az értékek jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedékek számára.
• b) A védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása.
• c) A védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.

3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:

• a) Azon terület-egységek lehatárolása, ahol a településre jellemző, karakteres, hagyományt őrző beépítési módjának, épületek, építmények történetiségét tartalmazó fejlődésének megőrzése a cél.
• b) A kialakult beépítettség, szintszám, anyaghasználat, színhasználat, melléképületek, építmények megjelenésének, használatának szabályozása a korszerű építési technológiák mellett.

4. § A rendelet területi hatálya Sajóbábony város teljes közigazgatási területére terjed ki.

5. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

• a) Helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint műszaki-ipari szempontból, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás, valamint helyi védetté nyilvánított fa, facsoport. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.
• b) Védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony.
• c) Műtárgy: építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 2. § 15. pontja szerint.
• d) Utcabútorzat: az utasváró, a kioszk, a tájékoztató hirdetőoszlop, az információs tábla.
• e) Jelző: az út/utca-mutató szerkezet, útirány-jelző tábla (pl. temetőhöz, telephelyhez).
• f) Településképi szempontból meghatározó terület: az önkormányzat által meghatározott terület, mely magába foglalja a település jellegzetes és hagyományt őrző beépítettségét, épületek, építmények együttes megjelenését, természeti környezetét.
• g) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki, természetföldrajzi, biológiai vizsgálati munkarész.
• h) Főépítész: az önkormányzat által megbízott/ alkalmazott önkormányzati (települési) építészmérnök szakember.
• i) Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.) 11/F. § szerint.
• j) Reklámhordozó: a Tktv. 11/F. § szerint.
• k) Sajátos építmény: építési törvény (1997. évi LXXVIII. tv.) 2. § 18. pontja szerint.

6. § A helyi védelem feladata:

(1) A védelmet igénylő építészeti és természeti örökség

• a) meghatározása, dokumentálása;
• b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
• c) megőrzése, megőriztetése;
• d) a lakossággal történő megismertetése.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti és természeti örökség károsodásának megelőzése

• a) El kell kerülni minden olyan eseményt, beavatkozást, amely a védett érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná.
• b) A tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.

7. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai:

• a) Kezdeményezés: A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes személy, szervezet a polgármesternél írásban kezdeményezheti.
• b) Szakmai előkészítés: A javaslatnak tartalmaznia kell a védendő érték megnevezését, helyét (utca, szám, helyrajzi szám), tulajdonosát, rövid leírását, tervrajzait, fotóit és a kezdeményezés indokolását. Védéshez a hivatal elkészítteti az értékvizsgálatot.
• c) Érdekeltek: Ingatlantulajdonos, haszonélvező, kezelő, használó, kezdeményező.
• d) Nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás: Hirdetményben közzététel 30 napra, írásbeli észrevételezés céljából.
• e) Hatósági eljárásokkal kapcsolatos összefüggések: Folyamatban lévő hatósági eljárás figyelembevétele szükséges.
• f) Védelem megszűnésének feltételei: Amennyiben a védett érték károsodása oly mértékű, hogy műszaki eszközökkel nem állítható helyre, az állapotot dokumentálni kell rajzzal, fotókkal, leírással.
• g) Helyi védelem és országos védelem összefüggései: Országos műemléki védetté nyilvánítás után a helyi védelem megszűnik.
• h) Nyilvántartás: A helyi védett értékről készült dokumentációt adataival együtt hivatali nyilvántartásba kell venni, melyet a település honlapján szükséges közzétenni.

(2) Testületi döntéssel összefüggő feladatok:

• a) Előterjesztés: Polgármester terjeszti elő indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. A védendő értékről készült dokumentáció (leírás, rajz, fotók) és az értékvizsgálat az előterjesztés melléklete.
• b) Döntés: A javasolt érték helyi védelméről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület rendeletben dönt.
• c) A helyi védelem elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell a tulajdonost, általa: a haszonélvezőt, a használót, továbbá a kezdeményezőt, az illetékes: állami főépítészt, földhivatalt és építésügyi hatóságot, valamint a közműszolgáltatókat.
• d) Védelem jelölése: A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kis táblával, továbbá a védett fát mellé tűzött kis táblával meg kell jelölni, melyről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
• e) Értékvizsgálat: A helyi védelem elrendelése előtt a javasolt értékről szakmai előkészítő anyagot, vizsgálati dokumentációt kell készíteni szakember (építész, művészettörténész, természetföldrajzi, biológiai) bevonásával.

8. § (1) Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökséget, valamint egyes értékes fát az önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.

