Sajókeresztúr

Község Önkormányzata Képviselő-testületének

12/2014.(XI.19.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Sajókeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 53.§(1) bekezdésében kapott

felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés d) pontjában

meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1)Az önkormányzat elnevezése: Sajókeresztúr Község Önkormányzata (a továbbiakban:

önkormányzat).

(2) Székhelye: 3791 Sajókeresztúr, Rákóczi út 40. szám

(3) Működési területe: Sajókeresztúr község közigazgatási területe

(4) A képviselő-testület bizottságának

elnevezése: Jogi  és Ügyrendi Bizottság

Székhelye: 3791 Sajókeresztúr, Rákóczi út 40. szám

(5) A képviselőtestület hivatalának megnevezése: Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal

Székhelye: 3791 Sajókeresztúr, Rákóczi ut 40. szám

(6) A hivatal kirendeltségének megnevezése:

 Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal

Sajóecsegi Kirendeltsége

Címe: 3793 Sajóecseg, Széchenyi út 27. szám,

Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal

Sajósenyei Kirendeltsége

Címe: 3712 Sajósenye, Petőfi út 14. szám

(7) A képviselők, a bizottsági tagok névjegyzékét a Szervezeti és Működési Szabályzat

(továbbiakban: SZMSZ) 1.-2. melléklet tartalmazza.

2.§

 (1 )Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét,

köríven "Sajókeresztúr  Község Önkormányzata" feliratot.

(3) A Képviselő-testület körbélyegzője tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét. körben a

"Sajókeresztúr Község Képviselő-testülete" feliratot.

(4) Az önkormányzat jelképeinek használatára vonatkozó rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat-és hatásköre

3.§(1) Az önkormányzat ellátja a jogszabályokban ráruházott és önként vállalt feladat és

hatásköröket.

(2) Az önkormányzat feladat, hatáskörét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló

2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13.§-a sorolja fel

4.§(1) A képviselő-testület az egyes hatásköreit az Mötv. 41.§(4) bekezdése szerint

átruházhatja.

(2) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv.42.§-ában

meghatározott hatáskörök.

(3) Az önkormányzat szakágazati besorolása szerinti alaptevékenységét, valamint

alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. melléklete

tartalmazza.

5. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza a következő feladat- és

hatásköreit:

a) önkormányzati segély megállapítása

b) közterület használati kérelmek elbírálása

e) útügyi és vízügyi hatósági eljárásban nyilatkozat megtétele, ahol az eljárás az

önkormányzat tulajdonát érinti. A nyilatkozat elidegenítésre nem vonatkozhat.

(2) Bármely képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a

polgármesternek - átruházott hatáskörben - önkormányzati ügyben hozott döntését.

III. Fejezet

A Képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület

6.§

 (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők.

(2) A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja.

(3) A képviselő-testület tagjainak szám: 7 fő

(4) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint

közmeghallgatást tart.

 Alakuló ülés

7.§

 (1) Az alakuló ülés napirendje:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének a választással kapcsolatos tájékoztatása

b) a polgármester és a képviselők eskütétele, esküokmány aláírása

d) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, esküokmány aláírása

e) a polgármester, alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának, költségtérítésének

megállapítása

f) Jogi  és Ügyrendi Bizottság tagjainak megválasztása

g) polgármesteri program ismertetése

h) tájékoztatás összeférhetetlenségről, méltatlansági eljárásról,  vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről, a SZMSZ felülvizsgálatáról

(2) Az alakuló ülésen a polgármester illetményére (tiszteletdíjára) költségátalányára a

jegyző  tesz javaslatot.

(3) Az alpolgármester választását lebonyolító bizottság elnöke és tagjai:

a) elnöke: a Szavazatszámláló Bizottság elnöke

b) tagjai: a Szavazatszámláló Bizottság 2 tagja

(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazás borítékba helyezett

szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(5) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv

készül, mely tartalmazza:

a) a választás időpontjának kezdetét és végét

b) a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak nevét

c) a szavazás során felmerült körülményeket

d) szavazás során tett megállapításait és hozott határozatot

e) a szavazás eredményét

f) szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak aláírását

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell

csatolni.