(2) A helyi védett egyedi értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott védett értéken végzett építési tevékenység, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) Tulajdonosi kötelezettség:

• a) A tulajdonos köteles jókarbantartást végezni, a védett érték állapotát megóvni. A kötelezettség kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére.
• b) A védett érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
• c) A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással nem lehet a védett érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni.
• d) A védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak az önkormányzati főépítész szakmai ajánlásai szerint lehet.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló fák megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

• a) Évente legalább négy alkalommal, az évszakok változásakor szükséges állapotát ellenőrizni, dokumentálni.
• b) A kihajtás, rügyezés előtt a kellő növénygondozást el kell végezni.
• c) Károsodás elkerülése érdekében a növényvédelemről gondoskodni kell.
• d) Viharkár esetén csak a legszükségesebb sérült részek távolíthatók el.
• e) Óvni kell törzsét, ágait mindennemű reklám, hirdetés kitűzésétől a mellé tűzött kis táblán való figyelmeztetéssel is.
• f) Helyileg védett fát kivágni csak nagyon indokolt esetben, kertészeti szakvélemény alapján engedély birtokában lehet. Pótlásáról szakszerűen gondoskodni kell.

10. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem, egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A településképi szempontból meghatározó terület ingatlanjainak jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

11. § (1) Az egyéb terület – többlakásos lakótelep – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

• a) anyaghasználat: Az épületek, építmények építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő anyagok alkalmazása tilos a homlokzaton.
• b) homlokzati részletképzés: Az épületek, építmények eredeti homlokzati részletképzéseit, tagozatait tilos elbontani, átalakítani.
• c) szín: A felújítások, átalakítások során az épületek, építmények építési korára jellemző homlokzati színezésétől eltérő (erős, harsány, élénk) színek használata tilos.
• d) tetőszerkezet héjazata: Utólagos magastető esetén cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemez alkalmazása tilos. A hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.

(2) Az egyéb területek – családi házas területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

• a) anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés.
• b) tetőhéjazat: Felújítás során cserepes fémlemez, bitumenes hullámlemez, bitumenes zsindely, műanyag- és fém trapéz- és hullámlemezlemez alkalmazása kizárólag környezethez illeszkedő színezéssel.

(3) Az egyéb területek – ipari területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

• a) anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos az élénk, erős homlokzati színezés.
• b) tető: Az építmények tetőfelületein tilos az élénk, erős színezés.
• c) környezet: A területen tilos a növényzet kivágása, fejlesztés esetén gondoskodni kell a tájjellegű növényzet telepítéséről.

(4) Az egyéb területek – pincés területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

• a) anyag: Az építményeken tilos a hagyományos (vakolt) anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és a fehér, szürke és pasztell sárga színtől eltérő élénk, erős homlokzati színezés.
• b) homlokzat: Az építményeken tilos a kialakult, hagyományos nyílásrendszertől eltérő nyílásrendszer kialakítása, átalakítása.
• c) tető: Az épületeken tilos a hagyományos anyagú és színű cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyagok használata.

(5) Az egyéb területek – garázssor területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

• a) anyag: Az építménycsoport közterületekről és a szomszédos telkekről látható homlokzati felületein tilos a szomszédos területek anyaghasználatától eltérő anyaghasználat.
• b) homlokzat: Az építménycsoport közterületekről és a szomszédos telkekről látható homlokzati felületein tilos a szomszédos területek homlokzatszínezésétől eltérő színárnyalatú színezés.
• c) tömegformálás: Tilos az építménycsoport egyenként történő átalakítása, felújítása, tömegformájának módosítása.

(6) Az egyéb területek – külterületi mezőgazdasági és egyéb beépítésre nem szánt területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményeire vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:

• a) építmény elhelyezése: Meredek domboldali adottság esetén tilos az építményt a domb tetején és annak közelében elhelyezni.
• b) anyag, homlokzat, szín: Építményeken tilos az erős, élénk, kontrasztos színű anyagok használata. Tilos a túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképzés, a tobzódó tömeg- és formai kialakítás.
• c) tetőhéjazat: Nem alkalmazható az élénk, erős színű fémlemezfedés.
• d) kerítés: Nem alkalmazható az erős, élénk színű tömör fémlemez kerítés építése.

12. § (1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt lakóterületen:

• a) beépítés telepítési módja: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal.
• b) jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: Földszintes, tetőtér-beépítéses 4,50 m építménymagassággal.
• c) színhasználat: A környezetre jellemző világos pasztellszínek alkalmazhatók (kivéve kék, zöld, piros, lila), az élénk, harsány színeket kerülni kell. A homlokzat teljes felületén kell a színezést elvégezni.
• d) kerti építmények, műtárgyak: Utcától 6 m-en túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához.
• e) kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla-felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben, illetve élő sövény ültetésével. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely max. 2 m lehet. Utcai kerítésen 1 db max. 4 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db max. 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható.