 A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre

8.§

(1) A képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a képviselő-testület esetenként

dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

(2) A lakosságot a képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját

megelőzően legalább 5 munkanappal tájékoztatja.

(3) A tájékoztatás módja:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hivatalában lévő hirdetőtáblára,

továbbá a közterületeken elhelyezett hirdetőtáblákra,

b) a meghívó megjelenítése az önkormányzat honlapján.

9.§

(1)  A képviselő-testület ülése a 13.§ (1) bekezdésében leírt eseteket kivéve-nyilvános.

10.§

 (1) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.

(2) Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye

nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

11.§

 (1) A képviselő-testület rendes ülést minden hónap utolsó szerdai napján 16 órakor

tart.

12.§

 (1) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell

hívni a polgármester, a bizottság vagy a képviselők egynegyedének az indítványára.

(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és

összehívásának indokait.

(3) Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak

kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles összehívni.

(4) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli ülés rövid úton is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.

13.§

 (1) A képviselő-testület:

a) zárt ülést tart az Mötv. 46.§(2) bekezdés a) és b) pontja alapján

b) zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46.§(2)bekezés c) pontja alapján

(2) Zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet:

a) polgármester,

b) bármelyik képviselő,

c) az önkormányzat bizottsága

d) jegyző, aljegyző

e) az érintett személy

(3) Zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4)A zárt ülésen az Mötv.46.§(3)bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.

 Az ülések tervezése, előkészítése

14.§

 (1) A képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkatervi javaslatot

a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyév január havi  ülésére.

(2) A munkatervre javaslatot tehetnek:

a) polgármester

b) képviselő

c) bizottsági tag

d) intézményvezető

e) jegyző

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülés várható időpontját, helyét

b) a napirendek címét

c) az előterjesztés készítőjének megnevezését

d) a napirend előterjesztőjének megnevezését

e) szükség esetén az előterjesztés véleményezőjének megnevezését

f) a közmeghallgatás időpontját.

(4) A munkaterv a testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze,

attól indokolt esetben el lehet térni.

Az előterjesztések

15.§

 Előterjesztésnek minősül:

a) a határozat-tervezet,

b) a rendelettervezet,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató.

16.§

 (1)Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) polgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) bármelyik képviselő,

d) a jegyző, a

e) a polgármester, illetve a képviselő-testület által felkért szervezetek, egyesületek

vezetői.

(2)A Jogi és Ügyendi Bizottság által benyújtandó előterjesztések köre:

a) összeférhetetlenségi ügyek

b)fegyelmi ügyek

17.§

(1) Kizárólag írásban nyújthatóak be a 16.§-ban felsorolt előterjesztések.

18.§

 Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.

19.§

 (1) A képviselő-testületi meghívóval - lehetőség szerint - kézbesíteni kell az írásos

előterjesztéseket is.

(2) A polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati

javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.

 Az ülések összehívásának rendje

20.§

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az

alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a

legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével 20 naptári nap időtartamot

meghaladó távollét.

21.§

 (1) A képviselő-testület ülését, az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának,

továbbá a napirend tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően

legalább öt nappal kell az érdekelteknek megküldeni.

22.§

 Az ülésre meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a napirendi pontnál érintett ügyintézőt,

d) a napirendi pontok előterjesztőit,

e) azt, akinek jelenlétét a napirend tárgyalása során a polgármester indokoltnak tartja,

23.§

 (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely

magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(2) Tanácskozási joggal vesz részt:

a) jegyző, aljegyző

b) akinek, vagy akiknek részvételét a polgármester, illetőleg a napirendi pont előadója

szükségesnek tartja.

(3) A (2)bekezdés b) pontjában megjelöltek tanácskozási joggal való részvétele csak az

őket érintő napirendre vonatkozik.

 Határozatképesség

24.§

 (1) A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47.§ bekezdése szabályozza.

(2) Ha a képviselő-testület ülése nem határozatképes, az elnök az ülést meghatározott

időre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti.

25.§

 (1) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni.

(2) Ismételt határozatképtelen ülés esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására

vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni

kell a határozatképtelenség okait.

 Az ülés vezetése

26.§

(1) A polgármester akadályoztatása, illetve a döntéshozatalból való kizárása esetén

az ülést az alpolgármester vezeti. Amennyiben az alpolgármester akadályozott az ülés

vezetésében, akkor a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti az ülést az adott

napirend idejére.

27.§

Az ülés vezető jogköre:

a) megállapítja az ülés határozatképességét,

b) javaslatot tesz az. ülés napirendjére,

c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

d) javaslatot tehet a tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására,

e) szünetet rendelhet el.

f) megnyitja a vitát,

g) lezárja a vitát,

h) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a döntés eredményét,

i) lezárja a napirendi pontok tárgyalását,

j) rendre utasítja a képviselő-testület ülését megzavaró képviselőt, a rendzavaró

hallgatóságot,

k) bezárja az ülést.

28.§

 (1) A képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, két ülés közötti fontosabb intézkedésekről 

 b) rendeleti szintű döntést igénylő napirendi pontok,

c) határozati szintű döntést igénylő napirendi pontok,

d) határozathozatalt nem igénylő napirendi pontok,

e) sürgőséggel tárgyalandó javaslatok,

f) kérdés és interpelláció,

g) tájékoztató és egyéb bejelentés.

(2) Az ülés vezető a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát.

(3) A vita során elsőként az előterjesztőnek ad szót, mely során az előterjesztést

bármikor módosíthatja, kiegészítheti.

(4) Az előterjesztőn kívül a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan

bármikor szót kérhet, a szót az elnök soron kívül, vagy jelentkezésiek sorrendjében

köteles megadni.

29.§

 (1) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez,

b) az előterjesztéssel kapcsolatban állásfoglaló bizottság ismertetheti véleményét,

c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,

e) módosító javaslatok megtétele,

f) döntés a módosító javaslatokról,

g) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

30.§

 (1) A hozzászólások a napirendi pontok sorrendjében történnek

(2) Egy napirendi pont esetében maximum 10 perc időtartamban lehet hozzászólni.

(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:

a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,

b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(4) A hallgatóság számára a hozzászólási lehetőséget az ülés vezetője biztosítja

(5) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót

kérhet, és javaslatot tehet.

(6) A képviselő-testület az (5) bekezdésben foglalt javaslat felett vita nélkül egyszerű

többséggel határoz.

 A tanácskozás rendjének fenntartása

31.§

 (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az ülés vezetője felel.

(2) Az ülés vezetője a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a

fogalmazása

b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít

c) figyelmezteti azt az ülésen jelen lévő állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét

magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Ha a rendre utasítás eredménytelen az ülés vezetője kezdeményezheti, hogy a

képviselő testület a képviselőt rója meg erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű

többséggel határoz.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné

teszi a tanácskozás folytatását, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

 A döntéshozatali eljárás

32.§

A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben

rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

33.§

 A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül, a szavazati arányok rögzítésével dönt:

a) feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

b) informális jelentés tudomásul vételéről

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.

34.§

(1) A polgármester a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja

szavazásra. A képviselő-testület a módosító indítványokról időrendi sorrendben dönt.

A módosító indítványok elfogadásához egyszerű szótöbbség szükséges.

(2) A módosító indítványt annak előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati

arányt, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után az ülés vezetője újból szavazásra

bocsáthatja a javaslatot.

(4) Ha a képviselő-testület a (3) bekezdésben szabályozott eljárásában újból nem hoz

döntést, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni.

35.§

 (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A szavazás általában nyíltan történik.

(3)Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-

nel vagy „nem"-mel történhessen.

(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene

szavazó képviselők szavaznak.

(5) A szavazatokat az ülés vezetője számolja össze és a szavazás eredményét számszerűen

állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik

képviselő kéri az ülés vezetője köteles megismételtetni.

36.§

 (1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás

megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű

szótöbbséggel határoz.

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás

nem indítványozható.

(3) Név szerinti szavazás esetén az ülés vezetője abc sorrendben felolvassa a képviselők

nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen" vagy "nem" nyilatkozattal

szavaznak.

(4) A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki, a névszerinti szavazásról készült

listát aláírja, melyet a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

37.§

 (1) Titkos szavazás elrendelésére javaslatot tehet:

a) az ülés vezetője,

b) bármely képviselő.

(2) A képviselő-testület a titkos szavazás elrendeléséről egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével, külön

helyiségben történik.

(4) Titkos szavazásnál a Kulturális és Ügyrendi Bizottság szavazatszámláló bizottságként

jár el.

(5) A Kulturális és Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az

érvényes és érvénytelen szavazatok arányát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely

jegyzőkönyvet az ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(6) A titkos szavazásról készített jegyzőkönyv tartalmazza:

a) szavazás helyét, napját

b) a bizottság tagjainak nevét, aláírását

c) a leadott szavazatokat, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát

d) a javaslatra igennel és nemmel leadott szavazatok számát

38.§

(1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárást az Mötv. 49.§(1) bekezdése

szabályozza.

(2) Ha a képviselő a jogszabályban előírt személyes érintettségének bejelentésére vonatkozó

kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén a képviselő-testület az

ülésén határozatban figyelmezteti bejelentési kötelezettségének elmulasztásáról.

A képviselő-testület határozatai

39.§

 (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől 1-es

sorszámmal kell ellátni. Zárójelben meg kell jelölni a határozat meghozatalának

hónapját és napját.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza:

a) a képviselő-testület megnevezését,

b) a „határozata" kifejezést,

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

d) a határozat címét.

(3) Példa a határozat megjelölésére:

Sajókeresztúr Község Önkormányzata Képviselőtestületének

.../20..(....hó...nap) határozata

a háziorvosi beszámoló elfogadásáról

(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtására szolgáló határidőt,

c) a végrehajtásért felelős megnevezését.

(5) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 10 napon belül meg kell küldeni a

végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(6) A testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

(7) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartás tartalmazza:

a) a határozat számát,

b) a határozat meghozatalának időpontját,

c) a határozat tárgyát,

d) a határozat végrehajtásának határidejét,

e) a végrehajtásért felelős szerveket vagy személyeket.

(8) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a

közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban kell

alkalmazni.

Az önkormányzati rendeletalkotás

40.§

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok

rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati

rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) települési képviselők

b) önkormányzati bizottság elnöke

c) polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

d)a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői

e) erre irányuló népi kezdeményezéssel a lakosság

(3) A rendelet tervezetet a jegyző, aljegyző, illetve az önkormányzati hivatal tárgyi szerint

érintet köztisztviselői készítik el.

(4) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél

elveket, szempontokat állapíthat meg.

41.§

(1) A rendelet tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a

természetes személyek, valamint a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet tervezettel kapcsolatban véleményt nyilváníthatnak.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a) a fizetési kötelezettségekről,

b) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról, végrehajtásáról,

c) az önkormányzat vagyonáról,

d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályairól,

e) a köztisztviselők juttatásairól szóló rendeletek tervezeteit.

(3) A rendelet-tervezetet a jegyző a társadalmi részvétel biztosítása érdekében az

önkormányzat honlapján megjeleníti, továbbá az önkormányzat épületében (3791 Sajókeresztúr, Rákóczi ut 40. . sz.) kifüggeszti.

(4) A rendelet tervezetet úgy kell közzétenni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a

tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.

42.§

 (1) A jegyző, illetve más előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a

rendelet tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.

(2) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét

b) a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat

c) a rendelet-tervezet teljes szövegét.

43.§

A rendelet végleges, hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.

44.§

 A rendeletet az önkormányzat hivatalában található hirdetőtáblájára történő

kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A jegyző köteles

gondoskodni arról, hogy a kihirdetett rendeletek a hivatalban ügyfélfogadási idő alatt

bárki által megtekinthetők legyenek.

45.§

A rendelek folyamatos karbantartásáról, módosítás, illetve hatályon kívül helyezés

kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző

gondoskodik.

46.§

(1)A rendeletekről sorszám szerinti nyilvántartást kell vezetni

(2) Az önkormányzati rendeletekről készült nyilvántartás tartalmazza:

a) a rendelet tárgyát,

b) a rendelet számát.

c) megalkotásának időpontját,

d) hatálybalépésének időpontját,

e) az esetleges módosító vagy hatályon kívül helyező rendelet számát és a változás

időpontját.

 Kérdések, interpellációk

47.§

 (1) A képviselők a polgármesternek, alpolgármesternek a bizottság elnökének, a

jegyzőnek önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérése céljából a napirendek

megtárgyalását követően kérdést tehetnek fel.

(2) A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 5 nappal írásban, vagy az ülésen

szóban tehető fel, melyre a megkérdezett az ülésen szóban válaszol.

(3) Ha a szóban feltett kérdés megválaszolásához hosszabb idő szükséges, akkor a

megkérdezett 15 napon belül írásban adja meg válaszát.

48.§

 (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek megtárgyalását követően

magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez,

bizottság elnökéhez. a jegyzőhöz, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 8 napon

belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.

(3) Az interpelláció az ülés előtt 5 nappal írásban is benyújtható, melyre az ülésen

érdemben válaszolni kell.

(4) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak --- legfeljebb 10 percben -

viszontválaszra van joga.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik

(6) Ha a választ az interpelláló nem fogadta el, a képviselő-testület vita nélkül határoz a

válasz elfogadásáról.

                                              A képviselő-testület jegyzőkönyve

49.§

 A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv két eredeti példányban készül.

50.§

(1) A képviselő-testtelet üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott

döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza

a) ülés számát, helyét és időpontját,

b) a megjelent és távollévő képviselők és meghívottak nevét,

c) a napirend előtti felszólalásokat,

d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések,

szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,

e) a döntési javaslatokat,

f) a döntéshozatal módját, eredményét és a hozott döntés szövegét,

g) az ülés vezetőjének intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket.

51.§

 A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

a) meghívó,

b) az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott

hozzászólások, az interpellációk, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készültjegyzőkönyv és mellékletei,

d) a név szerinti szavazásról készült hitelesített névsor.

52.§

 (1) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéből készült jegyzőkönyvi kivonatot -

intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a végrehajtásért felelős szerveknek,

személyeknek.

53.§

 (1) A választópolgárok a nyilvános képviselő-testületi ülések előterjesztéseibe és az

arról készültjegyzőkönyvbe betekinthetnek.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyveket a titkos ügykezelés szabályai szerint

elkülönítve kell tárolni, őrizni.

(3) A képviselő-testület üléséről hangfelvételt kell készíteni, mely nem selejtezhető

dokumentumnak minősül. Tárolására, sokszorosítására, kiadására a közérdekű

adatkezelési szabályok érvényesek.

IV. Fejezet

 Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

54.§

A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület külön

önkormányzati rendeletet alkot.

V. Fejezet

 Lakossági fórumok

55.§

 (1) A képviselő-testület egyedi döntése alapján lehet:

a) fórumokat szervezni, amelyeken a lakosság tájékoztatást kap az önkormányzat

munkájáról. döntéseiről, feladatairól, terveiről, céljairól és mindezekben véleményt

nyilváníthat.

b) közvélemény-kutatást szervezni a lakossági vélemények megismerésére.

(2) Az előkészítés során lehetővé kell tenni, hogy a választópolgárok a polgármesterhez

eljuttathassák kérdéseiket, válaszaikat és javaslataikat, amelyre intézkedést várnak.

(3) A fórumokra történő meghívás hirdetmények útján történik.

VI. Fejezet

17. Közmeghallgatás

56.§

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart,

melynek időpontját és helyét 8 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeghallgatással

egybekötve.

(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületösszehívására és lefolytatására a

szervezeti és működési szabályzat előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel

kell alkalmazni.

57.§

(1) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szemezetek képviselői

közérdekű ügybe szólalhatnak fel.

(2) Az állampolgárok és a (1) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselőtestülethez,

a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek.

58.§

 (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület

megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs

lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely vagy aki az elhangzott felszólalás

tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 30 napon

belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.

VII.Fejezet

18. A települési képviselő

59.§

 (1) A képviselőt az Mötv.-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek

illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A megválasztott képviselők az önkormányzat egészéért vállalt telelősséggel képviselik

választóik érdekeit.

(3) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

60.§

 A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való

távolmaradását akadályoztatása esetén bejelenteni,

b) a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt

venni.

c) választóival megfelelő kapcsolatot tartani

d) a vele-szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni

61.§

A képviselő jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntései előkészítésében, meghozatalában,

végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,

b) az írásban benyújtott hozzászólását kérésére a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni,

illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

c) tanácskozási joggal részt vehet a bizottság ülésén,

d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy

megtárgyalását, melyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására

a javaslattevőt meg kell hívni,

e) önálló indítványt terjeszthet elő,

f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet

g) a képviselő-testület hivatalától a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást,

ügyviteli közreműködést igényelhet.

VIII. Fejezet

 A képviselő-testület bizottságai

62.§

 (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések

végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.

63.§

 (1) A Jogi  és Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselő tagból áll.

(2) A Jogi  és Ügyrendi Bizottság feladatkörébe tartozik:

a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó összeférhetetlenségi és fegyelmi ügyeket

kivizsgálja, és döntésre előkészíti,

b) ellátja a polgármester és a helyi képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésével és

ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

c) javaslatot tesz a polgármester jutalmazására

(3) A bizottság belső működési szabályait a jogszabályok keretei között és e

rendeletben foglaltaknak megfelelően saját maga határozza meg.

64.§

 A képviselő-testület egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat.

65.§

(1) A bizottság a tevékenységéről évente egy alkalommal beszámol a képviselőtestületnek.

(2) A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület munkatervében

határozza meg.

IX. Fejezet

 A polgármester

66.§

 (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadása:

szerda. 8 órától 12 óráig 13.00 órától 17.00 óráig

67.§

 (1) A polgármester az Mötv. 67.§-a által meghatározott kereteken belül látja el

feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit.

(2) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot

köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó

szabályok szerint

68. §

 (1) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő az Mötv-ben

meghatározott feladatain túl:

a) segíti a képviselők és a bizottság munkáját,

b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,

c) kapcsolatot tart a kistérségi Társulás településeinek polgármestereivel, az

Önkormányzati társulások érintett képviselőivel,

d) ápolja a község történelmi és kulturális hagyományai,

e) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.

69.§

 (1) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát

veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében

(vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

(2) A (1) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselőtestület következő

következő ülésén köteles beszámolni.

Fejezet

21. Az alpolgármester

70.§

 (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos

szavazással két alpolgármestert választ, akik társadalmi megbízatásban látják  el a

tisztségét. Az egyik alpolgármester a képviselő-testület tagjai közül kerül megválasztásra, míg egy alpolgármester a képviselő-testület nem tagjai közül kerül megválasztásra. (un. külsős alpolgármester)

(2) Az alpolgármester ügyfélfogadást előre meghirdetett időpontban nem tart.

(3) A képviselő-testület nem képviselő-testület tagja közül választott alpolgármester a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

XI. Fejezet

22. A jegyző, aljegyző

71.§

 (1) A jegyző és aljegyző kinevezését az Mötv.82.§(1) bekezdése szabályozza.

(2) A kinevezés határozatlan időre szól.

72.§

(1) A jegyző az Mötv. 81.§(3) bekezdésében foglaltak szerint vezeti a hivatalt,

megszervezi annak munkáját

(2) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról az Mötv.