(2) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt pincés területeken:

• a) beépítés telepítési módja: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően úszótelkes beépítési móddal.
• b) jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: földszintes, tetőtér-beépítéses kialakult építménymagassággal.

(3) Tiltó egyedi építészeti követelmények a kijelölt lakóterületen:

• a) anyag-, színhasználatra: Építményeken, kerítéseken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő eleven színek alkalmazása.
• b) tömegformálásra: A közterület felőli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást nem lehet figyelmen kívül hagyni.
• c) homlokzatképzésre: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg.
• d) homlokzat: Tilos reklámozás céljából a homlokzat letakarása bármely nagyságban, és tilos a kinyitható ajtó-, ablakszárnyakat, rácsokat reklámcélra igénybe venni.
• e) zöldfelületekre: Utcai telekhatár előtt és a telken 3 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növény telepítése.

(4) Tiltó egyedi építészeti követelmények a kijelölt pincés területeken:

• a) anyag-, színhasználatra: Építményeken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő eleven színek alkalmazása.
• b) tömegformálásra: Tilos a meglévő pince-házra újonnan emeletet ráépíteni.
• c) homlokzatképzésre: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg.
• d) zöldfelületekre: Pincék környezetében a közterületeken, tilos tájidegen fás szárú növény telepítése.

13. § (1) A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

• a) Kötelező követelmény:
  • aa) A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása kötelező.
  • ab) Kötelező a meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása.
  • ac) A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása kötelező.
  • ad) Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása kötelező, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése kötelező.
• b) Tiltó követelmény:
  • ba) Tilos az épületek eredeti telkének megosztása, telekalakítása.
  • bb) Tilos az épület melletti udvart szilárd térburkolattal teljes felületen leburkolni.
  • bc) Utca felől az épület látványát letakaró, megjelenését befolyásoló reklám elhelyezése tilos mind a telken belül, mind a közterületen és az épületen is.
  • bd) Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése tilos.
  • be) A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak.
  • bf) Utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.
• c) Megengedő követelmény:
  • ca) Utólagos tetőtér-beépítés esetén megengedett a tetősíkban fekvő ablakok elhelyezése az udvari, kerti oldalakon.
  • cb) Az épület a telek belseje felé vizuálisan elhatárolható módon bővíthető, a meglévő épülethez igazodóan.
  • cd) A védett épület belső korszerűsítése, átalakítása megengedett az eredeti szerkezet és a belső értékek meghagyása mellett.
  • ce) A meglévő épület gazdasági és melléképülettel hátrafelé bővíthető.
  • cf) Igény esetén a településre jellemző keresztcsűr építhető.

(2) A helyi védett műszaki alkotásokra, műtárgyakra vonatkozó követelmények:

• a) A védelem alatt álló emlékmű, szobor, feszület, kőkereszt karbantartása, javítása során törekedni kell az eredeti anyaghasználatra, a hiányzó részek korhű pótlására.
• b) A védett értéken való munkálatokba restaurátor szakember bevonása szükséges.

(3) A helyi védett egyedi természeti értékre, védett fákra vonatkozó követelmények:

• a) A védelem alatt álló fák környezetének karbantartása során törekedni kell a természetes állapot megtartására
• b) A védett értéken való metszési, ágazási, permetezési munkálatokba szakember bevonása szükséges.

14. § (1) Alkalmas területek a hírközlési sajátos építmény elhelyezésére:

• a) Az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő hírközlési építmények közös eszközhasználatával, vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával kell elhelyezni.
• b) Alkalmas területek a különleges közműterületek, közlekedési és közműterületek.
• c) Az elektronikus hírközlési építmény a legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonú ingatlant.

(2) Alkalmas területek a villamosenergia-ellátási, közvilágítási és egyéb vezeték elhelyezésére:

• a) A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges.
• b) A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésre.
• c) Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldása elsődleges.

(3) Nem alkalmas területek:

• a) A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
• b) A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken fenti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
• c) A védett természeti területek nem alkalmasak a hírközlési, villamosenergia-ellátási sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

(4) Világítás kialakítása a fényszennyezés elkerülése érdekében:

• a) Kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz.
• b) A világítótestek fénye úgy irányuljon, hogy kibocsátott fénye ne legyen közvetlenül látható, ne jusson a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, illetve az égbolt irányába.
• c) Nem alkalmazható a felfelé irányuló, talajszintbe épített díszvilágítás.
• d) Az utcákat egyenletes, alacsony intenzitással világítsák.
• e) Javasolt a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez igazítani.