81.§-ában meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) az üléseken szóban, azt követően írásban jelzi, ha a képviselő-testület, annak

szervének, illetve a polgármesternek a döntése, működése jogszabálysértő,

c) ellátja a testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos

feladatokat,

d) véleményt nyilvánít a képviselő-testület, polgármester, az alpolgármester, a bizottság

elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,

e) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

f) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével,korszerűsítésével összefüggő

feladatokat.

XII. Fejezet

23. A Képviselő-testület Hivatala

73.§

 (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Sajóecseg Község Önkormányzatával és a Sajósenye Község Önkormányzatával „Sajókeresztúri  Közös

Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel és állandó kirendeltséget működtet „Sajókeresztúri  Közös Önkormányzati

Hivatal Sajóecsegi Kirendeltsége” néven és Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Sajósenye Kirendeltség néven.

(2 A Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(3) A hivatal az Mötv. 84.§ (1) bekezdése, a képviselő-testületek által kiadott alapító okirat, e rendelet,

valamint a képviselő-testületek által jóváhagyott saját szervezeti és működési szabályzata előírásai szerint működik.

XIII. Fejezet

24. Az önkormányzat gazdálkodása

74.§

(1) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

(továbbiakban: Áht.) 23.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján éves költségvetéséről

rendeletet alkot.

(2) A képviselő-testület a költségvetését egy fordulóban fogadja el.

(3) Első fordulóban a képviselő-testület a költségvetési igények és az önkormányzati

feladatok alapján számba veszi a forrásokat és a kiadási szükségleteket, egyezteti az

igényeket a lehetőségekkel.

(4) Második fordulóban tárgyalja meg a testület a költségvetés tervezetét és véglegesíti

rendeletté.

75.§

 A polgármester az önkormányzat gazdálkodásáról az Áht. 87.§ (1) bekezdésében

foglaltak szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.

(2) Az önkormányzat zárszámadásával kapcsolatban az Áht. 91. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

76.§

(1) Az önkormányzat vagyonára és az azzal való gazdálkodásra külön önkormányzati

rendelet vonatkozik.

77.§

 Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát,

valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza az Mötv.

116.§-a alapján.

XIV. Fejezet

25. Záró rendelkezések

78.§ (1) Ez a rendelet kihirdetést követő 2. nap lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sajókeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselőtestület 3/2010.(II.04.) rendelete.

K o l l á r  Miklós    sk.                                                            Zupkóné Zörgöly Zsuzsa sk.

polgármester                                                                                      jegyző

1.sz. melléklet

Sajókeresztúr Önkormányzat Képviselő-testület

tagjainak névsora

Kollár Miklós polgármester

Barva János alpolgármester

Major István Károly alpolgármester

Fazekas Ferenc képviselő

Kővári István Béla képviselő

Majorné Farkas Ilona képviselő

Szabó László Eörs képviselő

Tóthné Székely Krisztina Anna képviselő

2. számú melléklet

az Önkormányzat Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora

Jogi és Ügyrendi Bizottság Elnöke: Majorné Farkas Ilona

                                                          Tagok: Barva János

                                                          Kővári István Béla

3. melléklet a 3/2014.(XI. 21.) önkormányzati rendelet 4.§ (3) bekezdéséhez

Az Önkormányzat szakágazati besorolása szerinti alaptevékenysége, valamint

alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

I. Az Önkormányzat alaptevékenysége:

Szakágazati besorolása: 8411 Közigazgatás

II. Sajókeresztúr Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók

szerinti besorolása

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási

tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

045120 Út, autópálya építése

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

051030 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése,

szállítása, átrakása

051040 Nem veszélyes (települési) hulladék vegye (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

064010 Közvilágítás

066010 Zöldterület-kezelés

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111 Háziorvosi alapellátás

072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása

074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

082044 Könyvtári szolgáltatások

086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése

104042 Gyermekjóléti szolgáltatások

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051 Szociális étkeztetés

107052 Házi segítségnyújtás

107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

107054 Családsegítés