15. § (1) A település fokozott védelem alatt álló területein lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény ( Tktv. 11/B. § (1) bekezdése, 1. melléklete) rendelkezései szerint nem helyezhető el.

(2) A településképi szempontból meghatározó terület közterületein reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.

(3) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-várón, hirdetőoszlopon) helyezhető el.

(4) Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.

(5) Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a törvénytől ( Tktv.) való eltérési szabályok:

• a) Jelentős esemény (városnap, települési évforduló) hirdetése,
• b) Nyilvánosság biztosítására szolgáló információs felület – önkormányzati hirdetőtábla – időkorlát nélkül a település egész területén elhelyezhető.
• c) Építési reklámháló esetén: reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés. Az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül el kell bontani. Az eltávolításáért a reklám közzétevője, a tartóberendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa egyetemleges felelősséggel tartozik.

16. § (1) A településképi követelményekről az önkormányzat kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást nyújt írásban, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

(2) Kötelező a szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén minden, az utcaképet befolyásoló építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban, kivéve a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás alá vont eseteket.

(3) A szakmai konzultációt és tájékoztatást az önkormányzati főépítész végzi, akadályoztatása esetén feladatát a polgármester látja el.

(4) A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott vázlatterv szintű terv-, és/ vagy fotódokumentációt, pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.

(5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.

17. § (1) Az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyhez kötött építési tevékenységekhez a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező:

• a) a helyi védett egyedi értéket érintő, és annak szomszédságában történő minden olyan építési, átalakítási, felújítási, bővítési, színezési munkákkal kapcsolatban, melyek a településképet befolyásolják;
• b) a településképi szempontból meghatározó területeken lévő magántulajdonú ingatlanon és közterületen, közlekedési területen történő fenti munkálatok esetén;
• c) a műemléki környezetben történő fenti munkálatok esetén;
• d) egyéb területeken végzett fenti tevékenységek esetén;
• e) rendeltetéstől függetlenül, a 300 m2 beépített területet meghaladó új épület, építmény esetén.

18. § (1) A kérelmező kérelmét papír alapon adja be, és a véleményezendő dokumentációt elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre (ÉTDR), melyhez hozzáférést biztosít a polgármester számára.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető/ kérelmező nevét, címét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát.

(3) A kérelemhez csatolni kell az építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges kidolgozottságú építészeti-műszaki tervdokumentációt, és a követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat.

(4) A településképi véleményezés során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, tömeg-, héjazat-, anyag-, színhasználatot, homlokzatképzést, a telepítés környezetbe, településképbe való illeszkedését, a helyi építészeti érték védelmének érvényesülését, a közterületet befolyásoló burkolat, műtárgy, növényzet, utcabútorzat, reklámhordozó, reklám, egyéb műszaki berendezések kialakítását.

(5) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek/ kérelmezőnek, és elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(6) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés ellen lehet fellebbezni.

(7) Ha a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

19. § (1) Építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez (a 312/2012.(XI.08.) Korm. rendelet 1. melléklete), reklámhordozók elhelyezéséhez, és rendeltetésváltozáshoz a polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező:

• a) a helyi védett egyedi értéket érintően, és annak szomszédsága esetén;
• b) a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység esetén;
• c) műemléki környezetben folyó munkálatok esetén;
• d) egyéb területeken a településképet befolyásoló tevékenység esetén.

20. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység, reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.

(2) A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet, dokumentumokat.

(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.

(4) A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentőnek.

(5) A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.

21. § (1) A polgármester a IV. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése esetén - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tvtv.) 11. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2) A polgármester

• a) a településképi bejelentés elmulasztása,
• b) a településképi bejelentésben vagy a településképi bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltak megszegése,
• c) a településképi követelmények megsértése esetén a településképi követelmények teljesülése érdekében településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát a Tvtv. 11. § (2) bekezdése szerinti intézkedések megtételére kötelezi.

22. § (1) Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tett eleget, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot állapíthat meg.

(2) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a bírság összegének meghatározásánál a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm.rendelet) 26/F. § (1) bekezdésében foglaltak szerint dönt.

(3) A kötelezettnek a településkép-védelmi bírságot a Korm.rendelet 26/F. § (2) bekezdésben foglaltak szerint kell befizetnie.

(4) A településkép-védelmi bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

23. § ^[3] A kiszabott és meg nem fizetett bírság az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése értelmében – köztartozásnak minősül, és adók módjára behajtható.

24. § Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő támogató és ösztönző rendszerét.

25. § A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

26. § ^[4] Hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról szóló 22/2005. (XI.30.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdése.